Gravitációs elven működő víztartási görbemérő berendezés felépítésének dokumentációja
|
|
- Sándor Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BME TDK konferencia 2005 Geotechnika Gravitációs elven működő víztartási görbemérő berendezés felépítésének dokumentációja készítette: Laufer Imre 4. évf. építőmérnök hallgató Firgi Tibor konzulensek: dr. Imre Emőke
2 Tartalomjegyzék oldal 1. Bevezetés A telítetlen talaj A telítetlen talajok fázisai A telítetlen talajok feszültségi állapotváltozói 3 2. A víztartási görbe A víztartási görbe jellemzői A víztartási görbe felhasználása 4 3. A szívás-víztartalom összefüggés meghatározásának módszerei pontszerű mérések A teljes víztartási görbe meghatározása laboratóriumi módszerekkel 6 4. A porózuslapos eszköz és mérési módszer A módszer bemutatása A berendezés bemutatása A berendezés összeépítése, tapasztalatok Összegzés Irodalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 14 Függelék 15 2
3 1. Bevezetés 1.1 A telítetlen talaj A telítetlen talajok jellemzője, hogy a pórusvíznyomás és a póruslevegő-nyomás nem egyenlő. A két érték különbségét nevezzük szívásnak. A szívás két részre bontható: a kapilláris és az ozmotikus szívásra. A kapilláris szívás a talajvíz áramlásával kapcsolatos és erősen függ a talaj víztartalmától. Az ozmotikus szívás a kémiailag tiszta víz és az oldatok közötti feszültségkülönbség, alig függ a víztartalomtól (D.G. Fredlund,H. Rahardjo (1993.)). Ebben a dolgozatban az ozmotikus szívással nem, hanem csak a kapilláris szívással szeretnék foglalkozni. 1.2 A telítetlen talajok fázisai A telítetlen talajokban 4 fázis különböztethető meg: a szilárd fázis, a víz, a levegő, és a hártya, azaz felületi réteg. A hártyát azért tekintik külön fázisnak, mert a tulajdonságai jelentősen eltérnek a vele határos másik fázisokétól, és definiálhatóak a határfelületei. A hártya legfontosabb tulajdonságai: a felületi feszültség, és kapilláris erőt ad át a szilárd fázisra. 1.3 A telítetlen talajok feszültségi állapotváltozói A feszültségi állapotváltozók egy rendszer feszültségi állapotát az anyagjellemzőktől függetlenül írják le. Ez az alapja a kontinuummechanikai tárgyalásmódnak. Az állapotváltozók száma legfeljebb annyi, mint a mérhető feszültségek száma. Telítetlen talajokban 3 feszültség mérhető, ezek a teljes feszültség, a póruslégnyomás és a pórusvíznyomás. Nagyságuk ebben a sorrendben csökken. A gyakorlati felhasználás érdekében célszerű csökkenteni az állapotváltozók számát. Ez ebben az esetben úgy célszerű, ha a póruslégnyomást (u a ) tekintjük referenciaváltozónak, és a másik két állapotváltozó a nettó normálfeszültség (σ-u a ), és a kapilláris szívás (u a u w ). Ez azért kedvező, mert a póruslégnyomás általában megegyezik a légköri nyomással, nem okoz (lényeges) alakváltozást sem a vízben, sem a szilárd fázisban, és nincs nyírószilárdsága.(fredlund és Morgenstern (1977.)) Szélső esetben, ha a póruslégnyomás megegyezik a pórusvíznyomással, megkapjuk a telített talajok feszültségi állapotváltozóit: u a =u w, így (σ-u w )=σ, ez a hatékony feszültség, és u w, a semleges feszültség. A telítetlen talajok egész kontinuummechanikai tárgyalásmódjára igaz, hogy szélső esetként levezethetőek belőle a telített talajok egyenletei. A víztartalom a két feszültségváltozó függvényében 3
4 2. A víztartási görbe 2.1 A víztartási görbe jellemzői A víztartási görbe (víztartalom-szívás függvény) a talaj nedvességtartalmát ábrázolja a szívás (u a u w ) függvényében ((σ-u a )=0 síkon), így a kompressziós görbe tükörképe. Mind a két görbe anyagjellemző. A görbe 3 jól elkülöníthető szakaszból áll: A szívás értéke: 0 - (u a u w ) e között változik. (u a u w ) e a levegő-belépési szívás. Ebben a tartományban a víztartalom nem változik, a talaj (gyakorlatilag) telített, a görbe vízszintes. (u a u w ) e - (u a u w ) r közötti szívástartomány: a szívás növelésével rohamosan csökken a víztartalom, egészen a reziduális víztartalomhoz tartozó szívás (u a u w ) r eléréséig. A szakasz meredekségét m 2 -vel jelölik. (u a u w ) r kpa: a szívás további növelésével a víztartalom alig változik, a görbe ellapul, a meredeksége m 1 -re csökken. A tartomány felső határa, kpa, a termodinamikailag lehetséges maximális szívás, ez az az energiaszint, amely fölött bármely porózus anyag relatív nedvességtartalma nullára csökken. A különböző szemeloszlású talajok (szemcsés, átmeneti, kötött) víztartási görbéje affin, az (u a u w ) e, (u a u w ) r,m 2, m 1 értékekben különbözik. Víztartási görbék jellegei különböző talajtípusokra A víztartási görbe nem azonos lefutású száradás és nedvesedés határára, hanem hiszterézise van. Ez azzal magyarázható, hogy egy kapilláris rendszerben, ahol változik a kapilláris cső átmérője, két egyensúlyi helyzet is kialakulhat, az azt megelőző áramlás irányától függően. A talaj hézagrendszere is egy ilyen változó átmérőjű kapilláriscsőnek felel meg. (Kabai I. (1995.); Rétháti L. (1974.); D.W. Taylor (1948.)) Víztartási görbe hiszterézisének okai 2.2 A víztartási görbe felhasználása A víztartási görbének több talajmechanikai függvénnyel is kapcsolata van: szükség van rá a térfogat-változási problémák, áramlási feladatok megoldásánál, a nyírószilárdság számolásánál az ún. kapilláris kohézió számszerűsítéséhez. Használják még a mezőgazdasági talajtanban is. 4
5 A térfogat-változási feladatok közül például a duzzadó talajok térfogatváltozására Richard dolgozott ki egy empirikus módszert, amelyik felhasználja a talaj laboratóriumban meghatározott víztartási görbéjét. Az áramlási feladatok differenciálegyenlete 2D esetre a következő: δ ( k δx x VV δ δh δ δh ) + ( k q V y ) + = δx δy δy δt Ebben az egyenletben k x és k y az áteresztőképesség x-, ill. y-irányban. Az áteresztőképesség több talajfizikai jellemzőtől, így a telítettségtől, a hézagtényezőtől és a víztartalomtól függ, k=f(s,e,w). A három közül telítetlen talajoknál kettő független egymástól, de a k-érték lényegében csak a víztartalomtól függ (Lloret és Alonso (1980.); Fredlund (1981.)) A víztartalom és a szívás közötti kapcsolatot pedig a víztartási görbe írja le, ezért az áteresztőképesség megadható a szívás függvényében is. (pl. Van Genuchten (1980.), Fredlund (1994.)) Az egyenlet jobb oldala is átalakítható úgy, hogy szerepeljen benne a víztartási görbe meredeksége. A szilárdsági feladatokban a telítetlen talajokra vonatkozó Mohr-Coulomb-feltétel: b τ = c + ( σ ua ) tgϕ + ( ua uw ) tgϕ ahol a φ b a kapilláris szívástól függő súrlódási szög. A levegő-belépési szívásig φ=φ b, majd csökken és 0-hoz tart, mert a víztartalom csökkenésével csökken az egymással kapcsolatban levő víz mennyisége. Nyíró feszültség Szívás Netto normálfeszültség A talajtanban a víztartási görbét már régebb óta használják, mint a talajmechanikában. A talajtanban a talaj vízháztartásának a jellemzésére (víztöbblettel rendelkező, vízhiányos területek), valamint az egyes növényfajták által kinyerhető víz mennyiségének meghatározására. ([2] old [3] old.) Víztartási görbe a talajtanban 5
6 3. A szívás-víztartalom összefüggés meghatározásának módszerei 3.1 Nem szabályozott mérések Az itt bemutatott módszerekkel a talajban uralkodó szívást lehet mérni, a víztartalmat külön kell meghatározni. Így egy értékpárt kapunk, ami a víztartási görbe egy pontja. Pszichrométeres eljárás A pszichrométerrel történő szívás-meghatározásnál nem csak a kapilláris, hanem a teljes szívást mérik (kapilláris és ozmotikus szívás összege). A mérési tartomány 0-66 bar. A mérés alapelve a Peltier-jelenség. A talajmintát lehűtik a levegő harmatpontja alá, ekkor a talaj pórusterében lévő levegő nedvessége lecsapódik a műszer termoelemére. Amikor a lecsapódott nedvesség párologni kezd, hőmérséklet-csökkenést idéz elő a termoelemben, ami áramot indukál. Ez az áram arányos a minta nedvességpotenciáljával, amit ismert nedvességpotenciálú (ozmózisú) oldatokkal állapítanak meg. Szűrőpapír módszer A szűrőpapír-eljárásnál egy ismert víztartási görbéjű szűrőpapírral hozzuk kapcsolatba a talajmintát. A szűrőpapír víztartalmának mérésével meghatározható a minta nedvességtartalma. A módszer alkalmas teljes szívás mérésére, ha a szűrőpapír a mintával csak a gőzfázison keresztül érintkezik, és a kapilláris szívás mérésére is, ha a kapcsolat a folyadékfázison keresztül is biztosított. Tenziométeres meghatározás A tenziométer egy kerámiacsészéből, egy levegőmentes vízoszlopból és egy manométerből áll. A rendszer a kerámiacsészén keresztül kapcsolatban van a talajvízzel. A tenziométer működése azon alapszik, hogy a talajvíz potenciálja kisebb, mint a tenziométerben a mérés kezdetekor atmoszferikus nyomású vízé. A talajvíz szívást gyakorol a tenziométerben levő vízre, és az a kerámiacsészén keresztül addig áramlik a talajba, amíg a tenziométercsőben kialakuló vákuum egyensúlyt nem tart a talajvíz szívásával. Ezt a szívásértéket a manométerről leolvashatjuk. A mérési tartomány a kerámia levegő-belépési szívásáig tart, ez általában vízoszlop-centiméter. ([1] old) tenziométer 3.2 A teljes víztartási görbe meghatározása laboratóriumi módszerekkel A víztartási görbe laboratóriumi mérésénél a talajmintát különböző, szabályozott szívásértékeknek teszik ki. Ennek hatására a mintából az egyensúly beálltával eltávozik az összes víz, amelyet a szívóerőnél gyengébb erővel kötött meg a talaj. A mérés folyamán a talajminta tömegét mérik, amiből számítható a talaj nedvességtartalma. A kapott értékpárokból áll össze a víztartási görbe, ám a teljes függvény kimérése hosszadalmas és nehézkes folyamat. Hosszadalmas, mert nagy szívás-értékeknél kicsi a talaj vízáteresztő-képessége, így az egyensúly lassan, hosszú idő alatt áll be, és nehézkes, mert nincs olyan mérőberendezés, amivel minden szívástartományban mérni lehetne. A víztartalom-szívás-értékpárokból szerkeszthető a víztartási görbe. Ha a nedvességtartalmat térfogatszázalékban, a szívóerőt a vízoszlop-cm logaritmusaként ábrázolják, pf-görbének hívják a függvényt (ezt használják a talajtanban). A szívóerő megadható kpa-ban logaritmikus ábrázolásban, és a nedvességtartalom tömegszázalékban, ez a talajmechanikában használatos víztartási görbe. A víztartási görbe mérésére szolgáló laboratóriumi módszerek 3 nagyobb csoportra oszthatók: kémiai módszerek: u a u w >2500 kpa 6
7 mechanikai módszerek: víznyomást szabályozva: megcsapolt vízoszlop módszer u a u w <20 kpa függő vízoszlop módszer u a u w <100 kpa levegő-és víznyomást szabályozva nyomásmembrános eljárás 100 kpa<u a u w <1600 kpa feszültségkamrás eljárás u a u w <600 kpa Kémiai módszerek A módszer alapelve, hogy a minta víztartalma és a mintát körülvevő levegő páratartalma között egyensúlyi állapot alakul ki. A páranyomás szabályozható kénsav-oldattal, vagy sóoldatokkal, a telítési páranyomás csak az oldat koncentrációjától és a hőmérséklettől függ. A módszert magas szívástartományban alkalmazzák. Megcsapolt vízoszlop A talajoszlopot magába foglaló csövet az alsó végén kapcsolatba hozzák egy állandó szintű szabad vízfelszínnel, így az oszlop minden pontjában a vízfelszíntől való távolsággal arányos szívás alakul ki. A módszer korlátai: magas, homogén talajoszlop kialakítása nehéz, a lecsapolási idő hosszú. Függő vízoszlop A szívást ennél a módszernél úgy hozzák létre, hogy a szabad vízfelszín magasságát változtatják a mintához képest. Ezen az elven működik a részletesebben bemutatásra kerülő porózuslapos berendezés. Nyomásmembrános készülék Az eljárás a tengelyeltolási technikára épül: a mintát körülvevő levegő nyomását növelik, miközben a mintára ható víznyomást szabályozzák (az értékét a minta alján 0-ra állítják be), így hozzák létre a szívást. A talajmintát egy féligáteresztő hártyára teszik, ami ennél a berendezésnél celofán. A membrán a létrehozott légnyomásnál a vizet átereszti, a levegőt nem. Feszültségkamrás eljárás A készülék elvi működése megegyezik a nyomásmembrános készülékkel, de celofán helyett magas levegő belépési szívású szűrőkövet használnak membránként. A szűrőkő olyan kaolin- vagy kerámialap, amely a levegőt nem, de a vizet átengedi. A mérési tartomány felső határa a szűrőkő levegő belépési szívása, ami gyártmánytól függően kpa között mozog. ([3] old) Nyomásmembrános készülék Feszültségkamrás készülék 7
8 4. A porózuslapos eszköz és mérési módszer 4.1 A módszer bemutatása A porózuslapos módszer a függő, vagy negatív vízoszlop elvére épül. A szívást a szabad vízfelszín magasságának állításával hozzuk létre. Amíg a membránon keresztül nem jut levegő a szívótérbe, addig a függő, negatív vízoszlopot vákuum, azaz szívóerő tartja egyensúlyban, aminek értéke megegyezik a negatív vízoszlop súlyával. Mivel a membrán a vizet átengedi, ugyanez a szívás alakul ki a talajmintákban is. Így a szívóerő egyenlő a vízfelszín és a minta középvonala közötti vízoszlop súlyával. A szívás mértékét meg lehet adni vízoszlop-cm-ben, ennek a negatív logaritmusával (pf), és kpa-ban. Ezek természetesen átszámolhatók egymásba. A legegyszerűbben a készüléken a vízoszlop-cm-t lehet feltüntetni. A talajmintát a membránra helyezzük, és az egyensúly beálltával megmérjük a tömegét 0,1 g-os pontosságú mérlegen. A mérés elméleti korlátja a rendszerben fellépő kavitáció, de a gyakorlati korlát az üzemeltetésből adódó korlátozott magasság. Box szerelvényekkel, fedél nélkül Porózuslapos készülék elvi elrendezése Várallyai-féle pf-mérő box Tömegméréshez használt mérleg 4.2 A berendezés bemutatása A bemutatott berendezést az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetben fejlesztették ki, és Várallyai-féle pf-mérő box -ként, vagy TAKI-módszerként vált ismertté. A TAKI-ban ma is használatos berendezéseket kb. 30 éve építették össze, és azóta üzemelnek előre beállított szívásértékeken. Minták a porózuslapos készülékben Fix szíváson működő box A berendezéshez szükséges eszközök: 9 mm vastag átlátszó plexiből készített 350x330 mm belső alapterületű, 170 mm belső magasságú kád, benne 10mm vastag, 4mm átmérőjű furatokkal ellátott, 25 mm magas, 13x13mm-es lábakon álló kivehető plexi tartólap, azbesztgyapot szűrőréteg, porózus töltőanyag, szitaszövet, átlátszatlan PVC fedél, műanyagcsövek, nívópalack és kiegészítő szerelvények. A kád: az átlátszóság fontos, hogy a szívótérben esetlegesen megjelenő buborékok vagy homokfolyás észlelhető legyen, ezen kívül a sarkok illesztésére különös gondot kell fordítani, mert régebbi daraboknál előfordult levegőszivárgás. 8
9 A fedél: az átlátszatlanság az algák megtelepedése ellen fontos, a jó illeszkedés a közel légzáróságot biztosítja, ami megakadályozza a pára elillanását (pl. szellőztetéskor; a mérés alapfeltevése, hogy a folyamat során a légnyomás és a páratartalom állandó). A tartólap: alatta helyezkedik el a szívótér. Egyrészt vízáteresztőnek kell lennie,ezért vannak rajta a furatok (4 mm előírás szerint, de az általunk összeépített boxban 3 mm-es furatok voltak 1x1 cm-es raszterben), másrészt a terhelés hatására nem szabad jelentősen alakváltozzon, ennek megfelel az előírt 10 mm-es vastagság. A fenti három elemet műanyagipari műhely készíti. Plexi kád tartólappal Fedél Tartólap A nívópalack és tartozékai: a nívópalack biztosítja a vízoszlop szinten tartását. A nívópalack egy túlfolyóval ellátott henger, amelyik egy rugalmas műanyagcsövön keresztül csatlakozik a kádhoz. Felülről egy vízpótló lombik csatlakozik hozzá, ez biztosítja emeléskor a víz automatikus pótlását. Állvány: a nívópalackot egy megfelelő magasságú (felérjen a talajminta végleges szintjéig) állványra kell mozgathatóan rögzíteni. Az állvány függőlegesen kell álljon, és el kell helyezni rajta egy szívásérték-skálát (célszerűen cm-beosztású skálát, aminek a 0 vonása a talajminták középvonalánál van). A nívópalackot oldhatóan kell rá rögzíteni, ha a szívást változtatni szeretnénk a mérés folyamán) Kiegészítő csövek, dugó: a nívópalackot egy műanyagcsövön keresztül csatlakoztatjuk a kádhoz, annak alsó kivezető toldatán keresztül. A csőtoldatot egy két furattal rendelkező dugóval zárjuk le, amin átvezetjük az egyenes csövet és a ferde csövet. Azt egyenes csőhöz kapcsoljuk a nívópalackot, a ferde csőhöz a levegőbuborékok kivezető csövét, amit csipesszel zárunk el. Nívópalack, vízpótló tartály, állvány skálával és rugalmas cső Kád csőtoldata dugóval, egyenes és ferde csővel. A membrán anyaga: A membránnak a mért szívástartományban nem szabad átengednie a levegőt, de jó vízáteresztő-képességűnek kell lennie. Ilyen anyag nincs: a durva szemcsés anyagoknak kicsi a levegő belépési szívásuk, a finomabb szemcséjű anyagoknak kis szívásértékeknél kicsi a vízáteresztő-képességük, így lassan állna be az egyensúly. Ezért a különböző szívástartományokhoz különböző anyagokat használunk membránnak. Kis szívásnál (pf 1,0-ig; 10 cm vízoszlop) durva homok töltőanyagot használunk, nagyobb szívásnál (pf 1,0-2,0; cm vízoszlop) finom homokot, és cm-ig (pf 2-2,5) kaolin és kvarcliszt keverékét. A töltőanyagok szemeloszlási görbéi a Függelékben találhatóak. Szűrőréteg: feladata a homokréteg szívótérbe jutásának megakadályozása. Fontos, hogy mikrobiológiailag inaktív legyen, hogy az algák ne tudjanak megtelepedni benne. Az eredeti recept azbesztgyapotot ír elő szűrőrétegnek. Az azbesztgyapot porszerű anyag, igen rövid szálakból áll. Vizes szuszpenzióként kerül a kádba, és vákuum alatt jól tömöríthető. Látszólag a 9
10 homoklapnak alárendelt szerepű, de a megfelelő bekészítése a legkényesebb feladat az eszköz összerakása során! Mivel azbesztet jan. 1. óta nem lehet forgalomba hozni, ezért új szűrőréteg után kellett nézni. Az új anyagokkal szemben támasztott legfontosabb követelmény a gyapot (vatta) szerkezet volt, ami tömöríthető, és nincs meghatározott lyukmérete, mint a szőtt anyagoknak. (Ilyen anyagokra használja az angol a nonwoven kifejezést.) A gyapotszerkezetű anyagok 3 csoportba sorolhatók: biológiai eredetűek: selyem, gyapjú, gyapot ásványi eredetűek: azbeszt, üveg, kőzet, kerámia vegyi eredetűek: természetes cellulózból vagy szintetikus polimerekből (PA, PET, PVC, PP, nylon) Mindhárom anyag teljesíti a biológiai inaktivitás követelményét. Különböző gyártási technológiájú gyapotszerű anyagok elektronmikroszkópos képei jól kivehető a szálak véletlenszerű elhelyezkedése Szempont volt a kiválasztásnál az anyag testsűrűsége és alakíthatósága. Kipróbálásra kerültek: geotextílial, 500 g/m 2 bazaltgyapot (testsűrűségről nincs adat) kerámiagyapot, 128 kg/m 3 (az egyes anyagokkal szerzett tapasztalatokat a beépítés leírásánál fejtem ki) 4.3 A berendezés összeépítése, tapasztalatok A pf-mérő berendezés üzembe helyezése két lépcsőre bontható: a szűrőréteg kialakítása (ez mindegyik töltőanyagnál azonos) és a membránréteg betöltése (ez a töltőanyag típusától függ). A szűrőréteg kialakítása: Bedugózzuk a kád alján a csőtoldatot, a dugóba elhelyezzük a csatlakozó csöveket, a helyére tesszük a tartólapot, majd a kádat vízszintes helyzetbe állítjuk. Felállítjuk az állványra a nívópalackot, összekötjük a káddal, majd a nívópalackon keresztül feltöltjük a kádat kiforralt desztillált vízzel, míg a vízszint a tartólap fölé kb. 1 cm-rel ér. A kiforralt desztillált vízben alig van oldott oxigén, így működés közben kevesebb buborék válik ki a vízből. Ezután a perforált lapra szitaszövetet helyezünk (esetünkben PA anyagú, 100μm lyukátmérőjű szövet). Erre került eredetileg az azbeszt szuszpenzió (4-500 g azbeszt 2-2,5 l vízbe áztatva), esetünkben először a geotextília, utána a kőzetgyapot, majd a kerámiagyapot. 10
11 Kád feltöltése Geotextília előkészítése Bazaltgyapot előkészítése Tapasztalatok a geotextíliával: A geotextíliából 500 g/m 2 -est használtunk. Előnye, hogy könnyen formára lehet vágni, jól tömörített. A feladatra alkalmatlannak bizonyult, mert több réteg esetén sem tud elég sűrű szálszerkezetet biztosítani a finom homok megszűréséhez, és a víznél kisebb sűrűsége miatt felúszik. Geotextília beépítve Tapasztalatok a bazaltgyapottal: A bazaltgyapot hőszigetelő paplanból származott. Nagy hézagtérfogata miatt úgy döntöttünk, hogy átgyúrjuk a könnyebb tömöríthetőség érdekében. Ebből származott a képen látható reszelék - jelleg. Egy szempontunkból kellemetlen mellékhatása az üveggyapot és a kőzetgyapot gyártási folyamatának, hogy a szálakat műgyantával kezelik a rugalmasság és alakíthatóság növelése miatt. A Toplan cég képviselője megkeresésünkre elmondta, hogy kis mennyiségben elvileg lehetséges műgyanta nélküli üveggyapot gyártása is, de ezt nem sikerült kipróbálnunk. Ez a műgyanta vízben oldódik, és sárgásra festi a vizet, ami rontja a szívótér átláthatóságát. A kőzetgyapot jól tömörödött vákuum hatására, de az átgyúrás miatt szétszakított szálszerkezet nem tudott elég szorosan összeállni, és átengedte a homokliszt szuszpenzióját. Érdemes lenne kipróbálni a műgyanta nélküli, átgyúratlan szerkezetű kőzet- vagy üveggyapotpaplant, mert olcsó, aránylag könnyen beszerezhető szűrőréteget adna. A műgyanta vízfestése A betömörített kőzetgyapot Átszivárgó homokliszt 11
12 A kiemelt kőzetgyapot-réteg felső és alsó felülete. Látható, hogy a csomók közötti hézagokon is átszűrődött a homok Tapasztalatok a kerámiagyapottal A felhasznált kerámiagyapot a Rath Hungaria Tűzálló Rt. gyártmánya, Alsitra Mat 1260-as típusú, 128 kg/m3 testsűrűségű, 1 (25 mm) vastagságú, normál szálhosszúságú (l átl <70 mm) alumíniumszilikát-gyapot paplan volt. Kémiai összetétele 48% Al 2 O 3, 52% SiO 2, tehát mikrobiológiailag inaktív. Jól formára szabható, könnyen beilleszthető a kádba. Kb. 1 cm-es túlvágással az oldalak mentén szoros illeszkedés érhető el. A beillesztésnél az oldalak mentén bent maradó buborékok injekciós tűvel eltávolíthatók. Kerámiagyapot A szűrőréteg beillesztése utána a következő lépés a tömörítés. Ez két lépcsőben történik: először egy második tartólapot a lábaival felfelé a szűrőrétegre teszünk, majd nagyobb súllyal terheljük kb. 10 percig. (Azbesztnél 4 kg-os terhelés ajánlott, mi a kerámiagyapot szerkezetére tekintettel nagyobb, kb kg-os terhelést alkalmaztunk.) 10 perc elteltével a súlyt levesszük, a lapot cellofánnal vonjuk be, aminek a széleit a kád falához simítjuk. Vízlégszivattyúval a buborékok eltávozásáig szívatjuk a szűrőréteget. (Ez a bekészítés legkényesebb művelete, a cellofán sarkainál hamar bemegy a levegő, és ha levegős lesz a szűrőréteg, fel kell tölteni vízzel és lehet elölről kezdeni a szivattyúzást.) Feltételezésem szerint a tömöríthetőség a szálhosszúságtól és a kezdeti testsűrűségtől is függ. Terhelés súllyal Cellofán előkészítése Szűrőréteg vízlégszivattyúzás előtt vízlégszivattyúzás után (az alsó, fehér réteg a szűrő) 12
13 A berendezés feltöltése: A megfelelően tömör és szilárd szűrőrétegre ráöntjük a homok desztillált vizes szuszpenzióját. Beállítjuk a keveréknek megfelelő szívásértéket, és az egyenletes ülepedést a leterhelésnél használt rács mozgatásával érjük el. Végül szitaszövetet helyezünk a homokrétegre, rátesszük a kádra a fedelet, és néhány napos állás után kezdetjük a mérést. Tapasztalatok a kerámiagyapottal A DIN 90-es homokliszt-szuszpenzió ülepítése közben a szívást kb vízoszlop-cm-re állítottuk. Pár perc után a szívótérben homokszivárgás (valószínűleg a homokliszt finomfrakciója) jelent meg, ami kb. 10 perc után abbamaradt, az átszivárgott homokliszt leülepedett. Ugyanez a kerámiagyapot létezik szálőrleményként is ( μm-es szálhosszúsággal), ami valószínűleg az azbesztgyapothoz hasonló módon lenne bedolgozható. Ezt sajnos nem volt lehetőségünk kipróbálni. Homokszivárgás Leülepedett homok Kész box Javaslatok, észrevételek: A tartólap és a kád fala közötti rést ki lehetne tölteni vizes környezetben kötő rugalmas fugázóanyaggal (pl. Sziloplaszt), így megszűnne a homok szívótérbe jutási lehetősége az oldalfal mentén. A mostani (kétszeres töréssel kialakított) ferde csövet célszerű lenne szétbontani egy egyenes üvegcsőre (ami a dugóban foglalna helyet), egy rövidebb, egyszeresen megtört ferde csőre (ami ugyanott végződne, mint a mostani ferde cső), és a kettőt összekötő rugalmas gumicsőre. A javaslat oka, hogy összeszerelésnél és az esetleges szétszerelésnél a ferde cső könnyen eltörhet, balesetet okozva. A berendezés üzembe helyezését Firgi Tiborral végeztük. 5. Összegzés A Várallyai-féle pf-mérő berendezés egy aránylag egyszerű, könnyen működtethető berendezés a víztartási görbe meghatározására. A kerámiagyapot szűrőréteg az azbeszt nagy valószínűséggel beválik, de még éles körülmények között nem vizsgázott. Ha nem sikerül, még érdemes kísérletezni a kerámiaszál-őrleménnyel, vagy a műgyanta nélküli üveggyapottal. Ezzel a berendezés megőrizheti a versenyképességét (mind árban, mind a kezelés egyszerűségében) a területen létező laboreszközök között. 13
14 6. Irodalomjegyzék [1] Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. (szerk:buzás). Inda 4231 kiadó, Budapest, [2] A szemeloszlás és a telítetlen talajok függvényeinek kapcsolata. Havrán Krisztina (diplomamunka, BME GTT) [3] A telítetlen talajok víztartási görbéjének laboratóriumi meghatározása. Firgi Tibor (diplomamunka, BME GTT) Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok a konzulenseimnek, dr. Imre Emőkének, a BME Geotechnikai Tanszékről Firgi Tibornak, a SZIE-YMMFK Közmű- és Mélyépítési Tanszékéről dr. Rajkai Kálmánnak, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetéből 14
15 Függelék Az [1] 152.old. szerinti töltőanyagok szemeloszlási görbéi a következő táblázatban láthatók: Szemcseméret [mm] % Anyag 1-0,25 0,25-0,05 0,05-0,01 0,01-0,005 0,005-0,001 <0,001 Kaolin ,76 84,02 70,62 28,80 Finom homok Durva homok ,12 32,65 15,39 2, ,78 0,67 0 Szemeloszlási görbék % ,25 0,05 0,01 0,005 0,001 [mm] Kaolin Finom homok Durva homok A box összerakásánál finom homokként DIN 90-es homoklisztet használtunk, szemeloszlási görbéje a következő oldalon látható. 15
SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK KONSZOLIDÁCIÓ
2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK KONSZOLIDÁCIÓ Tanszék: K épület, mfsz. 10. & mfsz. 20. Geotechnikai laboratórium: K épület, alagsor 20. BME
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenNYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenA talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
RészletesebbenTalajmechanika II. ZH (1)
Nev: Neptun Kod: Talajmechanika II. ZH (1) 1./ Az ábrán látható állandó víznyomású készüléken Q = 148 cm^3 mennyiségű víz folyt keresztül 5 perc alatt. A mérőeszköz adatai: átmérő [d = 15 cm]., talajminta
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
RészletesebbenGEOTECHNIKA I. LGB-SE TALAJOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐI
GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 TALAJOK SZILÁRDSÁGI JELLEMZŐI Wolf Ákos Mechanikai állapotjellemzők és egyenletek 2 X A X 3 normál- és 3 nyírófeszültség a hasáb oldalain Y A x y z xy yz zx Z A Y Z ZX YZ A
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenRugalmas állandók mérése (2-es számú mérés) mérési jegyzõkönyv
(-es számú mérés) mérési jegyzõkönyv Készítette:,... Beadás ideje:.. 9. /9 A mérés leírása: A mérés során különbözõ alakú és anyagú rudak Young-moduluszát, valamint egy torziós szál torziómoduluszát akarjuk
RészletesebbenBETONOK ÁTERESZTŐKÉPESSÉGI EGYÜTTHATÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA DETERMINATION OF PERMEABILITY OF CONCRETE
BETONOK ÁTERESZTŐKÉPESSÉGI EGYÜTTHATÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA DETERMINATION OF PERMEABILITY OF CONCRETE Pap Miklós 1 Dr. Mahler András 2 Dr. Salem Georges Nehme 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaság Tudományi Egyetem,
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenSzűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet
Szűrés Gyógyszertechnológiai alapműveletek Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Szűrésnek nevezzük azt a műveletet, amelynek során egy heterogén keverék, különböző
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenTelítetlen talajparaméterek pontos meghatározása
Készítette: Donovál Krisztina, Lévai Dóra Telítetlen talajparaméterek pontos meghatározása Konzulensek: Dr. Varga Gabriella, Dr. Mahler András 2013/2014/I. Tartalom 1 A tanulmány célja... 4 2 Elméleti
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
Részletesebben1. Feladat. a) Mekkora radiális, tangenciális és axiális feszültségek ébrednek a csőfalban, ha a csővég zárt?
1. Feladat Egy a = mm első és = 150 mm külső sugarú cső terhelése p = 60 MPa első ill. p k = 30 MPa külső nyomás. a) Mekkora radiális, tangenciális és axiális feszültségek érednek a csőfalan, ha a csővég
RészletesebbenÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)
BEÁLLÍTÁS ADAT Minta leírás Barna iszap Előkészítési módszer magmintából Részecske-sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett / Mért Feltételezett Betöltés sorrend információ Kezdeti mérések (gyűrű) Terhelési
Részletesebben2. mérés Áramlási veszteségek mérése
. mérés Áramlási veszteségek mérése A mérésről készült rövid videó az itt látható QR-kód segítségével: vagy az alábbi linken érhető el: http://www.uni-miskolc.hu/gepelemek/tantargyaink/00b_gepeszmernoki_alapismeretek/.meres.mp4
RészletesebbenFogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.
A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.
RészletesebbenA BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALMA
A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALA 1 A friss beton levegőtartalmának meghatározása testsűrűségmérés eredményéből számítással 2 A levegőtartalom tervezett értéke: V 1000 cement adalékanyag levegő -
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA talajok nyírószilárdsága
A talajok nyírószilárdsága Célok: A talajok nyírószilárdságának értelmezése. Drénezett és drénezetlen viselkedés közötti különbségek értelmezése A terepi állapotokat szimuláló vizsgálatok kiválasztása.
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenNYÍRÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA KÖZVETLEN NYÍRÁSSAL (kis dobozos nyírókészülékben) Közvetlen nyíróvizsgálat MSZE CEN ISO/TS BEÁLLÍTÁSI ADATOK
BEÁLLÍTÁSI ADATOK Fúrás száma 6F Minta típusa Tömörített kohéziómentes Minta száma 6F/6.0 m Minta leírása Sárgásszürke homokos agyagos iszap Részecske sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett/Mért Feltételezett
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1743/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Geotechnika
RészletesebbenBetonok áteresztőképességi együtthatójának meghatározása Determination of permeability of concrete
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Geotechnikai Tanszék Betonok áteresztőképességi együtthatójának meghatározása Determination of permeability of concrete 2013 Készítette:
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenVizsgálati eredmények értelmezése
Vizsgálati eredmények értelmezése Egyszerű mechanikai vizsgálatok Feladat: töltésépítésre alkalmasnak ítélt talajok mechanikai jellemzőinek vizsgálata Adottak: Proktor vizsgálat eredményei, szemeloszlás,
Részletesebben3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:
1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja
RészletesebbenVíz az útpályaszerkezetben
40. Útügyi Napok SZEGED 2015. szeptember 15-16. Víz az útpályaszerkezetben Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna tanársegéd Soós Zoltán PhD hallgató dr. Tóth Csaba adjunktus Az előadás tartalma Problémafelvetés
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1736/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: FUGRO Consult Kft Geotechnikai Vizsgálólaboratórium 1115 Budapest, Kelenföldi
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
Részletesebben(2006. október) Megoldás:
1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenBeépítési útmutató Enkagrid georácsokra
Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.
RészletesebbenZárt flexibilis tartályok
ADATLAP TÜZIVÍZTÁROZÓK Az RCY zárt, rugalmas tüzivíztározók Franciaországban, a Louhans-i (71) vállalatunknál készülnek és 100 %-ban újrahasznosítható anyagokból állnak. Ez egy gazdaságos, gyors és biztos
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás
Szabó László Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-0
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
RészletesebbenAlagútfalazat véges elemes vizsgálata
Magyar Alagútépítő Egyesület BME Geotechnikai Tanszéke Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Czap Zoltán mestertanár BME Geotechnikai Tanszék Programok alagutak méretezéséhez 1 UDEC 2D program, diszkrét
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenLABORATÓRIUMI SOROZATMÉRÉSEK HATÁSA TALAJOK ÁLLÉKONYSÁGI PARAMÉTEREIRE EFFECT OF LABORATORY MEASUREMENTS TO THE GEOTECHNICAL PARAMETERS OF SOILS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 71 80. LABORATÓRIUMI SOROZATMÉRÉSEK HATÁSA TALAJOK ÁLLÉKONYSÁGI PARAMÉTEREIRE EFFECT OF LABORATORY MEASUREMENTS TO THE GEOTECHNICAL PARAMETERS
RészletesebbenTevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!
Tanulmányozza a.3.6. ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál! Az alakváltozás mértéke hajlításnál Hajlításnál az alakváltozást mérnöki alakváltozási
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenTÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok
Készítette:....kurzus Dátum:...év...hó...nap TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és
RészletesebbenTÖMEGÁLLANDÓSÁG FOGALMA
1 TÖMEGÁLLANDÓSÁG FOGALMA A tömegállandóság fogalma azt fejezi ki, hogy kiszárított állapotban az anyagot tovább szárítva a tömege nem csökken. A tömegállandóság fogalma a szabványokban nem egységes, gyakorlati
RészletesebbenViszonteladói árlista
Viszonteladói árlista érvényes: 2010. július 01-től visszavonásig Kód Megnevezés Nettó ár/db DUAL-1-T1 Zuhanykabin szerelvények Fali pánt 90 5 000 Ft DUAL-1-T2 Fali pánt 90 aszimmetrikus 5 000 Ft DUAL-1-135F
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel
Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az
RészletesebbenNSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél
NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás
A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás Vízmozgás a talajban Víz megkötése, visszatartása a talajban: Talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva,
RészletesebbenEbben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését és elfordulását.
10. számú mérnöki kézikönyv Frissítve: 2016. Február Síkalap süllyedése Program: Fájl: Síkalap Demo_manual_10.gpa Ebben a mérnöki kézikönyvben azt mutatjuk be, hogyan számoljuk egy síkalap süllyedését
RészletesebbenNE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!
NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ! FOLYADÉKOK FELSZÍNI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató Gödöllő 2017. Ötletbörze Kicsiknek 1. feladat: Rakj három 10
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenTALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok
2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &
RészletesebbenA készítmény leírása
A készítmény leírása Bevezetõ A sablon a postforming lapok eredményes összekapcsolására szolgál. Az áttetsző műanyag szerkezete, az egyes elemek egyértelmű leírása a sablonba vésve, több összefüggő ütköző,
RészletesebbenHomogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú. ρ = m V.
SZILÁRD TESTEK SŰRŰSÉGÉNEK MÉRÉSE 1. Elméleti háttér Homogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú anyagból áll. Homogén például az üveg, a fémek, a víz, a lufiba
RészletesebbenA= a keresztmetszeti felület cm 2 ɣ = biztonsági tényező
Statika méretezés Húzás nyomás: Amennyiben a keresztmetszetre húzó-, vagy nyomóerő hat, akkor normálfeszültség (húzó-, vagy nyomó feszültség) keletkezik. Jele: σ. A feszültség: = ɣ Fajlagos alakváltozás:
RészletesebbenGeotechika 2005 konferencia, Ráckeve A dinamikus tömörségmérés aktuális kérdései. Subert István AndreaS Kft.
Geotechika 2005 konferencia, Ráckeve A dinamikus tömörségmérés aktuális kérdései Subert István AndreaS Kft. Hagyományos tömörség ellenőrző módszerek MSZ 15320 ÚT 2-3.103 MSZ 14043-7 Földművek tömörségének
RészletesebbenHang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben
Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas
RészletesebbenPattex CF 850. Műszaki tájékoztató
BETON / TÖMÖR KŐ HASZNÁLAT FELHASZNÁLÁSI ÚTMUTATÓ 1. ALKALMAZÁSI TERÜLETEK ALAP ANYAGA: beton, tömör kő Nehéz terhet hordozó elemek rögzítése tömör kőben, betonban, porózus betonban és könnyű betonban.
RészletesebbenMérési metodika és a műszer bemutatása
Mérési metodika és a műszer bemutatása CPT kábelnélküli rendszer felépítése A Cone Penetration Test (kúpbehatolási vizsgálat), röviden CPT, egy olyan talajvizsgálati módszer, amely segítségével pontos
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenFordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:
Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék
Részletesebben17. Diffúzió vizsgálata
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.11.24. A beadás dátuma: 2011.12.04. A mérés száma és címe: 17. Diffúzió vizsgálata A mérést végezte: Németh Gergely Értékelés: Elméleti háttér Mi is
RészletesebbenMechanikai vizsgáltok
Mechanikai vizsgáltok Modellező vizsgáltok Egyszerű modellek Szűk érvényességi tartomány A vizsgálati feltételek megadása különösen fontos Általános érvényű vizsgálati eredmények A vizsgálati program célja
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/19/2011 Beadás ideje: 10/26/2011 1 1. A mérés rövid leírása
RészletesebbenZárt flexibilis tartályok
ADATLAP ESŐVÍZGYŰJTŐ TARTÁLYOK A zárt flexibilis tartályaink RCY Franciaországban, Louhans-i (71) vállalatunkban készülnek és anyagösszetételük 100 % -ban újrahasznosítható. A zárt flexibilis tartály előnyei
RészletesebbenModellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Hallgatói laboratóriumi gyakorlat Modellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására Mintajegyzőkönyv Készítette:
RészletesebbenMAPESTOP KIT DIFFUSION LASSÚ DIFFÚZIÓS RENDSZER KAPILLÁRISAN FELSZIVÁRGÓ NEDVESSÉG ELLENI VEGYI GÁT KIALAKÍTÁSÁRA HASZNÁLATI UTASÍTÁS
MAPESTOP KIT DIFFUSION LASSÚ DIFFÚZIÓS RENDSZER KAPILLÁRISAN FELSZIVÁRGÓ NEDVESSÉG ELLENI VEGYI GÁT KIALAKÍTÁSÁRA HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1 1 1 III ÖSSZETÉTEL (A lenti termékekből egy szett 8db-ot tartalmaz)
RészletesebbenJellemző szelvények alagút
Alagútépítés Jellemző szelvények alagút 50 50 Jellemző szelvény - alagút 51 AalagútDél Nyugati járat Keleti járat 51 Alagúttervezés - geotechnika 52 Technológia - Új osztrák építési módszer (NÖT) 1356
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenPolimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES
RészletesebbenVentilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:
Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi
RészletesebbenKözlekedési létesítmények víztelenítése geoműanyagokkal
geoműanyagokkal Vízelvezető geokompozitok Szatmári Tamás alkalmazás mérnök Bonar Geosynthetics Kft. XVII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA 2016. 04. 20-22. BÜKFÜRDŐ Tartalom Az előadás tartalma
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
Részletesebben