Történelem adattár a harmadik évfolyam számára. I. Ókor. 1. Fogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Történelem adattár a harmadik évfolyam számára. I. Ókor. 1. Fogalmak"

Átírás

1 Történelem adattár a harmadik évfolyam számára I. Ókor Állam 1. Fogalmak Állattenyésztés Amfiteátrum Apostol Arisztokrácia Barbár Biblia Birodalom Brahmanizmus (hinduizmus) Bronzkor Buddhizmus Colonus Consul Császár Csere Cserépszavazás Demokrácia Démosz Despotizmus Diaszpóra Dictator Dominatus Egyház Ékírás Eklészia Egy földrajzi terület felett a legfıbb hatalommal rendelkezı politikai szervezet. Fı feladatai: belsı rend fenntartása, a terület védelme, a gazdaság mőködésének biztosítása. A mezıgazdaság egyik ága. Feladata, hogy az emberi társadalmat állati termékekkel (hús, tej, bır stb.) lássa el, valamint különbözı feladatokra (igavonás, emberek és terhek szállítása, ırzés, szórakozás stb.) alkalmas állatokat biztosítson. A földmőveléshez hasonlóan az újkıkorban alakult ki. Római körszínház elliptikus arénával, gladiátori játékok, állatviadalok színhelye. A legismertebb amfiteátrum a Kr. u. elsı században épült Colosseum (Amphiteatrum Flavium). A keresztény hagyomány szerint azon férfiak, akik Jézustól küldetést kaptak a keresztény hit terjesztésére. Az ókori Athénban a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezık társadalmi csoportja. Általánosabb értelemben minden társadalom elıkelı (általában nagymérető földbirtokkal rendelkezı) rétegét így nevezzük. Az ókori görögök és rómaiak által használt, alapvetıen negatív értelmő elnevezés a számukra idegen népekre. A zsidó és keresztény vallás szent könyve, két fı része az Ó-és az Újszövetség. Nagy területő, több államot egyesítı politikai-gazdasági egység. Indiai politeista vallás. Fı tanításai közé tartozik a reinkarnáció (lélekvándorlás) tana. Nevét papjairól (brahmanák) kapta. Régészeti kor, amelyben a legfontosabb használt fém a réz és ón ötvözésével elıállított bronz volt. A bronz megjelenésének idıpontja és a korszak idıbeli kiterjedése civilizációként változó (egyes területeken ki is maradt a bronzkor a fejlıdésbıl). A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallási-filozófiai nézetrendszer, több vallás alapja (lámaizmus, zen-buddhizmus). Fı tanítása a vágyakról való lemondás útján a Nirvána-állapot elérése. A római birodalomban a Kr. u. III. században megjelenı a városokból vidékre költözı társadalmi csoport, akik a nagybirtokosoktól bérelt földbıl tartották el magukat elsısorban önellátásra berendezkedve. A római köztársaság korában (Kr. e ) a római állam vezetı tisztségviselıje. Évenként két konzult választottak. A Római Birodalom vezetıje Kr. e. 31, Augustus actiumi gyızelmét követıen. Diktatórikus hatalma alapja a hadsereg volt. A középkortól a bizánci és a német-római császárok a római császárok utódainak tekintették magukat, akárcsak az orosz cárok. Kereskedelmi ügylet, amelyben a résztvevı felek kölcsönösen átengedik egymásnak árucikkek tulajdonjogát ár megállapítása nélkül. A történelemben a kereskedelem elsı formája. Az ókori Athénban a demokrácia korában elméletileg a türanniszra törekvık előzésére alkalmazott, a gyakorlatban azonban a politikai küzdelmek eldöntésére használt szavazási mód. Olyan kormányzati forma, ahol a hatalom gyakorlásában a nép egésze részt vehet közvetve vagy közvetlenül. Elıször az ókori Athénban vezették be Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival. A köznép (kereskedık, kézmővesek, földmővesek, munkások) az ókori Athénban. Az ókori Keleten jellemzı monarchikus kormányzati forma, amelyben a gyakran isteni jelleggel felruházott uralkodó teljhatalommal rendelkezett. Görög szó, jelentése: szétszóródás. A történelemben azt az állapotot értjük a fogalom alatt, mikor egy nép egy része (vagy egésze) nem az anyaországban él, hanem attól távol. A legismertebb a zsidó diaszpóra, amely a Római Birodalom korában kezdıdött (a korábbi babiloni fogságtól és a hellenizmusban kialakuló zsidó diaszpórától eltekintve): zsidó lázadások (66-70, illetve ) után a római csapatok elpusztították a jeruzsálemi templomot (Kr. u. 70), majd Hadrianus kitiltotta a zsidókat Jeruzsálembıl (amelyet el is pusztított, és a helyén egy új várost építtetett). A római köztársaság korában az államot fenyegetı veszély esetén fél évre választott, teljhatalommal rendelkezı tisztségviselı. A római császárkor második, Diocletianus uralkodása alatt kezdıdött korszaka, amelyben a császárok nyílt egyeduralmat gyakoroltak. Egy vallás intézményesült formája, rendszerint hierarchikus szervezetet alkot. Az ókori Mezopotámiában használt írásforma. Az ókori Athén népgyőlése.

2 Építészet Esküdtbíróság Eszközhasználat és eszközkészítés Evangélium Fáraó Filozófia Földmővelés Gladiátor Győjtögetés Halászat Hellenizmus Hieroglifa Homo sapiens Kereskedelem Keresztény Kézmővesség Királyság Köztársaság Legio Limes Lovagrend Mágia Megváltó Mítosz Monoteizmus Épületek és építmények készítése, az épített környezet alakítása. Egyszerre mérnöki tudomány és mővészet. Olyan bíráskodási forma, amelyben a döntést nem a bíró, hanem az erre kiválasztott állampolgárok hozzák meg. Az ókorban Athénban (héliaia) és Rómában is használták. Napjainkban az angolszász jogrend alkalmazza az esküdtbíróság intézményét. Az ıskorban (ıskıkor) megjelent tevékenységek, melyek segítségével az ember ısei hatékonyabban tudtak élelmet szerezni, valamint intelligenciájuk is fejlıdött. Görög eredető latin szó, jelentése: örömhír. Az Újszövetségben a Jézus életét, halálát és feltámadását elbeszélı négy könyv neve. Az ókori Egyiptom despotikus hatalommal rendelkezı uralkodója (valójában csak az Újbirodalom korában nevezték így az uralkodót). Görög szó, jelentése: a bölcsség szeretete. Az ókori Hellaszban kialakult, lét okával és céljával, a megismeréssel, a történelem rendezıelvével, Isten létével stb. foglalkozó tudomány. A mezıgazdaság egyik ága. Feladata az emberi társadalom ellátása növényi terményekkel, (élelmiszerek állatok és emberek számára, textilipari nyersanyagok). Az állattenyésztéshez hasonlóan az újkıkorban alakult ki. A Római Birodalomban rendezett ünnepi játékokon fellépı, általában rabszolga harcosok, akik párokra osztva gyakran az egyik fél halálával végzıdı harcot vívtak. Az ıskorban kialakult élelmiszerszerzı tevékenység. Az ıskorban kialakult élelemszerzı tevékenység. Korszak, amely Nagy Sándor halálától a Ptolemaida Egyiptom (az utolsó hellenisztikus állam) rómaiak által történt elfoglalásáig (Kr. e. 30) tartott, valamint kultúra, amely Nagy Sándor birodalmának utódállamaiban jött létre a görög és a keleti kultúra összeolvadásával. Így a gazdaságban, továbbá a mővészetekben és a tudományokban is jelentıs fejlıdés következett be. Ókori egyiptomi írás írásjele. A görög kifejezés jelentése: szent véset. A hieroglifák képszerő ábrázolások, azonban valójában szótag- és betőírásról van szó. A fıemlısök rendjébe, a hominidák családjába tartozó állatfaj. Nevének jelentése: értelmes (bölcs) ember. Körülbelül 130 ezer éve jelent meg a Földön. Jellemzıi: társadalomban él, képes közös munkára, tagolt beszédre és gondolkodásra. Az egyik alapvetı gazdasági ág, különbözı áruk vagy áru és ellenértékének cseréje. Rendszerint szállítási tevékenység kapcsolódik hozzá. A Kr. u. 1. században a zsidó vallásból kialakult monoteista vallás valamely ágának követıje. Olyan tevékenységek csoportja, amelyek az ember számára hasznos tárgyakat állítanak elı egyszerő eszközök segítségével, de alapvetıen kézi munkával. Az elsı kézmőves tevékenységek (fonás, szövés, fazekasság, fémmővesség) az újkıkorban jelentek meg. Monarchikus államforma, amelyben az uralkodói cím elnevezése király. Az uralkodó címét örökléssel, választással (egyes esetekben katonai gyızelem révén) szerzi. Olyan államforma, amelyben az államot egy vagy több, az állampolgárok által választott személy vezeti, akiknek a hatalma nem öröklıdik. A Római Birodalom történetének döntı részében a hadsereg alapvetı szervezeti egysége. Létszámát és szerkezetét több alkalommal módosították. A Római Birodalom határain a Kr. u. 2. századtól, Hadrianus császár uralkodásától kiépített megerısített határvonal. Az ókori római társadalom egyik csoportja. A köztársaság korában, a hódítások során alakult ki. Tagjai kereskedelemmel, kölcsönügyletekkel és adóbérléssel foglalkoztak, földbirtokaik is voltak. A senatori rend mögött a második kiváltságos csoportja voltak a társadalomnak. A középkorban, a 12. századtól megjelenı lovagrendek sajátos katonai testületek voltak, melyek szervezete a szerzetesrendekére hasonlított, a tagok szerzetesi és engedelmességi fogadalmat tettek. A lovagrendek elıször a Szentföldön harcoltak, késıbb egyes lovagrendek Európában szereztek területeket (Német Lovagrend). Varázslat. A keresztény vallásokban Jézus Krisztus egyik megnevezése. Az írással nem rendelkezı kultúrákban élıbeszéddel továbbadott, a kultúra világmagyarázatáról, vallásáról, isteneirıl, hıseirıl szóló, a kultúra számára fontos, történeti elemeket is tartalmazó történet. Egy kultúra mítoszainak rendszere a mitológia. Egyistenhit. 2

3 Múmia Munkamegosztás Népgyőlés Néptribunus Népvándorlás Ókor Ószövetség Öntözéses földmővelés İsember İskor İskıkor Patrícius Piac Piramis Plebejus Polisz Politeizmus Principatus Provincia Püspök Rabszolga Régészet Senatori rend Senatus Viszonylagos épségben megırzıdött, oszlásnak nem indult holttest. Létrejöhet természetes (környezeti tényezık, pl. jég, szél, só, homok stb. hatására) vagy mesterséges (balzsamozás, mumifikálás) úton. A régészet a Föld különbözı pontjain számos természetes vagy mesterséges múmiát talált. A legismertebb múmiakészítı kultúra az egyiptomi civilizáció volt. Egy tevékenység több részfeladatra bontása, majd a részfeladatok tudatos elosztása emberek vagy csoportok között. Egy államban a polgárjoggal rendelkezık győlése, amelyen az államügyekkel kapcsolatos döntéseket hoznak. A római köztársaság korában (Kr. e ) a plebejusok érdekeit védı tisztségviselı. Vétójoggal rendelkezett, személyében szent és sérthetetlen volt. A császárkorban szerepét elvesztette. Történelmi folyamat, amely a Kr. u. 4. században kezdıdött a hunok Belsı-Ázsiából nyugati irányba történı vándorlásával. A hunok elıl menekülı germán népek beköltöztek a Nyugatrómai Birodalomba, amely emiatt végleg bomlásnak indult. A népek mozgása késıbb is folytatódott, a 6-8. században a szlávok költöztek Közép-Európa különbözı területeire, valamint már ekkor is érkeztek török népek (avarok). A késıbbi koraközépkori népmozgásokat (pl. magyarok honfoglalása, viking hadjáratok) általában már nem sorolják a népvándorláshoz. Történelmi korszak, amely az elsı sumer városállamok és az írás megjelenésétıl (kb. Kr. e. 3000) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (Kr. u. 476) tartott. A keresztény vallások szerint a Biblia elsı része. A zsidó vallás számára a Biblia. Az ószövetségi szövegek Krisztus születése elıtt készültek. Könyvei négy csoportba sorolhatók: törvények, zsidó történelem, versek, jövendölések. A földmővelés azon ága, mely a szükséges termést elegendı csapadék hiányában a szántóföldek öntözésével éri el. Az ıskorban, az újkıkorban jelent meg nagy folyamok mentén (pl. Mezopotámia: Tigris, Eufrátesz; Egyiptom: Nílus; India: Indus). A gátak és csatornarendszerek kiépítése magasabb szervezettséget igényelt a társadalomtól, így az öntözés megjelenése kapcsolódik az elsı államok kialakulásához is. A neandervölgyi ember, a homo sapiens egyik elıdjének köznyelvi elnevezése. A történelem elsı korszaka, a mely nagyjából a földtörténeti harmadidıszak végén kezdıdött, és az írás feltalálásával (kb. Kr. e. 3000, az ókor kezdete) ért véget. Ebben a korban fejlıdött ki a ma élı ember (homo sapiens). Az ıskor egyik szakaszának, a kıkorszaknak az elsı, leghosszabb szakasza. Ebben a korszakban kezdte el az ember elıdje a kıeszközök használatát, majd pattintással való készítését. Az ókori Róma történelmének kezdetén a tekintélyesebb földbirtokkal rendelkezık társadalmi csoportja. A plebejusok polgárjogi küzdelmei elıtt csak a patríciusok rendelkeztek politikai jogokkal. A középkorban a városi polgárság vezetı rétegét nevezték patríciusoknak. Olyan hely, ahol áruk rendszeres cseréje zajlik. Általában a település központjában helyezkedett el. Négyzet alapú, gúla alakú építmény. Több civilizáció épített piramisokat, a legismertebbek az egyiptomi fáraók temetkezési helyeiként, síremlékeként épül piramisok az Óbirodalom korában. Az ókori Róma történelmének kezdetén a politikai jogokkal nem rendelkezı kisbirtokos parasztok, kézmővesek, kereskedık társadalmi csoportja. Ókori görög városállam. Többistenhit. A Római Birodalom császárkorának elsı szakasza (Diocletianus uralkodásáig), amelyben forma szerint a köztársasági intézmények fennmaradtak. Az meghódított, adófizetı tartományok elnevezése a Római Birodalomban. A keresztény egyházak egy részében hivatali rang, amelynek viselıje egyházkormányzati feladatokat lát el más feladatok mellett. Általában egy-egy egyházmegye felügyeletét látja el a püspök. Olyan személy, aki valaki más tulajdonában van, személyes szabadsággal nem rendelkezik. Az ókor óta létezı fogalom. Gyakorlatilag az összes ókori civilizációban dolgoztak rabszolgák. A felfedezéseket követıen a gyarmatokon használták ki a rabszolgák munkaerejét (a legismertebb az USA-beli rabszolgatartás). Napjainkban hivatalosan nem létezik rabszolgaság. Tudomány, amely a régebbi korok kultúráit tanulmányozza tárgyi leleteik alapján. A Római Birodalom legtekintélyesebb társadalmi csoportja, a köztársaság korában, a polgárjogi küzdelmek után, a nagy hódítások idején alakult ki. A leggazdagabb patrícius és plebejus családok tartoztak hozzá, tagjai viselték a fıbb állami tisztségeket (consul, praetor stb.), hatalmas földbirtokokat tartottak a kezükben. Vének tanácsa a Római Birodalomban. A királyság korában elsısorban tanácsadó szerepe volt. A köztársaság korában az államirányítás legtekintélyesebb testülete volt. Létszáma fokozatosan nıtt ( ), fıleg a polgárháborúk idıszakában. Szerepe a császárkorban fokozatosan csökkent, végül a dominatus korában minden jelentıségét elvesztette. 3

4 Színház Szobrászat Sztratégosz Termelés Triumvirátus Türannisz Újkıkor Vadászat Vallás Város Városállam Vaskor Zsinagóga Zsinat Az az épület vagy hely, ahol színjátékokat (vígjátékokat, tragédiákat, zenés mőveket stb.) mutatnak be. Az ókori Hellaszban alakult ki a színházmővészet, az elıadásokhoz építettek színházakat, általában egy hegy oldalába. Képzımővészeti ág, az ıskorban jött létre. Célja egy tárgy segítségével mővészeti hatás elérése. Az ókori Athénban a demokrácia korában (Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformjaitól) az állam és a hadsereg legfontosabb, évenként választott vezetıje. Minden évben tíz sztratégoszt választottak. Emberi tevékenység, amely tervszerően foglalkozik javak elıállításával, azok értékének fokozásával. Az ókori Róma köztársaságkorának végén két háromtagú politikai szövetség elnevezése. Az elı triumvirátust Kr. e. 60-ban Julius Caesar, Pompeius és Crassus hozta létre (korábbi ellentéteiket félretéve) az állam feletti hatalom között megszerzésére. Ez a triumvirátus nem volt hivatalos, utólag kapta az elnevezést. A triumvirátus késıbb felbomlott, Crassus meghalt, majd Caesar legyızte Pompeiust. A második triumvirátust Kr.e. 43-ban Lepidus, Marcus Antonius és Octavianus (a késıbbi Augustus) kötötte. Szövetségük a senatustól hivatalos felhatalmazást kapott, teljhatalmat szereztek a birodalom egy-egy része felett. Késıbb ez a triumvirátus is felbomlott, Lepidus elvesztette hatalmát, Antoniust pedig legyızte Octavianus. Zsarnokság. Az ókori görög városállamok (pl. Athén) egy részének története során egy idıre államcsínnyel egy türannosz (zsarnok) vette át az állam feletti hatalmat. Az ıskor egyik szakaszának, a kıkorszaknak az utolsó szakasza (Kb. Kr. e tıl). Ebben a korszakban kezdte el az ember a kıeszközök csiszolással való készítését. Ebben a korszakban alakult ki a földmővelés és az állattenyésztés, ekkor épültek ki az elsı állandó települések. A kıkorszak a fémeszközök megjelenésével végzıdött. Az ıskorban kialakult élelemszerzı tevékenység. Hitelvek, erkölcsi tanítások és vallásgyakorlatok által alkotott rendszer, amely magyarázatot ad (önmaga szerint) az ember és az embert körülvevı anyagi világ kialakulására, létezésének céljára. Olyan nagyobb település, amelynek jelentıs gazdasági, kulturális, közigazgatási funkciója van. Olyan állam, amely egy (általában, de nem feltétlenül) városias központból és az azt körülvevı területekbıl áll. Az ókorban Mezopotámiában a sumer korszakban (Kr. e. 3. évezred) és Hellaszban voltak városállamok. Európában Észak-Itáliában voltak jellemzık a középkortól kedve a 19. századig. Napjainkban is léteznek városállamok (Szingapúr pl.). Régészeti korszak, amelyben egy adott terület népessége a tárgyak eszközéül elkezdte használni a vasat. Kezdete területtı függıen változó. A Közel-Keleten és Hellaszban a Kr. e. 12. században jelent meg a vashasználat, Európában a Kr. e. 8. században. Zsidó vallási épület, az istentisztelet helye. Egyházi győlés, amelyen alapvetı fontosságú teológiai vagy egyházi kérdéseket tárgyalnak meg a résztvevık (vallási és sokáig világi vezetık). Ádám 2. Személyek Arisztotelész Attila A Biblia szerint az elsı ember, akit még Isten teremtett az Édenkertben. Késıbb az emberiség ısapja lett. Kr. e. 4. századi görög tudós, a történelem egyik legnagyobb hatású filozófusa. A filozófia mellett a csillagászat, politológia, pedagógia, nyelvészet, irodalomtudomány mővelıje volt. Platón tanítványa volt, majd Nagy Sándor nevelését irányította. Késıbb Athénba költözött, és iskolát nyitott. A középkor folyamán az egyik legtöbbet idézett ókori szerzıvé, tekintéllyé vált. Hun hadvezér, uralkodó az 5. században, az európai hunok utolsó királya. Fiatalkorában túszként Rómában nevelkedett. Királyként több sikeres hadjáratot vezetett a Keletrómai Birodalom ellen (A keletrómai császárnak évi adót kellett fizetnie). 451-ben Galliára támadt, de Catalaunumnál egy véres csatában megállították a rómaiak és a germánok. 453-ban meghalt. Fiai viszálykodásai során a hun birodalom felbomlott. 4

5 Augustus Buddha Constantinus Cornelius Scipio Dávid I. Dareiosz Diocletianus Éva Gracchus-testvérek Római politikus, Róma elsı császára Kr.e. 31- Kr. u. 14. között. Iulius Caesar unokaöccse volt, eredetileg Caius Octavius-nak hívták. Caesar örökösének tette meg végrendeletében. Caesar meggyilkolása után Rómába utazott, és felvette nagybátyja nevét, a végéhez Octavianus-t ragasztva. Sereget győjtött (Caesar katonáiból), majd elsı konfliktusuk után kiegyezett Marcus Antonius-szal és Lepidus-sal, és 43-ban megkötötték a második triumvirátust, amit a senatus is törvényesített. 42-ben legyızték Caesar gyilkosait (Brutus és Cassisus), akik öngyilkosok lettek. Octavianus egy újabb katonai konfliktus után új megegyezést kötött Antonius-szal: Octavianus kapta a birodalom, nyugati, Antonius a keleti felét (Lepidusnak egyelıre Afrika jutott, késıbb egy Octavianus elleni támadása után vissza kellett vonulnia). Octavianus Rómában igyekezett Antonius ellen fordítani a közhangulatot (Antonius viszonyt kezdett Kleopátrával, miközben Octavianus sógora volt), mintegy felkészülésként a leszámolásra (vagy a hatalomért folytatott végsı hadjáratra). Kr.e. 31-ben hajóhada Actiumnál gyızött Antonius és Kleopátra felett. Ezzel a hatalmi harc eldılt, Octavianus egyeduralomhoz jutott. A következı évben megszállta Egyiptomot, Antonius és Kleopátra öngyilkos lett. Caesar és Kleopátra fiát, Caesariont meggyilkoltatta. Hazatérése után új rendszert épített ki. A köztársaság formálisan fennmaradt, Octavianus (bár rendszeresen viselt különbözı tisztségeket) egyetlen címet viselt folyamatosan: princeps senatus-ként elıször szavazhatott a senatusban. Innen származott a császárkor elsı szakaszának neve: principatus. Természetesen a hadsereg, és vele a hatalom Octavianus kezében maradt, így a principatus gyakorlatilag köztársaságnak álcázott katonai diktatúrát jelentett. Kr.e. 27-ben a senatustól megkapta az Augustus (fenséges) melléknevet. Uralkodóként igyekezett megerısíteni hatalmát, és az új társadalmi rendet, támogatta a lovagrendet. Külpolitikájában igyekezett a birodalom területeit megnövelni: megszerezte Pannónia nagy részét, Germániában pedig az Elbáig akart elırenyomulni, de a Kr. u. 9-es teutoburgi vereség után kénytelen volt a Rajna mögé visszahúzódni. Indiai vallásalapító a Kr.e században. Királyi családból származott, majd remeteéletet élt. Nevének jelenése: megvilágosodott (eredeti neve Sziddhártha Gautama). Elmélkedései során dolgozta ki tanításait. Ezek szerint a lélek akkor törhet ki a halál és újjászületés körforgásából, ha megszabadul vágyaitól és eléri a nirvána-állapotot. Nézeteit tanítani kezdte. Tanításai nyomán alakult ki több buddhista vallás (pl. tibeti lámaizmus, zen-buddhizmus). Római császár között. Apja Diocletianus alcsászára volt, majd annak lemondása után császár ( ). Apja halála (306) után a britanniai csapatok Constantinust császárrá kiáltották ki. A következı évek polgárháborúi során (amelyben összeomlott a Diocletianus által létrehozott tetrarchia-rendszer) egyedüli császárrá vált. 313-ban a milánói ediktummal vallásszabadságot biztosított a keresztényeknek, és korábban elkobozott javaikat is visszaadta. Uralkodása alatt, 325-ben tartották a nicaeai zsinatot. Bizáncban új fıvárost építtetett (Konstantinápoly). Patrícius származású római politikus, hadvezér. A cannae-i csatában (Kr. e. 216), melyben a római sereg megsemmisítı vereséget szenvedett Hannibál csapataitól, tüntette ki magát elıször. Kr. e. 210-ben Hispaniába küldték, hogy megfossza Hannibált utánpótlásától. Ezt 206-ra érte el. Hazatérte után consullá választották. 204-ben Afrikába tette át a háború színhelyét, majd 202-ben Zámánál döntı gyızelmet aratott Hannibál felett, így a második pun háborút (Kr. e ) is a rómaiak nyerték meg. Izrael második királya kb. Kr. e között, Saul utóda. Elıször Júda királya lett, majd egyesítette Izraelt és Júdát. Elfoglalta Jeruzsálemet, és fıvárossá tette. A hagyomány számos zsoltárt Dávidnak tulajdonít. A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények Dávidra vezetik vissza Jézus származását. Perzsa nagykirály Kr. e között. Uralkodása kezdetén több lázadást legyızött, majd hatalma megszilárdítása után hódításokba kezdett (az Indus völgyében és Európában), ı lépett fel elıször a görög városállamokkal szemben, azonban 490-es Athén elleni támadása Marathónnál kudarccal zárult. A Perzsa Birodalom igazgatását, a pénz- és a mértékrendszert egységesítette, építkezéseket folytatott. Római császár Kr. e között. Hosszú válságos korszak (katonacsászárok kora) végén lett római császár. Rendezte a birodalom külsı háborús ügyeit. Új uralkodási formát vezetett be, a dominatust, amely szemben a principatus-szal, nyílt egyeduralom volt. A könnyebb kormányzás érdekében két részre osztotta a birodalmat, maga mellé egy társcsászárt állítva, majd mindketten egy-egy alcsászárt vettek maguk mellé (tetrarchia-rendszer). Megreformálta a közigazgatást is: a birodalmat 12 diocesisre, a provinciákat pedig kisebb tartományokra osztotta. Diocletianus indította el az utolsó keresztényüldözést. A Biblia szerint az elsı nı, akit még az Édenkertben teremtett Isten. Késıbb ı lett az emberiség ısanyja. Római reformpárti politikusok. Kr. e. 133-ban Tiberius Gracchus lett néptribunus. A kisbirtokosok számát próbálta növelni, ezért felújíttatta a Kr. e. 367-es Licinius-Sextius-féle földtörvényt, amely szerint senki sem bérelhet a közföldekbıl 500 jugerumnál többet. Földosztó bizottságot is létrehozott, azonban mivel a következı évre is jelöltette magát néptribunusnak, senatorok egy csoportja az ellene feltüzelt tömeg segítségével mintegy háromszáz hívével együtt meggyilkolta. 23-ban öccse, Caius Gracchus lett néptribunus, aki szélesebb tábor kialakítására törekedett céljai érdekében, ezért a kisbirtokosok mellett a lovagrendet és a plebset is a maga oldalára akarta állítani. Felújította a bátyja földtörvényét, felére szállíttatta le a gabona árát, állami építkezéseket indított, kedvezett a lovagrendnek (pl. a provinciákban elkövetett visszaéléseket lovagokból álló bíróság vizsgálta), Karthágó helyén tervezett telepítéseket. Tevékenységét folytatta újraválasztása után is. Miközben azonban a telepítések tervezése miatt távol volt Rómától, a senatori párt rálicitált ígéreteire, elfordítva tıle sok hívét, megakadályozva harmadszori megválasztását. A két tábor hamarosan összecsapásokba kezdett, végül a senatori párt a hadsereget vetette be, Caius Gracchus 3000 hívét ölték meg, maga Gracchus öngyilkos lett. A két Gracchus reformjainak javát felszámolták. 5

6 Hadrianus Hammurapi Hannibal Hérodotosz Iulius Caesar József Kheopsz Kleiszthenész Konfuciusz Leonidasz Marcus Antonius Mária Római császár az Antoninus-dinasztiából között. Császársága elıtt katonaként szolgált. Uralkodása alatt békére törekedett. Beszüntette a hódító politikát, megkezdte a limes kiépítését. Babiloni uralkodó (Kr. e ). Hódításai révén létrehozta az Óbabiloni Birodalmat. Nevezetes törvényoszlopa. Karthágói hadvezér. A Karthágó által megszerzett hispaniai területekrıl indult Róma ellen, megkezdve a második pun háborút (Kr. e ). Átkelt az Alpokon, majd Itáliában több alkalommal is legyızte a római seregeket. Itália egy része Hannibál oldalára állt. Azonban a rómaiak többet nem csatáztak vele, hanem Scipio vezetésével Hispaniát, az utánpótlását jelentı területet foglalták el, majd Afrikában támadták Karthágót. Karthágó emiatt hazahívta Hannibált, aki 202-ben, a Zamai csatában döntı vereséget szenvedett Scipiótól. A háború után egy ideig Karthágóban készült visszavágásra, majd keletre, Kis-Ázsiába távozott. Itt a rómaiak követelték kiadását, ezért inkább öngyilkos lett. Kr. e. 5. századi görög történetíró, "a történetírás atyja". A görög-perzsa háborúk történetérıl szóló munkája az elsı történészi munkának tekinthetı mő. Római hadvezér, politikus, Róma diktátora a Kr. e. 1. században. Marius unokaöccse volt, így Sulla uralma idején menekülnie kellett Rómából. Sulla halála után kapcsolódott be a politikai életbe, nagy népszerőséget szerzett (közben eladósodott), és több tisztséget töltött be. Kr. e. 60-ban létrehozta az elsı triumvirátust Pompeius-szal és Crassus-szal. A következı évben (megegyezésük értelmében) consul lett, majd Gallia (akkor még csak egy partmenti sáv) helytartója lett (Pompeius Hispaniát, Crassus a keleti területeket kapta). Helytartóként meghódította Galliát, hatalmas vagyonra és hőséges hadseregre téve szert. Az elsı triumvirátus közben felbomlott, mivel Crassus meghalt, Pompeius pedig az ellenétes párt (optimaták, a szenátori párt) mellé állt. A senatus intézkedései hatására Kr. e. 49-ben Caesar seregével Róma (pontosabban a senatus) ellen támadt. Pompeius elmenekült, Caesar elıször a hispaniai csapatait gyızte le, majd 48-ban Pharszalosznál döntı vereséget mért ellenfelére. Pompeius Egyiptomba menekült, ahol meggyilkolták. Caesar Egyiptomban viszonyba kezdett Kleopátra uralkodónıvel (fiuk is született). Leszámolt Pompeius híveivel Afrikában, majd Hispaniában, végül 45-ben visszatért Rómába. Örökös diktátorrá választották, építkezésekbe kezdett, naptárreformot vezetett be (naptárát egy 1582-es módosítással máig is használjuk), tervbe vette veteránjai letelepítését. Kr. e. 44-ben újabb, a Parthus Birodalom elleni hadjáratot tervezett, amikor március 15-én szenátorok egy összeesküvı csoportja meggyilkolta. Bibliai pátriárka, Jákob fia. A Bibliai történet szerint testvérei eladták rabszolgának Egyiptomba, ahol azonban karriert futott be, a fáraó magas tisztségbe helyezte. Családját (a zsidóság ıseit) behívta Egyiptomba. Az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának uralkodója a Kr. e. 26. században. Egyiptomi neve Hufu, ennek görög változata a Kheopsz név. Nevéhez főzıdik a gízai Nagy Piramis építtetése. Athéni arisztokrata politikus a Kr. e. 6. században. Peisziszratosz uralkodása idején arkhón lett. Késıbb menekülnie kellett Athénból. 510-ben, az utolsó athéni türannosz (Hippiasz) előzésekor tért vissza, majd ismét menekülnie kellett. 508-ban térhetett vissza, és reformjaival demokratikus politikai rendszert vezetett be Athénban. A legfontosabb politikai testületté a népgyőlést (eklészia) tette. Az arkhónok helyett az évente választott tíz sztratégosz irányította Athént. Bevezette a cserépszavazás intézményét a türannoszok visszatérésének megakadályozására. Kr. e századi kínai filozófus. Tanításai (konfucianizmus) napjainkig tartó hatást gyakoroltak Kína szellemi életére. Spártai király. Kr. e. 480-ban a Thermopülai-szorosban próbálta meg feltartani Xerxész perzsa nagykirály támadását a mintegy 7000 fıs görög sereggel. A szők szorosban ez két napig sikerült is, de árulás miatt a perzsa sereg a harmadik napon egy másik útvonalon megkerülte a védıket. Leonidasz visszaküldte a többi görög csapatot, maga pedig 300 spártai katonájával (és 700 thespiaival) haláláig fedezte a visszavonulást. Kr. e. 1. századi római politikus hadvezér. A néppárt tagja volt, katonaként (Gallia; pharszaloszi csata, Kr. e. 48), és néptribunusként Caesar érdekeit szolgálta. Kr. e. 44-ben Caesar consultársa volt. A Caesar meggyilkolását követı harcok után Octavianus-szal (a késıbbi Augustus) és Lepidus-szal megkötötte a második triumvirátust (Kr. e. 43), és a következı évben legyızték Caesar gyilkosait. Újabb egymás elleni konfliktusok után Antonius és Octavianus megegyezett, hogy a birodalom nyugati részét Octavianus, a keletit Antonius kapja (Lepidusnak egyelıre Afrika jutott, késıbb egy Octavianus elleni támadása után vissza kellett vonulnia). Antonius Egyiptomban viszonyt kezdett Kleopátrával, az uralkodónıvel (és Caesar korábbi szeretıjével), noha Octavianus sógora volt. Hadjárataiban különösebben nagy sikereket nem aratott, viszont egyre inkább keleti despotakánt irányította a birodalom keleti felét. Ellentétei Octavianus-szal megmaradtak, majd polgárháborúba torkollottak. Kr. e. 31-ben Actiumnál flottája vereséget szenvedett, Egyiptomba menekült, majd 30-ban öngyilkos lett. A Biblia szerint Jézus Krisztus anyja, az egyházi tanítás szerint szőzen fogant a Szentlélektıl. A katolikus és az ortodox egyház szentként tiszteli. 6

7 Marius Miltiadész Mózes Nagy Sándor Názáreti Jézus Noé Pál Pallasz Athéné Peiszisztratosz Periklész Pheidiász Platón Római néppárti politikus, hadvezér. Fiatalon a hadseregben szolgált, majd néptribunussá választották. Népszerővé vált, ezért mikor a numidiai háború (Jugurtha király ellen) akadozott, consullá választották (Kr. e. 107). Elsı lépéskén hadseregreformot hajtott végre: bevezette a zsoldossereget. Ennek köszönhetıen a korábbinál jóval felkészültebb sereget épített ki, amelynek segítségével megnyerte a háborút. Az újabb, kimberek és teutonok elleni háború során egymás után többször is consullá választották. A háborúk végeztével azonban népszerősége csökkenni kezdett, majd Sullával kezdett rivalizálni, és Kr. e. 88-ban polgárháborút robbantott ki. Veresége után elmenekült, majd csatlakozott a Rómában Sulla keletre távozása után kiújult polgárháborúhoz, megszállta Rómát, és legyilkoltatta ellenfeleit. Kr.e. 86-ban hetedszerre is consul lett, de hamarosan meghalt. Athéni arisztokrata családból származott. A thrákiai Kherszonnészosz türannosza lett, Kr. e. 513-ban behódolt a Perzsa Birodalomnak. Késıbb azonban részt vett az ión felkelésben, emiatt 492-ben menekülnie kellett a támadó perzsa sereg elıl. Hazatért Athénba, ahol 490-ben sztratégosszá választották. A marathóni csatában vezetésével gyızte le az athéni sereg I. Dareiosz csapatait. A következı évben megtámadta a perzsák által elfoglalt Párosz szigetét, de kudarcot vallott, és megsebesült. Hazatérése után börtönbe zárták, ahol hamarosan meghalt. Próféta, a Biblia neki tulajdonítja az Egyiptomból való kivonulást és a tízparancsolatot. A hagyomány szerint Mózes írta a Biblia elsı öt könyvét (Tóra). A Mózes életével kapcsolatos hagyományok történelmi hitele kétséges. Makedón uralkodó (III. Alexandrosz, Kr. e ). Apja II. Philipposz volt, aki megszerezte a Hellasz feletti hatalmat Makedónia számára. Húszévesen került trónra. A lázadó Thébai és Athén legyızése után megindította a már apja által tervezett hadjáratot a Perzsa Birodalom ellen (Kr. e. 334). A hadjárat során az egyesült görög-makedón seregek elıször Kis-Ázsiát foglalták el, majd Isszosznál legyızték III. Dareiosz perzsa nagykirály seregét (333). A következı évben Nagy Sándor Föníciát, Palesztínát és Egyiptomot foglalta el. 331-ben indult a birodalom belsı területei felé, és Gaugamélánál döntı vereséget mért Dareioszra, aki hamarosan meggyilkolt egyik helytartója. Nagy Sándor folytatta hadjáratát, és megkezdte birodalma egységesítését, seregébe perzsákat is besorozva. A következı években meghódította a Perzsa Birodalom északkeleti és keleti területeit, és több lázadást levert. Nagy Sándor elvette egy perzsa elıkelı lányát, és egyre inkább keleti uralkodóhoz illı szokásokat vett fel. 326-ban indiai területek ellen indult, több gyızelem után azonban serege visszafordulásra kényszerítette. A birodalom belsı területeire való visszatérés után Szúzában görög és makedón katonát házasított össze perzsa nıkkel, ismét a birodalom egységesedése érdekében. 323-ban Babilonban egy új hadjárat tervezése közben meghalt. Birodalmát alvezérei háborúk sorozata után felosztották. A keresztény vallás szerint a Megváltó, számos keresztény egyház szerint a Szentháromság egyik személye, Isten fia, a keresztény vallások központi alakja. Alakját az iszlám is prófétának ismeri el. Életérıl az újszövetség négy könyve (evangéliumok) szól. A Biblia szerint az emberiség (Ádám után) második ısatyja, pátriárka. Csak ı és családja menekült meg az emberiséget elpusztító özönvíz idején, valamint a hajójába győjtött élılények. A korai kereszténység kimagasló alakja, apostol. Eredeti neve Saul volt, római polgárjoggal rendelkezı zsidó családból származott. A farizeus irányzathoz tartozott, részt vett a korai keresztények üldözésében, majd egy látomás hatására megtért. Kiváló szervezıkészséggel kezdte terjeszteni a kereszténységet, több utat is tett ennek érdekében, és leveleket is írt távolabbi keresztény közösségeknek. Fı érdeme, hogy a kereszténység felvételét a pogányok számára is lehetıvé tette. Végül a hatóságok letartóztatták és hosszú fogság után Rómában lefejezték. Több keresztény egyház szentként tiszteli. Görög istennı, Zeusz lánya, a bölcsesség, az igazságos háború, a mővészetek és a kézmővesség istennıje. Athéni arisztokrata származású politikus volt. 560-tól kezdve összesen háromszor volt türannosz Athénban (az elsı két alkalommal csak rövid ideig). Miután véglegesen megszerezte a hatalmat, békésen, kevéssé zsarnoki módon uralkodott, támogatta a gazdasági fejlıdést, ami kedvezett a démosznak. Athéni arisztokrata családból származott. Kr.e. 443-tól sorozatban 15-ször választották meg sztratégosznak, Athén legfontosabb vezetıje volt. A népgyőléseken részt vevıknek napidíjat biztosított, így a szegényebbek is részt vehettek az állami ügyek eldöntésében (magának pedig hőséges szavazóbázist teremtett). Külpolitikájában igyekezett növelni Athén befolyását. A déloszi szövetség (mely a perzsák ellen jött létre) tagjai által fizetett, kötelezı adóvá vált "hozzájárulásból" fedezte az athéni hadikiadásokat, építkezéseket (Akropolisz). A peloponnészoszi háború (Kr. e ) kezdetén, 429-ben a városban kitörı járványban veszítette életét. Az ókor egyik legnevesebb szobrásza a Kr. e. 5. században. Leghíresebb munkái: az olümpiai Zeusz-szobor, Pallasz Athéné szobra a Parthenónban, a Parthenón frízei. Athéni filozófus, iskolaalapító a Kr. e században. Arisztokrata családból származott. Szókratész tanítványa volt. Az Akadémosz-ligetben, Athén közelében, alapította meg iskoláját, az Akadémiát. Számos filozófiai mővet írt (pl. az Állam), legfontosabb elmélete az ideák tana. 7

8 Pompeius Romulus Salamon Spartacus Sulla Szent József Szókratész Szolón Tacitus Themisztoklész Thuküdidész Traianus Xerxész Zeusz Patrícius származású római hadvezér, politikus. Fiatalon csatlakozott Sullához Marius hívei ellen vívott harcaiban. Részt vett a Spartacus-féle rabszolgafelkelés leverésében, majd legyızte a földközi-tengeri kalózokat, és keleten Pontosz királyát, Mithridatészt. Róma egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, a Spartacust legyızı Crassus-szal együtt, akivel rivalizáltak. Kettejüket Iulius Caesar békítette össze, és megkötötték az elsı triumvirátust. (Kr. e. 60.). Pompeius Hispaniában lett helytartó. Féltékeny lett Caesar galliai sikereire, és a senatus oldalára állt. A Kr. e. 49-ben Caesar által kirobbantott polgárháborúban vereséget szenvedett (Pharszalosz. Kr. e. 48), Egyiptomba menekült, ahol megölték. A római mondák szerint Numitor Alba Longa-i király unokája, testvérével Remus-szal közösen alapították Rómát Kr. e. 753-ban, melynek elsı királya lett. A rómaiak Quirinus néven istenként tisztelték. Izraeli király a Kr. e. 10. században. Dávid király fia volt, felépíttette Jeruzsálemben az elsı Templomot. Építkezéseihez erısen központosította az országot, magas adókat vetett ki. Halála után az ország kettészakadt (Izrael és Júda). A Biblia (amelynek a hagyomány szerint több részét Énekek éneke, Példabeszédek stb. is Salamon írta) bölcsességérıl emlékszik meg. Rabszolga volt, gladiátorrá képezték ki. Kr. e. 74-ben Capuában fellázadt gladiátortársaival együtt. Sok környékbeli rabszolga csatlakozott hozzájuk, és több ellenük küldött sereget legyıztek. Spartacus vezetésével az egyre növekvı sereg Gallia felé indult majd, több gyızelem után dél felé fordult. Szicíliába akart átkelni, de ez nem sikerült. Közben a rómaiak bekerítették seregét, és a végsı csatában (Kr. e. 71) Spartacus is elesett. Optimata párti római politikus, hadvezér. Patrícius családból származott. Elıször a Jugurtha elleni háborúban tüntette ki magát Marius seregében. A következı idıkben viszonyuk Marius-szal megromlott, fıleg Sulla katonai sikerei nyomán. Kr. e. 88-ban consul lett, a következı évre pedig kijelölték a Hellaszt megszálló Mithridatész pontoszi király elleni hadsereg parancsnokává. Marius emiatt polgárháborút robbantott ki, de Sulla gyızött (Marius-nak menekülnie kellett). Sulla ezután elindult Hellaszba háborúzni, és nem is tért vissza annak megnyeréséig, annak ellenére sem, hogy távozása után ellenfelei visszavették a hatalmat, és Marius Sulla hívei között mészárlást rendezett. Csak gyızelem után tért vissza Itáliába, és Kr. e. 82-ben elfoglalta Rómát. Róma dictátora lett (a törvényekkel ellentétben idıkorlát nélkül), és kegyetlen, több ezer áldozatot követelı megtorlásba kezdett (proscriptio). Ezután letelepített veteránjait, tízezer rabszolgát szabadított fel, és adott nekik polgárjogot. Korlátozta a népgyőlés és a néptribunusok jogait, a senatus létszámát felemelte 600-ra. Kr. e. 79-ben lemondott, visszavonult a politikától, majd egy év múlva meghalt. Az Újszövetség szerint Dávid családjából származott, ács volt. Máriát annak ellenére elvette, hogy az akkor már terhes volt. Jézus születése után Egyiptomba menekült Heródes elıl, majd annak halála után hazaért, és Názáretben telepedett le családjával. Felnevelte Jézust. Több keresztény egyház szentként tiszteli. Athéni filozófus a Kr.e században. Fıleg erkölcsfilozófiai kérdésekkel foglalkozott. A szofistákkal szemben azt tanította, hogy van abszolút jó és igazság; az ember fı feladata önmaga megismerése. Írott mőveket nem hagyott hátra. Elképzeléseit beszélgetve, tanítványait kérdezgetve fejtette ki. Kr. e. 399-ben istentelenség vádjával halálra ítélték, és méreggel kivégezték. Athéni arisztokrata politikus. Kr. e. 594-ben arkhónként a társadalmi feszültségek enyhítésére több intézkedést hozott: eltörölte az adósrabszolgaságot, és timokratikus (vagyoni alapú) alkotmányt dolgozott ki. Így az államügyek intézésében a démosz gazdagabb tagjai is részt vehettek. Római politikus, történetíró a Kr. u században, munkái a korai császárkor alapvetı forrásai. Athéni politikus, hadvezér. A marathóni csatát (Kr. e. 490) követı években az athéni démosz vezetıje volt, elérte, hogy az állami ezüstbányák jövedelmét hadiflotta építésére fordítsák (a flottára szükség volt a perzsák ellen is, de Themisztoklész távlati célja Athén tengeri nagyhatalommá tétele volt). Ellenfeleit a cserépszavazás intézményének segítségével távolította el Athénból. A 480-as perzsa támadás idején a görög védelem egyik vezetıje volt. Elérte, hogy Szalamisznál a görög hajóhad megütközzön a perzsával. A gyızelem után újjáépítette a háborúban elpusztult Athén falait. Hamarosan azonban elvesztette népszerőségét és hatalmát is, majd cserépszavazással számőzték. Mikor hazaárulással vádolták, a Perzsa Birodalomba menekült, ahol Xerxész szívesen fogadta. Görög történetíró a Kr. e. 5. században. Athéni arisztokrata családból származott. Hadvezérként vett részt a peloponnészoszi háborúban (Kr. e ), de egy veresége után számőzték. Ekkor látott neki a háború története megírásának (mőve nem készült el teljesen). Munkája az elsı történészi munkának tekinthetı történetírói alkotás. Alkalmazta a forráskritikát, igyekezett feltárni a történések közötti mélyebb összefüggéseket. Római császár Kr. u között. Fiatalon katonatiszt és politikus volt, majd 98-ban lett császár. A Római Birodalom utolsó hódításai Traianus nevéhez kötıdnek: több hadjárattal meghódította Daciát, ahol fontos aranybányák voltak. Elfoglalta Armeniát és Mezopotámiát is (114), de csak átmenetileg, halála után ezek a területek elvesztek a birodalom számára. Perzsa nagykirály Kr. e között, Kr. e. 480-ban nagymérető hódító hadjáratot indított Hellasz ellen. Szárazföldi csapatai a thermopülai csata után egész Athénig nyomultak elıre, és a várost elpusztították. Flottája szalamiszi veresége hatására Xerxész távozott Hellaszból, majd szárazföldi csapatainak 479-es plataiai veresége után lemondott Hellasz meghódításáról. A görög vallás fıistene, az Olümposzon lakott, számos más isten és istennı, valamint ember apja volt. 8

9 3. Kronológia Kr. e Kr. e körül Kr. e. XVIII. sz. Kr. e. XIII. sz. Kr. e. X. sz. Kr. e. 776 Kr. e. 753 Kr. e. 594 Kr. e. 525 Kr. e. 510 Kr. e. 508 Kr. e. 490 Kr. e. 480 Kr. e Kr. e. 367 Kr. e Kr. e Kr. e Kr. e. 168 Kr. e. 48 Kr. e. 31 Az élelmiszertermelés és letelepedés kezdete. A folyamat a Közel-Keleten, a Mezopotámiát körülvevı területeken ("termékeny félhold") ment végbe elıször. Az elsı államok és az írás feltalálása. Hammurapi babiloni uralkodó ( ) létrehozza az Óbabiloni Birodalmat. A trójai háború ebben az évszázadban zajlott. A zsidó állam megalapítása. Az elsı olümpiai játékok. Róma mondabeli alapítása. Szolón reformjai Athénban: eltörölte az adósrabszolgaságot, és timokratikus (vagyoni alapú) alkotmányt vezetett be. A Perzsa Birodalom meghódítja Egyiptomot. Rómában előzik az utolsó királyt, és köztársasági államformát vezetnek be. Kleiszthenész reformjai Athénban: a demokrácia kezdete. Marathónnál Miltiadész vezetésével az athéni sereg legyızi I. Dareiosz perzsa nagykirály csapatait. A thermopülai szorosban Xerxész perzsa nagykirály serege gyız az egyesült görög sereg ellen. A szalamiszi csatában a Themisztoklész által irányított görög hajóhad gyızelmet arat a perzsák felett. A peloponnészoszi háború az Athén által vezetett déloszi szövetség és a Spárta által irányított peloponnészoszi szövetség között. A háborút Spárta nyeri meg, Athén elveszti politikai befolyását Hellaszban. Rómában korlátozzák a közföldekbıl egy személy által bérelhetı földbirtok nagyságát. Ekkortól az egyik consulnak mindig plebejus származásúnak kellett lennie. A makedón Nagy Sándor uralkodása. Az elsı pun háború. Róma gyızelmével megszerezte Szicíliát. A második pun háború. Róma gyızelmével megszerezte a Földközi-tenger nyugati medencéje feletti hatalmat. A püdnai csatában Róma döntı gyızelmet arat Makedónia felett. A pharszaloszi csatában Caesar legyızi Pompeiust, és a Római Birodalom urává válik. Az actiumi csatában Octavianus legyızi Marcus Antoniust. Ezzel ı lesz a Római Birodalom egyedüli ura, az elsı császár. 313 Constantin császár a milánói ediktumban szabad vallásgyakorlatot engedélyez a keresztényeknek. 395 A Római Birodalmat Theodosius császár két részre (Nyugatrómai és Keletrómai Birodalom) osztja. 476 A Nyugatrómai Birodalom bukása, az ókor vége. Actium 4. Topográfia Alexandria Aquincum Asszíria Hegyfok (és település) a Ión-tenger keleti partján. Kr. e 31-ben itt vívott tengeri csatát Octavianus (a késıbbi Augustus) és Marcus Antonius (oldalán Kleopátra egyiptomi uralkodónıvel). Octavianus gyızelmével lényegében eldılt a hatalmi harc, és Octavianus lett az elsı császár. Nagy Sándor által alapított kikötıváros a Nílus torkolatvidékén. Kikötıjérıl, a pharoszi világítótoronyról és hatalmas könyvtáráról (a korabeli világ egyik szellemi központja) volt nevezetes az ókorban. Római település Pannonia provinciában, a mai Óbuda területén. A Kr. u. 1. században alapítottak a rómaiak itt helyırséget. A 2-3. században Alsó-Pannónia provincia székhelye volt. A város két részbıl állt: délebbre helyezkedett el a katona-, északabbra a polgárváros. Ókori történelmi terület Mezopotámia északi részén, a Tigris és az Eufrátesz felsı szakaszánál. A terület kezdetben Assur városállam területét jelentette, amely fıleg kereskedelembıl élt, majd az Óbabiloni birodalom (Hammurapi) fennhatósága alá került. A Kr. e. évezred második felében jött létre a Középasszír Birodalom: a kereskedelem helyett inkább hódításokra és rablóhadjáratokra építette megélhetését az asszír állam. Ennek a szakasznak a tengeri népek támadását (Kr. e. 12. század) követı idıszak vetett véget. A 10. századot követıen ismét megerısödött az asszír katonai hatalom, és a 8-7. században létrejött az Újasszír Birodalom, a történelem elsı valódi birodalma. A birodalom elfoglalta Mezopotámiát, Egyiptomot, Szíriát, Palesztinát. A 7. század végén azonban a sorozatos lázadások (Egyiptom, Babilon) és a médek támadása következtében a birodalom összeomlott. 9

10 Athén Babilon Betlehem Cannae Egyiptom Eufrátesz Fönícia India Izrael Jeruzsálem Júdea Karthágó Görög város Közép-Görögországban, az Attikai-félszigeten. Már az újkıkorban lakott volt, majd a mükénéi görög civilizáció idején fontos központ volt. A dór vándorlás idején hatalmát elvesztette. A Kr. e. 8. századtól erısödött meg újra. Kr. e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival itt vezették be elıször a demokráciát. Az 5. századra Athén Hellasz legnagyobb kereskedelmi és kulturális központja lett, a görög-perzsa háborúk idején a görög erık egyik fı szervezıje volt. Különösen flottája volt nagy. Az 5. század végén a peloponnészoszi háborúban (Kr. e ) hatalmát elvesztette Spártával szemben, de továbbra is kulturális-oktatási központ maradt. A 4. század végétıl makedón, majd a 2. század közepétıl római fennhatóság alatt állt a város. Kulturális szerepének a kereszténység elterjedése vetett véget. A középkorban a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd az Oszmán Birodalom foglalta el. A török uralom alatt a település hanyatlásnak indult, háborúk pusztították Athén a 19. század közepe, Görögország felszabadulása óta Görögország fıvárosa. Ókori mezopotámiai város az Eufrátesz partján. A Kr. e. 24. századtól ismert. A Kr. e. 2. évezred elejétıl sémi nomád amurrúk uralták a várost. Leghíresebb uralkodója, Hammurapi ( ) hozta létre az Óbabiloni Birodalmat. A következı idıszakban Babilon meggyengült, majd az 1. évezredben asszír fennhatóság alá került. A Kr. e. 7. század végén Asszíria összeomlásával (amiben nagy részt vállalt) jött létre az Újbabiloni Birodalom, amely 539-ben szőnt meg: a Perzsa Birodalom foglalta el. A város a hellenisztikus kor kezdetén néptelenedett el, mikor lakosait a Szeleukida Birodalom (Nagy Sándor birodalmának egyik utódállama) új fıvárosa építéséhez deportálták. Város Izraelben, Ciszjordániában Jeruzsálemtıl délnyugatra. A Biblia szerint Jézus Krisztus szülıvárosa. Ókori település Dél-Itáliában. Kr. e. 216-ban itt mért megsemmisítı vereséget Hannibál a római csapatokra a második pun háborúban (Kr. e ). Ország Észak-Afrikában, a Nílus-folyó mentén. Az ókor egyik elsı, kultúrájáról (hieroglifák, piramisok, múmiák stb.) nevezetes állama (Kr körül jött létre). Az Egyiptomi Birodalom több korszakban is nagy szerepet játszott a Közel-Kelet történelmében. Az Kr. e. 1. évezredben a Perzsa Birodalom (525), majd Nagy Sándor kezébe került, majd az egyik legfontosabb hellenisztikus állammá vált a Ptolemaioszok uralma alatt. Kr. e. 30- tól római provincia lett. A Kr. u. 7. században foglalták el az arabok, egy ideig az egységes Arab Birodalom része, majd muzulmán államok központja volt, végül az Oszmán Birodalom foglalta el a 16. század elején. A 19. században angolok vették át az irányítást, majd a 20. században vált függetlenné. A Tigris mellett a másik fontos folyó Mezopotámiában ("Folyóköz"). Ez a két folyó tette lehetıvé az öntözéses földmővelés kialakítását a területen. A Földközi-tenger keleti partján lévı terület (nagyjából a mai Libanon területe), ahol az ókorban a föníciaiak (sémi nép) hozták létre kereskedıvárosaikat a Kr. e évezredben. A terület kerekedıi bíborszövettel, cédrusfával, üvegtárgyakkal stb. kerekedtek. İk fejlesztették ki az elsı ismert abc-t, amely a görög és a latin abc elıdje is lett. Ország Dél-Ázsiában, a Hindusztáni-félszigeten. A Kr. e. 3. évezred második felében jött létre a területen az elsı civilizáció (Indus-civilizáció). Ez a Kr. e. 2. évezredben tőnt el, az indoeurópai árják bevándorlása idején. Az árják által létrehozott civilizáció ritkán alkotott egységes birodalmat (pl. Asóka, Kr. e. 3. század), a területen rendszerint sok kisebb-nagyobb állam osztozott. Itt alakult ki a hindu és a buddhista vallás, valamint a kasztrendszer. A középkorban és a koraújkorban iszlám hatások érték a területet, majd megjelentek az európai gyarmatosítók. Ezek közül a britek szerezték meg India döntı részét. Uralmuk ellen a 20. század elsı felében Mahátma Gandhi vezetésével erıszakmentes ellenállási mozgalom kezdıdött, mely 1947-re érte el India függetlenségét. A területet kettéosztották egy muzulmán és egy hindu területre. Elıbbibıl jött létre Pakisztán és Banglades, utóbbiból a mai India. Az ókorban zsidó királyság a Földközi-tenger keleti partjának déli részén (Kánaán, Palesztina), a Salamon király halála után kettéváló zsidó állam északi részébıl jött létre. Ezt a királyságot Asszíria pusztította el a Kr. e. 8. században. Ma Izrael a neve az 1948-ban létrejött zsidó államnak. Város Izraelben. Három vallás (zsidó, kereszténység, iszlám) szent városa. Az ókorban az egységes zsidó álla, majd Júdea fıvárosa. Itt állt Salamon temploma, majd annak lerombolása után a második templom. A város mellett végezték ki Jézus Krisztust. Az iszlám szerint innen emelkedett fel a mennybe Mohamed próféta. Az ókorban zsidó királyság a Földközi-tenger keleti partjának déli részén (Kánaán, Palesztina), a Salamon király halála után kettéváló zsidó állam déli részébıl jött létre. A Kr. e. 6. század elején az Újbabiloni Birodalom foglalta el, majd lakosait Babilonba deportálta (babiloni fogság). A Perzsa Birodalom telepítette vissza ıket Júdeába. Késıbb Nagy Sándor birodalmának egyik utódállamához, a Szeleukida Birodalomhoz tartozott a terület, majd kiharcolta függetlenségét, ami a római hódításig (Kr. e. 1. század) tartott. A római uralom ellen a zsidók többször fellázadtak, emiatt a rómaiak Jeruzsálemet elpusztították, a zsidókat pedig kitiltották a területrıl (Kr. u. 2. század, ezzel kezdıdött a zsidó diaszpóra). Város Tunéziában, Tunisz közelében. Az ókorban a Kr. e. 9. században föníciaiak alapították. Fokozatosan a Földközi-tenger nyugati részének vezetı kereskedelmi és hatalmi központja lett, hatalmas flottát tartott fenn. A Kr. e. 3. században került szembe Rómával, amelynek három háború lett a következménye (pun háborúk, 3-2. század). Ezeket Karthágó elvesztette, a harmadik háború végén, a második század közepén Róma elpusztította a várost. Ma turisztikai célpont. 10

11 Kína Konstantinápoly (Isztambul, Bizánc) Makedónia Marathón Mezopotámia Nílus Olümpia Olümposz Palesztina Ország Kelet- és Belsı Ázsiában. Az ókorban a Kr. e. 3. évezred végén alakult ki az elsı civilizáció a területen a Sárga-folyónál. Több királyság alakult ki, majd a Kr. e. 3. században létrejött az egységes császárság. Ezután kezdték építeni az ország északi határát védı falrendszert. Történelme során Kína többször is egyesült, majd kisebb államokra bomlott. Kultúrája magas szintet ért el, egy sor fontos technológiai újítást itt találtak fel elıször (puskapor, iránytő, papír, nyomtatás stb.). A középkor végén Kína a bezárkózás politikáját választotta. Ennek a 19. században a gyarmatosítók túlereje vetett véget, Kína félgyarmati, függı szerepbe kényszerült. A 20. század elején forradalom tört ki, eltörölték a császárságot, az ország köztársaság lett. A század elsı felében polgárháborúk dúlták az országot, valamint Japán támadásai (az es években az ország jó részét megszállás alatt tartották) ben a kommunisták vették át a hatalmat, és birtokolják máig, leszámítva Tajvant, amelyet polgárháborús ellenfeleik irányítanak. Török város a Boszporusz két partján. Eredetileg görög város volt Bizánc néven, majd a Kr. u. 4. században Constantin császár alapított itt a Római Birodalom számára új fıvárost Konstantinápoly néven. A 4. század végétıl a Keletrómai Birodalom, majd ismét eredeti nevén a Bizánci Birodalom fıvárosa volt ban az Oszmán Birodalom elfoglalta, 1923-ig a birodalom fıvárosa volt. Ókori állam a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger északi partjainál (nem keverendı össze a mai Macedóniával!). A makedónok a görögök rokonai voltak, a Kr. e században szervezték meg államukat. Az 5. századi görög-perzsa háborúk korában az ország perzsabarát politikát folytatott, valamint hódításokra törekedett, de titokban a görögökkel is tartotta a kapcsolatot. A peloponnészoszi (Kr. e ) és az azt követı háborúk kevés sikert hoztak Makedóniának, mígnem a Kr. e. 4. század közepén II. Philipposz lett a király, aki megerısítette országát, és fokozatosan hatalmat szerzett Hellaszban. Utóda, Alexandrosz (Nagy Sándor) volt (Kr. e ). Sándor lerohanta a Perzsa Birodalmat, elfoglalta, és minden addiginál nagyobb birodalmat hozott létre. Birodalma halála után részekre szakadt, Makedónia egyike volt az utódállamoknak, végül a Kr. e. 2. században a Római Birodalom része lett. Település az Attikai-félsziget északi részén, a tengerparton. Kr. e. 490-ben Miltiádész vezetésével az athéni sereg itt gyızte le I. Dareiosz perzsa nagykirály csapatait. Folyami hordalékkal feltöltött síkság a Közel-Keleten, a Tigris és az Eufrátesz folyók között. Fontos szerepet játszott az ókorban: Kr. e 3000 körül itt alakult ki az írás, és jöttek létre az elsı (sumer) államok. A Kr. e. 3. évezred második felében a területen az agadei akkád dinasztia uralta a területet, majd a Kr. e. 18. században itt jött létre az Óbabiloni Birodalom (Hammurapi). A Kr. e. 1. évezredben az asszírok hódították meg, a 6. században az Újbabiloni, majd a Perzsa Birodalom része lett. Önállósága megszőnt. Nagy Sándor hódítása után a hellenisztikus Szeleukida Birodalomhoz tartozott, késıbb a parthusok foglalták el. A Kr. u. II. század elején rövid ideig a Római Birodalom tartotta megszállva, majd a perzsa Szászánida Birodalom fennhatósága. A 7. századtól az Arab Birodalom része lett. Késıbb a szeldzsuk törökök, majd mongolok birtokolták, míg a 16. század elején az Oszmán Birodalom hódította meg. Az elsı világháború vége óta Irak része. Folyó, mely Kelet-Afrikából ered, és Észak-Afrikán keresztül éri el a Földközi-tengert. Az általa a kelet-afrikai hegyekbıl szállított iszapos hordalék (és a vize) tette lehetıvé az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását. Ókori görög város a Peloponnészoszi-félsziget északnyugati részén. Kr. e. 776-tól itt tartották a görögök a legnagyobb összgörög ünnepségsorozatot, a Zeusz tiszteletére rendezett olümpiai játékokat. Hegy Görögország északi részén. Az ókori görög mitológia szerint a legfontosabb istenek lakhelye volt. Történelmi terület a Földközi-tenger keleti partjainál, Föníciától délre. Itt vezettek a Mezopotámiát, Kis-Ázsiát és Egyiptomot összekötı kereskedelmi útvonalak. Emiatt rendszerint a környezı birodalmak érdeklıdésének elıterében volt. Valószínőleg a Kr. e. 13. század végén telepedtek le a térségben a zsidó törzsek, valamint a tengeri népek támadása idején az indoeurópai filiszteusok. A két nép rendszeresen háborúkat vívott egymással a zsidó állam létrejötte után is. A Kr. e. 1. évezredben a területen ismét megjelentek a térségbeli nagyhatalmak: Asszíria foglalta el a zsidó államból korábban kivált Izraelt, majd az Újbabiloni birodalom Júdeát, végül a Perzsa Birodalom hódította meg a területet. A IV. században került Nagy Sándor kezébe, majd a Szeleukida Birodalom része lett. A terület a Palesztina nevet a térségben a Kr. e. 1. században megjelenı rómaiaktól kapta (a filiszteusokról, korábban Kánaánnak nevezték). A római (majd keletrómai) uralom a Kr. u. 7. századig tartott, akkor az Arab Birodalom hódította meg. A 11. század végétıl a keresztes hadjáratok idején a terület ("Szentföld") keresztény kézbe került átmenetileg, majd ismét muzulmán fennhatóság alá került. A 16. század elején az Oszmán Birodalom hódította meg. Az elsı világháború végén angol megszállás alá került a térség (népszövetségi felhatalmazás alapján), majd 1948-ban létrejött Izrael állam, mely több háborút vívott a térségbeli arab országokkal. Napjainkban Palesztínának a terület a helyi, magukat palesztinoknak nevezı arabok által létrehozott államot nevezzük, területét Ciszjordánia és a gázai övezet alkotják, ezek nagy része izraeli megszállás alatt van. 11

12 Pannónia Peloponnészosz Perzsa Birodalom Perzsia Róma Rudabánya Savaria Sopianae Spárta Az ókori Római Birodalom egyik provinciája. A Duna mentén terült el, a Dunántúlon kívül több környezı terület (a mai Ausztria keleti része, több délszláv állam egyes részei) is a provinciához tartozott. A területen illír, majd kelta törzsek éltek a rómaiak elıtt. A Kr. e. I. században kezdték a rómaiak meghódítani, mindenekelıtt a provincia nyugati részén húzódó Borostyánkıút miatt, majd Augustus hódította meg a terület egy részét a Dunáig, és végül Claudius császár a Kr. u. 1. század közepén fejezte be a hódítást. A provincia fıvárosa Carnuntum volt. A 2. szakaszban a provinciát kettéosztották, ekkor lett Alsó-Pannónia székhelye Aquincum. A terület sokat fejlıdött, romanizálódott. A század második felében, Marcus Aurelius császár uralkodása alatt germán betörések jórészt elpusztították a provinciákat, de azok hamarosan újraéledtek. A harmadik században a katonacsászárok korában a pannóniai légiók többször is komoly szerepet játszottak a belháborúkban. Diocletianus császár a négy provinciát hozott létre a területen. A 4. század végén, a népvándorlás korában a terület egyre inkább háborús területté változott, a romanizált lakosság elhagyta, az 5. században hun megszállás alá került. Félsziget a Balkén-félsziget déli részén, a Korinthoszi-öböltıl délre, a Ión- és az Égei-tenger között. A történelem elıtti idık óta lakott. A Kr. e. 2. évezredben a mükénéi görög civilizáció több központja, és a legnagyobb Mükéné is itt volt. A félsziget nyugati részén helyezkedett el Olümpia. A Kr. e. 1. évezredben a terület legnagyobb görög városállamai Spárta és Korinthosz voltak. A félszigeten gyakran vívtak háborúkat. A Római Birodalom a Kr. e. 2. században hódította meg. A középkorban a Bizánci Birodalomhoz tartozott (egyes részeit Velence hódította meg). A 15. században az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. A 19. század közepétıl a független Görögország része. Az Iráni-medencében a Kr. e. 7. században létrejött perzsa államból a következı évszázadban kinövı birodalom neve. A Birodalom az Indus-folyótól Egyiptomig terjedt, Európába is betört, de Hellaszt a görögök ellenállás miatt nem tudta meghódítani (5. század, görög-perzsa háborúk). A Kr. e. 4. században a Nagy Sándor által vezetett makedón-görög támadás hatására összeomlott. A mai Irán területének 1935 elıtti neve. Az Iráni-fennsík délnyugati, a Perzsa-öböl felé esı részén lévı tartomány (ókorban: Pársz, ma: Fársz) nevébıl származik. Az Iráni-fennsíkra a Kr. e. 2. évezred végén benyomuló indoeurópaiak közül a perzsák a 7. században hozták létre államukat, amely hamarosan birodalommá nıtt (Perzsa Birodalom). A birodalom bukása után a hellenisztikus a Szeleukida Birodalom része lett a terület, majd a párthusok hódították meg. İket a Kr. u. 3. században őzték el a perzsák, ekkor jött létre az Újperzsa (vagy Szászánida) Birodalom, amely a 7. századi arab hódításig létezett. A terület a XI. századtól a Szeldzsuk Szultánság, majd a 13. századtól mongol uralom alatt volt, a 16. századtól jött létre ismét a független Perzsia. Függetlenségét sikerült késıbb is megıriznie, bár a 19. században területeteket vett el az országtól Oroszország és a Brit Birodalom. A 20. században reformkísérleteket hajtottak végre (ennek során változtatták az ország nevét Iránra), majd 1979-ben forradalom őzte el az utolsó uralkodót (sahot). Azóta Irán teokratikus irányítás alatt áll. Város Közép-Itáliában. A Kr. e. 8. században jött létre. Fokozatosan a Római Birodalom központja lett. A Kr. u. 3 századtól a birodalomban elvesztette központi szerepét, befolyása a birodalomra csökkent, a 4. században Konstantinápoly létrehozásakor elvesztette fıvárosi rangját is, majd 395-ben, a birodalom kettéosztásakor visszaszerezte, de ismét elvesztette Ravenna javára. A középkorban a pápa székhelyeként tett szert ismét nagyobb szerepre, a 8. századtól a Pápai Állam központja volt ben lett az egységesülı Olaszország fıvárosa. Város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcika közelében. Itt találták meg az 1960-as években a Rudapithecus hungaricus (vagy Dryopithecus brancoi) elnevezéső, mintegy 12 millió évvel ezelıtt élt emberszabású majom állkapocstöredékét. Város az ókori Római Birodalomban, Pannónia provinciában, a mai Szombathely helyén. A terület már korábban is lakott volt. A rómaiak számára fontosságát az adta, hogy a település mellett húzódott a Borostyánkıút. Már a Kr. u. 1. században virágzásnak indult, hamarosan Felsı-Pannónia provincia vallási központja lett (pl. Ízisz-szentély). A 3. század végén, amikor Diocletianus császár átszervezte a birodalmat, négy részre osztotta (az addig két részbıl álló) Pannóniát, és Pannonia Prima provincia székhelye Savaria lett. Az 5. század közepén került hun kézre a város, és elpusztult. Város az ókori Római Birodalomban, Pannónia provinciában, a mai Pécs helyén. A terület már korábban is lakott volt. A várost a Kr. u. 1. században alapították a rómaiak. A 3. század végén, amikor Diocletianus császár átszervezte a birodalmat, négy részre osztotta (az addig két részbıl álló) Pannóniát, és Pannonia Valeria provincia székhelye Savaria lett. A 4. századból több ókeresztény sírkamra maradt fenn (ma a világörökség része). Az 5. században a hunok kezébe került. Görög város a Peloponnészoszi-félsziget déli részén. A város a Kr. e. 10. századi dór vándorlás során jött létre (a terület már korábban is lakott volt). A következı évszázadokban elfoglalták a környezı területeket, és sajátos társadalmat hoztak létre, melyben a teljes jogú polgárok csak katonáskodással foglalkoztak, a leigázott területek lakosai pedig rabszolgaként dolgoztak (helóták). Spárta a 6. században Hellasz legerısebb szárazföldi hatalma lett. Spárta az 5. században nagy részt vállalt a görög-perzsa háborúkban a perzsák feletti gyızelembıl, majd a peloponnészoszi háborúban (Kr. e ) szövetségesei segítségével megtörte Athén hatalmát. A hosszú háborúskodás azonban Spártát is kimerítette, és hamarosan veszített Thébával szemben. A 4. század folyamán még harcolt Makedónia ellen, de késıbb minden hatalmát elvesztette, sorsa összeolvadt a területét birtokló birodalmak sorsával. 12

13 Sumer Szalamisz Thermopülaiszoros Tigris Vértesszılıs Mezopotámia déli, a Perzsa-öböllel határos területének neve az ókorban. Nevét az ókorban itt élı, ismeretlen eredető sumerokról kapta. A sumerok hozták létre az elsı városállamokat, és találták fel az írást a Kr. e. 4. évezredben. A terület városállamokból (pl. Ur, Uruk, Lagas, Kis stb.) állt, nem alkotott egységes államot egészen az akkád agadei dinasztia (Sarrukín) Kr. e. 24. századi hódításáig. A században, a III. Ur-i dinasztia idején egységes sumer állam jött létre a területen, de annak a nomád sémi amurrúk támadása miatt bekövetkezı bukása után a sumerok lassan eltőntek. Sziget Görögországban az Attikai-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget között a Saróni-öbölben. A sziget és Attika közötti szorosban vívott Kr. e. 480-ban gyıztes csatát a Themisztoklész által irányított görög hajóhad a perzsák ellen. Közép-Görögországban, a Maliszi-öböl partján húzódó szoros. Kr. e. 480-ban Leonidasz spártai király vezetésével itt próbálták feltartani a perzsa sereget a görögök. Árulás folytán vereséget szenvedtek, de Leonidasz és 300 spártai harcos élete árán biztosította a görög sereg többi részének visszavonulását. Az Eufrátesz mellett a másik fontos folyó Mezopotámiában ("Folyóköz"). Ez a két folyó tette lehetıvé az öntözéses földmővelés kialakítását a területen. Település Komárom-Esztergom megyében. Az 1960-as években itt találták meg a mintegy 350 ezer éves elıember (homo erectus; "Samu") csontmaradványait és telephelyét. II. Középkori egyetemes történelem 1. Fogalmak Adó Allódium Bencés rend Céh Ereklye Eretnek Grófság Humanizmus Husziták Hőbérbirtok Hőbéres Hőbérúr Iszlám Janicsár Járványok Jobbágy Jobbágytelek Az állami bevételek egyik formája, az állam polgáraitól, alattvalóitól különbözı jogcímeken szedi be kiadásainak fedezésére. Magyarul majorság. A középkori nagybirtok (uradalom) azon része, amelyet a birtokos (földesúr) nem oszt fel jobbágyai között jobbágytelkek formájában, hanem megtart saját kezelésében, és jobbágyaival robottal mővelteti meg. Nursiai Szent Benedek által 528/529-ben Monte Cassinóban alapított szerzetesrend, az elsı nyugati szerzetesrend. Regulája (szabályzata) több késıbbi szerzetesrend számára is mintaként szolgált. A középkori városokban iparosok és kereskedık érdekvédelmi társulatai, melyek fı célja a céhen kívüli konkurencia visszaszorítása, és a verseny korlátozása volt. Egy adott városban minden kézmőves mesterségnek rendszerint saját céhe volt. Az újkorban a céhek szerepe gyorsan csökkent Nyugat- Európában, Közép-Európában viszont csak a 19. századig megırizték pozícióikat az ipari termelésben. Egy szenthez köthetı tárgy vagy csont, amelyet vallásos tiszteletben részesítenek. Olyan személy/vallási irányzat, aki/amely a keresztény egyház álláspontjától eltérı nézeteket vall. A Frank Birodalom területi egysége, az uralkodó által kinevezett irányítója a gróf. Nagy Károly halála után a grófi cím öröklıdı nemesi ranggá vált, a gróf által korábban csak irányított terület pedig a gróf tulajdonába került. A reneszánsz filozófiai irányzata. Fı gondolati alapja, hogy mindennek mértéke az ember. Husz János követıi. Két irányzatuk volt: a kelyhesek és a taboriták ben fellázadtak, Luxemburgi Zsigmond csak a kelyhesekkel való megegyezés után tudta a másik, radikálisabb csoportjukat legyızni. Latin neve a feudum. Olyan birtok, amelyet a hőbéres a hőbéri eskü letétele fejében kapott hőbérurától. Az esküben vállalnia kellett, hogy hőbérurát (elsısorban fegyverrel) támogatni fogja. Latinul vazallus. Olyan nemes, aki hőbéri eskü fejében hőbérbirtokot kapott egy másik nemestıl (a hőbérúrtól). Latinul dominus vagy senior. Olyan nemes, aki birtoka egy részét hőbéreseknek adja át hőbéri eskü fejében. Egy országban a fı hőbérúr a király (szuverén). Az Arab-félszigeten, Mekkában létrejött vallás, amely a zsidó-keresztény vallásból eredezteti magát, de a megújítás céljával lép fel. Alapítója Mohamed. Az oszmán-török hadsereg zsoldos gyalogos hadteste. A hadtest alapját sokáig keresztény szülıktıl elvett, majd muzulmánná nevelt és kiképzett gyerekek adták. Fénykorát a hadtest a században élte. Akkor beszélünk járványról, ha egy erısen fertızı betegség gyorsan terjed, és nagyszámú embert fertız meg. A középkorban az általános alultápláltság és gyenge higiéniai viszonyok miatt igen gyakoriak voltak a járványok. A legismertebb az 1348-as pestisjárvány. Olyan személy, aki nem a saját, hanem egy nemes (földesúr) földjét használja, és ezért cserébe különbözı szolgáltatásokkal tartozik. Az uradalom azon részei, amelyet a jobbágy kap meg használatra. Részei: belsı telek (házhely, kert), szántó, legelı, rét, erdıhasználati, halászati jog. 13

14 Kalifa Kereslet-kínálat Kiváltság Kódex Kolostor Korán Középkor Középkori város Lovag Nyomásos gazdálkodás Ortodox egyház Pápa Polgár Reconquista Rendiség Reneszánsz Robot Római katolikus egyház Szent Szerzetes Szpáhi Szultán Távolsági kereskedelem Uradalom Vám Vár Az Arab Birodalom vezetıje (késıbb részállamoké is) a 7. századtól. Egy személyben vallási és világi vezetı. A címet késıbb az oszmán-török birodalom szultánjai szerezték meg, így a 20. századig létezett. Gazdasági szabályszerőség. Ha egy árura nagy a kereslet (sokan akarják megvenni), akkor az ára magasabb lesz. Ha egy áruból sok jelenik meg a piacon (nagy a kínálat), az viszont leviszi az árát. Elıjog. A középkorban a különbözı társadalmi csoportok különféle elıjogokkal bírtak. Pergamenre kézzel írott középkori könyv. Épület(együttes), egy szerzetesrend tagjainak lakóhelye. Az iszlám vallás szent könyve A történelem egyik korszaka, Kr. u. 476-tól Kr. u ig tartott. Kiváltságokkal (pl. önkormányzat, falépítési, vásártartási jog) ellátott település, mely nem földesúr, hanem a király joghatósága alá tartozik. Középkori nehézfegyverzető lovas harcos. Rendszerint nemesekbıl lehetett lovag. Olyan földhasználati módszer, amelyben a föld egy rész pihen (ugar). A kétnyomásos földmővelés esetén a szántó felét pihentették, felét gabonával bevetik, a következı évben pedig kicserélik a két részt. Háromnyomásos földmővelés esetén a harmadát pihentették egy évben, a fennmaradó kétharmad felébe ısszel, felébe tavasszal vetettek. Görögkeleti egyház. Az 1054-es egyházszakadás (szkizma) után a görög rítusú egyház neve. A római katolikus egyház vezetıje. A középkori városok polgárjoggal rendelkezı lakosa. Rendszerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytatott. Az a folyamat, amelynek során a Pireneusi-félsziget arabok által a 8. században elfoglalt részét a keresztények visszafoglalták. A folyamat több száz éven át tartott, és végül 1492-ben fejezıdött be Granada visszavételével. A késı középkorban jelentkezı olyan csoportszervezıdési elv, amely szerint az azonos kiváltságokkal rendelkezık csoportokba (rendekbe) tömörültek, hogy érdekeikért és kiváltságaik kiterjesztéséért egységesen lépjenek fel. A rendi államokban az ország irányításában fontos szerep jutott a rendeknek a rendi országgyőléseken. Nyugat Európában a rendiség a században alakult ki. A században meghatározó kulturális irányzat, valamit mővészeti stílus. Neve az újjászületés szóból származik. Elsısorban az antik kultúra újjászületését értették ez alatt. Itáliából indult, majd fokozatosan elterjedt Európa nagy részén. Hatott a festészetben, szobrászatban, építészetben, irodalomban, valamint a tudományban és filozófiában is. A jobbágynak az allódiumon teljesítendı ingyenmunkája. Az 1054-es egyházszakadás (szkizma) után a latin rítusú egyház neve. Több keresztény vallásban olyan meghalt személyek, akik életvitelük, haláluk alapján kiemelkedtek a hívık közül. Olyan pap, aki társaival egy fedél alatt, kolostorban él. Az oszmán-török hadsereg nehézlovasainak elnevezése. A szultántól birtokot kaptak, de azt az uralkodó bármikor visszavehette. Az oszmán-török birodalom uralkodója. A kereskedelem azon fajtája, amely nagy távolságra szállít ritka, magas értékő árukat (pl. főszerek, selyem stb.). Nagybirtok, a középkor elsı felében rendszerint önellátásra rendezkedett be. Az állam egyik bevétele, a vámhatárokat átlépı árukra vetik ki. A középkorban az államhatárokon belül is elıfordulhattak vámszedı helyek. Földbıl, fából vagy kıbıl épült, általában magaslaton elhelyezkedı védelmi célú erıdítmény. 2. Személyek Aragóniai Ferdinánd Gutenberg Husz János I. (Nagy) Ottó Aragóniai király, 1479-ben elvette Kasztíliai Izabellát, és ezzel létrejött Spanyolország. A könyvnyomtatás európai feltalálója a 15. század közepén. Leghíresebb munkája az ún. 42 soros Biblia századi cseh pap, teológus, a huszitizmus alapítója. Követelte az anyanyelv használatát a vallási életben, ostorozta az egyház világi hatalmát, tagadta a pápa hatalmát ben a konstanz-i zsinaton máglyán kivégezték. Német király, majd a Német-Római Császárság elsı császára ( ). Egyesítette a német területeket. 955-ben Augsburgnál legyızte a kalandozó magyarokat, akik többet nem támadtak a német területekre. Érdemeiért 962-ben a pápa császárrá koronázta. 973-ban Quedlinburgban tartott birodalmi győlést, ahol több közép- és kelet-európai nép küldöttei is megjelentek. 14

15 II. Mohamed III. Iván Jeanne d'arc Justinianus Karolingok Kasztíliai Izabella Kis Pippin Klodvig Lorenzo Medici Machiavelli Mohamed Nagy Károly Szent Benedek Szent Cirill Szent Ferenc Szent Metód Tudor-ház Török szultán, 1453-ban elfoglalta Bizáncot ban Nándorfehérvárnál viszont vereséget szenvedett Hunyadi Jánostól, így Magyarországot nem tudta elfoglalni századi orosz uralkodó, megnövelte állama területét, uralma alatt megszőnt a tatár adószedés az orosz területeken, felvette a cári (császári) címet, miután elvette az utolsó bizánci császár unokahúgát. Az orléans-i szőz a 15. század elsı felében. A százéves háború végsı szakaszában ı vezette a franciák felszabadító harcát az angolok ellen. Miután angol fogságba került, eretnekség vádjával kivégezték. 6. századi keletrómai császár, megpróbálta egyesíteni a hajdani Római Birodalmat, uralkodása alatt kodifikálták a római jogrendszert. Frank uralkodócsalád a században. Eredetileg a Meroving-dinasztia udvarnagyai a Frank Birodalomban, majd a birodalom és utódállamai uralkodói, miután letaszították a Meroving-dinasztiát a trónról. A család legfontosabb tagja Nagy Károly volt. Kasztília királynıje a 15. század második felében ben férjhez ment Aragóniai Ferdinándhoz, és ezzel létrejött Spanyolország ben támogatásával indulhatott Kolumbusz felfedezıútjára ig a Frank Birodalom királya, Nagy Károly apja. Eredetileg az utolsó Meroving uralkodó majordomusa (udvarnagya), majd letaszította uralkodóját a trónról, és átvette a hatalmat. İ adományozta a pápának a Pápai Állam területét. A Frank Birodalom alapítója, között frank király. 496-ban felvette a kereszténységet, és ezzel megszerezte a keresztény egyház támogatását. Firenzei államférfi a 15. század második felében. A bankár Medici család tagja volt. Támogatta a tudományt és a mővészeteket. Firenzei író, politikus a század fordulóján. Fı mőve A fejedelem, amelyben leírja a hatalom megszerzésének és megtartásának módszereit. A mő alapelve, hogy a politikában a céloknak alárendelhetık az erkölcsi normák. Az iszlám vallás alapítója és legfıbb prófétája a 7. században. Tanításai alapján készült a Korán, az iszlám szent könyve. A Frank Birodalom uralkodója 768-tól királyként, ig császárként. Kis Pippin fia, a Frank Birodalom elsı császára. Birodalma területét nyugat- és közép-európai területekkel bıvítette. A germán népek közül többeket keresztény hitre térített. Megkezdte a Pireneusi-félsziget visszahódítását az araboktól. Székhelye Aachen volt. 528/529-ben Monte Cassinóban megalapította az elsı nyugati szerzetesrendet, a bencés rendet. İ írta az elsı regulát (szerzetesrendi szabályzat). 9. századi görög szerzetes, filozófus, hittérítı, nyelvtudós. A szláv népek körében végzett hittérítı munkát. A szláv írás megalkotója századi itáliai szerzetes, a ferences rend alapítója. Gazdag assisi kereskedıcsalád sarja volt. Egy látomás után elhagyta családját, és megalapította az elsı koldulórendet, amely gyorsan növekedésnek indult. Halála után két évvel szentté avatták. 9. századi szerzetes, hittérítı, Szent Cirill bátyja, Pannónia és Morvaország érseke. Angol uralkodócsalád között. A rózsák háborúja után kerültek hatalomra. Fontosabb tagjai VII. és VIII. Henrik, I. Erzsébet. Uralkodásuk idején Angliát fokozatosan központosították, és tengeri hatalommá tették. E korban ment végbe Angliában a reformáció is. 3. Kronológia 622 Az iszlám idıszámítás kezdete ("Mohamed futása"). 732 A poitiers-i csata: a Karoling majordomus, Martell Károly (Kis Pippin apja) legyızi az arabokat, és ezzel megállítja az európai iszlám elırenyomulást. 800 Nagy Károly császárrá koronázása. 843 A verduni szerzıdés, Nagy Károly unokái három részre osztják a Frank Birodalmat. 962 I. (Nagy) Ottó császárrá koronázása Egyházszakadás (szkizma), az ortodox és a római katolikus egyház kettéválása Az elsı rigómezei csata A százéves háború Franciaország és Anglia között A grünwaldi csata. II. Ulászló lengyel király legyızi a Német Lovagrendet Husz János kivégzése a konstanz-i zsinaton; azincourt-i csata: nagy angol gyızelem a százéves háború során a franciák felett Konstantinápolyt (Bizáncot) elfoglalják az oszmán-törökök. 15

16 Aachen 4. Topográfia Arab Birodalom Aragónia Bagdad Córdoba Egyházi (Pápai) Állam Firenze Frank Birodalom Kasztília Kijev Mekka Német-római Császárság Poitiers Prága Rigómezı Svájc Német város a Maas folyó közelében, a Frank Birodalom székvárosa volt Nagy Károly korában. A 7. századtól az iszlám hódításaival kialakuló birodalom, amely elfoglalta az Arab-félszigetet, Mezopotámiát, Észak- Afrikát, a Pireneusi-félszigetet, Kis-Ázsiát, a mai Irán területét stb. A 10. századtól fokozatosan széthullott. Spanyolország része, az Ebro-medence területe. A 9. században kialakult spanyol királyság, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságától (1479) Spanyolország egyik része. Irak fıvárosa a Tigris folyó partján. A században az Arab birodalom fıvárosa. Város Spanyolországban, Andalúziában. A században az Córdobai Emírség majd Kalifátus székhelye. 754-ben Kis Pippin által a pápának adományozott közép-itáliai területek, amelyen a pápa világi uralkodó volt. Az Egyházi Állam területe nagy része 1860-ban került Olaszországhoz, 1870 pedig Róma is, így a pápa irányítása alatt csak a Vatikán maradt. Az ókorban létrejött város, amely a középkorban kereskedıvárossá és Észak-Itália egyik legfontosabb hatalmi központjává vált. A 15. században a Medici család hatalma alá került. Ebben az idıszakban a reneszánsz egyik központja lett. A 18. században a Habsburg-dinasztia kezébe került, a 19. században Olaszország része lett. Az 5. század végén létrejövı germán állam, amely kiterjedt a mai Nyugat- és Közép-Európa területének nagy részére. Legnagyobb kiterjedését a 8. század második felében, Nagy Károly uralkodása alatt érte el. A 9. században részekre szakadt (verduni szerzıdés, 843). Spanyolország középsı és északi része. A középkorban spanyol királyság, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságától (1479) Spanyolország egyik része. Ukrajna fıvárosa a Dnyeper partján, a 9. században létrejövı Kijevi Rusz (az elsı orosz állam) székhelye. Kereskedıváros az Arab-félsziget nyugati részén, itt dolgozta ki Mohamed az iszlám vallás alapjait. Az iszlám szent városa. A Frank Birodalom keleti részeibıl kialakult, között létezı germán állam Közép-Európában. Franciaországi város, itt gyızte le 732-ben Martell Károly az arabokat, és állította meg ezzel az arab elırenyomulást Európában. Csehország fıvárosa, a 14. században a Nemét-Római császárság központja. A 15. század elején itt kezdıdött a huszita felkelés. Körülbelül a mai Koszovó területe. Az Oszmán Birodalom két gyıztes csatájának színhelye ben Szerbiát, 1448-ban Hunyadi Jánost gyızték itt le. Az Alpok hegyláncai között lévı völgyekben élı szabad parasztok és kereskedıvárosok által a században létrehozott állam Közép-Európában óta független és semleges állam. III. Középkori magyar történelem 1. Fogalmak Aranybulla Aranyforint Bán Bandérium Bányaváros Báró Corvina II. András által több társadalmi csoport (bárók egy része, egyház, szerviensek, várjobbágyok) követelésére 1222-ben kiadott törvény. Többek között rögzítette a szerviensek (a késıbbi köznemesek) jogait (adómentesség pl.), korlátozta a királyi birtokadományokat, szabályozta a szerviensek birtokainak öröklését. Károly Róbert által bevezetett értékálló fizetıeszköz. Mintaként a firenzei aranypénzt vették, neve is innen származik. Királyi tisztségviselı a középkori Magyarországon. A déli határokon lévı bánságokat széles (királyt helyettesítı) hatáskörrel irányították a bánok. A középkor után csak a horvát báni méltóság maradt meg. Magyarországon a 14. századtól jelentkezı hadszervezeti forma. Olyan bárói (vagy királyi) csapat, amely a kiállító fıúr zászlaja alatt vonul hadba (a banderia olaszul zászlót jelent). Károly Róbert a fıurakat kötelezte magánhaderı tartására. A banderiális hadszervezet a középkor végére elvesztette jelentıségét, mivel nem hivatásos katonákból állt. Ennek ellenére - elméletben ig létezett. Magyar történelmi várostípus. Olyan magyarországi városias település, amelynek lakói királyi kiváltság alapján bányászkodással foglalkoztak. A bányavárosok kiváltságai jórészt megegyeztek a szabad királyi városokéval. A középkori Magyarországon a vezetı tisztségviselık (pl. nádor, országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester stb.), a királyi tanács tagjainak megnevezése, késıbb öröklıdı fınemesi rang. Hunyadi Mátyás könyvtárából származó kódexek elnevezése. 16

17 Familiaritás Fejedelem Fekete sereg Finnugor Fınemes Harmincad Honfoglalás Ispán Kalandozások Kapuadó Kettıs fejedelemség Kilenced Kormányzó Köznemes Kunok Mezıváros Nádor Nemes Nemes Nemzetség Nomadizmus İshaza İsiség A 13. század folyamán kialakult társadalmi rendszer, amely bizonyos fokig emlékeztet a nyugat-európai hőbériségre, de alapjaiban eltér attól. Lényege: a kisebb nemesek szolgálatot vállaltak egy bárónál (akinek birtokai igazgatásához, valamint katonai ereje növeléséhez sok emberre volt szüksége), és cserébe pénzt vagy más juttatást kaptak. Az egyezség rendszerint nem járt birtokadománnyal, és nem élethosszig szólt ellentétben a hőbéri rendszerrel. Uralkodó, a hatalmat az uralma alatt álló területen ténylegesen gyakorolja. A magyar történelemben I. István elıtt fejedelmek álltak a törzsszövetség, majd a Kárpát-medencében letelepedett magyarság élén. A században az Erdélyi Fejedelemség élén álltak fejedelmek. Hunyadi Mátyás zsoldos serege, Mátyás 1460 körül hozta létre, az 1480-as években 8-10 ezer fıbıl állt. A kor egyik legerısebb hadereje volt, Mátyás halála után felbomlott. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó nyelvcsalád, 15 élı és 2 holt nyelvbıl áll, amelyek alapszókincsüket és nyelvtani szerkezetüket tekintve rokonok. A magyar nyelv a nyelvcsaládon belül az ugor nyelvek csoportjába tartozik. Olyan nemes, aki bárói vagy magasabb rangú címet (gróf, ırgróf, herceg stb.) visel. Károly Róbert uralkodásától kezdve az importált vagy exportált árukra kivetett vám, amelyet az országhatáron kívül nagyobb városoknál (pl. Buda, Székesfehárvár) is szedtek. Az a folyamat, amelynek során 895 és 902 között a magyar nép birtokba vette a Kárpát-medencét. A király által kinevezett tisztségviselı I. István korától, általában egy vármegye irányítója közigazgatási, bírói, katonai hatalommal. Ispánnak nevezték a királyi várak parancsnokait is. Késıbb az alispán lett a megye tényleges irányítója, akit a helyi nemesség választott, a fıispáni cím pedig konkrét hatalom nélküli öröklıdı címmé vált. A 10. századi, Európa különbözı részeire vezetett magyar rablóhadjáratok elnevezése. A Nyugat-Európába vezetett hadjáratoknak a 955-ös augsburgi, a Bizánci Birodalomba vezetetteknek pedig a 970-es arkadiupoliszi vereség vetett véget. Károly Róbert uralkodásától kezdve a jobbágyokra kivetett állami adó. Az olyan telkek után kellett adót fizetni, amelynek kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni. Valószínőleg Levédiában a 8-9. században a kazár birodalomtól átvett uralkodási rendszer, amelyben a kende (kündü) a szakrális fıfejedelem tisztét tölti be, a gyula pedig a hatalom tényleges birtokosa, a haderı parancsnoka. A kendét, ha megöregedett, vagy ha katonai kudarcot idézett elı (azaz nem élvezte többet az istenek támogatását), megölték. A kettıs fejedelemség rendje 904-ig Kurszán (Árpád fejedelemtársa) haláláig állhatott fenn a magyar törzsszövetségben. I. (Nagy) Lajos király 1351-es törvényeiben kötelezıvé tette a földesuraknak, hogy jobbágyaiktól azok terményeinek kilencedik tizedét szedjék be. Erre azért volt szükség, mivel korábban a nagybirtokosok kevésbé adóztatták jobbágyaik, mint a kisnemesek, így a jobbágyok hajlamosak voltak a nagybirtokra költözni. Az adók egységesítésével ezt a folyamatot akarta Lajos megállítani (a kisnemesség követelésére). Az országot király hiányában (vagy kiskorú király esetén) teljhatalommal irányító választott tisztségviselı. A fontosabb kormányzók: Hunyadi János ( ), Szilágyi Mihály (1458), Kossuth Lajos (kormányzóelnök, 1849), Horthy Miklós ( ). A magyar nemesség alsóbb rétege. Rendszerint kisbirtokosok voltak, bár nem feltétlenül. Jogilag az évi törvényektıl kezdve egyenrangúnak számítottak a fınemesekkel, de magasabb nemesi ranggal nem rendelkeztek. Török eredető nomád népcsoport, a 13. század folyamán költöztek Magyarországra. Magyar történelmi várostípus. A században jelent meg. Városi kiváltságokkal rendelkezett, viszont nem vált királyi tulajdonná, hanem megmaradt egy földesúr kezében. A lakosság fıleg mezıgazdasági tevékenységet folytatott. Kezdetben a királyi udvar ispánja, késıbb a király utáni második legnagyobb országos méltóság (a király helyettese) volt Magyarországon I. Istvántól 1848-ig. A történelmi magyar társadalom egyik kiváltságos, az országot vezetı rétegének tagja. Kiváltságokkal rendelkezı társadalmi csoport tagja. A nemesség a középkor és az újkor folyamán az európai társadalmak vezetı rétegét alkotta, birtokolta a politikai és gazdasági hatalmat. Több európai országban ma is vannak nemesek, bár szerepük, jelentıségük csak jelképes. Társadalmi csoport, amelynek tagjai rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Egy nemzetség több családból áll. A honfoglalás idején a nemzetség élén a nemzetségfı (bı) állt. Életforma, amely a háziállatok vándorló legeltetésén alapul. A közösség az állatokat követve vándorol. Az a földrajzi terület, ahol egy nyelv és a hozzá tartozó nép kialakult, létrejött. A magyar ıshaza helyére vonatkozó tudományos nézetek eltérıek (általában az Urál hegység lábaihoz helyezik). Az évi törvények egyik legmaradandóbbja (az 1848-as áprilisi törvényekig volt hatályban). I. (Nagy) Lajos megváltoztatta az Aranybullának a szabad végrendelkezést engedélyezı cikkelyét (a fiúgyermek nélkül elhalálozott nemesek birtokait érintette a törvény). Az új rendelkezés szerint a fiúgyermek nélkül elhunyt nemes birtokait a rokonai öröklik, ezek hiányában a birtok az uralkodóra száll vissza. 17

18 Regálé Rendkívüli hadiadó Szabad királyi város Szászok Székely Szeniorátus Szent Korona Táltos Tatár Tized Törzs Törzsszövetség Úriszék Vajda Várjobbágyok Vármegye Várnépek Végvár Végvári rendszer Olyan állami jövedelmek, amelyeket királyi felségjogon szedtek. I. Mátyás által kivetett adónem, Mátyás bevételeinek fı forrását jelentette. Jobbágyportánként egy aranyforintot tett ki egy évben, mivel nevével ellentétben Mátyás rendszeresen beszedte, gyakran egy évben kétszer is. A legtöbb kiváltsággal (pl. falépítési, vásártartási, plébánosválasztási, önkormányzati jog stb.) rendelkezı várostípus a történelmi Magyarországon. Tulajdonosuk a király volt, csak neki voltak alávetve. A lakosság fıleg kereskedelmi és ipari tevékenységet folytatott. A szabad királyi városi rang 1876-ban szőnt meg. A Magyarországra a században beköltözı németek. Elsısorban Erdélybe és felvidéki (szepességi) városokba költöztek. Vitatott származású magyar népcsoport Erdélyben. A középkorban nemesi kiváltságokkal bírtak hadkötelezettség fejében, és területileg is elkülönültek a megyerendszertıl. Társadalmuk eltért a feudális magyar társadalomtól. A 15. századtól a magyar és a szász mellett a harmadik rendi nemzetnek számítottak Erdélyben. A 16. századtól egyre több székely került jobbágysorba. Területi különállásuk a kiegyezés után megszőnt. Olyan öröklıdési rend, amely szerint a vezetıt családjának legidısebb, irányításra alkalmas férfitagja követi a hatalomban. A magyar királyok koronázásakor használt korona. Valószínőleg a 12. században illesztették össze két, korábban készült darabból. Szerepe azért különleges, mert a magyar jog szerint csak a Szent Koronával történt koronázás számított érvényesnek. A magyar népi hitvilágban természetfeletti erıvel rendelkezı személy. A mongolok középkori megnevezése. A 13. században betörtek Európába, Magyarországra is (tatárjárás), és még a 17. században is játszottak szerepet a magyar történelemben. I. István törvényeitıl az áprilisi törvényekig az egyháznak fizetendı adó, a termés egy tizede. Társadalmi csoport, amelynek tagjai rokonsági kapcsolatban állnak egymással. Egy honfoglaló magyar törzs több nemzetségbıl állt. Élén a törzsfı állt. A honfoglaló magyaroknak hét törzse volt (nevük: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenı, Kér, Keszi), ehhez csatlakozott a kabarok törzse. A vándorló magyarok törzsei által kötött közös vezetéső katonai szövetség. Földesúri bíróság, amely a földesúr birtokán élık (jobbágyok, zsellérek stb.) felett rendelkezett joghatósággal. Az úriszék intézménye a 1848-ig létezett. A középkorban az egyik legfontosabb tisztségviselı, Erdély széles (királyt helyettesítı) jogkörrel rendelkezı irányítója. Az I. István idején létrejövı királyi várak katonái. A 13. századtól, mikor a királyi várak rendszere a birtokadományok miatt szétesett, nagy részük a jobbágyok közé került. A Magyar Királyság területi közigazgatási egysége. I. István idején királyi vármegyék jöttek létre a megye vezetıjét, az ispánt a király nevezte ki. A 13. században a megyék kezdtek átalakulni nemesi vármegyékké, és a vezetıket (alispán) a helyi nemesség választotta. Az I. István idején létrejövı királyi várakhoz tartozó szolganépek. A 13. századtól, mikor a királyi várak rendszere a birtokadományok miatt szétesett, fokozatosan jobbágyokká váltak. A magyar történelemben az Oszmán-török Birodalom elleni védekezés céljából a határvidéken épített várak elnevezése Az Oszmán-török Birodalom elleni védekezés céljából épített végvárak által alkotott védıvonal elnevezése. Három végvárvonal épült. Az elsı Luxemburgi Zsigmond idején a déli bánságok területén, a második Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a déli határok mentén, a harmadik a 16. században a Dunántúli- és az Északi-középhegység vonalában. Álmos 2. Személyek Anonymus Árpád Csák Máté A monda szerint Emese és Ügyek fia, Árpád fejedelem apja. Nevét onnan kapta, hogy anyja megálmodta születését, valamint azt, hogy királyok fognak tıle származni. Etelközben a magyar törzsszövetség vezetıje lett. A honfoglalás során 896-ban Erdélyben meghalt (elképzelhetı, hogy a kettıs fejedelemség rendjének értelmében feláldozták). Valószínőleg III. Béla király jegyzıje volt, majd a 13. század elején megírta a magyarok honfoglalásáról szóló mővét (Gesta Hungarorum). Munkáját a történészek nem tekintik hitelesnek. Nevét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy P-vel kezdıdött. Álmos fia. A honfoglalás alatt a magyar törzsszövetség egyik, Kurszán halála után egyetlen fejedelme. Tıle származtatják az Árpád-ház uralkodóit. Az Árpád-ház kihalása (1301) idején az egyik legerısebb tartományúr Magyarországon. Az ország északnyugati részét birtokolta, Trencsén volt a központja. Az 1312-es rozgonyi csata után, ahol az Abákkal szövetségben harcoló csapatai vereséget szenvedtek I. Károly Róberttól, hatalma csökkent, de legyızni haláláig nem tudta a király. 18

19 Géza fejedelem Hunyadi János Hunyadi Mátyás I. (Nagy) Lajos I. István király I. Károly Róbert I. László II. András III. Béla Imre herceg IV. Béla Julianus barát Kinizsi Pál Koppány Könyves Kálmán Luxemburgi Zsigmond Szent Gellért püspök Magyar fejedelem (kb ), követek útján 973-ban Quedlinburgban békét kötött I. (Nagy) Ottó császárral. Elkezdte a magyar nép keresztény hitre térítését. Az ellenálló törzsfıket legyızte. Törekvéseit fia, I. István követte. 15. századi magyar fıúr, az Oszmán Birodalom elleni harcok fı szervezıje. Több csatában legyızte az oszmán haderıt (téli hadjárat); támadó hadjáratai során azonban több vereséget (Várna, Rigómezı) is szenvedett. Fokozatosan növelte hatalmát és birtokait Magyarországon, az egyik legfontosabb báróvá vált. Megszerezte az erdélyi vajdai címet, majd ben kormányzóként irányította Magyarországot. Mindezzel több fıúr ellenszenvét is kivívta. Legnagyobb gyızelmét az oszmán-török hadsereg felett 1456-ban Nándorfehérvárnál alatta. Magyar király ( ). Erısen központosított hatalmat épített ki, megnövelte az adókat (pl. rendkívüli hadiadó). Az Oszmán Birodalommal szemben kiépítette a második végvári rendszert. Megszerezte a cseh királyi címet, valamint Morvaországot és Sziléziát. Sokat hadakozott III. Frigyes német-római császárral, e harcok során elfoglalta Bécset és Alsó-Ausztriát. Háborúihoz hozta létre zsoldosokból a fekete sereget. Magyar király ( ). Fıleg hadjáratairól (Itália, Balkán) ismert, valamint az évi törvényekrıl, amelyekben szabályozta a nemesi birtokok öröklését (ısiség) és a földesuraknak fizetendı adókat (kilenced) tıl lengyel király is. Elsıként ismerte fel az oszmán-török hatalom elleni védekezés szükségességét. Magyarország elsı királya, Géza fejedelem fia. 997-tıl fejedelem, legyızte Koppányt, majd között király. Nevéhez főzıdik az államalapítás, a feudális társadalmi rend, a keresztény egyház megszervezése és a keresztény hit elterjesztése Magyarországon (apját, Gézát követve). Mindezek érdekében több törvényt hozott. Az országot vármegyékre osztotta. Létrehozott két érsekséget és nyolc püspökséget ban szentté avatták. Magyar király ( ). Francia és nápolyi származású (rokona volt az Árpád-háznak). Legyızte a tartományurakat, és megerısítette a királyi hatalmat. Több gazdasági intézkedést hozott (pl. aranyforint, kapuadó, bányabér). Bevezette a banderiális hadszervezetet. Aktív külpolitikát folytatott (visegrádi királytalálkozó, 1335). Magyar király ( ). Az uralkodását megelızı belviszályok után megerısítette a feudális berendezkedést, szigorú törvényeket hozott a tolvajok ellen, letelepítette a kóborlókat, támogatta az egyházat. Elfoglalta Horvátországot ben szentté avatták. Magyar király ( ). A királyi birtokok nagy részét elosztogatta hívei között, ezzel párhuzamosan csökkent a királyi hatalom, és megerısödtek a nagybirtokosok. A megváltozott helyzettel elégedetlenek (bárók egy része, egyház, szerviensek, várjobbágyok) követelésére adta ki 1222-ben az Aranybullát. Több hadjáratot vezetett Halicsba, valamint egy keresztes hadjáratot a Szentföldre. Magyar király ( ). Nevéhez főzıdik a bizánci befolyás idıszaka után az ország megerısítése, valamint a kancellária megalapítása. I. István fia és örököse. Nevelıje Szent Gellért volt ben meghalt ban szentté avatták. Magyar király ( ). Uralkodásához főzıdik a tatárjárás, valamint az azt követı újjáépítés ( második honalapítás ). Támogatta a városfejlıdést, betelepítette a kunokat. Uralkodása kezdetén vissza akarta venni az apja, II. András által elosztogatott királyi birtokokat, de errıl a tatárjárás után letett, és maga is adományozott birtokokat, kıvár építését szabva feltételül (ezzel az ország védelmi képességét akarta növelni egy újabb tatár támadás esetére). Domonkos rendi szerzetes, ban utat tett Kelet-Európába, hogy megtalálja a magyar nép vándorlása során a Volga környékén maradt magyarokat. Útja sikerrel járt. Hírt hozott a tatárok közeledésérıl. IV. Béla kérésére ismét elindult, hogy behívja az országba a keleti magyarokat, azonban ıket eddigre már elpusztították a tatárok (1237). Hunyadi Mátyás hadvezére, több gyızelmet aratott a török felett (pl. Kenyérmezı, 1479). Az ország egyik legtekintélyesebb bárója volt. Rendkívüli testi ereje, hadvezéri képességei nyomán mondai alakká vált. Géza fejedelem és I. István rokona. Géza halálakor (997) a szeniorátus elve alapján neki járt volna a fejedelmi cím. Ezért Istvánnal szemben magának követelte a hatalmat, majd felkelést indított, azonban vereséget szenvedet, fogságba esett, és kivégezték. Magyar király ( ). Eredetileg váradi püspök, majd I. László halála után király. Folytatta elıdje munkáját, nevéhez főzıdik az államalapítás befejezése. Enyhített I. László szigorú törvényein. Magyar király ( ). Uralkodása kezdetén bárói túlhatalom volt az országban, késıbb megszerezte a teljhatalmat. Támogatta a városfejlıdést. Uralkodása alatt megerısödött a rendiség Magyarországon. Kiépítette a nikápolyi vereség (1396) után az elsı végvári rendszert tıl német király (koronázása után német-római császár is), késıbb cseh király. Sokat hadakozott a huszitákkal. Neki köszönhetı az egyházszakadás megszőnése a konstanz-i zsinaton. Itáliai származású szerzetes, Magyarországon püspök, Imre herceg nevelıje. Az 1046-os pogánylázadás során vértanúhalált halt a késıbb róla elnevezett hegyen ban szentté avatták. 19

20 V. László Vitéz János Magyar király ( ). A Habsburg-dinasztia tagja. Hunyadi János halála után fellépett a Hunyadicsalád ellen. Kivégeztette Hunyadi Lászlót, Hunyadi János idısebb fiát, Mátyást pedig foglyul ejtette. A Hunyadi-pártiak lázadása után Prágába menekült, majd meghalt. 15. századi váradi püspök, majd esztergomi érsek, Hunyadi Mátyás nevelıje. Mátyás trónralépése után kancellárrá nevezte ki. Késıbb többször is összeesküdött Mátyás ellen, aki ırizetbe helyezte, majd az egri püspök felügyelete alá helyezte. 3. Kronológia 895 A honfoglalás kezdete. 955 Az augsburgi vereség dátuma. 973 A quedlinburgi birodalmi győlés idıpontja. Itt kötöttek békét Géza fejedelem követei I. (Nagy) Ottó császárral I. István uralkodása között fejedelem, 1000-tıl király I. László uralkodása Könyves Kálmán uralkodása II. András uralkodása Az Aranybulla kiadása IV. Béla uralkodása A tatárjárás III. András király halála, az Árpád-ház kihalása I. Károly Róbert uralkodása I. (Nagy) Lajos uralkodása I. (Nagy) Lajos törvényei Luxemburgi Zsigmond uralkodása A nikápolyi csata, Luxemburgi Zsigmond súlyos veresége az oszmán-török hadseregtıl A nándorfehérvári csata Hunyadi János diadala az oszmán-török hadsereg felett Hunyadi Mátyás uralkodása. 4. Topográfia Augsburg Bécs Besztercebánya Buda Dalmácia Város Bajorországban, a Lech folyó közelében. 955-ben itt gyızte le I. (Nagy) Ottó a magyar csapatokat. Ez a vereség vetett véget a nyugat-európai kalandozó hadjáratoknak Ausztria fıvárosa a Duna partján, az Alpok és a Kárpátok között a Bécsi-medencében. A Római Birodalom idején Vindobona néven lakott település. A középkorban a Német-Római birodalom fontos kereskedıvárosa. A 13. század végétıl Habsburg-birtok, a dinasztia székhelye. A Habsburg-birodalom fıvárosaként egyre nagyobb jelentıségre tett szert ben és 1683-ban sikertelenül ostromolták az Oszmán Birodalom csapatai. A századtól virágzó barokk kulturális központ lett ben itt tartották a napóleoni háborúkat lezáró béketárgyalásokat. Szlovákiai város a Garam völgyében, a 12. században német telepesek alapították, az egyik legfontosabb magyarországi bányaváros volt. Az 1620-ban itt tartott országgyőlésen mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, és választották meg királynak Bethlen Gábort. A trianoni békeszerzıdés Csehszlovákiához csatolta. Magyarország fıvárosának (Budapest) Duna-jobbparti része. Már az ıskortól lakott hely, a Római Birodalom idején a késıbbi Budától északra (Óbuda) helyezkedett el Aquincum, Pannónia provincia központja. A 13. században, IV. Béla uralkodásától kezdett fejlıdni, az ország legfontosabb központja lett, különösen a 15. században. A török hódoltság korában 145 évig volt megszállás alatt. A 18. század végétıl a Helytartótanács székhelye ban egyesítették Pesttel és Óbudával. Horvátország déli része, amely a Dinári-hegység egy részébıl és az Adriai-tenger parti sávjából áll. A környék az ókorban a Római Birodalom része volt. A középkorban egy ideig a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt, majd a 11. század végétıl a Magyar Királyság és Velence hadakozott idırıl idıre a terület birtoklásáért váltakozó sikerrel, a 15. században került Velence kezébe. A században részben az Oszmán Birodalom kezébe került Dalmácia. A 18. században ismét Velence birtoka, majd a század végétıl a Habsburg birodalom része (nem számítva a napóleoni háborúk korát). Az elsı világháborút lezáró békék óta Jugoszlávia, illetve Horvátország része. 20

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat 1. ÉVSZÁM, ESEMÉNY, SZEMÉLY - KERESİ Az alábbi feladat az ókor és a kora középkor jelentıs eseményeire vonatkozik. Töltse ki a táblázat üresen maradt részeit! ( elemenként 1 pont ) Évszám Esemény Személy

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia intézményei és működése 2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred

Részletesebben

Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér

Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér Témakörök a 2005/2006. tanév I. negyedévi vizsgájához történelemből 11. osztályok számára Készítette: Vit Olivér 1. Az ókori Kelet civilizációi; a civilizációk jellemzői (írás, politikai intézmények, tudomány,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, dokumentumtípusok, írás- és könyvtártörténet. Az írás kialakulása, az írásjelek. Az őskőkor világa.

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, dokumentumtípusok, írás- és könyvtártörténet. Az írás kialakulása, az írásjelek. Az őskőkor világa. Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Órakeret 18 óra Az őskori ember világa. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható) Előzetes tudás történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos

Részletesebben

1. Az ókor és kultúrája

1. Az ókor és kultúrája TÖRTÉNELEM MŰVELTSÉGI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Az ókor és kultúrája A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdete Kr. e. 3000 körül. Kr. e. XVIII. sz. Kr. e. X. sz. Kr.e.

Részletesebben

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Italicus Livius Kr. e. 753 Tarentum Latin Aeneas 510 Szüraküszai Szabell Polübiosz 494 Magna Graecia Szabin Hannibál 451-450 Latium etruszk Cornelius Scipio 366

Részletesebben

TANMENET /2009-2010/ Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához

TANMENET /2009-2010/ Száray Miklós Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam című tankönyve alapján a 9. osztály TÖRTÉNELEM tantárgyának tanításához TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola Vasvár TANMENET

Részletesebben

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz India Indus Gangesz Kína Sárga-folyó Kék-folyó Palesztina Jordán Fönícia Orontész Perzsia

Részletesebben

A város alapításától a köztársaság fénykoráig

A város alapításától a köztársaság fénykoráig A város alapításától a köztársaság fénykoráig Itália elhelyezkedése: A Földközi-tenger medencéjében, az Appenninni-félszigeten. Tengerpartja tagolatlan, nem kedvez a kereskedelemnek, viszont kedvezőek

Részletesebben

Szakközép 11-Intenzív évfolyam, tanév végi osztályozóvizsga történelemből

Szakközép 11-Intenzív évfolyam, tanév végi osztályozóvizsga történelemből A vizsga felépítése: 1.) FELADATLAP: a részletezett vizsgakövetelményben felsorolt 9. és 10. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, szövegesen kifejtő feladat nélkül 2.)

Részletesebben

ELŐZMÉNYEK: A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA. A PUN HÁBORÚK csak felsorolás szintjén kell tudni a pun háborúkat és kelet meghódítását

ELŐZMÉNYEK: A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA. A PUN HÁBORÚK csak felsorolás szintjén kell tudni a pun háborúkat és kelet meghódítását 11. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA ELŐZMÉNYEK: A FÖLDKÖZI-TENGER MEDENCÉJÉNEK MEGHÓDÍTÁSA A PUN HÁBORÚK csak felsorolás szintjén kell tudni a pun háborúkat és kelet meghódítását Punok: a föníciaiak által

Részletesebben

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. 2. Ki írhatta volna az alábbi sorokat? A történelmi személyiség nevét írja a szöveg után! (Elemenként 1 pont)

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. 2. Ki írhatta volna az alábbi sorokat? A történelmi személyiség nevét írja a szöveg után! (Elemenként 1 pont) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. A feladat az ókori Róma történelmével kapcsolatos. Válaszoljon a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! (Elemenként 1 pont) a, triumvirátus b, Kr.e. I. sz. c, Pompeius d, köztársaság / res

Részletesebben

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 KULTÚRTÖRTÉNETI TESZT III. forduló II. kategória Szeged, 2011. március 19. A versenyzı neve:... Iskolája:... Felkészítı tanára:...

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem Az őskor és az ókor története Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Az ókori Kelet kulturális

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Képzés típusa: általános iskola Évfolyam: 5. Vizsga típus: írásbeli,szóbeli Írásbeli vizsga: A szóbeli témakörök, követelmények

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. Az alábbi helyi tantervet

Részletesebben

Marius reformjai i.e 105

Marius reformjai i.e 105 Polgárh rháború Rómában Politikai küzdelmek k és s pártok p Rómában - i.e.ii.század zad Út az egyeduralom felé Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA. 9. évfolyam NAT

OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA. 9. évfolyam NAT OSZTÁLYOZÓVIZSGA TEMATIKA 9. évfolyam NAT Az első civilizációk: Mezopotámia Hammurapi törvénygyűjteménye Egyiptom, a Nílus ajándéka Kis országok nagy örökség A Közel-Keletet egyesítő birodalmak Dél-Ázsia

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez

ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvéhez (nyolcosztályos gimnáziumok) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tankönyvről A hat-és

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 15 9 24 Év végi ismétlés, rendszerezés, múzeumlátogatás, városismeret 0 7 7 Összesen: 65 46 108

Tematikai egység/ Fejlesztési cél. 15 9 24 Év végi ismétlés, rendszerezés, múzeumlátogatás, városismeret 0 7 7 Összesen: 65 46 108 Humán és Belügy 9. évf Tematikai egység/ Fejlesztési cél Órakeret 108 óra Kötelező Szabad Összesen 1. Az őskor és az ókori Kelet 8 7 15 2. Az ókori Hellász 11 8 19 3. Az ókori Róma 12 7 19 4. A középkor

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A 1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost

Részletesebben

MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY. I. forduló 2012/2013

MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY. I. forduló 2012/2013 MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY I. forduló 2012/2013 A versenyzı neve: A versenyzı iskolája: Felkészítı tanára: Elérhetı pontszám: 100 pont Elért pontszám: Kedves Versenyzı! Szeretettel köszöntjük mint a megyei

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

I. RÉSZ: AZ ÚJSZÖVETSÉG VILÁGA

I. RÉSZ: AZ ÚJSZÖVETSÉG VILÁGA TARTALOM ELÕSZÓ 9 I. RÉSZ: AZ ÚJSZÖVETSÉG VILÁGA 11 1. A POLITIKAI ÉLET 13 A római birodalom 13 A provinciák kormányzása 25 A hellenisztikus királyságok 27 A zsidó állam 32 2. A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI

Részletesebben

2008. 1. Mi a különbség a zsákmányoló és a termelı életmód között?

2008. 1. Mi a különbség a zsákmányoló és a termelı életmód között? 1. Mi a különbség a zsákmányoló és a termelı életmód között? A zsákmányoló ember a természettıl vette el a javakat. Fı foglalkozása a győjtögetés, halászat és vadászat volt. A termelı ember maga állította

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Történelem, társadalmi és állampolgári

Részletesebben

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett.

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Dido: Karthágó királynője, aki Cupido nyilának hatására beleszeretett Aeneasba. Latinus: latinok királya,

Részletesebben

1. feladat. 2. feladat. összesen: 6 pont. 3. feladat. összesen: 8 pont

1. feladat. 2. feladat. összesen: 6 pont. 3. feladat. összesen: 8 pont JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak kétféleképpen

Részletesebben

FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM

FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM Érettségi adattár FORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM 1 KAPOSI JÓZSEF SZÁRAY MIKLÓS TÖRTÉNELEM I. KÉPESSÉGFEJLESZTÔ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 2 Érettségi adattár ÉVSZÁMOK ÉRETTSÉGI ADATTÁR

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...5 Kronológia...6

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

FOGALOM Hadsereg a központban Frankok Decius Dinasztiák Fej- és földadó Burgundok Athanazius Öröklés- -örökbefogadás Misztériumvallások Angolok Arius

FOGALOM Hadsereg a központban Frankok Decius Dinasztiák Fej- és földadó Burgundok Athanazius Öröklés- -örökbefogadás Misztériumvallások Angolok Arius FOGALOM Hadsereg a központban Frankok Decius Dinasztiák Fej- és földadó Burgundok Athanazius Öröklés- -örökbefogadás Misztériumvallások Angolok Arius Felségárulási perek Ízisz és Mithrasz Szászok Theodosius

Részletesebben

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031 A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 szentgyorgyi@szentgyorgyi-szolnok.hu www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031

Részletesebben

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c.

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. 1. feladat: Memória a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. A képek felmutatása után mondjuk az első

Részletesebben

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 1. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Milétoszt el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 18. Róma világbirodalommá válása

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 18. Róma világbirodalommá válása RÓMA VILÁGBIRODALOMMÁ FEJLŐDÉSE (ELŐZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK) 1. A köztársaság kora (Kr. e. 510 Kr. e. 31./Kr. e. 27.) a) A korai köztársaság működése Róma kezdetben királyság volt (Kr. e. 753-510.) élén

Részletesebben

MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY 2015/2016 JAVÍTÓKULCS

MEGYEI TÖRTÉNELEMVERSENY 2015/2016 JAVÍTÓKULCS Kedves Kollegák! 2015. december 4-éig azokat a dolgozatokat küldjék el iskolánk címére (Kecskeméti Református Gimnázium, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7.), amelyek elérték az összpontszám 70%-át, azaz

Részletesebben

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye ARCHAIKUS KOR - a Balkán-félsziget déli részeén fekszik, sziklás és termőföldekben szegény területen fő foglalkozás a kézművesség, pásztorkodás, kereskedelem és hajózás - 3 részre tagolódott: kontinentális,

Részletesebben

Ember és társadalom 1.forduló

Ember és társadalom 1.forduló Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Vasi Géniusz- Tehetségsegítő hálózat a Nyugat-Dunántúlon TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014 Ember és társadalom 1.forduló Tanuló

Részletesebben

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON ÓRASZÁM: heti 2 óra, összesen 72 óra FŐ CÉLKITŰZÉSEK: 1. A 10. évfolyam történelem tananyaga könnyebb

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSSOR RÓMA ALAPÍTÁSA

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSSOR RÓMA ALAPÍTÁSA ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSSOR RÓMA ALAPÍTÁSA Ki volt Trójának, Hektór után a legnagyobb hőse? Aeneas, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Hajóikkal melyik szigetre jutottak először? Szicília

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára

TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 2015 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára TÖRTÉNELEM Megyei szaktantárgyi vetélkedő 05 Írásbeli feladatsor a 6. osztály számára Az írásbeli feladat megoldásához 0 perc áll rendelkezésére. Helyes megoldás esetén összesen 00 (azaz száz) pontot lehet

Részletesebben

A poliszok születése

A poliszok születése A poliszok születése A görögök magukat helléneknek, az országukat Hellásznak nevezték. Kr.e. 2200 körül a Balkán-félsziget déli részébe kezdtek bevándorolni. I. A görög föld: elhelyezkedése: Balkán-félsziget

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el.

Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el. Segítségével a nyári meleg hónapokban is vizet vezettek csatornákon keresztül a földekre, így azok nem pusztultak el. Nílus áradásának szakaszai Áradás Sarjadás Forróság Egyiptom 1. Nílus Mezopotámia 2.

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Történelem és állampolgári ismeretek 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Történelem és állampolgári ismeretek 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Történelem és állampolgári ismeretek 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9-12/13. évfolyam Célok

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET VILÁGA

AZ ÓKORI KELET VILÁGA AZ ÓKORI KELET VILÁGA Közös jellemzők: 1. Itt alakultak ki az első városállamok. pl.: Mezopotámia: Ur, Uruk, Kis, Babilon; India: Mohendzso Daro, Harappa; Palesztina: Jerikó Uruk Mohendzso Daro Babilon

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. 7.-12. évfolyam. Célok és feladatok

TÖRTÉNELEM. 7.-12. évfolyam. Célok és feladatok TÖRTÉNELEM 7.-12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 9 12. évfolyam

TÖRTÉNELEM 9 12. évfolyam TÖRTÉNELEM 9 12. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Hogy hívták azokat a fivéreket, akik a legenda szerint megalapították Róma városát?

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Hogy hívták azokat a fivéreket, akik a legenda szerint megalapították Róma városát? Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 4. ročník, školský rok 2011/12 Testové úlohy pre kategóriu D (8. ročník ZŠ a 3. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

5,5-2 millió éve Australopithecus (déli majom) nem formatartó szerszámok, 500 cm De! csak oldalág!

5,5-2 millió éve Australopithecus (déli majom) nem formatartó szerszámok, 500 cm De! csak oldalág! Az emberré válás és az ıskıkor 1. A majmok és az ember közös ısei: 70 millió éve kis mókusszerő rágcsáló 30 millió éve egyiptomi majom 17-14 millió éve Proconsul 1. Emberszabású majmok Emberelıdök Emberfélék

Részletesebben

Ember és társadalom. Célok és feladatok

Ember és társadalom. Célok és feladatok Ember és társadalom Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANTÁRGYBÓL HETI 2 ÓRÁBAN A 11. ÉS A 12.

EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANTÁRGYBÓL HETI 2 ÓRÁBAN A 11. ÉS A 12. Helyi tanterv EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANTÁRGYBÓL HETI 2 ÓRÁBAN A 11. ÉS A 12. ÉVFOLYAMON Kiegészítése a gimnáziumi osztályok számára (nyelvi

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Megyei Történelemverseny. I. forduló 2014/2015

Megyei Történelemverseny. I. forduló 2014/2015 Megyei Történelemverseny I. forduló 2014/2015 J A V Í T Ó K U L C S Kedves Kollegák! A feladatlap javításánál kérjük, tartsák magukat a megoldási útmutatóhoz! Kérjük, hogy csak helyesen írt történelmi

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA (1.1) (E.1.1)

AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA (1.1) (E.1.1) 5. AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA (1.1) (E.1.1) 1. Írjatok fel öt-tíz szót, ami eszetekbe jut az ókori Keletről, és beszéljétek meg ismereteiteket! 2. Mire való az írás? Milyen nehézségeket okozna, ha nem tudnánk

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Történelmi ismeretek (9. évfolyam)

Történelmi ismeretek (9. évfolyam) Történelmi ismeretek (9. évfolyam) Az skor és az ókori Kelet A homo sapiens megjelenése Az élelemtermelés kezdetei Kr.e. 3000 körül Kr.e. XVIII. század Kr.e. X. század Kr.e. 525 Kheopsz, II. Ramszesz Hammurapi

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Megoldókulcs a. Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire I. című kötethez

Megoldókulcs a. Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire I. című kötethez Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire I. című kötethez MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST 1. BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBA 1.1. Egyéni válaszok 1.2. Tárgyi emlékek: tarsolylemez, zászló,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE

AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE 1. A római táj Róma az Appennini-félszigeten alakult ki. Helyén a terület kedvező adottságai miatt ősidők óta laktak különböző népek. Természeti adottságai: a félszigetet az Appennini-hegyvonulat

Részletesebben

Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete 9 4 13 12. Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve 10 3 13 14. Árpád népe 13 3 16 16

Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete 9 4 13 12. Új tananyag feldolgozása. A középkor ezer éve 10 3 13 14. Árpád népe 13 3 16 16 TÖRTÉNELEM 5.. TANMENETJAVASLAT Új tananyag feldolgozása Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés Teljes óraszám 74 óra Kerettantervi órakeret 65 óra A történet kezdete 9 4 13 12 Hellász földjén 10 3 13 Várostól

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat

Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Tananyagbeosztás és tanmenetjavaslat Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv 41 számozott leckéjét 3-3 órás tömbökbe csoportosítottuk.

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 4. ročník, školský rok 2011/12 Testové úlohy pre kategóriu F (6. ročník ZŠ a 1. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

A zivataros századokban is talpra tudtunk állni

A zivataros századokban is talpra tudtunk állni Jójárt Alexandra: A zivataros századokban is talpra tudtunk állni Kölcsey Ferenc Himnusz címő alkotásában megemlíti a törököket: Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktıl rabigát Vállainkra

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

BÉRCZES MIHÁLY LÁNG ERZSÉBET

BÉRCZES MIHÁLY LÁNG ERZSÉBET BÉRCZES MIHÁLY LÁNG ERZSÉBET Megoldások Történelem feladatgyűjtemény a középiskolák számára I. A kezdetektől 1490-ig Műszaki kiadó, Budapest TORI_megoldas.indd 1 2013.08.13. 14:40:35 2 TORI_megoldas.indd

Részletesebben

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. évfolyam Tanévi óraszám: 108 óra, heti óraszám: 3 óra Tematikai egység Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája 25 Az ókori görög római

Részletesebben

Történelem és társadalomismeret

Történelem és társadalomismeret Történelem és társadalomismeret tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Célok és feladatok Thököly Imre Általános Iskola, Hajdúszoboszló A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen

Részletesebben

3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése: A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg.

3. A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése: A vizsgázó írásbeli és szóbeli teljesítményét a lehetséges összpontszám százalékában határozzuk meg. Szakaszvizsga 2011 Követelmények a 10. évfolyam (11.a;11.b; 10.c; 10.d;10.e) számára 1. A vizsga fajtája, célja A gimnázium valamennyi tanulója számára kötelező a helyi szakaszvizsga letétele. A szakaszvizsga

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

A felén már túl is vagy, most következzenek az. Esszéfeladatok. Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat :

A felén már túl is vagy, most következzenek az. Esszéfeladatok. Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat : Név: E-mail cím: A felén már túl is vagy, most következzenek az Esszéfeladatok Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat : A feladatok megoldási sorrendje tetszıleges. A feladatok

Részletesebben

Időutazó ókori teszt

Időutazó ókori teszt Időutazó ókori teszt I. Róma felemelkedése 1. A hagyomány szerint Romulus és Remus ősei az alábbiak közül melyik városból menekültek? x) Athén 1) Spárta 2) Trója 2. Mit jelent a vétó! kifejezés? x) tiltakozom!

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

ÓKOR Hannibál harci elefántjai

ÓKOR Hannibál harci elefántjai ÓKOR Hannibál harci elefántjai A bizánci Suda-lexikon a Thórakion (θωράκιον) címszó alatt a következőket írja: Hannibál (a karthágói hadvezér) emberei a magával vitt elefántokra helyezett tornyokból elvágta

Részletesebben

HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ)

HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ) HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ) 1. Hellász a térképen a) Hellász = ókori Görögország Az ókori Görögország nagyobb volt, mint a mai. Hozzátartozott ugyanis: az egész Balkán-félsziget, az Égei-tenger szigetei,

Részletesebben