A vitiligo, mint differenciálatlan szomatoform zavar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vitiligo, mint differenciálatlan szomatoform zavar"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR PSZICHOLÓGIAI INTÉZET A vitiligo, mint differenciálatlan szomatoform zavar Raffai Gellért Károly Pszichológia BA Nappali 2011

2 Önálló munkáról szóló nyilatkozat Alulírott Raffai Gellért Károly, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy. A vitiligo, mint differenciálatlan szomatoform zavar.. című műhelymunkám saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy műhelymunka esetén plágiumnak számít: szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, plágium esetén a műhelymunkám visszautasításra kerül. Debrecen,...év hó..nap.... aláírás

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. oldal 1. Témafelvetés 3. oldal 2. Szakirodalmi áttekintés 4. oldal 2.1. A pszichoszomatikus szemlélet fejlődése 4. oldal Ókori előzmények 4. oldal Az ókortól a XIX. századig 5. oldal A biomedikális modell 5. oldal A pszichológia megszületése 6. oldal A pszichoszomatika korai irányzatai 6. oldal A biopszichoszociális szemlélet 7. oldal A pszichoneuroimmunológia 9. oldal Az egészségpszichológia kialakulása 10. oldal A szomatoform zavarok modern szemlélete 11. oldal 2.2. A vitiligo 13. oldal A leukoderma típusú betegségek 13. oldal A vitiligo etiológiája 13. oldal A vitiligo klinikai képe 14. oldal A vitiligo típusai 14. oldal A vitiligo differenciáldiagnosztikája 15. oldal A vitiligo kezelése 15. oldal 2.3. Az érzelemszabályozás 15. oldal Az érzelemszabályozás bemutatása 15. oldal Az érzelemszabályozás szerepe az egészségben 16. oldal Az alexitímia jelentősége 17. oldal A DERS bemutatása 17. oldal

4 2.4. A coping 18. oldal Pszichoanalitikus alapok 18. oldal A stressz jelentősége 19. oldal A coping kutatásának fejlődése 20. oldal A coping modern szemlélete 21. oldal A WCQ (Ways of Coping) bemutatása 22. oldal 2.5. A szomatoform zavarok kutatásai 23. oldal Pszichoneuroimmunológia a bőrgyógyászatban 23. oldal A szomatoform zavarok etiológiai modelljei 24. oldal A vitiligo, mint differenciálatlan szomatoform zavar 25. oldal A szomatoform zavarok és az érzelemszabályozás 26. oldal A szomatoform zavarok és a coping 27. oldal 3. Kérdésfelvetés 28. oldal 4. A kutatás bemutatása 30. oldal 4.1. A minta 30. oldal 4.2. Eszközök 31. oldal 4.3. A vizsgálat menete 32. oldal 4.4. Az eredmények kiértékelése 32. oldal 5. Eredmények és azok értékelése 33. oldal 6. Következtetések és javaslatok 36. oldal Összefoglalás 37. oldal Irodalomjegyzék Mellékletek 38. oldal 40. oldal

5 Bevezetés A pszichoszomatikus kifejezés kapcsán valószínűleg Franz Alexander neve jut először eszünkbe, azonban a test és lélek összefüggéseinek holisztikus szemlélete sokkal korábbi kialakulású. A legmodernebbnek tekintett biopszichoszociális szemléleti keret olyan diszciplínák fejlődését indította útjára, mint a pszichoneuroimmunológia, az egészségpszichológia, valamint a magatartásorvoslás. Ezzel együtt az orvostudomány számára ismeretlen eredetű betegségek, a szomatoform zavarok pszichológiai aspektusú kutatása létjogosultságot nyert (Kulcsár, 2002). A jelen műhelymunka a vitiligot helyezi pszichológiai aspektusba. A betegséget, mint később látni fogjuk, autoimmun jellege révén jogosan hozhatjuk összefüggésbe a pszichoneuroimmunológiával, diagnosztikai szempontból pedig a szomatoform zavarokkal is (Kulcsár, 1993, 2002). A felvetett pszichológiai kérdés társadalmi és/vagy szakmai jelentősége abban áll, hogy a hazánkban kb beteggel rendelkező vitiligo kialakulását és lefolyását a pszichológia eszközeinek segítségével jobban megérthetjük (Vitiligo Hungary, 2011). 1. Témafelvetés A vitiligo esetében konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a tünetek a szervezet saját pigmentjei elleni autoimmun működéssel magyarázhatóak. Ha ezt a mechanizmust etiológiaként fogadjuk el, akkor post hoc ergo propter hoc logikai torzítást vétünk, hiszen az immunreakció kialakulását nem tudjuk magyarázni. A betegség de jure a differenciálatlan szomatoform zavar diagnosztikai kritériumait is teljesíti (Kulcsár, 2002). A kutatás újszerű, eredeti problémakört vizsgál, hiszen a vitiligo soha nem volt szomatoform zavarként pszichológiai kutatás által vizsgálva, pedig a laikus teóriák is gyakran magyarázzák a betegséget pszichoszociális stresszorokkal. A témaválasztás során személyes kapcsolatomat is megemlíteném. Magam is rendelkezem enyhe vitiligo tünetekkel, így ez a körülmény és kutatói attitűdöm konstellációja miatt esett a témaválasztás a vitiligora.

6 2. Szakirodalmi áttekintés A műhelymunka első részében bemutatom a pszichoszomatikus szemlélet kialakulását és fejlődését az ókortól egészen napjainkig. Ennek kettős célja van, egyrészt a szomatoform zavarokkal kapcsolatos megközelítéseket értjük meg jobban, másrészt a pszichológia fejlődési állomásainak bemutatásával szeretném bebizonyítani, hogy a pszichológusok igenis kompetensek a szomatoform zavarokkal kapcsolatban, ahogy a modern egészségpszichológia is kimondja. A szemléleti fejlődését bemutató állomásokat ugyanolyan kronológiai sorrendben építem fel, ahogyan azt a téma hazai szakértői (Kulcsár, 2002; Csabai és Molnár, 2009). A második részben a vizsgált betegséget, a vitiligot szakorvosi szempontból mutatom be a téma hazai szakértője, Dobozy Attila, akadémikus és munkatársai által írt szakorvosi tankönyv alapján (Dobozy, Horváth, Hunyadi és Schneider, 2004). A harmadik fejezet a kutatás egyik konstruktumáról, az érzelemszabályozás bemutatásáról és kapcsolódó kutatásokról szól (Kökönyei, 2008). A negyedik fejezet a kutatás második vizsgált konstruktumáról szól, amely a coping kutatását a korai pszichoanalitikus elméletektől kezdve egészen a modern egészségügyi helyzetekben megjelenő coping működésekig tárgyalja a legutóbbi coping kézikönyv (Handbook of Coping) szerint (Parker és Endler, 1996). A szakirodalmi áttekintés utolsó fejezete a szomatoform zavarok és a kutatási konstruktumok összefüggéseit tárgyalja (Lakatos, 2000; Kulcsár, 2002; Csabai, 2006, Szili és Borgos, 2006, Csabai és Molnár, 2009) 2.1. A pszichoszomatikus szemlélet fejlődése Ókori előzmények Az i.e. 4. században élt Hippokratészt, az ókori görög orvost méltán tekinthetjük az orvoslás atyjának, arról azonban kevesebb szó esik, hogy a pszichoszomatikus szemlélet első megfogalmazása is nevéhez köthető. Hippokratész szerint az egészség csak akkor tud megvalósulni, ha az ember testilelki, valamint önmaga és a környezete közötti folyamatokban képes elérni a harmónia állapotát. Ezzel szemben a betegség csak akkor tud kialakulni, ha a harmónia megszűnik, ekkor pedig valamelyik komponensek között diszharmónia

7 lesz. Logikailag is evidens, hogy Hippokratész szerint a gyógyítás folyamata nem más, mint a harmónia visszaállítása, ami természetesen testi és lelki kezelésen is alapult (Csabai és Molnár, 2009) Az ókortól a XIX. századig A Hippokratész-i iskola egyik alaptétele, a jó orvos-beteg kapcsolat kialakítása a középkor századai során egyre inkább visszaszorult. A Descartes-i dualista szemléletnek és az azt követő filozófiai hagyományoknak, valamint az orvostudomány fejlődésének ebben nagy a szerepe, még úgy is, hogy a XIX. századi orvosi eljárások a modern kor embere számára még eufemisztikusan is nonszensznek tűnnek (pl. hánytatás, véreztetés). A korra jellemző társadalmi elégedetlenség hatására kezdtek elterjedni azok a természetes gyógymódok, amelyeket ma alternatív medicinaként ismerünk. Az orvostudománynak a XX. századi óriási fejlődése és megnövekedett hatékonysága azonban könnyen dominánssá tudott válni alig néhány évtized alatt (Kulcsár, 2002; Csabai és Molnár, 2009) A biomedikális modell A fentebb említett fejlődés során az orvosi diagnosztikus eszközök hihetetlen gyarapodása (amelyek pontosabb diagnózisadást tesznek lehetővé), a védőoltások elterjedése (amelyek a járványokat visszaszorították), valamint a műtétek hatékonyságának növekedése valóban hozzájárult a lakosság elégedettségéhez és a modell gyors elterjedéséhez. A modell azonban szigorúan aszimmetrikus viszonyra törekszik, így a gyógyító-beteg kapcsolat általi potenciális gyógyító tényezőről megfeledkezik (Kulcsár, 2002; Csabai, 2006). Sarafino (1990) híres kritikája szerint a biomedikális modell szűklátókörű, hiszen csakis olyan egyenes okságban képes gondolkodni, amelyben a betegséget kiváltó ok mérhető fiziológiai vagy biológiai zavar lehet. Az ok hátterében három tényezőre redukálható le a betegség kialakulása, ezek a fizikai sérülés, biokémiai egyensúlyzavar, valamint a fertőzés (idézi Kulcsár, 2002).

8 A biomedikális modell a maga által kialakított egyenes oksági gondolkodás miatt természetesen rengeteg betegség esetében elsődleges, viszont az összetett okú, krónikus betegségek kezelésében nem fordít kellő figyelmet a betegre ható életeseményekre, a betegség okozta érzésekre, így a kezelésben sem tud kellő hatékonysággal működni (Kulcsár, 2002) A pszichológia megszületése A pszichológia, mint tudomány születése Wilhelm Wundt 1879-es lipcsei laboratóriumának megnyitásához kötődik. A kezdeti pszichológiai kísérletek döntően az észlelés köré csoportosultak, így a pszichológia gyógyításban jelentkező szerepe később kezdődött. A Sigmund Freud által alapított pszichoanalitikus iskola és követői, pl. Ferenczi Sándor elméletei azonban az orvostudomány olyan kérdéseire adtak válaszokat, ami miatt a pszichoanalitikus képzés az orvosi képzésben is méltó szerepet kapott (Csabai és Molnár, 2009) A pszichoszomatika korai irányzatai A pszichoszomatikus kifejezés megalkotása Heinroth 1818-as könyvéből származik, amelyben a test és lélek egységét kiemeli a szerző, sőt, a lelket elsődleges jelentőségűnek tartja. Szerinte a lelki tényezők ezáltal minden mentális betegség kialakulásáért, valamint több szomatikus betegségért is felelősek. Heinroth szemlélete a fentebb már említett orvostudományi fejlődés miatt azonban visszaszorult (Császár, 1980). Az as években az analitikus orientáltságú Franz Alexander dolgozta ki a pszichoszomatika első olyan tudományos igényű elméletét, amelyben a betegség kialakulásában a pszichológiai tényezők kiemelt fontosságúak. Elmélete szerint a speciális tudattalan konfliktusaink előbb-utóbb szerveink működészavarát okozzák. A betegség abban a szervben nyilvánul meg, amely potenciálisan sérülékenyebb, az idegrendszeri és a szervi kapcsolat pedig a vegetatív idegrendszer innervációján keresztül működik. Alexander ekkor hét betegségről írt, az azóta pszichoszomatikus hétszentség néven ismert betegségek a magas vérnyomás (hipertónia), gyomorfekély, pajzsmirígy-

9 túlműködés (hipertireózis), sokizületi gyulladás (rheumatoid arthritist), a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), a bőrgyulladás egy formája (neurodermatitis) és az asztma. A betegség kialakulásában az agresszió elfojtása szimpatikus, míg a dependenciaszükségletek elfojtása paraszimpatikus idegrendszeri működés révén vezet meghatározott betegségekhez (Kulcsár, 2002). Az Alexander-i pszichodinamikus irányzattal szinte párhuzamosan fejlődött a pszichofiziológiai pszichoszomatika irányzata is. Ebben nagy szerepe volt Harold Wolffnak, aki a Selye János által megalkotott stressz-elmélet nyomán a pszichoszociális stressz fiziológiai hatásait kutatta évtizedeken keresztül. Az ő elmélete szerint a stressz által kiváltott fiziológiai válaszok okozzák a szervezet olyan mértékű megterhelését, ami miatt a működészavarok kialakulnak (Kulcsár, 2002). Különálló irányzatot nem képvisel, azonban fontos megemlítenünk a korai pszichoszomatikával foglalkozó kutatók közt G. Ammon nevét. Szerinte az összes pszichoszomatikus betegség olyan korai sérülésre vezethető vissza, mint a pszichotikus zavarok. Ammon szerint az anya a gyerekével megélt szimbiózis szakasza során pszichoszomatogén anyaként viselkedhet. A gyermekét ekkor tudatos szinten szereti, tudattalan szinten azonban elutasítja, így gyermeke azt éli meg, hogy anyja csak akkor foglalkozik vele, ha megbetegszik. Mivel a gyerek ösztönösen törekszik a túlélésre, ezért az anyával való kommunikációt és támogatást is muszáj kiváltania, ezt azonban csak betegen éri el, ez pedig sajnos rögzül benne (Fodor, 1989) A biopszichoszociális szemlélet Miután világossá vált, hogy a biomedikális modell a krónikus betegségek kezelésében kevéssé hatékony, szükségessé vált az a szemlélet, amely szerint a fiziológiai tényezők mellett a környezeti, pszichológiai és társadalmi tényezőket is vegyük figyelembe. Elsőként Engel (1977) fogalmazta meg a biopszichoszociális szemléletet (idézi Kulcsár, 2002). Az új szemléletre valószínűleg nagy hatással volt a XX. század másik nagy szemlélete, a rendszerelmélet. Az elmélet a Gestalt hagyományaiból építkezve kimondja, hogy minden rendszerben (pl. család, közösségek, de maga a test is) a

10 rendszert felépítő részek állandó kölcsönhatásban vannak egymással, ezáltal egymás működésének befolyásolására is képesek. Az emberi szervezetben ez úgy nyilvánul meg, hogy a testet megtámadó betegség az adott sérült szerven kívül az egész test működésére is hatni fog. Ha pedig az egyénre nem csak fiziológiai szinten hat a betegség, hanem pszichológiai szinten is, akkor ő is hatni fog az őt körülvevő tágabb rendszerre (család, közösség, társadalom) (Kulcsár, 2002). Engel (1977) tehát a biomedikális modell egyenes oksági következtetései helyett multikauzális oksági modellt javasol. A biopszichoszociális szemlélet szerint a betegségben a biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők egyaránt fontosak, ezt pedig a terápiában is alkalmazni kell. A modell elfogadásával egyszerre értelmét is veszti a pszichoszomatikus betegség terminológia, hiszen minden betegségben megfigyelhető a korreláció, vagyis a tényezők kölcsönös kapcsolata. Engel óriási hatása, hogy a fentebb leírt ókori hagyományokkal rendelkező orvos-beteg kapcsolat ismét fontossá vált, a betegeket pedig interperszonális kapcsolataik alapján is kezdték vizsgálni (idézi Csabai és Molnár, 2009). A biopszichoszociális szemlélettel kapcsolatban nem mehetünk el amellett, hogy mára sok kritika érte azt, emiatt pedig valamelyest háttérbe is szorult. Engel elmélete a holisztikussága miatt kezdetben igen népszerű volt, azonban ez csak elméleti kiteljesedést ért meg. Gyakorlati szempontból a paradigma nem volt képes legitimmé válni, hiszen a multidiszciplináris kutatási és gyógyítási lehetőségek, amelyet az elmélet hangsúlyoz, gyakorlatilag nem megvalósíthatóak. Gondoljunk csak bele, hogy adott betegségek biológiai, pszichológiai és társadalmi szinten, egyszerre, integrált módon kutatni lehetetlen. Egyetlen lehetősége lett volna a megvalósulásnak: a pszichiátria, mint orvostudomány a betegségek biológiai/fiziológiai és pszichológiai tényezőit integráltan tudná kutatni, illetve ilyen módon kezelni, azonban a pszichiátria molekuláris és neurokémiai fejlődései miatt tendenciát mutat a biológiai/fiziológiai zavarok dominanciájának irányába, ezzel együtt pedig egyre inkább idegtudománnyá válik (Csabai és Molnár, 2009).

11 A pszichoneuroimmunológia Az 1980-as évek elején, az immunológia területén folytatott kísérleteket összefüggésbe lehetett hozni a rendszerszemlélettel. Először rájöttek ugyanis, hogy az immunrendszer alapegységeinek tekintett fehérvérsejtek még a szervezetből kiválasztva is reakciót váltanak ki a kórokozók hatására. A rendszerszemlélet pedig úgy valósul meg, hogy az immunrendszer a központi idegrendszer irányítása alatt áll. Könnyen belátható tehát, hogy az agy meghatározott részei (pl. hipotalamusz) serkentőleg és gátlólag is képesek hatni immunműködésünkre. A kutatások később még direktebbé tették az összefüggést, hiszen kiderült, hogy elsősorban azok az agyi központok hatnak az immunrendszer működésére, amelyek az érzelmek átélésében szerepet játszanak (Kulcsár, 1993). Besedovsky és Sorkin (1981) kutatási kimutatták, hogy a fehérvérsejteken kimutathatóak olyan receptorok, amelyek érzékenyek a stresszhormonokra, de ugyanígy a központi idegrendszer által termelt neurotranszmitterekre is. Blalock és Smith (1985) kutatásai a folyamatot ellentétes irányban is képesek voltak igazolni. Eredményeik szerint az immunrendszer nem csak passzívan reagál az őt ért hormonális hatásokra, hanem maga is képez olyan neurotranszmittereket és hormonszerű anyagokat, amelyek által aktívan képes visszahatni a központi idegrendszerre. A pszichoneuroimmunológia területe tehát tudományos módon volt képes arra, hogy a biopszichoszociális szemlélet és a rendszerszemlélet alapelveit az emberi szervezet aspektusában a legdominánsabban képviselje (idézi Kulcsár, 1993). Amint azt tudjuk, minden érzelem és életesemény megélése idegrendszeri folyamatokban jelenik meg (pl. limbikus rendszer). A fentebb leírt módon a központi idegrendszeri folyamatok (amelyeket az életesemények kiváltanak) belátható módon fognak neurotranszmitter- és hormontermelés kiváltásához vezetni, így kijelenthetjük, hogy az aktuális lelkiállapotunk és az immunműködésünk között tudományosan is igazolható kölcsönhatás van (Kulcsár, 2002). A pszichoneuroimmunológia az azóta eltelt évek alatt sokkal több olyan kutatási eredményt hozott, amely bizonyítja a személyiség, a neuroimmunológiai

12 folyamatok és a betegség közötti láncolat összefüggését. Ezzel együtt a multikauzális oksági rendszer is jellemző rá, kétségkívül azonban bonyolult a tényezők közötti kapcsolatok feltárása. Nem mehetünk el azonban amellett, hogy a krónikus betegségek és az immunrendszerrel kapcsolatos autoimmun betegségek mind jobban megérthetőek a pszichoneuroimmunológia által (Csabai és Molnár, 2009) Az egészségpszichológia kialakulása Az egészségpszichológia születése hivatalosan az Amerikai Pszichológia Társaság (APA) 1978-as kongresszusán az egészségpszichológiai szekció alapításával történt. Az egészségpszichológia a fentebb felsorolt állomásokhoz szervesen köthető okok miatt alakult, többek közt a biomedikális modell kudarca a betegségek értelmezésében, a társadalom növekvő egészségtudatossága, a viselkedéstudományok fejlődése (pl. stresszkutatások és a megküzdési stratégiák vizsgálatai), végül az egészséggondozás módszerei is növekedtek, így a drága gyógyszeres terápiák helyett alternatív megoldásokra volt szükség (Kulcsár, 2002). Jól látható, hogy a biomedicina betegségszemléletével szemben az emberek hamar népszerűvé tették az egészségorientáltságot hirdető egészségpszichológiát. Az egészségpszichológia egyik vezéralakja, Joseph Matarazzo (1984) fogalmazta meg a diszciplína első definicióját. Szerinte az egészségpszichológia a pszichológia alkalmazott területe, amely oktatási, tudományos és szakmai hozzájárulásával hat az egészség megőrzésére és fenntartására, a betegségek diagnosztikájára és kezelésére, ezáltal pedig formáló hatást fejt ki az egészségügyi rendszerre és az egészségpolitikára (idézi Csabai és Molnár, 2009). A klinikai pszichológia a pszichológiának olyan alkalmazott területe, ahol a klinikai jelző arra utal, hogy a pszichológus a kóros, beteg lelki jelenségekkel foglalkozik (Csiky-Mészáros és Bugán, 1996). Kulcsár (2002) szerint a klinikai pszichológia hosszú időn keresztül behatárolta magát a mentális betegségek gyógyítására és olyan ideggondozókban vagy elmeosztályokon kellett dolgoznia, ahol a kvázi felette álló pszichiáter gyakran alárendelt helyzetbe kényszerítette.

13 Kulcsár szerint az egészségpszichológia megjelenése azért is paradigmaváltásnak tekinthető, mert a pszichológusok ezután olyan osztályokon és helyzetekben is tevékenykedhetnek, ahol kompetenciájuk azt lehetővé teszi (pl. szülészet, onkológia) (Kulcsár, 2002). A klinikai pszichológiával nagy átfedést mutató klinikai egészségpszichológia identitása a Matarazzo-i egészségpszichológiából és a biopszichoszociális szemléletből alakult ki. Ennek szellemében a végzett klinikai egészségpszichológusok egészségügyi területeken helyezkednek el, és a szomatikus betegségekkel küzdök kezelésében nyújtanak pszichológiai segítséget. A főbb tevékenységek megegyeznek a klinikai pszichológia módszereivel: állapotfelmérés, terápia, tanácsadás és kutatás tartozik ide (Csabai és Molnár, 2009). Az klinikai egészségpszichológiának az orvostudomány talaján is megvan a megfelelője. A magatartásorvoslás a bio-pszichoszociális szemlélet kritikájában megfogalmazott hiányzó gyakorlati terület megvalósítása lehet a jövőben, hiszen célul tűzte ki, hogy biomedikális és viselkedéses módszerek integrálásával közelít az egészség és betegség kérdéséhez (Csabai és Molnár, 2009) A szomatoform zavarok modern szemlélete A szomatoform zavarok a pszichiátria által megalkotott és alkalmazott kategóriák. Minden pszichés betegség diagnózisa előtt alapelv, hogy az organikus hátteret kizárjuk, a szomatoform zavarok esetében ez különös nehézséget okoz, hiszen a beteg szubjektív élménye alapján nehéz azt kizárni. A szomatoform betegségeket legegyszerűbben úgy definiálhatnánk, hogy a patofiziológiai vagy organikus elváltozások nem magyarázzák meg azt az eltúlzott vagy fokozott betegségélményt, amit a betegen látunk. Gyakran előfordul, hogy a beteg által megélt betegség semmilyen biomedikális diagnosztikai eszközzel nem támasztható alá, testi kórfolyamat nem zajlik a szervezetben. Természetesen patofiziológiai tényezők és tünetek ettől függetlenül megjelenhetnek (Kulcsár, 2002). Kulcsár (2002) szerint egyértelmű, hogy a szomatoform zavarokat lehetetlen kizárólag biológiai okokra visszavezetni, ezért a biomedikális

14 paradigma egysíkú szemlélete nem képes a zavart értelmezni és kezelni. Ezzel szemben a szociálpszichiátria megközelítése reálisnak tűnik: szerintük a szomatoform zavarokat egy jellegzetes típusú szociális kommunikációnak kell tekintenünk, amelyben a betegség által a hat a környezetre, hogy ezáltal gondoskodást, együttérzést és támogatást nyerjen (Kulcsár, 2002). A diagnózisalkotás fentebb leírt nehézsége megnyilvánul a differenciáldiagnosztikában is: a szomatoform zavarral diagnosztizált betegekről több alkalommal kiderült, hogy a szomatizáció egy valós testi betegség tüneteit rejtette el. Amint azt a biopszichoszociális szemlélet kimondja, a pszichés tényezők is visszahatnak a szervezetre, emiatt több szomatizációs beteg esetében a szomatizáció felgyorsította a testi betegség kialakulását is (Kulcsár, 2002). A szomatoform zavarok osztályzása a DSM-IV által alkalmazott kategóriák alapján történik. Ez jelenleg hat kategóriából áll, ezek a következők: szomatizációs zavar, differenciálatlan szomatoform zavar, konverziós zavar, fájdalomzavar, hipochondriázis, test-dizmorfiás zavar. A műhelymunka témájához leginkább az első két kategória áll közel, közülük is a differenciálatlan szomatoform zavar kategória tagjaként írok a vitiligoról, így a helyhiány miatt a többi kategória nem kerül részletesebb kifejtésre (idézi Kulcsár, 2002). A szomatizációs zavar esetében számos olyan testi tünetről számol be a beteg, amelynek biológiai okait nem tudjuk kimutatni. A diagnózis meglehetősen merev, hiszen legalább 13 tünet jelenléte szükséges. Ezek közül legalább négy fájdalomtünet, két tünet vonatkozzon a gyomor- és bélrendszerre, egy-egy tünet pedig szexuális zavart és pszeudoneurológiai tünetet okozzon (Kulcsár, 2002). A második kategória a differenciálatlan szomatoform zavarok csoportja. A diagnosztikai kritériumai alapján a szomatizációs zavarokhoz hasonlít, azonban kevesebb tünet alapján felállítható a diagnózis: akár egy tünet is elegendő. A második kritérium, hogy a betegség hátterében kórfolyamat nem állapítható meg, a betegség eredetének ismeretlennek kell lennie. A harmadik kritérium, hogy a beteg a tünetek hatására megéli a szomatoform zavarok általános jellemzőjeként megjelenő betegségélményt, vagyis a tünetektől szenved, amelyet akár fel is nagyíthat. A diagnózis negyedik kritériuma, a tünetek legalább féléves fennállása (Kulcsár, 2002).

15 2.2. A vitiligo A leukoderma típusú betegségek A vitiligot (Leucopathia acquisita) a pigmentzavarokon (dyschromyák) belül a leukoderma típusú betegségek közé soroljuk. A típus betegségeinek általános jellemzője, hogy a bőr felszínén jól megfigyelhető a bőr pigmentációjának hiánya, ami több okkal magyarázható. A leggyakoribb okok a melanocyták hiánya, a melaninszintézis vagy a tirozin-bioszintézis zavara, de a melanintranszport károsodása is kiváltja a pigmentáció hiányát. A csoportba tartozik még a süketséget is okozó Vogt-Koyanagi-Harada-szindróma és az éles szélű, 1 cm átmérőjű foltokkal járó Sutton-Naevis-szindróma (Dobozy, Horváth, Hunyadi és Schneider, 2004) A vitiligo etiológiája Dobozy et al. (2004) szerint a betegség eredete ismeretlen. A betegség következtében megjelenő pigmenthiányos foltok oka az, hogy a melanocyták autoimmun működése miatt a melanocyták pigmenttermelésében a körülírt területeken károsodást okoznak. A betegség autoimmun eredetét támogatja az a tény is, hogy a vitiligo gyakran társul más autoimmun betegségekhez is, az esetek 10%-ában a betegek vérszérumában pajzsmirígy ellenes autoellenanyag is kimutatható. Ezek a betegségek legtöbbször az anaemia perniciosa (vészes vérszegénység), diabetes mellitus (cukorbetegség), Addison-kór (elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenség), alopecia areata (gyulladásos eredetű körkörös hajhullás), lupus (krónikus autoimmun betegség), myasthenia gravis (idegrendszeri autoimmun betegség), scleroderma (bőrgyulladást okozó autoimmun betegség) és a Crohn-betegség (emésztőrendszeri autoimmun betegség) (Dobozy et al, 2004). A betegség kialakulásában genetikai tényezőket kell feltételeznünk, hiszen az esetek 30% - ában a családban más is rendelkezik vitiligo tünetekkel. Megfigyelhető az is, hogy a nők gyakrabban betegszenek meg vitiligoban, mint a férfiak (Dobozy et al., 2004).

16 A vitiligo klinikai képe A betegség tüneteként megjelenő foltok körülírtak, térképszerűek, éles szélűek és szimmetrikusan helyezkednek el. A pigmentált és a leukodermás területek között nagy különbség az is, hogy a leukodermás bőrfelület fokozott érzékenységet mutat a napfényre. A vitiligo tünetek helyén akár enyhe napfény hatására is gyulladásos reakciók alakulhatnak ki. A napfény nincs hatással a leukodermás bőr színére, emiatt ha a pigmentált bőrfelület lebarnul, akkor a leukodermás felület szegélye sötétebb, így a két bőrfelület közötti kontraszt sokkal szembetűnőbb (Dobozy et al., 2004). A betegség terjedése a nagyon gyors és a nagyon lassú terjedés között igen változatos módon jelenhet meg. Ha a vitiligo tünetei már kialakultak, akkor azok nagy valószínűséggel megmaradnak. Ritka esetben van spontán remisszió, ekkor a pigmentált szőrszálak tövétől indul meg az újrapigmentálódás (Dobozy et al., 2004) A vitiligo típusai A vitiligon belül megkülönböztetünk három típust. A segmentalis vitiligoban a foltok gyakran lokalizáltak, ekkor a hajas fejbőrön, az arcon, a kézen és az anogenitális régió környékén figyelhetőek meg (Dobozy et al., 2004). Generalizált vitiligoban az arcon, a karon, a nyak bőrén, a törzsön és a genitáliák rövid idő alatt alakulnak ki kerek vagy ovális alakú, éles határral rendelkező depigmentált foltok, amik a test két oldalán szimmetrikusak. A depigmentált területek összefolyhatnak, ekkor nagyobb depigmentált területeket hoznak létre, amelyeket gyakorta sötétebb színű bőrgyűrű határol el a pigmentált területektől. Ha a pigmentált bőrfelületen megjelenik a depigmentált tünet, vagy a depigmentált folt átterjed a pigmentált bőrfelületre, akkor az ott lévő szőrszálak is elszíntelenednek az autoimmun-működés miatt (Dobozy et al., 2004). Vitiligo universale esetében a szinte az egész test depigmentált, ezért az albinizmustól nehéz is elkülöníteni, azonban az albinizmusra jellemző szemtünetek nem jelentkeznek (Dobozy et al., 2004).

17 A vitiligo differenciáldiagnosztikája A vitiligot el kell különíteni más betegségek által kiváltott másodlagos leukodermáktól, kémiai vegyszerek okozta bőrirritációtól, valamint a naevus anaemicustól (érhiányos anyajegy) (Dobozy et al., 2004) A vitiligo kezelése Jelenleg nem létezik olyan kezelési mód, amely tökéletesen eltüntetné a tüneteket. Foto-kemoterápiás kezelések eredményezhetnek részleges újrapigmentálódást, de a bőrfelület egyenetlensége miatt a kezelés utáni állapot rosszabb lehet az eredeti állapotnál. Hasonló módszer lehet még a helyi kortikoszteroid-kezelés, vagy a leukodermás terület közepébe transzplantált pigmentált saját bőr, ezek a kezelések azonban ritkák. A fentebb említett napfényérzékenység miatt javasolt fényvédő krémek, az esztétikai panaszok enyhítésére pedig fedőpúderek használata (Dobozy et al., 2004) Az érzelemszabályozás Az érzelemszabályozás bemutatása Az érzelemszabályozás az 1980-as évektől használt fogalom és kutatási terület, amely hasonlóságot mutat a pszichoanalízis által alkalmazott elhárító mechanizmusokkal és a stresszkutatásban alkalmazott coping kutatásokkal. Definícióként Thompson (1994) leírása a legelfogadottabb: az érzelemszabályozás külső vagy belső motiváció hatására megvalósuló folyamat, amelynek szerepe az érzelmi reakciók megfigyelése, értékelése és szükség esetén az érzelmi reakciók megváltoztatása. Az érzelemszabályozás attól függ, hogy az adott érzelmi reakciók mennyire erősek és mennyire hosszú ideig tartanak az adott személy számára. A szabályozás hatásmechanizmusa az érzelmi arousal befolyásolásán keresztül valósul meg, ez a folyamat lehet serkentő vagy gátló, így pedig a személy a pozitív és negatív érzelmeinek szabályozására is képessé válik (idézi Kökönyei, 2008). Greenberg (2007) felvetése szerint az érzelemszabályozást két típusra kell osztanunk: tudatos vagy explicit és tudattalan vagy implicit működésre. A

18 különbség a két működés között a kialakulásban és abban nyilvánul meg, hogy a személy mennyire van a szabályozás képességének birtokában. Bell és Calkins (2000) szerint az implicit típus kora gyerekkori kialakulásra vezethető vissza: ha az anya hatékonyan képes a gyereket érő distresszt kezelni, akkor az anya-gyerek kapcsolatban történt tanulás hatására a gyerek személyiségébe is automatikusan beépül az implicit érzelemszabályozás (idézi Kökönyei, 2008). Az explicit típus kialakulása későbbre tehető, a későbbi szocializációnak van kulcsszerepe benne. A szabályozás képessége gyakorlatilag bármikor megvan, ugyanakkor vannak olyan pszichológiai technikák, amik a hatást felerősíthetik (pl. relaxáció), de bizonyított az is, hogy a szervezet automatikus válasza explicit működés esetén is működik (pl. Solomon és Corbit, 1974, ellenfolyamat-elmélet) (idézi Kökönyei, 2008) Az érzelemszabályozás szerepe az egészségben Az első megközelítés Alexanderhez (1953) kötődik, aki a pszichoszomatikus betegségek kialakulását az érzelmek elnyomásával magyarázta. A fentebb már kifejtett módon tehát Alexander véleménye szerint mindig elfojtott emocionális feszültségek vezettek a vegetatív szervi innervációkhoz. Sifneos (1996) szerint a másik történi előzmény az alexitímia kérdésköre, amely a következő pontban kerül részletesebb kifejtésre (idézi Kökönyei, 2008). Az érzelemszabályozás gyógyításban és terápiában való alkalmasságának kutatását a kondicionálással kapcsolatos kutatások alapozták meg. A mögöttes agyi képletek feltárása félelmi reakciók kondicionálásával történt. A szorongásos reakciók kiváltása, később kioltása állati és humán kísérletek sorával bizonyította, hogy a limbikus rendszer, azon belül az amygdala kulcsszerepű a folyamatban (Kökönyei, 2008). Azóta a kutatások legfőbb implikációja, hogy az érzelemszabályozás maladaptívvá válhat, ez pedig visszahat az egészségi állapotra. Martin (2001) kutatásai igazolták, hogy ha a krónikus betegségekben szenvedő beteg próbálja a negatív helyzeteket és információkat elkerülni, akkor hiába van olyan tudatos szándéka, hogy hangulatát és érzelemszabályozását pozitív irányba változtassa, az

19 elkerülő válaszai szenzitizálni fogják a szorongásos reakciókra (idézi Kökönyei, 2008) Az alexitíma jelentősége Az alexitímia az érzelmek átélésének nehézségét vagy képtelenségét, illetve az érzelmek kifejezésének nehézségét vagy képtelenségét jelenti. Az érzelemszabályozással olyan kontextusba hozható, hogy annak maladaptív formájának tekinthetjük (Kökönyei, 2008). Az alexitímia bizonyos betegségek kialakulásában és/vagy lefolyásában különösen nehéz körülmény lehet. Az alexitímia miatt ugyanis nem rendelkezik a személy olyan kognitív apparátussal, amely strukturálná érzelmi világát. Ennek egyértelmű következménye, hogy a beteg érzelmei nehezen felismerhetőek, ez pedig a gyógyító munkáját nehezíti meg (Csabai és Molnár, 2009) A DERS bemutatása Gratz és Roemer (2004) nevéhez kötődik az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív megalkotása (Difficulties in Emotion Regulation Scale, DERS), amelynek hazai adaptálását Kökönyei végezte. A kérdőív 36 tételére ötfokú Likert skálán kell a kitöltőnek jelölnie válaszát. A hat faktorból álló kérdőív faktorai a következők: (1) érzelmi reakciók elfogadhatatlansága (ÉRE), (2) nehézségek a célirányos viselkedés fenntartásában (NCVF), (3) impulzuskontroll nehézségek (IKN), (4) érzelmi tudatosság hiánya (ÉTUH), (5) érzelemszabályozó stratégiákhoz való csökkent hozzáférés (ÉSVH), (6) érzelmi tisztaság hiánya (ÉTIH) (idézi Kökönyei, 2008). Az ÉRE faktor tételei azt fejezik ki, hogy a személy negatív érzések megtapasztalása esetén milyen másodlagos negatív érzelmekkel reagál, az NCVF faktor tételei a negatív érzések koncentrációra való hatását, az IKN tételei a viselkedés szabályozásának nehézségeit, az ÉTUH tételek az érzések fontosnak elismerését jelzik. Az ÉSVH tételek hosszantartó negatív állapotot jeleznek, az ÉTIH tételek pedig az érzések azonosításának nehézségeit mutatják meg (Kökönyei, 2008).

20 2.4. A coping Pszichoanalitikus alapok Annak a jelenségnek a vizsgálata, ahogyan az emberek a stressz vagy feszültség hatására viselkednek, nem olyan modern kutatás, ahogy azt gondolnánk. A védekezés, elhárítás és a hozzájuk kapcsolódó mechanizmusok visszanyúlnak a XIX. század végéig, hiszen a pszichoanalitikus iskola központi fogalmairól van szó (Parker és Endler, 1996). Freud és Breuer (1893) szerint a zavaró vagy kellemetlen dolgok egyszerűen elérhetetlenné válnak a tudatosság számára, s csak tudattalan szinten vagyunk képesek kezelni őket. Freud 1926-ban azonban nagyban megváltoztatta a védekezés kifejezés jelentését. Ekkortól írja azt, hogy a védekezés az EGO olyan küzdelmeit jelenti, amik a kellemetlen érzések és gondolatok irányába hatnak (idézi Parker és Endler, 1996). Anna Freud 1936-os koncepciója az elhárító mechanizmusokról óriási népszerűséget hozott a pszichoanalitikus irányzat számára. Ekkor már 10 elhárító mechanizmust le tudott leírni apja művei alapján, ezek a következők: regresszió, elfojtás, tagadás, projekció, izoláció, reakcióképzés, meg-nem-történtté tevés, introjekció, áttolás és szublimáció. A későbbiekben a típusok bővültek, bevezette az agresszorral azonosulás és az intellektualizáció jelenségeket is. Anna Freud az orvostudományra és a társadalomtudományokra óriási jelentőséggel ható új és sokoldalú szemléletet honosított meg. Ennek egyik lényeges eleme az, hogy a rengeteg potenciális elhárító mechanizmus közül az egyének tendenciát mutatnak arra, hogy csak néhányat használjanak, vagyis mindenki rendelkezik egyéni kedvelt technikákkal problémái elhárítására. Ez a szemlélet a coping kutatóit a mai napig foglalkoztatja: Lazarus (1993) a coping stratégiák kapcsán azt írja, hogy az egyes pszichopatológiák teljesen lineárisan összekapcsolhatók meghatározott védekezési stílusokkal (idézi Parker és Endler, 1996). A pszichoanalízis jelenlegi álláspontja szerint a Vaillant (1971) által bevezetett rendezési-elv a leghatékonyabb, szerinte bizonyos elhárító mechanizmusok nagyon primitívek (pl. hasítás), néhány érettebb (pl. reakcióképzés), néhány pedig kifejezetten érett (pl. szublimáció) (idézi Parker és Endler, 1996).

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban. Az orvoslás szemléleti modelljei

Az orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban. Az orvoslás szemléleti modelljei Az orvosi pszichológia és az egészséglélektan helye az orvoslásban Az orvoslás szemléleti modelljei Alapvető pszichés funkciók gyakorlati orvosi vonatkozásai Túry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatartástudományi

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF Pszichoszomatikus megbetegedések Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Kommunikáció szomatizáló betegekkel. Dr. Csörsz Ilona

Kommunikáció szomatizáló betegekkel. Dr. Csörsz Ilona Kommunikáció szomatizáló betegekkel Dr. Csörsz Ilona Definíció Ma már a magatartásorvoslás és a pszichoszomatikus orvoslás kifejezések szinonímák. Általában a pszichoszomatika szemléleti mód,amely a lelki

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Központ Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet

Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Központ Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet Dr. Kollár János Egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Központ Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet Miközben az orvostudomány rendkívüli eredményeket ért el az élettartam

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis

Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

GLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19.

GLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19. LISZTÉRZÉKENYSÉG (COELIAKIA) SZŰRÉS (GLUTÉN-SZŰRÉS) VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR MI A LISZTÉRZÉKENYSÉG? A lisztérzékenység a kalászos gabonák fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a bélrendszer és

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27.

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27. Tudatos jelenlét Intenzív Mindfulness tréning Dr. Szondy Mátéval a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével 2015. szeptember 25-27. Fotó: Iswanto Arif Vezetőknek, akiknek számít önmaguk hatékonysága

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL

DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL DEPRESSZIÓ, SZOMATIZÁCIÓS ZAVAR MEGJELENÉSE és ÖSZEFÜGGÉSE PSZICHOSZOCIÁLIS STRESSZOROKKAL Prezenszki Zsuzsanna Nyírő Kh - OPAI Pszichoonkológiai Ambulancia magas előfordulás jelentős életminőség romlás

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Alvászavarok Alvászavarok és álmatlanság Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) ritmusos szervezõdése alapvetõ jellegzetessége az embernek és minden fejlettebb állatfajnak is. Az alvás olyan élettani

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia

Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika. Viselkedés-kardiológia Dr. Égerházi Anikó Debreceni Egyetem KK Pszichiátriai Klinika Viselkedés-kardiológia A viselkedés-kardiológia fő területei Egészség magatartás Érzelmek Mentális beállítódás Stressz kezelés Szociális kapcsolatok

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Családterápia, a betegségek megközelítésének és kezelésének új szemlélete

Családterápia, a betegségek megközelítésének és kezelésének új szemlélete Interdiszciplináris Komplementer Medicina Kongresszus Budapest, 2014. november 15. Családterápia, a betegségek megközelítésének és kezelésének új szemlélete Harkácsi Judit klinikai szakpszichológus, pszichoteraputa,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Stressz és megküzdés A stressz, az életesemények és a trauma "exogénnek" vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások ezek, melyek nagy hatással vannak a lelki egészségvédelemre a három fogalom három

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? Az SLE diagnózisa a panaszok (mint pl. fájdalom), a

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, A kemoterápia Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben