PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

Átírás

1 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE ÉVI 3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA május 10.

2 TARTALOMJEGYZÉK 3. SZÁM (2012. május 10.) I. Személyi Oldalszám vonatkozású közgyűlési döntések 17/2012. (04.27.) sz. Kgyh Ülnöki megbízatás megszűnése 229 II. Közgyűlési Rendeletek 4/2012. (V.10.) Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei 229 önkormányzati rendelet szervezeti és működési szabályzatáról 5/2012. (V.10.) Pest Megye Területrendezési Tervéről 246 önkormányzati rendelet III. Közgyűlési határozatok 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és 248 Működési Szabályzata 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlása /2012. (04.27.) sz. Kgyh Területrendezési terv intézkedési javaslat /2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és a Pest 249 megyei Területfejlesztési Stratégia megújítása 22/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító 249 okirat 23/2012. (04.27.) sz. Kgyh Vezető tisztségviselők javadalmazásáról szóló 250 szabályzat 24/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 250 közszolgáltatási szerződés 25/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti terve 26/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi közhasznúsági beszámolója 27/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti terve 28/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 251 haszonkölcsön szerződés 29/2012. (04.27.) sz. Kgyh Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 251 haszonkölcsön szerződés 30/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum 252 ügyrendje 31/2012. (04.27.) sz. Kgyh Europe Direct Információs Központ támogatási 252 megállapodás 32/2012. (04.27.) sz. Kgyh Civil Információs Centrum szándéknyilatkozat /2012. (04.27.) sz. Kgyh SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter 253 menedzseri funkció 34/2012. (04.27.) sz. Kgyh Nemzetiségi önkormányzatok számlavezetése /2012. (04.27.) sz. Kgyh Közbeszerzési összegzés 253 IV. Egyebek MELLÉKLETEK 254 4/2012. (V.10.) Melléklet önkormányzati rendelet

3 5/2012. (V.10.) Melléklet 255 önkormányzati rendelet 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet /2012. (04.27.) sz. Kgyh Melléklet 463 Nemzetiségi önkormányzatok határozat kivonatai 474

4

5 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 229 I. SZEMÉLYI VONATKOZÁSÚ KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉSEK 17/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése megállapítja, hogy Albel Attiláné (személyes adat) bírósági ülnök megbízatása március 1. napjával megszűnt. Határidő: Felelős: döntést követő 1. munkanap dr. Szűcs Lajos elnök II. KÖZGYŰLÉSI RENDELETEK Pest Megye Közgyűlésének 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pest Megye Önkormányzata (a továbbiakban: megyei önkormányzat). (2) A megyei önkormányzat legfőbb szerve: Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés). 2. (1) A megyei önkormányzat székhelye: 1052 Budapest V., Városház u. 7. (2) A megyei önkormányzatot Pest megye közgyűlésének elnöke (a továbbiakban: elnök) képviseli. (3) A közgyűlés szervei: a) az elnök, b) a közgyűlés bizottságai és c) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) 3. A megyei önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során széles körű együttműködésre törekszik a Pest megye valamennyi települési önkormányzatával, a megyei önkormányzatokkal, a Fővárosi Önkormányzattal, a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, az államigazgatási szervekkel, az érdekképviseleti szervekkel, a kamarákkal, egyházakkal és minden olyan tudományos, kulturális, állami, gazdálkodó vagy civil szervezettel ideértve a nemzetközi és regionális együttműködést is ami hozzájárul az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátásához. MÁSODIK RÉSZ A közgyűlés és szervei I. Fejezet A közgyűlés feladatai és megalakulása 1. A közgyűlés feladat- és hatásköre, ciklusprogramja, munkaterve 4. A közgyűlés ellátja a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatait, továbbá a

6 230 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül önként vállalhat feladatokat. 5. (1) A közgyűlés feladat- és hatáskörét a megbízatásának időtartamára szóló a megyei szakmai koncepciókban foglaltak megvalósítását tartalmazó ciklusprogram alapján látja el. (2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a közgyűlés elé terjesztéséről a közgyűlés alakuló ülését követő 6 hónapon belül az elnök gondoskodik. 6. (1) A közgyűlés éves munkaterv szerint végzi munkáját, amelyet minden évben legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig az elnök terjeszt elő. (2) A munkaterv a megyei önkormányzat jogszabályokban foglalt kötelezettségei és a javaslatok alapján készül. (3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez az elnök javaslatot kér a) az alelnöktől, b) a képviselőktől, c) a bizottságoktól, d) a tanácsnoktól, e) a főjegyzőtől és f) a területi nemzetiségi önkormányzatoktól. (4) A munkaterv tartalmazza: a) a közgyűlések tervezett időpontját és tervezett napirendjét, b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, c) a tervezett napirendi pont elkészítéséért felelős belső szervezeti egység megnevezését, d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését, e) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását és f) a közmeghallgatás időpontját. 7. (1) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az elnökre, bizottságra, valamint a megyei önkormányzat részvételével működő társulására átruházhatja. (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az ennek keretében tett intézkedéseiről, azok eredményéről a hatáskörátruházásról szóló határozat vagy rendelet szerint beszámol a közgyűlésnek. (3) Az átruházott hatáskörökről a főjegyző naprakész jegyzéket vezet. 8. (1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. (2) Az ünnepi ülés rendjét és szabályait az elnök határozza meg. Az ünnepi ülésre e rendelet II. fejezetét nem kell alkalmazni. 9. A közgyűlés 43 képviselő tagból áll. 2. A közgyűlés megalakulása 10. Az elnök személyére a képviselők tehetnek javaslatot. Elnökjelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők legalább egynegyede jelöltnek ajánl. A jelöléshez a javasolt személy elfogadó nyilatkozata szükséges. 11. A közgyűlés az elnök javaslatára alelnököt választ. A közgyűlés az elnök javaslata alapján dönt az alelnökök számáról, személyéről, valamint a tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban történő ellátásáról. 12. (1) A közgyűlés az elnök és az alelnök (a továbbiakban együtt:

7 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 231 tisztségviselők) megválasztására a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot hoz létre, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. (2) A szavazatszámláló bizottság maga választja meg tagjai közül a bizottság elnökét. (3) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság tagjai összeszámlálják a szavazatokat, és szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti. 13. (1) Ha az elnökválasztás tekintetében a szavazás eredménytelen, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazás során ha a tisztségre több jelölt volt a két legtöbb szavazatot kapott elnökjelöltre lehet szavazni. (2) Ha az elnökválasztás tekintetében a megismételt szavazás is eredménytelen, a korelnök egyeztetésre hívja fel a képviselőcsoportok vezetőit, majd új jelölést és szavazást kell tartani. (3) Ha az alelnök választásról szóló szavazás eredménytelen, az elnök megismételt szavazást rendelhet el vagy új jelöltre tehet javaslatot. 14. Tisztségviselő megbízatásának megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az elnök választása esetén a korelnök teendőit a helyettesítésre kijelölt alelnök látja el. II. Fejezet A közgyűlés ülésezése 3. A közgyűlés összehívása 15. (1) A közgyűlést az elnök, az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnök által meghatározott sorrend szerint az alelnök, e tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint a tisztségviselők akadályoztatása esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívóval írásban hívja össze. (2) A meghívó tartalmazza az ülés napját, helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és a napirendi pontok előterjesztőit. (3) E rendelet alkalmazásában az írásbeli meghívó kézbesítésének minősül a papír alapon küldött meghívó kézbesítése, az elektronikus levélben, a digitális adathordozón továbbított meghívó, vagy a meghívóhoz elektronikus rendszeren történő hozzáférés biztosítása. (4) E rendelet alkalmazásában a meghívó elektronikus rendszeren történő kézbesítésének időpontja a meghívó megyei önkormányzat elektronikus rendszerébe történő elhelyezésének napja. (5) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselőknek kézbesíteni, hogy azt az ülés napját megelőzően ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik legalább 8 nappal kézhez kapják. 16. (1) Az a meghívóban szereplő napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés, amely előre nem látható okból nem készül el

8 232 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám határidőre, azonban tárgyalását a megyei önkormányzat feladatainak ellátásával összefüggő lényeges ok indokolja, utólagos postázással kerül kézbesítésre. Az elnök mérlegelési jogkörében dönt az utólagos postázás indokoltságáról (2) Amennyiben a kézbesítés a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság tárgyalja. (3) Rendeletalkotásra irányuló előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülésének napját megelőző munkanapon óráig kell kézbesíteni. 17. (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősség indoklásával sürgősségi előterjesztés nyújtható be. (2) Sürgősségi előterjesztésnek minősül e rendelet alkalmazásában az az előterjesztés, amely a kézbesített meghívóban nem szerepel. (3) Amennyiben a sürgősségi előterjesztés kézbesítése a bizottság ülésének időpontját megelőzően történik, az előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság is tárgyalja. (4) A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés napján az ülést megelőzően kell kézbesíteni. (5) Az előterjesztő a sürgősség okát a közgyűlés ülésén, a napirend elfogadása előtt, legfeljebb 2 perces hozzászólásban indokolhatja. (6) A közgyűlés a sürgősségi előterjesztés napirendre vételének kérdésében a napirend elfogadása előtt vita nélkül dönt. (7) Rendeletalkotásra irányuló sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülésének napját megelőző munkanapon óráig kell kézbesíteni. 18. (1) A közgyűlés teljes napirendjéhez a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok kivételével tanácskozási joggal állandó meghívott: a) az alelnök, b) a képviselő c) a bizottság nem képviselő tagja, d) a megyében egyéni választókerületben és a területi listán megválasztott országgyűlési képviselő, e) a főjegyző, f) az aljegyző, g) a kormánymegbízott, h) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke, és i) a megyei önkormányzat könyvvizsgálója. (2) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal lehet meghívni a napirenddel érintett, továbbá az előterjesztő, a közgyűlés elnöke vagy a bizottság által javasolt természetes személyt vagy szervezetet. (3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (4) Azt az előterjesztést, amelynek tárgyalására a közgyűlés zárt ülésén kerül vagy kerülhet sor, kizárólag a 18. (1) a), b) és e) pontjában felsorolt személyek, továbbá az érintett és a szakértő

9 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 233 részére az előterjesztés jellegének megjelölésével és az adatvédelmi szabályokra való felhívással lehet megküldeni. 19. (1) Rendkívüli ülést a közgyűlésen történő bejelentéssel vagy telekommunikációs eszköz útján szóban az ülés összehívása indokának megjelölésével is össze lehet hívni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a rendkívüli ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni. (3) Rendkívüli ülés összehívása esetén e rendelet meghívóra, az előterjesztések bizottsági tárgyalására és a módosító javaslatok benyújtásának határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 4. Előterjesztések 20. (1) Az előterjesztés irányulhat a) rendeletalkotásra vagy határozathozatalra, b) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámoló elfogadására, c) tájékoztatás tudomásulvételére. (2) Előterjesztés benyújtására jogosultak: a) a tisztségviselő, b) a bizottság, c) képviselő vagy képviselőcsoport, d) a tanácsnok és e) a főjegyző. (3) Előterjesztést a közgyűlés vagy bizottság által történő megtárgyalás céljából amennyiben az előterjesztő nem a közgyűlés elnöke közgyűlés elnökéhez írásban kell benyújtani. (4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek, b) a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira történő utalásokat, c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket és a várható következményeket, d) egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket, valamint a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslatot, és e) minden olyan tartami és formai elemet, amelyet a döntés tárgyával összefüggésben jogszabály előír. 21. Amennyiben a főjegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és az elnököt tájékoztatni. 22. (1) Az előterjesztést a közgyűlés ülése előtt a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. (2) Nem kell a bizottság elé terjeszteni az előterjesztést, ha a bizottság ülése után az előterjesztés utólagos postázással kerül kézbesítésre vagy sürgősségi

10 234 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám előterjesztésként kerül benyújtásra. (3) Az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt. (4) A bizottság által indítványozott előterjesztést a közgyűlés elnöke, míg a többi előterjesztésre jogosult által indítványozott előterjesztést a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi. 5. Módosító javaslat 23. (1) Az előterjesztéshez módosító javaslatot tehet az, aki előterjesztés benyújtására jogosult. (2) Módosító javaslatot a (3) és (4) bekezdést és a bizottsági módosító indítványokat kivéve a közgyűlést megelőző második munkanapon óráig, írásban kell benyújtani a közgyűlés elnökéhez, aki gondoskodik a javaslat főjegyző és a képviselők részére történő kézbesítéséről. (3) Az utólagos postázással kézbesített és a sürgősségi előterjesztésekhez a közgyűlésen a vita lezárásáig lehet módosító indítványt előterjeszteni. (4) Ha a napirendi pont vitája során elhangzott hozzászólások vagy egyéb ok miatt olyan új tény, információ merül fel, amely ismerete nélkül a módosító javaslat határidőre történő benyújtására nem volt lehetőség, a módosító javaslatot legkésőbb a napirendi pont vitájának lezárásáig lehet előterjeszteni. (5) A szóban előterjesztett módosító javaslatnak kizárólag az a közérthetően megfogalmazott indítvány tekinthető, amelyről a képviselők egyértelmű döntést tudnak hozni. 24. (1) A módosító javaslatokra alkalmazni kell az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre vonatkozó szabályait azzal, hogy közgyűlés ülésén javasolt módosító indítványokra vonatkozó törvényességi észrevételről a főjegyző a közgyűlést tájékoztatja. (2) Nem bocsátható szavazásra az a módosító javaslat, amely nem felel meg e rendeletben az előterjesztésre meghatározott követelményeknek, (3) Nem minősül módosító indítványnak, ha az előterjesztő saját előterjesztésének módosítását javasolja. Az előterjesztő által befogadott módosító javaslatok az előterjesztés részét képezik, amelyről külön döntés meghozatalára nem kerül sor. (4) A módosító javaslat a szavazás elrendeléséig visszavonható. 25. A bizottság ülését megelőzően benyújtott és kézbesített módosító javaslatokat a módosító javaslattal érintett előterjesztést napirendre tűző bizottság tárgyalja. 6. Az ülés vezetése 26. (1) A közgyűlés ülését az elnök vezeti. (2) Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén az alelnök, a közgyűlés tisztségviselőinek egyidejű akadályoztatása vagy a tisztségek betöltetlensége esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke gyakorolja az ülés összehívására és vezetésére

11 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 235 vonatkozó, a közgyűlés elnökét megillető hatásköröket. (3) Ahol e fejezet elnököt említ, az alatt a közgyűlés elnökét és az ülést vezető (2) bekezdés szerinti személyeket is érteni kell. 27. (1) Az elnök az ülés megnyitása előtt megállapítja a határozatképességet, és azt az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 8 napon belüli időpontra újra összehívhatja. (2) Ha a közgyűlés az ülés közben válik határozatképtelenné, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök a közgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni. 7. Napirend előtti felszólalás 28. (1) Napirend előtt az elnök napirenden nem szereplő, közérdekű ügyben ülésenként egy alkalommal, legfeljebb három percben felszólalást engedélyezhet a képviselőcsoport vezetőjének vagy vezető-helyettesének, a képviselőcsoporttal nem rendelkező képviselőnek, a főjegyzőnek és az alelnöknek. (2) A felszólalási szándékot a felszólalás tárgyát és okát megjelölve az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával írásban be kell jelenteni a közgyűlés elnökének. (3) Napirend előtti felszólalásra az elnöknek, a főjegyzőnek vagy más tisztségviselőnek, kivételesen a képviselőnek lehetősége van 2 percben reagálni. A felszólalás tárgyában vitát nyitni nem lehet. 8. Napirend megtárgyalása 29. (1) A közgyűlés az elnök által előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül dönt. (2) A kézbesített meghívóban szereplő tárgyalási sorrend a napirend elfogadását megelőzően megváltoztatható. A napirendi pontokat a közgyűlés az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. 30. (1) Az előterjesztő a napirend elfogadásáig az előterjesztését visszavonhatja. (2) A napirendi pont elnapolását vagy visszavonását legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának lezárásáig bármely előterjesztésre jogosult kérheti. A közgyűlés a kérdésben vita nélkül dönt. Ha a napirendi pont előterjesztője az elnök, az előterjesztését a közgyűlés döntése nélkül visszavonhatja. (3) Ha az előterjesztő a soron következő közgyűlés napirendjének jóváhagyása előtt kéri, hogy az elnapolt napirendi pontot a közgyűlés ne tárgyalja, az előterjesztést visszavontnak kell tekintetni. 31. Az elnök, a bizottság vagy a képviselő javaslatot tehet napirendi pontok együttes tárgyalására. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt.

12 236 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 9. A tanácskozás rendje 32. (1) Az elnök a) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, b) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a döntés eredményét, c) biztosítja a képviselők hozzászólási, kérdezési jogát. (2) Az elnök biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, vagy szándékosan akadályozza a közgyűlés munkáját. 33. (1) A tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó vita időkerete 30 perc, amelynek túllépése esetén az elnök a vitát lezárhatja. (2) A napirendi pont tárgyalása az előterjesztő vagy az előterjesztő által kijelölt képviselő legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítésével kezdődhet, amely a sürgősségi előterjesztés kivételével nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (3) A hozzászólások előtt a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt tag legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalását. (4) Ha a bizottsági vélemény kialakításával kapcsolatban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg, a bizottsági vélemény ismertetése után a kisebbségi vélemény képviselője teheti meg legfeljebb 2 percben észrevételét. (5) A képviselő és a tanácskozási joggal meghívott (a továbbiakban együtt: hozzászólásra jogosult személy) a tárgyalt napirendi ponthoz való hozzászólási szándékát az elnöknek jelzi. A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban a hozzászólásra jogosult személy legfeljebb 5 percben hozzászólást tehet. (6) Ha ugyanaz a hozzászólásra jogosult személy, ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, hozzászólását 2 percben teheti meg. Harmadik jelentkezésénél az elnök mérlegelési jogkörében dönt a hozzászólás lehetőségének biztosításáról és annak időkeretéről. (7) A képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal meghívottaknak az általa megállapított sorrendben adja meg a szót az elnök. (8) A vita során valamint indokolt esetben a vita lezárását követően a főjegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni vagy hozzá a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban kérdés, észrevétel érkezik. (9) A hozzászólásra rendelkezésre álló időkeret túllépése esetén az elnök a szót megvonhatja. (10) Az elnök a hozzászólót figyelmezteti, ha hozzászólása eltér a tárgyalt napirendi ponttól, vagy ha ismétli a korábban már általa vagy más hozzászólók által a hozzászólás során elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén az elnök megvonhatja a szót. Ebben az esetben a hozzászólásra jogosult személyt

13 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 237 a napirendi pont vitájában nem illeti meg újabb hozzászólás joga. (11) A hozzászólásokat követően az előterjesztő vagy az általa kijelölt személy legfeljebb 5 percben válaszolhat. (12) Ha a napirendi ponthoz nincs több hozzászólásra jelentkező, az elnök a vitát lezárja. (13) A napirendi pont vitáját az elnök foglalhatja össze, egyúttal reagálhat az elhangzott hozzászólásokra. 34. (1) Az elnök a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban indokolt esetben, a hozzászólás okának és céljának megjelölésével egyéb természetes személynek vagy szervezet képviselőjének (a továbbiakban: egyéb hozzászóló) legfeljebb 2 perc időtartamban szót adhat. Különösen indokolt esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólásra jogosult személynek kérdések feltevésére, amelyre az egyéb hozzászóló legfeljebb egy ízben, 5 percben reagálhat. Ezen alcím vonatkozásában a kérdés feltevése hozzászólásnak számít, amelyre e fejezetben meghatározott szabályokat alkalmazni kell. (2) A hozzászólásra jogosult személy személyes érintettség okán a vita lezárása után, de a szavazás előtt legfeljebb 2 perces időtartamban hozzászólást tehet. A személyes kijelentésre az azt kiváltó hozzászólásra jogosult személy legfeljebb 2 percben viszontválasszal élhet. Ezt követően további hozzászólásnak helye nincs. 10. Szavazás 35. (1) A közgyűlés döntéseit nyílt, informatikai rendszerrel támogatott szavazással hozza. A rendszer meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok megszámlálásáról a főjegyző gondoskodik. (2) A szavazás igen, nem, tartózkodom döntési lehetőségekkel történik. (3) A közgyűlés először a módosító javaslatokról szavaz. (4) A határozati javaslat vagy rendelet-tervezet egészét az elnök az elfogadott módosító javaslatokkal együtt teszi fel végszavazásra. (5) Az elnök elrendeli a szavazás megismétlését a) a szavazógép hibája esetén, b) ha a szavazás kézfelemeléssel történt, és a szavazatok összeszámlálását követően kétség merült fel az összeszámlálás helyessége tekintetében, vagy c) törvényességi okból, a főjegyző javaslatára. 36. (1) Bármely képviselő vagy tisztségviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el a közgyűlés. Név szerinti szavazás informatikai rendszerrel támogatva, vagy a rendszer meghibásodása esetén szóbeli úton történhet, amelynek során a főjegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát és a képviselő válaszát igen -nel, nem -mel, vagy tartózkodom -mal adja meg. (2) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

14 238 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám (3) A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és hirdeti ki. 37. (1) A közgyűlés bármely képviselő, tisztségviselő vagy a főjegyző javaslatára titkos szavazást rendelhet el, ha jogszabály erre lehetőséget ad. Titkos szavazást kell tartani, ha ezt jogszabály kötelezővé teszi. (2) A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az esetenként megválasztott szavazatszámláló bizottság gondoskodik, amely a közgyűlés képviselőcsoportjai által delegált egy-egy tagból áll. (3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 11. Ügyrendi javaslat 38. (1) Ügyrendi javaslatnak minősül a tanácskozás rendjére, az ülés vezetésére, a szavazás módjára, a vita lezárására és a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. (2) A napirend elfogadása előtt, valamint a tárgyalt napirendi pontot érintően a vita lezárásáig bármely hozzászólásra jogosult legfeljebb 1 percben szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet. A vita lezárását követően ügyrendi javaslatot csak a szavazás módjára vonatkozóan lehet tenni. A szavazás elrendelését követően ügyrendi javaslat nem terjeszthető elő. (3) Az elnök elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. (4) A közgyűlés az ügyrendi javaslatról vita nélkül dönt. (5) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól a szót megvonja. 12. Tárgyalási szünet 39. (1) Az elnök indokolt esetben a képviselőcsoport vezetőjének, vagy a bizottság elnökének kérésére, vagy saját jogkörében tárgyalási szünetet rendelhet el. (2) A tárgyalási szünet elrendelésének kezdeményezésére jogosult személy a napirend tárgyalása során ezen jogával csak egy alkalommal élhet. (3) A tárgyalási szünet időtartama legfeljebb 15 perc. 13. Az ülés félbeszakítása 40. Ha a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. 14. Kizárás a döntéshozatalból 41. Amennyiben jogszabályban meghatározott okból a közgyűlés a döntéshozatalból kizárja elnököt, az elnök köteles az ülés vezetését e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint átadni. 15. Kérdés, bejelentés 42. (1) A képviselő a tisztségviselőkhöz, a főjegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és a tanácsnokhoz önkormányzati feladatellátást érintő ügyekben, felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. (2) A kérdés formái:

15 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 239 a) közgyűlési kérdés és b) közgyűlés ülésén kívüli kérdés. (3) A kérdésben egyértelműen meg kell jelölni a kérdés címzettjét, valamint a kérdés formáját. 43. (1) A közgyűlési kérdést írásban kell benyújtani, vagy szóban előadni a közgyűlés ülésén. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. (2) A megkérdezett a közgyűlési kérdésre a közgyűlés ülésén vagy amennyiben a kérdés a közgyűlés ülésén tartalmánál vagy terjedelménél fogva azonnal nem válaszolható meg írásban tizenöt napon belül ad választ. A kérdést és az arra adott választ kivéve, ha az a közgyűlés ülésén szóban elhangzott valamennyi képviselő részére kézbesíteni kell. 44. A közgyűlés ülésén kívüli kérdést írásban kell benyújtani. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni. A kérdésre a kérdezett 15 napon belül írásban ad választ a kérdező részére. 45. A bejelentés valamely - intézkedést nem igénylő - tény, körülmény szóbeli megismertetése a közgyűléssel. Bejelentést a képviselő az Egyebek napirendi pont során, legfeljebb 2 percben tehet. 16. Nyilvánosság 46. (1) A közgyűlés ülése jogszabályban meghatározott kötelező és elrendelhető zárt ülések kivételével nyilvános. (2) Bármely előterjesztésre jogosult kérelmére a közgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja, ha a zárt ülés jogszabályi feltételei fennállnak. (3) A nyilvános ülésen a hallgatóság a véleménynyilvánítás ülés rendjét megzavaró formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. 47. (1) A közgyűlés időpontjáról, napirendjéről és döntéseiről a megye lakosságát a megyei önkormányzat honlapján kell tájékoztatni. (2) A közgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei a Hivatalban a nyilvánosság számára hozzáférhetőek. III. Fejezet A közgyűlés döntései és dokumentumai 17. A közgyűlés döntései 48. (1) A közgyűlés döntései: önkormányzati rendelet és közgyűlési határozat. (2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, minden naptári év elejétől újra kezdődő, folyamatos sorszámmal kell ellátni. (3) A közgyűlés rendeletének megjelölése: a) Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének, b) rendelet sorszáma arab számmal, c) a / jel, d) évszám, e) zárójelben a kihirdetés hónapja római és napja arab számmal, f) önkormányzati rendelete, g) a rendelet címe. (4) A közgyűlés határozatának megjelölése: a határozat sorszáma arab számmal/évszám

16 240 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám (a meghozatal hónapja és napja arab számmal) PMÖ határozat. (5) A közgyűlés által elfogadott rendeletet és határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. 49. A közgyűlés jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) ügyrendi javaslatról, c) a módosító javaslatról, d) a sürgősség kérdésében, e) zárt ülés elrendeléséről, f) titkos szavazás elrendeléséről, g) előterjesztés visszavonásáról, elnapolásáról, h) valamely feladat elvégzéséről vagy szerv tevékenységéről szóló beszámolóról, i) a tájékoztató anyagról, j) minden olyan kérdésben, melyben nincs alakszerű döntéshozatali kötelezettsége. 18. A rendelet és határozat kihirdetése 50. (1) A rendelet és határozat kihirdetéséről, nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik. (2) A megyei önkormányzat hivatalos lapja Pest Megye Önkormányzatának Közlönye (a továbbiakban: megyei közlöny). A megyei közlöny elektronikus úton, a megyei önkormányzat hivatalos honlapján jelenik meg. (3) A rendeletet és a határozatot a megyei közlönyben kell kihirdetni. 51. A megyei közlöny megjelenéséről szóló értesítést elektronikus úton meg kell küldeni a) a képviselőknek, b) a bizottságok nem képviselő tagjainak, és c) a megyében egyéni választókörzetben vagy területi listán megválasztott országgyűlési képviselőknek. 19. A közgyűlés dokumentumai 52. (1) A közgyűlés üléséről hangfelvétel és két eredeti példányban jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmazza: a) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, b) napirendi pontonként a tárgy szerint illetékes bizottság véleményét. (3) A jegyzőkönyv mellékletei: a) a meghívó, b) a napirend szerinti előterjesztések, c) a döntések jegyzőkönyvi kivonatai és d) a jelenléti ív. (4) A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés ülésétől számított 15 napon belül el kell készíteni és annak eredeti példányát meg kell küldeni a kormányhivatalnak, egy-egy másolati példányát a képviselőcsoportok vezetőinek, a Pest Megyei Levéltárnak és a Pest Megyei Könyvtárnak. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti és másolati példányait az előbbiekben említett módon kell az ott felsoroltaknak a Pest Megyei Könyvtár kivételével megküldeni. 53. (1) A közgyűlés bármely képviselő, vagy a főjegyző indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

17 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 241 (2) A zárt ülés hangfelvételébe és írásos dokumentumaiba a 18. (4) bekezdésében felsorolt, valamint a döntés végrehajtásában érintett vagy érdekelt személyek tekinthetnek be. (3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben rögzített a külön törvény szerinti közérdekű és közérdekből nyilvános adatról írásbeli kérelemre, személyi korlátozás nélkül információt kell adni. HARMADIK RÉSZ A képviselő, a tanácsnok és a képviselőcsoport IV. Fejezet A képviselő 54. A képviselő esküjének megfelelően a megye egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. 55. A képviselő köteles a) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni az elnöknek vagy a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van, b) a képviselői megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét megőrző magatartást tanúsítani, c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott titkot a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint megőrizni, d) személyi adatainak és elérhetőségének változása esetén az új adatokat a hivatal rendelkezésére bocsátani. 56. A képviselőket és a nem képviselő bizottsági tagokat megillető juttatásokat külön önkormányzati rendelet szabályozza. V. Fejezet A tanácsnok 57. (1) A közgyűlés tagjai sorából tanácsnokot választhat. (2) A tanácsnok feladat- és hatásköreit a közgyűlés határozatban állapítja meg. 58. A tanácsnok megbízatása megszűnik a) képviselői mandátuma megszűnésével, b) ha a tanácsnok számára megállapított feladatkört a közgyűlés megszünteti, c) a képviselőcsoportból történő kilépés vagy kizárás esetében, d) lemondással, vagy e) visszahívással. VI. Fejezet A képviselőcsoport 20. A képviselőcsoport megalakulása 59. (1) A közgyűlésben mandátumot szerzett pártok és társadalmi szervezetek tevékenységük összehangolására, a döntések kialakításához szükséges vélemények, javaslatok egyeztetése céljából képviselőcsoportot hozhatnak létre. Több párt vagy társadalmi szervezet közös képviselőcsoportot hozhat létre. (2) A képviselőcsoport elnevezéséről a képviselőcsoport önállóan dönt. (3) A képviselőcsoport létszáma legalább három fő.

18 242 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám (4) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. (5) A képviselőcsoport alakításának joga kizárólag közgyűlésben mandátumot szerzett pártokat és társadalmi szervezeteket illeti meg. Képviselőcsoport szétválással, kiválással vagy független képviselők által nem alakítható. 60. (1) A képviselőcsoport megalakulását a közgyűlés alakuló ülésén írásban kell bejelenteni. (2) A bejelentés tartalmazza a) a képviselőcsoport elnevezését, b) a megválasztott vezető, vezető-helyettes nevét, és c) a képviselőcsoportot alkotó képviselők névsorát. 61. (1) A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén feladatait a képviselőcsoport vezetőjének helyettese látja el. (2) Két vezető-helyettese csak annak a képviselőcsoportnak lehet, amelynek létszáma meghaladja a 15 főt. 21. A képviselőcsoport megszűnése, kilépés, kizárás 62. (1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma három fő alá csökken. (2) A képviselőcsoport vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az elnöknek. E határidő elmulasztása esetén az elnök a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja. 63. (1) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. (2) A kilépésről vagy kizárásról a képviselőcsoport vezetője az elnököt 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja, a kilépés vagy a kizárás napjának megjelölésével. Kilépés esetén a kilépett képviselő is tájékoztathatja az elnököt, megjelölve a kilépés időpontját. (3) A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. A független képviselő a kilépés vagy kizárás bejelentésétől számított 6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz annak egyetértésével csatlakozhat. 64. Ha a képviselőcsoport tagjaiban változás állt be, a változást a képviselőcsoport vezetője a változástól számított 3 munkanapon belül írásban jelenti be az elnöknek. 22. A képviselőcsoport működése 65. (1) A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg. (2) A képviselőcsoport működésének feltételeit a Hivatal biztosítja. (3) A megyei önkormányzat székhelyén a képiselőcsoportok részére külön irodahelyiséget kell biztosítani. NEGYEDIK RÉSZ A közgyűlés szervei és a főjegyző VII. Fejezet A tisztségviselők 23. A közgyűlés elnöke 66. (1) Az elnök a megyei önkormányzat vezető

19 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 243 tisztségviselője, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. (2) Az elnök a) gondoskodik a megyei önkormányzat és szervei hatékony működéséről, b) segíti a képviselőcsoportok és a képviselők munkáját, c) rendszeres kapcsolatot épít ki és tart fenn a fővárosi és más megyei, valamint a megye területén működő települési önkormányzatokkal, továbbá európai és külföldi önkormányzati szervezetekkel, d) átruházott hatáskörében közbeszerzési eljárásban gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit, e) átruházott hatáskörben elvégzi a települési önkormányzatok által elkészített és benyújtott településszerkezeti tervek véleményezését, f) gyakorolja a közgyűlés által ráátruházott hatásköröket, (3) Az elnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat az illetmény és a költségátalány megállapításának kivételekkel - a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság gyakorolja. 24. A közgyűlés alelnöke 67. (1) Az elnök akadályoztatása, tartós távolléte vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítéssel megbízott alelnök gyakorolja az elnököt megillető jogokat, és látja el a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket. (2) Az alelnök feladatait az elnök határozza meg. VIII. Fejezet A közgyűlés bizottságai 25. A bizottságok létrehozása és tagjai 68. (1) A közgyűlés a döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot, ideiglenes bizottságot és albizottságot (a továbbiakban együttesen: bizottság) hozhat létre. (2) A bizottság feladat- és hatásköréről, elnevezéséről, tagjairól, elnökéről és alelnökéről a közgyűlés határozatban dönt. (3) A bizottságok elnevezését, általános feladat- és hatáskörét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 69. (1) A közgyűlés az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely a meghatározott idő lejártát vagy a feladat elvégzését követően megszűnik. (2) Ideiglenes bizottság a) egyes közgyűlési döntések előkészítésének, felülvizsgálatának, végrehajtásának ellenőrzése, b) esetenként jelentkező, fokozott mérlegelést és különös körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása, vagy d) egyes kiemelt megállapodások előkészítése céljából hozható létre. 70. (1) Albizottság valamely bizottság feladatkörébe tartozó, kiemelt feladat ellátására hozható létre. (2) Az albizottság létszáma nem haladhatja meg az állandó bizottság létszámát. (3) Az ideiglenes bizottságra és albizottságra a bizottságra vonatkozó szabályokat e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell.

20 244 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 71. (1) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Egy képviselő csak egy állandó bizottságban lehet elnök vagy alelnök. (2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 26. A bizottság működése 72. (1) E rendeletben a közgyűlési meghívóra, a határozatképességre, előterjesztések formai és tartalmi követelményeire, a sürgősségi előterjesztésekre, az utólagos postázás útján kézbesített előterjesztésekre, a rendkívüli ülés összehívására, a módosító javaslatokra, a tárgyalási sorrendre, a tanácskozás rendjére, a szavazásra, az ügyendi javaslatra, a tárgyalási szünetre, az ülés félbeszakítására, a nyilvánosságra, a határozat kihirdetésére és a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kérdésekben e fejezet vonatkozásában a) közgyűlés helyett a bizottsági ülést, b) az elnök helyett a bizottság elnökét kell érteni. 73. (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke a napirendi javaslatot tartalmazó meghívóval írásban hívja össze. (2) A bizottság alelnöke a bizottság elnökének akadályoztatása esetén gyakorolja a bizottság elnökének hatásköreit. (3) A bizottság alelnöke a bizottság elnöke által rábízott feladatokat látja el. (4) A meghívót és az előterjesztéseket írásvédett formában, elektronikus úton úgy kell a bizottság tagjainak kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik legalább 2 munkanappal kézhez kapják. (5) A bizottság ülésén a szavazás kézfelemeléssel történik. (6) A bizottsági ülések teljes napirendjéhez tanácskozási joggal állandó meghívott: a) a tisztségviselő, b) a főjegyző, c) az aljegyző, és d) a területi nemzetiségi önkormányzat elnöke. (7) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal lehet meghívni a 18. (2) bekezdésében felsoroltakat. 74. (1) A bizottság tanácskozóképességéhez a bizottsági tagok több mint egyharmadának a jelenléte szükséges. A bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. (2) Ha a bizottság tanácskozóképes, a meghívóban szereplő napirendi pontokat a bizottság megtárgyalhatja, azonban döntést nem hozhat. 75. (1) A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés határozata, az elnök vagy a bizottsági tagok legalább felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

21 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 245 (2) A bizottságok elnökei javaslatot tehetnek együttes ülés tartására. Együttes ülést akkor kell tartani, ha a javaslattal valamennyi érintett bizottság egyszerű szótöbbséggel, különkülön egyetért. Nem tárgyalható együttes ülésen a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet. 76. (1) A bizottságok munkájukról éves beszámolót készítenek, melyet minden évben legkésőbb a közgyűlés utolsó ülésén terjesztenek elő. (2) A bizottságok határozatainak végrehajtásáról, a működésükhöz szükséges szakmai, technikai feltételekről a főjegyző gondoskodik. (3) A bizottság működésének további jogszabályokban és e rendeletben nem szabályozott szabályait maga határozhatja meg. 27. A bizottság döntései és dokumentumai 77. (1) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során határozatot hoz. (2) A bizottság feladat- és hatáskörében javaslattételi, véleményezési jogot gyakorol, amelyet állásfoglalás formájában jelenít meg. (3) A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése: sorszáma arab számmal / évszám arab számmal (hónap arab számmal, nap arab számmal) a bizottság betűjele és határozat vagy állásfoglalás megnevezés. 78. (1) A bizottság üléséről hangfelvétel és ennek alapján jegyzőkönyv készül, amelyet az üléstől számított 8 nap alatt kell elkészíteni. Kivételesen a bizottság elnökének döntése alapján szószerinti jegyzőkönyv készül. (2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvekre a közgyűlési jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. IX. Fejezet A főjegyző és a hivatal 28. A főjegyző 79. (1) A főjegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal. (2) A főjegyző a) képviseli és vezeti Pest Megye Önkormányzatának Hivatalát, b) tájékoztatja a közgyűlés elnökét, a képviselőket és a bizottságokat a megyei önkormányzatot érintő jogszabályváltozásokról, és jelzi azokat a jogszabályi előírásokat, határidőket, amelyekhez a közgyűlés vagy más szerv döntése szükséges, c) a közgyűlés elnökének irányításával biztosítja a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítését, d) kapcsolatot tart a megye településeinek jegyzőivel, a főváros és más megyék főjegyzőivel, e) a hivatal tevékenységét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az állami és más önkormányzati szervekkel. 80. (1) A főjegyzőt akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. (2) Az aljegyző feladatait a főjegyző határozza meg. (3) A főjegyzői és az aljegyzői tisztég egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása

22 246 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám esetén a főjegyző helyettesítését a titkársági feladatait közvetlenül ellátó szervezeti egység vezetője látja el. 29. A hivatal 81. (1) A közgyűlés a megyei testületek és a tisztségviselők munkájának segítésére, az önkormányzati feladatok végrehajtására egységes hivatalt hoz létre. (2) A Hivatal elnevezése: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala. (3) A Hivatal a) segíti a tisztségviselők, a bizottságok és a képviselők munkáját és tevékenységét, b) előkészíti, végrehajtja és ellenőrzi a főjegyző és az elnök hatáskörébe tartozó ügyeket, és c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. (4) A Hivatal működésére, feladataira, irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat Pest Megye Önkormányzatának Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések 82. (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 13/2011. (V. 31.) önkormányzati rendeletének 1-3., 5., 6. (2) bekezdése, 7-88., és az 1-5. mellékletei, Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 19/2011. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete, dr. Szép Tibor sk. főjegyző valamint Pest Megye Közgyűlésének 28/2011. (XII.23.) önkormányzati rendelete. dr. Szűcs Lajos sk. elnök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete Pest Megye Területrendezési Tervéről Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 27. (1) bekezdésében, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 11. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. A rendelet területi hatálya 2. A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza.

23 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE Értelmező rendelkezések 3. A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. -ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni. 4. A megye térségi szerkezeti terve 4. A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1: méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza. 5. A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség. 6. (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az mellékletek tartalmazzák. (2) A villamosenergia-átviteli és térségi ellátást biztosító hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai, országos és térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az mellékletek tartalmazzák. 5. Térségi övezetek és térségi övezeti szabályok 7. (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1: méretarányban a rendelet mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: a) Magterület övezete (3.1. melléklet) b) Ökológiai folyosó övezete (3.1. melléklet) c) Pufferterület övezete (3.1. melléklet) d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. melléklet) e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.3. melléklet) f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.3. melléklet) g) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3.4. melléklet) h) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet) i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet) j) Világörökség és világörökségvárományos terület övezete (3.6. melléklet) k) Történeti települési terület övezete (3.7. melléklet) l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.8. melléklet) m) Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete (3.9. melléklet) n) Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete (3.10. melléklet) o) Rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.11. melléklet) p) Nagyvízi meder övezete (3.11. melléklet) q) Földtani veszélyforrás területének övezete (3.12. melléklet)

24 248 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám r) Vízeróziónak kitett terület övezete (3.13. melléklet) s) Széleróziónak kitett terület övezete (3.14. melléklet) t) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3.15. melléklet) u) Honvédelmi terület övezete (3.15. melléklet) (2) Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete területére kívülről szennyvíz bevezetése nem történhet. Az övezetben a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. 8. (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet melléklete tartalmazza. (2) Az egyes települések mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet melléklete tartalmazza. 6. Záró rendelkezések 9. (1) E rendelet június 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül összhangba kell hozni e rendelettel. (3) A megyei területrendezési tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. 10. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendelet. III. KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. (5) bekezdése és a önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 75. (3) bekezdése alapján a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja Pest Megye Önkormányzata Hivatalának szervezeti és működési szabályzatát; 2. hatályon kívül helyezi Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyrendjéről szóló 221/2011 (06.24) sz. Kgyh-t. Határidő: Felelős: azonnal dr. Szép Tibor főjegyző 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. elfogadja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 23/B. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Pest Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási ajánlásait a melléklet szerint, egyidejűleg a 202/2006. (08.25.) sz. KGYH-t hatályon kívül helyezi, 2. felkéri elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. dr. Szép Tibor sk. főjegyző dr. Szűcs Lajos sk. elnök Határidő: június 30. Felelős: dr. Szűcs Lajos elnök

25 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE /2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. elfogadja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló többször módosított évi XXI. törvény 23/B. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Pest Megye Területrendezési Tervének megyei területrendezési intézkedési javaslatát a melléklet szerint, egyidejűleg a 203/2006. (08.25.) sz. KGYH-t hatályon kívül helyezi, 2. felkéri elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. 4. felhatalmazza elnökét, hogy a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és Pest megyei Stratégiai Program megújításának céljából Pest Megye Önkormányzata évi költségvetéséről szóló 1/2012. (III.03.) önkormányzati rendelete területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására biztosított előirányzata terhére a közbeszerzési értékhatárt nem meghaladóan külső szakértőkkel szerződést kössön. Felelős: Határidő: dr. Szűcs Lajos elnök folyamatos 22/2012. (04.27.) sz. Kgyh Határidő: Felelős: folyamatos dr. Szűcs Lajos elnök Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 21/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. támogatja, hogy jelen határozat mellékletét képező vitaanyag Pest megye települési önkormányzatai, valamint társadalmi szervezetek, vállalkozói szerveztek és érdekképviseletek részére javaslattétel és egyeztetések lefolytatásának céljából megküldésre kerüljön; 2. felkéri elnökét, hogy a Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és a Pest megyei Területfejlesztési Stratégia felülvizsgálatára és megújítására vonatkozó intézkedéseket megtegye; 3. elhatalmazza elnökét, hogy a koncepcióval és a stratégiával kapcsolatos kérdéseket a Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum keretében megtárgyalja; 1. jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítását jelen határozat melléklete szerint; 2. a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. felügyelő bizottság tagjaivá április 1-től április 1-ig az alábbi személyeket megválasztja: Majoros Emma Erzsébet, Mihály Margit, Mucsányi Tamás; 3. felhatalmazza a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, valamint szükség esetén a közgyűlés elnökét, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárással kapcsolatos, továbbá a módosítások átvezetéséhez szükséges egyéb jognyilatkozatokat megtegye; 4. jóváhagyja, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. a számvitelről szóló évi C.

26 250 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám törvény 155. (3) bekezdése alapján állandó könyvvizsgálót nem bíz meg, azonban eseti jelleggel az ügyvezető döntése alapján sor kerülhet könyvvizsgáló megbízására. Határidő: 1-2 és 4. pont vonatkozásában azonnal; 3. pont vonatkozásában: Ctv. szerinti határidőkön belül Felelős: 1-2. pont vonatkozásában: dr. Szűcs Lajos elnök 3-4. pont vonatkozásában: Kuszák Miklós ügyvezető 23/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. jóváhagyja Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft., a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 5. -ának (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, valamint az Mt (1) bekezdése vagy 188/A. (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzatát jelen határozat melléklete szerint; 2. felhatalmazza a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, valamint szükség esetén a közgyűlés elnökét, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) szerinti eljárással kapcsolatos jognyilatkozatokat megtegye. Határidő: 1. pont vonatkozásában azonnal; 2. pont vonatkozásában: Ctv. szerinti határidőkön belül Felelős: 1-2. pont vonatkozásában: dr. Szűcs Lajos elnök 2. pont vonatkozásában: Kuszák Miklós ügyvezető 24/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel kötendő közszolgáltatási szerződést (1. sz. melléklet); 2. felkéri elnökét, Pest Megye Önkormányzatának főjegyzőjét és a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét a közszolgáltatási szerződés aláírására. Határidő: május 2. Felelős: dr. Szűcs Lajos elnök dr. Szép Tibor főjegyző Kuszák Miklós ügyvezető 25/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti tervének teljesítéséről szóló beszámolót. Határidő: Felelős: azonnal dr. Szűcs Lajos elnök

27 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE /2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi közhasznúsági beszámolóját. Határidő: Felelős: azonnal dr. Szűcs Lajos elnök 27/2012. (04.27.) sz. Kgyh térítésmentesen biztosítja a Budapest, belterületi hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található 107, 111 és 112 számú, mindösszesen 117,55 m2 alapterületű irodahelyiségek használatát december 31. napjáig, 2. egyúttal felkéri Elnökét a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel kötendő haszonkölcsön szerződés aláírására. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése Határidő: Felelős: döntést követő 1. munkanap dr. Szűcs Lajos elnök 1. jóváhagyja a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft évi üzleti tervét (1. sz. melléklet). 2. jóváhagyja, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Kft. eredménytartalékát a évben működési célra felhasználja. Határidő: Felelős: 1. pont: azonnal 2. pont: december 31. dr. Szűcs Lajos elnök Kuszák Miklós ügyvezető 28/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendelet 9. (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 10. (5) bekezdése alapján a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.) részére 29/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2003. (VI. 20.) Pm. számú rendelet 9. (1) bekezdésének b) pontja, valamint a 10. (5) bekezdése alapján a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 7.) részére térítésmentesen biztosítja a Budapest, belterületi hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található 133 számú 14,7 m2 alapterületű irodahelyiség használatát december 31. napjáig, 2. egyúttal felkéri Alelnökét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötendő haszonkölcsön szerződés aláírására. Határidő: Felelős: döntést követő 1. munkanap Wentzel Ferenc alelnök

28 252 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 30/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 14/B. alapján jóváhagyja a határozat mellékletét képező, Pest Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ügyrendjét. Határidő: Felelős: azonnal dr. Szűcs Lajos elnök 31/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. mint a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. alapító okiratában megnevezett alapítói jogok gyakorlója az Európai Unió és a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. között a Europe Direct Információs Központok program keretében kötendő egyedi támogatási megállapodás megkötését jóváhagyja; 2. egyúttal felkéri a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjét az egyedi támogatási megállapodás aláírására. Határidő: döntést követő 1. munkanap Felelős: Kuszák Miklós, a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője 32/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szerint a Civil Információs Centrum cím elnyerése vonatkozó pályázata keretében megkötendő, jelen határozat melléklete szerinti együttműködési szándéknyilatkozatot és megállapodást megkösse, amennyiben a civil szervezetek annak tartalmát elfogadják; 2. felkéri elnökét, hogy a megkötött megállapodásokról a közgyűlést soron következő ülésén tájékoztassa. Határidő: április 30. Felelős: dr. Szűcs Lajos elnök 33/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1. jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata a SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter menedzseri funkcióit ellássa; 2. jóváhagyja, hogy Pest Megye Önkormányzata, mint klaszter menedzser a Koronaékszer Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (1054 Budapest, Alkotmány utca 23. I. em. 3.) a) a mintaház akció önkormányzati finanszírozási és EU támogatási koncepciójának előkészítésében és kialakításában, valamint a mintaépületek megvalósításához szükséges források biztosításával kapcsolatos dokumentumok

29 2012. évi 3. szám PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 253 elkészítésében való közreműködésre; b) a mintaházak kiválasztásában való közreműködésre, az akcióban részt vevő önkormányzatok tevékenységének koordinálására ellenszolgáltatás nélküli szerződést kössön azzal, hogy a Koronaékszer Zrt. e tevékenységéből keletkezező bevételéből, éves szinten havi átlagban ,- Ft-ot Pest Megye Önkormányzata részére a klaszter menedzseri funkcióhoz való hozzájárulás címén átutal; 3. a SOLANOVA/HU Energiahatékonyság Klaszter működésére a Budapest belterületi hrsz-ú, természetben 1052 Budapest, Városház u. 7. szám alatti ingatlan első emeletén található, 125. számú, 9,5 nm 2 alapterületű irodahelyiség használatát december 31. napjáig térítésmentesen biztosítja. 35/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 1.) elfogadja a Pest Megye Önkormányzata évi közbeszerzési eljárásairól készített beszámolót, valamint az éves statisztikai összegezést az 1. számú melléklet alapján; 2.) felkéri Pest Megye Főjegyzőjét, hogy az 1. számú melléklet szerinti éves statisztikai összegezést küldje meg a Közbeszerzési Hatóságnak. Határidő: május 31. Felelős: dr. Szép Tibor főjegyző Határidő: folyamatos Felelős: a szerződés hatálya alatt dr. Szűcs Lajos elnök 34/2012. (04.27.) sz. Kgyh Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Pest megyei területi nemzetiségi önkormányzatok pénzforgalmi számláit a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. vezesse. Határidő: Felelős: döntést követő 1. munkanap dr. Szűcs Lajos elnök

30

31 IV. EGYEBEK MELLÉKLETEK 4/2012. (V.10.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete 1. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (GPB) A BIZOTTSÁGOK FELADATAI A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, vagyoni jellegű döntések előkészítése, véleményezése az alábbi körben: 1.1. költségvetési koncepcióval és a költségvetéssel, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolóval, valamint a költségvetés módosításaival kapcsolatos előterjesztések, 1.2. a gazdálkodás vonatkozásában jelentős hatással bíró ügyek, 1.3. a megyei önkormányzat gazdasági társaságával, társulásaival, kapcsolatos gazdasági, pénzügyi ügyek, I.4. vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek, 1.5. közbeszerzésekkel kapcsolatos előterjesztések. 2. Jogi és Önkormányzati Bizottság (JÖB) A bizottság feladata Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének feladat- és hatáskörébe tartozó, a jogszabályok által kötelezően megállapított, valamint önként vállalt feladataival kapcsolatos döntések előkészítése, véleményezése különösen az alábbi körben: 2.1. önkormányzati rendelet-tervezetek, közgyűlés jóváhagyását igénylő szerződések, területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatos előterjesztések, 2.2. hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek, 2.3. természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek, 2.4. kutatás-fejlesztés és innovációval kapcsolatos ügyek, 2.5. a megye területére készülő közlekedési fejlesztéssel kapcsolatos koncepciókkal, tervekkel kapcsolatos ügyek, 2.6. területi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos ügyek, 2.7. képviselői összeférhetetlenségi ügyek, 2.8. a tisztségviselők és a képviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzése, nyilvántartása, 2.9. ifjúsági és sport ügyek, nemzetközi kapcsolatok.

32 256 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete mellékletei 1.1. melléklet Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok

33 Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere ( mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár Görbeháza Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része) M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) Szolnok Püspökladány - Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) M5: Gyál (M0) Kecskemét - Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (Szerbia) (a TEN-T hálózat része) M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége Dunaújváros - Kecskemét térsége Szolnok - Füzesabony térsége (M3) M44: Kecskemét térsége Békéscsaba Gyula - (Románia) Főutak A főúthálózat elemei 3.sz.főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) 4.sz.főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) 5.sz.főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia) 12.sz.főút: Vác (2.sz.főút) - Nagymaros - Szob 31.sz.főút: Budapest - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33.sz.főút) 311.sz.főút: Nagykáta (31.sz.főút) - Cegléd (4.sz.főút) 405.sz. főút: Albertirsa (4.sz.főút) - Újhartyán (M5) 441.sz.főút: Cegléd (4.sz.főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445.sz.főút) 51. sz. főút: Budapest - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia) Új főúti kapcsolatok Budapest (M0) - Nagykáta térsége - Jászberény - Újszász térsége (32.sz.főút) Albertirsa (4.sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32.sz. főút) Szabadegyháza (62.sz. főút) - Adony - Ráckeve - Dabas - Újhartyán (M5) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni. 5.sz. főút: 311.sz. főút: 441.sz. főút: 51.sz.főút: Dabas, Örkény Nagykáta, Cegléd Cegléd, Nagykőrös Kiskunlacháza, Dömsöd

34 258 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Térségi jelentőségű mellékutak Csepel-szigeti gerincút (Budapest/Szigetszentmiklós) - Szigetszentmárton Százhalombatta - Délegyháza 1.3. Főúton tervezett nagy híd Tervezett Duna-híd: Lórév térsége - (új főút) 1.4. Határátkelők és határátlépési pontok Térségi jelentőségű közúti határátlépési pontok Szlovákia felé Ipolydamásd - (Helemba) Letkés - (Ipolyszalka) Városmikola - (Ipolypásztó) Bernecebaráti - (Ipolyvisk) Vasúti törzshálózaton lévő határátkelő és határátlépési pont Szlovákia felé Szob 1.5. Az országos vasúti törzshálózat Pest megyét érintő elemei Tervezett nagysebességű vasútvonalak (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom és Rajka - Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia) (IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér - Záhony térsége - (Ukrajna) (V. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakasza) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Budapest Szob - (Szlovákia) Budapest - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor Budapest - Szolnok - Debrecen Nyíregyháza - Záhony - (Ukrajna) Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Lökösháza - (Románia) Cegléd - Szeged Budapest - Kelebia - (Szerbia) Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak Budapest Vácrátót - Vác Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - (Szlovákia) Budapest Lajosmizse - Kecskemét

35 Az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei (A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan) A Budapestet délről kerülő vasútvonal Komárom - Kisbér - Mór - Bodajk - Székesfehérvár - Pusztaszabolcs - Ercsi Szigetújfalu Áporka Kiskunlacháza Bugyi Dabas Újhartyán Pusztavacs - Cegléd településeket érintve (a Dunán és a ráckevei Duna ágon új Duna híddal) Vasúti törzshálózaton tervezett nagy híd Ercsi térségében a Budapestet délről kerülő vasútvonalon a Duna fő- és mellékágán Vasúti mellékvonal Vác - Drégelypalánk - Balassagyarmat 1.6. Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér Kiskunlacháza 1.7. Pest megyét érintő országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Országos kerékpárút törzshálózat elemei 1. Felső-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 1.C Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verőce-Vác-Göd-Dunakeszi-Budapest 2. Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A (Szlovákia)-Szob-Kemence-Balassagyarmat-Szécsény-Salgótarján-Cered-Ózd- Bánréve-Aggtelek-Jósvafő-Szalonna-Hidasnémeti-Gönc-(A 4.sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza)-sátoraljaújhely-pácin-záhony-zsurk-lónya- Vásárosnamény-Tarpa-Szatmárcseke-Tiszacsécse-Tiszabecs-(Ukrajna) 3. Kelet-magyarországi kerékpárút: 3.A. Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllő-Zagyvaszántó-Gyöngyöspata-Gyöngyös- Markaz-Kisnána-Egerszalók-Eger-Mezőkövesd-Poroszló-Tiszafüred-Hortobágy- Nádudvar-Hajdúszoboszló-Debrecen-Nyírábrány-Nyírbátor-Csenersima-Tiszabecs 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) 6.A. Budapest-Dunaharaszti-Taksony-Dunavarsány-Majosháza-Ráckeve-Dömsöd- Dunavecse-Dunaegyháza-Solt-Dunapataj-Ordas-Dunaszentbenedek-Uszód-Foktő-Fajsz-Baja- Szeremle-Dunafalva-Mohács-Kölked-(Horvátország) 31. Zagyvamenti kerékpárút: - Zagyvaszántó-Hatvan-Jászberény-Szolnok 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárút: - Jászberény-Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Bugacpusztaháza Térségi jelentőségű kerékpárutak (Duna)-Ráckeve-Dabas-Pilis-Nagykáta Gyál-Újlengyel-Nagykőrös-(Tisza) Tápiószentmárton-Bag-Galgamácsa-Acsa-Vác Kemence-Bernecebaráti-Parassapuszta Nagymaros-Kóspallag-Diósjenő Galgaguta-Acsa-Erdőkürt-Verseg Tápiószentmáron-Tápióbicske-Tápiószecső

36 260 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 1.8. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Pest megyét érintő szakaszai A vízi út neve A szakasz (fkm-fkm) A vízi út osztálya Duna (nemzetközi vízi út) VI/B Duna (nemzetközi vízi út) VI/C Ráckevei Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 58-0 III 1.9. Személyforgalmi kikötők Dunán: - Szob - Zebegény - Nagymaros - Verőce Soroksári Duna-ágon: - Ráckeve - Dömsöd Kompátkelőhelyek Szob-Pilismarót Nagymaros-Visegrád Szigetújfalu-Ercsi A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Albertirsa országhatár - (Ukrajna) kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Albertirsa Göd Albertirsa Martonvásár Albertirsa Szolnok Békéscsaba Göd országhatár (Szlovákia) Göd Sajószöged Paks Albertirsa Szolnok Szeged kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Budapest Detk Százhalombatta Ócsa átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózat

37 Budapest [Soroksár] Dunaújváros térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat elemei: Göd [OVIT] Sződ Vác Göd [OVIT] Vác Göd Rétság Gödöllő Lőrinci Budapest [Soroksár]-Dunaújváros felhasítási pontja Ráckeve Lőrinci-Jászberény felhasítási pontja Nagykáta Szolnok [OVIT] Kecskemét Szolnok [OVIT] - Kecskemét felhasítási pontja Tiszakécske Szolnok [OVIT] Cegléd Cegléd Nagykőrös Városföld Cegléd Albertirsa Albertirsa Budapest [Soroksár] Lajosmizse - Dabas Szénhidrogén szállítóvezetékek Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték (Ausztria) országhatár Győr Pilisvörösvár Dunakeszi Zsámbok Battonya Algyő Városföld Százhalombatta (Románia) országhatár Nagylak Hódmezővásárhely Kecskemét Adony Székesfehérvár Mór Tét Rajka országhatár (Ausztria) (Szlovákia) országhatár Vecsés Százhalombatta Tiszaújváros Százhalombatta (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta (Ukrajna) országhatár Fényeslitke Tiszaújváros Százhalombatta (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta Városföld Százhalombatta Pilisvörösvár Győr Városföld Adony Százhalombatta Térségi szénhidrogén szállítóvezeték Vecsés Vác Bátonyterenye Zsámbok Vecsés Hajdúszoboszló Vác Romhány Rétság Vácrátót Vecsés - Vác felhasítási pontja Városföld Adony Kecskemét Nagykörös I. Kecskemét Nagykörös II. Szolnok-Százhalombatta termékvezeték leágazás Cegléd Kecskemét Vecsés Balassagyarmat Vecsés Algyő Városföld Százhalombatta Százhalombatta Vecsés Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]

38 262 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Vecsés Gyömrő Monor Országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi építmények millió m 3 -t meghaladó és 10 millió m 3 -nél kisebb tározási lehetőség Megnevezés XXXI. Csatorna menti lokalizációs tározó bal parti DVCS jobb parti lokalizációs tározó Érintett település Bugyi, Kiskunlacháza Dabas millió m 3 -t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség Megnevezés XXXI. Csatorna menti lokalizációs tározó jobb parti Érintett település Apaj, Kiskunlacháza Térségi hulladéklerakó hely Cegléd Dabas Dömsöd Tura

39 1.15. melléklet Területi mérleg Település Térségi területfelhasználási kategória hektár % 1. Abony Városias települési térség 1641,83 12,83 2. Abony Vegyes területfelhasználású térség 775,75 6,06 3. Abony Erdőgazdálkodási térség 1789,46 13,98 4. Abony Mezőgazdasági térség 8553,40 66,84 5. Abony Vízgazdálkodási térség 36,08 0,28 6. Abony Számított területe összesen 12796, Acsa Hagyományosan vidéki települési térség 131,09 4,87 8. Acsa Erdőgazdálkodási térség 1309,30 48,60 9. Acsa Mezőgazdasági térség 1204,13 44, Acsa Vízgazdálkodási térség 49,38 1, Acsa Számított területe összesen 2693, Albertirsa Városias települési térség 1034,95 14, Albertirsa Vegyes területfelhasználású térség 2409,12 33, Albertirsa Erdőgazdálkodási térség 2314,15 31, Albertirsa Mezőgazdasági térség 1531,21 21, Albertirsa Vízgazdálkodási térség 2,12 0, Albertirsa Számított területe összesen 7291, Apaj Hagyományosan vidéki települési térség 75,80 1, Apaj Erdőgazdálkodási térség 62,45 0, Apaj Mezőgazdasági térség 6902,79 97, Apaj Vízgazdálkodási térség 66,69 0, Apaj Számított területe összesen 7107, Áporka Hagyományosan vidéki települési térség 344,50 19, Áporka Erdőgazdálkodási térség 255,43 14, Áporka Mezőgazdasági térség 1082,21 61, Áporka Vízgazdálkodási térség 64,95 3, Áporka Számított területe összesen 1747, Aszód Városias települési térség 449,11 27, Aszód Erdőgazdálkodási térség 255,83 15, Aszód Mezőgazdasági térség 915,24 56, Aszód Számított területe összesen 1620, Bag Hagyományosan vidéki települési térség 325,16 13, Bag Erdőgazdálkodási térség 1170,19 49, Bag Mezőgazdasági térség 859,49 36, Bag Számított területe összesen 2354, Bénye Hagyományosan vidéki települési térség 96,17 5, Bénye Vegyes területfelhasználású térség 560,49 33, Bénye Erdőgazdálkodási térség 386,62 23, Bénye Mezőgazdasági térség 607,52 36, Bénye Számított területe összesen 1650, Bernecebaráti Hagyományosan vidéki települési térség 115,03 3, Bernecebaráti Erdőgazdálkodási térség 2745,19 72, Bernecebaráti Mezőgazdasági térség 895,83 23, Bernecebaráti Vízgazdálkodási térség 10,36 0, Bernecebaráti Számított területe összesen 3766,42 100

40 264 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 46. Bugyi Hagyományosan vidéki települési térség 642,63 5, Bugyi Erdőgazdálkodási térség 1297,69 11, Bugyi Mezőgazdasági térség 9376,85 81, Bugyi Vízgazdálkodási térség 238,97 2, Bugyi Számított területe összesen 11556, Cegléd Városias települési térség 2478,73 10, Cegléd Vegyes területfelhasználású térség 3634,33 14, Cegléd Építmények által igénybe vett térség 72,33 0, Cegléd Erdőgazdálkodási térség 4197,57 17, Cegléd Mezőgazdasági térség 14030,16 57, Cegléd Vízgazdálkodási térség 74,33 0, Cegléd Számított területe összesen 24487, Ceglédbercel Hagyományosan vidéki települési térség 249,76 8, Ceglédbercel Vegyes területfelhasználású térség 1052,95 37, Ceglédbercel Erdőgazdálkodási térség 679,22 24, Ceglédbercel Mezőgazdasági térség 830,15 29, Ceglédbercel Vízgazdálkodási térség 3,58 0, Ceglédbercel Számított területe összesen 2815, Csemő Hagyományosan vidéki települési térség 219,34 2, Csemő Vegyes területfelhasználású térség 1990,30 25, Csemő Erdőgazdálkodási térség 5733,81 72, Csemő Mezőgazdasági térség 0,00 0, Csemő Vízgazdálkodási térség 1,29 0, Csemő Számított területe összesen 7944, Csévharaszt Hagyományosan vidéki települési térség 335,55 6, Csévharaszt Vegyes területfelhasználású térség 314,06 6, Csévharaszt Erdőgazdálkodási térség 3926,61 79, Csévharaszt Mezőgazdasági térség 336,57 6, Csévharaszt Számított területe összesen 4912, Csővár Hagyományosan vidéki települési térség 139,10 8, Csővár Erdőgazdálkodási térség 953,01 55, Csővár Mezőgazdasági térség 624,82 36, Csővár Számított területe összesen 1716, Dabas Városias települési térség 2416,34 14, Dabas Vegyes területfelhasználású térség 1248,59 7, Dabas Építmények által igénybe vett térség 30,12 0, Dabas Erdőgazdálkodási térség 5256,95 31, Dabas Mezőgazdasági térség 7627,16 45, Dabas Vízgazdálkodási térség 23,60 0, Dabas Számított területe összesen 16602, Dánszentmiklós Hagyományosan vidéki települési térség 563,66 14, Dánszentmiklós Vegyes területfelhasználású térség 502,53 13, Dánszentmiklós Erdőgazdálkodási térség 1720,48 45, Dánszentmiklós Mezőgazdasági térség 1012,26 26, Dánszentmiklós Vízgazdálkodási térség 0,99 0, Dánszentmiklós Számított területe összesen 3799, Dány Hagyományosan vidéki települési térség 434,23 10, Dány Vegyes területfelhasználású térség 857,23 19, Dány Erdőgazdálkodási térség 1715,97 39, Dány Mezőgazdasági térség 1281,33 29, Dány Vízgazdálkodási térség 12,95 0,30

41 97. Dány Számított területe összesen 4301, Domony Hagyományosan vidéki települési térség 233,79 10, Domony Erdőgazdálkodási térség 919,76 42, Domony Mezőgazdasági térség 1016,47 46, Domony Vízgazdálkodási térség 10,10 0, Domony Számított területe összesen 2180, Dömsöd Hagyományosan vidéki települési térség 717,19 9, Dömsöd Építmények által igénybe vett térség 17,60 0, Dömsöd Erdőgazdálkodási térség 1347,85 18, Dömsöd Mezőgazdasági térség 4952,41 68, Dömsöd Vízgazdálkodási térség 216,08 2, Dömsöd Számított területe összesen 7233, Farmos Hagyományosan vidéki települési térség 401,59 10, Farmos Vegyes területfelhasználású térség 809,96 20, Farmos Erdőgazdálkodási térség 1704,60 42, Farmos Mezőgazdasági térség 876,20 21, Farmos Vízgazdálkodási térség 217,56 5, Farmos Számított területe összesen 4009, Galgagyörk Hagyományosan vidéki települési térség 154,32 10, Galgagyörk Erdőgazdálkodási térség 307,26 20, Galgagyörk Mezőgazdasági térség 1010,27 68, Galgagyörk Számított területe összesen 1471, Galgahévíz Hagyományosan vidéki települési térség 359,81 11, Galgahévíz Erdőgazdálkodási térség 416,53 13, Galgahévíz Mezőgazdasági térség 2321,81 74, Galgahévíz Vízgazdálkodási térség 19,45 0, Galgahévíz Számított területe összesen 3117, Galgamácsa Hagyományosan vidéki települési térség 241,42 5, Galgamácsa Erdőgazdálkodási térség 2671,69 61, Galgamácsa Mezőgazdasági térség 1416,65 32, Galgamácsa Vízgazdálkodási térség 0,67 0, Galgamácsa Számított területe összesen 4330, Gomba Hagyományosan vidéki települési térség 358,71 9, Gomba Vegyes területfelhasználású térség 2025,04 50, Gomba Erdőgazdálkodási térség 1132,40 28, Gomba Mezőgazdasági térség 431,17 10, Gomba Vízgazdálkodási térség 27,96 0, Gomba Számított területe összesen 3975, Hernád Hagyományosan vidéki települési térség 652,62 24, Hernád Vegyes területfelhasználású térség 326,14 12, Hernád Erdőgazdálkodási térség 1159,14 42, Hernád Mezőgazdasági térség 566,43 20, Hernád Vízgazdálkodási térség 0,77 0, Hernád Számított területe összesen 2705, Hévízgyörk Hagyományosan vidéki települési térség 493,31 21, Hévízgyörk Erdőgazdálkodási térség 249,99 10, Hévízgyörk Mezőgazdasági térség 1549,51 67, Hévízgyörk Vízgazdálkodási térség 1,37 0, Hévízgyörk Számított területe összesen 2294, Iklad Hagyományosan vidéki települési térség 187,30 16, Iklad Erdőgazdálkodási térség 185,57 16,54

42 266 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 148. Iklad Mezőgazdasági térség 749,00 66, Iklad Számított területe összesen 1121, Inárcs Hagyományosan vidéki települési térség 663,18 29, Inárcs Erdőgazdálkodási térség 798,88 35, Inárcs Mezőgazdasági térség 788,11 35, Inárcs Számított területe összesen 2250, Ipolydamásd Hagyományosan vidéki települési térség 20,29 1, Ipolydamásd Erdőgazdálkodási térség 807,19 69, Ipolydamásd Mezőgazdasági térség 313,13 27, Ipolydamásd Vízgazdálkodási térség 15,97 1, Ipolydamásd Számított területe összesen 1156, Ipolytölgyes Hagyományosan vidéki települési térség 64,70 4, Ipolytölgyes Erdőgazdálkodási térség 746,01 54, Ipolytölgyes Mezőgazdasági térség 544,35 39, Ipolytölgyes Vízgazdálkodási térség 11,43 0, Ipolytölgyes Számított területe összesen 1366, Jászkarajenő Hagyományosan vidéki települési térség 281,22 4, Jászkarajenő Vegyes területfelhasználású térség 1134,91 17, Jászkarajenő Erdőgazdálkodási térség 1380,28 21, Jászkarajenő Mezőgazdasági térség 3595,81 55, Jászkarajenő Vízgazdálkodási térség 119,78 1, Jászkarajenő Számított területe összesen 6512, Kakucs Hagyományosan vidéki települési térség 249,35 11, Kakucs Vegyes területfelhasználású térség 182,56 8, Kakucs Erdőgazdálkodási térség 713,25 32, Kakucs Mezőgazdasági térség 1029,84 47, Kakucs Vízgazdálkodási térség 4,43 0, Kakucs Számított területe összesen 2179, Kartal Hagyományosan vidéki települési térség 527,33 18, Kartal Erdőgazdálkodási térség 139,16 4, Kartal Mezőgazdasági térség 2235,94 77, Kartal Számított területe összesen 2902, Káva Hagyományosan vidéki települési térség 94,45 8, Káva Erdőgazdálkodási térség 285,34 25, Káva Mezőgazdasági térség 750,90 66, Káva Számított területe összesen 1130, Kemence Hagyományosan vidéki települési térség 142,30 3, Kemence Erdőgazdálkodási térség 3035,95 71, Kemence Mezőgazdasági térség 1087,14 25, Kemence Vízgazdálkodási térség 4,51 0, Kemence Számított területe összesen 4269, Kiskunlacháza Hagyományosan vidéki települési térség 2083,78 22, Kiskunlacháza Építmények által igénybe vett térség 382,16 4, Kiskunlacháza Erdőgazdálkodási térség 255,56 2, Kiskunlacháza Mezőgazdasági térség 6266,15 67, Kiskunlacháza Vízgazdálkodási térség 360,67 3, Kiskunlacháza Számított területe összesen 9348, Kismaros Hagyományosan vidéki települési térség 433,92 36, Kismaros Erdőgazdálkodási térség 548,46 45, Kismaros Mezőgazdasági térség 173,79 14, Kismaros Vízgazdálkodási térség 39,52 3,31

43 199. Kismaros Számított területe összesen 1195, Kisnémedi Hagyományosan vidéki települési térség 53,62 3, Kisnémedi Erdőgazdálkodási térség 395,10 28, Kisnémedi Mezőgazdasági térség 934,89 67, Kisnémedi Számított területe összesen 1383, Kocsér Hagyományosan vidéki települési térség 224,87 3, Kocsér Vegyes területfelhasználású térség 401,91 5, Kocsér Erdőgazdálkodási térség 3112,72 46, Kocsér Mezőgazdasági térség 2991,13 44, Kocsér Számított területe összesen 6730, Kőröstetétlen Hagyományosan vidéki települési térség 196,00 6, Kőröstetétlen Erdőgazdálkodási térség 38,11 1, Kőröstetétlen Mezőgazdasági térség 3029,83 92, Kőröstetétlen Vízgazdálkodási térség 0,75 0, Kőröstetétlen Számított területe összesen 3264, Kosd Hagyományosan vidéki települési térség 235,92 6, Kosd Erdőgazdálkodási térség 1707,36 50, Kosd Mezőgazdasági térség 1465,78 43, Kosd Számított területe összesen 3409, Kóka Hagyományosan vidéki települési térség 817,80 18, Kóka Vegyes területfelhasználású térség 928,31 20, Kóka Erdőgazdálkodási térség 1000,74 22, Kóka Mezőgazdasági térség 1686,68 38, Kóka Számított területe összesen 4433, Kóspallag Hagyományosan vidéki települési térség 129,33 10, Kóspallag Erdőgazdálkodási térség 968,41 75, Kóspallag Mezőgazdasági térség 181,37 14, Kóspallag Számított területe összesen 1279, Letkés Hagyományosan vidéki települési térség 168,97 6, Letkés Erdőgazdálkodási térség 1348,44 54, Letkés Mezőgazdasági térség 926,29 37, Letkés Vízgazdálkodási térség 12,21 0, Letkés Számított területe összesen 2455, Lórév Hagyományosan vidéki települési térség 36,82 3, Lórév Erdőgazdálkodási térség 189,81 19, Lórév Mezőgazdasági térség 649,99 65, Lórév Vízgazdálkodási térség 109,59 11, Lórév Számított területe összesen 986, Makád Hagyományosan vidéki települési térség 210,76 6, Makád Erdőgazdálkodási térség 707,79 22, Makád Mezőgazdasági térség 1789,78 56, Makád Vízgazdálkodási térség 468,94 14, Makád Számított területe összesen 3177, Márianosztra Hagyományosan vidéki települési térség 50,75 2, Márianosztra Erdőgazdálkodási térség 1193,44 58, Márianosztra Mezőgazdasági térség 777,63 38, Márianosztra Vízgazdálkodási térség 3,30 0, Márianosztra Számított területe összesen 2025, Mende Hagyományosan vidéki települési térség 352,85 12, Mende Vegyes területfelhasználású térség 263,94 9, Mende Erdőgazdálkodási térség 1082,30 39,84

44 268 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 250. Mende Mezőgazdasági térség 1017,74 37, Mende Számított területe összesen 2716, Mikebuda Hagyományosan vidéki települési térség 78,73 1, Mikebuda Vegyes területfelhasználású térség 543,83 12, Mikebuda Erdőgazdálkodási térség 3593,01 85, Mikebuda Számított területe összesen 4215, Monor Városias települési térség 1299,27 27, Monor Vegyes területfelhasználású térség 1261,48 26, Monor Erdőgazdálkodási térség 1394,17 29, Monor Mezőgazdasági térség 723,12 15, Monor Számított területe összesen 4678, Monorierdő Hagyományosan vidéki települési térség 328,44 21, Monorierdő Vegyes területfelhasználású térség 474,30 31, Monorierdő Erdőgazdálkodási térség 499,43 33, Monorierdő Mezőgazdasági térség 206,27 13, Monorierdő Számított területe összesen 1508, Nagybörzsöny Hagyományosan vidéki települési térség 94,79 1, Nagybörzsöny Erdőgazdálkodási térség 3836,57 75, Nagybörzsöny Mezőgazdasági térség 1134,36 22, Nagybörzsöny Vízgazdálkodási térség 4,24 0, Nagybörzsöny Számított területe összesen 5069, Nagykáta Városias települési térség 1062,92 13, Nagykáta Vegyes területfelhasználású térség 1041,43 12, Nagykáta Erdőgazdálkodási térség 1731,86 21, Nagykáta Mezőgazdasági térség 4305,25 52, Nagykáta Vízgazdálkodási térség 14,95 0, Nagykáta Számított területe összesen 8156, Nagykőrös Városias települési térség 1428,97 6, Nagykőrös Vegyes területfelhasználású térség 3007,02 13, Nagykőrös Erdőgazdálkodási térség 11980,07 52, Nagykőrös Mezőgazdasági térség 6369,86 27, Nagykőrös Vízgazdálkodási térség 8,19 0, Nagykőrös Számított területe összesen 22794, Nagymaros Városias települési térség 259,18 7, Nagymaros Erdőgazdálkodási térség 1752,24 51, Nagymaros Mezőgazdasági térség 1113,97 32, Nagymaros Vízgazdálkodási térség 309,34 9, Nagymaros Számított területe összesen 3434, Nyáregyháza Hagyományosan vidéki települési térség 627,13 19, Nyáregyháza Vegyes területfelhasználású térség 385,71 12, Nyáregyháza Erdőgazdálkodási térség 1785,12 55, Nyáregyháza Mezőgazdasági térség 413,95 12, Nyáregyháza Számított területe összesen 3211, Nyársapát Hagyományosan vidéki települési térség 296,10 5, Nyársapát Vegyes területfelhasználású térség 1610,04 29, Nyársapát Erdőgazdálkodási térség 3498,23 64, Nyársapát Számított területe összesen 5404, Örkény Városias települési térség 842,10 23, Örkény Vegyes területfelhasználású térség 149,48 4, Örkény Erdőgazdálkodási térség 1333,23 36, Örkény Mezőgazdasági térség 1319,67 36,21

45 301. Örkény Vízgazdálkodási térség 0,15 0, Örkény Számított területe összesen 3644, Pánd Hagyományosan vidéki települési térség 220,50 9, Pánd Erdőgazdálkodási térség 453,02 20, Pánd Mezőgazdasági térség 1546,36 69, Pánd Számított területe összesen 2219, Penc Hagyományosan vidéki települési térség 79,68 3, Penc Erdőgazdálkodási térség 1438,54 67, Penc Mezőgazdasági térség 615,50 28, Penc Számított területe összesen 2133, Perőcsény Hagyományosan vidéki települési térség 83,33 2, Perőcsény Erdőgazdálkodási térség 2977,58 71, Perőcsény Mezőgazdasági térség 1068,23 25, Perőcsény Vízgazdálkodási térség 6,92 0, Perőcsény Számított területe összesen 4136, Péteri Hagyományosan vidéki települési térség 237,17 19, Péteri Vegyes területfelhasználású térség 318,62 26, Péteri Erdőgazdálkodási térség 365,04 30, Péteri Mezőgazdasági térség 263,53 22, Péteri Vízgazdálkodási térség 4,48 0, Péteri Számított területe összesen 1188, Pilis Városias települési térség 962,23 20, Pilis Vegyes területfelhasználású térség 1846,41 38, Pilis Erdőgazdálkodási térség 1924,36 40, Pilis Mezőgazdasági térség 0,00 0, Pilis Vízgazdálkodási térség 3,56 0, Pilis Számított területe összesen 4736, Püspökhatvan Hagyományosan vidéki települési térség 252,89 10, Püspökhatvan Erdőgazdálkodási térség 1230,57 49, Püspökhatvan Mezőgazdasági térség 980,49 39, Püspökhatvan Vízgazdálkodási térség 8,99 0, Püspökhatvan Számított területe összesen 2472, Püspökszilágy Hagyományosan vidéki települési térség 65,94 2, Püspökszilágy Erdőgazdálkodási térség 1410,69 55, Püspökszilágy Mezőgazdasági térség 1052,54 41, Püspökszilágy Számított területe összesen 2529, Pusztavacs Hagyományosan vidéki települési térség 187,33 2, Pusztavacs Vegyes területfelhasználású térség 683,45 8, Pusztavacs Erdőgazdálkodási térség 7034,02 88, Pusztavacs Mezőgazdasági térség 0,00 0, Pusztavacs Számított területe összesen 7904, Ráckeve Városias települési térség 1224,07 19, Ráckeve Erdőgazdálkodási térség 1156,26 18, Ráckeve Mezőgazdasági térség 3457,44 53, Ráckeve Vízgazdálkodási térség 571,50 8, Ráckeve Számított területe összesen 6409, Rád Hagyományosan vidéki települési térség 94,56 5, Rád Erdőgazdálkodási térség 342,77 19, Rád Mezőgazdasági térség 1338,47 75, Rád Számított területe összesen 1775, Sülysáp Hagyományosan vidéki települési térség 905,86 19,14

46 270 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 352. Sülysáp Vegyes területfelhasználású térség 882,41 18, Sülysáp Erdőgazdálkodási térség 1139,42 24, Sülysáp Mezőgazdasági térség 1784,27 37, Sülysáp Vízgazdálkodási térség 20,41 0, Sülysáp Számított területe összesen 4732, Szentlőrinckáta Hagyományosan vidéki települési térség 198,84 9, Szentlőrinckáta Erdőgazdálkodási térség 343,43 17, Szentlőrinckáta Mezőgazdasági térség 1465,03 72, Szentlőrinckáta Vízgazdálkodási térség 7,62 0, Szentlőrinckáta Számított területe összesen 2014, Szentmártonkáta Hagyományosan vidéki települési térség 535,14 10, Szentmártonkáta Vegyes területfelhasználású térség 468,30 8, Szentmártonkáta Erdőgazdálkodási térség 2002,36 38, Szentmártonkáta Mezőgazdasági térség 2209,38 42, Szentmártonkáta Vízgazdálkodási térség 1,42 0, Szentmártonkáta Számított területe összesen 5216, Szigetbecse Hagyományosan vidéki települési térség 192,71 11, Szigetbecse Erdőgazdálkodási térség 312,67 18, Szigetbecse Mezőgazdasági térség 1077,31 62, Szigetbecse Vízgazdálkodási térség 128,71 7, Szigetbecse Számított területe összesen 1711, Szigetcsép Hagyományosan vidéki települési térség 303,98 16, Szigetcsép Erdőgazdálkodási térség 323,29 17, Szigetcsép Mezőgazdasági térség 1003,53 55, Szigetcsép Vízgazdálkodási térség 189,89 10, Szigetcsép Számított területe összesen 1820, Szigetszentmárton Hagyományosan vidéki települési térség 232,78 21, Szigetszentmárton Erdőgazdálkodási térség 103,76 9, Szigetszentmárton Mezőgazdasági térség 649,58 60, Szigetszentmárton Vízgazdálkodási térség 84,15 7, Szigetszentmárton Számított területe összesen 1070, Szigetújfalu Hagyományosan vidéki települési térség 273,86 25, Szigetújfalu Erdőgazdálkodási térség 359,90 33, Szigetújfalu Mezőgazdasági térség 337,88 31, Szigetújfalu Vízgazdálkodási térség 107,90 9, Szigetújfalu Számított területe összesen 1079, Szob Városias települési térség 249,88 13, Szob Erdőgazdálkodási térség 510,11 28, Szob Mezőgazdasági térség 909,80 50, Szob Vízgazdálkodási térség 127,77 7, Szob Számított területe összesen 1797, Szokolya Hagyományosan vidéki települési térség 169,92 2, Szokolya Erdőgazdálkodási térség 4531,85 76, Szokolya Mezőgazdasági térség 1203,28 20, Szokolya Vízgazdálkodási térség 0,77 0, Szokolya Számított területe összesen 5905, Táborfalva Hagyományosan vidéki települési térség 556,35 13, Táborfalva Vegyes területfelhasználású térség 766,73 18, Táborfalva Erdőgazdálkodási térség 1623,60 38, Táborfalva Mezőgazdasági térség 1259,91 29, Táborfalva Számított területe összesen 4206,59 100

47 403. Tápióbicske Hagyományosan vidéki települési térség 423,70 8, Tápióbicske Vegyes területfelhasználású térség 438,95 9, Tápióbicske Erdőgazdálkodási térség 1540,14 31, Tápióbicske Mezőgazdasági térség 2444,80 50, Tápióbicske Számított területe összesen 4847, Tápiógyörgye Hagyományosan vidéki települési térség 471,12 8, Tápiógyörgye Vegyes területfelhasználású térség 175,72 3, Tápiógyörgye Erdőgazdálkodási térség 422,78 7, Tápiógyörgye Mezőgazdasági térség 4251,75 79, Tápiógyörgye Vízgazdálkodási térség 7,75 0, Tápiógyörgye Számított területe összesen 5329, Tápióság Hagyományosan vidéki települési térség 248,84 7, Tápióság Vegyes területfelhasználású térség 512,10 15, Tápióság Erdőgazdálkodási térség 793,38 23, Tápióság Mezőgazdasági térség 1798,28 53, Tápióság Számított területe összesen 3352, Tápiószecső Hagyományosan vidéki települési térség 775,89 20, Tápiószecső Vegyes területfelhasználású térség 355,64 9, Tápiószecső Erdőgazdálkodási térség 1409,34 36, Tápiószecső Mezőgazdasági térség 1264,33 32, Tápiószecső Vízgazdálkodási térség 34,51 0, Tápiószecső Számított területe összesen 3839, Tápiószele Városias települési térség 766,64 20, Tápiószele Vegyes területfelhasználású térség 974,09 26, Tápiószele Erdőgazdálkodási térség 897,77 24, Tápiószele Mezőgazdasági térség 1058,18 28, Tápiószele Számított területe összesen 3696, Tápiószentmárton Hagyományosan vidéki települési térség 994,02 9, Tápiószentmárton Vegyes területfelhasználású térség 701,19 6, Tápiószentmárton Erdőgazdálkodási térség 2609,13 25, Tápiószentmárton Mezőgazdasági térség 5870,04 57, Tápiószentmárton Vízgazdálkodási térség 115,70 1, Tápiószentmárton Számított területe összesen 10290, Tápiószőlős Hagyományosan vidéki települési térség 445,26 14, Tápiószőlős Vegyes területfelhasználású térség 897,20 28, Tápiószőlős Erdőgazdálkodási térség 1018,39 32, Tápiószőlős Mezőgazdasági térség 817,58 25, Tápiószőlős Vízgazdálkodási térség 1,19 0, Tápiószőlős Számított területe összesen 3179, Tatárszentgyörgy Hagyományosan vidéki települési térség 139,16 2, Tatárszentgyörgy Vegyes területfelhasználású térség 1241,42 22, Tatárszentgyörgy Erdőgazdálkodási térség 2798,88 50, Tatárszentgyörgy Mezőgazdasági térség 1313,02 23, Tatárszentgyörgy Vízgazdálkodási térség 9,56 0, Tatárszentgyörgy Számított területe összesen 5502, Tésa Hagyományosan vidéki települési térség 25,47 5, Tésa Erdőgazdálkodási térség 193,15 43, Tésa Mezőgazdasági térség 223,03 50, Tésa Vízgazdálkodási térség 1,20 0, Tésa Számított területe összesen 442, Törtel Hagyományosan vidéki települési térség 642,70 7,64

48 272 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 454. Törtel Vegyes területfelhasználású térség 1090,75 12, Törtel Erdőgazdálkodási térség 2925,58 34, Törtel Mezőgazdasági térség 3753,81 44, Törtel Vízgazdálkodási térség 2,31 0, Törtel Számított területe összesen 8415, Tura Városias települési térség 862,91 15, Tura Építmények által igénybe vett térség 7,43 0, Tura Erdőgazdálkodási térség 488,04 8, Tura Mezőgazdasági térség 4223,06 75, Tura Vízgazdálkodási térség 6,36 0, Tura Számított területe összesen 5587, Tóalmás Hagyományosan vidéki települési térség 405,38 10, Tóalmás Erdőgazdálkodási térség 634,00 16, Tóalmás Mezőgazdasági térség 2894,37 73, Tóalmás Vízgazdálkodási térség 1,63 0, Tóalmás Számított területe összesen 3935, Újhartyán Hagyományosan vidéki települési térség 613,70 27, Újhartyán Vegyes területfelhasználású térség 149,36 6, Újhartyán Erdőgazdálkodási térség 814,08 36, Újhartyán Mezőgazdasági térség 650,18 28, Újhartyán Vízgazdálkodási térség 15,46 0, Újhartyán Számított területe összesen 2242, Újlengyel Hagyományosan vidéki települési térség 208,64 7, Újlengyel Vegyes területfelhasználású térség 646,03 24, Újlengyel Erdőgazdálkodási térség 1767,05 67, Újlengyel Számított területe összesen 2621, Újszilvás Hagyományosan vidéki települési térség 451,44 11, Újszilvás Vegyes területfelhasználású térség 643,78 16, Újszilvás Erdőgazdálkodási térség 1133,59 29, Újszilvás Mezőgazdasági térség 1650,50 42, Újszilvás Vízgazdálkodási térség 2,50 0, Újszilvás Számított területe összesen 3881, Úri Hagyományosan vidéki települési térség 221,51 9, Úri Vegyes területfelhasználású térség 61,22 2, Úri Erdőgazdálkodási térség 238,47 10, Úri Mezőgazdasági térség 1659,53 74, Úri Vízgazdálkodási térség 40,26 1, Úri Számított területe összesen 2220, Vácduka Hagyományosan vidéki települési térség 153,16 18, Vácduka Erdőgazdálkodási térség 309,24 36, Vácduka Mezőgazdasági térség 370,22 44, Vácduka Vízgazdálkodási térség 7,25 0, Vácduka Számított területe összesen 839, Vácegres Hagyományosan vidéki települési térség 100,59 7, Vácegres Erdőgazdálkodási térség 661,75 48, Vácegres Mezőgazdasági térség 600,15 43, Vácegres Vízgazdálkodási térség 5,74 0, Vácegres Számított területe összesen 1368, Váchartyán Hagyományosan vidéki települési térség 190,38 15, Váchartyán Erdőgazdálkodási térség 573,09 47, Váchartyán Mezőgazdasági térség 446,56 36,90

49 505. Váchartyán Vízgazdálkodási térség 0,03 0, Váchartyán Számított területe összesen 1210, Váckisújfalu Hagyományosan vidéki települési térség 62,45 5, Váckisújfalu Erdőgazdálkodási térség 279,65 26, Váckisújfalu Mezőgazdasági térség 721,88 67, Váckisújfalu Vízgazdálkodási térség 4,74 0, Váckisújfalu Számított területe összesen 1068, Vácszentlászló Hagyományosan vidéki települési térség 281,79 9, Vácszentlászló Erdőgazdálkodási térség 864,60 28, Vácszentlászló Mezőgazdasági térség 1822,97 61, Vácszentlászló Vízgazdálkodási térség 17,54 0, Vácszentlászló Számított területe összesen 2986, Valkó Hagyományosan vidéki települési térség 310,36 8, Valkó Vegyes területfelhasználású térség 72,76 1, Valkó Erdőgazdálkodási térség 1883,35 50, Valkó Mezőgazdasági térség 1484,73 39, Valkó Vízgazdálkodási térség 9,15 0, Valkó Számított területe összesen 3760, Vámosmikola Hagyományosan vidéki települési térség 223,22 8, Vámosmikola Erdőgazdálkodási térség 868,81 34, Vámosmikola Mezőgazdasági térség 1406,53 55, Vámosmikola Vízgazdálkodási térség 30,93 1, Vámosmikola Számított területe összesen 2529, Vasad Hagyományosan vidéki települési térség 280,43 8, Vasad Vegyes területfelhasználású térség 1065,83 31, Vasad Erdőgazdálkodási térség 1993,61 59, Vasad Számított területe összesen 3339, Verőce Hagyományosan vidéki települési térség 322,90 15, Verőce Erdőgazdálkodási térség 1063,36 52, Verőce Mezőgazdasági térség 505,11 24, Verőce Vízgazdálkodási térség 141,61 6, Verőce Számított területe összesen 2032, Verseg Hagyományosan vidéki települési térség 509,32 17, Verseg Erdőgazdálkodási térség 314,63 10, Verseg Mezőgazdasági térség 2130,83 72, Verseg Vízgazdálkodási térség 0,61 0, Verseg Számított területe összesen 2955, Zebegény Hagyományosan vidéki települési térség 124,33 12, Zebegény Erdőgazdálkodási térség 572,72 59, Zebegény Mezőgazdasági térség 195,66 20, Zebegény Vízgazdálkodási térség 77,93 8, Zebegény Számított területe összesen 970, Zsámbok Hagyományosan vidéki települési térség 253,12 10, Zsámbok Erdőgazdálkodási térség 54,12 2, Zsámbok Mezőgazdasági térség 2026,95 86, Zsámbok Vízgazdálkodási térség 0,39 0, Zsámbok Számított területe összesen 2334,59 100

50 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet 3.7. sz. melléklet 3.8. sz. melléklet 3.9. sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség és világörökség-várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi Felszíni terület vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Nagyvízi meder Rendszeresen belvízjárta terület Földtani veszélyforrás területének Vízeróziónak kitett terület Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület 274 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége település 1. Abony - x x x x x - - x - x x - x - x - - x Acsa x x - x x x - x x x x Albertirsa x x x x x x - - x - - x - x x Apaj x x x x x - - x x x - - x Aszód x x - - x x - x x x x x Áporka x x - x x x x - x - - x x - - x Bag x x x - x x - - x - - x x x x Bernecebaráti x x x - x x - x x x x Bénye x x - - x x - x x x Bugyi x x x x x x - - x x x - x - - x x Cegléd x x x x x x - - x - x x - x - x - - x Ceglédbercel x x x x x x - - x - - x x Csemő x x x - x x - - x - - x x - - x Csévharaszt x x x - x x - - x - - x x x x Csővár x x - - x x - x x x Dabas x x x x x x - x - - x x x x - x - - x x Dánszentmiklós - x - - x x - - x - - x x Dány x x x - x x - - x - - x x Domony x x x - x x - - x - - x x x Dömsöd x x x x x x x - x - - x x - - x - - x Farmos x x x - x x - - x - - x x - - x - -

51 22. Galgagyörk x x - - x x - - x x - x Galgahévíz x x x - x x - - x x Galgamácsa x x - - x x - x x x x Gomba x x - x x x - x - - x - - x - - x x x Hernád - x - - x x - - x - - x x x Hévízgyörk x x - - x x - - x x Iklad x x - - x x - - x - - x x x x Inárcs x - x - x x - - x x x x Ipolydamásd x x x - x x - x x - - x - x x Ipolytölgyes x x x - x x - x x - - x - - x Jászkarajenő x x - - x x - - x - - x - x - x - - x Kakucs x x x - x x - - x - - x x x x Kartal - x - - x x Káva x x - - x - - x x x x Kemence x x x - x x - x x x x Kiskunlacháza x x x x x x x - x - x x x x - x Kismaros x x x - x - - x x x - x - x x Kisnémedi x x - - x x - x x Kocsér x x - - x x - - x - - x x - - x Kosd x x - - x x - x x x x - - x x Kóka x x x x x x - - x - - x x Kóspallag x - x - x x - x x x x Kőröstetétlen x x x - - x x - - x Letkés x x x - x x - x x - - x - x x Lórév - x - - x x - x - x - x x - x x Makád x x x x x x x - x - - x x - x x Márianosztra x - x - x - - x - - x - x x Mende - x - x x x - - x - - x x x x Mikebuda - x - - x x - - x - - x - x x Monor - x - x x x x x x - x - - x Monorierdő - x - - x x x x x Nagybörzsöny x x x - x x - x - - x x - - x - x x Nagykáta x x x x x x - - x - - x x - - x Nagykőrös x x x x x x - - x - x x - x - x - - x Nagymaros x x x - x x - x x x - x - x x Nyáregyháza - x x - x x - - x - - x x x Nyársapát x x x - x x - - x - - x x - - x Örkény x x x - x x - - x - - x x - - x - - x x Pánd x x - x x - - x x x x Penc x x - - x x - x x x x Perőcsény x x x - x x - x x - - x - x x Péteri - x - x x x x x x Pilis x x x - x x - - x - x x - x x x Pusztavacs x x x - x x - - x - - x x x x Püspökhatvan x x - - x x - - x x x Püspökszilágy x x - x x x - x x x - x Ráckeve - x x x x x x x - - x x x - x x - - x Rád x x - - x x - - x x x x Sülysáp x x x x x x - - x - x x x x x Szentlőrinckáta x x x x x x - - x - - x - - x x - - x Szentmártonkáta x x x x x x - - x - - x x Szigetbecse x x - x x x x - x - - x x - - x - - x Szigetcsép x x x - x x x - x - - x x - x x - -

52 276 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 75. Szigetszentmárton x x - - x x x - x - - x x - - x - - x Szigetújfalu - x x - x x - - x x - x x - x x Szob x x x - x x - x - x - x x - x - x x Szokolya x x x - x x - x x x x x Tatárszentgyörgy x x x x x x - x x x - - x - - x x Táborfalva x x x - x x - x x x - - x - - x x Tápióbicske x x x x x x - - x - - x x x Tápiógyörgye x x x x x x - - x - - x - x x x - - x Tápióság x x x x x x - - x - - x x Tápiószecső x x x x x x - - x - - x x x Tápiószele x x x x x x - - x - x x x Tápiószentmárton x x x x x x - - x - - x x - - x Tápiószőlős - x - x x x - - x - - x x Tésa - x - - x - - x x - - x Tóalmás x x x x x x - x x - x x Törtel x x - - x x - - x - - x x - - x Tura x x x - x x - - x - x x - x x Újhartyán x x x - x x - - x - - x x x Újlengyel - - x - x x - - x - - x x x Újszilvás x x x x x x - - x - - x - x x Úri x x - x x x - - x - - x x Vácduka x x - - x x - - x x x Vácegres x x - - x x - - x x x - x 98. Váchartyán - x - - x x - - x x x x Váckisújfalu x x - x x x - x x x Vácszentlászló x x - - x x - - x x x Valkó x x - - x x - - x - - x x - x Vasad - x x - x x - - x - - x x x Vámosmikola x x x - x x - x x - - x - x x Verőce - x - - x x - x - x x x x - x - x x - x Verseg x x - - x x - - x x Zebegény x x x - x x - x x x x x - x x Zsámbok x x - x x x

53

54 278 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

55

56 280 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

57

58 282 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

59

60 284 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

61

62 286 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

63

64 288 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

65

66 290 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

67

68 292 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh melléklete

69 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 18/2012. (04.27.) sz. Kgyh melléklete Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 75. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 10. (5) bekezdésében meghatározottak szerint Pest Megye Önkormányzatának Hivatala szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint állapítja meg: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Pest Megye Önkormányzatának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) önálló jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (2) A Hivatal adatai: a) megnevezése: Pest Megye Önkormányzatának Hivatala b) székhelye: 1052 Budapest, Városház utca 7. c) alapítója: Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése d) alapításának időpontja: december 14. e) hatályos alapító okiratának kelte: február 24. f) hatályos alapító okiratának száma: 7/2012. ( ) sz. Kgyh g) felügyeleti szerve: Pest Megyei Kormányhivatal h) törzskönyvi azonosítószáma: i) adóazonosító száma: j) társadalombiztosítási törzsszáma: k) KSH számjele: l) KSH azonosítója: m) költségvetési elszámolási számlaszáma: (3) A Hivatal szakágazati besorolása, szakágazati száma és megnevezése: helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. (4) A Hivatal alaptevékenységei szakfeladat számmal és megnevezéssel: nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység könyvkiadás egyéb kiadói tevékenység hangfelvétel készítése, kiadása nem lakóingatlan bérbeadás, üzemeltetése építményüzemeltetés adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése önkormányzati jogalkotás országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

70 294 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám nemzeti ünnepek programjai kiemelt állami, önkormányzati rendezvények turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek területfejlesztési és területrendezési feladatok önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai központi költségvetési befizetések fejezeti és általános tartalékok elszámolása határon túli magyar kultúra támogatása nemzetközi kulturális együttműködés önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai nemzetközi szervezetekben való részvétel kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei munkáltatók által nyújtott lakástámogatások önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás (5) A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez. I. FEJEZET A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE 1. Irányítási, vezetési feladat- és hatáskörök 2. (1) A Hivatalt a közgyűlés elnöke (a továbbiakban: elnök) Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, amelyen belül a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait a megyei önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. 3. (1) A főjegyző gondoskodik a jogszabályokban, a közgyűlés és szerveinek döntéseiben meghatározott feladatok ellátásáról, hatásköre gyakorlásáról. Ennek keretében a) gondoskodik a Hivatal munkájának megszervezéséről, b) koordinálja és ellenőrzi a Hivatal belső szervezeti egységeiben folyó munkát, c) meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét, módját, ütemét, d) gondoskodik a Hivatal létszámának feltöltéséről, a köztisztviselői állomány továbbképzéséről, e) biztosítja a közszolgálati nyilvántartás vezetését és a személyes adatok védelmét, f) a testületi munka hatékonysága érdekében együttműködik a bizottságok elnökeivel, és a tanácsnokokkal. (2) A főjegyző és az elnök a Hivatal köztisztviselői közül bárkit saját közvetlen irányítása, felügyelete alá vonhat. 4. Az aljegyző ellátja a főjegyző által rábízott feladatokat, valamint a főjegyző helyettesítését annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén. 2. Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 5. (1) A közgyűlés gyakorolja az elnök, az alelnök, főjegyző és az aljegyző tekintetében a munkáltatói jogokat. (2) Az elnök gyakorolja főjegyző és az alelnök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. (3) A főjegyző gyakorolja az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. (4) A főjegyző gyakorolja a Hivatal köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat. A köztisztviselő és ügykezelő kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

71 felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz az elnök egyetértése szükséges. 6. Az irodavezető gyakorolja átruházott hatáskörben az alábbi munkáltatói jogokat az iroda köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói tekintetében: a) engedélyezi a szabadságolási terv alapján az évi rendes szabadság igénybe vételét, b) engedélyezi a megyén belüli kiküldetést (igazolja az útiszámlát, napidíj jogszerűségét), c) elrendeli a helyettesítést, d) évente elkészíti a teljesítménykövetelményeket és a teljesítményértékelést. 3. Irodavezetői értekezlet, apparátusi értekezlet 7. (1) A főjegyző szükség szerint irodavezetői értekezletet tart, amelynek keretében elsősorban a közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések előkészítésének, ellenőrzésének és a rendeletek, határozatok végrehajtásának érvényesülése céljából áttekinti az egyes aktuális feladatokat, valamint a vezetőség által meghozott döntések alapján ismerteti a Hivatal, illetve az egyes szervezeti egységek feladatait. (2) Az irodavezetői értekezletre állandó meghívottak a közgyűlés elnöke, az alelnökök (a továbbiakban együtt: tisztségviselők), az aljegyző, az irodavezetők, a sajtófőnök, és a főjegyző által meghívott egyéb személyek. (3) Az irodavezetői és az irodai értekezletekről jelenléti ív és emlékeztető készül, amely tartalmazza a megbeszélés főbb témaköreit, a meghozott döntéseket, felelősöket, határidőket. 8. Az elnök és a főjegyző szükség szerint a Hivatal valamennyi munkatársának részvételével apparátusi értekezletet tart, amelynek keretében értékelik az elmúlt időszak tevékenységét, illetve áttekintik a várható feladatokat. 4. A Hivatal képviselete, kiadmányozási és szignálási rend 7. (1) A Hivatalt a főjegyző képviseli. (2) A főjegyző a képviseleti jogosultságot a Hivatal köztisztviselőjére átruházhatja. 8. (1) Az elnök és a főjegyző a kiadmányozási jogát külön utasításban vagy egyedi írásbeli rendelkezéssel a Hivatal köztisztviselőjére átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. (2) Az (1) bekezdés szerint átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. 9. (1) Az elnök, az alelnökök, a főjegyző, valamint az aljegyző, által kiadmányozandó iratokat az előkészítőknek, valamint az előkészítő belső szervezeti egysége vezetőjének szignálni kell. (2) A szignálás során a szignálónak azonosíthatóan fel kell tüntetnie aláírását. A szignálást az irat irattári példányán kell elvégezni. (3) A főjegyző és az elnök utasításban vagy belső szabályzatban a szignálás további szabályait megállapíthatja. 5. Az utasítások és szabályzatok 10. (1) A főjegyző és az elnök külön vagy együttesen belső szabályzatban határozza meg az e Szabályzatban, továbbá jogszabályokban előírt, a Hivatal működéséhez kapcsolódó e Szabályzatban nem rendezett kérdéseket, így különösen a) a tervezéssel, gazdálkodással így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a számviteli politikát,

72 296 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám d) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, e) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét j) az iratkezelés rendjét, k) a pályázatok kezelésének rendjét, és l) a közszolgálati szabályzatot. (2) A főjegyző és az elnök külön vagy együttes utasításban, belső szabályzatban állapítja meg a hivatali munka hatékonyságát növelő indokolt szabályokat, a munkafolyamatok leírását. II. FEJEZET A HIVATAL SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 6. A Hivatal feladat- és hatásköre 11. (1) A Hivatal feladata a megyei önkormányzat működésével kapcsolatos ügyek vitele, a közgyűlés és szervei döntéseiben foglalt feladatok előkészítésének, végrehajtásának, ellenőrzésének ellátása. (2) A Hivatal a megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai előkészítését, végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését belső szervezeti egységei útján szükség szerint más közigazgatási szervekkel, társadalmi szervezetekkel és gazdasági társaságokkal együttműködve látja el. 7. A Hivatal személyi állománya 12. (1) A Hivatal személyi állománya köztisztviselőkből, ügykezelőkből, munkaviszonyban vagy foglakoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekből áll (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak). (2) A Hivatal engedélyezett létszáma: 32 fő 8. A Hivatal belső szervezeti egységei 13. (1) A Hivatal belső szervezeti egységei: a) Területfejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda b) Elnöki Kabinetiroda c) Főjegyzői Iroda d) Gazdasági Iroda (2) A Hivatal belső szervezeti egységei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 14. (1) Az belső szervezeti egységeket a főjegyző által kinevezett vezető beosztású köztisztviselők vezetik. (2) A Hivatal belső működése során az irodát az irodavezető, távollétében az általa megbízott köztisztviselő képviseli. 9. Az irodavezetők 15. (1) Az irodavezető a) felel a belső szervezeti egység egész munkájáért, annak szakszerű, jogszerű működéséért, b) beszámol a főjegyzőnek a belső szervezeti egység tevékenységéről, c) felel a területét érintően a belső szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatás, illetve információ áramlásért,

73 d) felel a szakterületét érintően az előterjesztés-tervezetek előkészítéséért, e) gondoskodik szakterületét érintő jogszabályok figyelemmel kíséréséről és a foglalkoztatottakkal való megismertetéséről, f) felel a szakterületét érintően a Közgyűlés és bizottságai határozatainak végrehajtásáért, a határozatok nyilvántartásáért, g) felel a munkafolyamatok betartásáért ellenőrzéséért, és h) köteles részt venni a közgyűlés és a bizottságok ülésein, akadályoztatás esetén köteles helyettesítésről gondoskodni. 10. A munkacsoportok 16. A munkacsoportok több belső szervezeti egységre, valamint közszolgáltatási szerződés alapján a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságra is kiterjedő feladatokat ellátó, specifikus feladatok és tevékenységek ellátására, vagy egyedi problémák megoldására - különböző szakterületek és szervezeti egységek tevékenységeinek integrálásával - hozhatók létre. 17. (1) A munkacsoport tagja lehet a Hivatal foglalkoztatottja, továbbá közszolgáltatási szerződés alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja. (2) A munkacsoport vezetője a Hivatal irodavezetője vagy közszolgáltatási szerződés alapján ellátott feladatok vonatkozásában a megyei önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője lehet. 18. A munkacsoportokat, a munkacsoport létszámát, vezetőjét és tagjait a főjegyző és elnök együttes utasításban állapítja meg. A munkacsoport létrehozásával egyidejűleg kerül meghatározásra a munkacsoport feladata, az elérendő cél, a munkacsoport beszámolási kötelezettségének szabályai, a működés időtartama. 11. A Hivatal munkarendje és működése 19. (1) A Hivatal munkarendje: a hivatali munkaidő hétfőtől csütörtökig 8 órától óráig, pénteken 8 órától 14 óráig tart. (2) A munkaidő-beosztást a főjegyző az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. (3) A napi munkaidőn belül a foglalkoztatottak számára 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (4) A közgyűlés tisztségviselői és a főjegyző feladataikat kötetlen munkaidőben látják el. (5) A köztisztviselők, ügykezelők és a munkavállalók a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Ettől a munkáltatói jogkör gyakorlója eltérően rendelkezhet. 20. (1) A Hivatal ügyfélfogadási rendje: a Hivatal foglalkoztatottjai a teljes hivatali munkaidőben kötelesek ügyfeleket fogadni. (2) Az országgyűlési képviselőket, a megyei közgyűlés tagjait, a közgyűlés bizottságainak nem képviselő tagjait, a helyi önkormányzatok tisztségviselőit, a központi közigazgatási szervek képviselőit soron kívül kell fogadni, részükre a szükséges felvilágosítást megadni. 12. A médiával való kapcsolattartás rendje 21. (1) A Hivatal nevében, illetve a Hivatal egészét érintő kérdésekben a médiának az elnök, az alelnök, a főjegyző, az aljegyző, valamint a sajtőfönök adhat tájékoztatást. (2) A foglalkoztatottak csak az elnök eseti engedélye alapján, a feladatkörükbe tartozó szakmai ügyekben, a sajtófőnökkel lefolytatott egyeztetést követően nyilatkozhatnak a médiának. 13. A belső szervezeti egységek részletes feladatai

74 298 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 22. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS ÉS IRÁNYÍTÁSI IRODA (rövidtett megnevezése: TEKI) a) területfejlesztési koordinációs feladatkörében 1. ellátja és szervezi az Önkormányzat területfejlesztési feladatainak koordinálását, 2. koordinálja Pest megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója, területfejlesztési stratégiája és annak programjainak kidolgozását, megvalósítását, figyelemmel kíséri azok megvalósulását és végrehajtását, 3. a területfejlesztési feladatok szakmai megalapozása érdekében állandó kapcsolatot tart a Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft-vel a mindenkor hatályos közszolgáltatási szerződés alapján, 4. ellátja a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és a regionális területfejlesztési konzultációs fórum működtetésével kapcsolatos feladatokat, 5. részt vesz a megye területére vonatkozóan a kormányzati szervek, az önkormányzatok, egyéb közigazgatási szervek és a gazdasági szereplők fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, 6. koordinálja és segíti a települési önkormányzatokkal, a területfejlesztési önkormányzati társulásokkal, térségi fejlesztési tanácsokkal történő kapcsolattartást, 7. kezeli az Önkormányzat mint jogutód szervezet által a fejlesztési tanácsoktól átvett, hazai decentralizált forrásokból megvalósított beruházások támogatási szerződéseit, végrehatja a támogatás megvalósulásának ellenőrzését, előkészíti az ezzel kapcsolatos döntéseket, 8. figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi pályázati lehetőséget, amelyben az önkormányzat, mint pályázó részt vehet; b) területrendezési feladatkörében 1. ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat, szervezi a jóváhagyott terv társadalmi kommunikációját, 2. előkészíti az országos és kiemelt térségekre - a budapesti agglomerációra - vonatkozó területrendezési tervek, a szomszédos megyék területrendezési tervei, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását, 3. a területi főépítésszel, valamint az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési tervek összhangját, 4. előkészíti Pest megye települései, illetve a Főváros településszerkezeti tervének, ezek módosításának, felülvizsgálatának véleményezését, 5. szükség esetén részt vesz a településrendezési tervekkel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokon, 6. közreműködik a terület- és településrendezési tervek nyilvántartására, a tervi szabályozáson alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok kialakításában, 7. folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, 8. közreműködik az állami főépítész által lefolytatott területrendezési hatósági eljárásokban, 9. lebonyolítja a Pest Megye Építészeti Nívódíja, a Kulturált Települési Környezet Díj pályázatait, 10. részt vesz a településfejlesztési koncepciók véleményezésének előkészítésében, 11. részt vesz az illetékességi területére vonatkozó területi információs rendszerek kialakításában és működésében, 12. helyi rendeletben meghatározott módon közreműködik a több települést érintő településrendezési, fejlesztési, értékvédelmi és egyedi hatósági ügyekben, 13. előkészíti a megyét érintő világörökségi kezelési tervek véleményezését, 14. ellátja az Önkormányzat jogszabályban meghatározott további főépítészi, közlekedési, környezetvédelmi, természetvédelmi feladatait;

75 c) irányítással összefüggő feladatkörében 1. szervezi, előkészíti és végrehajtja az elnök részére jogszabályban, e Szabályzatban, valamint más belső szabályzatban vagy utasításban meghatározott, a Hivatal irányításával összefüggő feladatokat, 2. szervezi és koordinálja az alelnökök programjait, 3. ellátja a hivatali tevékenységhez kapcsolódó operatív iratkezelést (levélbontás, iktatás, nyilvántartás, rendszerezés); d) egyéb feladatkörében 1. ellátja az Önkormányzat és a Hivatal közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket, 2. biztosítja a hivatal informatikai rendszerének folyamatos működését, részt vesz a hivatali feladatok megoldásának informatikai támogatásában, a fejlesztésre vonatkozóan javaslatokat dolgoz ki, 3. ellátja az Önkormányzat és a Hivatal ingatlan-vagyongazdálkodásával összefüggő feladatokat. 23. (1) Az ELNÖKI KABINETIRODA 1. ellátja és szervezi a Hivatal és az Önkormányzat sajtó, kommunikációs, PR, protokoll tevékenységét, 2. koordinálja és szervezi a tisztségviselők és a főjegyző sajtószerepléseit, megjelenéseit, 3. szervezi az Önkormányzat rendezvényeit, azok sajtómegjelenését, 4. segíti a közgyűlés elnökének munkáját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége működésével kapcsolatban, 5. rendszeres kapcsolatot tart az országos, a regionális és a megyében működő írott és elektronikus sajtóval, 6. az Önkormányzat és a Hivatal működésével összefüggésben rendszeresen sajtófigyelést végez, 7. szerkeszti az Önkormányzat honlapját, 8. koordinálja az Önkormányzat külügyi (testvérrégiók, Európai Unió) kapcsolatait, 9. koordinálja az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, elvégzi az azokból adódó adminisztratív és szervezési feladatokat, 10. gondoskodik a napi szinten beérkező külügyi információk értelmezéséről, továbbításáról, 11. kiküldetés esetén ellátja az utazások előkészítésével kapcsolatos teendőket, 12. külföldi vendég fogadása esetén megszervezi és koordinálja a programot, 13. ellátja az Önkormányzat sporttal és ifjúsági tevékenységekkel kapcsolatos feladatait. (2) Az Elnöki Kabinetiroda sajtó, kommunikációs, PR, protokoll tevékenységeinek feladatait a sajtófőnök szervezi. 24. A FŐJEGYZŐI IRODA a) általános feladatkörében 1. ellátja és szervezi a főjegyző feladatainak koordinálását, 2. segíti, koordinálja a főjegyző által meghatározott feladatokat, 3. kapcsolatot tart a hivatal valamennyi irodájával, szervezeti egységével, 4. figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, 5. előkészítő tevékenységet végez szabályzatok, elnöki vagy főjegyzői utasítások, önkormányzati rendeletek és határozatok tekintetében, 6. részt vesz az Európai parlamenti, valamint az általános és az időközi országgyűlési képviselői, az önkormányzati képviselő és polgármesteri választások, a nemzetiségi választások, a népszavazások előkészítésében és szervezésében, ellátja a Területi Választási Bizottság működésével kapcsolatos szakmai és adminisztratív teendőket, 7. kapcsolatot tart a területi nemzetiségi önkormányzatokkal, segíti működésüket, ennek során ellátja a területi nemzetiségi önkormányzatok működésével, az ülések

76 300 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám lebonyolításával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat, közreműködik az önkormányzatok döntéseinek végrehajtásában, 8. gondoskodik a bírósági ülnökök megválasztásának előkészítéséről, 9. felhatalmazás alapján képviseli a megyei önkormányzatot peres ügyekben; b) személyzeti ügyekkel összefüggő feladatkörében 1. intézi a jogszabályszerű adatvédelem biztosítása mellett a hivatal köztisztviselőinek, munkavállalóinak személyzeti ügyeit, és az ezzel kapcsolatos bérgazdálkodási feladatokat, vezeti a közszolgálati nyilvántartást, 2. támogatja a köztisztviselők irányított képzését, továbbképzését, 3. közreműködik munkaügyi perek, munkaügyi szerződések előkészítésében, segítséget nyújt az önkormányzat jogi képviseletéhez a munkaügyi peres ügyekben; c) a közgyűlés és szerveivel kapcsolatos feladatkörében 1. vezeti a személyi nyilvántartást a közgyűlés tagjairól, 2. ellátja az előterjesztések törvényességi vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, 3. figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek alkalmazását, a határozatok végrehajtását, 4. ellátja a közgyűlés üléseinek és a bizottsági ülések lebonyolításával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat, 5. szerkeszti és tartalmilag felügyeli a megyei közlönyt és annak kiadását, 6. vezeti a közgyűlés rendeleteit és határozatait tartalmazó elektronikus nyilvántartást, 7. biztosítja az elektronikus postázással kapcsolatos tartalmi szolgáltatásokat, 8. elkészíti a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet. 25. A GAZDASÁGI IRODA 1. a hivatal gazdasági szervezeteként az államháztartást szabályozó jogszabályoknak megfelelően ellátja a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat; 2. ügyrendet készít az államháztartásról szóló jogszabályok szerint; 3. vezetője, mint gazdasági vezető 3.1. közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, 3.2. gazdasági intézkedéseket hoz, 3.3. a szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad és ellenőrzi azt, 3.4. ellátja a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat, továbbá kijelöli a pénzügyi ellenjegyzést végző köztisztviselőket; 4. ellátja a hivatal fenntartásával, működtetésével kapcsolatos ellátmányozási, műszaki, karbantartási feladatokat; 5. nyilvántartja és összehangolja a gépjárművek használatát, koordinálja a személygépkocsi vezetőket; Záró rendelkezések 26. (1) Ez a Szabályzat május 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti Pest Megye Önkormányzata Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyrendjéről szóló, 221/2011 (06.24) sz. Kgyh-val megállapított szabályzat. dr. Szép Tibor s.k. Pest Megye Önkormányzatának főjegyzője dr. Szűcs Lajos s.k. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke

77 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh melléklete I. A megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó megyei szabályozási ajánlások 1. Erdőgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek, ajánlások: I. általános ajánlások: 1. Az Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az erdőállománnyal borított területek területi és minőségi védelme, fenntartása, környezetkímélő használata; Az erdőtelepítések elősegítése, törekvés az erdők összefüggő hálózatára, a szórvány erdőtömbök összekapcsolásának megvalósításával; Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése. A minél folyamatosabb erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és területkezelési eljárások alkalmazása. 2. Az erdőgazdálkodási térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont: a mezőgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, az ökológiai - zöldfolyosó-rendszer kiegészítése, a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása, a települések, kistérségek zöldfelületi rendszerének fejlesztése. 3. Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdősítési program megvalósításának elősegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: A meglevő erdők fenntartása, új erdők telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, valamint a közjóléti rendeltetés érvényesítésére, elsősorban a védett természeti területeken, valamint a nagyobb városi települések és az üdülő funkciójú települések környezetében; A védett természeti területeken levő erdők elsődleges védelmi rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére; Erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál a táji - termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges mérlegelni; Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter megőrzésének biztosításával javasolt végezni. 4. A nem erdő művelési ágba sorolt - természeti területek - természetközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb., - védelemre tervezett természeti területek,

78 302 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám - Natura2000 hálózathoz tartozó természetes élőhelyek, - a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., - illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek erdősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tűnő erdőtelepítési igény esetén csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. II. részletes ajánlások: 1. Erdőterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódás esetén, az erdészeti hatóság hozzájárulásával felülvizsgált településrendezési tervvel összhangban javasolható. 2. Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési terv alapján lehetőség szerint a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történhet. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasság mértékét, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és a gazdasági, munkaerő-piaci igényeket szükséges figyelembe venni és mérlegelni. 3. Őshonos faállományú erdőterületeket tervezett beruházásoknál kívánatos elkerülni. Kivételesen indokolt esetben az erdészeti hatóság engedélyezheti az erdő igénybevételét, ha a helyhez kötött beruházás közcélt szolgál és más területen nem valósítható meg. 4. Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapnia a védelmi, egészségügyi és közjóléti rendeltetésnek. Ennek megvalósítására elsősorban nagyobb települések, település-együttesek, üdülőkörzetek, üdülő funkciójú települések környezetében kell törekedni. Előnyben részesítendők a kevésbé allergizáló fafajok. 5. Ártéri és hullámtéri erdők esetében a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekeknek. A fafaj-összetételt illetően a nem őshonos fafajú erdőállományok átalakítására célszerű programot kidolgozni. 6. A megye védett természeti területeinek erdőterületein az elsődleges védelmi rendeltetés mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére is. Ezeken a területeken a természetvédelmi szempontok elsődlegessége mellett indokolt összehangolni a tájés természetvédelem, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a közjólét szempontjait. 7. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben biztosítani kell a természetvédelmi célok megvalósulását, a természetkímélő módszerek alkalmazását, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulások fajösszetételét. A természetkímélő erdőgazdálkodás különböző szempontjainak összeegyeztetésével törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására, ill. elősegítésére, indokolt esetben erdőrezervátum területek kijelölésére és fenntartására. 8. Az erdők telepítésénél kiemelten kezelendő a nagyobb szántóföldi táblák véderdő-sávval történő defláció elleni védelme, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, lejtős területek erózió elleni védelme, valamint a nagyobb települések környezetének védő erdősítése. Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok, a tájkarakter megőrzésének egyidejű figyelembevételével javasolt végezni. 9. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyep, a védelemre tervezett természeti terület, a természetes és természetközeli állapotú, a természeti területnek minősülő gyep, illetve a Natura2000 hálózatba kijelölt egyéb gyepes élőhely. A nem védett természetközeli területek erdősítési szándéka komplex ökológiai (hatás)vizsgálat alapján dönthető el. Gyep (legelő, rét) művelési ágban nyilvántartott terület, illetve vizenyős (nádas, mocsár, láp) területek

79 esetében természeti értékvizsgálat szükséges és eredményének függvényében kerülhet sor az erdősítésre. 10. Az erdőgazdálkodási térségben elő kell segíteni a roncsolt felszínek (a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, stb.) rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 11. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, klímavédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. 12. Nitrátérzékeny területeken a folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása javasolt. 2. Mezőgazdasági térség Az OTrT fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek, ajánlások: I. általános ajánlások: 1. Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése). Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlathoz). A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása. Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). 2. A mezőgazdálkodás során érvényre kell juttatni az ökológiai - tájgazdálkodási szempontokat: A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani. A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az eróziós károsodást. A térség vízgazdálkodása az ökológiai elvek szerint tartandó fenn. A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzendő és helyben, lehetőleg többcélúan hasznosítandó, a felszíni vizeket mesterségesen elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni vészhelyzetet, illetve potenciális veszélyhelyzetet kivéve tilos. Nedves réten, lápos-mocsaras területen, fáslegelőn ill. ezek 500 méteres körzetében a beépítés, burkolatok és vonalas létesítmények építése kerülendő.

80 304 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, szántó és egyéb intenzív művelés esetén megváltoztatni hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek kemikália-, stb. szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezése nem javasolható. A mezőgazdasági térség érzékeny természeti területein illetve extenzív művelésre alkalmas részein a szántóföldi művelést lehetőleg vissza kell szorítani, a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai tájgazdálkodási típusú művelés folytatható: o a mesterséges tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges, csak mechanikai gyomirtás megengedett; o o a szántókon is el kell tűrni a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat; a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla-szegélyeit meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani, vagy ki kell alakítani a birtokrendezés során. A termőföld más célú hasznosítása csak a legszükségesebb mértékben és elsősorban a jelenleg beépített területtel határos, átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken engedélyezhető. Az átlagosnál jobb adottságú földterület beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a más célú hasznosítás közérdekű a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott célt szolgál és arra a funkcióra kevésbé értékes földterület nem áll rendelkezésre. A mezőgazdasági térség területfelhasználása során a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni kell a fölaprózott, termesztésre alkalmatlan birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő, és táji, természetvédelmi szempontokat nem sért, lehetővé kell tenni farmgazdasági területek kijelölését a gazdálkodással való együttlakás lehetőségének biztosítását. A termőterületek védelme érdekében külterületen a településrendezési tervekben az OTÉKban megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá javasolt a kisebb farmgazdasági területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a településrendezési tervekben. A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen tagoló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját. 3. A mezőgazdasági térség intenzív hasznosítására vonatkozó megyei irányelvek: A mezőgazdasági térséghez tartozó jó termőhelyi adottságú, intenzív hasznosításra alkalmas területek további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is lassítani kell. A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdasági területeken, differenciált külterületszabályozással azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékű beépítés meggátlására. A borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat. 4. A mezőgazdasági térség extenzív hasznosítására vonatkozó megyei irányelvek: A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrár-környezetvédelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás, valamint az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság

81 fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása, illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. A mezőgazdasági térségben ösztönözni kell az extenzív tájgazdálkodásra alkalmas jellemzően több tíz, vagy néhány száz ha-os birtokméretek kialakítását, törekedni kell a tájvédelmi szempontok érvényesítésére alkalmatlan fölaprózott birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Az intenzív művelésből kivonandó, öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes-, nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. A mezőgazdasági térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módokat szükséges támogatni. Ezen belül a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével az extenzív gyepgazdálkodás rét és legelőgazdálkodás, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás, halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen elsőbbséget. A mezőgazdasági térségben az agrár, a környezetvédelmi és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával a mezőgazdasági művelésre nem használt területeken ösztönözni kell, a gyep- és erdőterületek arányának növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai zöldfolyosóként tervezett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű. A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul. A mezőgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül lehetséges. Fáslegelőn, nedves réten és lápos-mocsaras területen, ill. azok 500 méteres körzetében a beépítés és a vonalas létesítmények telepítése is elkerülendő. A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmének biztosítása mellett. A keletkező vizek lehetőség szerint megőrzendők, havária kivételével a felszíni vizeket elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni tilos. II. részletes ajánlások: 1. A kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban nyilvántartott területek művelés alóli kivonása szigorú feltételekhez kötött. Kivételes esetben a terület rendeltetéstől eltérő felhasználására akkor kerülhet sor, ha a helyhez kötött beruházás közérdekű célt szolgál és más, kisebb termőértékű terület nem áll rendelkezésre. 2. A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A területhasznosítás módját az agrárgazdálkodásért felelős szervek, illetve az ökológiai hálózathoz tartozó terület esetében a nemzeti park igazgatóság közreműködésével javasolt meghatározni. 3. A szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, öko-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra is alkalmatlan területeket elsősorban őshonos fajokkal történő gyepesítéssel és erdősítéssel célszerű hasznosítani. A humán és ökológiai érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem -, vagy kevésbé allergizáló, nem invazív, lehetőség szerint honos fajok telepítését kell szorgalmazni.

82 306 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 4. Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagfüves területek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek, rosszul kezelt szántóterületek karbantartása és a parlagfű-mentesítési kötelezettség betartása. 5. A mezőgazdasági térség területfelhasználása során a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni a tájjellegnek és termesztési hagyományoknak megfelelő birtokstruktúra fenntartására, szükség szerint fokozatos átalakítására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő és táji- természetvédelmi szempontokat nem sért, lehetővé kell tenni a gazdálkodással való együttlakás, a családi gazdálkodás, agroturizmus, más területeken a rekreációs kertgazdálkodás (hobbikertészkedés) lehetőségeinek biztosítását. 6. Elő kell segíteni az Országgyűlés Tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről" szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozatában foglaltak érvényesülését a településrendezési eszközök készítésekor annak érdekében, hogy a megyében még meglévő, sajátos jegyeket hordozó tanyás térségek hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. 7. A termőterületek védelme érdekében a településrendezési eszközökben a külterületen ajánlott a termesztési hagyományoknak megfelelő mező- és kertgazdasági övezetek meghatározása. A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken differenciált külterületszabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. - Ezért a településrendezési tervek készítése során, a tájkarakter védelme érdekében javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb irányelvként: hagyományos szőlő- és intenzív kertészeti területeknél legalább m 2, nem hagyományos szőlő- és gyümölcsös területeknél min m 2, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %- nál kisebb, max. 1,5-2%-os értékeket meghatározni a beépíthetőség illetve a beépítés feltételeként. - Amennyiben az OTÉK szerinti általános mezőgazdasági övezetben a mezőgazdálkodás építményigénye birtokközpontban nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető a beépítés a legalább 3 ha-t elérő birtok táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület tájitermészeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. 8. Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni. 9. Folyamatos művelés alatt álló szőlőterületen csak terménytárolással, szőlő és bor feldolgozással, valamint a borturizmussal kapcsolatos, tájba illő építményt indokolt elhelyezni a településrendezési tervekben meghatározott szabályozás szerint. Fontos, hogy a borvidékek szőlőterületein megtörténjen a talajvédelmi igényeknek megfelelő tervszerű rekonstrukció (megalapozó tanulmánytervek alapján). A szőlőkataszterbe sorolt területeken kiemelten javasolt kezelni az új, korszerű fajtaszerkezetű ültetvények telepítését. A borvidékek szőlőterületein az EU-szabályozás feltételei mellett figyelemmel kell lenni a tájhagyományok megőrzésére is az ültetvényrekonstrukciók során. A mezőgazdasági térségben a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. Hagyományos szőlőültetvények (védett szőlőhegyek) területén és környezetében a szélerőművek telepítése nem javasolt.

83 10. Szőlőtelepítés kívánatos elsősorban a borvidékek szőlőkataszter szerinti I II. osztályú területein. Telepítéskor figyelembe kell venni a termesztési hagyományokat, valamint a növekvő piaci igényeknek megfelelő fajtaválaszték termőhelyi adottságoknak megfelelő alkalmazhatóságát. 11. A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, meddőhányók és egyéb roncsolt felületek rekultivációját, az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését, a rekultivált területek mező- és erdőgazdasági célú újrahasznosítását. 12. A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket melyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek szükséges művelésben tartani. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén indokolt, beépítésre szánt területté pedig elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, illetve egyéb céllal csak kivételesen javasolható. 13. A megye mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból, gyepes, cserjés mezsgyékből álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni. 14. A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. 15. A gyengébb termőhelyi adottságú, alacsonyabb termelési potenciállal rendelkező, külterjesen hasznosítható mezőgazdasági területeket elsősorban takarmány-termesztéssel, gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással, idegenforgalmi, illetve génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, hal- és vadgazdálkodással, védelmi, rekreációs és gazdasági célú erdősítéssel, tájjellegű hungarikum és biotermék előállításával, gyógynövénytermesztéssel, méhészettel, szőlő- és bortermeléssel javasolt hasznosítani. 16. A munkaerő-túlkínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógy- és fűszernövény-termesztés, biotermesztés stb.), piacképes árut előállító öko-szociális típusú mezőgazdaság támogatása indokolt. 17. Célszerű megvalósítani a külterjes hasznosítású területeken lévő halastó-rendszerek többcélú hasznosítását (termelés, turizmus, öntözés) és ennek fenntartását. A vízfolyások menti hullámtereken a gyenge termőképességű, elöntés-veszélyes szántóterületeket gyepesíteni, erdősíteni ajánlott. 18. A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrárkörnyezet-védelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus valamint vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása, a gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. 19. A gyepek, rétek, legelők extenzív fenntartása során elsődlegesen a hagyományos módszerek a legeltetés és kaszálás alkalmazása kívánatos, a természeti - környezeti szempontból érzékeny termőterületeken a műtrágyázás, vegyszerhasználat kerülendő. 20. A földhasználónak a talajkímélő művelési módok alkalmazásával, vetésváltás alkalmazásával, másodvetésű vagy köztes növény termesztésével, a tarlómaradványok hasznosításával, szerves anyagok kijuttatásával, a humuszos termőréteg megőrzésével kell gondoskodnia a talaj

84 308 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám szervesanyag-tartalmának megőrzéséről. Termőföld területen tilos a talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli eltávolítása. 3. Vegyes területfelhasználású térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak A megyei területrendezési tervben vegyes területfelhasználású térség került alkalmazásra az OTrT-ben kijelölt térségekben (a területi lehatárolások pontosításával). A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. 2. A térségben beépítésre szánt területet csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjai figyelembevételével ajánlott kijelölni. 3. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó beépítésre alkalmas területen kerüljön sor. 4. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a települési térségen kívüli ahhoz szervesen nem kapcsolódó zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt, stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 5. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi, szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba-illesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását. 4. Vízgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások 1. Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel vízgyűjtőnként komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeret irányelvében (Water Framework Directive), valamint az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben foglaltakat.

85 2. A folyóvizek és a part menti területek területfelhasználásánál és hasznosításánál az alábbi két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep). 3. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési és belvízvédelmi tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését. 4. A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. 5. A természetes partvonalak csak kivételesen, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők. 6. A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket. 7. A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek elépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 8. A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és -elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodó-helyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.) 9. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát. 10. Az Ipoly és a Galga vonatkozásában érvényesíteni szükséges a teret a folyónak elvet. 11. Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján. 5. Települési térség Az OTrT fogalomhasználata szerint települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. E kategórián belül a megyei területrendezési terv két kategóriát alkalmaz és határol le az alábbiak szerint:

86 310 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti. Hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak. A települési térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni az integrált, átfogó környezetgazdálkodás, a fenntartható közlekedés, építés és településtervezés követelményeit. 1. Az NKP III.-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Pest megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: - barnamezős területek felhasználása, - zöldfelület kataszter létrehozása, - a települések talajának védelme, - a helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése, - a települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre, - az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása, - infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével, - a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása. 2. A településrendezési tervekben a területhasználat és a beépítés jellemzőinek figyelembevételével fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek, és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelő területfelhasználási kategóriák megválasztására valamint a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására. 3. A településrendezési tervek készítése során fokozott figyelmet kell fordítani a településszerkezet javítását szolgáló tervezési megoldások alkalmazására, de a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken el kell kerülni a településrészek hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását. 4. A települési területek alakítása, bővítése során a sokoldalúan vizsgálandó területi alkalmasságon túlmenően figyelembe kell venni a tájszerkezeti, településszerkezeti és az integrált környezetgazdálkodási szempontokat is. 5. Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedő települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő zöldterületek megőrzése, a táji környezetet is figyelembe vevő méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képező rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelő kialakítása. 6. A tervezés során a biológiai aktivitásérték szinten tartási kötelezettsége mellett törekedni kell arra, hogy a területek biológiai aktivitásértéke települési szinten növekedjen.

87 7. A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elősegítő országos hatókörű szabályok érvényesülését. 8. A településszerkezet és a területfelhasználás alakítása során figyelembe kell venni a környezeti vizsgálat konkrét területre vonatkozó eredményét. 9. A települési térségekben törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó beépítésre alkalmas területen kerüljön sor. 10. Városi települési térségekben preferálni indokolt a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását. 11. Települési térségekben elsősorban a városi települési térségekben javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése lehetőség szerint pollenszegény, nem -, vagy kevésbé allergizáló fa és fűfélék alkalmazásával. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterület-szabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közművek elvezetésének biztosításán túl lehetővé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is. 12. A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévő, vagy tervezett főutak, elkerülő utak között a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésből eredő légszennyezés elleni védelemre is alkalmas védő, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védő, takaró zöldsávok tervezése indokolt. 13. A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell előzni a települési területek olyan mértékű sűrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezőtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminőség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit. 14. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településen a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban előirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a már beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetőség. Ilyen esetben az okozott környezeti hatás ellensúlyozása érdekében pozitív környezeti hatás létrehozásáról is gondoskodni kell. 15. Törekedni kell a funkcióját vesztett, üres létesítmények (és kapcsolódó területeik) újrahasznosítására. 16. A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak a funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sőt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén a megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggő erdőterületeket csökkentené. 17. A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminősítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közművek elhelyezhetők, valamint a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és

88 312 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám költségviselésével megteremthető. A terület átminősítése lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható, amennyiben az szervesen kapcsolódik a település beépítésre szánt vagy lakott területéhez, továbbá ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók. 18. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi, szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba illesztése érdekében. 19. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó, hagyományos település-struktúrájukat őrző települések közé nem javasolt nagy, összefüggő lakóterületek kijelölése. 20. A településrendezési tervek készítése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az un. barnamezős területek kármentesítésére, a kavicsbányák, a homokbányák és az anyagnyerő helyek szabályozására. 21. Bányászati területek lehatárolása csak a bányatelek területén belül történhet. Minden bányaterület (bányatelek terület) kijelölés esetén módosítni kell a településrendezési tervet, ha az adott rendezési tervben a terület még nincs bányászati területbe, illetve ennek megfelelő övezetbe sorolva, mivel a bányaterület (bányatelek) kialakítása során területfelhasználási változás történik. 22. Általában a bányaterületek településrendezési tervben történő lehatárolásánál törekedni kell arra, hogy csak a bányaművelés szempontjából legszükségesebb területek kerüljenek bánya övezetbe. A rendezési terv készítése során a bánya által érintett területek tájbaillesztésével, illetve a majdani utóhasznosítással összefüggő területhasználatokat is célszerű meghatározni. 23. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. 24. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, vagy településrészeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik. 25. Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő települési területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni, ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül letelepülni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben szabályozni kell. 26. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántó és gyümölcsös termőterületeken, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. 27. A városközpontok és a nagyközségek, községek központjainak megújítása során egyszerre kell érvényesíteni az értékőrzés, a karakterfejlesztés, a funkcióbővítés, a biológiai aktivitásérték növelés, valamint a közterületi minőség javításának szempontjait. A fejlesztésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett lakosság elvárásaira és a helyi gazdaság fejlesztésének szempontjaira. 28. A településrendezési beavatkozások megalapozására el kell készíteni a települések értékvédelmi kataszterét, úgy a régészeti örökség, mint az épített örökség, illetve a táji örökség (az egyedi tájértékek) vonatkozásában.

89 29. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. 30. A településközpontok rehabilitációja, valamint a településfejlesztési dokumentumokban kijelölt akcióterületek fejlesztése és rendezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékek védelmére, a helyi sajátosságok felmutatására, valamint a környezeti minőség általános emelésére, a településképet zavaró elemek kiküszöbölésére. 31. A településközpontok rehabilitációja, valamint az akcióterületek fejlesztése során biztosítani célszerű az elektromos és hírközlő hálózatok (légkábelek) felszín alatti elvezetését. E területeken törekedni kell a csapadékvíz elvezetés (hálózatba illesztett, de) zárt rendszerű megoldásainak alkalmazására 32. A települési identitás megőrzése és erősítése, a strukturált területhasználat és az ökológiai -, illetve zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települések beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mező- vagy erdőgazdasági terület, esetleg zöldterület kijelölése, mely a település nagysága, illetve az adott természeti értékek egyedi területigényei szerint szükségképpen növelendő. 33. A települési térségen kívüli ahhoz szervesen nem kapcsolódó zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot, területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 34. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szempontjainak érvényesítése érdekében védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. 35. Meg kell őrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját. 36. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait. 6. Építmények által igénybe vett térség Az OTrT fogalomhasználata szerint építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak. Az építmények által igénybe vett térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabály értelmében a közlekedési vonalas létesítmény engedélyezési tervében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Ha a meglévő közlekedési zajforrás (közúti közlekedés, vasúti, illetve légi közlekedés is) okozta zajterhelés

90 314 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéséhez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási javaslatot és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell. 2. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti (ezen belül különösen a vízháztartási, éghajlatváltozási, talajvédelmi, ökológiai) szempontok figyelembe vételével történhet.

91 II. A megyei infrastruktúra elemeire vonatkozó megyei feladatok és irányelvek 1. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek 1. Törekedni kell a megyét érintő, tervezett országos gyorsforgalmi utak, valamint a főutak településelkerülő szakaszainak minél hamarabb történő megépítésére. 2. A megye jelenleg jellemzően sugaras közlekedési hálózatát úgy a gyorsforgalmi hálózat, mint a főút, illetve a mellékúthálózat vonatkozásában ki kell egészíteni a tervezett haránt irányú elemekkel. A rendszer egészét fokozatosan hálós rendszerré szükséges átalakítani. A háló csomópontjai azok a központi funkciókkal is rendelkező települések, amelyek szűkebb, vagy tágabb térségük számára is szolgáltatásokat nyújtanak. 3. Szlovákia és Magyarország EU tagsága következtében indokolt a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok bővítése új Ipoly hidak létesítésével. A helykijelölésnél figyelembe kell venni a természetvédelem érdekeit és a legkisebb környezeti és természeti konfliktussal járó nyomvonalat kell választani. 4. Szorgalmazni kell a hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A tervezett hálózati elemek megvalósítása több célt szolgál: a települések jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását, a gazdasági kapcsolatok erősítését, a lakó-munkahelyi kapcsolatok többirányúvá tételét, a központi (szolgáltató) központok elérhetőségének javítását, a biztonság növelését (a tűzoltó, mentő elérési idejének csökkentését). 5. Kiemelt feladat a térségi kerékpárút hálózat helyi kezdeményezésekkel létrejövő útszakaszokkal összehangolt fejlesztése, településközi szakaszok létesítése, elsősorban a megyei területrendezési tervben megjelölt útvonalakon. 2. Árvíz-, belvízvédelemre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. 2. A vízfolyásokat, patakokat, tavakat, további egyéb időszakosan, vagy állandóan vízjárta területeket amelyek a földhivatali térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi létesítési engedély nem ad lehetőséget. 3. Tartósan, időszakosan vízállásos, belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű terület hasznosítási javaslatánál a vizes adottságot figyelembe kell venni, a belvíz által veszélyeztetett területen csak olyan tevékenységet, fejlesztést szabad megvalósítani, amelyben az időnkénti, vagy tartósabb vízállás kárt nem okoz, illetve igény esetén a belvízmentességet meg kell oldani. 4. A vizes adottságok és lehetőségek idegenforgalmi célú (üdülés, sportolás, szabadidő eltöltés) hasznosítását előtérbe kell helyezni a vízpartok rendezésével, fokozottabb mederkarbantartással, vízfolyások revitalizációjával, tározó tavak létesítésével, a vízkeret irányelv figyelembe vételével. 5. Élővizek vízminőség védelmét biztosító beavatkozási igények településrendezési tervekben való továbbvezetésének a biztosítását meg kell oldani (hordalékfogók, olajfogók telepítése, stb.).

92 316 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 3. Vízi közműveket érintő szabályozási irányelvek Vízellátásra vonatkozó megyei szabályozási, illetve tervezési irányelvek: 1. A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságot teljes körűvé kell tenni. 2. A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevő vízbázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, műtárgyak folyamatos karbantartása, az elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges. 3. Az un. egy kutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerűen egyedi helyi ellátással rendelkező települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetőségét legalább tervezési szinten elő kell készíteni. 4. A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetőségét is vizsgálni kell. 5. A vízbázisok védelmét szolgáló, a még meg nem állapított hidrogeológiai védőterületek kijelölését és annak jogi rendezését meg kell oldani. 6. A kitermelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az előírások szerinti vízminőségi elvárások (keménységre, vastartalomra és egyéb rendeletben előírt határértéke) biztosíthatók legyenek. 7. Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az előírásoknak megfelelő vízminőséget biztosítani. 8. A konkrét vízfelhasználáshoz szükséges vízminőségű vízzel történő ellátás megoldására kell törekedni (az iparivíz igényt lehetőleg nem ivóvíz minőségű vízzel kell kielégíteni). Szennyvízelvezetés, -kezelés fejlesztésére vonatkozó intézkedések és irányelvek: 1. A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések beépítésre szánt területén a közcsatornázási és szennyvíz-kezelési lehetőségeinek megoldását elő kell készíteni, legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges (még ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor). 2. Az 500 fő alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyűjtése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható), az egyéni kezdeményezésű helyi, szakszerű szennyvízpótló berendezések, megfelelő befogadó esetén az egyedi kisberendezések alkalmazását ha azt az illetékes hatóságok is engedélyezik támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, topográfiai okokból helyi megoldás nem alkalmazható, akkor zárt gyűjtőmedencék létesítését kell előírni, amelyeknek vízzáróságát ellenőrizni kell. Zárt gyűjtőmedence csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 3. A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkező szennyvizek gyűjtéséről és kezeléséről a települések helyi rendelete szerint gondoskodni kell. 4. A tisztítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a befogadóra vonatkozó előírásokat is.

93 5. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 6. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari előkezelt szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. 4. Felszíni vizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével, a településrendezési terv készíttetésével párhuzamosan el kell készíttetni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadékvíz elvezetési legalább tanulmány tervét, annak a településrendezési tervbe történő visszacsatolásával. A tanulmánytervben le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni az adott településen túlnyúló vízgyűjtők várható távlati terhelését. 2. A vízgyűjtők vízminőség-védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárgyak elhelyezését elő kell írni. 3. A vízgyűjtő rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy időszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat, stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet. 4. A vizek partján, annak meder-karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelője számára. Nagyobb folyók, a Duna és a Ráckevei Duna-ág mentén 10 m, állami kezelésű folyók, patakok, stb. partján min 6 m, önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyások, árkok, stb. mentén min 3 m- es sávot kell szabadon hagyni. 5. Az energiaközműveket érintő szabályozási, illetve tervezési irányelvek 1. Az energiatermelő és szállító hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozásánál a tájképvédelmi, arculatformálási igényeket illetve egyéb védett övezetek igényeit is figyelembe kell venni. 2. Tervezett alaphálózati, országos, illetve nemzetközi hálózati rendszerhez tartozó, villamosenergia átviteli hálózatok, szénhidrogén (földgáz, olaj és termék) szállítóvezetékek elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezete helyigényének biztosítása szükséges. 3. Tervezett térségi jelentőségű gerinchálózathoz tartozó villamosenergia hálózatok, földgáz hálózatok elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezete helyigényének biztosítása szükséges. 4. Az 50 MW feletti energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak a helyét ki kell jelölni. 5. Az 50 MW alatti, térségi jelentőségű energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak a helyét ki kell jelölni. 6. A megújuló energiahordozók (nap-, szél-, geoenergia, termálvíz és biomassza) előfordulási lehetőségének bemutatásával annak javasolt hasznosításának meghatározása szükséges, lehetőleg a településszerkezeti tervben történő területi lehatárolással, a továbbvezetés biztosításával (nemzetközi megállapodások teljesítése érdekében).

94 318 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 6. Az elektronikus hírközlési hálózatokat, létesítményeket érintő szabályozási irányelvek 1. Az elektronikus hírközlési (távközlési és műsorelosztási) hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása szükséges a tájképvédelmi, arculatformálási igények valamint egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Az elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és védőövezete helyigényének biztosítása szükséges. 3. A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz szükséges létesítmények elhelyezése nem ronthatja a település arculatát, a tájkép védelme és a társadalmi környezet kedvezőbb fogadókészsége érdekében törekedni kell arra, hogy az elhelyezésre kerülő antennák: - lehetőleg ne önálló tartószerkezettel épüljenek, - lehetőleg épület, építmény (torony, kémény, stb.) tetejére kerüljön elhelyezésre, minél kisebb láthatósággal, - különböző szolgáltatók létesítményei közös antennára kerüljenek felszerelésre, - a már meglevő létesítmény közelébe újabb létesítményt elhelyezni szándékozó szolgáltató az antennáját a meglevő szolgáltató tartószerkezetére szerelje - tekintettel a 3G-s rendszer legkedvezőbb m-es raszterrel igényelt elhelyezhetőségére, amennyiben a raszteren belül újabb szolgáltató jelentkezne, akkor csak a már ott működő szolgáltatóval közös helyre való telepítés támogatható, - lehetőleg a lakóterületi övezeteket kerülje ki, - a természetvédelmi és egyéb védettségű területeket tartsa tiszteletben, - városrendezési szempontból kedvezőbb, ha a telepítési hely bérelt, és nem tulajdonba vett telekre történik, - műemlék épületen, építményen csak a műemlékek vonatkozásában illetékes államigazgatási szerv támogatása esetén helyezhető el. 7. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek és ajánlások 1. A településrendezési tervekben a még be nem épített területeket javasolt beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. 2. Az építésügyi előírások megfogalmazásakor a nagy környezeti érzékenységű területeken a területek beépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében az eddigieknél körültekintőbb szabályozás szükséges. 3. A védendő lakó- és természeti környezetet zavaró létesítményeknél szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi területfelhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és az élővilág egészséges életterének megőrzését, védelmét. Levegővédelem 4. A környezeti levegő jelenleg jellemzően jó minőségét védeni kell. A jogszabályi előírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendő lakó- és természeti környezetet zavaró új, ténylegesen illetve potenciálisan légszennyező források létesítésére ne kerüljön sor. 5. A szennyező gazdasági tevékenységeknél az elérhető legjobb technika bevezetését el kell érni. Az ipari létesítmények, depóniák, bányák, mezőgazdaság poremisszióját a reális lehetőségeken belül csökkenteni kell. Az ipari, növénytermesztési és állattenyésztési szagemissziókat mérsékelni kell. 6. A szennyezett levegőjű települések és térségek légállapotát oly mértékben kell javítani, hogy az

95 minden légszennyező anyag tekintetében a területre vonatkozó határértékek alá kerüljön. 7. A légállapotra vonatkozó térségi jellemzők és tendenciák megállapíthatósága érdekében térségi immissziós monitoring-hálózat kiépítésére van szükség. Talaj- és földvédelem 8. A felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a tényleges és potenciális talajszennyező forrásokat föl kell számolni. A talajt mentesíteni kell az oda szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő szennyezőanyagoktól. 9. A termőföld minőségének védelme és termékenységének megőrzése, ill. javítása érdekében a szükséges talajvédelmi és vízgazdálkodási eljárásokat és létesítményeket meg kell valósítani. 10. A mezőgazdasági területek agro-ökopotenciáljának megőrzése és növelése érdekében - a területre legalkalmasabb művelési ágat kell választani - csak a legszükségesebb vegyszerfelhasználást kell végezni - erózió és defláció elleni védekezést meg kell valósítani. 11. Felhagyott külszíni bányák rekultivációjának elvégzését el kell érni, ezen felül pedig elő kell segíteni azok tájrehabilitációs újrahasznosítását. 12. A deflációnak kitett területek csökkentése érdekében a települések rendezési terveiben kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági utak menti fásításra, illetve az egykori fasorok, mezővédő erdősávok felújításának lehetőségére. 13. A deflációnak vagy eróziónak kitett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani az erdősítésre vagy legalább a talajborítottságot biztosító cserje-, gyepszintű növényzet megtartására, telepítésére. 14. Az eróziónak kitett és mezőgazdaságilag művelt területeken a művelést a szintvonalakkal párhuzamosan (lejtésirányra merőlegesen) kell végezni, vagy teraszozni kell. 15. A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles szántó művelési ágú földrészleten a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni és olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 16. A csúszásveszélyes területeket geotechnikai és talajmechanikai szakvélemény alapján le kell határolni, a településrendezési tervekben azokat pontosítani kell, és az azokra vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályozásban ki kell dolgozni. 17. A csúszásveszélyes területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a növényzettel való borítottság megőrzésére, annak növelésére, illetve a csúszásveszély fokozódását előidéző tevékenységek megakadályozására. 18. Kiemelt figyelmet kell fordítani a barnamezős beruházások kármentesítésére és a felszíni bányák, földkitermelő helyek talajvédelmi célú szabályozására. Vízvédelem, vízgazdálkodás 19. A folyékony települési hulladékok korszerű, környezetkímélő kezelését az adottságoktól függően differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítását a környezetvédelmi és gazdaságossági

96 320 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám érdekek összehangolásával térségi szennyvíztisztító telepeken kell végezni. 20. A szennyvíztisztítási technológiáknál törekedni kell a szennyvíz minél teljesebb körű megtisztítására (mechanikai, kémiai és biológiai tisztítás). 21. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan nem elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítása egyedi szennyvíz-elhelyezési megoldással történhet. Ilyenek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló. 22. A helyi egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén, a racionálisan nem csatornázható területeken, a szennyvíz zárt rendszerű gyűjtését kell előírni, és a gyűjtőmedencék vízzáróságát fokozott körültekintéssel kell ellenőrizni. Zárt tározó csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (az ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 23. A közcsatorna hálózattal még nem rendelkező települések csatornázásának és szennyvizei kezelésének megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. 24. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében a gyűjtött szennyvíz ártalmatlanítására a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó műveket szükséges kialakítani. 25. A közcsatorna hálózattal rendelkező települések már beépített vagy beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket a közcsatorna hálózatba kell vezetni és szennyvíztisztító telepen megtisztítani. 26. A kommunális szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíziszapnak a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett történő szakszerű hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv. 27. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezettel érintett települések az övezet, valamint a hidrogeológiai védőidom, tartalék vízbázis határait a természeti körülmények tényleges ismerete alapján és az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben településrendezési terveikben pontosíthatják. 28. A települések rendezési terveinek és helyi építési szabályzatának a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében a potenciálisan vízszennyező építmények kialakításának korlátozására vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell. 29. A hidrogeológiai védőidomok kijelölését és jogi rendezését el kell végezni. 30. A határértékeket meghaladó szennyezettségű ivóvizek szennyezettségét határérték alá kell csökkenteni, vagy más vízkivételről kell gondoskodni. 31. A megye teljes területén, de különösen a nitrátérzékeny területeken fontos a környezetkímélő gazdálkodás ösztönzése. 32. A települések rendezési terveit és helyi építési szabályzatát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel összhangban kell elkészíteni. 33. A vízfolyások, vízfelületek ökológiai szempontú rehabilitációját el kell végezni. 34. A települések belvíz-elvezető rendszerét ki kell építeni, és folyamatos jó karbantartásáról gondoskodni kell.

97 35. A rendszeresen belvízjárta területeket vízügyi tanulmányok alapján le kell határolni, a településrendezési tervekben azokat pontosítani kell, és az azokra vonatkozó korlátozásokat a helyi építési szabályozásban ki kell dolgozni. 36. A települések csapadékvíz-elvezetési terveiben a nem szennyezett csapadékvíz azonnali elvezetése helyett törekedni kell annak összegyűjtéséről és a vízhiányos területeken való fölhasználhatóságáról. 37. Az elválasztott rendszerű közműhálózatnál csapadékot szennyvízcsatornába vezetni tilos. Zaj- és rezgés elleni védelem 38. A nagy forgalmú országos főutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem az épített, sem a természeti környezetet nem zavarhatja. A kialakult területhasználatból eredő környezeti konfliktusok zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés megoldása ágazati, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges. 39. A beépített vagy beépítésre szánt területek és a meglévő vagy tervezett országos főutak közötti területsávon a közlekedésből eredő zajok (és légszennyezés) csökkentésére védő-zöldsávot szükséges telepíteni. Ugyanez vonatkozik az egymással szemben konfliktust okozó területfelhasználások közé is. 40. A korszerűsítendő vasúti vonalak mentén legalább passzív akusztikai védelemmel kell megakadályozni a zajok-rezgések védendő környezetbe jutását. 41. A zajhelyzetre vonatkozó térségi jellemzők és tendenciák megállapíthatósága érdekében térségi immissziós monitoring-hálózat kiépítésére van szükség. Hulladékgazdálkodás 42. Az Országos és a Pest megyei Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedően a hulladékgazdálkodási rendszerek sikeressége érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 43. Az irányelveknek megfelelően azokat a fejlesztéseket, intézkedéseket kell preferálni, amelyek - elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, - a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének általánossá válását szolgálják, - a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítását teszik lehetővé, - egyúttal megoldják a felhagyott lerakók rekultivációját is. 44. A bezárt vagy bezárandó hulladéklerakók rekultivációjának mielőbbi elvégzését el kell érni. 45. A meglévő hulladéklerakó telepek mellett, vagy azok bővítéseként a korszerű hulladékgazdálkodáshoz szükséges egyéb hulladékkezelő létesítmények (pl. hulladékválogató, - átrakó, -tömörítő, komposztáló, inert hulladék feldolgozó létesítmények, lakossági hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek, stb.) telepítése, ill. működtetése is szükséges. 46. A térségi hulladéklerakókat, illetve hulladékgyűjtő rendszereket fokozatosan föl kell készíteni a szelektív hulladékgyűjtésre, -kezelésre és újrahasznosításra. 47. Törekedni kell a szelektív hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételére, és annak lakossági elfogadtatására.

98 322 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 48. A hulladék ártalmatlanítása csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező lerakón történhet. 49. A lakosságnál keletkező, különleges bánásmódot igénylő hulladékok szelektív gyűjtésére, kezelésére a megye nagyobb lélekszámú településein, illetve a térségi hulladéklerakókhoz kapcsolódva, hulladékudvarok létesítése szükséges. Ezen kívül preferálni kell a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszereket. 50. Az állattartó telepek létesítését és üzemeltetését szigorúan szabályozni és ellenőrizni kell. 51. Az állati hulladékok begyűjtésének és kezelésének szakszerű és jogszerű rendszerét ki kell alakítani. 52. Dögkutat, dögteret üzemeltetni tilos.

99 III. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek és ajánlások A módosítás során törlésre javasolt, illetve átnevezendő térségi övezetek 1, valamint bevezetésre javasolt új egyedi övezetek: A megszűnő vagy átnevezésre kerülő övezet hatályos megyei TrT szerinti elnevezése: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Csúszásveszélyes terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete Kertgazdasági jellegű (volt zártkerti, szőlő, gyümölcsös) terület övezete Helyébe lépő övezet (OTrT szerinti megnevezéssel), ill. új megyei övezetek: -- Országos ökológiai hálózat övezetei: magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete -- Földtani veszélyforrás terület övezete Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület, honvédelmi terület övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete -- A hatályban lévő megyei területrendezési tervben rögzített és a terv módosítása során továbbra is hatályban maradó előírások álló betűvel, a módosítás során életbe lépő új tartalmi elemek dőlt betűvel szedettek. Fentiek, valamint a kötelező tartalmi követelmények és az OTrT figyelembe vételével Pest Megye Területrendezési Terve az alábbi övezetekre fogalmaz meg irányelveket és ajánlásokat: Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökség várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Az eredeti 21/2006 (IX.8) PM sz. rendelet szerint; az elnevezésükben változó övezetek listája az OTrT szerint

100 324 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 1. A magterület, az ökológiai folyosó és a puffer terület övezete Az országos ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények 2 elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelési ág-változtatás művelés alóli kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. a) a magterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az övezet által érintett települések szabályozási tervében az előírásokat a magterületen egységesen szükséges megállapítani. Kerülendő távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszaptározó, hígtrágya-tározó létesítése. A meglévő, potenciálisan szennyező létesítmények, üzemelő külszíni bányák működése csak a természetvédelmi szempontoknak alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Magterületen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható. 2. Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minősíthető. A kijelölés feltételeként célszerű előirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20 %-át teheti ki, erdő vagy más természetes, ill. természetközeli élőhely igénybevétele nélkül. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a magterület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint a magterület megyei övezetre vonatkozó övezeti szabályok mellett a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, művelési ág-változtatás csak extenzívebb (természetszerű) irányba javasolható; a tájkép- és látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során érvényesíteni kell; közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése a tájkarakter erősítésével, a történeti tájszerkezet és a tájképi adottságok megőrzésével, történhet; egyéb új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szimbolikus építményként (emlékmű, kegyhely, stb.) helyezhető el; Magasépítmények alatt értjük a továbbiakban a 10 m-t meghaladó építménymagasságú építményeket

101 minden új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet; magasépítmény kilátó rendeltetésű építmény kivételével nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem javasolható; erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; gyepfeltörés, szántás, ültetvénytelepítés, energetikai célú növénytelepítés, intenzív agrotechnika folytatása az övezetben nem javasolható. b) az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlások 1. Ökológiai folyosó területén csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévő természetszerű művelési ágak (erdő, gyep, nádas, stb.) megtartása, művelési ág-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termőhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. 2. Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi szempontok sérelme nélkül lehetséges. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az ökológiai folyosó övezet területén az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint az ökológiai folyosó megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem hajthatók végre; a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő, mocsár) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában javasolható; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése az ökológiai folyosó funkció biztosítása mellett a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; szántó művelési ágú területen új beépítés nem helyezhető el, kertgazdasági övezetbe sorolt területen a 2000 m 2 -nél kisebb telek nem építhető be; közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon helyezhetők el, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; közlekedési építmények tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el, új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet; magasépítmény kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem javasolható; a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő tájfenntartó módszerek és gazdálkodás alkalmazható; energetikai célú növénytelepítés nem javasolható. c) a pufferterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az országos ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek fő funkciója a magterület és az ökológiai folyosó védőövezeteinek biztosítása, valamint a tájképvédelmi szempontok érvényesítése. Magterület és ökológiai folyosó kijelölt védőövezetében az azt veszélyeztető vagy

102 326 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám zavaró tevékenység nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően folytatható. 2. Az övezetben a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányaművelésre vonatkozó előírásait. Az övezethez tartozó természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhető ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív természetközeli, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket célszerű alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a pufferterület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat övezetre, valamint a pufferterület megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: kiemelten kell érvényesíteni a látvány- és tájképvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során; művelési ág váltásához, termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; energetikai célú növénytelepítés nem javasolható; kertgazdasági övezetbe sorolt területeken 1500 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be; új külszíni bányatelek nem állapítható meg; közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem javasolható; a területen a magterület és az ökológiai folyosó természeti értékeit veszélyeztető környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző létesítmény (komposzt telep) kivételével valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető; csak extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT-ben rögzített irányelvek érvényesítése érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: 1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, beépítésre szánt területté minősítése elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal kivételesen egyéb céllal javasolható. 2. Az övezetben javasolt elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. 3. Kiváló termőhelyi adottságú területeken támogatandó a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációjának megakadályozása.

103 4. Az övezethez tartozó területeket a településrendezési tervekben mezőgazdasági területfelhasználásba, ezen belül általános övezetbe (Má) javasolt sorolni. Az általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet minimális területét legalább 10,0 ha-ban javasolt meghatározni. 5. Az övezethez tartozó területeken csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító agrotechnikai módszerek alkalmazhatók. 6. Az övezethez tartozó területeken csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható. 7. az övezetben az OTrT-ről és a föld védelméről szóló törvénnyel összhangban beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolható, ha az: - mezőgazdasági birtokközpont kialakítását, vagy helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, - a mezőgazdaságra épülő turizmus (agroturizmus) fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, - a településfejlesztés más módon nem, csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybevételével oldható meg. 8. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken erdősítés csak abban az esetben javasolható, ha az erdőterületi átsorolás: - a termőföldek védelmét vagy más mezőgazdálkodási érdekeket, - környezetszennyezés elhárítását, környezeti kárenyhítést; - az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. 9. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a rendeltetésszerűen működő mezőgazdasági üzemek, majorok fejlesztési lehetőségét. 10. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. 11. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi dűlőutak, vízelvezető árkok és meliorációs létesítmények fenntartását biztosítani kell. 3. Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete (új övezet) (A Kgyh 1.1. melléklete) A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földművelésre igénybe vehető területi alapjai megőrizhetők legyenek, a megye területét kevésbé érintő kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. 1. Szükséges az övezet területét elsősorban a be nem épített területhasználatra és elsősorban a mezőgazdálkodásra fenntartani. Az ettől való eltérés kivételes esetben, az övezet igénybevételének település- és tanulmánytervi igazolása alapján tehető lehetővé.

104 328 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 2. Amennyiben az övezet területét a művelés alóli kivonással járó településrendezési művelet (övezeti átsorolás) érintené, javasolt a fejlesztés egyéb reális alternatíváit kidolgozó területrendezési döntés-előkészítő tanulmányterv elkészítése és hatásvizsgálat (esetleg környezeti vizsgálat) vagy területrendezési hatósági eljárás lefolytatása. Az átsorolás abban az esetben lehetséges, amennyiben a tanulmány és a (hatás)vizsgálat bizonyítja, hogy más, az érintett övezeten kívüli, fejlesztésre alkalmasabb terület nincs a településen. 3. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az övezet területe településrendezési tervben mezőgazdasági területbe, ezen belül az OTÉK szerinti általános övezetbe (Má) sorolandó, kivéve, ha történetileg kialakult művelési módja (ültetvény, kert) a kertes besorolást teszi szükségessé. Más, beépítésre szánt, illetve nem szánt övezet csak kivételes esetben jelölhető ki, amennyiben tanulmány vagy hatásvizsgálat bizonyítja, hogy egyéb lehetőség az eltérő övezet kialakítására nem áll rendelkezésre a településen, illetve hogy az adott övezeti átsorolást feltétlenül az érintett település területén szükséges megvalósítani. 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A megye kedvező erdőterületi adottságainak védelme érdekében kerülendő a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken a beépítésre szánt területek kialakítása és a külszíni bányászat is. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó előírások mellett a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell pontosítani. 2. Az övezetbe tartozó területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak, ettől való eltérés csak területrendezési hatósági eljárás alapján engedélyezhető. 3. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek az erdőtervezés során elsősorban védelmi célú elsődleges rendeltetésbe sorolandók. 5. Erdőtelepítésre (elsődlegesen) alkalmas terület övezete Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Nem sorolhatók az övezetbe mezőgazdálkodási szempontból kiváló termőhelyi adottságú, illetve természetvédelmi alapon erdősítési szempontból korlátozott területek. 2. A településrendezési tervekben beépítésre szánt terület csak térségi területfelhasználási engedély alapján jelölhető ki, az övezet területe tervezett erdőterületbe sorolandó, lehetőleg meglévő erdőterülethez kapcsoltan. 3. Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. 4. Erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével, illetve őshonos és tájba illeszthető, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajok alkalmazásával kell végezni. Cél a minél inkább természetközeli új erdőállományok létrehozása.

105 6. Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete (A Kgyh 1.1. melléklete) Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület övezetét kiegészítő övezeti kategória, amely a termőhelyi alkalmasság regionális szintű vizsgálata alapján került kijelölésre, és települési szinten pontosítandó. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdősítésre igénybe vehető területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. 1. Javasolt az övezet területét elsősorban a tervezett erdők településrendezési tervi kijelölésére fenntartani. 2. A településrendezési terv készítése során az erdősítendő területek kijelölésénél figyelembe kell venni az övezet által érintett területeket. Célszerű a településszerkezeti terven az erdősítésre másodlagosan alkalmas területet is erdőterületbe sorolni, amennyiben ez a besorolás nem ellentétes más a településfejlesztési koncepcióban már elfogadott településfejlesztési és rendezési cél teljesítésével. 7. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 1. A megye sajátosságainak megfelelően a tájrehabilitáció a természeti táj rehabilitációjára, kiemelten a Ráckevei/Soroksári Duna-ág és partmenti térsége rehabilitációjára irányul. 2. A Soroksári (Ráckevei) Duna komplex tájrehabilitációja során az újrahasznosítási cél olyan rekreációs célú hasznosítás, amely összeegyeztethető a vízgazdálkodás és a környezetvédelem (kiemelten a vízminőségvédelem) követelményeivel. 3. Folyómeder és közvetlen környezete területét (legalább 10 méter széles sávban) vízgazdálkodási területként kell szabályozni. A meder határától számított 50 méteren belül beépítésre szánt övezet, illetve építési hely kijelölése az árvédelmi és a természetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság előzetes egyetértésével lehetséges. 8. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 1. A tájképvédelmi területi övezetek tekintetében az OTrT által meghatározott országos övezetre, valamint a megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: beépítésre szánt területek csak szigorú feltételekkel, a tájképvédelmi szempontok érvényesítésével jelölhetők ki; csak a meglévő beépített területhez kapcsolódva, valamint külterületen a megyei területrendezési terv elfogadását megelőzően művelés alól kivett területen javasolható új beépítésre szánt terület kijelölése. a települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelhető; a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges; a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

106 330 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetbe sorolt területeken a 2000 m 2 -nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító a biológiailag lebomló szerves anyagok további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás kivételével nem létesíthető; a közmű, az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem javasolható, a település helyi rendeletében rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, a tájképet zavaró hirdető-berendezések lebontásáról, újak elhelyezésének feltételeiről. 2. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül. 3. Az övezet mezőgazdasági területein törekedni kell a művelési ágak kialakult arányainak megtartására, a hagyományos tájkarakter megőrzésére, a tájhagyományt képező művelési ágak és módok megtartására, a tájidegen hasznosítási formák kizárására. 4. A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, természetes állapot visszaállítása, valamint közmű és közút építése érdekében javasolható. 5. Az övezeten belül a településrendezési tervekben kell lehatárolni a kertes mezőgazdasági területeket, ezeken a területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást szolgáló épületek helyezhetők el. Telekrendezés során legkisebb teleknagyságként min m 2 ajánlott, új telekalakításkor kívánatos az átlag m 2 -es kertgazdasági telekméretek biztosítása. 6. Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, városközeli területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak, a szabályozás a nagyobb telekméretek kialakulását segítse, illetve beépítettségük ne növekedjen, a zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. 7. A tájban megjelenő település-sziluettet megváltoztató bel-, vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően meg kell határozni az épületek magassági korlátozását, toronyszerű építmények elhelyezésére az övezeten kívül kell területet kijelölni. 8. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése látványtervvel igazoltan tájba illesztve, illetve növényzettel takartan javasolható. 9. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében: - terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át lehetőség szerint ne haladja meg; - a magasépítményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően lehet elhelyezni.

107 10. A településrendezési, szabályozási eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni a hullámterek eredeti, iiietve eredetihez közeli állapotának visszaállítását, és a védelem fokozását. 11. A kiépítendő közlekedési utakat a tájbaillesztés követelményei szerint a domborzati és ökológiai adottságokhoz igazodó közlekedési folyosóban indokolt vezetni. 12. Elő kell segíteni a megye területén működő kavicsbányák rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. 13. A különböző művelési ágú területeket, mezőgazdasági táblákat elválasztó gyepűk, zöldsávok megtartása, illetve kialakítása szükséges, a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók, hiányzó elemei pótlandók. 14. A több települést is érintő, egybefüggő térségi jelentőségű tájképvédelmi területek esetében területfelhasználási egységek kijelölésénél a kilátás-rálátás adottságait figyelembe vevő térségi szintű egyeztetés javasolt. 15. Tájképileg érzékeny, beépítési igények által veszélyeztetett városi, város-közeli területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy a telkek tovább ne aprózódjanak, és a zöldfelületi fedettségük ne csökkenjen. A tájképet károsító üdülőépítkezések megakadályozása érdekében tájba illeszkedő, hagyományos építészeti megoldásokra kell törekedni. 16. A tervezett gyorsforgalmi utak és főutak elkerülő szakaszai területének biztosítása során ezek tájba illesztésére, a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére különös gondot kell fordítani. 17. Az érintett települések szabályozási tervében szükséges lehatárolni a településtörténeti, településszerkezeti és településképi értéket képviselő településrészeket, objektumokat és azok védő övezetét, amelyek védelme a településrendezési szabályozásban érvényesítendő. 9. Világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület övezete (A Kgyh 1.2. melléklete a Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás) 1. A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a régészeti értékek, műemléki értékek és védendő kulturtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél. 2. A kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a kulturális örökség értékeinek együttes előfordulása jelentős, ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő, ill. fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. 3. A helyi (megyei, települési) kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendő települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, továbbfejlesztését. 4. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének túlzott mértékű kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását valamint minden olyan beavatkozást, amely az ember által művelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja. 5. A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a feltétlenül szükséges mértékig. Fontos a helyi

108 332 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám beépítési és építészeti karaktert mutató elemek megőrzése, a környezet alakításának szabályozásában a helyi karakter érvényesítése. 6. Településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (pl. M=1:1.000). 7. A tájban megjelenő, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell. 8. Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérő városképi karaktert elősegítő szabályozást kell előirányozni. 9. Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben célszerű biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel élve. A területi helyi védelmet a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan ki kell terjeszteni: - a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület), - a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép), - a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési módok, a növényzet és a természetes környezet), - a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). 11. Az egyedi védelem az építmény (épület vagy műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, műalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. 12. A településrendezési tervekben az építési övezetek paraméterei, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megőrzésére. 13. A helyi építési szabályzatokban célszerű rögzíteni, hogy a történeti településrészek területén új közművek építése vagy a közművek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet a településképi megjelenés javítása érdekében. 14. A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat. 15. A helyi védelem kiterjesztendő a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták és a vallási kisemlékek (keresztek, kálváriák), szobrok, temetők és sírjelek. 16. A műemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt környezetét mint jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, és a pontosított műemlékjegyzéket hozzáférhetővé kell tenni. 10. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 1. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetének pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell rögzíteni a megyehatárokon illeszkedve a szomszédos megyében kijelölt hasonló övezethez a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a vonatkozó jogszabályban rögzítettek figyelembevételével.

109 2. Az eltérő környezeti érzékenységű lehatárolt területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell. 3. Az övezet területén el kell érni a szennyvízcsatorna hálózat mielőbbi teljes kiépítését, és a szennyvíztisztítás, szennyvízkezelés teljeskörű megvalósítását. 4. Törekedni kell az ivóvízbázisokat, sérülékeny vízbázisokat veszélyeztető szennyező tevékenységek mielőbbi felszámolására. 5. A települési és térségi szintű csatornahálózattal csak nehezen ellátható külterületi lakott helyeken, a kis laksűrűségű településrészeken, valamint az üzemi telephelyeken költség- és környezetkímélő szakszerű egyedi szennyvízkezelési megoldásokat kell kialakítani. 6. A vízbázisokat veszélyeztető, szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell. 7. Az övezet területén a mezőgazdasági művelés során a kemikáliák használata csak szigorú ellenőrzés mellett lehetséges, indokolt esetben a teljes tiltás is javasolt. 11. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 1. A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített, lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. 2. Az építésügyi előírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintőbb szabályozás indokolt a területek elépítésének megakadályozása, és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 12. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 1. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetében figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterületen, ökológiai folyosón és világörökség várományos területen kívül jelölhető ki. 13. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 1. Az övezetbe tartozó területeket a településrendezési tervek készítése során vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával le kell határolni, illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell (figyelembe véve a évi belvízi elöntéseket is). 2. Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál. 3. Az övezet állandó vagy időszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási területként, természetközeli területként, vagy korlátozott használatú területként kell szabályozni. 4. A belvízkárok elleni védekezés hatékonyságát és a belvízkárok megelőzését a terület adottságaihoz legjobban igazodó területhasznosítás útján is elő kell segíteni.

110 334 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 14. Nagyvízi meder övezete 1. Az övezeten belül szükséges egy művelési ág kataszter felállítása, indokolt a jelenlegi nemkívánatos művelési ágak (szántó, bánya /amennyiben nem vízgazdálkodási célú tevékenység/, művelés alól kivett terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly helyreállítása érdekében. 2. Az övezet területén olyan tevékenység nem végezhető, amely az árvízi biztonságot és az árvizek levezetését veszélyeztetné. 3. A nagyvízi mederben a kialakult területfelhasználás megváltoztatása csak az árvízvédelmi szempontokra tekintettel történhet. 4. A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt, amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is. 5. Javasolt megvizsgálni a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozó helyek) elhelyezését. A víziturizmust és a vízparti rekreációt kiszolgáló létesítményeket a környezetvédelmi és kommunális létesítmények kivételével csak a mentett oldalon javasolt kialakítani. 6. Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell. 15. Földtani veszélyforrás területének övezete 1. Az érintett településrendezési tervekben a földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakterületért felelős szerv aktualizált adataira alapozott részletes vizsgálattal meg kell határozni a földtani veszélyforrással érintett területek határait. 2. Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt földtani veszélyforrás terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni. 3. A ténylegesen veszélyeztetett területeket az illetékes szakhatóság bevonásával, szakvéleménye eredményeinek figyelembevételével, a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával kell lehatárolni. 4. Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megőrzése és növelése, valamint a talajcsúszás veszélyeztetettségének fokozódásával járó beavatkozások korlátozása. 16. Széleróziónak kitett terület övezete 1. Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkednek el. Kívánatos, hogy e területfelhasználás fennmaradjon, ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása. 2. A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási, és

111 növényvédelmi eljárások alkalmazásának preferálásával, megfelelő növényborítottság biztosításával. 3. Az övezetbe tartozó területeken a fásítás erdő, erdősávok, fasorok és facsoportok telepítése formájában valósítandó meg. Az erdősítést minden esetben területelegyesen javasolt elvégezni, az elegyítés módját a termőhelyi viszonyok határozzák meg. 4. A talajösszetételből fakadóan a széleróziónak kitett területek egy része felszíni szennyeződésre is érzékeny, ahol fennáll a mezőgazdasági eredetű nitrát- és egyéb szennyezőanyagok bemosódásának veszélye, melyet figyelembe véve fontos feladat a talaj kémiai szennyezésének megakadályozása, körültekintő trágyakezelés és kemikáliahasználat. 5. A szélerózió által veszélyeztetett talajok természetes ellenálló-képességének növelése érdekében a talajok elhordódását megakadályozó talajjavítás, rendszeres öntözés javasolt. 6. A veszélyeztetett területen a földhasználó az erózió megakadályozása érdekében köteles szántó művelési ágú földrészleten a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. 17. Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület és honvédelmi terület övezete 1. A más jogszabályokban rögzítetteken kívül a megyei területrendezési terv keretei között nem szükséges további ajánlások megfogalmazása. 18. Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete (A Kgyh 1.3. melléklete) 1. A huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek (pl. lakóterületek, vegyes területek, gazdasági területek, sport, rekreációs, egészségügyi és oktatási központok, vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, stb.) határától számított minimum 500 méteren, vagy a torony magasságának háromszoros távolságán belül szélerőművek nem telepíthetők. A beépítésre szánt területeknél figyelembe kell venni a szomszéd települések településszerkezeti terveiben lévő meglévő és tervezett ilyen besorolású területeket is. 2. Védett természeti területektől, Natura2000 hálózat területétől és ökológiai hálózat területétől 1 km távolságon belül nem helyezhető el szélerőmű. 3. A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt szélerőmű telepítésére megvizsgálható területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen színű szélkerék helyezhető el, illetve előírni az elvégzendő vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélerőművet elhelyezni. Különleges területet akkor kell kijelölni, ha a szélerőművekhez épület is szükséges, egyébként nem. 4. Nem kell művelésből kivonni a szélerőművek telepítésére alkalmas terület egészét, csak a műtárgyak által elfoglalt illetve az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket. 5. Új szélerőmű-parkok létesítésekor a nagy-, közép-, és kisfeszültségű vezetékeket kizárólag földkábelben szabad elhelyezni. (A Kgyh 1.4. melléklete az Új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó összesítő övezet))

112 336 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

113

114 338 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám

115

116 340 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 20/2012. (04.27.) sz. Kgyh melléklete Pest Megye Területrendezési Tervének megyei területrendezési intézkedési javaslata 1. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 11. (1) bekezdés (h) pontja szerint biztosítani kell a településrendezési tervek megyei tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: (1) Közzé kell tenni a megye hivatalos honlapján az elfogadott megyei területrendezési tervet, a megyei területrendezési szabályzatot és a megyei területrendezési ajánlásokat. (2) Tájékoztatni kell a települési önkormányzatokat és többcélú kistérségi társulásokat a területrendezési terv alkalmazásának gyakorlati teendőiről. (3) A településrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának szakmai koordinálásával segíteni és szorgalmazni kell, hogy a megyében minden települési önkormányzat az országos és a megyei területrendezési tervvel, illetve a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervével összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen. (4) Fel kell tölteni az elfogadott megyei területrendezési terv adatcserére és elemzésre alkalmas információtartalmát a területi információs rendszerbe. (5) Adatot kell szolgáltatni a településrendezési tervek készítői, illetve az önkormányzatok számára a jogszabályi előírások szerint: - a jóváhagyott megyei területrendezési tervről, - az elfogadott szabályozási ajánlásokról. (6) Figyelemmel kell kísérni a területrendezési terv hatályosulását, amelyről évente jelentést kell készíteni a Közgyűlés részére. 2. Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése felkéri elnökét, hogy kezdeményezze az Országos Területrendezési Terv soron következő felülvizsgálatakor a Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete módosítását a világörökség-várományos Dunakanyar kultúrtáj településeivel. 3. Pest Megye Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy kezdeményezze az Országos Területrendezési Terv soron következő felülvizsgálatakor a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete lehatárolásának pontosítását Pest megye vonatkozásában.

117 21/2012. ( ) Kgyh melléklete A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEGKÜLDÖTT KÉRDÉSEINEK MEGVÁLASZOLÁSA Készítette: A Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala április hó április hó

118 342 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK... Pest megye Önkormányzata új szerepkörben... I. A PEST MEGYÉT JELLEMZŐ FŐ TRENDEK Pest megye specifikus vonásai Pest megye gazdasági fejlődését meghatározó trendek... Szolgáltatások... A vidék fejlődése... Üdülés, idegenforgalom... Digitális és nyitott gazdaság... Feldolgozóipar... Hálózatos iparágak Népesedési folyamatok, lakásállomány változása, foglalkoztatás, jövedelem... Lakásállomány változása... Foglalkoztatás, jövedelem Gazdaságszerkezet... Nemzetközi jelentőséggel bíró trendek... Gazdasági tendenciák Pest megyében... Pest megye gazdasági szerkezete... Ipari parkok Infrastruktúra... Pest megye közlekedési hálózatai... Kommunális ellátás... Humán infrastruktúra... II. JÖVŐKÉP III. CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK Europe 2020 és Pest megye célkitűzései Pest megye, mint önálló régió Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és OP (2003) Célkitűzések a térszerkezetben Célkitűzések az ellátások és szolgáltatások területén Sajátos célkitűzések a befektetés-ösztönzés, a területfejlesztés és a vállalkozás-fejlesztés területén Radikális hatékonyságnövelés Célkitűzések a turizmus területén Célkitűzések a közlekedési hálózat fejlesztése területén... IV. PEST MEGYE HATÁLYOS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAI...

119 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentumot a Nemzetgazdasági Minisztérium Országos Fejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz megküldött kérdéseinek megválaszolása érdekében a Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala előzetes munkaanyagként készítette el. A dokumentum elkészítéséhez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a válaszokat nem tárgyalta még meg Pest Megye Közgyűlése, tehát nem szerezte meg a közgyűlés képviselői egyetértését. Márpedig a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatainak és felhatalmazásának lényege és értelme pontosan az, hogy a szakmai munka, az együttműködések, a koordinációs feladatok, s különösen a stratégiaalkotás választott képviselők útján, bevonásával, jóváhagyásával történjen meg. Ez biztosítja a szakmai feladatellátás, különös tekintettel a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia legitimitását, elfogadottságát, és nem utolsó sorban a munka minőségét is, melyet (álláspontunk szerint) a területfejlesztés összetett feladata miatt nem helyettesíthet egy zárt szakértői csoportra támaszkodó szakmai műhelymunka. A demokratikus kontroll nem csak önmagában érték, hanem biztosítja a jobb és hatékonyabb döntéshozatalt. Ezért fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a dokumentum megállapításai arra a háttérmunkára támaszkodnak, amely szándéka szerint megalapozza a képviselők munkáját, a stratégiaalkotást, és általában Pest megye számára az elkövetkező évek feladatellátásával kapcsolatban megfogalmazott alapelveket, fő célkitűzéseket és prioritásokat. Figyelembe veszi a korábbi évtized területfejlesztési koncepcióját és stratégiáját, valamint a regionális politika céljait, amelyek a 2007 és 2013 közötti időszakra, a Közép-magyarországi Régió tekintetében kerültek megfogalmazásra, s nem utolsó sorban Pest Megye Közgyűlése 2011-ben elfogadott ciklusprogramjának egyes idevágó részeit. Tekintettel azonban a munka-anyag elkészítéséhez rendelkezésre álló idő rövidségére, a dokumentum semmilyen tekintetben nem nevezhető kiforrott, illetve teljes értékű összeállításnak azokról a tényekről és kérdésekről, amelyek Pest megye jövőjét meghatározhatják az elkövetkező években, illetve évtizedekben. Pest megye Önkormányzata új szerepkörben Az eddigi, döntően intézmény-fenntartói szerepek helyett a fő tevékenységi terület a területfejlesztés. A megyei önkormányzat szükségszerűen a térség gazdasági, társadalmi fejlesztésének a motorjává kell, hogy váljon. A korábbi párhuzamosságokat megszűntették, helyreállították a demokratikus ellenőrzést, de a továbblépéshez ennél többre van szükség. Ezért olyan fontos, hogy az új jogszabályok értelmében demokratikusan megválasztott, legitim testület látja el e feladatokat, azaz a megyei közgyűlés. A stratégia, a koordináció és az együttműködés feladatának sikeres és eredményes megszervezése elsősorban nem szakértői teljesítményt igényel, hanem a közösségek, az emberek részvételét, valamint a megválasztott képviselők felelős döntését. A döntés-előkészítést támogató szakmai apparátus felállítása jelenleg is folyik, magját a Pest Megyei Területfejlesztési Kft és Pest Megye Önkormányzatának Hivatala adják. A megyei önkormányzat előtt álló legsürgősebb feladatok: - újrafogalmazni a megye jövőképét, - felülvizsgálni a megye területfejlesztési koncepcióját, fejlesztési stratégiáját,

120 344 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám - az eddigi vágyálmok helyett konkrét kitörési pontokat, konkrét fejlesztési irányokat és akár nevesített fejlesztéseket kijelölni és megvalósítani. Mindezt úgy, hogy megfelelő keretet adjanak a hazai és külföldi befektetői, gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításához, a bevonható források (köztük kiemelten az EU-s támogatások) felhasználásához. A évi Pest Megye Fejlesztési Stratégia Megújítása és Operatív Program a következő célokat rögzítette: 1. A lemaradó térségek fejlődésének gyorsítása; 2. A spontán szuburbanizáció helyett tervezett térségi fejlődés; 3. A természeti és települési környezet további degradációjának elkerülése. Beavatkozási területek/intézkedések: Térségfejlesztés (település-rehabilitáció, térségi zöldterületfejlesztés); Gazdaságfejlesztés (befektetés-ösztönzés, KKV-fejlesztés); Turizmusfejlesztés (Befektetés-ösztönzés, önkormányzati fejlesztés, vállalkozásfejlesztés); HR/Oktatás, egészségügy, szociális (fizikai infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatásfejlesztés); Infrastruktúrafejlesztés (közlekedésfejlesztés, közműkörnyezet-fejlesztés); horizontálisan pedig Intézményfejlesztés, Tudásbázis-fejlesztés, Partnerségi programok. A Közép-magyarországi Régió Operatív Programja az alábbi célokat fogalmazta meg: A KMOP átfogó célja a Közép-magyarországi Régió nemzetközi versenyképességének növelése, a fenntartható fejlődés elveivel összhangban. Specifikusan két területre irányul különleges figyelem a versenyképességet meghatározó tényezők mellett, a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztésére. Másképpen: a források több mint harmada (34%) a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztésére állt rendelkezésre összhangban az ún. versenyképességi régiókhoz kapcsolódó közösségi elvárásokkal, és a régióban működik a hazai bejegyezett társas vállalkozások több mint fele. Mivel azonban a régióban, illetve Pest megyén belül extrém magas a fejlettségbeli különbség, így a fizikai infrastruktúra és a humán tőke fejlesztése megkerülhetetlen. Kohézió nélkül ugyanis nincs fejlődés. A felhasználható KMOP források további megoszlásai ennek megfelelően: HR infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése (21%), közlekedés (15,5%), város-rehabilitáció (14%), turisztika (12%). I. A PEST MEGYÉT JELLEMZŐ FŐ TRENDEK 1. Pest megye specifikus vonásai Az Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) és a területfejlesztés térségre (KMR régióra, illetve a Budapesti Agglomerációra) vonatkozó valamennyi hatályos dokumentuma egybehangzóan rögzíti a térség egésze kiemelkedő szerepét és jelentőségét, a közép-európai és a magyar térszerkezetben betöltött meghatározó szerepét. E dokumentumok meghatározzák azokat a funkciókat, amelyek a térség egyediségéből, sajátosságaiból, a nemzetközi és országos központi szerepköréből adódnak. Pest megye több mint országutak kereszteződése. Pest megye sokszínű kulturális, nemzetiségi, vallási, gazdasági és szociális értelemben is. Ez a sokszínűség részben természetes, történelmi gyökerekkel rendelkezik, és így hozzájárul a fejlődéshez

121 (például a kulturális iparban és a kreatív ipar egyes tevékenységeiben). A kisvárosokkal sűrűn átszőtt térségek szerkezete egyedülálló, a nemzetiségi és vallási örökség multikulturalizmusa pedig szerves és élő. Feltételezhető, hogy az elmúlt két évtized átlagot meghaladó fejlődésében, az átlagon felüli vállalkozási aktivitásában e megkülönböztető erővel bíró tényezők is szerepet játszottak. Ugyanakkor a megye egyes települései, kistérségei között hazai és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően nagy a különbség akár hétszeres is lehet értékteremtő képességben, beruházásokban, a családok jövedelmében. Az ország leggazdagabb és legszegényebb területei is jelen vannak. Pest megye egyedi, megkülönböztető erővel bíró demográfiai jellemzői: - Az országos átlagot meghaladóan fiatal népesség; - Az átlagot meghaladó gyermekvállalási hajlandóság; - Az átlagot meghaladó mobilitás; - A városban lakó emberek átlagot meghaladó aránya (város-vidék = 2/3-1/3). Általában véve megállapítható, hogy Pest megyében, a vállalkozások számára, elérhető a megfelelően képzett és tapasztalt munkaerő, például a logisztikai, vagy a termelési/gyártási tevékenységekben. Egyes térségekben majd 150 éves múlt, háttér biztosítja a megfelelő termelési tapasztalatot, hagyományt, ipari kultúrát. Megállapítható ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac strukturális feszültségekkel terhelt, a szakképzetlenek, a fiatalok és a tartósan inaktívak munkanélkülisége jelentős gondot jelent, a szakképzett munkaerő pótlása nem megoldott, a fővárosi munkahelyek jelentette verseny erőteljes és fékezi a növekedést. Ahhoz, hogy 2020-ra (vagy akár 2030-ra) a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot, jelentős előrelépésre van szükség a szakképzésben, valamint a térségi és helyi szinteken is cselekvésre van szükség a lemaradó kistérségek dinamizálása, az időskorúak foglalkoztatása, a helyi piac és gazdaság újjáélesztésében. A megye térségi kapcsolatrendszerét meghatározza, hogy területének középpontjában az ország fővárosa helyezkedik el, amely gazdasági súlyával, kiemelkedő felsőfokú központi funkcióival, munkahelyi kínálatával, az ellátásban betöltött szerepével jelentős mértékben meghatározza a körülötte fekvő agglomeráció, de még az azon kívül fekvő Pest megyei térségek helyzetét is. Pest megye központi elhelyezkedése komoly versenyelőnyt jelent. Stratégiailag megfelelő helyen, Közép-Európa centrumában van. Kiváló geográfiai adottságokkal rendelkezik, élvezi a főváros körülöleléséből származó előnyöket. Magyarország egésze, de Pest megye különösen jó logisztikai adottságokkal rendelkezik. Fordítókorong szerepét tudja betölteni Észak és Dél, Kelet és Nyugat között. Feltételezhetően még jelentős tartalékokkal rendelkezik úgy a kiszolgált piacok, piaci szegmensek, mint a szolgáltatások diverzitása, jövedelemtermelő képessége és hozzáadott érték-tartalma tekintetében. Az OTK által rögzített alapvető célkitűzés, hogy a budapesti térség harmonikus együttműködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi és kulturális-idegenforgalmi szerepköre révén versenyképes nagyváros, a közép-európai térség meghatározó, a kelet-közép-európai térség vezető szervezőközpontja, a Kárpát-medence gazdasági centruma legyen. Budapest térségének információmenedzselési és gazdaságszervezési funkciói révén Nyugat-Európa számára a Balkán, és részben Kelet-Európa térségének legfontosabb gazdasági kapujává kell válnia, páneurópai összefüggésben központi funkciókat hordozva. Szintén fontos, hogy szűkebb, kárpát-medencei és országos vonzáskörzetében a fejlődést terjeszteni tudó szerves kapcsolatrendszere révén képes legyen megosztani a növekedés bizonyos erőforrásait és egyes nagyvárosi terheket az ország többi részével.

122 346 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Ebből következik a megállapítás, hogy (legalábbis a felsorolt területek tekintetében) a megyének elsősorban nem a hazai térségekkel, hanem más, elsősorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie, elválaszthatatlanul Budapest nemzetközi versenyképességének megítélésétől. Az országos, a térségi fejlesztési dokumentumok ezen felül rámutatnak arra, hogy az ország legnépesebb nagyvárosi térségében az élhető nagyváros és térsége harmonikus együttműködési rendszerének megteremtése megkerülhetetlen. Pest megye mérete és szerepe alapján megállapítható, hogy az ország többi régiójával való együttműködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetőség, kooperáció, stb. révén) hatékonysága alapvetően befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlődési pályáját is. A megyén belül jelentős különbségek vannak az egyes kistérségek gazdasági jellemzői között. Minden szempontból kiemelkednek az első agglomerációs gyűrű térségei: főleg a Budaörsi, Pilisvörösvári, Dunakeszi, Szentendrei és többé-kevésbé a Gödöllői térség. Gazdasági mutatók szerint második körös a Ráckevei, Gyáli, felzárkózó a Váci, Monori és Aszódi kistérség. A térségek harmadik csoportja a külső gyűrűt alkotó Szobi, Nagykátai, Ceglédi és Dabasi. A kistérségek gazdaság szerkezete (a foglalkoztatás tükrében) szintén az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik és leginkább annak megfelelően tér el egymástól: 2. Pest megye gazdasági fejlődését meghatározó trendek Szolgáltatások A statisztika sem ad információt azzal kapcsolatban, hogy az olyan statisztikai csoportokon belül, mint az ingatlan és gazdasági szolgáltatás vajon mekkora például az OECD által tudás-szolgáltatóknak minősített vállalkozások aránya, s hogyan változott teljesítményük, aktivitásuk. A nemzetközi trendek alapján feltételezhető, hogy még ha nem is jelentős, de e szolgáltatások úgy a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó szolgáltatások (a K+F+I szolgáltatóktól a karbantartásig bezárólag), melyek Európában meghatározó részesedéssel bírnak az egyes ipari klaszterek kibocsátásában, mint általában az exportra termelő szolgáltatások előtt, legyen bár szó technológia-intenzív, vagy munkaerő-intenzív tevékenységekről komoly fejlődési lehetőség van. Sajátos trend jellemzi az ipari termelés és a szolgáltatás szerves összefonódását. Vagy az olyan szolgáltatásokat, mint a turizmus, a kreatív ipar, vagy a logisztika. A nemzetköziesedés azonban általánosnak mondható, és a fejlett országok tapasztalatai alapján az is feltételezhető, hogy a KKV szektorra alapozott külgazdasági stratégia sikerét nem kis részben a szolgáltató vállalkozások fogják meghatározni. A lehetőségek felmérését korlátozza, hogy az egyes szegmensekben csak a példa kedvéért: a kulturális ipar, a könyvelés, tanácsadás, hirdetés, marketing, vagy a karbantartás, ellátási lánc logisztika, ügyfélszolgálat olyan teljesítmények, innovációk (azaz új üzleti modellek, új fogyasztói interfészek, új termékek) határozzák meg a trendet, amelyet a hagyományos statisztika nem mér. Márpedig új, vagy jelentősen megújult szolgáltatások és üzleti modellek nélkül a klaszterek fejlesztése, a városok és a vidék munkahelyteremtő, jövedelemtermelő, életminőséget javító képessége

123 nem alapozható meg. Az új, vagy megújult szolgáltatások biztosíthatják azt a közelséget a kapcsolatot az ügyfelekhez/ fogyasztókhoz, így például az európai piacokhoz amely új beruházások, és új befektetők (akár kínai befektetők) számára értékkel bír. Szerves része annak az ökoszisztémának, amelyhez az egyetemi tudásközpontoknak is kapcsolódnia kell, ahogy a helyi vállalkozásfejlesztésnek, inkubációs és innovációs központoknak. A vidék fejlődése A szolgáltatások innovációja, a mind rétegzettebb piaci kereslet, az egyre csökkenő piacra-lépési költségek, továbbá a helyi gazdaságban rejlő érték elismerése új alapokra helyezi a vidékfejlesztést is. Továbbra is fontos pillére a vidéki gazdaságnak a mezőgazdaság s egyre nagyobb a jelentősége az igényes, minőségi, magasabb hozzáadott értéket képviselő termelési kultúrák fejlődésének, a helyi gazdaság és a helyi fogyasztás közötti szervesebb kapcsolatnak, a nagy piacokon történő szervezett, közös fellépésnek. A Főváros éléstára számára, az elmúlt 10 év kudarcnak tekinthető ebből a szempontból. Ezért Pest megye különösen érdekelt a diverzifikáltabb, kisebb, de rugalmasabb termelési ágak, kultúrák honosításában, a Pest megyei tájegységek, illetve a Hungaricum márkaértékének növelésében, továbbá a piaci verseny szabályozásában, a verseny hatékonyságának növelésében, a kisebb termelők piaci erejét növelő összefogás fejlesztésében, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi csatornák újragondolásában, a helyi piac és közösségek egységének helyreállításában. Legalább ilyen fontos kérdéseket vet fel azonban a fenntartható települések koncepciója (mely az erőforrások felhasználását, a keletkező hulladék hasznosítását, és a termelés tekintetében is jelentős hatékonyságnövekedést eredményez), valamint a kistelepülések energiahatékonysága, a biomassza termelése és hasznosítása. Kedvező lehetőséget hordoznak az olyan, egyelőre fejlett országban megfigyelhető trendek, mint a rural sourcing. Ez utóbbi azt jelenti, hogy érezhetően nő a hajlandóság arra, hogy üzleti szolgáltató központokat telepítsenek kisvárosokba, vidéki településekre. Ez a trend az agglomerációt kevésbé, a távolabbi térségeket, különösen a Ceglédi kistérséget, illetve Pest megye dél-keleti területét, továbbá a Galga-mentét érintheti, míg az Ipoly-mente továbbra is elzárt, demográfiát tekintve igen kedvezőtlen helyzetű települései esetében kisebb az esély a kibontakozásra. Összességében megállapítható, hogy a vidék fejlődése egyre inkább a diverzifikációra, a szolgáltató vállalkozások visszatelepítésére, az egyedi, megkülönböztető erővel bíró technológiák kisléptékű honosítására, adaptálása épül. Helyreállítja a kapcsolatokat a vidék és a hazai, valamint nemzetközi piac, illetve értékláncok között. Több lábon álló gazdasági teljesítményt alapoz meg, amely csökkenti a kockázatokat, a kiszolgáltatottságot, és biztosabb jövedelmet, perspektívát kínál az ott élő emberek számára. Nem elfelejtve azt a tényt, hogy a vidék megélhetése továbbra is nagyrészt a mezőgazdaságon alapul. Így intő jel, hogy az elmúlt 10 évben csak a zöldség- és gyümölcstermesztésben harmadára esett vissza Pest megye kibocsátása. Üdülés, idegenforgalom Az idegenforgalom kiemelkedő jelentőséggel bír Pest megyében. Rendkívül rétegzett ugyanakkor, így a trendek, amelyek fejlődését meghatározzák, korlátozottan általánosíthatóak az ágazat egészére. Pest megye szempontjából fontos változások lehetnek: a márkaérték, az elismertség jelentőségének

124 348 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám növekedése, a digitális, azon belül a közösségi média különleges szerepe, az integrált szolgáltatások, a kulturális ipar és az idegenforgalom összekapcsolása, az infrastruktúra célzott fejlesztése, a szolgáltatások teljes-körű fejlesztése, a szegmentáció, az intézmény- és helyközpontú modellről a platformok közé szervezett, élményeken alapuló programszervezés, a szezonalitás háttérbeszorulása. Továbbá, az események kitűntetett szerepe, az idegenforgalom közösségszervező erejének előtérbe kerülése, a falvak számára lovas-, zarándok-, zöld- és egyéb specifikus lehetőségek, mint addicionális jövedelem-kiegészítés. Pest megye nem egy modell-értékű megoldása, kulturális-idegenforgalmi központja mögött évtizedes szerves fejlődés áll, ebben egyedülálló. Ennek ellenére a megye idegenforgalma a lehetőségek alatt teljesít forgalom, pozícionálás, márkaérték, és célpiacok tekintetében egyaránt. Pest megye idegenforgalma a megye identitásának egyik legfontosabb pillére, képző ereje lehet. Pest megye kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik. A természeti, kultúrtörténeti adottságok és a programkínálat gazdagsága mellett az idegenforgalom infrastruktúrája is a legfejlettebb az országban; ebben Budapest szerepe megkerülhetetlen. Ugyanakkor éppen a főváros túlsúlya az oka a térség idegenforgalmában megmutatkozó belső aránytalanságoknak; idegenforgalmi szempontból Budapest a nemzetközi és hazai turizmus számára kiemelkedő jelentőségű célpont, az agglomerációs térség pedig döntő fontosságú a főváros lakossága pihenése, rekreációja szempontjából. Budapest adja a térség nemzetközi vonzerejét, az agglomerációs övezet pedig néhány nemzetközi vonzerő mellett az országos és a régiós, vagy szűkebb térségi vonzerőket. Pest megye turizmusát nem lehet Budapesttől elvonatkoztatva elemezni. A főváros az ország elsőrendű turisztikai célpontja, Budapestet körbeöleli a megye, és a megye számára a főváros lakossága és a fővárosba érkező kül- és belföldi turisták az elsőrendű küldő piac. A turizmus helyzete, kínálatának, szolgáltatásainak fejlesztése hozzájárul a megye prosperitásához a társadalmi kohézió, mint a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, és a vállalkozások diverzifikációja tekintetében egyaránt valamint nemzetközi elismeréséhez, az imázs-formáláshoz. Az agglomerációs övezetben az országos és nemzetközi jelentőségű rendezvények, attrakciók; az agglomerációs övezeten kívül inkább a helyi, vagy megyei jelentőségű programok, attrakciók, mint a Börzsöny turisztikai fejlesztései (kisvasút Nagybörzsönyben, rendezvények), termál- és élményfürdő Cegléden, fürdő Nagykátán, kerékpárút a Duna mentén Szobig, vagy például a magyar el Camino, azaz a Mária út, magyar zarándokút Pest megyén keresztülhaladó szakasza. Budapestet leszámítva, a megyék közötti rangsorban Pest megye a kereskedelmi szállásférőhelyek tekintetében a 9., a vendégérkezések tekintetében a 9. és a vendégéjszakák tekintetében a 7. helyen áll. A Főváros közelségéből fakadó előnyös helyzet tehát, amely a meglévő vonzerőket felerősíthetné, a statisztikai mutatókban nem érvényesül és 2010 között Pest megyében a kereskedelmi szálláshelyek száma 9960-ról re nőtt, ebből a szállodai helyek száma 3127-ről 5151-re ben a KSH hivatalosan 640 magánszálláshelyet tartott nyilván, 2010-ben 531-et. A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló szobák száma 2000-ben 2942 volt Pest megyében, mára ez 4049-re nőtt, a férőhelyek 9960-ról re ben vendégéjszakát töltöttek a megyében, az átlagos tartózkodási idő alacsony, mindössze 1.9 éjszaka. Pest megye szálláshelykínálatát elemezve nem lehet figyelmen kívül hagyni a megye területén található mintegy hétvégi- és nyaralóházat, melyek jelentős üdülőforgalmat generálnak, abból fakadóan, hogy a megye a főváros és a régió kedvelt kirándulóterülete.

125 A.2. Pest megyei szálláshelyek iránti kereslet Vendégérkezések száma Pest megye kereskedelmi szálláshelyein, szállodáiban, és magánszálláshelyein, között Kereskedelmi szálláshelyek Ebből szállodák Magánszálláshelyek Összesen Ebből külföldi Összesen Ebből külföldi Összesen Ebből külföldi n.a. n.a. Vendégéjszakák száma Pest megye kereskedelmi szálláshelyein, szállodáiban és magánszálláshelyein, között Kereskedelmi szálláshelyek Ebből szállodák Magánszálláshelyek Összesen Ebből külföldi Összesen Ebből külföldi Összesen Ebből külföldi Forrás: KSH Pest megyei évkönyve, 2000., és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyeken realizált vendégéjszakák száma mintegy 30%-kal növekedett, melyből a külföldi vendégéjszakák számának növekedése mindössze 11,5 % ben a megye kereskedelmi szálláshelyein mért átlagos tartózkodási idő 2,23 nap volt, míg 2010-ben 1,9 nap. Fő keresleti szegmensek: Pest megye turisztikai és szabadidős szolgáltatásait a szálláshelyeken kívül a turisták és a napi kirándulók mellett igénybe veszi a helyi lakosság és a hétvégi háztulajdonosok is. Ez alapján az alábbi kategóriák szerint szegmentáltuk a turisztikai és szabadidős szolgáltatások iránti keresletet: 1. Megye lakossága, amely a fővárosból betelepülők következtében nő 2. Hétvégi háztulajdonosok 3. Kirándulók (nem töltenek el éjszakát a megyében) 4. Hagyományos turisták (legalább egy éjszakát eltöltenek a megyében). A hétvégi háztulajdonosok és a kirándulók keresletének következménye az erős szezonalitás, ami a jelentős napi kirándulóforgalomban (főleg hétvégén), és üdülőforgalomban (nyár, hétvégék) mutatkozik meg. A szolgáltatások kiépülését gátolja továbbá, hogy a növekvő lakosságszám kereslete, a napi ingázások révén nagyrészt továbbra is a fővárosban realizálódik. Pest megye turizmusának

126 350 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám aránytalansága, hogy az üdülő és kirándulóforgalom erős területi koncentrációja figyelhető meg Pest megyében, azaz északra, illetve a Duna jobb partja felé billent turizmus.

127 Digitális és nyitott gazdaság A digitális gazdaság, az ICT infrastruktúra, szolgáltatások, s végső soron a közösségi média Pest megye fejlődését is meghatározza. Pest megye számára sajátos értékkel bír az, hogy egy sor tevékenységi körben csökken a belépési küszöb, a marketing költségei, s az együttműködés lehetőségei összességében olyan mértékben, amely lehetőséghez juttatja a kisebb vállalkozásokat és közösségeket. Különösen fontosnak tartjuk azokat a nemzetközi trendeket, amelyek megteremtették az együttműködések, a stratégiai partnerségek, a nyílt innovációs rendszerek, a fogyasztók/ügyfelek bevonását, a kisebb szegmensek rentábilis kiszolgálásának lehetőségét, az értékláncok újraszervezését. Értékelésünk szerint a szolgáltatástartalom növekedése és a személyre szabott megoldások iránti igény növekedése valóban szélesebb körben ható folyamatokat generáltak. A bevált technológiák és alkalmazások, az online és offline platformok nem csak a technológiai szektorban, vagy a vezető piacokon érdekesek mint üzleti modell biztosítja, hogy az Európai Unió által is preferált, a Pest megye szempontjából különösen fontos területi kohézió, amely maximálisan képes kihasználni az ott élő emberekben rejlő adottságokat, képességeket reálisan megvalósítható. Ugyanis, megteremti a lehetőségét, hogy a versenyszféra, és az intézmények a szükségleteket hatékonyabban, intelligensebben elégítsék ki, új, vagy jelentősen megújult vállalkozásokra, illetve vállalkozások és intézmények együttműködésére támaszkodva. Ez a szerkezetváltás jelenti az alapját annak a területi és társadalmi kohéziónak, amely a jövőkép sarkalatos része, ezzel együtt annak a versenyképességnek is ez az ökoszisztéma jelenti a hátterét, ami jelentősen nagyobb nemzetközi jelenlétet eredményez. Hangsúlyozzuk, az intelligens ( smart ) gazdaság, közösség, város, stb. koncepciója a technológián alapul, de nem a technológiák alkalmazása jelenti a lényegét. Feldolgozóipar Az ipar és a feldolgozóipar továbbra is a meghatározó részesedéssel bír Pest megye gazdaságában. Annak ellenére, hogy Pest megye az egyike volt azoknak a megyéknek, amelyeket nem a feldolgozóiparral összefüggésben említettek. A kihívások nem sokban különböznek a hazai feldolgozóipar előtt álló kihívásoktól. Hasonló strukturális és termelékenységi kihívásokkal küzd az alacsony költséghelyekkel folytatott versenyben, legyen az hazai, térségi, vagy globális. A megye sajátosságai miatt azonban fokozottabban érvényesül a támogatások és kedvezmények, és általában az erőforrásokért folytatott erősebb verseny. Ezért feltételezzük, hogy a megye feldolgozóiparának fejlődése inkább konvergál a fejlett gazdaságokhoz, mint a feltörekvő országok fejlődéséhez. Aligha feltételezhető például, hogy olyan super scale beruházáshoz választanak helyszínt Pest megyében, amelyek a közérdeklődés központjában állnak. Megalapozottnak látjuk viszont a felvetést, hogy a magasabb hozzáadott értékű feldolgozóipar kisebb méretű, és rugalmasabb működésű formái lesznek meghatározóak, melyek nettó munkahelyteremtő képessége, mérete, kibocsátása alulmúlja más megyék, térségek benchmark adatait. Változó technológia- és tőkeintenzitás mellett. Továbbra is iránymutatónak tekintjük a Fraunhofer Institute Manufacturing Visions kutatását az európai feldolgozóipar előtt álló fejlődési lehetőségekről, a magas költséghelyű országokban.

128 352 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Pest megye már említett sajátosságai miatt, nyilvánvaló következtetésnek tűnik, hogy erősödni fog a specializáció, úgy a hazai tulajdonú, mint a külföldi működő tőkével létrehozott vállalkozások tekintetében. Nem is annyira ágazati alapon, hanem a piaci orientáció szerint. Nem tevékenységtől, vagy technológiától függően, hanem inkább üzleti modell függvényében; ahol az ügyfelek/fogyasztók, illetve a partnerek mélyebben és kiterjedtebb integráltak az értékteremtés folyamatába, ahol a hatékonyság egyre nagyobb mértékben a rugalmas alkalmazkodás függvénye, ahol jelentős a szolgáltatástartalom, és az egyedi, különleges szegmensek és igények kiszolgálása. Mindez kisebb projektméreteket, alacsonyabb fajlagos munkaerőigényt, alacsonyabb tőkebefektetést (intenzitást), moderált, vagy magas technológia-intenzitást eredményez. A külföldi működő tőke megjelenésének pedig egyre inkább jellemző formája lehet a több, kisebb méretű, vállalkozás összefogásával, klaszterben szervezett és összehangolt, zöldmezős beruházás. Hozzáadott értéktartalmát tekintve ez a trend, kedvezőnek mondható Magyarország, és Pest megye számára; azzal a megszorítással, hogy ebben a formában a feldolgozóipar nettó munkahelyteremtő képessége nem fog növekedni jelentősen. Ráadásul a trend, számunkra kedvező érvényesülését nem kevés kockázat fenyegeti; Pest megye erősségei ugyanis csak akkor bírnak megkülönböztető erővel, térségi szinten, illetve az országon belül, ha a fizikai infrastruktúra mellett megfelelő szolgáltatói környezet, legalább regionális szinten mintaértékű logisztika támogatja; továbbá új üzleti modellek például az ipari parkok fejlesztésében, az ingatlanfejlesztésben. Hálózatos iparágak Pest megye nyilvánvalóan jelentős hátrányban van Budapesttel szemben a közművek, telekommunikációs, és energetikai szolgáltatások tekintetében. Továbbra is jelentős elmaradások vannak az infrastruktúra fejlesztésében, az európai uniós források csökkenésével ez komoly versenyhátrányt is jelenthet más megyékkel, térségekkel szemben. A megújuló energiatermelés, és az energiahatékonyságot célzó beruházások trendjét pedig az állami szabályzók változása határozza meg. A nemzetközi trendek alapján ez a terület, amennyiben a természetes monopóliumok kérdését, továbbá az állami, közösségi és magántulajdon egyensúlyának kérdését sikerül tisztázni, méghozzá hosszabb távra, rendkívüli lehetőségeket tartogat a Pest megye kisvárosok számára. Bevált alkalmazások, továbbá a fajlagos tőkeköltség csökkenésével komoly innovációs lehetőséget, nagyobb hatékonyságot, és részben új vállalkozási szegmenseket teremthet az intelligens kisvárosok fejlődése, amely a jelenleg is zajló beruházások összekapcsolásával jönne létre. A trend fontos eleme, hogy kiterjedt, a nagyvállalatok mellett a KKV szektorra is kiterjedő fejlődést generálhat, új technológiák mellett új szolgáltatások alkalmazását jelentené a fejlesztéstől a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül a szerelési, karbantartási, marketing és egyéb szolgáltatásokig bezárólag. Az egyetemi kutatóhelyek által támogatott integrált projektek hozzáadott értéke minden eddiginél transzparens és kézzelfogható lesz.

129 3. Népesedési folyamatok, lakásállomány változása, foglalkoztatás, jövedelem Az elmúlt tíz évben tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép- Magyarországra koncentrálódik. A Budapestet körülölelő Pest megye Magyarország lakosságszámot tekintve legnagyobb megyéje nyilvántartott 3 lakosával az ország népessége több mint 10%-ának ad otthont. Területileg is a legnagyobbak közé tartozik. A harmadik a megyék sorában, az ország területének mintegy 7%-át foglalja el. Kiugróan magas a népsűrűség, a 194 fő/km 2 értéket egyetlen más megye sem közelíti meg. (A következő Komárom-Esztergom a rangsorban, 138 fő/km 2 - res népsűrűséggel.) Itt található a legtöbb a város, jellemzően kisvárosok. Pest megye települései (2010) Népességszám (ezer fő) Településszám Helyezés a megyék között nek nincs (további 9 megyével együtt) , , Összesen 186 Forrás: KSH Pest megyei évkönyve 2010 Egyedülálló Pest megye abban is, hogy az elmúlt 10 évben ( között) lakónépessége 15%- kal nőtt. Pest megye mellett mindössze három megye lakossága nőtt az adott időszakban. A népesség növekedése a természetes fogyás mellett a vándorlási különbözet pozitív alakulásának következménye, de megállapítható az is, hogy más megyékkel összevetve Pest megyében a gyermekvállalási hajlandóság is magasabb hez képest fővel nőtt a lakosság száma. Az elmúlt tíz év során a növekvő születési arányszámnak köszönhetően a természetes fogyás lelassult az évtized első felében tapasztalthoz képest. Ennek mértékében jelentős területi differenciák léteznek a megye egyes térségei között. A kedvező népesedési mutatók elsősorban a megye agglomerációs településeit jellemzik. A megye perifériáin Ipoly-völgy települései, Délkelet-Pest megye, Felső- Galga-völgy ezzel ellentétes trendek jellemzőek. A kistelepüléseket az elöregedés és a csökkenő gyerekszám sújtja. A megye vándorlási különbözete a 2000-es évek során töretlenül pozitív képet mutat. Be- és kiköltözések Pest megyében (2010) Pest megyébe beköltözők (ezer fő) Pest megyéből elköltözők (ezer fő) Budapestről 22,6 Budapestre 18,7 Más megyékből 15,8 Más megyébe 12,1 Pest megyéből 19,6 Pest megyébe 19, A sajátos okokból Budapestre bejelentett; továbbá a szezonálisan, de életvitelszerűen megyében lakó emberek száma alapján ez a szám, s így az arány még nagyobbra becsülhető.

130 354 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Beköltözők összesen 58,0 Elköltözők összesen 50,5 Egyenleg: 8 Forrás: KSH Pest megyei évkönyve A belföldi vándorlási különbözet a 90-es években folyamatosan nőtt; legmagasabb értékét 2003-ban érte el (18.564fő), majd lassan (2009-ben fő), később drasztikusan csökkenni kezdett (2010-re fő). A megye a migrációs folyamatok terén megosztott, mivel a negatív elköltözési aránnyal leginkább sújtott települések többsége a megye É-i, Börzsönyi és Ipoly-menti térségében, illetve DK-i térségében, valamint a Galga felső folyása mentén a Nógrádi megyehatárhoz közeli részen helyezkednek el. Az agglomeráció határán kívül csak elszórtan találni tartósan pozitív vándorlási egyenlegű településeket. A népességnövekedés jobban érinti a városokat, mint a kis településeket (belföldi odavándorlás 2010, városba: fő; belföldi odavándorlás 2010, községbe: fő); a beköltözők száma a főváros határától távolodva csökken és társadalmi összetétele is változik. Ugyanakkor térben a szuburbanizációs folyamat egyre kijjebb tolódik. A nagyobb térségek esetében a Budapesthez közelebb eső részeik erősebben mutatják a peremvárosi jegyeket, míg a távolabbi területeik bár vonzásközpontjuk szintén Budapest kevésbé szuburbanizáltak. A vándorlási különbözet éves átlaga az elmúlt 10 évben és 2000-ben A kistérségi vándorlási különbözet éves átlaga /1000 fő ( ) Sorszám Sorszám Kistérségi vándorlási különbözet / 1000 fő (2010) 1. Veresegyházi 32,8 1. Budaörsi 15,0 2. Dunakeszi 21,4 2. Dunakeszi 13,4 3. Ráckevei 21,1 3. Veresegyházi 13,3 4. Budaörsi 20,2 4. Pilisvörösvári 13,1 5. Pilisvörösvári 18,1 5. Váci 10,7 6. Szentendrei 16,2 6. Gödöllői 10,5 Forrás: KSH Pest megyei évkönyve Az értékek szembetűnően mutatják, hogy bár a vándorlási különbözet még mindig jelentősen pozitív, annak értéke azonban a közelmúltban jelentősen csökkent, különösen a Budapestre történő visszatelepülések hatására. A vándorlási különbözet egyébként a megye valamennyi térségében pozitív, még a legkevésbé keresettekben is. Pest megyében jelentős mértékben, 84 fővel nagyobb a népsűrűség az országos átlagnál. Kistérség csoportok népsűrűség szerint (2000) Sorszám Népsűrűség (fő/km 2 ) Kistérség fölött Érdi (865,2), Dunakeszi (662,7) Budaörsi (370), Gödöllői (293,5), Pilisvörösvári (282) Monori (249,9), Szentendrei (243,4), Veresegyházi (239,5), Ráckevei (233) Váci (167,6), Gyáli (162,2)

131 Aszód (146,4), Nagykáta (106,7), Cegléd (97), Dabas (88,3), Szob (39,6) Forrás: KSH Pest megyei évkönyve Kistérség csoportok a 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya szerint (2010) Sorszám % Kistérség fölött Budaörs, Dunakeszi, Érdi, Pilisvörösvár, Szentendrei, Monori Aszódi, Gödöllői, Ráckevei, Váci, Veresegyházi Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Nagykátai, Szobi Forrás: KSH Pest megyei évkönyve A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kettőssége. Az Ipoly mentén és a Börzsöny kistelepüléseiben országos szinten is magas az elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése, amely az érintett települések reprodukciós képességének csökkenésével jár. Az elvándorló népesség javarészt a fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett a települések demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti. A házasságkötések száma a 2000-es 4966-ról, 4306-ra csökkent, miközben a válások száma 2554-ről 2913-ra emelkedett. A család szerepe tehát degradálódik, ugyanakkor az élve születések száma főről re nőtt az időszakban, tehát a házasságon kívül született gyermekek száma, illetve csonka családban élő gyermekek száma nő.

132 356 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Lakásállomány változása A lakásállomány országos viszonylatban Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúl régióban gyarapodott a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben. A lakásállomány 2010-ben volt, 2010-re ez a szám re nőtt, mintegy 16 %-al. A lakásépítési kedv a válság, a hitelezés leállása, az önkormányzati adóztatás erősödése (telekadó, közműfejlesztési hozzájárulások bevezetése-emelése, úthasználati díjak bevezetése), a bizonytalan gazdasági helyzet miatt az elmúlt három év alatt a harmadára-negyedére esett vissza. Jellemző adat, hogy míg 2008-ban a megyében db. építési engedélyt adtak ki, addig 2010-ben 3833db-ot. A lakásállomány területi megoszlása nem változott jelentősen, egyedül Pest megye részaránya növekedett 1 százalékot meghaladó mértékben. A lakásállomány egyharmada Közép-Magyarországon található, minden ötödik lakás Budapesten, és minden tízedik Pest megyében van. Foglalkoztatás, jövedelem A gazdasági fellendülés és a budapesti foglalkoztatási lehetőségek miatt Pest megyében a munkaképes korú (15 74 éves) népesség aktivitási aránya hazai viszonylatban magas; 57,5%, míg az országos átlag 55,5%. De így is elmarad, legalább 10%-kal, a nyugat-európai értékektől. Részben a fekete foglalkoztatás nagy aránya miatt. A KSH munkaerő felmérése alapján a munkanélküliség 8,7%-os, az országos átlag 11,2% munkanélküliség). A regisztrált munkanélküliek száma 2010-ben 47,2 ezer fő. A térség vállalkozóinak véleménye szerint a megyében sokkal inkább a munkaerőhiány a jellemző. Több szakmában erős hiány van, amelyet sok esetben Budapestről, vagy a szomszédos megyékből, gyakran külföldről is pótolnak. Növelve a Pest megye területére ingázók számát. Ugyanakkor a Pest megyeiek főleg a jobban fizető és gyakran kvalifikáltabb munkalehetőséget nyújtó budapesti munkahelyet foglalják el. A munkaerőhiány gátolja a vállalkozások növekedését. A munkanélküliek döntően szakképzettség és munkahelyi ismeretek nélküli ember. A megye egészére kiterjedő, de különösen a perifériára jellemző probléma. A strukturális munkanélküliség a társadalmi kohézió, a területi kohézió egyik legnagyobb akadálya. A szakképzetlen, gyakran tartósan munkanélküli réteg visszavezetése a munkaerőpiacra ezért kiemelten fontos. Strukturális problémákra utal, hogy az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete lényegesen alacsonyabb Pest megyében ( Ft/hó), mint Budapesten ( Ft/hó) és alacsonyabb az országos átlagnál is ( Ft/hó).

133 4. Gazdaságszerkezet A demográfiai folyamatokkal összevetve a gazdaságról nem állnak rendelkezésre megfelelően rétegzett információk. Az extrém jövedelmi különbségek is jelzik azonban, hogy kiemelkedő eltérések vannak a gazdasági térszerkezetben: beruházásokban, az üzleti és közszolgáltatások szerkezetében, hozzáadott értékben, külpiaci jelenlétben, vállalkozási dinamikában, az üzleti infrastruktúra kiépítettségében. Az ipar és a feldolgozóipar évtizedes központjai, valamint a kulturális centrumok ugyancsak évtizedekre visszanyúló fejlődése alapján kijelenthető, hogy Pest megye gazdasági fejlődését meghatározza a kulturális ipar, egyes kreatív ipari tevékenységek, a turizmus, de az olyan hagyományos ágazatok is, mint az autóipar, az elektronika, általában a feldolgozóipar. A logisztikai kivételével nem jellemző a zöldmezős beruházások magas aránya. A logisztika tekintetében nyilvánvaló a szakosodás. Kedvező a felsőoktatás jelenléte és közelsége. Saját kihívásként értelmezhető, hogy magas az aránya az olyan üzleti tevékenységeknek, amelyek atipikusak a gazdaságfejlesztés tekintetében, mely a feldolgozóipari beruházások egy meghatározott körének, az üzleti szolgáltató központoknak, vagy a hagyományos K+F aktivitás ösztönzésének kedvez. Az újabb prioritások tekintetében kedvező a fenntartható településekkel (az energiahatékonyság, a megújuló energetika, az UHG kibocsátás csökkentése) kapcsolatos érdeklődés növekedése, és klaszterek is rendkívül magas számban jelennek meg pályázatokon, de általában véve az egyes térségben és tevékenységekben rejlő potenciálról kijelenthetjük, hogy rejtett, nem-látható lehetőségeket hordoznak. A jelenlegi gazdasági mutatók kifejezetten kedvezőtlenek. Az országos átlagot meghaladóan romlik például azoknak a szolgáltatásoknak a gazdasági helyzete, amelyek között vélhetően ott vannak azok a tudásszolgáltatások is, melyek a jövő szempontjából figyelmet érdemelnek. (A helyzetértékelést gyengíti a vonatkozó statisztikai adatok nem megfelelő részletezettsége.) A logisztikai beruházások leálltak, mint ahogy a nagyobb hozzáadott értéket hordozó ingatlanfejlesztések, ipari park-fejlesztések. Pest megye turisztikai ipara sajátos: egyrészt jelen vannak az ország egészében általános trendek, így a wellness és az egészség-turizmus. Másrészt jelen van a kulturális sokszínűségre és szolgáltató központokra alapozott turizmus. Megállapítható, hogy e hagyományosan erős kulturális iparra alapozott turizmus még mindig messze a lehetőségek alatt teljesít. Ahogy hasonló a helyzet az újabban felkarolt valamennyi szegmensben is (az élmény-turizmus minden fontos területén, így a lovasturizmusban). A modellértékű megoldások jelen vannak. Összességében kijelenthető, hogy jelenleg a megyének nincs jól körülírt, részletes és informatív gazdasági és társadalmi profilja. Annak ellenére, hogy számos modellértékű megoldás, szolgáltatás van jelen, hogy kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy egyes sikertörténetek jól dokumentáltak (például Európa egyik legnagyobb filmes gyártókapacitása található meg a megyében, több helyen és érdekeltség révén). Nem áll rendelkezésre érdemi információ a KKV szektor külgazdasági aktivitásáról, így exportpotenciáljáról sem. Nem készültek esettanulmányok, még jól körülírható szegmensekben sem a kézművesipartól a kertészetig bezárólag, vagy a fenntartható építészetben, az építési-szerelési szolgáltatásokban, az innovációs szolgáltatásokban, a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó tudás-intenzív és egyéb szolgáltatások tekintetben. Nem áll rendelkezésünkre inputoutput elemzés, vagy értéklánc-elemzés, amely kézzelfoghatóvá tenné, hogy ezek a szolgáltatások, illetve a kreativitás,

134 358 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám a tipikus és atipikus innovációs teljesítmények hogyan járulnak hozzá a megye gazdasági teljesítményéhez, exportjához a fontosnak tartott szegmensek versenyképességéhez. Alapkutatásokra és új módszertani megközelítésre van szükség, hogy ezt a profilt elkészítsük; olyan kutatásokra, amelyek a jelenlegi kutatásokhoz mérten rétegzettek, érzékenyebbek a kis volumenben termelő/szolgáltató vállalkozások teljesítményére, a helyi, térségi, és nemzetközi orientációban működő vállalkozások eltérő preferenciáira. Hasonló hiányosságok gátolják a klaszterek, az együttműködések, a stratégiai partnerségek felmérését és értékelését; miközben egyértelműen látható a bizalom, a társadalmi tőke rendkívül alacsony szintje, mint egy olyan tényező, amely gátolja a gazdaság fejlődését, a hatékony versenyt, az innovációt. Összességében megállapítható, hogy Pest megyében eltérő az itt elérhető, rendelkezésre álló erőforrások (szervezeti, emberi, technológiai, fizikai, pénzügyi) összetétele, mint más megyékben; ahogy sajátos a kedvezmények és támogatások rendszere, földrajzi elhelyezkedése és az infrastruktúra; különleges módon befolyásolja a Főváros közelsége, valamint a piac, a főváros és a főváros körüli csomópontok, valamint e csomópontokon keresztül a nemzetközi piac földrajzi és virtuális közelsége. Joggal feltételezhető ezért, hogy nem csak általában Pest megye gazdasága, vagy turisztikai és kulturális ipara, hanem az ipari és feldolgozóipari ágazatok, továbbá egyes szolgáltatások tekintetében is olyan komparatív előnyökkel rendelkezik a megye, amelyeket a továbblépés érdekében fel kell tárni. Nemzetközi jelentőséggel bíró trendek Változás figyelhető meg a nemzetközi munkamegosztásban, ami megteremtheti a kiegyensúlyozottabb fejlődés lehetőségét. Ez a változás elsősorban Kínával kapcsolatos; azzal a ténnyel, hogy a part menti területekre, jól felszerelt kikötők köré, a nagy létszámú és koncentrált munkaerőre, tervezett infrastrukturális fejlesztésre és támogatott vállalkozásokra, valamint műszaki egyetemek által kibocsátott mérnökök százezreire alapozott iparfejlesztés elért egy határt, amit átlépve a további extenzív növekedés jelentősen megdrágult. A bérnövekedés miatt, és/vagy a belső területekről történő logisztika költségei miatt. Önmagában a költségek növekedése az érintett tevékenységekben nem elsősorban Pest megyének kedvez, hanem az ország elmaradottabb vidékeinek. A trend része azonban az is, hogy a teljes tényezőhatékonyság miatt mind inkább előtérbe kerül a piac közelsége, a fogyasztókkal kialakított kapcsolat minősége. Ez adja az alapját a Kínai kiinduló, és fejlett országokba irányuló tőkeáramlásnak, az insourcing folyamatának. Ezért feltételezhető, hogy Pest megye képes élni a lehetőséggel, amit ez a trend jelent. Különösen akkor, ha nem csak a fizikai elhelyezkedésre, valamint infrastruktúrára összpontosít, hanem a szolgáltatások, a kapcsolatok és az együttműködések fejlettségére, minőségére; s ha képes hatékonyan összpontosítani például a kifejezetten az agglomerációt kereső befektetésekre. A klaszterek, technológiai parkok, egyetemek nemzetközi fejlődésének trendje kikényszerítik ipari parkok, vállalkozási övezetek, klaszterek fejlesztésének újragondolását. Egyre nagyobb a verseny a mérethatékonyság tekintetében, kevésbé a kibocsátás összértéke, sokkal inkább a scope a tevékenységi területetek, kompetenciák, szolgáltatások sokfélesége alapján. Megkerülhetetlennek tűnik a konszolidáció, valamint az együttműködések, a szolgáltatások, az intézmények és a versenyszféra partnerségének újragondolása; a célzottabb és rétegzettebb megoldások előnyben részesítése. Az ipari park fejlesztésében a terület infrastrukturális fejlesztése, illetve az alapvető

135 szolgáltatásportfolió kialakításáról a hangsúly szükségszerűen átkerül a megfelelő üzleti modell kialakítására az ingatlangazdálkodástól a közös projektekbe és induló vállalkozásokba irányuló befektetésig. A konszolidációval (koncentrációval) összefüggésben, de önmagában is, figyelmet érdemlő nemzetközi trend a térségi alközpontok újragondolása, egyes specifikus funkcionális szerepének megerősítése, innovációs értékű megoldásokkal. Ez a trend sem áll önmagában, része egy általános tendenciának, amely előbb kimutatta a mikro-agglomerációk szervező erejét, majd újraértékelte a helyi közösségek értékteremtő, illetve innovációs képességét, azt a hozzájárulást, amely a hatékonyság jelentős mértékű javulását eredményezi. Továbbá, az is megállapításra került, hogy egy sor társadalmi és gazdasági kihívásra adott válasz szükségszerűen feltételezi a helyi hozzáadott érték magas arányát, újraértelmezi a helyi piacok jelentőségét a térségi ökoszisztémában. Pest megye, kisvárosai miatt, valamint az agglomerációs települések sajátos problémái miatt különösen érdekelt abban, hogy megfelelően csatlakozzon ehhez a trendhez. A nemzetközi trendek között az egyik legtöbbet tárgyalt a társadalmi/közösségi innovációk előretörése. A koncepció lényege, hogy kis közösségek, helyi, sajátos társadalmi problémákat képesek megoldani úgy, hogy együttesen jelentős hatást gyakorolnak. Az egészségügy, a kultúra, az idősebb generációk integrálása, az energiahatékonyság egy sor olyan téma tekintetében játszanak egyre fontosabb szerepet, amely Magyarország, illetve az EU kiemelt célkitűzései között felsorolásra kerültek. Értékelésünk szerint ezek a trendek az együttműködés, a helyi közösségek, és az innováció újragondolása teszik megalapozottá a területi kohézió uniós szinten is megfogalmazott célkitűzését, amely az egyes térségek sokszínűségére, adottságaira összpontosít. Gazdasági tendenciák Pest megyében Pest megye a rendszerváltás utáni első években, Magyarország megyéi között, a gazdasági fejlettség tekintetében a vesztesek csoportjába került. Majd a 90-es évek második felétől felzárkózott a vezető közép- és nyugat-dunántúli megyék közé. Az elmúlt években azonban a gazdaság fejlődése Pest megyében is megtorpant. A Pest megy által létrehozott termelési érték (GDP) a legmagasabb a megyék között. Az elmúlt években, 2008-ig Pest megye GDP-je jelentősen emelkedett. A gazdasági fejlettséget jellemző egy főre jutó GDP mutatóját tekintve a megye folyamatosan pozíciót javított, három év alatt ( ) két helyet lépett előre; a 10.-ről a 8. helyre került, 2009-ben már a 4. helyen állt. GDP/fő mutató alakulása (eft) Növekedés (%) Pest megye ,3 Megyék átlaga ,7 Megyék átlagának 115, ,07 százalékában Megye sorrendje az egy főre jutó GDP alapján Forrás: KSH Pest megyei évkönyve, 2010.

136 360 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám A megye gazdasági fejlődését magyarázza a vállalkozások magas száma a külföldi befektetések nagy aránya és a korszerűsödő gazdasági szerkezet 2010-ben vállalkozás működött a megyében a legtöbb a megyék között -, amelynek több mint 47%-a (83.415) társas vállalkozás. A vállalkozás sűrűség tekintetében csak Győr-Moson-Sopron, Zala és Csongrád előzi meg Pest megyét. A magas vállalkozás sűrűség igen szétaprózott vállalati struktúrával társul. A működő társas vállalkozásoknak csak 1,05%-a közép- vagy nagyvállalat. A szétaprózottság ellenére vállalkozói egyesület csak nagyon kevés jött létre a megyében. A cégek kapcsolata általában rendkívül laza. Az együttműködésnek nincs meg a kultúrája, sem az intézményei. A kisvállalkozásokat támogató pénzügyi, szervezeti háttér fejletlen. Pest megye eredményei kimagaslóan jók a külföldi tőkevonzás tekintetében. A megyék között messze kiemelkedik a működő külföldi érdekeltségű társas vállalkozások száma. Míg Pest megyében 2764 ilyen szervezet van, addig az utána következő Győr-Moson-Sopron megyében csak Budapest ugyanakkor jócskán megelőzi a vidéki megyéket vegyes vállalatával. Nemcsak a külföldi érdekeltségű vállalat szám magas, hanem a megyében befektetett külföldi tőke nagysága is; az országban befektetett összes külföldi tőke 12,4 %-a Pest megyében realizálódik. Ugyanakkor a megyében is problematikus a külföldi cégek beágyazódása a gazdaság szövetébe. A beszállítói programok eddig kevés sikerrel jártak. A beágyazódás akadálya az is, hogy az önkormányzatok általában nem tudtak működő kapcsolatot kialakítani a településen működő külföldi cégekkel. A megye gazdaságának fejlődését tanúsítja a beruházások gyorsan növekvő értéke, amely tendencia azonban a válság hatására 2009-től megtorpant, míg 2008-ban az összes pest megyében megvalósult beruházás értéke millió Ft-volt, addig 2009-ben már csak millió, 2010-ben pedig millió Ft. A 19 megye összes vállalati beruházásának 9,6%-a Pest megyében valósult meg 2010-ben. Pest megye gazdasági szerkezete Pest megyében kiugróan magas a kereskedelem aránya, még Budapesthez képest is. A (szinte kizárólag multinacionális) kereskedelmi központok igazodva az ország centrális gazdaságához és közlekedéséhez jelentős részben Budapest közvetlen környékén jöttek létre, és a kereskedő cégek elosztó központjai is főleg az agglomerációba települtek. Kialakult a megyében egy kereskedelmi, logisztikai gyűrű, döntően az M0 autóút mentén, amelynek további fejlődése várható az újonnan megépült szakaszon. Az ipar aránya csökkenő a foglalkoztatási szerkezetben, alacsonyabb a megyék átlagánál, de inkább a vidéki Magyarországhoz van közelebb, mint Budapesthez. Az építőipar, tükrözve a budapesti konjunktúrát és a megyei lakásépítési boom-ot, nagyobb foglalkoztató a megyében, mit máshol, az elmúlt években a válság hatására azonban drasztikus visszaesés van az ágazat termelési értékében.

137 A mezőgazdaság szerepe Pest megyében kisebb, és rohamosan csökken, különösen az agglomerációs térségekben. A szántóföldi növénytermesztésben az közötti átlagosan megművelt területek nagysága ha-ról 2010-re ha-ra csökkent, a zöldségfélék termesztése a 2000-es to-ról to-ra csökkent, a szőlőtermesztés területe ugyanezen időszakban ha-ról ha-ra zsugorodott, a termelt mennyiség to-ról 4620 to-ra, míg a gyümölcstermelés to-ról to-ra csökkent. A szolgáltatások aránya csakúgy a fizikai (közlekedés), mint a gazdasági (pénzügyi, szálláshely), valamint a személyi (egészségügy, az oktatást kivéve) és a közigazgatási Pest megyében elmarad a többi megye átlagától és Budapesttől is, tekintve, hogy a megye lakosai nagyban támaszkodnak a budapesti szolgáltatásokra, és intézményei is többnyire Budapesten működnek. A kereskedelem és oktatás mellett a szállítás-raktározás, valamint az un. ingatlan és gazdasági szolgáltatás kategóriában magasabb a Pest megyei arány a megyék átlagánál. Budapesttel összevetve továbbra is igen alacsony a megyében a K+F-re fordított összeg, bár az összes K+F ráfordítás az elmúlt évtizedben mintegy megháromszorozódott, 2010-ben m Ft volt. A kutató-fejlesztő helyek száma 158-ról 196-ra nőtt 2000 óta, az összes dolgozó tényleges létszáma azonban nem nőtt szignifikánsan, 28mFt-ról viszont 70 mft-ra nőtt az egy kutató-fejlesztő helyre eső ráfordítás. Gazdasági szerkezet a foglalkoztatottak megoszlása alapján (%) Ágazat Pest megye Megyék átlaga Budapest Mezőgazdaság 1,9 3,9 0,2 Ipar 23,4 26,6 11,9 Építőipar 7,5 5,8 4,8 Kereskedelem, gépjárműjav. 22,4 14,5 16,9 Szálláshelyek, vendéglátóipar 3,7 3,8 4,1 Szállítás, raktározás 7,2 6,7 6,4 Pénzügyi tevékenység 1,0 1,45 4,2 Ingatlan, gazdasági szolgáltatás 1,8 1,3 2,6 Közigazgatás 3,8 6,8 11,3 Oktatás 7,7 9,0 6,7 Egészségügy 5,7 10,0 5,8 Egyéb 13,9 10,0 25,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, Az egyes gazdasági ágak belső szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az iparon belül a korszerű ágazatok dominálnak, relatíve magas a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar és a vegyipar aránya. Iparági foglalkoztatási szerkezet (%) Térség Élelmiszer- Textilipar Vegyipar Gépipar Feldolgozó-

138 362 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám ipar ipar összesen Pest megye 15,6 5,8 13,2 37,8 21,3 Megyék átlaga 15,4 16,0 8,5 28,5 23,8 Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, A megye iparának alap problémája a szakmunkás képzés megoldatlansága, különösen a korszerű gépipari szakmákban. Az igényeknek megfelelő képzés és kínálat hiánya a gazdaság fejlődésének legkomolyabb gátja. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat felmérő statisztika szerint Pest megye az ipari termelés növekedése szempontjából is elmaradt a megyék átlagától, ami az ipari termelés további térvesztésére utal. A megyében az ipari foglalkoztatottak száma (75527) az elmúlt 10 évben kb. 10 ezer fővel, mintegy 17%-kal csökkent. Ezzel együtt az ipari termelés értéke az elmúlt 3 évben (2008: 1790 milliárd Ft; 2009: 1524,2 milliárd Ft; 2010:1828 milliárd Ft) 50%-kal nőtt, és közel hasonló mértékben emelkedett az egy lakosra jutó termelési érték. (2008: 1486,5 ezer Ft; 2009: 1247,7 ezer Ft; 2010: 1481,7 ezer Ft) Az ipari termelés Megnevezés A termelés értéke, milliárd Ft 882, , , , ,0 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 830, , , , ,7 Forrás: KSH Pest megyei évkönyv, Jelenleg közel 8 ezer ipari vállalkozás működik a megyében, ennek kb. a kétharmada társas vállalkozás. A legtöbb ipari vállalkozás a gépiparban, fa-papír-nyomda iparban és a fémfeldolgozásban működik. Ipari parkok Az ország ipari parkjainak egy hatoda a megyében működik. A két integrátor park egyike ugyancsak itt található (BITEP Budaörs). Az innovációs folyamatok felgyorsítását a csúcstechnológia térségbe telepítését nagyban szolgálják ezek a korszerű gazdaságfejlesztési struktúrák. Ugyanakkor látható, hogy nem elég egy működő és sikeres ipari parkhoz, hogy az alapinfrastruktúra rendelkezésre álljon, amit a mintegy 10 évvel ezelőtti ipari park alapítási láz keretében igyekeztek megvalósítani. Ezek közül a parkok közül csak azok voltak sikeresek, ahol megfelelő szolgáltatói háttér és létre tudott jönni, illetve a parkokba betelepülő cégek között, illetve a térség vállalkozói között együttműködési kapcsolatok, láncok alakultak ki. Pest megyében nagy igény lenne települési, kistérségi szintű vállalkozói parkokra, ahová a települések lakóövezeteiben működő kisvállalkozások tudnának kitelepülni, többnyire bérlőként, igénybe véve a parkok teljes körű szolgáltatásait. Ez a szegmens a hagyományos ipari parki rendszerbe nem tud illeszkedni, azt nem tudja megfizetni. Az ipari parkok egy jelentős része ugyanakkor már nem képes olyan cash-flow kitermelésére, amely megfelelő hátteret nyújtana a szolgáltatástartalom jelentős bővítéséhez, új befektetésekhez.

139 Az agglomeráció fejlődését illetően már az évtizeddel korábban készült területfejlesztési koncepció és stratégia rögzítette, mint alapvető célkitűzést, a spontán szuburbanizáció megállítását. A szabályozatlan ingatlanfejlesztések nem csak a természeti értékek, erőforrások pazarlását eredményezték, hanem olyan településszerkezetet hoztak létre, amelyen belül a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások hiányoznak, vagy rendkívüli mértékben koncentráltak, míg az iparfejlesztés, a gazdaságfejlesztés elmaradt. Az elmúlt 10 év értékelése alapján megállapítható, hogy a kedvezőtlen folyamatokat nem sikerült megállítani, illetve visszafordítani. Különleges jelentőséggel bírnak azok a kiemelkedő értékű fejlesztések, amelyek például Törökbálinton, a Zsámbéki-medencében, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér környezetében a térség gazdasági teljesítményét és szerkezetét jelentős mértékben megváltoztatják. A kiemelkedő méretű projektek megalapozottsága még nem bizonyított. A nemzetközi reptér ügyében a nemzeti légitársaság csődjétől függetlenül is még kérdéses, hogy európai, vagy régiós jelentőséggel fog bírni, mint szolgáltató, elosztó központ. A kiemelkedő méretű projektek árnyékában pedig továbbra is elaprózódott, töredezett ipari park hálózat jött létre. A Pest megyei ipari parkok száma magas, a befektetések fókusza a rövid távú megtérülésen van, a stratégiai megfontolások hiányosak, vagy teljesen hiányoznak. Indokolt lenne a konszolidáció. A megkülönböztető erővel bíró fejlesztésekről nem áll rendelkezése felmérés, de vélelmezhető, hogy a valódi változást eredményező fejlesztések száma elmarad a lehetségestől.

140 364 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 5. Infrastruktúra Rendkívül kedvezőtlen, a növekvő népesség igényeitől messze elmarad az épített infrastruktúra, a közszolgáltatások és intézmények kiépítése, a közutak és a közlekedés, az iskolák és az óvodák, az egészségügyi és egyéb ellátás helyzete. Pest megye közlekedési hálózatai Magyarország közlekedési hálózata a történelmi hagyományoknak megfelelően centrális, így Pest megye több nemzetközi és országon belüli fő közlekedési irány metszéspontjának környezetében helyezkedik el. Ennek megfelelően a jelentős forgalmi célpont jellege mellett közlekedési ágazatonként különböző mértékben, de nagy a tranzit közlekedés szerepe is. Pest megyében a sugárirányú elemek túlsúlyban vannak, viszont a centrális közlekedésszerkezet csak akkor működik egészségesen, ha a sugárirányú és harántoló elemek megfelelő számban vannak jelen a hálózatban, vagyis egyik irány sincs túlsúlyban. Ebből adódóan Pest megye egyes térségeiben hiányzik a gyűrű irányú közlekedési összeköttetés a sugárirányú hálózatok között. Ezen túlmenően Budapesten és közvetlen környezetében (hozzávetőleg az agglomeráció területén) a közúti közlekedési problémák már olyan jelentősek kezdenek lenni, amelyek kisugárzásaképpen a megye egyéb természetesen azért a Fővároshoz közeli területein is átstrukturálódik a forgalom. A Budapesten hiányzó úthálózati elemek miatt bizonyos kapcsolati relációkban vagy jelentős forgalomlassulással járó túlterhelődések keletkeznek, vagy mintegy kiszorul a forgalom a Fővárosból a megye területére. Budapest közlekedési vonzáskörzete a fővárosi ingázó-forgalom alapján mintegy 188 települést foglal magába, ez Pest megye településein kívül a környező megyékre is kiterjed. Ezekből naponta 225 ezren érkeznek Budapestre. A forgalom megoszlása kiindulási hely szerint: mintegy 60%-a az alföldi oldalról, 40%-a a dunántúli oldalról érkezik. Az utazások megoszlása a tömegközlekedés és személygépkocsi közlekedés között a megye településeinek egymás közötti 30-70%-os arányával szemben a budapesti határt átlépő utazásoknál 45-55%. A megyén belüli forgalomban a tömegközlekedés arányának alacsony volta mutatja egyúttal a tömegközlekedésben meglevő hiányosságokat is. Közúti közlekedés Pest megyét számos európai közlekedési rendszer (Helsinki folyosó) szeli át, amely az ország közlekedés-földrajzi helyzetéből adódó tranzit igények kielégítését szolgálja. Az országon belüli távolsági közúti forgalom az országos főúthálózat sugaras szerkezete miatt jelentős részben érinti a megyét. Az országos főutak Pest megyei szakaszán a forgalom (Budapest

141 határán mérve) napi kb e jármű/irány. Ebből a távolsági forgalom, amely az agglomeráció határát is átlépi, kb. 40%. Pest megyének közlekedés-földrajzi elhelyezkedése az országos hálózati adottságok miatt a fő közlekedési irányokban jó a kapcsolata, de jelentős városok, megyeszékhelyek csak másodrendű főúton érhetők el. A sugárirányban Budapestről kiinduló 32 országos útvonal közül 5 autópálya (M1-M7, M3, M31, M5, M6), 6 országos elsőrendű főút (2, 3, 4, 5, 6, 7). A másodrendű főutak száma 6 (10, 11, 31, 51, 510, 1), a többi országos közút. A főváros határán áthaladó 30 országos útvonal közül a 17 autópálya és főút bonyolítja le a kétirányú forgalom 75%-át. Az agglomeráció külső határán átlépő forgalom a főváros határát keresztező forgalomnak kb. 60%-a, tehát a megye Fővárostól távolabb fekvő területei már inkább a szomszédos megyék forgalomsűrűségét mutatják. A főváros környéki települések igen jelentős budapesti célú forgalma az országos közutakon kívüli, helyi kapcsolatok hiányában a távolsági forgalom mellett szintén elsősorban a főutakat terheli. A különböző jellegű forgalmak ilyen keveredése nem csak a főutak egyes szakaszainak túlterhelődése miatt nem szerencsés, hanem a különböző forgalmi folyamok összefonódása a balesetveszélyt is nagymértékben fokozza. Vasúti közlekedés Az országos vasúti törzsvonal-hálózat centrális jellege miatt a vasúti hálózat teljes szállítási teljesítményének több mint 50%-a érinti a megyén áthaladó, Budapestre befutó vonalakat. A vasútvonalak vágányhálózatának jelentős része rossz műszaki állapotú. A megyét érintő vasútvonalakon lebonyolított személyforgalomnak kb. 50%-a a fővárosi agglomerációból indul, a másik 50%-a az ország területéről érkező távolsági forgalom. A vegyes forgalom miatt a távolsági és nemzetközi forgalom, valamint a más kezelést igénylő elővárosi forgalom keveredése akadályozza az optimális forgalom lebonyolítását. Az áruszállítási teljesítmény csökkenése a személyforgalomnál jelentősebb és ez sokkal érzékenyebben érinti a vasút gazdálkodását. Az ország gazdasági szerkezetének átalakulása, a nemzetközi kapcsolatrendszer megváltozása, a közúti motorizáció nagymértékű térhódítása jelenti a legfőbb külső tényezőket, míg az alacsony szolgáltatási színvonal, az általánosan rossz műszaki állapot, a nem megfelelő tarifarendszer, a marketing valamint a piaci szemlélet hiánya, mint belső tényezők járultak hozzá a vasúti forgalom nagyarányú csökkenéséhez. Ezek a tényezők nem függetlenek egymástól, némely esetben egymás negatív hatásait is erősíthetik. Vízi közlekedés A Dunán menetrendszerű belföldi hajózás csak Budapesttől északra van, a nemzetközi hajózás a déli Duna-szakaszt is igénybe veszi. A nemzetközi vízi turistaforgalom az elmúlt években növekedett, a nyári csúcsidőszakban a Főváros nemzetközi hajóállomása túlterhelt. A nemzetközi forgalomban szárnyashajók is közlekednek, de a hajóforgalom nagyon Budapest centrikus, a megye inkább csak a csúcsszezoni, dunakanyari turistaforgalomból részesedik. A Duna-Majna csatorna megépültével várt jacht-forgalom növekedés nem következett be. Az országon belüli hajóforgalom is turisztikai célú, jelenleg hivatásforgalom a vízi közlekedésben nincs. A menetrend szerinti járatok elsősorban a Dunakanyar turisztikai célpontjáig közlekednek. Az itt levő települések többnyire rendelkeznek hajóállomással, de az idegenforgalom helyi kínálata általában nem elég vonzó a hajóállomások környékén.

142 366 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám A nemzetközi és belföldi teherforgalmú kikötő Budapesten, Csepelen van. A kombinált áruszállítási módokhoz a Csepel-szigeti kikötő kapcsolatai nem kedvezőek, vasúti megközelítése körülményes, közúti kapcsolatai közvetlenül csak Budapesten belül és csak Pest felé vannak és túlterheltek, a megyén belüli elérési lehetőségek nem teszik vonzóvá a vízi szállítást még akkor sem, ha ez egyébként gazdaságosabb lenne. Légi közlekedés Az ország légi forgalmának túlnyomó részét lebonyolító Liszt Ferenc repülőtér csak részben fekszik a megye területén, de országos jelentősége miatt hatása a megyére is kisugárzik. Jelenlegi 6,5 millió utas/év forgalma két terminálon bonyolódik le. A repülőtér műszaki létesítményei és a forgalomra vonatkozó előírások a jelenlegi forgalom kétszeresének lebonyolítására is lehetőséget adnának. A megye egyéb repülőtereinek funkciója, jövője bizonytalan. Közforgalmú közlekedés Pest megyében a közösségi közlekedést a BKV, a MÁV és a VOLÁNBUSZ bonyolítja le. A főváros határát közösségi közlekedési eszközzel átlépő utas/nap 30 %-a BKV autóbusz és HÉV vonalon utazik, a MÁV és a VOLÁN részesedése az utasforgalomból 43 és 27 %. A főváros környéki közforgalmú közlekedésében egységes tarifa és integrált hálózatok hiányában a három szolgáltató vállalat vonalai között a forgalom a területi feltárás, illetve a szolgáltatási színvonal alapján oszlik meg. Kerékpáros közlekedés A fővárosban és környékén a kerékpáros közlekedés aránya a többi közlekedési ágazatokhoz viszonyítva nem jelentős. A kerékpáros közlekedés feltételei nem alakultak ki, a kerékpárutak száma kevés, nem alkotnak összefüggő hálózatot, a kerékpározással kapcsolatos szolgáltató létesítmények kiépítése elmaradt. Kommunális ellátás A kommunális ellátás terén jelentős mértékű javulás állt be az elmúlt tíz év fejlesztéseinek köszönhetően a 2000-es állapotokhoz képest. Pest megye a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások számában utolérte az országos átlagot, lakásról ra nőtt a hálózatba bekötött lakások száma (94,6%). Még látványosabb az eredmény a csatornahálózatba bekötött lakások terén, ez ben volt, 2010-ben (67,3%). Szintén jelentős a fejlődés a kommunális hulladék gyűjtése terén, az ebbe bevont lakások, üdülők száma az időszakban ról re nőtt. Bezárásra kerültek a korszerűtlen települési hulladéklerakók, a 2000-ben működő 67 lerakó helyett 2010-ben 9 modern regionális lerakóba kerül Pest megye kommunális hulladéka. Humán infrastruktúra

143 10 évvel ezelőtt a legégetőbb problémák közé tartozott a megyében az elégtelen bölcsődei, óvodai, általános iskolai ellátás helyzete. Mára az adottságok köszönhetően a támogatáspolitikai erőfeszítéseknek is jelentősen javultak ezen a téren, a bölcsődei férőhelyek pl óta ről 2911-re, az óvodai férőhelyek a 2001-es ről ra nőttek. A jogszabályi változás azonban miszerint minden 3. életévét betöltött gyermek köteles lesz óvodába járni megoldhatatlannak látszó problémát jelent majd a megyében, miként az ország egészében. Oktatás, közművelődés A megye oktatására éppúgy, mint minden más gazdasági és infrastrukturális kérdésre Budapest közelsége illetve a fővárossal való szimbiotikus együttélés nyomja rá a bélyegét. Ebből az együttéléséből, s a két térség közötti tartós (migráció) és napi (ingázás) népességmozgásból a megyére nézve előnyök és hátrányok egyaránt keletkeznek. A főváros közelsége és megyeközpontként való funkcionálása a megyék sorában különlegessé teszi Pest megyét, ez a statisztikákon is látható. Az adatok torzak, vagyis nem egy egészséges szerkezetű, hanem egy megyeközpont nélküli megye helyzetét tükrözik, így ezek nehezen hasonlíthatók össze más megyék adataival. Alapfokú képzés A megyében összesen 321 általános iskola működik, 4383 osztályteremmel, tanulóval a es adatok alapján. Az egy osztályra jutó tanulók száma 21. Az alapfokú képzésben a megye településhálózata viszonylag kedvező lehetőségeket teremt. Az agglomerációs települések lakosságának utóbbi két évtizedben tapasztalható hirtelen növekedése az oktatásban is erősen érezteti hatását. A települések nem készültek fel erre a népességmozgásra. A felkészülést több tényező is hátráltatta: A településfejlesztés és az oktatásfejlesztés között nem jött létre közvetlen kapcsolat. Senki, semmi nem kényszerítette a betelepülőket, illetve az önkormányzatokat, hogy a letelepedés illetve településfejlesztés költségei közé a szükséges oktatásfejlesztés kiadásait is bekalkulálják. Az agglomerációs fejlődés lökésszerűen jelentkezett (egy-egy település esetén lökésszerűbben, mint az agglomeráció esetében), ezért idő sem volt az oktatási hálózat fejlesztésére. A lökésszerű fejlődés időszakos megterhelést jelent az iskolarendszer számára, ami egy idő után kihasználatlan kapacitásokhoz vezethet. A fővárosból történő nagymértékű kiáramlás mellett, jelentős a be- illetve visszavándorlás is. Ennek elemzése (milyen korosztályt, társadalmi réteget érint, hogyan befolyásolja ez az oktatási igényeket, stb.) teljes mértékben hiányzik, éppen ezért nagyon nehéz a jövőbeni (oktatási) igényeket felmérni. A fenti tényezők miatt sok agglomerációs településen zsúfoltak az általános iskolák, fejlesztésük komoly gondot jelent az érintett települések számára.

144 368 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám A megye egészére vonatkozó adatok nem tükrözik az egyes településeken megnövekvő oktatási igényeket. Részben azért, mert a tanulók egy része a fővárosba jár, részben pedig azért, mert a megye fővárostól távolabbi részei nem mutatnak az agglomerációhoz hasonló népességnövekedést. Középfokú képzés A középfokú képzésre a főváros közelsége lényegesen nagyobb hatást gyakorol, mint az alapfokú oktatásban. A középiskolás tanulók 40%-a a fővárosban talál megfelelő iskolát a maga számára. Ez azt eredményezi, hogy a megyében tanuló középiskolások lakosságra vetített száma alig több mint feleannyi, mint az országos adat, s kevesebb, mint a fővárosi 40%-a. A megyében lakó középiskolai tanulók száma fő, a megye középiskoláiban tanulók száma fő volt 2010-ben. A középfokú képzés mennyiségi kínálata jó, többletigények kielégítésére is alkalmas, de csak kevés intézmény képes felvenni a versenyt a fővárosiakkal. A megye délkeleti térségében és a szomszédos megyékben található iskolák közötti együttműködés bizonyítja, hogy a megyehatárok átlépésével megvalósíthatók racionális, az oktatás színvonalára és/vagy a költségeire jótékonyan ható megoldások. Felsőfokú képzés A főváros elsősorban a felsőfokú képzésben nyújt előnyöket a megye lakosai számára. Olyan választékot biztosít elérhető távolságban, amely egyedülálló az országban. Ezzel párhuzamosan lehetővé teszi a megyében működő régebbi, vagy az utóbbi évtizedben megalakult felsőoktatási intézmények fejlődését is, oktatókat és hallgatókat biztosítva ezek számára. A megyében 6 felsőfokú oktatási intézmény működik, az összes hallgató létszáma 2010-ben fő, ami közel 40%-al több a tíz évvel korábbinál. Közülük kiemelendő a Gödöllői Szent István Egyetem, valamint a Piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Általában kevéssé ismert, hogy a felsőfokú képzésben a megye kiemelkedő szerepet tölt be, a 19 megye közül Pest megye intézményeiben tanul a legtöbb diák, ami még akkor is figyelemreméltó adat, ha tudjuk, hogy egyes intézmények hallgatóinak egy része valójában a fővárosban tanul. Iskolarendszeren kívüli képzés Az iskolarendszeren kívüli képzésben a megye alapvetően a főváros képző szervezeteire szorul, de ez önmagában még nem érinti a képzési kínálatot, mivel a képző szervezetek székhelye és a tanfolyamok helyszíne nem feltétlenül esik egybe. A megyei székhelyű szervezetek alacsony száma ugyanakkor arra utal, hogy a megye városai a fővároshoz képest csak kis vevőkörrel rendelkező piacot tudnak biztosítani ezek számára, s mint az alábbi grafikonból kitűnik, ez a képzések helyszínére is hatással van. Ennek tulajdonítható, hogy a megyében tartandó iskolarendszeren kívüli képzésben a lakosság számához viszonyítva nagyon kevesen vesznek részt. A lakosság aktivitása ennél nagyobb, de nem éri el az országos átlagot. Egészségügy Magyarország lakosságának egészségügyi helyzete messze elmarad a kívánalmaktól, s Pest megye lakosságának egészségügyi mutatói számos betegséget tekintve rosszabbak az országos szintnél.

145 Pest megye lakosságának egészségi állapotát az országos tendenciákon túl két speciális tényező befolyásolja, mindkettő összefüggésben van Pest megye központi, a fővárost körülölelő fekvésével: az egyik a speciális demográfiai, a másik az ellátási jellemzők. E két tényező hatása azonban csak árnyalja az országos képet, Pest megyére is igaz az ország egészségügyi ellátó rendszerének minden gondja. Demográfiai szempontból Pest megye jóval fiatalabb mint az ország többi megyéje, köszönhetően annak, hogy a beköltözők főleg fiatalok és a családalapítás helyszínéül választják a Pest megyei településeket. A megyék között itt a legalacsonyabb a 65 éven felüli idős emberek aránya a lakók között és az országos átlagot messze meghaladja a gyermek korúak aránya (24,1%). A megyén belül is jelentősek a különbségek azonban a népesség kor szerinti eloszlásában, a hátrányos helyzetű, a megye peremén elhelyezkedő Szobi, Ceglédi kistérségekben lényegesen magasabb az időskorúak aránya, mint az agglomerációban. Az idős népesség magas aránya az egészségügyi ellátás szempontjából a szobi kistérségben igényel különös figyelmet. (E kistérségben az ellátás szervezését nehezíti az alacsony népsűrűség és a domborzati viszonyok is.) A legfiatalabb a budaörsi kistérség. A megye fiatalabb korösszetétele maga után vonja a gyermekszületések magasabb számát. Pest megyében az 1000 lakosra jutó élve születések száma 10,1, ennél csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az észak-alföldi régió megyéi értek el jobb eredményt, de más demográfiai háttérrel. Pest megye lakosságának várható élettartama mára meghaladja az országos átlagot (71,29 év férfiak, 78,41 év nők esetében), s megközelíti a budapestit, a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest javul a várható élettartam Pest megyében. Pest megyében az egészségügyi ellátási rendszer mutatói országos összehasonlításban igen rosszak, ez nem jelenti azonban azt, hogy a lakók ellátatlanok lennének, hanem hogy a megyei helyett sokan a fővárosi szolgáltatásokat választják, illetve a beutalási rendszer a fővárosi intézményekbe irányítja őket. Mindenesetre tény, hogy az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Pest megyében a legmagasabb (1881 fő, az országos átlag 1548 fő). Összesen 665 háziorvos dolgozik a megyében. Kórházi ellátottság, járóbeteg-ellátás Pest megyében relatíve a legkevesebb a kórházi ágyak száma, 10 ezer lakosra mindössze 28 jut, míg a megyék átlaga 71. (1990-ben még 51 ágy jutott 10 ezer főre, 2000-ben 37.) Pest megye elsősorban a fekvőbeteg ellátás során támaszkodik a fővárosi intézményekre. Ezt egyértelműen tükrözi a megye fekvőbeteg beutalási rendje. A megye lakosságának kb. 1/3-t látják el teljes körben (valamennyi szakmában) a fővárosi kórházak. Ennek oka az, hogy Budapest egészségügyi ellátó rendszere az elmúlt évtizedekben eleve úgy került fejlesztésre, majd 1996-tól a kórházi ágyszám csökkentésre, hogy a Főváros látja el Pest megye agglomerációs településeit. Néhány speciális szakterületen az egész megye ellátása a fővárosban történik. Ilyen pl.: a fertőző ellátás, szívsebészet, idegsebészet. Szakorvosi ellátás vonatkozásában a megye lakosai számára az egészségügyi ellátás minden szakterületen biztosított. A speciális szakterületi ellátás döntő mértékben a fővárosi intézmények elégítik ki: ideg és szívsebészet, ortopédia, gyermek kardiológia, fertőző betegellátás. Továbbá jelentős részben az onkológiai, CT, MR vizsgálatokat is Budapesten végzik. Jelenleg az OEP által

146 370 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám finanszírozott szakorvosi ellátás összességében kielégíti a lakossági igényeket. A szakellátások hiányosságainak egy része a magán rendelések számának emelkedésével pótlódik ami a lakosság számára számos területen megterhelést jelent. Az a törekvés hogy helyben biztosítsuk a lakosság számára az alapvető egészségügyi ellátásokat teljességében nem valósul meg. Alapellátás és prevenció A kisfalvas, alacsony népsűrűségi területeken, mint a Szobi térség, még a viszonylag kevés egy orvosra jutó lakos ellátása is gondot okoz, különösen az ügyelet biztosítása. Ugyanakkor az alacsony lakos szám következtében az orvos munkája nem rentábilis. Ahhoz, hogy a házi orvosok a térségben maradjanak, szükséges az önkormányzati támogatás. Hasonló gondot jelent a tanyás térségek ellátása. A nehezen megközelíthető kisebb településeken összevont, illetve készenléti ügyeleti formákkal találkozunk (Pánd, Jászkarajenő, Kóka, Tápiószentmárton). Minden egészségügyi rendszer alapja a prevenció, ez az a terület, ahol a térségi intézmények, civil szervezetek közelségük okán hatékony munkát végezhetnének. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a szervezetek részben még nem alakultak ki, részben a korábban meglévők (pl. szűrőállomások) visszafejlődtek az egészségügy más irányú finanszírozási politikája miatt. A prevenciónak központi kategóriává kell válnia a térségi egészségügy fejlesztésben. Különösen fontos az alkohol és drog prevenció, a szűrések bevezetése és propagálása a lakosság körében, az élelmezési és táplálkozási ismertetek terjesztése, az iskola-egészségügyi rendszer fejlesztése.

147 II. JÖVŐKÉP 2030 Pest megye jövőképének alapja a diverzitás megtartása és erősítése a gazdaság, a kultúra, a média, a köz- és a szakoktatás, a felsőoktatás és a tudomány területein egyaránt. Ez jelenti egy olyan növekedés alapját, amely munkahelyeket teremt, nagyobb jövedelmet, kezelhető kockázatokat és a környezet, az erőforrások megkímélését. Fenntartható növekedést. Jelentős kihívást jelent a gyermekvállalási kedv, a bizalom, az optimizmus megtartása. Egy olyan ökoszisztéma kialakítása, melynek gerince a kisvárosok egyedi, sűrű hálózata; az ipari, logisztikai és innovációs parkok. Amelynek motorja a vállalkozási kedv és a kultúra, és a sokszínűség, amely megkülönböztető erővel bír. A diverzifikáció, s az egymással összekapcsolódó kompetenciák megfelelően széles választéka, helyi, specifikus tudás, illetve kulturális tartalom, amelynek szerves, mély beágyazottsága a társadalomba, a közösségekbe, a vállalkozásokba olyan minőségű, amely miatt az itt létrehozott érték nem, vagy csak igen jelentős ráfordításokkal másolható, adaptálható, miközben az ökoszisztéma egésze rugalmas, képes a gyors és hatékony alkalmazkodásra. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a megye fejlődésében az endogén tényezők, így a hazai vállalkozások, jelentősen nagyobb szerepet játszanak majd a továbbra is jelentős tudás-, technológia-, és tőkeimport mellett. A termelési tényezők, illetve a mögötte álló kulturális és társadalmi háttér egyedi kombinációjának megszűnése, azaz a gazdasági és kulturális sokszínűség csökkentése gyengítené a versenyképességet. Ezzel szemben e sokszínűség révén Pest megye 2030-ra versenyképes, egységes identitással rendelkező, elismert szereplője lehet a Dunai-térségnek, Európának, valamint a globális gazdaságnak, összekapcsolódva a Fővárossal, önálló jogon, sajátos értékteremtő képessége alapján. Jelentős szerkezetváltás következik be. Új, vagy megújuló vállalkozások új üzleti modelljei, partnerségei, amely nélkül az innovációs teljesítmény, a beruházások/befektetések intenzitása nem állítható fenntartható pályára. A jelenlegi gazdasági szerkezet erodálja a gazdaság működésének hatékonyságát, csökkenti a potenciális növekedési rátát, és rontja a jövedelmezőséget, valamint annak szerkezetét. A mezőgazdaságban, az iparban, vagy a szolgáltatásokban beleértve a közszolgáltatásokat is nem lehetséges az áttörés olyan üzleti modellek alkalmazása nélkül, amelyek nem támaszkodnak a jelenlegihez képest sokkal nagyobb mértékben külső erőforrásokra, tudásra, stratégiai partnerségekre együttműködésre. Bármennyi tőke is álljon rendelkezésre, csak az lehet sikeres, aki a külső erőforrások becsatornázásával jelentősen nagyobb forrást, időt és energiát takarít meg ra Pest megye gazdaságának (és társadalmának) a jelenlegihez mérten jelentősen hatékonyabb módon kell működnie, mégpedig az összes tényezőre, és a teljes életciklusra vetítve ra kézzelfogható versenyelőnnyé válik az, hogy az itt élő (korosztályi összetételt tekintve fiatal) emberek átlag feletti mobilitással bírnak. Felnőtt, sőt érett korba lép az ezredév generációja, a digitális bennszülöttek, ami nyilvánvalóan alapvető társadalmi következményekkel jár. A közösségi szerveződés, a társadalmi kohézió, a nemzetközi kapcsolatok természetessége, egy sor olyan korlátot szűntet meg, amely jelenleg még a mobilitás, a vállalkozások, a közösségi innovációk útjában áll. Mindez megváltoztatja a munkavállalás, a vállalkozási, életmódbeli, és társadalmi mobilitás folyamatát, az innovációs aktivitást, a közösségek szerveződését, identitását. A mérethatékonyság viszonylagossá válásával Pest megye a változás motorja lehet ebben a folyamatban. A megkülönböztető erővel bíró kulturális háttér, a sokszínűség, az extrém sűrű kisvárosias településszerkezet mellett ugyanis a mobilitás elsőszámú

148 372 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám hordozója a nem kézzelfogható tudás, ismeretanyag, tapasztalat áramlásának; így mostani versenyelőnye valódi teljesítménnyé konvertálható a jövőben ra előtérbe kerül a fejlődéshez szükséges erőforrások, elsősorban a tudás megosztása. Ennek hordozói a formális intézmények, intézmények és vállalkozások együttműködése, a nyílt innovációs rendszerek, a részvétel kultúrájának fejlődése ra a közösségek és az emberek is részesei az értékteremtésnek, azaz nem csak fogyasztói a szolgáltatásoknak, a közjavaknak, hanem aktív partnerek e szolgáltatások fejlesztésében, új megoldások kidolgozásában, a hatékonyság javításában. Feltételezzük, hogy a ma még elsősorban a nagyvállalatok számára elérhető platformok és megoldások széleskörűen elterjednek a KKV szektorban és a települési önkormányzatokban; az üzleti alkalmazásoktól a társadalmi igények és problémák megválaszolásáig bezárólag 2030-ra minden művelődési házzal kapcsolatban egyértelmű lesz, hogy milyen módon járul hozzá az életminőséghez, a növekedéshez, vagy éppen az adott térség exportképességéhez ra egy versenyképes, képzett munkán és kompetens teljesítményen alapuló gazdaságot kell létrehozni Pest megyében, mégpedig a területi és társadalmi kohézióra alapozva, azaz becsatornázva mindazt az értékteremtő képességet, potenciált, piaci rést, amely a helyi gazdaság és közösség, a nagyobb térség vagy a nemzetközi piac számára értékkel bír. Olyan gazdaságot és társadalmat, amelynek vállalkozásai és közösségei, egy nagyságrenddel több szálon kapcsolódnak a nemzetközi vérkeringéshez; amely rendelkezik az ehhez szükséges központokkal, infrastruktúrával, s mindenekelőtt azzal a nem-kézzelfogható tudással, mely egyediségét hosszabb távon is fenntartja. Ez az a szerkezet és dinamika, amely megadja az alapot, hogy az olyan társadalmi és gazdasági kihívásokra, mint a természeti erőforrások szűkössége, a demográfiai változások, a klímaváltozás, a jóléti ellátó rendszer, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy fenntarthatósága hatékony és hatásos választ képes adni ban egy tehetséges és kreatív generáció határozza meg majd a munkaerőpiacot. Az a generáció, amely jelenleg nem talál munkát sem itthon, sem Európában, vagy a tengerentúlon. Az inkluzív növekedés számunkra azt jelenti, hogy megfelelő választ adunk erre a súlyos, jelentős kockázatokat hordozó kihívásra évi Pest Megye Fejlesztési Stratégia Megújítása és Operatív Program jövőképét továbbra is iránymutatónak tekintjük. Eszerint Pest megye jövőjét a megyei és települési önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civil szervezetek vezetőinek véleményét meghallgatva a következőképpen írhatjuk le : A megye egységes fejlettségi színvonalú térségekből áll, a perifériák által nyújtott életlehetőségek utolérték a korábban fejlettebb kistérségekét és hasonló ütemben fejlődnek tovább. Pest megye Budapesttel egy fejlesztési térséget alkot. A megye és a főváros együttműködése érdekegyeztetésen alapuló, célja az ésszerű munkamegosztás, nem egymás rovására, hanem a kölcsönös előnyök alapján. Pest megye nem kiszolgálója Budapestnek és nem kiszolgáltatott, hanem együtt fejlődő térség. A megye ezáltal képes a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználni; lakossága számára magas színvonalú szolgáltatások elérését és színvonalas munkahelyeket biztosítani, és a gazdasági fejlődés ütemét fenntartani. Pest megye a szomszédos megyékkel szoros kapcsolatot tart fenn, számos közös projektet valósít meg, fejlesztési együttműködések élére áll.

149 Nemzetközi kapcsolatai fejlődnek, különösen a határos szlovák területekkel az új hidak által is megkönnyítve élénk gazdasági, kulturális együttműködés alakult ki. A megye az EU-s regionális fejlesztési forrásokat maximálisan kihasználja, jó érdekérvényesítése révén eléri, hogy a nemzeti szinten meghatározott projektek a megye javát szolgálják. Ennek eredményeképpen fejlett, gyors, sűrűn közlekedő elővárosi vasúti kapcsolat szolgálja ki a közlekedési igényeket. Az agglomeráció képe megváltozik; a települések rendezettek, a településközpontok agóraként, kellemes találkozóhelyként működnek. Az önkormányzatok szigorral és nagy hozzáértéssel irányítják a településeket. A spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel, az EU elveknek megfelelően, partnerségi, szolidaritási alapon, érdekegyeztetéssel. A tájsebeket begyógyították, a természeti környezet gondozott, nem szemetes, a parlagokat, az EU vidékfejlesztési támogatásainak hála, az agglomerációban is újra művelik. A megye perifériáin is az agglomerációéhoz hasonlóak az életlehetőségek, az életszínvonal kiegyenlített a megyén belül. A megye kulturális élete gazdag, színes, az itt élő nemzetiségek ápolják hagyományaikat és felhasználják külkapcsolataikat. A roma gyerekek iskolába járnak, a feketemunka visszaszorulóban van. A lakosság iskolázottabb, mint ma, környezettudatos és szociálisan érzékeny magatartásformát sajátított el az óvodától kezdve, aminek eredménye meglátszik az erdők, földek, települések állapotán, és az egymással való érintkezésben. A megye területén kedvező életkörülményeket találnak, színvonalas szabadidős szolgáltatásokat vehetnek igénybe az ott lakók, a Budapestről kirándulók, a bel- és külföldi turisták. A megye visszanyeri előkelő helyezését Magyarország turizmusában, a bel- és külföldi turisták szempontjából egyaránt. A Duna-kanyar elsősorban a kulturális, a Börzsöny és Pilis a kiránduló, a déli részek a lovas és falusi turizmus központjai. A Dunán élénk vízi élet zajlik, a hegyekben szanatóriumok várják a gyógyulni, erősödni vágyókat. A magánvállalkozók főleg a turizmus és településfejlesztés területén az önkormányzatokkal egyeztetett, előkészített projekteket valósítanak meg. Adófizetésük az önkormányzatokat gazdagítja. A megyében a vasúti közlekedés bonyolítja a személyforgalom jelentős részét. Az utakon csökkent a zsúfoltság. Megépült a körgyűrű, a haránt összekötő utak, a Tápiómentéhez is gyorsforgalmi út vezet, a 4-es és 10-es úthoz hasonlóan. A megye forgalmát tehermentesíti, hogy az európai transznacionális utak már nem centrálisan vannak vezetve, azaz nem Budapesten és csak részben a megyén haladnak át. Az M8-as transzverzális út kiépült és jelentősen tehermentesíti a központi térségek forgalmát. Kiépülnek a 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat megyét érintő fejlesztései.

150 374 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladéklerakás, kezelés és feldolgozás megoldódott. A megye valamennyi településén megoldott a szennyvízelvezetés és a magas technológiai szintű szennyvízkezelés. A gazdaságban a tudásalapú ipar és szolgáltatás dominál. A szakmunkásképzés jól szolgálja a gazdaság igényeit. A Budapest körüli logisztikai gyűrűt Pest megye dél-keleti részén új ipari övezet egészíti ki. A kistérségek valódi együttműködő, fejlesztési egységek, a szubszidiaritás elve érvényesül. A Duna összeköt, nem elválaszt. A megye városai valódi térségi központként működnek mind gazdaságuk, mind az általuk nyújtott lakossági és közszolgáltatások tekintetében. A megyei önkormányzat hatékonyan látja el intézményfenntartó, az intézményi hálózatokat irányító, koordináló szerepét. A kistérségek inkubátora felvállalt funkció teljesítésére kiépítette apparátusát és tekintélyt, tapasztalatokat szerzett. A kistérségek hozzá fordulnak segítségért, tanácsért, képviseletért, lobbiért. A megyei önkormányzat image-e összeforrt a szolgáltató megye képpel. Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támogatási pályázati forrásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva.

151 III. CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK A közötti időszakot meghatározza a gazdasági válság elhúzódása, továbbá a kihívások, amelyek beárnyékolják Európa gazdaságának és közösségeinek jövőjét. A népesség öregedése, a éves korosztályok munkanélkülisége, a gazdaság termelékenységének és hatékonyságának lassú növekedése, a nemzetközi versenyképesség romlása. Kedvező fejlemény a koordináció és az együttműködés erősítése, a nemzetközi munkamegosztás egyensúly felé történő elmozdulása, valamint az innovációs trendek, amelyek mind inkább kihasználják a gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűségben rejlő lehetőséget. Pest megye által megfogalmazandó célkitűzések tekintetében megkerülhetetlen tényezőknek tekintjük azt, hogy milyen válaszokat ad minderre az Európai Unió. 1. Europe 2020 és Pest megye célkitűzései Az unió közötti időszakra megfogalmazott prioritásai általában, illetve egészben nagy egyezést mutatnak a Pest megyei közösségek számára fontos célkitűzésekkel, értékekkel és alapelvekkel. Eszerint Pest megye célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, aminek az alapja a képzettség és a készségek növelése, a K+F+I, a digitális gazdaság, az ipar szerkezetváltása, az erőforrások hatékonysága. Pest megye számára is fontos a növekedés, a munkahelyteremtés prioritása, az innovációs ráfordítások növelése. Minőségi változásnak tekinthető a területi kohézió elvének újragondolása, amely véget vethet a homogenizációs törekvéseknek, illetve érdemi választ adhat a globalizációra. Európa versenyképességének alapja a sokszínűsége, az egyes térségek adottságainak maximális kihasználása, és a kohézió. Pest megye számára különösen fontosak ezek az alapelvek. Fontos kimondani, hogy jelentős előrelépésre csak a vállalkozások, a közösségek, továbbá a kistérségi és a megyei ökoszisztémák működésének javításával, e működés hatékonyságának jelentős növelésével van esély. Radikális hatékonyságnövelésre van szükség az erőforrások felhasználásában, új piacok elérésében, az értékláncokban, a közösségek működésében és a társadalmi igények kielégítésében. Új megoldásokra van szükség. A technológiai fejlesztés, a tőkeintenzitás növelése, a kézzelfogható (megvásárolható) tudás importja önmagában sem képes megteremteni a fenntartható termelékenységnövekedés alapját. Az EU megfogalmazta az intelligens növekedés koncepcióját a termelékenységi hátrány leküzdésére, melynek oka a kedvezőtlen demográfia, az alacsony K+F+I és az innovációhoz való hozzáférés, valamint az elégtelen minőségű képzés és készségek. A megfogalmazott célok: a K+F+I beruházások arányának növelése, a foglalkoztatási arány, az iskolázottsági szint, a felsőoktatásban tanulók arányának növelése. Ezek a célok számunkra is fontosak. Sajátos adottságaink miatt azonban Pest megye számára nem jelenthet megoldást a ráfordítások jelentős növelése, a fejlődéshez hatékonyabb adaptációra, hatékonyabb technológiaimportra, új üzleti modellekre és piaci pozíciókra, hatékonyabb és nagyobb klaszterekre van szükség, azaz minőségi szerkezetváltásra. A pályakezdő fiatalok integrálásának célkitűzését, és az innováció támogatásának kiterjesztését (társadalmi/közösségi innováció) hangsúlyozása Pest megye számára is fontos. Egészében véve azonban az intelligens növekedés koncepciójában az érdekes számunkra az, hogy elsősorban a reális, hatékonyan végrehajtható, mérhető eredménnyel járó beavatkozásokra fókuszál. Egyetértünk a megközelítéssel, hogy a befektetéseknek nem a közösség hangzatos céljait, hanem az itt élő emberek érdekét kell szolgálnia.

152 376 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám A fenntartható növekedés Pest megye közösségeinek egyik kitörési pontja lehet. A kisvárások sűrű környezete, a fontos szolgáltatások és kompetenciák tudásközpontok közelsége megfelelő alap az erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát, és versenyképesebb gazdaság megteremtéséhez. A célok támogathatóak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a környezet védelme, az energiahatékonyság növelése, a biológiai sokféleség megőrzése új, környezetbarát technológiák és termelési módszerek kifejlesztése, hatékony és intelligens villamosenergia-hálózatok, az uniós hálózatok kiaknázása révén. Fontos a származékos verseny előnyök hangsúlyozása. A fenntartható növekedéssel kapcsolatban cél, hogy a helyi termelés és szolgáltatás, a támogatással létrejött befektetések a helyi vállalkozások számára is lehetőséget teremtsenek nem leértékelve a zöldenergetikához kapcsolódó feldolgozóipari beruházások, a működő tőkebefektetések jelentőségét. A fenntartható növekedés Pest megye számára innovációs lehetőséget jelent, valamint új piacokat és az erőforrások hatékony felhasználását. A stratégiához komplex megközelítést javasolunk, amely célul tűzi ki a gazdasági tevékenységek összetételnek kedvező változását, innovációt, új piaci lehetőségek (célországok, és piaci szegmensek) felkutatását, amely képes elismertetni árban és pozícionálásban a hozzáadott értéket, csökkenti a működési költségeket és eredményesen kezeli a kockázatokat. Az inkluzív növekedés koncepciójával az unió Pest megye számára is fontos célokat fogalmazott meg. Kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra az aktivitási és a foglalkoztatási ráta emelése. Azért, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot, minden korosztályban, és minden térségben cselevésre van szükség. Az országos átlaghoz mérten kedvezőbb mutatók elfedik azt a tényt, hogy a foglalkoztatási szerkezet igen kedvezőtlen, a szakképzett munkaerő hiánya egye szegmensekben kritikus, és hogy nem csak több munkahelyre, hanem jobb munkahelyekre is szükség van. Jelen feltételek között nem tartjuk elképzelhetőnek az intelligens és fenntartható növekedést, csak akkor, ha a munkaerő-piaci változások jelentősen túlmutatnak a munkanélküliek és az inaktívak foglalkoztatásán. Például, ha jelentősen csökken a Főváros elszívó hatása, azaz a megyében élők nagyobb arányban vállalnak munkát a megye térségi alközpontjaiban; vagy ha a leszakadó térségek újjászerveződő gazdaságában jön létre értékteremtő munkahely. Pest megyében specifikus kihívást jelent az elmaradottabb kistérségekről a fejlettebb térségek felé irányuló migráció. Az aktív korosztályok és a viszonylag képzett munkaerő elvándorlásának megállítása kiemelkedően fontos cél, ugyanis ez a folyamat olyan lefelé irányuló spirálba ránthat egyes térségeket, amely újratermeli a lemaradást. Strukturális problémáról van szó, amely független a gazdasági válság hatásaitól. Általában véve kijelenthető, hogy szükség van a szakképzés alapjainak megerősítésére, a készségek tekintetében pedig kisebb, célzottabb és konkrét eredménnyel járó beavatkozásokra. A Pest megyében élő, vagy dolgozó népesség mobilitása nem feltétlenül hátrány, hanem lehetőség is; a gyors változás, változtatás esélyét teremti meg. A tartósan inaktív népesség tekintetében ugyanakkor modellértékű megoldásokra, integrált megközelítésre van szükség: emelni kell a képzettségen, a mobilitási hajlandóságon, s végül az aktivitási rátán, majd a munkában eltöltött időn. A leszakadó társadalmi csoportok tekintetében szerencsés fejlemény, hogy az unió felismerte a rétegzett megközelítés szükségességét, így például azt, hogy az élethosszig tartó tanulás elsősorban a legképzettebbeket segíti, a képzetleneken az alapműveltség és legalább egy szakma megszerzése. Az uniós szinten megfogalmazott foglalkoztatási arány (a 20 és 64 év közötti munkavállalók körében 75%) elérése ambiciózus feladatnak ígérkezik, de különösen a nők, a fiatalok, az idősebbek, az alacsonyan képzettek munkavállalásának ösztönzése támogatható.

153 Az unió által megfogalmazott prioritásokkal az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedés koncepciójával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy Magyarország olyan feltörekvő piac, amelynek motorja a külgazdaság, belső piaca ugyanakkor egyensúlyi problémákkal, illetve szűk keresztmetszetekkel terhelt. Ezért olyan fontos, különösen Pest megye számára, hogy prioritások között kiemelten szerepeljen az is, hogy a helyi, térségi és a hazai piac működésében is erősíteni kell a versenyt és az innovációt. A növekedéshez hatékonyabb piacokra van szükség. Erre utalnak az olyan adatok, mint az agrárium, pontosabban a helyi piacra termelő zöldség és gyümölcstermesztés kibocsátásának igen jelentős csökkentése. Az egyes megfigyelések súlyos piaci kudarcokra utalnak. Feltételezhető, hogy a piaci, üzleti környezet nem támogatja az innovációra alapozott üzleti modelleket. Piaci szegmensek sorával kapcsolatban jelenthető ki, hogy monopolisztikusan koncentráltak, a nemzetközi orientációra alapozott ipar és némely szolgáltatások szigetszerűen vannak jelen. A verseny hatékonyságának növelése tehát megkerülhetetlen, beleértve az értékláncok nagyobb integrációját, és a klaszterek hatékonyabb működését, amely érdemben oldhatná a duális gazdaságszerkezetet. A fekete- és szürkegazdaság, valamint a korrupció jelentőségét kedvezőtlen hatását pedig nem is szükséges hangsúlyozni. Befektetés a növekedésbe Pest megye számára is fontos a pénzpiacok hatékonyságának növelése. A pénzügyi szolgáltatók jelenléte nem jelentős, az elérhető pénzügyi források mellett a pénzügyi termékek és szolgáltatások tekintetében is fejlődésre van szükség ahhoz, hogy a sokszínű, a nemzetközi, régiós és helyi orientációval alapított, fejlesztett, vagy újjászervezett vállalkozások megfelelőm finanszírozáshoz jussanak. Több forrásra, továbbá pénzpiaci innovációra és hatékonyabb hitelezésre van szükség. Nemzetközi gazdaság Pest megye számára kiemelkedő a jelentősége, hogy az itt működő, illetve hazai vállalkozások, valamint a területfejlesztés szorosabban kapcsolódjon a külgazdasági jelenlétet támogató intézményekhez, szervezetekhez. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a klasszikus export és tőkeáramlás támogatása is egyre rétegzettebbé válik., még inkább azoknak az együttműködéseknek a jelentősége, amelyek nem tranzakciós alapon jönnek létre. Hathatós támogatás, valamint a stratégiai partnerségek nélkül a KKV szektor nem lesz képes arra a teljesítményre, amelyre különben jó esélye lehet. A külgazdasági stratégia, vagy a Kárpát-medencei Gazdasági Térség stratégiája megfelelő kereteket biztosíthat a szorosabb és eredményesebb koordinációnak. Ismételten hangsúlyozva, radikális hatékonyságnövelésre van szükség, ami nem érhető el a jelenlegi működés, folyamatok, üzleti tevékenység puszta kiterjesztésével. Az Európa 2020 stratégiát, s az abban foglalt célkitűzéseket e megszorításokkal együtt tartjuk érvényesnek. Az Európai Unió 2020-ra megfogalmazott céljai: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.

154 378 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 2. Pest megye, mint önálló régió Mérlegelés Pest megye részéről a 2014-től kezdődő időszakra vonatkozóan a Közép-magyarországi régió EU Strukturális Alapokhoz való hozzáférése tárgyában Tény, hogy funkcionálisan együttműködő területi egységekből álló, működőképes és az EU területfejlesztési támogatási rendszerét leghatékonyabban igénybe venni képes régiókra van szükség Magyarországon és ebben a kérdésben kulcsfontosságú az ország középső részének regionális kialakítása is. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi Közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és az azt körülvevő Pest megye ezer szálon összekapcsolódó, szerves és egymásra utalt térség és hogy a közös problémákra a megoldásokat együtt kell megkeresni. Ugyanakkor legalább önmagunk előtt ismerjük be azt a tényt, hogy a jelenlegi, immár második évtizede egy NUTS-II. régióba tartozás és az évtizedek (századok) óta való egymásra utaltság ellenére sem oldódnak a közös problémák megfelelő ütemben. Bizonyára vannak az egy helyben járásnak intézményi és együttműködési hiányosságokból fakadó okai. Az alapvető ok azonban véleményünk szerint a pénzhiány, a szükséges források hiánya. Véleményünk szerint kötelességünk közösen olyan intelligens, mind Budapest, mind Pest megye számára elfogadható megoldást találni, amely során feloldjuk a két szereplő közötti, többnyire csak látszólagos érdekellentéteket és ezzel egy időben maximalizálni tudjuk a térség és ez által az ország által elérhető forrásokat, valamint az együttműködés, az együtt fejlődés sem szenved csorbát. Budapestnek sem jó az, ha a környezete néhány évtizeddel mögötte marad fejlettségben, ha a szükséges közös fejlesztések továbbra is elmaradnak források hiányában.

155 Fentiek miatt, bár a régió lehatárolás eldöntésénél egyértelműen nem lehet az egyetlen meghatározó tényező a gazdasági racionalitás, ugyanakkor jelenlegi helyzetünkben feltétlenül az egyik legfontosabb szempont a minél további, minél teljesebb körű forrásokhoz jutás. Mi várható 2014 után? Az Uniós Strukturális és Kohéziós alapokból a források többsége (63,6%-a) várhatóan 2014 után is továbbra is a legfejletlenebb térségekbe fog jutni (1. célterület) ezek kapják a legmagasabb összegű támogatást, ebben változás nem történik. Ezek a régiók azok, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van. Ide tartozik az összes magyarországi régió, kivéve Közép-magyarországi Régiót. Önálló kategóriát alkotnak az átmeneti régiók (2. célterület), akiknek a GDP/fő értéke 75% és 90% között van. A támogatások nagyságrendje szempontjából ez egy viszonylag kedvező besorolás, mert az elnyerhető támogatás itt kb. a fele az 1. célterületinek. A as időszakban a Középmagyarországi régió ebbe a kategóriába tartozott. Létre terveznek hozni egy fejlettebb régiók kategóriát azoknak, akiknek az egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 90%-át (3. célterület). A tervek szerint, itt az egy főre jutó támogatás mindössze a nyolcada lehet az 1. célterületi értéknek. Várhatóan ebbe fog tartozni a Középmagyarországi régió, ha nem változtatunk rajta, mint ahogy az EU lakosságának 2/3-a is. A Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régió az Európai Bizottsági modellszámítások alapján a Fejlettebb régiók kategóriába került a as GDP/fő adatokat figyelembe véve, mivel a mutató értéke meghaladta az uniós átlag 90%-át. (A 2009-es adatok szerint a Régió az EU átlag 107%-án állt.) 1 főre jutó GDP vásárlóerő paritáson az EU 27 átlagában (%) ,6 % Hazánk régiói GDP/fő 44,1 % 53,2 107,3 % 42,3 % 39,1 % 41,5 % KMR= 107,3% Bp= 145% Pm=54,2% 1. Kevésbé fejlett régiók EU átlag 75%-a alatt 2. Átmeneti régiók EU átlag 75%-90%-ig 3. Fejlettebb régiók EU átlag 90% fölött. (EU 27 átlag=100%) Forrás: Eurostat A térképről jól látható, hogy a Főváros nélkül, Pest megye az Uniós átlag 54,2 %-án áll, ami nagyjából a Közép-dunántúli régió adatával azonos. Az egybevetés azért is szemléletes, mert a két térség lakosságszáma is közel azonos.

156 380 PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE évi 3. szám Régióink lakosságszáma millió főben KMR= 2.97 Bp=1.74 Pm= millió < NUTS1 > 7 millió 800 ezer < NUTS2 > 3 millió 150 ezer < NUTS3 > 800 ezer (EU 27 átlag: 1,8 millió fő/régió) Forrás: KSH, Eurostat Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról című dokumentum szerint a regionális statisztikák összevethetősége megköveteli, hogy a régiók a népesség tekintetében összehasonlítható méretűek legyenek. E cél elérése érdekében a rendelet alapján a NUTS-osztályozás módosításainak a népesség mérete tekintetében homogénebbé kell tenniük a regionális szerkezetet, a régiók vonatkozásában pedig a 800 ezer és 3 millió fő közötti létszámot jelöli meg. Ezért egyértelműen indokolt lenne Pest megye NUTS II szintre történő emelése, hiszen a megyék lélekszámának felső határát régen, több mint 50%-al átlépte. Összegszerűen mindez azt jelenti, hogy az EU következő költségvetési ciklusában az egy főre jutó támogatás értékére a Közép-magyarországi régióban várhatóan 172,9 euró adódik, míg az összes többi, fejletlenebb hazai régiókban 1364,09 euró lesz ez az összeg. (A as időszakban ez az érték 707 euró volt a központi régió vonatkozásában.) A különbség mintegy 8- szoros! Mindez becslésünk szerint egy mindössze Mrd forintos fejlesztési program megvalósítását teszi lehetővé a as időszakban a Közép-magyarországi régióban, szemben a jelenlegi 558 Mrd forintos fejlesztési kerettel. Pest megye, amennyiben önálló régió lehetne, 2009-es lakosságszáma és a tervezett támogatási érték alapján mintegy m Euro támogatást hívhatna le, ami Mrd forintnyi támogatást jelenthetne. Önmagában a fenti adatok azt eredményezik, hogy a Strukturális Alapok támogatása a negyedére esik Budapesten és Pest megyében a as időszakhoz képest, amennyiben a regionális lehatárolás változatlanul marad. A várható egy főre jutó kohéziós támogatás az EU Kohéziós Politikájának tervezett célterületei tekintetében, Egy főre jutó Célterületek Várható támogatás Érintett lakosság támogatás milliárd euró részaránya millió fő részaránya euró 1. Kevésbé fejlett régiók 162,6 63,9% ,9% 1 364,09

157 2. Átmeneti régiók 38,9 15,3% ,5% 537,29 3. Fejlettebb régiók 53,1 20,9% ,6% 172,91 Összesen 254,6 100,0% ,0% Forrás: Saját számítás az Európai Bizottság jogszabálytervezetei és kapcsolódó prezentációja alapján A Közép-magyarországi régió a GDP/fő adatok alapján jelenleg olyan térségekkel van egy kategóriában, mint Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália, Lombardia, Katalónia, vagy Svédország egésze. A régió fejlettebbnek mutatkozik, mint Burgenland, Porto térsége, a franciaországi Lorraine (Lotaringia), az egykori NDK, Kelet-Finnország, vagy akár Andalúzia térsége, nem is beszélve Dél- Olaszországról, vagy Görögországról. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a Közép-magyarországi régió GDP/fő értékét a főváros húzza fel, mivel papíron itt állítják elő az országos bruttó hazai termék 37,7 %-át. Az érintett uniós tagállamok többségében éppen a főváros és környezete eltérő fejlettsége miatt a főváros és a környéke önálló régiót alkot (Pozsony, Prága, Berlin, Bukarest, stb.). Egy pozitív példa: Berlin-Brandenburg Külön NUTS II. régiók Közös regionális fejlesztési terv Fejlesztési Közös célok: szakmai szervezet Területi kiegyenlítés Egyenlő életfeltételeket és munkalehetőségeket biztosítani Az elmaradott Brandenburg fejlesztése Vidéki alközpontok fejlesztése Többközpontú térségi struktúra Multifunkcionális város modell Berlin, mint kompakt város erősítése Több központú várostervezés Az elérhető támogatások mértékén túl, további problémát jelent, hogy a támogatások a fejlettebb régiókban várhatóan lényegesen szűkebb célrendszer szerint lesznek felhasználhatóak, valamint kisebb lesz a támogatás intenzitás (50% körüli), tehát jelentősen magasabb önerővel kell a fejlesztésekhez rendelkezni. Ha pusztán a Közép-magyarországi régió egésze összevont GDP mutatóját szemléljük, nyilvánvaló, hogy ez a csalóka mutató éppen a valóságban meglévő és bizonyos területeken szakadékszerűen jelentkező fejlettségbeli különbségek elfedésére alkalmas, amelyek a régión belül Pest megye és Budapest között fennállnak. Ezek pedig egyértelműen és tipikusan olyan problémák (csatornázottság, belterületi burkolatlan utak magas aránya, egészségügyi ellátás és oktatási rendszer fejletlensége,