V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK. EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT (2005. május ) ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK. EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT (2005. május 19-20.) ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI"

Átírás

1 V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT (2005. május ) ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.)

2 2

3 3

4 ELŐSZÓ A DEMIN konferenciák hagyománya, hogy az előadóktól olyan írásos anyagot kérünk, amelyek az előadásokat rövidebben vagy hosszabban ismertetnek, és ennek segítségével a résztvevők olyan előadások anyagát is meg tudják ismerni, amelyen személyen ne voltak jelen. Kiadványunk különösen fontos azért, mert a párhuzamos szekciók miatt nem tudnak minden előadást meghallgatni. A minőség és az egészségügyi ellátás gyakorlata nem két különböző oldala az egészségügyi szolgáltatásnak, hanem egy, és ugyanaz. Minőségszemlélet, a minőségmenedzsment alapvető ismeretei nélkül nem lehet megvalósítani a páciensek eredményes és hatékony ellátását. A DEMIN V. az alapellátás, illetve a gyermekorvosi, védőnői ellátás minőségének egyes gyakorlati kérdéseit tűzte napirendre, tekintettel arra, hogy ezekkel a szolgáltatásokkal elvileg a lakosság teljes köre találkozik, és megfelelő működésük komolyan javítják a lakosság életminőségét, egészségnyereségét. Szeretnénk kifejezni köszönetünket a DEMIN V. azon előadóinak, akik előadásaikat írásos formában is elküldték, és ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia kiadványa hozzájáruljon az egészségügyi ellátás gyakorlatának eredményes fejlesztéséhez. A kiadvány a szerzők által leadott dokumentáció összeállításából született, szakmai lektorálás nélkül. Néhány helyen rövidítés és formai egységesítés történt. Összefoglalók összeállításának zárása: május 16. Debrecen, május Dr. Gődény Sándor 4

5 5

6 TARTALOMJEGYZÉK Szegedi Erzsébet, Mikó György (EOQ MNB): Korszerű vezetési módszerek alkalmazásának gyakorlata az EU-ban és Magyarországon - EU kihívások a hazai egészségügyi vezetők számára...13 Dr. Becka Éva (Országos Alapellátási Intézet) Az Egészség Évtizede program és az OALI kapcsolódó projektjeinek eredményei...21 Dr. Uhrik Tibor (Medicina 2000) A Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) jelentősége az egészségügyi ellátásban.29 Dr. Gődény Sándor (Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Iskola) Minőségirányítás imtegrálása területi szinten...41 Becskeházi András (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Standardizált bizonytalanság II. azaz az egészségügyi minőségügyi szakemberek (szakértők, minőségügyi vezetők, auditorok) vélt és valós kompetenciái az akkreditálási eljárások tükrében...47 Dr. Hajnal Miklós (AdWareQ1 ) Irányítási rendszerek és modellek integrálási lehetőségei az egészségügyben és azon kívül, buktatók és lehetőségek...55 Dr. Moizs Mariann, Dr. Hajnal Miklós, Dr. Kovács Katalin, Csomor Miklósné (Baranya Megyei Kórház) 6

7 Integrált (ISO, KES, KIR, MEBIR) minőségirányítási rendszer kialakítása a Baranya Megyei Kórházban...71 Dr. Tombácz Imre, Dr. Nagyné Lutter Katalin (HMÖ Markhot Ferenc Kórház-RI) FEUVE és minőségirányítás. PM rendelet és az ISO 9001 szabvány összekapcsolása a folyamatok elemzésénél...77 Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Rendszerintegrálási lehetőségek egy megyei kórházban...81 Tóth Katalin, Dr. Bánlaki Szidónia, Szilágyi Istvánné (Területi Kórház, Berettyóújfalu) A KIR gyakorlati megvalósítása pathológiai osztályunkon...89 Kárpáti Zoltán, Balogh Zoltán (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetősége a minőségfejlesztésben...99 Dr. Fehér Lászlóné (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Képalkotó-diagnosztika Tagozat) Minőségfejlesztés a röntgenasszisztensi munkában Papp Miklósné, Jósvai Mihályné, Tóth Béláné, Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Kirakatban az ápolás Bognárné Laposa Ilona, Salamonné Baranyai Éva, Oláhné Minya Tünde (Zala Megyei Kórház - Jósa András Kórház, Nyíregyháza) A humánerőforrás minősége az egészségügy minősége, azaz az ápolók szerepe a minőségirányítási rendszerben a Végeken a ZMK és a JAK 2. benchmarking kutatása Tóth Béláné, Jósvai Mihályné, Papp Miklósné, Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Gyermekápolás az Integrált Minőségirányítás tükrében

8 Lehoczkiné Gyüre Henrietta (Szent Lázár Kórház, Salgótarján) Indikátorok az ápolásban Szy Ildikó, Dr. Tímár Krisztina (Egészségügyi Minisztérium) Országos intézetek és a szakmai minőség fejlesztése Szalai Lívia (MSZT Tanúsítási Titkárság) Verseny és tanúsítvány, azaz a tanúsítás nemzetközi és hazai helyzete és jövőképe, az IQNet törekvése Sződi Sándor (Minőségfejlesztési Központ) Az ötszintű európai elismerési rendszer Dr. Újhelyi János (Országos Alapellátási Intézet - Csecsemő -és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium) A minőségbiztosítás lehetőségei és korlátai az gyermekalapellátásban Dr. Mezei Éva (Magyar Orvosi Kamara, Iskolaorvosi Szekció) Lehetőségek az iskola-egészségügyi ellátás színvonalának javítására Komlósiné Kőmíves Adrienn, Kocsisné Barta Erzsébet (ÁNTSZ Városi Intézete, Miskolc) Védőnők az iskolaegészségügyben. (Védőnők az egészségnevelésben a minőségbiztosítás árnyékában) Horváth Gyuláné, Kuszenda Péterné (Kispesti Egészségügyi Intézet, Budapest) Minőségfejlesztés a védőnők iskolaegészségügyi munkájában

9 Dr. Rubecz István, Dr. Buzogány Mária, Dr. Vincellér Mária (Zala Megyei Kórház) Újszülöttkori szűrővizsgálatok minőségügyi algoritmusai Czeglédy Orsolya (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Gyermekpszichológia helye a minőségi betegellátásban Molnár Gabriella, Dr. Milei Krisztina, Dr. Velkey György (Bethesda Gyermekkórház, Budapest) És mégis kinek az elégedettsége? Betegelégedettség a Bethesda Gyermekkórházban Takácsné Pócsik Klára (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Gyermekellátás a Fül-Orr-Gége osztályon Dr. Fodor Marianna, Dr. Végh Erzsébet, Gergelics Tiborné, Dr. Harmat György (Madarász utcai Gyermekkórház, Budapest, ÁNTSz Fővárosi Intézete, Budapesti Rendőrfőkapitányság) Gyermekbántalmazás Magyarországon - a gyermekorvos és védőnő a megelőzésben Fürjes Edina, Kissné Dányi Éva (ÁNTSZ Városi Intézete, Miskolc) A gyermekbántalmazás formái, a védőnő lehetősége a bántalmazás megelőzésében Heltay Ferencné (ÁNTSZ Megyei Intézete, Székesfehérvár) A szoptatás helyzete Fejér megyében egy felmérés tanulságai Tóthné Kele Krisztina, Németh Sándorné (ÁNTSZ Városi Intézete, Dunaújváros) Ifjúsági védőnők egészségfejlesztési programja Dunaújvárosban

10 Orbánné Lakatos Judit (ÁNTSZ Megyei Intézete, Debrecen) Védőnők és a felnőttek gondozása Bankósné Nyerges Lívia, Kristófné Bevelaqua Rita (ÁNTSZ Városi Intézete, Tatabánya) Az abortuszok számának csökkentése érdekében végzett követése vizsgálat és tapasztalatai Berecz Adrienn, Király Lilla (ÁNTSZ Városi Intézete, Miskolc) Kisiskolások egészséges táplálkozásra nevelése aprófalvas településeken Mikó György (EOQ MNB) Minőségirányítás - Miért és hogyan a védőnői szolgálatban? Támogató folyamatok Pintér Csaba (Lionson Consulting) A jövőkép megvalósítása a minőségmenedzsment által

11 NEMZETI KINCSÜNK AZ EGÉSZSÉG - VERSENYKÉPESSÉGÜNK A MINŐSÉG. MIT TEHETÜNK ÉRTÜK EGYÜTT? 11

12 12

13 Szegedi Erzsébet, Mikó György (EOQ MNB): Korszerű vezetési módszerek alkalmazásának gyakorlata az EU-ban és Magyarországon - EU kihívások a hazai egészségügyi vezetők számára. A fejlett gazdasági, társadalmi eredményekkel rendelkező országokban már hosszú évtizedek óta a humán erőforrás gazdálkodás jelentős kérdése a vezetés, és vezetők kiválasztása, jellemzőik, kompetenciájuk meghatározása. A sikeres vezető személyek karizmája, tudása, az általuk alkalmazott módszerek jelentették az alapot a vezetés, a vezetők követelményrendszerének a kialakításához. A vezető Guruk és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek, pszichológusok, de maguk a sikeremberek is kötetek százait írták meg, elemezték a vezetőket, keresték azokat az összefüggéseket, amelyekre építeni lehet a változások kezelésénél. Az egészségügy területén működő vezetők viszont még a szakmai anyagokban is mostohán kezeltek, nagyon kevés a jónak felfogható megállapítás, de a hatékony megoldások tendenciái azért világosan megtalálhatók. A vizsgálódásokban az USA élen járt és jár. Világszerte nagyon sok előadás és főleg vezetőképző tanfolyam megtartására került sor. Napjainkban is a nemzetközi szervezetek, a globalizációs szervezetek, de a közepes és kis vállalatok, intézmények olyan vezetői járnak rendszeres vezetői képzésekre, tréningekre, akik Szállítók az egészségügy számára. Keresik az egyre jobb adottságokkal rendelkező vezető alkatokat, hiszen felismerődött, hogy Ők meghatározó szerepet töltenek be a szervezetek működtetésében. Világossá vált, hogy a vezetés, a vezetők mindig egy adott szervezet körülményei között kell 13

14 kompetenciájuknak megfelelően és pozitív jellemzőik felhasználásával sikert elérniük. A hazai egészségügyben az egyik legnagyobb probléma az, hogy éveken keresztül lebecsülték a versenyszféra és a nem egészségügyi működés vezetési változásait és tapasztalatait, pedig az egyik legnagyobb változás az elmúlt évben a humán területen, a vezetési szemléletben következett be. Tapasztalatokat és nem abszolút véleményt vagy kritikát mondok, nem szeretném, ha általánosítanának, csak a gyakori esetek következtetéseit adom közre, figyelem felhívásul. A vezetés szempontjából vizsgálódok és a rövid írásban csak néhány elkerülhetetlennek látszó kérdésre mutatok rá, akkor, amikor a hazai alulfinanszírozás körülményei között kell változtatni. Tapasztalataink szerint, napjainkban, az egészségügyi szervezetekben, a vezetői és menedzseri funkciók összekeverednek, de ennél is nagyobb probléma, hogy a hazai egészségügyben nagyon sok helyen elismert gyógyító szakemberek nyakába került a működtetés teljes gazdasági és humán felelőssége. Ezt még tovább nehezíti, hogy a folyamatorientált működés még nem tudott széleskörűen kibontakozni. A VEZETÉS KULCSSZEREPLŐI ÉS FŐBB FELADATAIK A hatékony szervezetek irányításában 3 kulcsszereplő testület van: 1. A tulajdonos, befektető, fenntartó fóruma. 2. A tulajdonost, fenntartót képviselő igazgatók, a felügyelő testület (Stratégia meghatározók). 3. A szervezet működését közvetlenül irányító vezetők, és a menedzserek ők lesznek további vizsgálódásunk tárgyai. Meg kell különböztessük a vezetőt és a menedzsert: 14

15 A VEZETŐ: alkotóan befolyásolja a környezetet, felhatalmaz, értelmet ad a munkának. A MENEDZSER: ellenőriz, utasít, fegyelmez, felügyeli a feladatot, egyensúlyozó művész. A vezetők (vezetés) és a menedzserek (menedzsment) főbb feladatai az alábbiak: A VEZETÉS (Leadership): Személyzeti munka Képzés Döntéshozatal Motiváció Tanácsadás Konfliktuskezelés Kommunikáció A MENEDZSMENT: Operatív tervezés Szervezés Irányítás Ellenőrzés Ha ilyen erősen kell fogalmaznunk, akkor nézzük meg mit is jelent az a fogalom, hogy a hatékony vezetés (a vezetők) 1. A szükséges készségek megfogalmazása, csapatmunka kialakítása, biztosítása 2. A munkatársaktól elvárt eredmény egyértelmű meghatározása 3. A közhangulat felmérése 4. A hatékony visszajelzések alkalmazása 5. Az elismerés 15

16 A vezetés egy meghatározható, nagyon összetett és nehezen kezelhető feladatcsomag, amelynek elemei: Az átfogó működőképesség megteremtése és erősítése. Hosszú távon megalapozni a befektetői, ill. finanszírozói vagyon gyarapodását, de legalábbis megtartani. Respektálni a társadalmi környezet igényét és követelményeit. A gazdasági és nem gazdasági célokat összehangolni. Hangsúlyoznunk kell azt a minden szakértő által elismert és hangoztatott tényt, hogy a vezetés csapatjáték. Mindig testületi vezetésről van szó. Az egyszemélyi vezetés, a hierarchia gyakorlata nem a siker útja. VEZETŐKÉPZÉS, A VEZETŐI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Az elmúlt 20 év nemzetközi tapasztalatai A es években a stratégiai vezetés és jellemzőinek kezelése került a vezetési követelményekbe, főleg az Egyesült Államokban. A 90-es években vizsgálatok indultak meg az Egyesült Királyságban, Dániában, Hollandiában a vezetés és vezetők működésének elemzése érdekében. Különösen tanulságos volt, mert a három országban más-más szintű vezetés a gyakorlat. Egyértelmű lett, hogy: 1. A stratégiai/működtetési vezetés elvált a szakmai vezetéstől. 2. A tudásmenedzsmenti tevékenységek dominanciája jellemzővé vált. 3. A vezetés (vezetők) legfontosabb jellemzőinek újraértékelése a legtöbb sikeres szervezetnél megtörtént. 16

17 4. A vezetés (vezetők) állandó képzése, a változásokra való felkészítése nélkülözhetetlen. Az USA és az EU szakértői vizsgálatok azt mutatják, hogy a vezetés és menedzsment fejlesztésének legfontosabb eleme a vezetőképzés, a szemlélet átalakítása. A hagyományos felfogás szerint a szervezet vezetői örökre megtartják vezetői képességüket, ehhez tapasztalat és önképzés járul. A korszerű felfogás szerint a vezetők folyamatos és időigényes képzésben vesznek részt szakterületi, interperszonális és egyéni képességeik növelésére. Az USA-ban átlagosan évi napot fordítanak képzésre a vezetők. A bérezési rendszert összekötik bizonyos ismeretek megszerzésével. A képzések tartalmukban a tudásközpontú képzéstől a feladattal kapcsolatos képességek és szervezeten belüli társadalmi viszonyok felé fordulnak. 2001/2002 ben a Yanagida Marketing Consulting és az ISMR London Consulting közös felmérését készített, főleg kereskedő és szolgáltató szervezeteknél. 11 témakört vizsgáltak és meglepő eredmények születtek a 200 vezető megkérdezése alapján. Néhány adat szelektálva: (Vezetéstudomány 2002/11 Benedek Tamás: Milyenek a magyar vezetők? című cikk alapján) A szakmai tudás a megkérdezettek 71%-ánál, míg a vezetői felkészültség csak 59%-nál fontos vezetői jellemző. Ezt követte a szervezeti elkötelezettség (41 %), a kommunikáció (38%), a probléma felismerése és kezelése (15%), emberismeret, bánásmód (9%). A vezetői kiválasztásnál az MBA végzettség csak a megkérdezettek 4%-nál fontos (!) 17

18 A folyamatos vezetői képzés csak az aktuális témáknál fontos 72%-nál 10% úgy látja, hogy a képzés örök időkre szól. A felső vezetők szerint a kulcsemberek képzése a legkevésbé fontos. A képzéseknél a hagyományos előadásos módszert jelentős mértékben kedvezőnek és jónak ítélik. A megkérdezettek csaknem fele (45%) úgy nyilatkozott, hogy vezetői képzésre elég lenne 8-10 óra évente. A vezetői képzéseknél a témaköröket tekintve a benchmarkinget egyáltalán nem tartották fontosnak. A megkérdezettek számára a legkevésbé volt fontos a világ vezető szervezeteinek a módszereit megtanulni, átvenni. A vezetési ismeretek témaköre csak a kutatásban résztvevő vezetők egynegyedének fontos. A megkérdezettek 25%-a a vezetői ismereteknek, míg 15%-a a vevői, partneri követelmények, elvárásaik ismereteinek tulajdonítottak jelentőséget. A megkérdezetteknek csak 30% körüli száma kap szabad kezet a szervezet ügyeinek intézésében. Nézzük meg, melyek az Európai Unió személyzeti politikájának kiemelt témái! 1. Teljesítményértékelés 2. Tudásmenedzsment 3. Karriertámogatás/fejlesztés Humán szakmai körök egyik legnagyobb és vitatott kérdése volt, hogy milyen mérhető mutatókat alkalmazhatunk, hogy értékelni is tudjunk. Három csoportba sorolták a végül megállapított mutatókat: 1. Munkaszervezés és feladatorientáció Egyértelmű tervezés, ami a fejlesztés meghatározója, és a célok 18

19 Elvárások világossága Teljesítménynormák 2. Orientáció a munkatársakra (A munkatársak fő motiválója) Munkatársak befolyásolása (Ehhez a vezetési eszközöket tanulni kell) Személyes kapcsolat (A munkatársakkal együttgondolkodó, ad a véleményükre, aki figyel a környezetére) Teljesítmények elismerése Bizalom kiépítése 3. Orientáció a tanulásra Részvétel Coaching Vezetői továbbképzés HAZAI TAPASZTALATOK Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon nincs összefüggés a karriertervezés és vezetésfejlesztés között. Magyarországon az egészségügyben nincs igazi humán stratégia. Egyéni érdekek és nem a szervezet érdekei kerülnek előtérbe. Hazai viszonylatban minden próbálkozás ellenére, a rendszerváltás hatását is figyelembe véve sincsenek átütő, pozitív tapasztalatok, mivel: A rendszerváltás óta sem sikerült jelentős eredményeket elérni a vezetői szemléletben és készségekben. (Kivételt jelentenek a globalizált, és a nemzetközi vagy külföldi érdekeltséghez tartozó szervezetek.) Minden igyekezet ellenére nem alakult ki egységes követelményrendszer. Jelentős maradt a kapcsolat szerepe (nem a kapcsolati tőkéről van szó). 19

20 Hierarchikus a gondolkodás, hierarchikus a szervezeti felépítés. Csak szerény mutatói vannak a hatékony vezetői képzésnek. Nagyon általános még mindig a legjobb szakember, a legjobb vezető elv. Tapasztalatok a hazai egészségügyi intézmények vezetőinél: Nagyon jelentős erőfeszítéseket jelentenek az egészségügyi menedzser témákkal foglalkozó felsőfokú képzések, mégis: Nincs kellő értékelhető adat, felmérés a vezetői hatékonysággal kapcsolatban. Az irányítási rendszerek bevezetésével kapcsolatos valós, értékelhető adatok kevesek, megoszló a vélemény az eredményességről. Még mindig érezhető a hierarchia hatása, szerepe. Sok helyen, sok esetben, az irányításban nem alakult ki egy egészséges csoport munka a szakmai és működtető felső vezetés között (lásd az irányítási és környezetvédelmi és más működés-fejlesztő módszerek területén meglévő közömbösséget, vagy szemlélődést ). Szerény a vezetői kompetenciák fejlesztésében elért eredményünk, a vezetési ismeretek bővítését célzó strukturált és hatékony módszerek megismerésében való részvétel. Sok helyen nem alakult ki a működési irányítás és a szakmai irányítás hatékony egyensúlya. A hazai fejlesztéseknek is kiemelt kérdése kellene, hogy legyen a hatékony vezetőképzés és vezetők, vezetéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteinek a hatékony növelése. 20

21 Dr. Becka Éva (Országos Alapellátási Intézet) Az Egészség Évtizede program és az OALI kapcsolódó projektjeinek eredményei. Az alapellátás háziorvosi, házi gyermekorvosi, iskolaorvosi, védőnői szolgálat és a beteg otthonában nyújtott ápolási szolgáltatás szervezési-módszertani, tudományos-kutató, gyógyító-megelőző intézménye. A területen dolgozók mindennapi munkájához szükséges friss szakmai tudást, aktuális információt továbbítja, feltárja a fejlesztési igényeket és lehetőségeket, valamint döntés előkészítő munkát végez. A népegészségügyi programmal összhangban célja a lakosság egészségi állapotának javítása, a népességet leginkább veszélyeztető betegségek visszaszorítása, a halálozások számának csökkentése, demográfiai helyzetünk javítása. A népegészségügyi program előzményei 1994 Kormány határozat a lakosság egészségi állapotának javítására 2001 júliusi Kormány határozat: Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program /ENNP/ 2003 április Kormány határozat: az Egészség Évtizedének Johan Béla Programja 2005 Egészségünkre Népegészségügyi Program Mi indokolta a program létrehozását? Az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi jogoknak / 1988 WHO/ a hazai lakosság egészségi állapota a születéskor várható élettartam elmaradása a többi EU tagállam átlagától 21

22 a világviszonylatban is magas halandóság Finnországi példa Észak-Karéliában A fő célkitűzések az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban dohányzás visszaszorítása alkohol drog prevenció egészséges táplálkozási szokások és az aktív testmozgás elterjesztése Prioritásként kezeli koszorúér és agyérbetegségek, daganatos betegségek okozta halálozás visszaszorítása lelki egészségvédelem erősítése mozgásszervi és abból eredő szövődmények csökkentése Az alapellátás felkészítése a reá háruló feladatok megoldására I. Az alkohol probléma korai felismerése a háziorvosi praxisban II. A lelki egészségvédelem megerősítése, depresszió korai felismerése a háziorvosi praxisban III. A daganatos betegségek visszaszorítása IV. Kommunikációs programok a szív- és érbetegségek megelőzése V. Ellátásfejlesztés Témák fontossága Az addiktológiai, a mentális betegségben szenvedők aránya világszerte növekszik: egyes előrejelzések szerint világméretű endémiájuk várható a XXI. század első felére a népegészségügyi program kiemelten kezeli a megcélzott fejezeteket az alap ellátás szerepe jelentős a betegségek prevenciójában, felismerésében, gondozásában, a definitív ellátásában 22

23 Az alapellátásban megjelenők 30%-ánál pszichés zavarok vannak a szomatikus panaszok mögött Indokolatlan kivizsgálások: plusz anyagi teher az egészségügyre Az alkoholprobléma korai felismerése, a beavatkozás lehetőségei Trénerek képzése (mentorok, háziorvosi teamek): az OAI szakembereivel CD-n kiadott tananyaggal Az OAI szakemberei által összeállított kiadvány Az alkoholbetegek ellátása a háziorvosi gyakorlatban címmel a minimális intervencióról ( példány, minden praxisba + védőnőknek) A továbbképzéseken 658 fő, alapellátási dolgozó vett részt. A depresszió korai felismerése, kezelési lehetőségei és a betegek gondozása az alapellátásában A trénerek képzését a SE Pszichológiai és Pszichiátriai Klinika munkatársai végezték, a nyomtatott tananyagot a SE Pszichológiai és Pszichiátriai Klinika munkatársai állították össze. rövidített mentálhigiénés képzés a háziorvosi praxisok team-ei részére A depresszió és szorongás kezelése a háziorvosi gyakorlatban címmel kiadvány készült a kb háziorvosi praxis számára. Az alapellátásban dolgozók közül 917 fő vett részt képzésben Mentálhigiénés tréning egészségügyi dolgozók részére Az egészségügyi dolgozók testi-lelki betegségeinek aránya jelentősen meghaladja az átlagpopulációban észlelhető szintet. Ezért az OALI kiemelten fontosnak tartja az egészségügyben dolgozók egészségi állapotát. Cél: Az egészségügyben dolgozók megfelelő információval és tudatossággal rendelkezzenek ne csak betegeik, hanem saját egészségük megóvásának fejlesztésére. 23

24 Ismerjék segítő hivatásuk jellemzőit, veszélyét, valamint leggyakrabban előforduló mentális betegségeket és ezen károsodások kivédésének jellemzőit. A kiscsoportos tréningeken összesen 115 szakdolgozó vett részt. A daganatos betegségek visszaszorítása az onkológiai szűrések fontosságára való figyelem felkeltés az egészségügyi dolgozók körében e szűrések jelentőségének tudatosítása a népesség körében, mozgósítás a részvételre. Alkalmazott módszer: 1. kiadvány a háziorvosok számára a lakosság tájékoztatásának elősegítésére 2. vizsgálat az emlőszűrésen résztvevők arányának háziorvosi tényezőiről 3. országos továbbképző konferencia (III. Háziorvos Napok) OALI kiadványai 1.A rákról röviden 2.Amit az emlőrákról tudni kell 3.Amit a méhnyakrákról tudni kell 4.Amit a vastagbél- és végbélrákról tudni kell 5.Amit az ajak- és szájüregi daganatokról tudni kell 6.Amit a tüdőrákról tudni kell 7.Amit a prosztatarákról tudni kell Vizsgálat az emlőszűrésen résztvevők arányának háziorvosi tényezőiről Alkalmazott módszer: reprezentatív, telefonos felmérés. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 28 háziorvosi praxis, páciens Békés megye: 21 praxis, páciens. Kommunikációs programok a szív-és érbetegségek megelőzésére Cél: 24

25 a lakosság mobilizálása a magas vérnyomás és a többi életmód eredetű kockázati tényezők elleni küzdelemre. az alapellátásban dolgozók felkészítése a hatékony szív-és érbetegséget megelőző tevékenységre. Alkalmazott módszerek: 1. Hipertónia Napok 2. média-programok 3. továbbképző sorozat a kardiovaszkuláris prevencióról 4. kiadvány a kardiovaszkuláris prevencióról Hypertonia Napok 5 helyszín (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen) 58 ezer résztvevő 5 %-nál vérnyomás- és koleszterinszint mérés Média programok TV csatornákon rizikófaktorokról tájékoztatás a lakosság részére Továbbképző sorozat A megyei szakfelügyelők bevonásával továbbképző előadások szervezése 25

26 Ellátásfejlesztés Cél: országos és területi értekezletek szervezése és bonyolítása az alapellátásban dolgozó szakemberek számára a Népegészségügyi Program alapellátási feladatairól. 26

27 STANDARDIZÁLÁS VAGY INTEGRÁLÁS? 27

28 28

29 Dr. Uhrik Tibor (Medicina 2000) A Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) jelentősége az egészségügyi ellátásban. A fekvőbeteg ellátás minőségirányítási rendszerében óta alkalmaznak standardokat. A szakemberek véleménye alapján a járóbeteg szakellátásban, a háziorvosi ellátásban, ápolásban is ki kellett dolgozni az ISO rendszer mellett és/ vagy annak kiegészítésére a szakma specifikus standardokat. A Kórházi Ellátási Standardok (KES) mellett tehát szükséges, hogy a járóbeteg szakellátás folyamatának értékeléséhez is rendelkezésre álljanak szakmai standardok. Ennek a 60 oldalas dokumentumnak lett az elnevezése Járóbeteg Ellátási Standardok (JES) 1.0 verzió, amit a több mint két éves szakértői fejlesztői munkálatok befejeztével, a szakmai szervezetek lektorálása után, a véleményének figyelembe vételével a napokban elvégzett utolsó simítások után, a párhuzamos fejlesztés alatt álló háziorvosi standardokkal (HES) együtt kívánja az Egészségügyi Minisztérium a nyár elején megjelentetni a Közlönyben. A gyógyintézetek szakmai tevékenységét, annak minőségét objektíven megítélni, a gyógyintézeteket minősíteni, besorolni csak jól mérhető és egymással összehasonlítható paraméterek alapján lehet. A gyógyintézeti struktúra, folyamat és eredmény standardok biztosítják az azonos szakmai tevékenységek gyógyintézeti összemérhetőségét, minősítését. E külső tanúsításnak alapja az ISO, a KES, a JES és a HES, amit független auditáló szervezetek végeznek majd. 29

30 A standardok -a fentieken túl- alkalmasak egy gyógyintézeten belüli szakmai és vezetési tevékenység ellenőrzésére, nyomon követésére, minősítésére, azaz a belső auditra is. Hazánk belépése az EU-ba a személyek, áruk, tőke és a szolgáltatások szabad áramlását indította el. Ez a nemzeti közszolgáltatások egységes, közösségi értelmezését és standardizálását teszi szükségessé. EU célja a minőség fejlesztése, ennek keretében az uniós közszolgáltatási standardok, elvárások kidolgozása, amit a tagállamok nemzeti ellátási standardjaiból lehet majd felépíteni. Ennek érdekében indult meg az ISO szellemiségére és tartalmi szerkezetére épült magyar Nemzeti Egészségügyi Ellátási Standardok kifejlesztése, amit a közeli jövőben átdolgozásra kerülő hatályos- KES, a megjelenő JES és ennek alapján kidolgozott háziorvosi ellátási standardok (HES), kiegészítve az ápolási standardokkal, lesznek majd alapjai az Egészségügyi Minisztérium minőségügyi szakértői közreműködésével kifejlesztendő hazai Nemzeti Egészségügyi Ellátási Standardoknak. A JES összeállításakor a hazai ellátás tapasztalatain nyugvó, folyamatszemléletű követelményrendszer kidolgozása volt a cél. A készítők további célja volt egy progresszív betegellátási folyamat vezérelt és optimális szintű járóbeteg gyógyintézeti standard (elvárás) gyűjtemény kidolgozása, ami azt jelenti, hogy magyarországi jó színvonalon már jelenleg is működő járóbeteg gyógyintézetek Struktúra, folyamat, eredmény modell standard feltételeit, körülményeit határozzák meg. 30

31 A kidolgozott JES elsősorban az ellátó gyógyintézet szakmai menedzsmentjének és a munkatársaknak szól, de a készítők a standardokat a betegek számára is érthető formában fogalmazták meg. A standardok tehát a kívánatos szakmai elvárásokat, célokat beteg centrikusan fogalmazzák meg, a laikusok által is érthető és elérhető módon. A JES szektorsemleges. A járóbeteg ellátási standard csoportok a definitív ellátásra való törekvést prioritásként tartják szem előtt. A JES-ben a jelenleg érvényben lévő adatkezelési és adatvédelmi törvényi előírások és hatályos jogszabályok érvényesülnek, de ezekben prioritása van a jobban strukturált és védhető elektronikus adatkezelés és tárolás módszereinek. A JES harmadik fél szerinti felülvizsgálata előtt a gyógyintézet írásban közli a tanúsító szervezet felé a gyógyintézetben nem alkalmazható standardokat, standard felülvizsgálati szempontokat. A Járóbeteg Ellátási Standardok jelenlegi formájukban az első változatot jelentik, melyet az Egészségügyi Minisztérium által felkért szakértői munkacsoport szükség szerint, de legalább 3 évente felülvizsgál. Miért szükséges "standardizálni" a magyar egészségügyet? Bár a WHO felmérése szerint az egyén "egészségi állapotára ható faktorok" közül az egészségügyi ellátórendszer súlya maximum 15 %-os részesedéssel szerepel, azonban az E Alap kiadásai -éves szinten- igen jelentős mértékben, azaz 1500 Milliárd Ft-os nagyságrendben terhelik a mindenkori magyar költségvetést. Itt és most nem kívánok foglalkozni a "bevétel oldal" generális, több kormányzati cikluson is "átnyúló" anomáliáival, de az EU átlag 6,5 7 %-os 31

32 GDP részesedését meg sem közelítő (néhány évben még reál értékben is csökkent) magyar egészségügyi közkiadás pénzügy-politikai okaival sem. Nem kívánom itt részletezni a járulékfizetési fegyelem és az APEH járulékbeszedési rendszerének problematikáját, sem az 1990-es évekbeli un. "forráscsere" következményeit sem. Nem kívánok itt foglalkozni a magyar TAJ biztosítási jogviszony értelmezési hiányosságaival, de a TAJ szám alapú ellátási "jogosultság" kontra be nem fizetett járulékfedezet "kibogozatlan" viszonyával sem, de az évek óta rendezetlen egészségügyi szolgáltatási ÁFA kérdés részletezésével sem terhelném most a kedves olvasó türelmét. A fentieken túl is igen komoly kérdések maradnak még fenn a "kiadási oldalon", például : az OEP által finanszírozott egészségügyi közellátásra elköltött milliárdok hogyan és miként hasznosulnak? Valóban méltányosan vannak-e szétosztva az egészségügyi közellátás javai a társadalom minden tagja között? Sikerült-e elérni a magyar egészségügyben évről-évre egy Pareto optimális állapotot, amikor is a határköltségek egyenlőek a határhasznokkal? Tudhatjuk-e azt, hogy a magyar egészségügyben elköltött milliárdok forrásallokációs hatékonysága évről-évre javult-e? Tudhatjuk-e azt, hogy hol hasznosul jobban egy elköltött forint: a járóbeteg vagy a fekvőbeteg szakellátásban? Sikerült-e elérni a meglévő forrásokból a maximális outcome-ot, azaz sikerült-e az egészség-nyereség társadalmi maximalizálása? Bizony súlyos kérdések ezek és egyértelmű, világos válaszok nem nagyon vannak ezekre, napjainkban. Pedig a gyógyítás, az egészségügyi ellátás : struktúrájának ( épület, eszköz, személyzet) 32

33 folyamatának (hatásos, hatékony, etikus..) eredményének (gyógyult / meghalt, megnyert életév, rokkantság) minősége életbe vágó jelentőségű minden rászoruló beteg ellátása és jövőbeli életkilátása szempontjából. Jól fogalmazza meg ezt a kérdést az egészségügyi minőségbiztosítás és minőségfejlesztés "atyja", Donabedian: Jó struktúra valószínűleg növeli a jó folyamat valószínűségét, a jó folyamat emeli a jó eredmény valószínűségét. Ennek értelmében csakis egy standardizált, egymással összehasonlítató, világos elvárásokat megfogalmazó, jól mérhető és indikátorokkal monitorozható egészségügyi ellátórendszer és annak jó folyamatai lehet csak garancia a jó minőségű, az EU-s szintet megközelítő betegellátásnak és az egészségi állapot jelentős javulásának hazánkban. E célkitűzéssel összhangban adta ki az ESZCSM az 1997.évi CLIV. törvény előírásaira épült 60/2003.(X.20) ESZCSM Rendelet alapján a minőségügyi "Szakmai Irányelv"-et az egészségügyi szolgáltató szervezetek belső minőségügyi rendszeréről és azok követelményeiről. Ennek a belső minőségügyi "Szakmai Irányelv"-nek az alapvetései időtállóak, úgy mint szektorsemlegesség, áttekinthetőség, nyilvánosság, fokozatos megvalósítás, folyamatos fejlődés, organikus működés. Az egészségügyi szolgáltató szervezet minőségügyi rendszerének kiépítéséhez és működéséhez szükséges feltételek: 1. Vezetők elkötelezettsége 2. Gondoskodás a humán erőforrásokról 3. Gondoskodás a tárgyi és pénzügyi feltételekről, 4. Szolgáltatási folyamatok tervezése, működtetése, értékelése és fejlesztése 33

34 5. A belső minőségügy rendszeres, indikátorokon alapuló értékelése. Beteg szempontjából az ellátás minőségének lényeges elemei: hozzáférhetőség (térben, időben, mennyiségben, típusban) ellátás biztonsága, garanciái (JES, klinikai standardok, protokollok) gyógyítás eredményessége (gyógyult, javult, stagnált, meghalt) ápolás, kezelés személyre szabottsága betegtájékoztatás, kommunikáció mértéke komfortosság és szubjektív tényezők A "minőség" objektív mérésére az egészségügyben a következő eljárásokat dolgozták ki: Protokoll : amely szakma specifikus, szabatos ellátási folyamat leírás Standard : amely általánosan, de szabatosan megfogalmazott elvárás Bizonyítékon alapuló ellátás (Evidence Based Practice, az EBM továbbfejlesztése) azaz a legújabb, megbízható tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyítómegelőző ellátások összessége. Indikátor: amely általános értékmérő, fajlagos mérőszám, amely ki tudja mutatni a gyakorlat és az elvárás közötti eltérést A "közös nyelv" A fenti "magyar" minőségügyi szakmai elvárások, standardok megfogalmazása lehetetlen egységes, szakmai konszenzuson alapuló "nyelvezet" kifejlesztése és azonos tartalmú "terminus technicusok" nélkül. Ezért a fejlesztők fontosnak tartották az egyeztetett és egységes magyar eü. fogalomtár felállítását és ezen egészségügyi fogalmak szakmai tartalmának egységes értelmezését. E fogalmak következetes és egységes használata elengedhetetlen lesz a jövőben a közös 34

35 magyar minőségügyi nyelv kialakításához és az egységes magyar nemzeti ellátási standardok kifejlesztéséhez is. Vegyünk néhány példát a készülő MAGYAR FOGALOMTÁR-ból: Egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége. Gyógykezelés: olyan gyógyítási folyamat, amelyet a beteg egészségi állapotának helyreállítása vagy stabilizálása érdekében végeznek. (JES) Kezelőorvos: a beteg ellátásáért felelős szakorvos Kezelési terv: a végleges diagnózis alapján a kezelőorvos által kidolgozott gyógykezelési folyamat írásos terve. Lelet: a beteg állapotára vonatkozó, szakmailag értékelt és kompetens személy által jóváhagyott vizsgálati eredmény. Terápia: olyan gyógykezelési folyamat, amely a beteg egészségi állapotának helyreállítására irányul. Definitív ellátás: olyan gyógykezelési folyamat, amely a beteg gyógyulását eredményezi. Ismételt állapotfelmérés: szakma specifikus, dokumentált szakorvosi (kezelőorvosi) kontroll vizsgálat. A minőségbiztosítás és - fejlesztés folyamata az egészségügyben A magyar egészségügyi ellátórendszer szakma-specifikus "standardizálása" tehát általános, de szabatosan megfogalmazott, közérthető elvárások formájában írja elő a követendő szakmai struktúrát, folyamatot és ennek eredményét, mérhető viszonyszámok (indikátorok) alkalmazásával. Ennek lépései: 1./ Standardok kidolgozása (központi, azaz EüM. célmeghatározás) 2./ Gyakorlat és a standardok összevetése (intézményi belső vizsgálat) 3./ Szükséges változtatások megtétele (változásmenedzsment) 4./ Mérés indikátorokkal (külső/belső összehasonlíthatóság numerikus alapja) 35

36 5./ Standardok 3 évenkénti revíziója (központi, azaz EüM. "szint emelés") Az ISO és a STANDARD rendszerek összehasonlítása, használhatóságuk a magyar egészségügyben Korábban az ipari minőségügyi rendszerek kialakulásánál a struktúra és folyamat tökéletesítése volt a cél és csak a XX. század utolsó éveiben került előtérbe az eredmény centrikus megközelítés. A merevebb ISO 9000: 2000-ből az EN ISO 9001:2000/MSZ 9001:2001 szabványok felé, azaz az ipari termelési folyamat/termék szemléletéből fejlődött tovább egy rugalmasabb, általánosabb és kifejezetten eredménycentrikus, az egészségügyre is jobban alkalmazható minőségügyi szabványrendszer a ellátási standard felé. Jól mutatja az ipari ISO szabvány és az egészségügyi rendszer speciális működése közötti eltérést az a tény, hogy az ESZCSM ban külön kiadott egy "Ajánlás"-t az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazásához egészségügyi szolgáltató szervezetekben címmel. Ebben még az eredeti ISO 9001:2000 szabvány fejezeteit követve igyekszik az "Ajánlás" a specifikus egészségügyi rendszerre "lefordítani" a követelményeket, ugyanakkor kapcsolódási pontokat igyekszik kialakítani a KES-JES szemlélet felé. Az "integrált" minőségügyi rendszerszemlélet az ISO alapokra, mint általános keretbe beépülő - ágazat specifikus- szakmai tartalommal rendelkező KES-JES- HES-t, illetve ez utóbbiak mélyebb rétegét képező "klinikai audit" szabványrendszereit igyekszik ötvözni. 36

37 Miért jó a JES? Mert a fekvőbeteg ellátásban itthon 2001.óta alkalmazzák már a standardokat (KES). Ugyanakkor ennek az volt a tanulsága, hogy nem jó egy az egyben átvenni a külföldi mintákat, mert az ellátási standardokat mi itthon, hazai viszonyok között fogjuk használni. A hazai egészségügyi ellátási rendszerhez kell tehát kialakítani a magyar KES-t, JES-t, HES-t. A JES az ISO rendszer speciális továbbfejlesztése, tökéletesítése. Itthoni szakmai tapasztalatok és a napi gyakorlat irányította a JES kidolgozását, a külföldi mintákból csak a szemléletet, módszertant és egyes elemeket vette át. A JES felvállalja (szemben az ISO-val), hogy az elvárások központi eleme a betegellátás folyamata. Ezt hivatott kiszolgálni a gyógyintézetben a vezetés, az erőforrás gazdálkodás és minden más al-struktúra és al-folyamat. A standardfejlesztés második fázisban az egészségügyi ellátási standardok már mérhetőek is lesznek a bevezetésre szánt indikátorokkal. Az indikátorfejlesztés tudományos módszertani alapelveit a közeli jövőben publikálja az Egészségügyi Minisztérium erre felkért szakértői csapata. A JES tehát specifikusan és "testre szabottan" a magyar egészségügyi ellátórendszer szakmai struktúráját és beteg-centrikus gyógyítási folyamát mutatja be, közérthető nyelvezeten. A JES ezen túlmenően a magyar legjobb gyakorlat minőségi elvárásait képezi le és a fő hangsúlyt az eredményre, azaz a definitív betegellátásra helyezi. A JES tehát nekünk és rólunk szól. Az ISO statikusabb és merevebb szabványrendszere helyett a JES egy ISO szemléleten nyugvó, de rugalmasabb, folyamatosan fejleszthető, teljesíthető és megvalósítható követelményrendszert mutat be a magyar járóbeteg ellátórendszer felé. 37

38 Okulva a KES "gyermekbetegségeiből" a JES tömörebb, szabatosabb és egységesebb nyelvezetű, a betegellátási folyamatot helyezi a középpontba és a standard elvárások elérésének szintjét mérhetővé kívánja tenni a megfelelő küszöbértékek (treshold) későbbi meghatározásával. A JES a fentieken túl: Hatályos törvényi- jogi, szakmai stb. szabályozásnak megfelel Indikátorokkal mérhetővé válik (Megjegyzés: A JES mérése a kidolgozott indikátorokkal csak a második ütemben lesz.) Szektorsemleges Nem végleges, azaz 3 évente aktualizálásra kerül. JES standard példa: BEV standard Az ellátás minden fázisában van kijelölt, a beteg ellátásáért felelős szakorvos, továbbiakban: kezelőorvos. BEV 2.1. standard magyarázata: A járóbeteg szakellátásra érkezett beteg szakorvosának meghatározása az első orvos-beteg találkozáskor ismertté válik és írásban rögzítésre kerül. Ez a szakorvos a kezelőorvos. BEV 2.1. standard felülvizsgálati szempontjai 1. A betegellátásért felelős kezelőorvos személye egyértelműen meghatározott. 2.A kezelőorvos személye a szervezeti egység munkatársai és a beteg számára ismert. 38

39 BEV 2.1. standard indikátor A vizsgált időszakban a beteg kezelőorvosa az első orvos-beteg találkozáskor %-ban lett ismert és dokumentált. JES bevezetése Szakértői munka vége (2005. márc.) Szakmai-jogi lektorálás (2005. ápr.) Széleskörű szakmai vitára bocsátás (2005. ápr.) Véglegesítés (2005. máj.) Hatályba léptetés (Eü. Min : nyár eleje?) 39

40 40

41 Dr. Gődény Sándor (Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Iskola) Minőségirányítás imtegrálása területi szinten A lakosság egészségi állapotát javító megelőző-gyógyító és gondozási tevékenység nem valósítható meg a szolgáltatók között kialakítandó minőségi kapcsolatok nélkül. Ezért az egészségügyi minőségügyi rendszer nem állhat csak egyes egészségügyi szolgáltatók által kialakított, izoláltan működő minőségügyi rendszereiből, hanem ezek összehangolt tevékenysége szükséges, figyelembe véve azt is, hogy az egészségügyi ellátásnak meg kell felelnie mind a különböző életszakaszok igényeinek - végig kísérve az arra rászoruló embert a szüléstől a halálig -, mind a betegség jellegétől függő és az ellátás szintje által meghatározott igényeknek. Az egészségügyi szolgáltatók minőségügyi rendszerének kialakításánál nem csak a különböző rendszerelemek integrálása a cél, hanem standardizálni szükséges a különböző egészségügyi szolgáltató szervezetek között munkát, melynek feltétele az integrált regionális egészségügyi minőségügyi rendszer kialakítása. Területi minőségirányítási rendszer Az országos egészségügyi minőségügyi rendszer része Hazai és nemzetközi kutatások alapján elfogadott bizonyítékokon alapul: (evidence based medicine (EBM), evidence based nursing (EBN), evidence based health policy (EBHP)) Szervezeti és funkcionális modulokból épül fel, amelyek integrált menedzsmenti rendszert alkotnak 41

42 Az alapellátástól kezdve végig követi a beteg útját, integrálja az iskolai és a munkahelyi egészségügyi ellátást, illetve a prevenciót, a rehabilitációt és a gondozást A különböző egészségügyi intézmények munkáját szinkronizálja és optimalizálja az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében Gazdasági és szakmai önállóságot biztosít, ugyanakkor gazdasági és szakmai felelősséget követel meg A finanszírozásban előtérbe kerül a minőségi tevékenység szempontjai, ezért a finanszírozó minőségbiztosítási rendszerének kialakítását is feltételezi. Az ellátottak érdekének biztosításán kívül, hangsúlyt kap az egészségnevelés és az egészségmegőrzés iránti egyéni felelősség kialakítása Regionális szintű feladatok Egészségi állapot monitorozása Finanszírozás érdekeltség növelése Klinikai hatékonyság fejlesztése Informatika fejlesztése Fekvőbeteg ellátás Járóbeteg szakellátás Alapellátás Szociális ellátás és öngondoskodás Ellátási szintek racionalizálása Prevenció és egészségmegőrzés Betegtájékoztatás fejlesztése Szakmai oktatás, továbbképzés Betegutak optimalizálása Szakmai és rendszer audit 42

43 Területi (városi, megyei)/ regionális egészségügyi minőségügyi rendszer kialakulásának és működésének feltételei Országos egészségügyi minőségügyi koncepció kialakítása Országos egészségnevelési rendszer kialakítása, az egészségtan tantárgy oktatásának bevezetése A népegészségügyi szakemberképzés és továbbképzés folyamatos biztosítása A területi, regionális feladatok definiálása Gazdasági és emberi erőforrások biztosítása A területért felelő egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Regionális Egészségügyi Pénztár, Polgármesteri Hivatalok egészségügyi osztályai, Megyei Önkormányzatok, Megyei Orvosi Kamara, egészségügyi intézmények, iskolák) között stratégiai terv kialakítása Informatikai háttér Szükséges kialakítani egy olyan egészségügyi információs rendszert a kórházak, rendelõk, gyógyszertárak között, amely lehetővé teszik a diagnosztikai (röntgenfelvételek, kémiai analízisek, stb.), illetve terápiás információk gyors és megbízható továbbítását az érintett intézmények valamint az intézmények és a lakosság között. Rendszeres oktatás és továbbképzés minden szinten Területi (városi, megyei), regionális egészségügyi rendszer kialakulásának és működésének várható előnyei Támogatja a területi/regionális egészségpolitikát Javul az egészségügyi ellátás színvonala és javul az ellátottak egészségi állapota 43

44 Egyeztetett szakmai irányelvek és protokollok segítségével a költséghatékony diagnosztikai és terápiás eljárások bevezetése és alkalmazása valósítható meg Párhuzamosságok kizárásával a diagnosztikai költségek, a dokumentációs és utazási költségek csökkennek Ápolási és terápiás folyamatok optimalizálása valósulhat meg intézmények között is Az egészségügyi ellátás elérhetőségének javulása, optimalizálódása csökkenti a betegek anyagi megterhelését, csökkenti a várakozási időt, s ezek következtében a betegelégedettség növekszik Az egészségügyi ellátás javulása kihat a dolgozói elégedettségre is A beszállítói rendszer egységesítésével - szakmai és gazdaságossági szempontok szerint költségcsökkentés érhető el. Az oktatási intézmények bevonásával saját egészségükért felelősebb generációk nőnek fel A területi minőségirányítási rendszer működésében az összes érintett félnek részt kell vennie: A Megyei - regionális egészségbiztosítási pénztárak, ÁNTSZ, Orvosi Kamara, Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Megyei/regionális egészségügyi osztályok, Betegellátási intézmények, Üzemegészségügyi szolgálat, Iskolaegészségügyi szolgálat, Védőnői szolgálat Betegjogi szervezetek. 44

45 Regionális minőségirányítási rendszer Szakmai kollégiumok, Egészségügyi Minisztérium társaságok OTH, OEP Szakfelügyeleti rendszer TQM elvek Élethossziglan tartó tanulás, Regionális minőségirányítási rendszer ÁNTSZ szervezetei önkormányzatok finanszírozó szolgáltatók Bizonyítékokon alapuló országos kritériumok, standardok. Helyi igénynek és szükségletnek megfelelő, szolgáltatás biztosítása. Ellátás eredményének fejlesztése A betegek és a lakosság bevonása, vevő központú ellátás Klinikai audit Szakmai standardok ellenőrzése A területi minőségirányítási rendszer feladatai a következők: A nemzeti diagnosztikus és terápiás útmutatók helyi adaptálása. A bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás meghonosítása a gyakorlatban. A humán erőforrás tervezése összhangba kerül az OEP, MEP, Egészségügyi Minisztérium szolgáltatás-fejlesztési terveivel. A szakmai önfejlesztés támogatása, és összhangba hozása a szervezet, az intézmény igényeivel. A minőségi és a szakszerű ellátási formák egyesítése egy szervezeten belül. A gyógyító - megelőző ellátások szakszerű, módszeres monitorozása, az egészségügyi nyilvántartás, dokumentáció minőségi fejlesztése. Egészségnevelés, egészségfejlesztési oktatás. 45

46 Az egészségügyi szakdolgozók megfelelő (elméleti és gyakorlati) képzésének biztosítása. A minőséget folyamatosan javító szabályzók és folyamatok kialakítása és fenntartása, amelyek áthatják az egész szervezetet. Olyan eljárások működtetése, amely megelőzi vagy időben jelzi a problémákat (komplikációkat). A jelenlegi rutin gyakorlat folyamatos monitorozása és javítása. Az alacsony, nem megfelelő minőségű ellátást azonnal korrekciója, annak biztosítása, hogy a klinikai munkacsoport tanuljon saját hibáiból. A legjobb minőségű ellátás gyors meghonosítása. Egy integrált egészségügyi minőségügyi rendszerben teszi lehetővé, hogy az adott területen élő lakosok a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kapjanak tekintettel arra, hogy javul az egyes szolgáltatók közötti együttműködés, jól meghatározottak lesznek a betegutak, és hatékonyabb lesz az ellátás. 46

47 Becskeházi András (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Standardizált bizonytalanság II. azaz az egészségügyi minőségügyi szakemberek (szakértők, minőségügyi vezetők, auditorok) vélt és valós kompetenciái az akkreditálási eljárások tükrében. Hippokratesz nyomdokain? - Erkölcs az egészségügyben Elgondolkodtató lenne végiggondolni a magyar orvosoknak (meg más egészségügyi szakembereknek is), egyszer talán lesz ilyen is - mit jelent számukra a Hippokrateszi eskü. Igaz, maga az egészségügy gurui kérdőjelezték meg már többször is inkább csak az utóbbi évtizedek és nem évszázadok során az egészségügyi erkölcs alapelveit. Olyannyira tették ezt, hogy jónéhány képzőhelyen az eredeti eskü szövegétől eltérő tartalomra tesznek esküt azok, akiknek betegségünk, ezáltal fiziológiai és pszichológiai létünk függ. Időnként talán nem ártana felülvizsgálni mindnyájunknak, kire is bízzuk, e két legfontosabb tulajdonunkat? Időszerű még e kérdés? Hippokratesz eskü kommentárral kiegészítve Esküszöm a gyógyító Apollónra, Aszklepioszra és Hügeiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúnak hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: Tanáromat, akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és mesterem fiaira, és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másra azonban nem. Ma: Megvalósul-e teljesen ma, a képzés, beteg-felvilágosítás és reklám miatt? 47

48 Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Ma: alapellátás, szakellátás? Indikátorok? OEP indikátorok? Senkinek nem adok halálos mérget, akkor sem, ha kéri, és erre vonatkozólag még tanácsot se adok. Ma: aktív eutanázia? (A passzív eutanáziáról nem beszélek, mivel az eskü kor színvonalán nem is tér ki rá, mind amellett többé-kevésbé érvényesül az ellátás elutasításához való jog. Habár, van olyan eset is, amikor adott orvos, vagy intézmény elutasítása is az ellátás megtagadásának jogi aktusát vonja maga után.) Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Ma: Vajon mi lesz a nőgyógyászati kisműtétek sorsa? Vagy a személyes önrendelkezéshez való jog kérdése egyes csoportok tekintetében kéretlen művi meddővé tétel? Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Ma: Fejlesztem is? Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem a szakorvosoknak. Ma: mi lesz a sorsa a betegirányítási modellnek? Minden házba a betegek javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok és hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben -, nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ma: Szegény magyar Média! 48

49 Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tanulmányomnak és az életnek, de ha esküszegő leszek, szakadjon rám minden átok és szerencsétlenség. Ma: lehetőleg ne szakadjon rám és kórházamra milliós per! Minőség szabvány, vagy tudatosság Amikor minőségre gondolunk, avagy minőségről beszélünk, mire gondolunk? Talán egy folyamatra, mely vélhetőleg a legjobb, legnemesebb cél által vezérelt szakemberek, (vagy csak elhivatottak) ténykedésére gondolunk? Azokra, akik a fenn hivatkozott eskü szellemében (őszinte szellemében) élnek, s végzik munkájukat nap mint nap? Vagy kétségeinket kifejezendő ebben a szabadversenyű társadalomban kétkedésük igazolásaként szabályokat alkottatunk, s ezen szabályok szerint versenyeztetjük a részünkre (szolgáltatást?) nyújtókat, mivel (általában) nem hiszünk már az eskü szavában, de a jelenlegi működés és az azt támogató jogszabályok is elmosták már az eskü jelentőségét. Kérdés, hogyan tudja a társadalom megfelelően kontrollálni, a részére nyújtott szolgáltatásokat? S az egészségügy? Hatóság és önkéntes minőségirányítási rendszer-bevezetés megfér egymás mellett? MIR, KIR, KES, MEBIR semmit nem ér a tudatos társadalom nélkül. Hiába teljesíti a szabvány a vele szemben állított követelményeket, ha a társadalom különösen választási lehetőség híján alacsonyabb értéken kibocsátott termékkel is beéri. Ki vizsgálja ma az eskü betartását? A Tanúsító (csapás ISO szerint) Szabad-e választani (elfogadni) azt a tanúsítót Akiről nem állítható bizonyosan, hogy ki akkreditálta? 49

50 Mely nem teszi működését átláthatóvá, a társadalmi felelősségvállalást pedig nem értelmezi Mely nem független a piac szereplőitől Melynek jogi státusza rendezetlen Melyben a tulajdonosok státusza rendezetlen Mely összefonódást mutat mind a lehetséges beszállítókkal, mind a felvevőkkel is Mely bonyolult és kiterjedt tulajdonosi kapcsolatai révén mind a tanácsadói, mind a tanúsítói, mind a felhasználói szereppel függelmi kapcsolatban áll? A felügyelő bizottság tagjai között etikai vétség alatt, esetleg megállapítható csődbűntett alá sorolható személyek ülnek A Tanúsított fél (csapás a szabványokra és standardokra) (erkölcs és polgári önérzet alapján) szabad-e tanúsítani azt a céget, amelyik teljesíti minden, az általa felvállalt szabvány (eljárás, standard) követelményeit, de például Csecsemőtápszereket állít elő, és erős marketing igénybe vételével forgalmazza ezeket, miközben a célként megjelölt anyákat leszoktatja a szoptatásról Műélelmiszereket gyárt, és erős marketing igénybe vételével forgalmazza ezeket, miközben a családok elfelejtik természetes családi étkezések ízét és harmóniáját Űrhajózási minőségű technológiákkal cukorbeteg és hipertóniás fiatalok tízezreit hozza létre Tőkét fektet a célországba, miközben felszámolja a nemzeti gyártókapacitást, s kiváló szakemberek ezrével kerülnek utcára, mindeközben a minőséget az (ellenőrzött?) tucatáru váltja fel 50

51 Innovációt hajt végre, miközben ingyen jut a hazai (sok esetben Hungaricum ) védjegyzett nevekhez és termékekhez (egészségügyi) ellátó állomásokat tart fenn és fejleszt, miközben a megelőzés és a végső megoldást jelentő ellátás határait időben és felelősségben igyekszik kitolni Betartja a környezetközpontú irányítás irányelveit, miközben szeméthegyek hegységeit, szennyvizek folyamait állítja elő A minőségközpontúságot az jelenti, hogy egy tanácsadóra bízta egy MIR kiépítését, egy MIR vezetőre a dokumentummenedzsmentet majd szerez egy tanúsítótól egy tanúsítványt. Ha mindössze a jogszabályok és szakmai irányvonal (adta minimum előírás) alapján fejezi ki a tanúsítvány a megfelelőséget, idővel elvész a társadalom igényeinek kielégítésére vonatkozó célkitűzés. Az Auditor (csapás az ISO re) Ki lesz a megfelelő auditor? Megbízol-e az auditorban, ha Ha palm-topot használ, s mindent szó szerint jegyzetel Ha műanyag öltönyt visel, hernyótalpas cipővel Ha a karórája uralkodik minden fölött Ha csak a buddhizmusban érzi otthon magát, s speciálisan a távol-keleti konyhát értékeli Kedvenc csemegéje a chips és a light-cola Spórol a kilométer-elszámoláson Általában mindenből a generikust választja: gyógyszer, ruházat, autó, felszerelés, életmód Az általa vélt hibákra utazik és az auditált hogyan -jára nem mer, vagy nem tud válaszolni, mert ő az auditor 51

52 Tanácsokat osztogat a reális fejlesztési lehetőségek feltárása helyett mi így szoktuk jelzővel Felmerülhet a kérdés, hogy kiből lesz megfelelőbb auditor (itt most az egészségügyről beszélek, de bármely szakág behelyettesíthető) egy (egészségügyi) szak-végzettségű egyébként mindenben alulmotivált és némileg tapasztalatlan fiatalból (még inkább, ha nem is egészségügyi végzettségű), vagy abból a nem (egészségügyi) szak-végzettségű szakemberből, aki végigjárta az adott szakterület legfontosabb állomásait, s akinek munkássága a szakterület megismertetését és társadalmi elismertségét jelentősen befolyásolta. A Minősítő - Honnan tudja az egyén és a társadalom, hogy a tanúsító megfelelően látja el a rá hagyományozott feladatot? A társadalom nagyobb része nincs tisztában azzal, hogy számára milyen előnyökkel jár a tanúsítás A tanúsítványok kibocsátóival a társadalom (polgárok) legnagyobb része nem áll közvetlen kapcsolatban A tanúsítványok értékét a legszűkebb szakmai grémiumon kívül nem ismeri senki Nyugatimádatunk folytán nem tudjuk, hogy mit takarnak a tanúsítók hangzatos nevei, mit takar az, hogy gazdaságilag nagyhatalom, vagy egzotikus országban székel az anyacég, s mit takar valójában az akkreditálási logo. A minősítő felelőssége, hogy törvényesen, és a reá ruházott felelősségtől vezérelve a törvények, szakmai szabályok legnyilvánosabb és legnyilvánvalóbb módon való figyelembe vételével szűrje ki a társadalmi kontroll hiénáit, s döntéseit hozza is félre nem érthető módon nyilvánosságra. 52

53 A Polgár Lesz-e hosszú távon társadalmi kontroll? Az egyéneknek (mint a társadalom tagjainak) igen nagy a felelőssége, hogy mit fogadnak el abból, amit a cégtanúsító- minősítő komplex számára létrehoz. Mikor lesz társadalmi vétó a mégis létrehozott káros tevékenység ellen? Egyáltalán mikor lesz képes a társadalom képzettségénél és öntudatánál fogva fellépni a saját érdekében? Összefoglalása a bennünk levő kérdéseknek Feltehetjük-e a kérdéseket: Felnőttünk-e már a kérdések eldöntéséhez? Kimondhatjuk-e, hogy amit másokért teszünk, vagy másoktól elfogadunk, megfelel-e erkölcsi elvárásunknak, kielégíti-e természetes (ezáltal valószínűleg jogos) elvárásainkat, s segít-e annak felismerésében, hogy szabad-e ezt az utat járnunk, ha unokáink sorsáról is felelősen gondoskodni akarunk?! A szabályok betartása elvileg - mindenkire nézve kötelező. Mégis, amíg az egyének minőség iránti elkötelezettsége és felkészültsége nem alakul ki (vagy nem alakulhat ki szervezetlen önkontrollja miatt), a professzionális szervezetek feladata a megfelelő minőség közhitelű, s egyéni érdektől mentes biztosítása. Kétezer-négyszáz éve elég volt az eskü! 53

54 54

55 Dr. Hajnal Miklós (AdWare Q1 ) Irányítási rendszerek és modellek integrálási lehetőségei az egészségügyben és azon kívül, buktatók és lehetőségek. A magyar egészségügy és ezen belül döntően a kórházak egyik legnagyobb problémája, hogy a drámaian romló egészségügyi állapotok, a finanszírozási anomáliák, a szakemberek növekvő kiszipolyozása közepette miként lehet a betegellátás minőségét, sőt hovatovább a betegellátás alapvető biztonságát fenntartani. Legjobb lenne persze az egész rendszert egészségközpontúvá tenni, de az ehhez szükséges bátor lépések megtételére egyelőre nincs sok remény. Marad viszont a beteg reménye: ha már kórházba került, mielőbb testbenlélekben gyógyultan távozhasson. Erre a reményre sajnos egyelőre az orvosok, ápolók, szakasszisztensek tisztességén kívül semmi más nem jogosítja fel. Pedig a beteg minőségi ellátást vár, aminek kritériumait persze nem tudja megfogalmazni, csupán annak hiányát kommunikálja fennhangon, meghagyván kétségek között vergődve az ennek prezentálására hivatott szakszemélyzetet. Minőség a fogyasztók felől szemlélve Az egészségügyi szolgáltatás az általánosan értelmezett szolgáltatási tevékenység igen komplex és speciális típusát képviseli, mivel gyakorlatilag minden állampolgárt, végső soron az egész társadalmat érinti. Az egészségügyben mindenki valóságos, vagy potenciális vevő, és ezek egy része egyben szolgáltató is, természetesen más-más területen. Az egészség a nemzetgazdaság fejlődésének alapvető feltétele, ezért nem tekinthető kizárólag az emberek magánügyének, hanem nemzeti kincsként, erőforrásként kell értelmezni. 55

56 Lévén az állampolgárok egészsége nemzeti erőforrás, az államnak jelentős mértékben felelősséget kellene vállalni az egészség feltételrendszerének kialakításáért és folyamatos biztosításáért. Ennek érdekében nemzeti ügyként kellene kezelni az egészséget támogató környezet, azaz az egészségügyi ellátó rendszerek, az erőforrások, jogi környezet, kisegítő szolgáltatások fenntartását, működtetését. Az egészségügyi ellátás minősége a társadalom tagjai részéről megnyilvánuló igény-kielégítési színvonal manifesztálódása, az egész társadalom életminőségének ügye, így a társadalom minőségkultúrájának egyik fokmérője. Az egészségügyi szolgáltatások komplexitásával, a fogyasztói szemlélet és a piacérzékenység hangsúlyának integrálódásával, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó bonyolult emberi tényezőkkel magyarázható, hogy az egészségügyi szolgáltatás minősége sokféleképpen értelmezhető attól függően, hogy milyen megközelítésből, milyen igény-kielégítési színvonal teljesítése felől vizsgáljuk ezt az értékítéletet. Minőségirányítási törekvések Az elmúlt időszakban a nagyobb és igényesebb szolgáltatók jellegzetesen kórházak központi iránymutatás nélkül, a nemzetközi tendenciákat figyelve, saját elképzeléseik szerint fogtak hozzá az egyik vagy másik irányzat szerinti saját rendszer implementációjának. Mivel hazánkban az ISO 9001 szabvány követelményei szerint felépített és tanúsított minőségirányítási (korábban minőségbiztosítási, minőségügyi) rendszerek széles körben ismertek, az intézmények túlnyomó többsége ezen az úton indult el. Időközben megjelent a szabvány 2000-es, folyamatközpontú változata, valamint ennek egészségügyi interpretációja is, miáltal az egész rendszer a korábbinál jobban alkalmazkodik az egészségügy speciális problémáihoz. A nagyobb szolgáltatók mintegy 70%-a ezen az alapon építette fel minőségügyi rendszerét. Az alkalmazott követelményszabványok köre jelentősen bővült. 56

57 Ugyanakkor a kb. 7 éve a USAID-JCI segítséggel lefolytatott, 10 nagy kórházat érintő, JCAHO standard alapú akkreditációk emléke nem halványult, ezért az Egészségügyi Minisztérium a szakma-specifikus követelmények rögzítése céljából 2001-ben kiadta az elvben magyar viszonyokra alkalmazott Kórházi Ellátási Standardok (KES) 1., majd 2. verzióját, mint általánosan kielégítendő szakmai követelményrendszert (KES Kézikönyv). A tájékozatlanabbak körében a KES Kézikönyv megjelenése átmenetileg az ISO kontra KES dilemmát generálta, de viszonylag hamar világossá vált nem utolsósorban az USA-beli tapasztatok nyomán is hogy a standard alapú szakmai felülvizsgálatok nemcsak hogy nem helyettesítik a minőségirányítási rendszert és tanúsítást, de nem is működőképesek anélkül. Így, kimondva - kimondatlanul, némi fanyalgással tudomásul vétetett, hogy a működés és vezetés minőségének javítása céljából integrált KES-ISO rendszert kell építeni. Ezt a szemléletet megerősítendő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban április 15-én megtartott konszenzus-konferencia megállapította, hogy a KES, a Kézikönyv definíciójával szemben nem minőségügyi rendszer, hanem irányelv-gyűjtemény ezért a hivatkozott törvény követelményeit az ISO 9001 szabvány alapú, a KES követelményekkel kiegészített minőségirányítási rendszer elégíti ki. Az egészségügyi szolgáltatók számára ezért az integrált ISO 9001 KES rendszer kiépítése javasolható. A jelenlegi, központilag szabályozatlan egészségügyi minőségügyben az ISO 9000:2000 szabványok szerinti rendszerépítés és tanúsítás tűnik az egyetlen biztos pontnak. A szabványok nemzetközi ismertsége és elismertsége biztosítja az egységes hivatkozási alapot, a követelmények egységét. Az ISO 9000:2000 szabványcsalád egyik legfontosabb erénye, hogy befogadta, sőt alapelvvé választotta a TQM filozófiát, és a PDCA ciklust a termelő és szolgáltató tevékenység mozgatórúgójává tette (a Deming-kör elemei: Plan tervezz, Do cselekedj, Check ellenőrizd, Act avatkozz be). 57

58 Érdekelt felek és vevők értelmezése az egészségügyben Az egészségügy bármely problematikájához közeledőknek minden kétséget kizáróan tudomásul kell venni, hogy az egészségügyi szolgáltatás igen sok sajátos vonással rendelkezik. Az egészségügyben minden állampolgár valóságos, vagy potenciális vevő, a szolgáltatás kizárólag egy adott helyen, kimondott, vagy ki nem mondott igények alapján, előírt technológia szerint, meghatározott személyen valósul meg, és általában nem ismételhető. Ezért fokozott jelentőséget nyer a szolgáltatást előállító folyamatok szabályozása. Az egészségügyben érdekelt személyek, szervezetek és azok érdekcsoportjai más és más módon fogalmazzák meg igényeiket, elvárásaikat, és meglehetősen változatos az igények teljesülését jelző indikátorok köre is (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat Érdekelt felek Jellemző igények, elvárások Minőségjellemző, indikátor Betegek, A szolgáltatás elérhetősége, Ismételt igénybevétel páciensek minősége Munkatársak Megelégedettség, elismerés, Jó közérzet, kielégítő biztonság jövedelem Tulajdonos, Gazdaságosság, Pénzügyi egyensúly, fenn-tartó, finanszírozó eredményesség, nyereség növekvő bevétel Vezetőség Az összes érdek figyelembe vétele, presztízs-növelés, jogkövetés Társadalom A népegészségügy szolgálata, életminőség javítása Beszállítók Folyamatos üzleti lehetőség Stabil profit Ismertség és elismertség, ügyfél-elégedettség Morbiditás és mortalitás csökkenése A már többször idézett évi CLIV. törvény szerint az egészségügyi ellátás fő fogyasztó -ja, legfontosabb érdekelt fele : az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, vagy abban részesülő személy, népiesen a beteg (a nemzetközi szakirodalomban: client). Ő az egészségügyi szolgáltatás közvetlen kedvezményezettje, az elsőrangú vevő. 58

59 Bár az egészségügyben dolgozók a mai napig idegenkednek a vevő kifejezéstől, nehéz egyetlen szóval helyettesíteni. Az általánosan elterjedt beteg ugyanis nem az egyedüli vevő, hiszen számos intézményben, vagy szolgáltatásnál az ügyfél kifejezetten egészséges (iskolaorvosi rendelés, foglalkozás-egészségügyi szakrendelés). A páciens az ügyfél türelmére utal, de kicsit modoros, a kliens jó ugyan, de a klientúra nálunk elterjedt pejoratív kicsengése miatt kevéssé kedvelt. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy egészségügyi intézménynek más szolgáltatókhoz hasonlóan vannak belső és külső vevői. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgáltatók vevőinek köre és struktúrája a sajátos társadalmi beágyazottság révén igen összetett. A 2. táblázatban összefoglaljuk a legfontosabb vevőket, megjelölve elvárásaikat/igényeiket, és az igénybevett szolgáltatást. 59

60 2. táblázat Külső vevők/ügyfelek Belső vevők Vevő Elvárás/igény Igénybevett szolgáltatás Egészséges ember Egészség megőrzése Prevenció Foglalkozásegészségügyi Alkalmasság ellátás megállapítása Beteg Hozzátartozó Egészség helyreállítása Állapot javítása/stabilizálása Hozzátartozó megfelelő színvonalú ellátása Közösség/társadalom Morbiditás, mortalitás csökkenése, igazságos ellátás Tulajdonos (pl. önkormányzat) Fenntartó (pl. Kht.) Finanszírozó (pl. OEP) Felügyelő (pl. ÁNTSZ) Más egészségügyi intézmény (pl. szakkórház) Nem egészségügyi intézmény (bármilyen szervezet) Munkatársak Társosztályok/részlegek A szervezet területén működő egészségügyi szolgáltatók (pl. vállalkozó orvosok, laboratórium üzemeltetők) A szervezet területén működő nem egészségügyi szolgáltatók (pl. étkeztetők, takarítók, őrző-védők) Gazdaságos működés Presztizsnövekedés Betegvonzás Előírt keretek betartása, korrekt jelentés Törvényes és szakmailag korrekt működés Kiegészítő, vagy eltérő szolgáltatás Megelőzés, felügyelet A szolgáltatási igények gyors és teljes körű kielégítése Azonnali és szakszerű intézkedések A teljesítési feltételek biztosítása, zavartalan szakmai kooperáció A teljesítési feltételek biztosítása Alapellátás, járóbeteg szakellátás, fekvőbetegellátás Tanácsadás, betegjogi képviselet, hotelszolgáltatás Szűrés, prevenció, területi ellátás Vezetőség beszámolója A teljes szolgáltatás, Elszámolási adatszolgáltatás Felülvizsgálat eltűrése Szakellátás Diagnosztika Morbiditási szűrés Kiegészítő szolgáltatások (pl. labor, pathológia) Konzílium, ellátás Kapcsolódó egészségügyi és infrastrukturális szolgáltatások Infrastruktúra Integrált irányítási rendszerek Az integrált irányítás lényegében különféle irányítási rendszerek együttes alkalmazását jelenti. A gyakorlati alkalmazás szempontjából az integrált irányítás azt jelenti, hogy a minőségirányítási, környezetirányítási, stb. rendszer belesimul, beleintegrálódik a szervezet általános irányítási (management) 60

61 rendszerébe, annak szerves részévé válik. Ezáltal az irányítási rendszer hatásmechanizmusa egybeforr az alaptevékenységgel. Az egészségügyben alkalmazott integrált irányítási rendszerek struktúráját az egészségügyi intézmények (döntően fekvőbeteg-ellátó intézmények, azaz kórházak) speciális felépítése és működése, valamint a velük szemben támasztott különleges követelmények determinálják. Egy elméleti, ma még teljességében nem létező struktúrát mutat a 3. ábra: 3. ábra A működő integrált irányítási rendszer önértékelése, folyamatos javítása, tökéletesítése az EFQM modell alapján, TQM módszerekkel Az alapvető rend bázisrendszere Minőségirányítási rendszer (ISO 9001:2000, BSR/ISO/ASQ Q9000:2001) Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszer (OHSAS 18001) Környezetirányítási rendszer (ISO 14001) Szakmai alkalmasság folyamatos ellenőrzése és fenntartása (KES, JES, HES tanúsítás) In vitro orvosi diagnosztikai, pathológiai laboratóriumi rendszer (ISO 17025, ISO Az ábrában feltüntettük az integrált rendszerek legfontosabb alkotóit. A valóság ennél sokrétűbb: egy működő komplex egészségügyi intézményben egyéb rendszerelemek is elő fordulhatnak, természetesen nem feltétlenül együtt, ugyanazon a helyen. 61

62 A korábbi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a mind a nagy, mind a kicsi egészségügyi ellátó rendszerekben integrált irányítási rendszert a hagyományos módszerekkel csak szuboptimálisan, gyenge hatékonysággal lehet kifejleszteni. A vezetői elkötelezettség, a munkatársak bevonása nagyon jól hangzó szabványkövetelmény, de gyakorlati alkalmazása, és kiterjesztése a vezetői hierarchia alsóbb szintjeire gyakran megoldhatatlannak látszó feladat, főként az érdekeltségi rendszer sajátos viszonyai miatt. Az integrált irányítási rendszerek megjelenése és elterjedése kétségkívül új fejezetet nyitott mind a minőségfejlesztésben, mind a szervezetek irányításában. A körvonalazott struktúrák lehetővé teszik, hogy a minőség kilépjen a minőségbiztosítás kalodájából, és a szervezet egészét átfogó menedzsment technikává nője ki magát. Az egészségügyben új integráló vagy integrálandó elemként jelent meg a standardokon alapuló szakmai alkalmasság megvalósítása és felülvizsgálata (KES, JES, HES). A folyamatmodellek mindazonáltal egyre strukturáltabbak és finomabbak. A dokumentációban megindult az igazgatási/szakmai és minőség(xxx)irányítási dokumentumok integrálódása, és az informatikai infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan küszöbön áll a részleges elektronikus dokumentumkezelés. Az integrált irányítási rendszerek periodikus felülvizsgálatában az új nemzetközi auditszabvány megjelenése paradigma-váltást tesz lehetővé. A szolgáltatóknak az érdekelt felek által generált szakmai és strukturális kihívásoknak eleget téve folyamatosan fejleszteniük kell a kompetenciájukba tartozó ellátó rendszert, amihez nagyon jó keretet szolgáltat a jól felépített integrált minőségirányítási rendszer. 62

63 Misszió, küldetés, politika, stratégia A mai egészségügy egyik legdrámaibb dilemmája, hogy össze kellene egyeztetni a humánumot, a szolidaritási elvet az üzleti, piaci szemlélettel. A kérdés inkább elméleti, mintsem gyakorlati, bár egyetlen intézmény missziós nyilatkozatában sem található erre történő utalás. Az egyre nyilvánvalóbbá váló egészségügyi piac egyáltalán nem annyira szabad és nem is annyira egyszerű, mint azt a kívülálló gondolná. A szolgáltatási stratégia irányában történő befektetés igénye nem nehezedik nagyon erősen az egészségügyi szolgáltatókra, mégis egyre inkább nyilvánvaló, hogy a misszió, küldetés, és az ezekből levezethető stratégia nélküli intézmények, szolgáltatók alól kicsúszik a talaj. Stratégia hiányában nehéz dönteni a strukturális fejlesztésekről, a prioritásokról, vagy a munkaerő-szükséglet meghatározásáról és arról, hogy mindezeket hogyan tárják az intézmények a nyilvánosság, a tulajdonosok és a finanszírozók elé. Nem kisebb feladat összeállítani egy, a munkatársak és a szolgáltatás kedvezményezettjei számára egyaránt előnyös koncepciót, vagy szolgáltatási csomagot. A misszió, küldetés megfogalmazása rendszerint emelkedett hangvételű. Ha komolyan veszik, segít csatasorba állítani a munkatársakat. Az egészségügyi szolgáltatások sikere kétségkívül jórészt azon múlik, hogy minden munkatárs egy közös célért fáradozik-e. Ez azonban önmagában kevés az üdvösséghez: a közös célokat megalapozott stratégia és üzleti terv alapján lehet eredményesen megközelíteni. Az üzleti stratégia az a szervező erő, amely ha összhangban van a küldetéssel, értelmet ad a dolgozók munkájának, segít a vezetőknek, és a munkatársaknak meghozni a szükséges döntéseket. Egy élő stratégia nemcsak technikailag van kellőképpen kidolgozva (projektek ütemezése, pénzforgalom szabályozása), hanem a munkatársak bevonásán, a párbeszéd kétirányú ismétlődő ciklusain alapszik. Gyakori, különösen kisebb, elkényelmesedett szolgáltatóknál, hogy üzleti stratégia hiányában a minőségirányítási rendszerfejlesztés az egyetlen projekt, 63

64 ami irányokat jelöl ki és célt ad a szolgáltatásnak. Mindazonáltal ma már minden szolgáltatónak szembe kell nézni a versenyhelyzettel. Vizsgálni kell, milyen költségeik jelentkeznek betegeik és egyéb ügyfeleik igényeinek kielégítése során, és adott esetben dönteniük kell a működtetni kívánt szolgáltatásokról, beleértve a finanszírozás szempontjából veszteségesnek számító, de a betegek szempontjából szükséges, vagy a szakmai tevékenység eredményességét biztosító szolgáltatásokat is. Folyamatok Az ISO 9001:2000 és az erre alapozott valamennyi követelményszabvány alapvető szemléletmódja a folyamatközpontúság. Az egészségügyi szolgáltatóknál általában nem okoz különösebb nehézséget a kulcsfolyamatok meghatározása, mivel maga a tevékenység folyamatszerű. A folyamatjellemzők esete már nem ilyen egyszerű, nemcsak a szolgáltatásra általánosan jellemző eufemizmus miatt, hanem mert a folyamatok többségükben nem determinisztikusak. Mindazonáltal a folyamatok kérdésköre tekinthető a legjobban definiált területnek az egészségügyi minőségirányításban. Az emberi erőforrás Az egészségügyben az emberi tényezőnek, illetve ahogy ma kicsit tudálékosan mondjuk a humán erőforrásnak kiemelt jelentősége van a szolgáltatás személyes jellege, illetve a betegek jórészének kiszolgáltatott helyzete folytán. A kívülállók gyakran nem is realizálják, hogy az ellátás során a betegek olyan intim kapcsolatba kerülhetnek a munkatársakkal, amelyet normális körülmények között álmukban sem képzelnek el. Ezt a körülményt árnyalja ugyanakkor a személyzet állandó, vagy időszakos túlterheltsége, gyakran hajszoltsága, ami fásultsághoz, a tevékenység elgépiesedéséhez vezet. Így gyakorta a betegek futószalagon kerülnek megalázó élethelyzetekbe, ami minden bizonnyal hátráltatja gyógyulásukat. Ez a helyzet az egészségügyi dolgozókat is megviseli. 64

65 A látens bűntudat és az egzisztenciális bizonytalanság nem kívánt formában manifesztálódik: a munkatársak a messianizmus és teljes közöny között vergődnek, az ápolószemélyzet körében fokozódó az elvándorlás, míg az orvosok között tarol a depresszió, az alkoholizmus. A probléma önmagában természetesen nem kezelhető, csupán a teljes ellátó rendszer átalakításától remélhető javulás e téren is. Új színfoltként árnyalják az ápolási körképet az önkéntesek. Az önkéntesek jobbára a jóléti társadalmakban bukkannak fel, ahol kialakul egy olyan réteg, melynek tagjai nem csupán a túlélésért, vagy a pénzért hajtják magukat, hanem mentálisan és anyagilag is képesek odafigyelni mások problémáira. Ma már hazánkban is föllelhető ez az önzetlen, áldozatkész csoport, melynek tagjai mind a fekvő-, mind a járóbeteg ellátásban, sőt az alapellátásban is tevékenykednek. Az önkéntesekkel kapcsolatos alapprobléma az, hogy az ellátáshoz általában nem elegendő a jó szándék, a segítőkészség, hanem szaktudás is igényeltetik. Márpedig az önkéntes nem fizetségért dolgozik, költségeit jórészt maga fedezi, vagyis köznapi értelemben szívességet tesz, szolgáltatási ajándékot ad át, aminek a minőségét a közfelfogás szerint nem illik firtatni (Ajándék lónak ne nézd a fogát). Ugyanakkor a szolgáltatás kedvezményezettje (a vevő ) nem is mindig tudja, hogy nem a TB által fizetett alkalmazottal, hanem önkéntessel van dolga. Le kell szögezni: mivel az önkéntes kifelé a szolgáltatót képviseli, tudomásul kell vennie: ha bármilyen szolgáltatást nyújt, tőle ugyanazt a szaktudást követelik meg, mint profi kollégájától. Az ő erkölcsi fölénye abban rejlik, hogy mindezt belső indíttatásból, fizetség nélkül csinálja. Privatizáció Az egészségügy privatizálásával kapcsolatos valódi és álviharok közepette gőzerővel, és csaknem zavartalanul folyik a szolgáltatások magánosítása. Az alapellátásban, a fogászatban, a foglalkozás-egészségügyi ellátásban a 65

66 magánszféra szinte kizárólagos, a képalkotó diagnosztikában, a laboratóriumi vizsgálatokban, egyes költséges konzerváló terápiai területeken (pl. dialízis) rohamosan terjed, és kezdi meghódítani a fekvő- és járóbeteg ellátást. Álságos tehát létjogosultságát vitatni, inkább a járulékosan megjelenő problémák megoldására kell az erőket fordítani. Az egyik legsúlyosabb probléma az alvállalkozásban nyújtott szolgáltatás minősége és a hozzá kapcsolódó felelősség kérdése. Éppen a közelmúlt szomorú eseményei és kipattanó botrányai amelyek minden bizonnyal csupán a jéghegy csúcsát jelentik sürgetik, hogy újra kell gondolni az alkalmazotti felelősség és a transzparencia komplex kérdéskörét. A munkatársak bevonása A munkatársak, főként az orvosok bevonásának, a személyes felelősség fokozásának, a szakmai követelmények valódi beintegrálásának egyik hatékony módszere nagyobb intézményekben az interdiszciplináris munkacsoportok (teamek) szervezése. A csoportos munkavégzésben rejlő lehetőségeket régen felismerték a kutatók és a munkaszervezéssel foglalkozók. A team-munka azért nagyon hatékony, mert minden csoporttag tudja, mi a szerepe a folyamatban, pontosan értik a team feladatát, munkájának célját, jó kommunikáció alakul ki az együttműködő munkatársak között, akik ismerik a team-működés pszichológiáját, ennek birtokában a konfliktusokat pozitív irányba fordítják, így kölcsönös támogatottság igénye és ténye alakul ki, és más csoportokkal jó együttműködő készség valósul meg. Az interdiszciplináris teamek mind a minőségirányítási rendszerek építése időszakában, mind a folyamatos működés során hasznosnak bizonyultak. Integrált auditok A Magyarországon tevékenykedő tanúsító szervezetek általában felkészültek az ISO 9001:2000 szabvány alkalmazására, de az integrált tanúsítás többnyire 66

67 párhuzamosan lefolytatott, különféle követelményszabványok szerinti felülvizsgálatot jelent. Ennek egyik oka, hogy az integrált irányítási rendszerek felülvizsgálata (auditja) régebben a rendszerépítéshez hasonlóan nem volt egyértelműen szabályozva. A korábban alkalmazott 6 szabványt helyettesíti az ISO követelményszabvány, amely az együttes minőség- és környezetirányítási auditról rendelkezik. Az ISO szabvány az integrált auditok tekintetben jelentős előrelépést jelent. Terminológiája alkalmazkodik az ISO 9001:2000 szabványéhoz, filozófiája, szemléletmódja is hasonló. Az alapvetőnek tekintett PDCA ciklust az audit-folyamat megvalósításában is alkalmazza. Elvben és gyakorlatban is lehetővé teszi az egészségügyben általánosan elfogadott szakmai standardok (KES, JES, HES) követelményeinek beépítését az integrált auditálás folyamatába. Élet a tanúsítás után: folyamatos minőségfejlesztés A hazai és a nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy az egészségügyi intézményekben megvalósított minőségirányítási rendszerek gyakran megállnak a tanúsítási követelmények teljesítésénél, és valójában nem feltétlenül vezetnek az egészségügyi szolgáltatás minőségének elvárt tényleges javulásához. Ugyanakkor újabb igények és követelményrendszerek is megjelentek, amelyeknek előbb-utóbb szintén meg kell felelni. Az egészségügyi intézményektől a társadalom elvárja, hogy felkészülten fogadják az új kihívásokat. A fejlődés, előrelépés leghatékonyabb eszköze a belső igényességre alapozott minőségfejlesztési kultúra meghonosítása. Mindezek tükrében nyilvánvaló, hogy sem a nagy-, sem a kis egészségügyi szolgáltatóknál a minőségirányítási rendszer tanúsításával nincs egyszer s mindenkorra letudva a minőség kérdése. Ma már egyre elfogadottabb, hogy ez csupán egy magasabb szintű minőségkultúra alapjainak lerakását jelenti, és mind 67

68 a vezetőségnek, mind a munkatársaknak keményen meg kell dolgozni az elért színvonal emeléséért, sőt mi több: megtartásáért. Számos történeti áttekintés látott már napvilágot, amely részletesen tárgyalja az egészségügyi szolgáltatás minőségének folyamatos fenntartására és fejlesztésére javasolható módszereket, metodikákat. A kívülálló persze joggal gondolhatja: minek ennyi megközelítés, mikor a tanúsítható ISO KES (JES, HES) követelményalapú integrált irányítási rendszerek elvben minden problémát megoldanak. Tudomásul kell azonban venni, hogy az egészségügyben dolgozók, kiváltképpen az orvosok másként gondolkodnak, mint a műszaki és gazdasági szakemberek, és érzékelve a téma komplexitását, szubjektív elemeit, az emberi tényező extrém jelentőségét különféle saját utakon próbálják megközelíteni a minőségfejlesztés problematikáját. A folyamatos minőségfejlesztésnek négy fázisa van: (i) tervezés, (ii) mérés és szabályozás, (iii) a tulajdonképpeni minőségfejlesztés, (iv) beavatkozás és korrekciók (lásd: PDCA). A konkrét technikákat tekintve az EFQM modell és a különféle TQM technikák egészségügyi alkalmazására számos hazai és nemzetközi kísérlet történt. Ugyanakkor nem áll messze az igazságtól, ha megállapítjuk: egyrészt ezek az alkalmazások többnyire nagy és szakmailag kiváló, ISO/KES követelmények szerint tanúsított intézményekben történtek. Másrészt a jelentős erőfeszítések ellenére is ezek az alkalmazások elszigetelt jelenségeknek, szakmai kuriózumoknak bizonyultak. Az elterjedést nyilván gátolják az ismert nehézségek, melyek hatására a munkatársak, sőt gyakran a vezetők is minden, az alaptevékenységet meghaladó cselekvést hárítani igyekeznek. Az sem sarkallja az intézményeket átlagot meghaladó fejlesztésekre, hogy mind a mai napig nem látott napvilágot a Nemzeti Minőségi Díj egészségügyi változata, amely pedig az EFQM modell alkalmazását ösztönözné. Minőség-menedzsment 68

69 Bár a hivatalos magyar fordításokban a Quality Management (QM) minőségirányításnak (MI) hangzik, a minőség-menedzsment is él önálló fogalomként. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a minőség körüli foglalatosság nemcsak irányítást jelent, hanem még mindazt, amivel a management többet jelent. Létezik olyan felfogás is, mely szerint egy intézményben folyó valamennyi tevékenység hatással van a szolgáltatás minőségére, ilymódon a teljes irányítási rendszer bevonható a QM fogalomkörébe. Kétségtelen, hogy azokban az országokban, ahol feladták a szolidaritás és ingyenesség illúzióját, a minőség sokkal nagyobb szerepet játszik, és ennek megfelelően nem néhány lelkes, de kissé ütődött ember túlbuzgalmának tekintik, hanem úgy kezelik, mint a működés alfáját és omegáját. Hasznos, ha ebben a szellemben tekintjük magunkénak a minőségmenedzsment, mint a minőség folyamatos fenntartása és fejlesztése legfontosabb eszközének alapelveit. A minőség-menedzsment rendszer alrendszerekre bontható, ezek a következők: ellátás koordináció, eset menedzsment, kór menedzsment, kihasználtság menedzsment, kockázatkezelés. Utóbbi mellett külön említést érdemelnek az indikátorok. Kockázatkezelés, biztonság A kockázat-menedzsment, vagy kockázatkezelés egyre nagyobb jelentőséghez jut az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszerében. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan nő a klinikai értelemben kockázatos beavatkozások aránya, miközben nő a nozocomialis fertőzések valószínűsége, másik oka a betegek, illetve gyakran az őket képviselő jogászok felbátorodása, gyakran kapzsisága. Látszólagos ellentmondás, hogy míg az egyre bonyolultabb és intelligensebb diagnosztikai és terápiás eszközök, és a velük lefolytatott objektív eljárások elvben növelik a diagnózisok és terápiás beavatkozások megbízhatóságát és biztonságát, növekszik az egészségügyi munkatársak, elsősorban az orvosok 69

70 morális, etikai felelőssége. Az ellentmondás abban rejlik, hogy az egyre fejlettebbé váló, az ember-gép kapcsolatra koncentráló gyógyítási technológia akár halálesetet is előidézhet egy elcserélt lelet, vagy betegkód folytán, döntően a személyes kommunikáció kizárása, az ember-ember kapcsolat mellőzése miatt. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kockázat-menedzsment kétirányú, hiszen bár a fentiekben csak a páciensekről volt szó az egészségügyben való munkálkodás is jelentős kockázattal jár (a kórház különösen veszélyes üzem ). Indikátorok Az indikátorok a mérhetőséget, az összehasonlíthatóságot szolgálják az egészségügyi ellátó szervezetek minőségirányításában. Jelentőségüket az adja, hogy mérhetővé teszik az amúgy igen nehezen mérhető egészség-megőrzési és helyreállítási folyamatokat és szolgáltatásokat. Helyes választásuk esetén betölthetik a minőségügyben megkívánt mértékek szerepét. Benchmarking A benchmarking hasonló tevékenységet folytató intézmények azonos kritériumok alapján történő szint-összehasonlítása. Míg az iparban általánosnak tekinthető alkalmazása (gyakran némi cinizmussal azonosítják az ipari kémkedéssel), az egészségügyben most van elterjedőben, sőt összekapcsolódott az EFQM Kiválóság Modell alkalmazásával. A benchmarking elvben jól alkalmazható a tömegesen előforduló, hasonló tevékenységet végző orvosi praxisok összehasonlítására, bár erre hazánkban a vélt kompetitív szituáció miatt nemigen láthatunk példát. 70

71 Dr. Moizs Mariann, Dr. Hajnal Miklós, Dr. Kovács Katalin, Csomor Miklósné (Baranya Megyei Kórház) Integrált (ISO, KES, KIR, MEBIR) minőségirányítási rendszer kialakítása a Baranya Megyei Kórházban. A 724 ágyon, hat telephelyen működő, 4,5 milliárd forintos éves költségvetésű, 1100 főt foglalkoztató, évi 25 ezer fekvő- és 700 ezer járóbeteget ellátó intézmény elkötelezett felső vezetése a év fő feladatának a minőségirányítási rendszer megvalósítását tekintette. A létrehozás okai: Az irányítási rendszer komplex megújítása szükségszerűvé vált. Pénzügyi-likviditási stabilizálás, költségcsökkentés, a tevékenység teljes újraszervezése, a versenyképesség növelése. Jogszabályi, hatósági és finanszírozási megfelelés (Európa Tanács alapszabálya, évi CLIV. tv., szakmai minimumfeltétel rendszer). Átfogó, szabályozott rendszerdokumentáció igénye. Az összes partner szükségletét figyelembe vevő, folyamatos működésfejlesztés igénye. A környezetterhelés csökkentése. A munkatársak egészségének megóvása. Az alaptevékenységre való tekintettel kezdetben a folyamat- és rendszerszemléletet biztosító ISO 9001:2000 szabvány és a szakmai követelményrendszernek keretet adó KES integrációjában gondolkodtunk. Az uniós csatlakozás után, különös hangsúlyt kapott a környezettudatosság és az egészségvédelem, így a KIR és MEBIR egyidejű bevezetése mellett döntöttünk. 71

72 A rendszerépítés folyamata: Közbeszerzési eljárás kapcsán kiválasztott tanácsadó cég bevonása (AdWare Q1 Kft.). Helyzetfelmérés, teljes körű átvilágítás. Rendszerkoncepció, politikák, célok, folyamatok. Rendszerstruktúra kialakítása. Dokumentációs rendszer. Oktatás (a munkatársak 86 %-a oktatásra került). Rendszerépítés. Bevezetés, próbaműködés. Belső audit. Vezetőségi átvizsgálás. Előaudit. Helyesbítő-megelőző intézkedések, dokumentáció módosítás. Tanúsítás. Fejlesztés. Az irányítási rendszer vertikális és horizontális felépítése: Orvosigazgató, minőségirányítási vezető, KIR vezető, MEBIR vezető, Minőségügyi Iroda, 12 interdiszciplináris team, belső auditorok, egységszintű minőségirányítási felelősök, KIR csoport, Kockázat Menedzsment Team. A munkatársak 19 %-a vett részt aktívan a rendszerépítésben. 72

73 Integrált irányítási rendszerünk modellje: MIR MEBIR HACCP KES K KIR ISO A rendszer működtetésének lépései: Elkötelezettség Kezdeti átvizsgálás Politikák Vezetőségi felülvizsgálat Szervezet, személyzet Auditok Működés szabályozása, protokollok készítése Tevékenységek, környezeti tényezők, hatások felmérése Szabályozások összegyűjtése Irányítási programok Célok, előirányzatok 73

74 Az irányítási rendszer kiterjedése: Dél-Dunántúl Baranya megye Betegek Biztonság- és egészségvédelem BMK Pécs Minőség KES Környezetvédelem Globális környezet Hozzátartozók A rendszerépítés - üzemeltetés pozitívumai: Hatékony vegyes munkacsoportok és belső audit. Szervezeti fejlődés, közös tanulás. Felső vezetői szemle rendszeressé tétele. Kockázatelemzés felhasználása. MIR dokumentáció integrálása az igazgatási-szakmai dokumentációba. Elektronikus dokumentumkezelés. Átfogó menedzsment technika. Információáramlás javulása. Minőségibb betegellátás. 74

75 A rendszerépítés - üzemeltetés nehézségei: Egyediség, úttörő jelleg. Munkatársak túlterheltsége, felkészítőknél személyi változás. Anyagi korlátok. Gyermekegészségügyi Központ integrációja. Kórházrekonstrukció. További feladatok: 2004-es célrendszer megvalósítása ös célok végrehajtása. Folyamatos továbbképzés. Informatikai biztonság, benchmarking (HEFOP 4.4). KIR továbbfejlesztése (MSZ EN ISO 14001:2005). TQM? 75

76 76

77 Dr. Tombácz Imre, Dr. Nagyné Lutter Katalin (HMÖ Markhot Ferenc Kórház-RI) FEUVE és minőségirányítás. PM rendelet és az ISO 9001 szabvány összekapcsolása a folyamatok elemzésénél. Napjainkban rendkívül gyors egymásutánban jelennek meg a jogszabályok és mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor van gond a jogharmonizációval, vagy éppen az elrendelt feladat végrehajtásához szükséges idő nem elegendő, máskor a szükséges feltételek hiányoznak, más esetben a végrehajtáshoz szükséges egyéb kiegészítő anyagok (végrehajtási utasítás, útmutató, stb.) nem állnak a rendelkezésre. Mindez azt eredményezi, hogy a végrehajtás is esetleges lesz, sokan sokféle megoldási módot találnak ki, ami újabb rendezetlen állapotokat eredményez. Lehet az ilyen problémának egy másik vonzata is: a felső szintről eredő koordinálatlanságok az intézményeknél úgy csapódnak le, hogy sorra-másra adják ki a belső szabályozásokat mindig csak az éppen megjelenő rendelkezés (jogszabály, szabvány, tájékoztató, stb.) szempontjaira koncentrálva, az intézményekben se tárják fel mindig a korábbi és az új rendelkezések összefüggéseit, Így aztán tetemesre nő a belső szabályozók száma, s ezek hatályossága is nehezen követhető. Jogi háttér A közelmúltban jelent meg egy olyan jogszabályi együttes, amely nem kellő odafigyelés esetén szintén ezt a veszélyt hordja magában. A fekvőbeteg intézmények igen jelentős hányada épít ki ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi rendszert, amelynek lényeges eleme a folyamatok szabályozottságának ellenőrzése, méghozzá lehetőleg objektív mérőszámok, 77

78 indikátorok alkalmazásával. Ez ad lehetőséget arra, hogy megfelelő visszacsatolás történhessen, biztosítva ezzel a szinten tartást, illetve a folyamatos minőségjavítást évi 95. törvény a korábbi Államháztartási törvényt egészíti oly módon, hogy minden költségvetési szerv részére kötelező jelleggel elrendeli a Folyamatba épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzést (FEUVE) kialakítását és működtetését. A 121. és 121/A paragrafusok részletesen tartalmazzák az elérendő célt: a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Vagyis el kell készíteni minden költésvetési szervnél az ezen kívánalmaknak eleget tevő szabályozást, azt működtetni és ellenőrizni kell. Ennek végrehajtására megjelent a 280/2003. (XII. 29). Kormányrendelet, amely az Államháztartás működési rendjéről szóló korábbi kormányrendeletet a fenti törvénymódosításnak megfelelően egészíti ki. Ez még részletesebben leírja az elvégzendő feladatot: ellenőrzési nyomvonalat, kockázatelemzést kell készíteni A Pénzügyminisztérium honlapján jelentek meg olyan segédletek, módszertani útmutatók, amelyek segíteni kívánnak a feladat elvégzésében. Azt kell tehát megállapítani, hogy az ISO 9001 szabvány, valamint a Kormányrendelet is részletes folyamatszabályozást és elemzést ír elő. Bár két oldalról közelítjük meg a kérdést, egyértelmű, hogy nem szabad két szabályozást készíteni, hanem egy egységes rendszert kell kialakítani, amely mindkét kívánalomnak megfelel. Előadásunkban e jogi háttér ismertetése után először az általunk kialakított elemzési munkamódszert mutatjuk be, majd ennek a gyakorlati alkalmazását ismertetjük. 78

79 Munkamódszer Az előfordulható hibás káresemény felől közelítettük meg a kérdést. Először egy kockázatelemzési mátrixot készítettünk. Meghatároztuk a káresemények kategóriáit és azon belül négy fokozatba soroltuk a bekövetkezhető kár mértékét, szövegesen meghatározva azok tartalmát, jelentését. Pontszámítási módszert alakítottunk ki, amellyel meghatároztuk az úgynevezett kockázati értéket. Ugyancsak meghatároztuk az ezekhez tartozó ellenőrzési módot, illetve gyakoriságot, majd elemeztük és értékeltük a magas kockázatúnak ítélt folyamat-lépéseket. Kiválasztottuk azokat a belső szabályozókat, amelyek megítélésünk szerint intézményünkben a legnagyobb jelentőséggel bírnak, és az ezen szabályozók naprakészségéért felelős személyek egy felkészítő oktatás után megkapták a feladatot a folyamataik fenti szempont szerinti felülvizsgálatára, illetve a szükséges kiegészítések, módosítások, javítások elkészítésére, előterjesztésére. A szabályozásoknak részletesen tartalmazniuk kell, hogy ki, milyen gyakorisággal, milyen módszerrel, mit ellenőriz, és ezt hogyan dokumentálja. Konkrét példán történő bemutatás Diagnosztikai vizsgálatok folyamatleírásából jelen előadásban három lépés tételes elemzését mutatjuk be. A feltárt kockázatok egy része kifejezetten klinikai szemléletet igényel (beteg és/vagy vizsgálati minta azonosítása, kezelése), míg a két másik példa a munkavégzés más területein is jól értelmezhető: vizsgálati eredményadatok (manuális, vagy számítógépes) adatrögzítése; illetve a keletkezett eredményadatok archiválása. A másik példa igen általános jellegű, de megítélésünk szerint minden nagyobb intézménynél szükség lehet rá: A szervezeti egységek változása (létesítés, átszervezés, megszüntetés; építészeti változások). A meglévő szabályozó rendkívül tömör, ugyanakkor jó segítséget ad az ilyen feladatot szervezők, 79

80 illetve elszenvedő számára. Ismertetésével nem csak a FEUVE alkalmazását mutatjuk be, de ötletet is kívánunk adni minden olyan intézménynek, amelyeknél nagy méretük miatt igen összetett feladat egy ilyen változás precíz megtervezése és folyamatos kézben tartása. 80

81 Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Rendszerintegrálási lehetőségek egy megyei kórházban. A Jósa András Kórház bemutatása A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza az ország legnagyobb egészségügyi szolgáltató szervezete. A gyógyító munkát 2098 betegágyon végezzük. A munkatársak száma 2725 fő. 40 gyógyítási-diagnosztikai szakma és az azokat kiszolgáló háttérszolgáltatások működnek az intézményben. 180 féle szakrendelésen biztosítjuk az általános és speciális orvosi járó beteg ellátást a megye valamennyi lakosa számára. Természetesen igény szerint regionális ellátást is vállalunk. Speciális feladatokat regionális szinten tervezett formában az Onkoradiológiai osztály lát el. A Jósa András Kórház életében 1996-ban jelenik meg a minőségügy, a minőségirányítás fogalma. Két éves felkészülés után 1998-ban került sor az első tanúsításra, az ISO 9001:1994 szabvány követelményei alapján ben az ISO 14001:1996 szabvány szerinti Környezetirányítási Rendszer kiépítésére és sikeres tanúsítására került sor. A minőségfejlesztés folyamata együtt indult a rendszerek építésével és a felkészüléssel. Elsősorban az 5 S módszer alkalmazása került előtérbe. A módszer alkalmazásának hatékonyságát igazolja, hogy 1998-ban IIASA-SHIBA DÍJ-at nyert a kórház a pályázat benyújtásával. A pályázat témája a minőségfejlesztési módszerek alkalmazása a kórházban. Kiemelt szerepe az 5 S módszernek volt. 81

82 2000-ben az EFQM önértékelést a Nemzeti Minőségi Díj koncepciói alapján végeztük ben írták ki a régióban először az Észak- Alföldi Minőségi Díjat. A kórház Gyermekgyógyászati szakmacsoportja pályázott a rangos elismerésre A siker nem maradt el. Szolgáltatás kategóriában elnyertük a DÍJAT ban felkészültünk az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer tanúsítására. Az új ISO rendszerbe beépítettük a Kórházi Ellátási Standardok (KES) szempontrendszerét is. A tanúsítás sikeres volt is a fejlesztés éve minőségirányítási vonatkozásban. Ebben az évben történt a rendszerek integrációja, az ISO 9001:2000, 14001:1996 és az MSZ 28001:2003 szabványok követelményei alapján. A kórház célja és a partnerek érdekei. Napjaink egészségügyi ellátása nagyon sok kritikát kap a társadalomtól. Ezek a kritikák joggal arra inspirálják az egészségügyben dolgozók többségét, hogy tényekkel bizonyítsuk törekvésünket a humánközpontú szolgáltatás nyújtására. A Jósa András Kórház stratégiájának középpontjában a szolgáltatás (minőségiszakmai) javítása központi helyet foglal el. Ez a helyezés a közép és hosszú távú célok (Vezetőségi Célrendszer) megfogalmazására és tervezésére egyaránt vonatkozik. A hosszú távú célok a középtávú tervekre (célokra) épülnek és a napi (rövidtávú célok) feladatok akciótervek alapján valósulnak meg. 82

83 A rendszerek integrációjának oka. A Jósa András Kórházban jelenleg az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási melybe beépült a Kórházi Ellátási Standardok szempontrendszere is - és az ISO 14001:1996 szabvány szerinti környezetirányítási rendszereket működtetjük. Miért tartottuk szükségesnek az irányítási rendszerek integrációját, fúzióját? Azért, mert: A szervezetben kialakított rendszerek külön-külön működtetve elszigetelődnek. Ez a különállóság megteremti és növeli a konfliktusveszélyt, csökkenti a hatékonyságot, akadályozza a folyamatok közötti átjárhatóságot, az egyes előíró dokumentumokat (pl.: MIR-KIR-MEBIR politika, eljárások stb.) feleslegesen ismételjük. Az irányítási rendszerek integrálása a szervezeten belüli szerkezeti akadályokat csökkenti. Ezzel javítani lehet a felső vezetés munkájának hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltató szervezetekre jellemző, hogy törvények, rendeletek kötelezővé teszik a minőség-, környezetvédelem, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság követését a munkatársak, a páciensek és valamennyi érdekelt fél védelme céljából. Ez a tény szinte kezünkbe adja a rendszerek integrálásának előfeltételeit. Logikus a következtetés, mely szerint, ha ilyen irányú kötelezettségeink vannak, célszerű ezeket egységbe tömöríteni, ugyanis az alap, a jól működő ISO 9001:2000 szabvány követelményein alapuló minőségirányítási rendszer már adott. Így született meg a gondolat, hogy a MIR és KIR rendszerekkel helyezzük közös nevező alá a MEBIR rendszert is. 83

84 A fenti érvek alapján az integráció ötletét a kórház felső vezetése elfogadta. A cél megfogalmazásakor elsősorban nem azon volt a hangsúly, hogy a részrendszerek működtetése a fontos, hanem a jobb szolgáltatásnyújtás, a munkakörülmények javítása és a környezetvédelem segít abban, hogy eredményesek legyünk, a páciensek és a munkatársak elégedettségét fokozzuk. Az integráció lépései, alkalmazott módszerek A menedzsment egyetértése és támogatása első és legfontosabb lépés volt. Brainstorming módszerrel meghatároztuk a projekt nevét. A kórház belső auditorai képezték a reprezentatív sokaságot ehhez a munkához. Belső auditori értekezlet keretében ötleteket kértünk a fejlesztés elnevezéséhez. Öt lehetőség közül a fúzió kapta a legtöbb szavazatot. Így lett a projekt neve: Rendszerek fúziója a Jósa András Kórházban Elkészítettük a projekt tervét. A terv elkészítésekor a PDCA logikát követtük és azt szorgalmaztuk a rendszerépítés során is. Ugyanis az 1-10 pontig terjedő terv minden pontja egy-egy folyamat. Ezek a folyamatok a PDCA elv érvényesítése alapján épülnek egymásra és segítenek a rendszer megvalósításában. A projekt tervét a Minőségügyi Tanács elfogadta. A tervvel egy időben a Tanács elé terjesztettük az Integrált Minőségpolitika 1 változatát is, amelyet kis kiegészítéssel szintén elfogadtak A minőség- és KIR kézikönyvek fúziója elkészült és kiegészült a MEBIR követelményekkel. Az új leíró alapdokumentum az Integrált Minőségirányítási Kézikönyv. Az eljárások integrálását a minőség-és KIR vezető, valamint a MEB megbízott egyeztetésével elvégeztük. A folyamatok szakmai változtatását ahol kellet - a folyamatgazdák módosították. 84

85 A folyamatgazdák tájékoztatását, oktatását személyes beszélgetések keretében végeztük. Az integrált minőségirányítási rendszer oktatását oktatási terv alapján végeztük. Az integrált minőségirányítási rendszer hatása a kórház működésére A kórház működésére ez az integrációs folyamat mindenképpen pozitív hatást fejt ki, mert: Folyamatorientált szervezet alakult ki. Minden munkatárs széleskörűen ismeri a folyamatait. A folyamatokban meghatározott és egyértelmű a felelősség. Az irányítási struktúra a folyamatok alá rendelt. Az indikátorok segítségével mérhető folyamatköltség áll rendelkezésre, amely a vezetői döntés egyik eszköze. Meghatározott folyamatcélok vannak, melyek fejlesztése a PDCA elv alapján történik. A folyamatközpontú elmélet és gyakorlat (szemlélet) igazi nyertese valamennyi érdekelt fél. Ezt a nagy horderejű, komoly felkészültséget igénylő tevékenységet külső tanácsadó nélkül, saját erőből megvalósítani talán merészségnek tűnik, de a kórház pénzügyi helyzete erre kényszerített bennünket. A siker nemcsak megyei, de országos viszonylatban is példaértékű lehet. Hogyan tovább? A minőségirányítási rendszer működtetésében az az igazi kihívás, hogy nincs megállás. A fejlesztés folyamatos és állandóan napirenden van. Szakmai munkánk során az alábbi minőségfejlesztő módszereket alkalmazzuk: 85

86 PDCA módszer A folyamatos fejlesztés útján mondhatom, elvárásként jelenik meg a PDCA elv. Úgy gondolom, hogy minden szakmai változás természetes követését, a rendszer változtatását, módosítását, fejlesztését ezzel a módszerrel végezzük a jövőben is. A problémamegoldás 7 lépése Shoji Shiba professzor tudományosan megalapozott fejlesztési, javítási módszere az integrált rendszer fejlesztésében megítélésem szerint példaértékű és nélkülözhetetlen. Ugyanis az elmélet és a gyakorlat szoros egységét vizsgáljuk ezzel a módszerrel. Fontos, hogy a tények és a gondolkodás (tudomány) között megteremtsük a kapcsolatot, a folytonosságot. Így irányíthatjuk folyamatainkat, a probléma meghatározásától a mérés-elemzés, okkeresés, ok megszüntetés, standardizálás (módszer állandósítása), ellenőrzés útján a konklúziók levonásáig, illetve a következő probléma kiválasztásáig. Megítélésem szerint, amíg egészségügyi ellátás és az ellátórendszeren belül integrált minőségirányítási rendszer működik, ennek a módszernek alapvető létjogosultsága van. Márpedig ez nem rövid időtartam. Elégedettségi vizsgálatok Ezt a módszert 1998-tól alkalmazzuk a páciensek és a munkatársak körében. A folyamatos fejlesztés azonban itt is érvényes. Terveink szerint a kérdések szerkesztését és az elégedettség (elégedetlenség!) vizsgálatát ok-okozati összefüggésben, a feldolgozást ok-hatás elemzés módszerével szeretnénk végezni. Így konkréttá válik a hiba helye, keletkezésének körülménye és a javítóintézkedések célirányosak lesznek. Rövid távú (ez évi) terveink között szerepelt a háziorvosok véleményének vizsgálata is. Ezt a feladatot 2004-ben elvégeztük. Team munka: (TQM csoportok) 86

87 A mérések és a belső auditok eredményeként előfordulnak olyan eltérések, jogos elvárások, amelyek okainak feltárásához, elemzéséhez és megszüntetéséhez csoportos együttműködésre van szükség. Ezért tartjuk fontosnak az integrált rendszer működtetéséhez ezt a minőségfejlesztési módszert. A team tagjait vezetők, középvezetők és beosztott munkatársak képezik. Így a hibajavítás és megelőzés felgyorsítását érjük el. Belső Benchmarking Célunk ezzel a módszerrel egészséges verseny provokálása az osztályok és egységek között a hatékony, költségkímélő, magasabb elégedettségi (kisebb elégedetlenségi!) eredmények elérése érdekében ban szakmacsoportonként végeztünk ilyen irányú betegelégedettségi vizsgálatot. Az integrált minőségirányítási rendszer bevezetésével és működtetésével ezt a kutatást konkrétabbá szeretnénk tenni. Csak egy példa: elemzés tárgyát képezi majd, hogy egyes beavatkozáskor, azonos profilú osztályok esetében keletkeznek-e szövődmények? Ha igen, miért és mennyi a javításra (megszüntetésre) fordított költség? A forgalmi mutatók alakulásának elemzését és összehasonlítását rendszeresen negyedévenként a Controlling csoport segítségével végezzük. EFQM önértékelési modell Az önértékelés ezen formája már ben elkészült a kórházban. Ebben az évben (2005.) a kórház vezetés egyetértésével, az új EFQM- modell elvárásai alapján, saját arculatunkra alakítva a modellt ismét elvégezzük az elemzést. Összességében megállapíthatjuk, hogy az eddigi eredmények már bizonyítják a rendszerek integrációjának fontosságát, szükségességét. 87

88 Bízunk abban, hogy a szakmai munka hatékonyságának fokozásában a minőség keretében működő és bevezetésre kerülő módszerek segítséget nyújtanak. Ennek a bizalomnak a realizálása hivatott igazolni, hogy A beteg nem csak a szolgáltatást, hanem a szolgáltatásban megtestesülő minőséget is megkapja. 88

89 Tóth Katalin, Dr. Bánlaki Szidónia, Szilágyi Istvánné (Területi Kórház, Berettyóújfalu) A KIR gyakorlati megvalósítása pathológiai osztályunkon. Egy indián törzsfőnök szerint, ha az ember már minden földet, minden csepp vizet és levegőt megmérgezett, rájön, hogy a pénz nem ehető A környezeti szennyezés fokozódásával, a technikai, társadalmi, gazdasági fejlődéssel felmerülő problémák, a jelenlegi környezetállapot, helyzetünk felülvizsgálatára késztetnek bennünket azért, hogy tiszta lelkiismerettel adhassuk át utódainknak az életfeltételeket biztosító helyi és globális környezetet. Környezetvédelem régen Pathologiai Osztályunk 40 éves tevékenysége során használt vegyszerek tulajdonságai már a kezdetekkor megkívánták az anyagok kezelését. Rendkívül veszélyes anyagokat használunk, pl.: benzol, formaldehid, aceton stb. Gyakorlatilag a hulladékok gyűjtése volt megoldva, mely erősen függött a dolgozók környezeti tudatától. Az összegyűjtött, toxikus, karcinogén, korrozív, tűzveszélyes hulladékoknak a kiszállítása lovaskocsival történt a falu határába, ahol nyílt téren elégették, vagy elföldelték. Évtizedekig szennyezték a talajt, a felszín alatti- és felszíni vizet, a levegőt, károsítva az élővilágot. A lejárt vagy selejt vegyszereket - technikai háttér hiányában - szerencsés esetben évtizedekig tárolták. 89

90 Az így összegyűjtött vegyszerek 1996-tól kerültek környezetkímélő módon ártalmatlanításra. A fertőző hulladékokat a helyi kórházi égetőben égették el. A kórházi égető messzemenően nem elégítette ki a mai kor követelményeit. A testrészek, szervmaradványokat jeltelen sírokba temették. Tárolásuk az eltemetésig formalinban történt. A szervmaradványokba diffundált formalin a talajba kerülve szennyezte a környezetet (talaj, víz, élővilág). A szervmaradványok hamvasztása a KIR rendszer kiépítése során 2003-ban oldódott meg. Jogszabályi háttér 1995-ben az EU kiadta a Fehér Könyvet, mely tartalmazza azokat a környezetvédelmi jogszabályokat, amelyek a gazdasági élet szereplőivel szemben egységes környezetvédelmi követelményeket támasztanak ben az EU környezetvédelmi ajánlásokat fogalmazott meg hazánk számára, melyek a csatlakozásunk alapfeltételét jelentették. Alapvető, a Pathologiai osztályt érintő környezetvédelmi jogszabályok (a teljesség igénye nélkül) ben jelent meg az 1995.évi környezetvédelmi törvény, 2000-ben törvényt adtak ki a kémiai biztonság, illetve a hulladékgazdálkodás területére. Újabbnál újabb jogszabályok jelentek meg a vízvédelem, levegőtisztaságvédelem területére. 90

91 A hulladékgazdálkodási törvény alapján folyamatosan lépnek életbe a különböző hulladékfajták kezelésével kapcsolatos jogszabályok. Ilyen, pl. az egészségügyi hulladékok kezelésére vonatkozó rendelet. Rendeletek szabályozzák a veszélyes anyagok és készítmények tárolását, felhasználását. Környezeti elemekre vonatkozó feladatok ismertetése Hulladékokkal kapcsolatos feladatok: A keletkezési helyen a fertőző hulladékok, rendeletben meghatározott gyűjtőedényben gyűjthetők. Fertőző hulladék a munkahelyi gyűjtőhelyen a fertőzések elkerülése végett. max. 48 óráig gyűjthető. Vegyi hulladékok jogszabály alapján max.1 évig gyűjthetők az intézetben. (1 éven túli gyűjtés, tárolásnak minősül. A tárolás engedélyköteles tevékenység). Az osztályon keletkező hulladékok útjának nyomon követése miatt külön jogszabály által előírt tartalommal nyilvántartást kell vezetni. A Pathologián összegyűjtött hulladékok a belső szállító szolgálat munkatársai által kerülnek az üzemi veszélyes hulladékgyűjtő helyre. A Pathologián keletkező A tűzveszélyességi osztályba tartozó hulladékok gyűjtése az osztály használt vegyszer tárolójában történik. Az üzemi veszélyes hulladékgyűjtőhely hatóságilag jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint működik. A fertőző hulladékok hűtve tárolása itt került megoldásra megfelelő kapacitású hűtőkamra kialakításával. 91

92 Intézetünkben keletkező hulladékok ártalmatlanításáról, telephelyen kívüli szállításáról minden esetben környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással gondoskodunk. Hulladékgyűjő eszközök, területek fertőtlenítése A hulladékgyűjtő eszközök, területek tisztításának, fertőtlenítésének célja, hogy a hulladékgyűjtés folyamán a tároló edényzet és tárolóhely felületein megtapadó mikroorganizmusokat elpusztítsuk, inaktiváljuk. A fertőtlenítésre 2%-os Na-hipoklorit oldatot használunk lemosásos módszerrel. Veszélyes anyagok és készítmények káros hatásai elleni védelem Kórházunk óta rendelkezik általános tevékenységi engedéllyel. Változás esetén változás - jelentést teszünk a városi ÁNTSZ felé. Ezen anyagok tárolása minden esetben az anyag fizikai, kémiai biológiai tulajdonságának megfelelően kizárólag eredeti csomagolásban tárolható. Az osztályon használt veszélyes anyag biztonságtechnikai adatlapjának a dolgozók által hozzáférhető helyen kell lenni. A Pathologián használt veszélyes anyagokról és készítményekről nyilvántartást vezetünk. A használaton kívüli vegyszereket (lejárt, de még a tevékenységhez felhasználható) a használatban lévőktől el kell különíteni, és listát kell készíteni. A már használni nem kívánt veszélyes anyag készítmények veszélyes hulladékként kezelendők. Vízvédelemmel kapcsolatos feladatok A szervfogó aknák takarításáról rendszeresen gondoskodni kell, és azt folyékony hulladékként kell kezelni. 92

93 A szennyvíz kimenő paramétereit évente aktualizált és hatóságilag jóváhagyott önellenőrzési terv alapján akkreditált laboratóriummal vizsgáltatjuk. Esetleges határérték túllépése esetén helyesbítő tevékenységet kezdeményezünk. Levegőtisztaság védelmével kapcsolatos feladatok A Pathologián 3 pontforrás található, melyekre a működési engedélyünk aug.31-ig érvényes dec.31-ig akkreditált laborban végzett mérésekkel kell igazolnunk, hogy a hatósági határozatban előírt kibocsátási határértéket nem lépjük túl. A kibocsátásokról éves bevallást készítünk. A pontforrások működéséről üzemnaplót vezetnek, melynek adatai a számított kibocsátások alapját képezik. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) integrálása Minőségügyi rendszerünk fejlesztéseként, 2003-ban kezdtük el a KIR MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány integrálását. Az integrált rendszert 2004-ben tanúsították. Az országban egészségügyi intézmények között az elsők között rendelkezünk integrált MIR-KIR-KES tanúsítással. Az idei év feladata az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványra történő áttérés. E nemzetközi KIR szabvány második kiadása célul tűzte ki a 97-es kiadásban foglaltak megvilágítását és figyelembe vette az ISO 9001-nek azt az intézkedését, hogy fokozzák a két szabvány összhangját az alkalmazói kör érdekében. 93

94 KIR feladatok MIR-KIR politika meghatározása Intézetünk felső vezetése elkötelezettséget vállalt a betegellátás folyamatos javítására, a környezetszennyezés megelőzésére, a kibocsátások csökkentésére, ill. környezeti teljesítményünk folyamatos javítására. Felelősség és hatáskör Minden munkatárs munkaköri leírással rendelkezik, melyben rögzítésre kerültek az integrált rendszer által megfogalmazott követelmények. Környezetvédelmi, környezetirányítási oktatás Annak érdekében, hogy minden dolgozó tudatában legyen a környezetvédelem ill. környezetirányítás területén rá vonatkozó feladatokkal és kötelezettségekkel a dolgozók rendszeres oktatásban részesülnek. Az oktatások eredményességét a következő módszerekkel mérjük: írásos teszt kitöltésével, szóbeli visszakérdezéssel illetve gyakorlati kipróbálással. Környezeti tényezők és hatások felmérése, összesítése és értékelése Elkészítettük a Környezeti Hatásregisztert, mely nem más, mint a környezetvédelmi kockázatelemzés. Ez a kockázatértékelés a környezeti célok és programok alapdokumentuma. Jogi és egyéb követelmények Eljárási utasítás alapján elkészült a mindenkor érvényes környezetvédelmi jogszabályok regisztere, mely negyedévente kerül aktualizálásra. Az osztálynak lehetősége nyílt a környezetvédelmi jogszabályok hozzáféréséhez. 94

95 Kommunikáció A környezetvédelem javításánál figyelembe vesszük a dolgozóink véleményét pl. kérdőíves felmérés alapján. A javaslatok, észrevételek összegyűjtésére ötletládákat helyeztünk el a kórház frekventált pontjain. A megvalósításra érdemes ötletek beépítésre kerülnek az integrált rendszerbe. Ilyen ötlet volt pl., hogy intézetünk fennállásának 75.évfordulójára minden osztály ültetett egy fát. Környezetvédelmi figyelemmel kísérés, mérés A jelentős környezeti hatású folyamatokra figyelemmel kísérési programot készítettünk (pl. szervfogó aknák takarítása, hulladékok mennyiségi meghatározása). A mérőeszközök kezelésére vonatkozó szabályozásokat eljárási utasítás és kalibrálási előírások szerint biztosítjuk. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre A potenciálisan bekövetkező balesetek megelőzésére eljárási utasítást, illetve előírást készítettünk. Célja a balesetekből, vészhelyzetekből adódó, káros környezeti hatások bekövetkezési valószínűségének csökkentése, ill. a mégis kialakuló balesetek, vészhelyzetek környezetszennyezésének mérséklése. Környezetvédelmi célok, programok Intézetünk célul tűzte ki többek között: A hulladékok mennyiségének és térfogatának csökkentését A természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodást. 95

96 A célok megvalósítása érdekében programokat készítettünk. A tömörítő konténer alkalmazásával a kommunális hulladékok térfogatát negyedére csökkentettük, ezzel csökken a szállítás gyakorisága, a szállításból adódó légszennyezés és a környezeti zaj - és porterhelés. Dokumentumok, feljegyzések kezelése A Minőség- és Környezetirányítási Rendszerben csak jóváhagyott, érvényes dokumentumokat használunk. Intézményünkben alkalmazott feljegyzésrendszer alkalmas arra, hogy bebizonyítsuk a rendszer működőképességét. KIR auditok Intézetünkben 11 képzett KIR belső auditor van. A belső auditok éves auditterv alapján kerülnek megvalósításra. Céljuk a hibafeltárása, ezáltal felkészülés a felügyeleti ill. tanúsító auditokra. Intézetünkben márciusában került sor az integrált rendszer felügyeleti auditjára, mely sikeres volt. Ehhez a sikerhez elengedhetetlen a team munka. A rendszer technikai működését belső számítógépes rendszer támogatja. (INTRANET). Úgy gondoljuk nagy utat tettünk meg. Pathologia Osztályunk 40 éves működése során a veszélyes hulladékok nyílt téri égetésétől ill. elföldelésétől eljutottunk a tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszer működéséig. 96

97 SZAKMAI SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK TÖREKVÉSE AZ ÁPOLÁS MINŐSÉGÉÉRT 97

98 98

99 Kárpáti Zoltán, Balogh Zoltán (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Statisztikai módszerek alkalmazásának lehetősége a minőségfejlesztésben. Egy szervezet több száz, esetleg ezer egymásba kapcsolódó, egymással összefüggő folyamaton keresztül valósítja meg küldetését. A folyamatok végén a kapott kívánt végtermék, szolgáltatás minőségi kulcsjellemzői nem mindig hajszálpontosan ugyanazok, mindig van egyfajta ingadozás, változékonyság. A statisztikai módszerek használata segíthet a változékonyság megismerésében, és ezzel hozzásegítheti a szervezetet problémái megoldásához, valamint az eredményesség és a hatékonyság fokozásához. Az előadás foglalkozik a az adatgyűjtés elveivel, a statisztikai folyamatszabályozással (SPC), mely segíthet a változékonyság mérésben, leírásában, elemzésében, értelmezésében és modellezésében még akkor is, ha viszonylag korlátozott adathalmaz áll rendelkezésre. 99

100 100

101 Dr. Fehér Lászlóné (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Képalkotó-diagnosztika Tagozat) Minőségfejlesztés a röntgenasszisztensi munkában ben Wilhelm Konrad Röntgen felfedezte a láthatatlan gyógyító sugarat és ezzel megszületett egy új tudományág a radiológia. Ezt követően új iparágak alakultak, fejlődtek ki, melyek kiszolgálták a radiológia igényeit egyre korszerűbb, egyre újabb berendezésekkel, gépekkel és egyéb röntgendiagnosztikai eszközökkel. Ennek a folyamatnak az eredménye képen mára az egészségügy egyik legköltségesebb diagnosztikai területévé vált a radiológia Az első lépés a röntgen berendezések gyártása lett. Ehhez tartozékokra volt szükség, pl: röntgen csövekre, (ebben is a magyar tudósok voltak világelsők. Egy évvel a röntgensugár felfedezése után Magyarországon Pongó-Kiss Károly volt az a tudós, aki az Állami Üvegtechnikai Intézet laboratóriumában a világon a legkitűnőbb minőségű röntgencsöveket gyártotta ) De szükség volt nagyfeszültségű kábelekre, röntgenfilmre, erősítőernyőkre, kazettákra, monitorokra. Aztán kontrasztanyagokra így a gyógyszeripar is fejlődött. Ezzel párhuzamosan folytak az orvosi kísérletek. Eleinte csak a csontok állapotának felmérésére alkalmazták a röntgensugarat. Törések, ficamok, degeneratív elváltozások megállapítására használták, majd behatoltak az emberi test belsejébe, s megpróbálták láthatóvá tenni a belső szerveket, az érpályát. Így váltak szükségessé az egyre korszerűbb röntgengépek, kazetták, fóliák és a kontrasztanyagok, a speciális tűk és katéterek. Majd jött az ultrahang, CT, az MRI, az intervenciós radiológia legmodernebb eszközei és egyéb röntgendiagnosztikai eljárásokat kiszolgáló berendezések. Napjainkra a radiológia számtalan speciális szakterületre ágazik szét, mind a szakmai igény, mind a technikai fejlődésnek köszönhetően. Ennek a költség 101

102 kihatása azonban hatalmas. Óriási pénzeket emésztenek fel az új technikai csodák. Egy korszerű ultrahang készülék 50 millió forintba kerül, egy multislice CT ára 250 millió forint egy másfél Tesla-s MRI-ért kb. 350 millió forintot kérnek. Döbbenetes számok ugye!? A nagy kérdés az, hogy arányban van-e a befektetett költség a lakosság egészségi állapotával, vagyis olyan hatalmasat javult-e az emberek egészségi állapota, mint amekkorát fejlődött az orvostechnika? Ezt a kérdést teszi fel a finanszírozó, vagyis az egészségbiztosítási pénztár is, mert szeretne választ kapni azokra a kérdésekre, hogy: A befektetett költségek emelték-e és milyen mértékben a betegellátás színvonalát? Meghozta-e a kívánt eredményt a befektetés, azaz javult-e a lakosság egészségi állapota. A szolgáltató, vagyis az egészségügyi ellátás célja az, hogy: a beteg gyógyulását eredményezze minél hamarabb, minél kevesebb ráfordítással és minél hatékonyabb eszközökkel. De mitől lehet hatékony az egészségügyi munka, mit jelent a hatékonyság az egészségügyben, egyáltalán lehet-e és hogyan lehet ezt mérni? Nos erre szolgálnak a különböző minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerek. A minőségi betegellátás iránt megnőtt az igény mind a társadalom, mind a szakma részéről. Először vizsgáljuk meg a társadalmi okokat: Hazánkban is, mint a világon mindenütt az egészségügyi ellátások költségei egyre emelkednek, míg a szolgáltatások színvonala alacsonyabb a társadalom elvárásainál. 102

103 Az egészségügyi ellátó rendszer évek óta átalakulóban van és a finanszírozó rendszert is, folyton meg akarják reformálni.(fogorvosi és háziorvosi ellátás privatizálása) A lakosság egészségügyi állapota meglehetősen rossz az európai átlaghoz képest. (szív, érrendszeri valamint a daganatos megbetegedések betegségek, magas száma, a szenvedélybetegségek, alkoholizmus, dohányzás, kábítószer növekvő mértéke, de nézzünk szét a közutakon milyen nagymértékben nő a balesetekben elhunytak száma. stb.). -A demográfiai mutatók egy elöregedő társadalom képét tükrözik. Az európai unió tagországaiban lényegesen magasabb a várható élettartam, mint hazánkban. -A szolgáltatók, vagyis az egészségügy, a lehető legmagasabb árat szeretné kapni az általa nyújtott ellátásért. -A finanszírozó viszont a legalacsonyabb költségeket akarja elérni, részletes elszámolást vár, és pontos információt az ellátás eredményességéről. Szakmai okok: A szakmák érdekérvényesítési törekvései, ami azt jelenti, hogy minden szakma a maga javára szeretné megszerezni a lehető legkedvezőbb finanszírozást. Az orvos-szakmai tudás érvényesülése. (Mindenki a megszerzett tudását alkalmazni is szeretné, ehhez azonban megfelelő eszközökre van szükség.) Az asszisztensi, nővéri, gyógytornászi stb. munkában az önálló szakmai tudás érvényesítése (főiskolai, egyetemi végzettség). Magasabb színvonalú munkához, magasabb képzettség szükséges. A minőségi betegellátás iránti igény növekedése mind a betegek, mind szakmai oldalról. 103

104 Korábban azt mondtam, hogy a radiológia is számtalan speciális területre ágazik szét. Nézzük meg milyen speciális területekre gondolok: hagyományos röntgenfelvételi eljárások átvilágítások kontrasztanyagos vizsgálatok: - -szájon át bejuttatott kontrasztanyagok - -rektálisan bejuttatott kontrasztanyagok - -érpályába juttatott kontrasztanyagok - -egyéb testüregbe juttatott kontrasztanyagok (pl. levegő) -utrahangos vizsgálatok -computertomográfia -MRI vizsgálatok -mammográfia -intervenciós radiológia ( katéteres eljárásokkal műtétek válthatók ki rövidebb gyógyulási idő!) -izotópdiagnosztika -Röntgen-terápia -Csont-denzitometria (oszteoporosis ) Az egészségügyi intézményekben valamilyen minőségbiztosítási, vagy minőségfejlesztési rendszer bevezetésének célja általában a betegek, illetve a lakosság egészségi állapotának javítása a betegjogok biztosítása, a sugárvédelmi előírások szigorú betartása, de célja kell legyen a dolgozók munkafeltételeinek javítása és a dolgozói jogok garantálása, valamint a minőség folyamatos dokumentálása és mérhetősége. A röntgen diagnosztikában egy minőségügyi rendszer bevezetésének egyéb célja is van: 104

105 A megfelelő képminőség biztosítása. Korszerű rtg. gépek ( felvételi berendezések, mozgatható asztalok, CT, MRI UH stb. ) Jól megválasztott expozíciós értékek Jó minőségű (minősített) fóliák használata -Megfelelő minőségű kazetták A minimális páciens és személyzet dózis elérése A sugárvédelmi előírások körültekintő, szigorú betartása (a beteg, a személyzet és a környezet sugárterhelésének minimalizálása érdekében.): Fényrekesz Sugárvédelmi eszközök A megfelelő jogszabályi háttér biztosítása Betegjogok Dolgozói jogok és kötelességek (pl.: munkaidő, ügyelet stb. -pontos jogi szabályozása. Kompetenciák meghatározása (mikor adhat be vénás kontrasztanyagot asszisztens? Ez is csak szájhagyomány útján terjed, mint a népmesék!) Betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozatok A szakmai színvonal folytonos emelése. Megfelelő színvonalú szakemberképzés Kommunikációs tréningek, (-hogyan kell kezelni a problémás eseteket?) Továbbképzések, kongresszusok Név szerinti felelősség vállalás (pl.: névjegy kitűző viselése) 105

106 A legoptimálisabb betegelégedettség elérése betegelégedettségi vizsgálatok Optimális eszköz és költség felhasználás. Befektetés megtérülés arányának vizsgálata A radiológia területén minőségügyi rendszer bevezetése előtt komoly felméréseket kell végezni Ez egyébként más területekre is vonatkozik. Itt a felmérésnek arra kell vonatkoznia, hogy milyen diagnosztikai igényt kell kielégíteni az adott röntgenosztálynak és mekkora populáció ellátásáról kell gondoskodni. A diagnosztikai egységhez a vizsgálatkérés ugyanis érkezhet: A járó beteg alap és/vagy szakellátástól Fekvőbeteg szakellátástól Ez utóbbi lehet Krónikus fekvőbeteg osztály Általános aktív fekvőbeteg osztály (általános belgyógyászat, szemészet, szülészet ) Speciális fekvőbeteg osztály (Transzplantációs osztály, traumatológia, tüdőbeteg osztály, kardiológia stb. ) Mindegyik másfajta röntgendiagnosztikai hátteret igényel. És, - elsősorban klinikai intézmény esetében, a gyógyítás mellett az oktató és kutató tevékenységre is figyelmet kell fordítani. Az igények felmérése után meg kell vizsgálni az adott egészségügyi intézmény helyzetét és azt, hogy milyen változtatásokra van szükség, milyen személyi konzekvenciái lesznek, miből, milyen forrásokból lehet fedezni a változtatásokat. Milyen eredmények várhatók a változások hatására a betegeket, illetve az egészségügyi dolgozókat illetően. 106

107 Azt már tudjuk, hogy minden minőségügyi rendszer bevezetésének vannak anyagi vonzatai, a kérdés, hogy megéri-e a befektetni, megtérül-e a befektetett anyagi és szellemi tőke? Ma már tudjuk számtalan példával igazolva, hogy bizony többszörösen megtérül. Nemcsak az egészségügyi ellátás minőségének folyamatos javulása várható egy minőségügyi rendszer bevezetésétől, hanem a rendelkezésre álló erőforrások hatásos és hatékony felhasználását is segíti. 107

108 108

109 Papp Miklósné, Jósvai Mihályné, Tóth Béláné, Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Kirakatban az ápolás. Paradoxnak tűnik, hogy a pszichológiai szemlélet hamarabb hatotta át a termelés, az oktatás, sőt a kikapcsolódás tervezését, mint a betegek ellátását. A kissé konzervatív szemléletű orvostudomány a szakma kialakult szabálya szerint gyógyította a betegeket ősidők óta. Igaz ugyancsak az ősi szabály a medicinában, hogy ne a betegséget, hanem a beteget gyógyítsuk. A merev szigorú szabályok sajnos napjainkban is előfordulnak. A kórházba kerülő beteget egész nap ágyban tartották, függetlenül attól, mennyire érezték betegnek magukat. A kórtermek vakító fehérre voltak meszelve, fehérek voltak az ágyak és egyéb berendezési tárgyak, játékok csak ritkán kerültek az osztályra. Erősen szigorított vagy teljesen tiltott volt a látogatás. A hospitalizációs ártalom felismerése valamint a külföldi tapasztalatok alapján fokozatos javulás tapasztalható a kórházi ápolás terén. Egyre több az olyan kórházi klinikai gyermekosztály, ahol a falak festése a bútorzat inkább emlékeztet óvodára, mint kórházra. A gyermekek magukkal hozhatják kedvenc játékaikat, könyveiket ezek kettős funkciót töltenek be: lekötik a gyermeket és az otthon egy darabját jelentik. A kórházi gyermek ápolás legvitatottabb kérdése a látogatás volt. Éles vita dúlt a látogatás támogatói és ellenzői között. Pszichológiai vizsgálatokkal igazolt, hogy a szeparáció tartós sérülést okozhat a gyermekekben. A sérülést nagymértékben enyhítheti, ha lehetővé tesszük a gyermek szülő kapcsolat fennmaradását. Tudjuk, hogy kisgyermek korban fejlődnek ki a szociális kapcsolatok és a megfelelő érzelmek, így az empátia és antipátia, együttérzés, vagy segítőkészség. A környező világról szerzett tapasztalatok nagyon élesen vésődnek be anélkül, hogy erre a gyermek később képes volna tudatosan emlékezni. Ezek a benyomások egy későbbi élet szakaszban nagyon lényegesek 109

110 lehetnek. Kétségtelenül ide tartoznak azok a tapasztalatok, amelyek a legmeghittebb személytől való tartósabb távolléttel kapcsolatosak. Jelentős feladat hárul az ápolónőre, kórházi tartózkodás idején anyja helyett legyen anyja a gyermeknek. Ahol jó a nővér beteg kapcsolat ott a gyógyulás is eredményesebb. Igyekezzen a nővér olyan légkört biztosítani a gyermek számára, hogy ne csak kellemetlen élményei legyenek a kórházban. A Nyíregyházi kórház I.sz. Gyermek osztályán a gyermekek ápolása a szülők teljes körű bevonásával történik. A szülők korlátlan ideig tartózkodhatnak gyermekeik mellett, így a közösen történő ápolás kapcsán betekintést nyernek a gyógyító munkába, és bekapcsolódnak az ápolásba. A mindennapi kommunikáció során értékes információkat kapnak a gyermekükről és betegségeivel kapcsolatban. A szülők szívesen veszik a hasznos tanácsot, gyermekük ápolása, gondozása tekintetében. Felmérést végeztem az ápolók és szülők körében, melynek eredményei alapján fontos adatokat kaptam, ennek tényét dolgozatom tükrözi. 110

111 Kökény Márta (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Közösségi és hospice szakápolás Tagozat) Otthoni szakápolás hazai helyzete a minőség tükrében. Előadásomban először is szeretném bemutatni a közel tíz éves múltra visszatekintő otthoni szakápolási rendszer alapvető működési jellemzőit, szabályozóit. Ez az ellátási forma az egészségügyben viszonylag új, ennek köszönhető talán, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a mai magyar egészségügyi rendszernek. Ahhoz, hogy fejlődési lehetőséget kapjon ez a terület, megfelelő minőséget kell felmutatnunk. Ennek alapjait teremtették meg kezdetekben a jogi szabályozók, melyek belső minőségügyi rendszer működtetését követelték meg, Az idők során, mint az egészségügy más területén, itt is megfogalmazódott az igény a már jól működő rendszerek külső tanúsítása iránt is. Az elmúlt 3-4 évben ennek szellemében vált egyre gyakoribbá a nemzetközi tanúsítványok megszerzése ezen a szakterületen is. Ennek köszönhetően napjainkra az országszerte működő otthoni szakápolási szolgálat közül mintegy 60 szolgáltató rendelkezik ISO 9001:2001 rendszer szerinti tanúsítvánnyal. A minőségügyi rendszer kiépítésének lépéseiről, buktatóiról, sikereiről, az indikátorképzés, a mérhetővé tétel nehézségeiről és eredményeiről is szeretnék beszámolni előadásomban. Összefoglalóan elmondható, hogy a kezdeti nehézségek után, a szolgáltatók felismerték a rendszerben rejlő fejlesztési lehetőségeket, hasznosnak látják azt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy újabb otthoni szakápolási szolgálat jelentkezett felkészítésre a nemzetközi tanúsítás megszerzéséhez. 111

112 112

113 Bognárné Laposa Ilona, Salamonné Baranyai Éva, Oláhné Minya Tünde (Zala Megyei Kórház - Jósa András Kórház, Nyíregyháza) A humánerőforrás minősége az egészségügy minősége, azaz az ápolók szerepe a minőségirányítási rendszerben a Végeken a ZMK és a JAK 2. benchmarking kutatása. A minőségbiztosításról, mint fejlesztő tevékenységről az ápolás területén a szakdolgozók körében véleménykutatás készült a nyíregyházi és zalaegerszegi kórházban 2003-ban. A kérdőíves vizsgálat bechmarking módszerrel történt, azonos időpontban két hasonló adottságokkal rendelkező intézményben. A Zala Megyei Kórház saját előző felméréséhez is (1999) hasonlítja az eredményeket. Az elemzés célja, hogy rávilágítsunk azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a dolgozók hozzáállását, aktivitását. Választ kapjunk a negatív mutatók okára és milyen szemléletbeli változásokra van szükség a még jobb eredmények eléréséhez a minőségi ápolás terén. Az előadás végén következtetéseket és javaslatokat fogalmaztunk meg a továbbhaladás és együttműködés terén. 113

114 114

115 Tóth Béláné, Jósvai Mihályné, Papp Miklósné, Csikai Sándorné (Jósa András Kórház, Nyíregyháza) Gyermekápolás az Integrált Minőségirányítás tükrében. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Kórház I.sz. Gyermekosztály városi, megyei, és regionális feladatokat lát el, progresszív beteg ellátás elveinek megfelelően. Az osztály struktúrája és a profilok bővítése szükségessé tette a speciális ápolási feladatok elsajátítását és megvalósítását. Igénnyé vált az ápolás korszerűsítése. Célunk, hogy az eddig alkalmazott feladat központú ápolást a beteg szükségleteiből kiinduló ápolás váltsa fel, azaz a beteg centrikus szemlélet kialakítása. E fontos cél megvalósítását segítette: A kórház egészét átfogó minőségügyi rendszerek alapjainak lerakása, működtetése Olyan minőség fejlesztési módszerek alkalmazása, amelyek az ápolói munka gyakorlati megvalósításában a hiba százalékot csökkentette PDCA elv, probléma megoldás hét lépése Az ápolás dokumentáció korszerűsítése a minőségügyi követelmények /ISO, KES/ ismeretében. A szakma specifikus protokollok alkalmazása a napi gyakorlatban. Az eredmények mérhetőségének /Indikátorok/ kialakítása, követése. Ahhoz, hogy a beteg szükségleteit megtudjuk határozni, meg kell látni, észre kell venni, és el kell dönteni, mire is képes a beteg gyermek. A gyermekosztályon a beteg szükségleteit állapota, kora és személyisége határozza meg. A minőségi ápolás feltétel rendszerének megteremtése, megfelelő létszám jó partner kapcsolat szülőkkel, munkatársakkal speciális munkák elsajátítása, rendszeres képzés továbbképzés, eszközpark korszerűsítése bővítése, személyiségében alkalmas ápolók foglalkoztatása. 115

116 A minőségi ápolás nem csak a tárgyi és anyagi feltételek függvénye, döntő szerepe az ápolói személyzet szakmai felkészültségének és a munkát átható szeretetnek, empátiának van. Ahhoz viszont, hogy előre is lépjünk követnünk, kell azokat a fontos elméleti és gyakorlati módszereket, amelyek segítségével az alaposságot, pontosságot tudjuk igazolni. Ezek pedig nem mások, mint a minőségügyi rendszerek jóvoltából a szakmát átható fejlesztési módszerek. 116

117 Lehoczkiné Gyüre Henrietta (Szent Lázár Kórház, Salgótarján) Indikátorok az ápolásban. Napjainkban szinte bármerre is tekintetünk minden folyamatosan változik. Egyre nagyobbak az elvárások, egyre nehezebb a megélhetés. Azt hiszem ezekkel a problémákkal, mi egészségügyi szakdolgozók nap, mint nap találkozunk, sőt a legtöbben mi magunk is a mindennapi megélhetőségünkért küzdünk. E létért folytatott küzdelemben fegyver lehet a kezünkben a minőség, illetve a minőségbiztosítást szolgáló eszközök. Az egészségügyben is egyre inkább előtérbe kerül a költségcsökkentés, az egyre hatékonyabb működés és a lehető legmagasabb szintű minőség elérése. Azt gondolom, hogy a betegellátás színvonalát, a ráfordított hatékonyságát nagymértékben meghatározza az integritás foka: igen fontosak a résztvevők, az intézmények szakmai kapcsolata, együttműködése, szervezeti összefonódása. A minőségi betegellátás színvonala nagymértékben rajtunk, a betegágy mellett állókon múlik. Ahhoz, hogy a jelenlegi gyakorlatokat, célokat összehasonlíthassuk, az ápolási munkát mérhetővé kell tenni. Ezt a célt szolgálják a standardok és kritériumok. A standard egy bizonyos cél elérhetéséhez szükséges ellátás megegyezés szerinti mértéke. Ahhoz, hogy a standard mérhető legyen, kritériumokra kell bontani. A kritérium az elvárt vagy megkívánt mérhető megnyilvánulás. Fontos, hogy ez elérhető, érthető, mérhető és folyamatosan megfigyelhető legyen. Az ellátás minőségének mutatóját mérhetjük a hozzárendelt indikátorokkal_ Intézményünk immár egy éve rendelkezik a MIR-KF~ és KES tanusítvánnyal. Ezen tanusítványt azonban nem, elég megszerezni, meg is kell tartani. Ennek érdekében folyamatos ellen6rzésekre van szükség. Az ellenőrzések alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb területen nehézséget, gondot okozott az indikátorok tervezése, képzése, mérése. 117

118 Engedjék meg nekem, hogy ismertessem önökkel, hogy jómagam milyen nehézségekbe ütköztem, milyen kétségeim voltak az indikátorok képzésében és hogyan sikerült megbirkóznom ezzel a feladattal. Nézzék el most nekem, ha a továbbiakban inkább a valóságos problémák bemutatására törekszem, inkább és őszintén elmondom el mindazt, ami olykor az eszembe jutott és a továbbiakban nem a tudományos kifejező eszközök tárházát használom majd. Rögtön szeretném elmondani, hogy az indikátorok képzése és mérése megtanulható. Ezt csak azért mondom el, mert számomra, mindaddig, míg az első tervezésen túl nem jutottam, ez a tény nem volt világos. Az első találkozásom magával a kifejezéssel akkor történt, amikor a KES kézikönyvet először olvastam el. Ezt a témát azonban ügyesen ellapoztam, hiszen nem is igazán értettem mit is akarnak ezzel kezdeni. Ami megmaradt bennem, az annyi volt, hogy el kell készíteni. Több előadást is meghallgattam ebben a témakörben, mire odáig jutottam, hogy el kell készíteni. Konkrétan. azonban fogalmam sem volt arról, hogy miről is beszélünk. Az első megrázkódtatás akkor ért, amikor az Ápolási Igazgató Asszony megbízott azzal a feladattal, hogy az ápolási dokumentációs rendszerünkhöz készítse el egy indikátor tervezetet. Azt is hozzáteszem, hogy a rendelkezésére álló összes írásos anyagot is megkaptam segítségül, amiben néhány kész tervezet is volt. Elmondta azt is, hogy Ő mire gondol. Miután mindezt megbeszéltük, hozzáfogtam a tervezéshez. Ültem otthon egy jegyzetfüzettel a kezemben és néztem az üres oldalakat. Sajnos, hamar rá kellett jönnöm, hogy vagy nagyon leépültem, és nem tudom értelmezni az információkat, vagy már eleve utálom az egészet, tehát elölről kezdtem a még el sem kezdettet. Mi az az indikátor? Eszik vagy isszák? Bele telt egy kis időbe, mire rájöttem, hogy leginkább írják. A rendelkezésemre álló papírhalmazban találtam egy olyan segédanyagot, amiben különböző kifejezések voltak érthetően meghatározva. Tehát, mi, is az INDIKÁTOR? Felejtsük most el ezt a kifejezést és használjuk 118

119 helyette inkább a minőségi mutató, vagy arányszám elnevezést. A következő kérdés ami megfogalmazódott bennem, hogy minek kell ez? Minek kell ezt csinálni? Mert hogy én készítek egy tervet, az rendben van, de ki fogja ezt méricskélni? Meddig kell ezt méregetni? Kezdjük akkor az elején. Egy minőségi mutatót készítünk. Fontos tudni, hogy ez nem a munkánkat minősíti, hanem felhívja a figyelmet arra, hogy hol kell javítanunk annak érdekében, hogy egy magasabb szintű minőségi munkát tudj unk végezni. Közben el is érkeztünk a Minek kell kérdéshez. Azért, hogy a problémás területekre irányítsa a figyelmet. Ezáltal mérhetővé és dokumentálttá válik az, amivel nem vagyunk megelégedve. Nézzünk erre egy hétköznapi példát. Azt hiszem, akik most itt jelen vagyunk, sokan gyakorló szülők vagyunk. Gondoljunk csak bele, amikor a gyermek nyelvtanból már a második elégtelen osztályzatot hozza haza. Ez egy minőségi mutató. Nem azt jelenti, hogy a gyermek rossz minőségű, hanem azt, hagy nyelvtanból gyenge. Márpedig ezen lehet javítani. Ezután minden délután nyelvtan gyakorlás következik. Én diktálok, Ő ír. Egy hónap múlva kettest kap nyelvtanból. Ez még mindig nem azt jelenti, hogy a lurkó értéktelen, hanem azt, hogy valahol javítani kell, bár már jobb a helyzet. Elkérem tehát a dolgozatát, és mit látok, a tulajdonneveket tökéletes helyesírással írja, míg az ülj le egybe, a leül pedig külön íródik. Ezt követően az igekötős igék helyesírását fogjuk gyakorolni. Két hónap múlva pedig a gyerek négyes dolgozatot ír nyelvtanból. Azért., mert azt akartuk, hogy a tanulmányi eredménye jobb legyen. Szükség van a minőségi mutatóra, mert különben sohasem gyakoroltunk volna ilyen intenzitással nyelvtanból. Úgy gondolom, hogy nem csak a gyermekeinkkel szemben kell, hogy ilyen elvárásunk legyen, hanem magunkkal szemben is, amikor minőségi munkáról beszélünk. Azt is fontos ebben a témában megjegyezni, hogy nem elég egy 119

120 embernek akarni azt, hogy a betegellátás színvonala javuljon, hanem mindannyiunknak akarni kell. Ezért a minőségi mutatókat folyamatosan, mindenkinek, lehetőleg közösen kell az adott területen meghatározni, kidolgozni és mérni. Lényeges az is, hogy azt mérjük meg, ahol probléma van, hiszen egy tökéletes minőségi mutatóval nem érdemes foglalkozni, hiszen nincs mit javítani rajta. Abban az esetben azonban, ha a probléma adott, folyamatosan mért, dokumentált akkor bizonyíthatóvá is válik. Ekkor tudunk segítséget és javaslatot kérni a hogyan továbbhoz. Az INDIKÁTOR tehát egy olyan minőségi mutató, ami a mért eredmény függvényében a hibákat feltárja, és segít bennünket egy magasabb szintű minőségi munka elérésében. Engedjék meg, hogy megmutassak kétféle indikátor tervezetet, amit intézményünkben meghatároztunk és folyamatosan, mérünk. 1. példa:,az első egy intézeti indikátor, amiről már tettem is említést az előadásom elején. Az ápolási dokumentációhoz rendelt minőségi mutató. Ahhoz azonban, hogy ez érthető legyen, néhány gondolatot elmondanék a témával kapcsolatban. Intézményünkben speciális, egyedi ápolási dokumentációs rendszerrel dolgozunk a fekvőbeteg ellátásban. A. teljes dokumentáció elektronikus úton történik. Különböző részei vannak, ami a beteget a felvételétől a távozásáig összefoglal. Amikor ez a fajta ápolási dokumentáció bevezetésre került, igen nagy ellenállásba ütközünk, ezért is volt szükség éppen ennek a területnek a megfigyelésére, mérésére. Az első szakaszban mért eredmények értelemszerűen alacsony értékeket mutattak. Ekkor az Ápolási Igazgató Asszony továbbképzéseket szervezett helyileg, illetve később minden osztályon. A mért eredmények javuló tendenciát mutattak. Ez nem azt jelenti, hogy most tökéletes 120

121 a dokumentációs rendszerünk, de sokat javít és ma már azt is elmondhatom, hogy fejleszteni is tudtuk az elmúlt év végén. 2. példa: Egy osztályos, kérdőíves, betegelégedettségi indikátor szintén a megváltozott dokumentációs rendszerhez kapcsolódik: itt azon betegek véleményét kértük, akik korábban is feküdtek már az intézményben és van összehasonlítási alapjuk. 121

122 122

123 A MINŐSÉG FEJLESZTÉSÉ ÉS ELISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 123

124 124

125 Szy Ildikó, Dr. Tímár Krisztina (Egészségügyi Minisztérium) Országos intézetek és a szakmai minőség fejlesztése. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésében kiemelt szerepet játszik az egészségügyi ellátás biztonságának, hatékonyságának növelése és minőségének javítása. A szakfelügyeleti rendszer átalakításának célja, hogy az adott szakterület a szakma korszerű szabályai szerint működjön és ennek szakmai felügyeletét az adott szakma szakértője lássa el. Ma az egészségügyi ellátások minőségében, szakmai tartalmában, hatékonyságában, költségigényében, hozzáférésében nagyok az eltérések és ezek az eltérések szakmai okokkal nem mindig indokolhatók. A nemzetközi gyakorlathoz képest a magyar egészségügyben alacsony az irányelv, protokoll szerinti működés aránya. A tudományos bizonyítékokon alapuló diagnosztikus és terápiás irányelvek, illetve az ezekeken alapuló protokollokban foglaltak betartása jelentheti az elvárható általános szakmai követelményeket, melyek nélkül az elégtelen ellátások, műhibák, az ellátások közötti indokolatlan különbségek objektíven nem ítélhetők meg. A szakfelügyeleti rendszer átalakításával megvalósítható az egészségügyi szakterületek szakmai ellenőrzése, a bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek és a betegellátás hatékonyságának szisztematikus monitorozása, a jogszabályban előírt minimumfeltételek és a minőségi követelmények ellenőrzése indikátorok segítségével. 13 ráépített országos intézet megszűntetését követően alapította a minisztérium az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központot. 125

126 Szervezeti keretek: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) az alábbi feladatokat látja el: a szakfelügyeleti hálózat egységes módszertani irányítását a gyógyító ellátás szakmai felügyeletét az OSAP és a Gyógyinfok adatbázisának kezelését. A szakfelügyeleti feladatok ellátását az OSZMK négyszintű szakfelügyelői hálózattal biztosítja: 1. Országos szakfelügyelők 2. Regionális szakfelügyelők 3. Megyei szakfelügyelők 4. Városi szakfelügyelők A szakfelügyelői szintek meghatározása a jelenleg működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók számának és az ellenőrzési feladatok mértékének figyelembevételével történik. A szakfelügyeletei ellenőrzések kiterjednek a szakmakóddal rendelkező orvosi, szakdolgozói (ápolás, védőnők, gyógytornászok stb.) tevékenységekre. Az OSZMK feladatai: a szakfelügyelői hálózat tevékenységének irányítása, gondoskodás a szakfelügyelők szakfelügyeleti tevékenységére vonatkozó továbbképzéséről, az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerének kidolgozása, gyűjtése, értékelése és továbbfejlesztése, a klinikai audit módszertanának alkalmazása egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékelések, az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslattétel, kapcsolattartás a szakmai kollégiumokkal, kapcsolattartás az országos intézetekkel. 126

127 Folyamatosan történik fekvőbeteg ellátás és az alapellátás (háziorvoslás) területén a leggyakoribb, illetve a legmagasabb költségekkel járó ellátásokra vonatkozó tudományos bizonyítékokon alapuló irányelvek és protokollok kidolgozása egységes szempontrendszer szerint. A program végrehajtása során jelentős részben külföldön megjelent szakmai anyagok magyarországi adaptálása történik, kis részben új hazai irányelv és protokoll kidolgozására kerül sor. A kidolgozásra kerülő protokollok összeállításának legfontosabb szempontja a súlyos következményekkel, nagy ellátási teherrel és költségekkel járó megbetegedés/állapot/beavatkozás protokolljának elkészítése, melyek közül a prioritási sorrend a következő: 1. népegészségügyi szempontból fontos; 2. megfelelő orvosi beavatkozásokkal megelőzhető megbetegedés/állapot; 3. a protokollok bevezetésével az orvosi ellátás közötti szakmai különbségek csökkenthetők, az ellátás eredményessége javítható; 4. a protokollok bevezetésével az ellátás költségei csökkenthetők, vagy a költséghatékonyság javítható; 5. megfelelő minőségű tudományos eredmények állnak rendelkezésre; 6. a sikeres bevezetés feltételei adottak. Várható eredmények 1. Objektív szakmai és finanszírozási ellenőrzés alapjainak megteremtése 2. A klinikai audit módszerével az ellátás minőségének mérhetővé és értékelhetővé válása 3. A betegellátás hatékonyságát javító egységes ellátást támogató irányelvek, protokollok megjelenése 4. Javul az ellátás minősége, csökkennek a területi és intézményenkénti különbségek 127

128 5. Mind szakmai, mind finanszírozói, mind az ellátást igénybevevők szempontjából valóban ellenőrizhetővé válik az ellátás Az irányelvek és protokollok alapján szakmailag korrekten, ugyanakkor az eddiginél pontosabban meghatározható a társadalombiztosítás ellátási csomagja. 128

129 Szalai Lívia (MSZT Tanúsítási Titkárság) Verseny és tanúsítvány, azaz a tanúsítás nemzetközi és hazai helyzete és jövőképe, az IQNet törekvése. AZ ISO 900X SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA VILÁGSZINTEN ezer db becsült év 129

130 AZ ISO 900X-ES TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA FÖLDRAJZI RÉGIÓNKÉNT Afrika&Ny.Ázsia Európa Közép&Dél Amerika Észak Amerika Távol Kelet Ausztrália&Új Zéland év AZ ISO 900X SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA EURÓPÁBAN ezer db év 130

131 AZ ISO 900X SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON db becsült év ÁGAZATONKÉNT A LEGTÖBB 9001 SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNY 2003-BAN Építőipar Fém megmunkálás Elekronikai és optikai berendezések Gépek és berendezések Kis- és nagykereskedelem év 131

132 AZ ISO 9001 SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A VILÁGON AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN IQNet év AZ ISO SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTVÁNYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A VILÁGON AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN IQNet év 132

133 AZ IQNet-történeti áttekintés 1990 EQNet /European Network for Quality System Assesssment and Certification/ megalapítása 1994 IQNet /International Certification Network/ 1998 IQNet Association alapítva és bejegyezve Svájcban székhely Bern-Svájc Nemzetközi kapcsolatok: IAF, EA, ISO/CASCO, ISO/TC 176 és 207, EFQM, QuestForum, CIES, GFSI Az IQNet céljai hiteles és megbízható 3. feles tanúsítás vevői igények maximális figyelembe vétele hozzáadott értéket adó szolgáltatások egy szervezet - egy tanúsítás tanúsítványok kölcsönös elismerése /GAM/ tanúsítási szolgáltatások biztosítása világszerte multinacionális vállalatok részére 133

134 Az IQNet piacvezető az ISO 9001-es rendszertanúsítás területén. Tanúsítványok száma a világon : IQNet Tagszervezetek által kiadott okiratok száma: IQNet 30% Több mint 600 egyéb tanúsító 70% Előnyök 38 tagszervezet, 150 leányvállalat auditor és szakértő több mint 30 nyelven auditálnak a tagokat 40 akkreditáló testület akkreditálta üzleti teljesítmény növelése, nemzetközi kereskedelem megkönnyítése szolgáltatások széles köre nemzetközi tanúsítási szolgáltatások biztosítása világszerte Az MSZT óta tagja az IQNet-nek 134

135 Az MSZT szolgáltatásai - rendszertanúsítás Minőségirányítási rendszerek Környezetközpontú irányítási rendszerek Munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerek tanúsítása Kórházi ellátási standardok KES szerint végzett tanúsítás HACCP rendszer igazolása Információbiztonság irányítási rendszerek tanúsítása Integrált rendszerek tanúsítása Rendszertanúsítás fontosabb mérföldkövek Az MSZT óta folytat tanúsítási tevékenységet A Tanúsítási Titkárság létrejötte NAT általi akkreditáció megszerzése /MIR/ az IQNet teljes jogú tagja SWEDAC akkreditáció megszerzése /MIR/ NAT általi akkreditáció megszerzése /KIR/ NAT általi akkreditáció megszerzése /KES/ Az MSZT IQNet tagságából eredő előnyök MSZT tanúsítvány /egy eljárás/ - 38 országban elismert tanúsítvány magyar nyelvű dokumentáció és audit teljes körű tanúsítási szolgáltatás költségmegtakarítás nemzetközi szintű auditori munka 135

136 Jövőkép IQNet partnerek által végzett auditok növelik a vevők üzleti teljesítményét, beleértve a termékek és szolgáltatások minőségét és biztonságát. Az IQNettel való együttműködés egyszerűsíti és harmonizálja a tanúsítási folyamatokat hazai és nemzetközi szinten és csökkenti a költségeket Az IQNet tanúsítvány nemzetközi elismertséget és belépési lehetőséget biztosít a világpiacra 136

137 Sződi Sándor (Minőségfejlesztési Központ) Az ötszintű európai elismerési rendszer. Egyre többen vannak azok, akik a minőségügyi fejlesztésben látják a versenyképesség, a talpon maradás legfontosabb biztosítékát. Az európai trendhez hasonlóan Magyarországon is növekszik azok száma, akik az ISO tanúsítvány megszerzését követően a TQM eszközök és módszerek elsajátításában látják a továbbfejlődés irányát. Közülük a legjobbak próbálkoztak már önértékeléssel, vagy pl. IIASA-Shiba Díjon való indulással, a regionális minőség díj pályázatokon való megmérettetéssel óta az EFQM a háromszintű elismerésen kívül további két alsóbb szintű elismerést vezetett be annak érdekében, hogy ösztönözze a szervezeteket az önértékelés és a kiválóság modell egyre szélesebb körben való sikeres alkalmazására. A DEMIN V. Konferencián a IIASA-Shiba Díjra, a regionális, illetve megyei díjakra, valamint az európai elismerési szintekre pályázáshoz szeretnék bíztatást, illetve segítséget adni. IIASA-SHIBA Díj Magyarországon 1989 óta "IIASA-SHIBA Díj elismerésben részesülnek a minőségfejlesztésében kiemelkedő eredményeket felmutató pályázók. A díjat Shoji Shiba japán professzor, valamint a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA - International Institute for Applied Systems Analysis) és az ipari miniszter által létrehozott "IIASA-SHIBA Alapítvány a Minőségfejlesztésért" adja. Az Alapítvány és a díjazás célja az Átfogó Minőségirányítási Rendszer (TQM Total Quality Management) elterjesztése, az alkalmazás során szerzett 137

138 tapasztalatok összegyűjtése és az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtése. A díjat az alapításkor csak ipari és szolgáltató szervezetek pályázhatták meg óta ezt a kört folyamatosan bővítette az Alapítvány Kuratóriuma. A pályázatot 2004-ben 7 területre, s minden területen 3 kategóriában hirdették meg. A pályázat területei ipar, közlekedés, szállítás, hírközlés, kereskedelem, idegenforgalom; élelmiszeripar, mezőgazdaság; szolgáltatás, közszolgáltatás; egészségügy; oktatás, kutatás-fejlesztés; közigazgatás, közszolgálat, társadalmi tevékenységek A pályázat kategóriái: szervezet; csoport (szervezet része, vagy több szervezet együttműködve); egyén. A IIASA-SHIBA Díj koncepciójának főbb összetevői 2004-ben az alábbiak voltak: a szervezeti kiválóság irányába tett lépések elismerése; a minőségirányítás nemzeti sajátosságainak támogatása; a minőségfejlesztési eredmények bemutatása és a tapasztalatok széles körű terjesztése; a fejlődés érdekében tett új típusú kísérletek, elméletek támogatása; a fejlesztés során elkövetett hibák feltárása, elemzése, a hibákból való tanulságok és a helyes irány meghatározásának elismerése; a minőségfejlesztéssel kapcsolatos társadalmi, intézményi és egyéb szervezeti mozgalmak, kezdeményezések ösztönzése; 138

139 a minőség értékének társadalmi tudatosítása. A IIASA-Shiba Díj feltételrendszere a nemzeti minőségdíjakhoz képest rugalmasabb, és kategóriarendszere megteremti annak lehetőségét is, hogy nem csak a teljes szervezet kiválóságát ismerjék el, hanem a kisebb fejlesztő csoportok, szervezeti egységek, vagy egy projektre szerveződött több szervezeti egységből álló csoport valamint egyének kezdeményezéseit, kimagasló tevékenységét is. Pályázati célrendszerével és kategóriarendszerével a díj Európában egyedülálló a minőségfejlesztési tevékenységek elismerésében. A díj feltétel- és kategóriarendszerének köszönhetően fontos szerepet tölt be az ágazati és nemzeti minőségdíjak rendszerében. A IIASA-Shiba Díj egyfajta előszobája a magyar Nemzeti Minőségi Díjnak (NMD), valamint a Közoktatás Minőségéért Díjnak (KMD), amit az is alátámaszt, hogy az NMD győztes vállalkozásai és a KMD-n díjat vagy oklevelet nyert intézmények közül sokan korábban már elismerést szereztek a IIASA-Shiba Díjon. Regionális és megyei minőségi díjak 2002-ben a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére, a Minőségfejlesztési Központ támogatásával a Kereskedelmi és Iparkamarák többsége megyei, vagy regionális minőségi díjakat írt ki. Megyei összefogásokra (regionális díjakra) három helyen, önálló megyei meghirdetésekre 6 esetben került sor. A kamarák önállóan döntöttek a kategóriákról, melyek száma 3 és 7 között mozgott. A modell kidolgozását végző Minőségfejlesztési Központ munkatársai az esetek többségében önértékelési tájékoztatók megtartásával segítették a pályázók felkészülését, de kivették részüket az értékelők képzéséből is. Közreműködtek a bizottsági előterjesztések elkészítésében és a visszajelzések megírásában. 139

140 Regionális Minőségi Díj modellje ADOTTSÁGOK 550pont EREDMÉNYEK 450 pont Emberi erőforrások 120 pont 90 Dolgozói eredmények 90 pont Vezetés 120 pont 100 Politika és Stratégia 80 pont Partnerkapcsolat ok és Erőforrások 90 pont Folyamatok 140 pont Vevői eredmények 180 pont 200 Társadalmi eredmények 30 pont 60 Kulcs teljesítmény mutatók 150 pont INNOVÁCIÓ és TANULÁS Minőségfejlesztési Központ - IFKA A Nemzeti Minőségi Díjhoz hasonlóan a pályázatok egyéni értékelését csoport konszenzus követte, majd lebonyolították a helyszíni szemléket. A díjbizottságok döntését követően ünnepélyes körülmények között tartották a díjkiosztó ünnepségeket ban (tehát a meghirdetés 2. évében) 1 Kereskedelmi és Iparkamara kivételével mindenhol kiírták a megyei, illetve regionális díjakat! Örömmel számolhatok be arról, hogy néhány egészségügyi intézmény kihasználva a régiós pályázati lehetőséget szép sikerrel szerepelt, tanújelét adva önértékelési munkájának magas színvonaláról. Több területen már meghirdették az idei díjakat. Érdemes érdeklődni saját kereskedelmi és iparkamaráinknál a kiírások iránt! Európai Kiválóság Díj 140

PROGRAMFÜZET V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT. (2005. május 19-20.

PROGRAMFÜZET V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT. (2005. május 19-20. PROGRAMFÜZET V. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK EGYÜTT AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT (2005. május 19-20.) Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u.

Részletesebben

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

PROGRAMFÜZET VÁLTOZTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGYÜGYBEN A MINŐSÉG SZEMPONTJAI

PROGRAMFÜZET VÁLTOZTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGYÜGYBEN A MINŐSÉG SZEMPONTJAI DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK PROGRAMFÜZET VÁLTOZTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGYÜGYBEN A MINŐSÉG SZEMPONTJAI DEBRECEN Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza 2007. május 17-18. A minőség az egészségügyi

Részletesebben

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)

Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Tanfolyam célja A tanfolyam célja a résztvevők számára olyan általános és egészségspecifikus minőségmenedzsmenti ismeretek

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

PROGRAMFÜZET DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IV.)

PROGRAMFÜZET DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IV.) PROGRAMFÜZET DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IV.) Az egészségügyi minőségbiztosítás helyzete az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt. (2004. április 29-30.) Debreceni Akadémiai Bizottság

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.)

PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.) PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.) Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) 2

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében

Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IX.) HOGYAN TOVÁBB MINŐSÉGÜGY? PROGRAMFÜZET

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IX.) HOGYAN TOVÁBB MINŐSÉGÜGY? PROGRAMFÜZET DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN IX.) HOGYAN TOVÁBB MINŐSÉGÜGY? AZ EGYÜTTGONDOLKODÁS KONFERENCIÁJA AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEIRŐL ÉS MÓDJAIRÓL 2009-BEN (2009. május 21-22.)

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége Dr. Kárpáti Edit Csapatunk azért dolgozik, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő szereplők (szolgáltatói szervezetek

Részletesebben

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor

TestLine - Minőségmenedzsment vizsga Minta feladatsor műtéttel kapcsolatban előforduló leggyakoribb valós nemkívánatos esemény (1 helyes 1. válasz) 0:51 gyszerű beteg tévesztés terápia tévesztés informed consent (tájékozott beleegyezés) hiánya oldaliság tévesztés

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben A konferencia célja: 2001. június. 7-8. Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen,

Részletesebben

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton az akkreditáció felé Kitaposatlan úton az akkreditáció felé DEMIN Konferencia 2015. Május 27-29. Dr. Antal Gabriella főigazgató Tüdőgyógyintézet Törökbálint A MKSZ elnökségének tagja Előzmények ISO 9001 - MIR MEES ESzCsM szakmai

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN

JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási

Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

Standardfejlesztési tevékenység

Standardfejlesztési tevékenység TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Standardfejlesztési tevékenység Vezetés, humánerőforrás,

Részletesebben

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix

Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Laukó Krisztina SZTE SZAKK, intézményi koordinátor 35. NEVES Betegbiztonsági Fórum, 2016. 06. 23. Előzmények 1998 Mintaklinika program 2002 az összes szervezeti

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

Belső és külső kommunikáció standard

Belső és külső kommunikáció standard Belső és külső kommunikáció standard Betegbiztonsági Fórum Sinka Lászlóné Adamik Erika 2013. 06. 27. Vezetés, humánerőforrás, minőségmenedzsment munkacsoport 1 Gyökérokok keresése (belső kommunikáció)

Részletesebben

14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT

14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14.A. Egészségbiztosítás 14.1. Egészségbiztosítási szak 14.4. Egészségügyi operátor () 14.. Egészségügyi operátor (4) 14.8. Egészségügyi ügyvitelszervező 14.9.

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum

32. NEVES Betegbiztonsági Fórum 32. NEVES Betegbiztonsági Fórum Best of BELLA II. - Az akkreditációs program betegbiztonságot támogató legjobb gyakorlatai: A szakmai protokollok szerinti tevékenység lehetőségei és korlátai 2015. december

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe Dr. Kárpáti Edit Dr. Muzsik Béla Szakmai irányelv Olyan szisztematikusan kifejlesztett szakmai ellátásra vonatkozó

Részletesebben

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve

Ép testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont) 16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

TÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.

TÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde. TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,

Részletesebben

HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN?

HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN VI.) TERVEZETT PROGRAM A Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Iskola, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságával (EOQ MNB) és az

Részletesebben

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé

Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Jogszabályi környezet DEMIN XV. Kitaposatlan úton - az akkreditáció felé Dr. Antal Gabriella (Magyar Kórházszövetség) Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása392 124. 393 (1) Az egészségügyi

Részletesebben

PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.)

PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.) PROGRAMFÜZET VI. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK HOL TART MA A MINŐSÉGFEJLESZTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? (2006. május 11-12.) Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) 2

Részletesebben

Minőségirányítási rendszer irányítása MF 01.B1

Minőségirányítási rendszer irányítása MF 01.B1 Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Minőségirányítási rendszer irányítása MF 01.B1 Készítette: Dr. Várvölgyi Csaba Folyamatgazda Átvizsgálta: Dr.Várvölgyi

Részletesebben

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv

4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

Részletesebben

A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8.

A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI. 40. Betegbiztonsági Fórum június 8. A BETEGBIZTONSÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 40. Betegbiztonsági Fórum 2017. június 8. A TÉMAKÖR SZAKMAI HÁTTERE az egészségügyi ellátás veszélyes tevékenység az előforduló beteg károsodások nemkívánatos események

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás?

Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Dr. Kardos Lilla Vezető orvos igazgató 2 Vezető európai egészségügyi szolgáltató Fejlett képalkotó diagnosztika Sugárterápia Diagnosztikai és sugárterápiás szolgáltatások

Részletesebben

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20.

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20. Klinikai audit standard NEVES Fórum 2016. október 20. A standard filozófiája Felépítése a PDCA elvet követi Fókusz: minőségügy, betegbiztonság Fejlesztési célú tevékenység A klinikai audit a szakmai tevékenységet

Részletesebben

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13. Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről

Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről Sződi Sándor minőség szakértő IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Kérdések várakozások Mit várhatunk az új

Részletesebben

Az Egészségporta Egyesület stratégiája

Az Egészségporta Egyesület stratégiája Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP A-13/ PROJEKT

VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP A-13/ PROJEKT VASTAGBÉLSZŰRÉS CSONGRÁD MEGYÉBEN TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT 2015.06.11. DR. KOVÁCS RITA SZAKMAI KOORDINÁTOR A PROJEKT KÖZVETLEN CÉLKITŰZÉSE Az alprojekt rövid és hosszú távú céljai Kommunikációs

Részletesebben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában,

Részletesebben

I. nap 9.00-10.00 REGISZTRÁLÁS 10.00 MEGNYITÓ: Prof Paragh György, a DE OEC elnöke

I. nap 9.00-10.00 REGISZTRÁLÁS 10.00 MEGNYITÓ: Prof Paragh György, a DE OEC elnöke , DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010. SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KONFERENCIA ÉS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 1 JAVASLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez

A GINOP kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP projektekhez GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése A GINOP-6.2.2 kiemelt projekt bemutatása, kapcsolódása a GINOP-6.2.3 projektekhez Előadó: Szilágyi János GINOP-6.2.2

Részletesebben

FALRA HÁNYT BORSÓ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A SZERVEZETI KIVÁLÓSÁG. Sződi Sándor IFKA - Minőségfejlesztési Központ minőségszakértő, ügyvezető igazgató

FALRA HÁNYT BORSÓ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A SZERVEZETI KIVÁLÓSÁG. Sződi Sándor IFKA - Minőségfejlesztési Központ minőségszakértő, ügyvezető igazgató FALRA HÁNYT BORSÓ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A SZERVEZETI KIVÁLÓSÁG Sződi Sándor IFKA - Minőségfejlesztési Központ minőségszakértő, ügyvezető igazgató FALRA HÁNYT BORSÓ Hatástalan amit mond az ember. Ugyanis ha a

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű

Részletesebben

Célmeghatározás, célhierarchia

Célmeghatározás, célhierarchia Célmeghatározás, célhierarchia ERASMUS+ Célok: A jövőbeli fejlődése során milyen irányban haladjon az intézmény. JÖVŐKÉP A célok lehetnek: 1) - stratégiai célok: általánosak, tágak, hosszú távon fogalmazzák

Részletesebben

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban 2014.09.23 Dr. Sinkó Eszter 1992. évi változások Körzeti orvosból háziorvossá válás: 1. Első orvos beteg

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK. számú melléklete AZ OKTATÁS-MÓDSZERTANI KÖZPONT ÜGYRENDJE BUDAPEST 2015

Részletesebben

Szakmai irányelvek jelentősége a gyógyszerészi gondozásban

Szakmai irányelvek jelentősége a gyógyszerészi gondozásban a gyógyszerészi gondozásban Dr. Hankó Zoltán 2017. 09.15. FESZ kongresszus Cserkeszőlő 1 2014. szeptember 19. Parádsasvár: Gyógyszerészek és gyógyászati segédeszközök Együttműködési lehetőségek a két szakterület

Részletesebben

A HATÉKONY VÁLLALATI MŰKÖDÉS VEZETŐI ESZKÖZTÁRA

A HATÉKONY VÁLLALATI MŰKÖDÉS VEZETŐI ESZKÖZTÁRA A HATÉKONY VÁLLALATI MŰKÖDÉS VEZETŐI ESZKÖZTÁRA XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2018. szeptember 13-14. Tóth Valéria Minőségmenedzsment osztályvezető Magyar Posta Zrt. MINŐSÉG - VERSENYKÉPESSÉG -

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Folyamatcentrikus betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása és eredményei az onkológiai ellátás területén

Folyamatcentrikus betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása és eredményei az onkológiai ellátás területén Folyamatcentrikus betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása és eredményei az onkológiai ellátás területén Király Gyula 2016. október 6., Debrecen XXIII. MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK 1 A fejlesztés

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak

Részletesebben

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér

Részletesebben