M i n i s z t e r i r e n d e l e t. egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER BELÜGYMINISZTER Ikt. szám: /2014/JISZOC A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült november 13-án M i n i s z t e r i r e n d e l e t egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Budapest, november készítette: Baloghné Gábor Katalin katalin.gabor@emmi.gov.hu dr. Nádai Erika erika.nadai@emmi.gov.hu dr. Maretta Zóra zora.maretta@emmi.gov.hu Kovácsné Bárány Ildikó ildiko.barany@emmi.gov.hu dr. Ecsédi Orsolya orsolya.ecsedi@emmi.gov.hu dr. Mattenheim Gréta greta.mattenheim@emmi.gov.hu dr. Csák Andrea andrea.csak@emmi.gov.hu dr. Izsa Szabolcs szabolcs.izsa@emmi.gov.hu látta: Nyitrai Imre helyettes államtitkár Fűrész Tünde helyettes államtitkár dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes Krizsán Ildikó főosztályvezető dr. Kecskés Péter főosztályvezető dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes Andrási Kata főosztályvezető jóváhagyta: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 - 2 - E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel várható időpontja: közigazgatási egyeztetés várható időpontja: államtitkári értekezlet várható időpontja: kormányülés várható időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt MvM BM HM IM KKM NFM NGM FM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Országos Bírósági Hivatal Legfőbb Ügyészség nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Civil szervezetek civil szervezet egyetért nem ért egyet Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Baptista Egyház Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Jászberény Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Nevelőszülők és Befogadó Szülők Országos Szakmai Érdekképviseleti Szövetsége Alapítvány Nevelőszülők Országos Független Érdekvédelmi Szakszervezete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (MAGYISZ) Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete (GYESZE) ÁGOTA Alapítvány Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége- Magyarországi Egyesülete Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete (LOSZE) Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége Szociális Intézmények Országos Szövetsége Szociális Igazgatók Magyarországi - 3 -

4 Egyesülete Szociális Klaszter Egyesület Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete Euro-Régió Szociális Szakmai Közösség Egyesület Országos Alapellátási Szövetség Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Katolikus Karitász Johannita Segítőszolgálat Egyesület Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szent Lukács Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Kézenfogva Alapítvány Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége Országos Fogyatékosságügyi Tanács Népesedési Kerekasztal - 4 -

5 - 5 - V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja A tervezet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), a sportról szóló évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslathoz kapcsolódó, miniszteri rendeleti szintű módosításokat tartalmazza. Emellett főként a jogalkalmazás során felmerülő gyakorlati problémák megoldását célzó, pontosító rendelkezéseket tartalmaz a tervezet. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosítása A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) módosítása Az előterjesztés szerinti rendelet-tervezet az Ir. kisebb, pontosító jellegű módosításait tartalmazza július 20-ától a Margitsziget a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület lett. A Fővárosi Önkormányzat által ott nyújtott alapszolgáltatások esetén az Ir. hatályos előírása miszerint az alapszolgáltatást nyújtó székhelynek, telephelynek és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek az ellátási területen kell lennie nem teljesíthető, ezért szükséges a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület kivételként történő meghatározása. Egyszerűsödik a dokumentációs kötelezettség a szociálisan nem rászorult személyek részére nyújtott támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében azzal, hogy a módosítás ezen érintettek vonatkozásában megszünteti az orvosi igazolás benyújtásának követelményét. Szintén a dokumentációs teher csökkentését szolgálja az alapszolgáltatást igénylő személy nyilatkozattételi kötelezettségének megszüntetése arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása Célként került megfogalmazásra, hogy a házi segítségnyújtás bemeneti feltételeit és tartalmát szükséges felülvizsgálni, tekintettel arra, hogy számos esetben olyan klienskör számára, olyan tevékenységek végzése és finanszírozása történik, amely nem a közpénzekből működtetett szociális szolgáltatások kompetenciája. Az átalakítás első lépéseként a tervezet a házi

6 - 6 - segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenységek körét újraszabályozza, a korábbiakhoz képest résztevékenységekre alábontva. A Rendelet új mellékletében meghatározott gondozási tevékenységeket kell a gondozási naplóban nevesítetten feltüntetni, és állami támogatást kizárólag ezek után a tevékenységek után igényelhet a fenntartó. A módosítás egyúttal megtiltja azt, hogy a kedvező javadalmazású társadalmi gondozóval kiváltható legyen a szakmai létszám, ezért előírásra kerül, hogy a létszámnormák teljesítése szempontjából a társadalmi gondozó nem vehető figyelembe. A tárca tervei között szerepel a célzottság és hatékonyság növelése érdekében a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak racionalizálása és a párhuzamosságok megszüntetése. Ennek első lépéseként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítására irányuló törvényjavaslat szerint január 1-jét követően integrált formában lehet csak létrehozni új családsegítés szolgáltatást vagy gyermekjóléti szolgáltatást. Az integrálási törekvésekkel összefüggésben a Rendelet módosítása megszünteti a szociális segítő munkakört, és a tanácsadó munkakörre a jelenleg előírt 2 fő létszámot 1 főre csökkenti. Ugyanakkor a tanácsadó munkakör betöltése rugalmasabbá válik: a foglalkoztatott munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatható lesz. A Rendelet korábbi módosítása alapján hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása esetében törlésre került az ápoló, gondozó munkakör létszámelőírása, helyette szociális segítő munkakörre került meghatározásra ugyanaz a létszám. A munkakör megváltoztatását gyakorlati tapasztalatok indokolták, mivel ezekben az intézménytípusokban nem a fizikai gondozáshoz, ápoláshoz, hanem a mentális és életvezetési problémák kezeléséhez igényelnek segítséget a hajléktalan emberek. A létszámelőírás tehát változatlan maradt, kizárólag a munkakör megnevezése módosult. Ugyanakkor a korábbi 100 férőhelyre történő vetítési arány 50 férőhelyes vetítési arányban lett meghatározva, melyet a jelen módosítás a korábbi vetítési arány visszaállításával módosít. A gyakorlati tapasztalatok szerint támogató szolgáltatás esetében elégségesnek bizonyul, ha a vezető felsőfokú végzettséggel bír, a vezető munkakör esetében a hatályos képesítési előírások széleskörűek. Erre tekintettel a személyi segítő munkakörnél a felsőfokú végzettségre vonatkozó előírások hatályon kívül helyezésre kerülnek, ezzel egyidejűleg az OKJ-s szakképesítésű személyek aránya 65%-ról 90%-ra növekszik. Így, bár felsőfokú végzettségű személyt nem lesz kötelező alkalmazni, a rugalmasság biztosított lesz a vezető számára annyiban, hogy a fennmaradó 10%-ban a feladatellátás és kompetencia-igény szerint tetszőleges képesítéssel rendelkező személyt alkalmazhat. Fentiek mellett a foglalkoztatottak számára kedvező szabályokat vezet be a módosítás a szakképzettség elismerése vonatkozásában. A fogyatékos személyek nagylétszámú ápoló-gondozó otthonainak jelenleg zajló kiváltása, valamint a támogatott lakhatás bevezetése óta eltelt másfél éves időszak tapasztalatai indokolják a támogatott lakhatás egyes szabályainak pontosítását. E körben pontosításra kerül a komplex szükségletfelmérés gyakoriságára, a felmérés módszerére, a felmérést végzőkre vonatkozó szabályozás, és speciális akadálymentesítési szabály kerül meghatározásra. A módosítás előírja továbbá, hogy a felmérések költségeit a szolgáltatást nyújtóknak kell fedezniük. A Rendelet mellékletében meghatározott szükségletprofil-összefoglaló táblázat

7 - 7 - módosításával egyértelművé válik, hogy a felmérést végzők a szükséglet fennállásáról vagy fenn nem állásáról döntenek, a támogatott lakhatás igénybevételéről az intézményvezető dönt. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerint a tanulói, hallgatói jogviszonyuk alapján 90%-os utazási kedvezményre jogosultak a nappali és a szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények bentlakói, bejáró gondozottjai, valamint kísérőik és látogatóik a lakóhely és az intézmény székhelye, telephelye között, az intézmény igazolása alapján. Jogszabály eddig nem határozta meg a kiállítandó igazolás formáját, ezért a különböző módon, nem egyértelmű formában kiállított, sokszor hiányos igazolást gyakran nem fogadták el utazáskor. A módosítás e problémát kívánja felszámolni egy kötelezően alkalmazandó formanyomtatvány meghatározásával A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása A Rendelet házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályainak módosításával összefüggésben, az ott megfogalmazott cél elérése érdekében szükséges a házi segítségnyújtás bemeneti feltételének módosítása: az 1 órás gondozási szükséglet megállapításához előírt 11 pont 20 pontra történő felemelése. A módosítás alapján 20 pontot kell elérni a gondozási szükséglet vizsgálata során ahhoz, hogy a szolgáltatás biztosítható legyen az igénylő számára. A ponthatár felemelése alapján az igénylőnek olyan szükséglettel kell rendelkeznie, amely nagyobb mértékű támogatási igényt jelez, és olyan, például ápolási feladatok elvégzését feltételezi, amihez elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Az állam a szolgáltatásnyújtás terén ott kíván szerepet vállalni, ahol a család és a helyi közösség már nem tud segítséget nyújtani, és külső, szakszerű segítségre van szükség az idős ember önálló életvitelének támogatásához. A módosított ponthatárt csak a január 1-jét követően házi segítségnyújtást igénylőkre kell alkalmazni, a hatálybalépéskor ellátásban részesülők gondozási szükségletét nem érinti a változás Egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosítása A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló évi CCXLV. törvény január 1-jei hatállyal módosította a Gyvt.-t a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény bevezetése érdekében. A megelőző pártfogásnak, mint a bűncselekményt vagy elzárással is sújtható szabálysértést elkövető fiatalkorúak bűnismétlésének megakadályozását célzó új hatósági intézkedésnek csak a törvényi szintű szabályai születtek meg évben és kerültek be a gyermekvédelmi törvénybe. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) jelenleg még nem tartalmazza a törvényi szintű szabályok végrehajtásához szükséges részletes szakmai szabályokat. Az NMr. módosításának egyik fő

8 - 8 - célja a megelőző pártfogással kapcsolatos feladatok megjelenítése a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint amennyiben az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek megelőző pártfogása fennmarad, a gyermek gondozási helyénél március 15-től, az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben bővült a területi gyermekvédelmi szakszolgálati feladatok köre, többek között a támogatott közvetítői eljárásban nyújtott szolgáltatás biztosításával. Figyelemmel arra, hogy új jogintézmény bevezetése történt, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges szakmai létszámminimum-normák meghatározásához a jogalkotó számára nem álltak rendelkezésre esetszámok. Az esetszámok akadályozott meghatározása okán olyan tartalmú átmeneti rendelkezés született, melynek értelmében 2014-ben a bevezetés évében a szolgáltatás nyújtásához szükséges minimum 1 fő közvetítőt a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) a közalkalmazotti jogviszony mellett más munkavégzésre irányuló jogviszonyban is foglalkoztathatja, azonban január 1-jétől már csak közalkalmazotti jogviszonyban kerülhet sor a foglalkoztatásra. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felmérése szerint az esetszámok jelentősen különböznek az egyes megyékben, a fővárosban, illetve egyes TEGYESZ-ekben kimondottan alacsonyak. Figyelemmel az esetszámok alakulására indokolatlan kötelezően előírni minimumlétszámként 1 fő közvetítő közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazását január 1-jétől. A javasolt módosítás időkorlátozás nélkül teszi lehetővé a közvetítő foglalkoztatása tekintetében a közalkalmazotti jogviszony és a más munkavégzésre irányuló jogviszony közötti választási lehetőséget a munkáltató számára. A módosítás célja, hogy az adott TEGYESZ-ben jelentkező szolgáltatási igényhez igazodva, arra alapozva kerüljön alkalmazásra a közvetítő. A módosítási javaslat a költséghatékonyságot is fokozza. A családok átmeneti otthonában jelenleg intézményenként heti 5 órában kell pszichológiai tanácsadót és szintén heti 5 órában jogászt foglalkoztatni. Mivel a családok átmeneti otthonában lévők igényei, szükségletei jellemzően túlmutatnak az előírt két munkakörön, az előterjesztés kibővíti az előírásokat fejlesztő pedagógiai tanácsadó munkakörrel. Ugyanakkor a tervezet az előírt munkaidőt racionálisabban határozza meg oly módon, hogy az említett munkakörökben alkalmazottakat összesen heti 10 órában kell foglalkoztatni az ellátottak szükségletei szerint, fenntartói döntés alapján. Hasonló elvek mentén módosulnak a gyermekjóléti szolgáltatás létszámelőírásai is. Gyógypedagógiai vagy fejlesztő pedagógiai tanácsadó, pszichológiai tanácsadó és jogász alkalmazása összesen heti 45 órában lesz kötelező a fenntartó választása szerint. A családok átmeneti otthonában megjelenő új munkakörre tekintettel a tervezet meghatározza a fejlesztő pedagógiai tanácsadó munkakörhöz kapcsolódó képesítési előírást a gyermekjóléti szolgáltatás ugyanezen munkakörére meghatározott képesítési előírással megegyezően. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a sportról szóló évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat szerint a gyermekjóléti szolgáltatás feladatai között meghatározásra kerül az iskolai szociális munka végzése. A Gyvt. módosítása értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat. A törvényi szabályozással összefüggésben szükséges a tevékenység céljának és tartalmának meghatározása az NMr.-ben.

9 - 9 - Az NMr. módosítása a bölcsődei és családi napközi ellátás tekintetében tartalmazza a folyamatban lévő Gyvt. módosításához kapcsolódó végrehajtási szabályokat. A 3 éves kortól kötelezővé váló óvodai nevelésre tekintettel mind a bölcsőde vezetőjének, mind a családi napközi fenntartójának szükséges előírni, hogy a bölcsődei ellátásban maradó harmadik életévét betöltött gyermekekről, valamint a családi napköziben ellátott, 3 5 éves gyermekekről tájékoztassák a gyermekek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. A GYED extra bevezetése és ehhez kapcsolódóan a Gyvt. 41. (1) bekezdésének folyamatban lévő módosítása folytán, még nagyobb jelentőséggel bír a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek szülei keresőtevékenységének igazolása. A módosítás ezért előírja, hogy a szülőnek a bölcsődei ellátás megkezdésétől számított legkésőbb egy hónapon belül munkáltatói igazolással kell igazolnia a bölcsőde felé a keresőtevékenység folytatását. Az NMr. módosítása fentieken túl a gyakorlatban felmerült, jogértelmezést elősegítő pontosításokat tartalmaz A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása A Gyvt. folyamatban lévő módosítása július 1-jétől a nevelőszülői tevékenységet végző személy számára a jelenlegi szabályozás szerinti egy helyett, kétféle képesítési előírás teljesítése közötti választási lehetőséget tesz lehetővé. A módosítás értelmében a nevelőszülő választhat, hogy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzését vállalja, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program (a továbbiakban: KOP) alapján szervezett képzésben szerez képesítést a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülésétől számított két éven belül. E Gyvt.-módosítással összhangban szükséges a KOP-ra vonatkozó keretszabályok megalkotása. Ezen túl a Gyvt. folyamatban lévő módosítása időkorlátozás nélkül lehetővé teszi azt, hogy a 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzését követően megkezdhetővé váljon a nevelőszülői tevékenység a jövőben is. Indokolt ezért a rendelet hatályának ismételt kiterjesztése a nevelőszülőkre, a nevelőszülői tanfolyam tematikájának megjelenítése és a jelenleg hatályos 15. (5) bekezdés hatályon kívül helyezése. Mindemellett megtörtént a nevelőszülői tanfolyam 32 órás tematikájának felülvizsgálata is. A tervezett módosítás többletforrás bevonását igényli, a KOP kidolgozásának, a hozzá kapcsolódó képzési segédlet elkészítésének forrását az Emberi Erőforrások Minisztériumának évi 20/18 Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat, a KOP alapján megvalósuló nevelőszülő képzés forrását az EFOP biztosítja Az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet módosítása

10 A Gyvt. tervezett módosítása tartalmazza, hogy az OKJ-s nevelőszülő szakképzés a Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai követelménymodul modulzáró vizsgájának sikeres letételét vagy a 60 órás nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzését követően megkezdhető a nevelőszülői tevékenység, amennyiben a nevelőszülő vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülésétől számított két éven belül OKJ-s nevelőszülő szakképesítést szerez vagy sikeresen elvégzi a nevelőszülők számára a KOP alapján szervezett képzést. Az OKJ-s nevelőszülő szakképzés több követelménymodulból épül fel, a követelménymodulok indításának, továbbá a modulzáró vizsgák sorrendjét jogszabály nem határozza meg, azaz a jelenlegi szabályozási környezetben megtörténhet, hogy a képzőintézmény pl. az idegen nyelvi modullal kezdi meg a nevelőszülő szakképzést. A módosítás célja, hogy a nevelőszülői elhelyezés a Gyvt.-ben meghatározottak szerint ütemesen fejleszthető legyen, az OKJ-s szakképzést választó nevelőszülők ellátórendszerbe történő beléptetése ne húzódjon el, és a megfelelő felkészültséggel, tudásanyag birtokában kezdje meg a nevelőszülő a tevékenységét. Ennek érdekében szükséges a rendeletben meghatározni, hogy az OKJ-s nevelőszülő képzést szervező szervezet a azonosító számú a Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai követelménymodul modulzáró vizsgája lebonyolítását követően kezdheti meg a további követelménymodulok oktatását Az új javítóintézeti rendtartás A január 1-jén hatályba lépő a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról évi CCXL. törvényhez (a továbbiakban: Bv. tv.) és a folyamatban lévő Gyvt.-módosításhoz kapcsolódóan a javítóintézetek működésével és rendjének fenntartásával kapcsolatos eljárásrendet indokolt egy új javítóintézeti rendtartásban megjeleníteni. A Bv. tv (7) bekezdése felhatalmazza a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert figyelemmel arra, hogy Bv. tv a szerint a javítóintézetek az ő felügyelete alatt működnek, hogy a javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg. Az új rendelkezések közül kiemelendők az anya-gyermek együttes elhelyezésének körülményeire, tárgyi feltételeire, a gyermek számára biztosított ellátásra vonatkozó rendelkezések, amelyek megegyeznek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézményekben történő kiskorú anya és gyermeke elhelyezésére vonatkozó szabályokkal. Ugyanilyen jelentős a fiatalkorú eltávozásra és szabadságra engedése érdekében a javítóintézet által elvégzendő előkészítő, egyeztető feladatok szabályozása, amelyek garantálják, hogy a fiatalkorút a szabadság, illetve eltávozás ideje alatt ne érjék a fejlődését hátráltató káros hatások. Az új javítóintézeti rendtartás kidolgozása során megtörtént a jelenleg hatályos rendtartás elavult jogi terminológiájának, az intézményrendszernek és a javítóintézetben foglalkoztatottak szakképesítésének felülvizsgálata is. Az új javítóintézeti rendtartás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet.

11 3. Előzmények, kapcsolódások A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját A tervezet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a sportról szóló évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat miniszteri rendeleti szintű végrehajtási szabályait tartalmazza. A tervezet kapcsolódik továbbá az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló előterjesztéshez. Az új javítóintézeti rendtartás a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény január 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódik. A tervezet szerinti rendelkezések összhangban vannak a Kormány által elfogadott, a szociális területet érintő társadalompolitikai elképzelésekkel. 4. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. A tervezet nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 5. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 6. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 7. Vitás kérdések 8. Az előterjesztés kommunikációja

12 Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A módosítások főbb célja az Országgyűléshez benyújtott szociális és gyermekvédelmi törvénycsomaghoz kapcsolódva a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítése. A törvényi változások közül kiemelendő a támogatott lakhatás szabályainak pontosítása, ezzel segítve az új szolgáltatási forma létrehozását és működtetését, valamint a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása. Beépül továbbá a gyermekvédelmi törvénybe a gyermekvédelmi rendszer részét képező javítóintézetekre és a javítóintézeti ellátásra vonatkozó szabályozás. A törvényi szabályok végrehajtását szolgálja az új javítóintézeti rendtartásról szóló miniszteri rendelet megalkotása. Javul a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek helyzete, rugalmasabbá válik a nevelőszülők képzésének rendszere. A módosításokkal a gyermek szükségleteihez igazodó, fejlődését hatékonyabban szolgáló jogszabályi keret megteremtése a cél. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár karoly.czibere@emmi.gov.hu 4. Részletes kommunikációs terv: Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: közlemény Anyagi ráfordítás: nincs

13 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P A tervezethez az alábbi hatásvizsgálati lap került csatolásra: - a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet módosítása kapcsán a nevelőszülők számára szervezett Központi Oktatási Program forrásigényének biztosítását bemutató hatásvizsgálati lap. A többi intézkedés tekintetében a tervezethez nem kerülnek hatásvizsgálati lapok csatolásra, mert a tervezet a törvényi rendelkezések végrehajtását szolgáló rendelkezéseket tartalmaz. A hatásvizsgálati lapok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a sportról szóló évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvényjavaslat keretében kerültek bemutatásra.

14 melléklet az /2014/JISZOC számú tervezethez Az emberi erőforrások miniszterének /2014. (...) EMMI r e n d e l e t e egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 2/D. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Amennyiben alapszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen nyújtanak, az alapszolgáltatást nyújtó székhelynek, telephelynek, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak nem kell az alapszolgáltatás ellátási területén lennie. 2. Az Ir. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

15 (2) A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést a) a szociálisan nem rászorult személyeknek nyújtott szolgáltatás kivételével, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás esetén, b) házi segítségnyújtás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása esetén, és c) az éjjeli menedékhely kivételével bentlakásos intézmény esetén. 3. Az Ir. 2/D. (2) bekezdésében a lennie szövegrész helyébe a lennie, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet szöveg lép. Hatályát veszti az Ir a A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása 5. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban. R.) 5/D. -a a következő f) ponttal egészül ki: (A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás fenntartója a szociális ágazati portálon közzéteszi és negyedévente aktualizálja az alábbi adatokat:) f) a belépési hozzájárulással betölthető férőhelyek száma és a belépési hozzájárulás összege. 6. Az R. 25. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az Szt. 63. (2) bekezdése szerinti, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra jogosító gondozási tevékenységeket és résztevékenységeket az 5. számú melléklet tartalmazza. 7. (1) Az R. 27. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A házi segítségnyújtásban az egyszemélyes szolgálat kivételével tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem

16 haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a 2. számú mellékletben meghatározott létszámnormák teljesítése szempontjából nem vehető figyelembe. A társadalmi gondozó az 5. számú melléklet 3., 4. és 7. pontja szerinti gondozási tevékenységeket végezheti. (2) Az R. 27. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A házigondozó napi gondozási tevékenységéről az 5. számú melléklet szerint gondozási naplót vezet, az 5. számú melléklet szerinti gondozási tevékenységeken belüli résztevékenységek megnevezéseinek feltüntetésével. 8. Az R. az Az intézmény tárgyi feltételei alcímet megelőzően a következő 40/A. -sal egészül ki: 40/A. Az intézményvezető a nappali, valamint szakosított ellátást nyújtó intézmény ellátottja, valamint az ellátott látogatója és kísérője számára a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti utazási kedvezményre való jogosultság érvényesítéséhez a 15. számú melléklet szerinti igazolást állít ki. Az igazolás az abban feltüntetett adatokban bekövetkező változásig, de legfeljebb a kiállításától számított három évig érvényes. 9. (1) Az R. 110/B. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A támogatott lakhatás komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. A komplex szükségletfelmérést az igénybevevő szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de az első szükségletfelmérés időpontját követően legkésőbb másfél év múlva, ezt követően legalább háromévente meg kell ismételni. (2) Az R. 110/B. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli. 10. Az R. 110/E. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul: (2) A támogatott lakhatást biztosító ingatlanok esetében az igénybevevő fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva kell biztosítani az akadálymentes használatot. Az igénybevevő állapotának változása esetén a változáshoz igazodó akadálymentesítésről is gondoskodni kell. 11.

17 Az R a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: (4) A december 31-én szociális intézményben foglalkoztatott általános ápoló, általános asszisztens vagy felnőtt szakápoló szakközépiskolai végzettséggel vagy szakiskolai képesítéssel rendelkező személy szakképzettnek tekintendő, azzal, hogy rá a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (5) Szakképzettnek kell tekinteni azt a személyt, aki a december 31-én hatályos 3. számú melléklet szerinti felsőfokú végzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szerez, amennyiben tanulmányait január 1-jét megelőzően kezdte meg. 12. (1) Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Az R. a 3. melléklet szerinti 5. számú melléklettel egészül ki. (4) Az R. 14. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. (5) Az R. az 5. melléklet szerinti 15. számú melléklettel egészül ki. 13. Az R. a) 77. (1) bekezdés a) pontjában az időskorúak szövegrész helyébe az idősek szöveg, b) 110/B. (2) bekezdésében a támogatási szükségletfelmérő szakmentor képzettséggel rendelkező szövegrész helyébe az az erre irányuló akkreditált képzést sikeresen elvégző szöveg, c) 110/C. (2) bekezdésében a módszerekkel szövegrész helyébe a módszerekkel, felmérő eszközökkel szöveg lép. Hatályát veszti az R. a) 39/D. (2) bekezdése, b) 100. (2) bekezdése, c) 101. (3) bekezdése. 14.

18 A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 15. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 6. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: (2) A 3. számú melléklet szerinti ponthatárok január 1-jétől történő változását csak az ezen időpontot követően házi segítségnyújtást igénylőkre kell alkalmazni. 16. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul. 4. Záró rendelkezések 17. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba.

19 melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában hatályát veszti a szociális segítő vagy szövegrész. 2. Az R. 2. számú melléklet I. rész 3. pontjában a 2 fő szövegrész helyébe az 1 fő szöveg lép. 3. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont A) alpontjában a klubja szövegrész helyébe a nappali ellátása szöveg lép. 4. Az R. 2. számú melléklet II. rész 2. pont F) alpontjában a szociális segítő (50 férőhelyre vetítve) szövegrész helyébe a szociális segítő (100 férőhelyre vetítve) szöveg lép. 5. Az R. 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok rész 8. pontjában a klubjai és a klubja szövegrészek helyébe a nappali ellátása szöveg lép. 6. Az R. 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok része a következő 13. ponttal egészül ki: 13. Családsegítés esetében a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.

20 melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. Az R. 3. számú melléklet 6.1. pontja személyi segítő munkakörében hatályát veszti az igazgatásszervező, a szociális igazgatás szakirányú végzettséggel és a viselkedéselemző szövegrész. 2. Az R. 3. számú melléklet 6.1. pontja személyi segítő munkakörében a 65 szövegrész helyébe a 90 szöveg lép.