ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

Átírás

1 MAKROSTATISZTIKA

2 MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor január

5 MAKROSTATISZTIKA 12. hét Reálgazdasági, árés bér- konvergencia Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor

6 Főbb üzenetek A konvergencia két alapvetően különböző jelentése (maastrichti kritériumok vs. felzárkózás) De a felzárkózás is többféle dolgot jelent egy térségét egy országét reál, ár, bér (általában csak a reál áll a figyelem előterében, amely maga is többféle módon értelmezhető) A felzárkózás három metszete közötti összefüggéseket hasznos megérteni, nyomon követni ( a fenntarthatóság további jelentése) Ehhez vannak könnyen elérhető statisztikák

7 Témakörök Mi a konvergencia (felzárkózás)? Egy ország vs. térség Reál, ár, bér Milyen statisztikai források? Hogyan mérjük? Béta és szigma (térségre) Béta (konvergencia-sebesség) egy országra és felezési idő (half life convergence), vs. konstans növ. ütemkülönbség Milyen minták EU-ban, illetve KKEU-ban (Mi változott meg 2008 után ez még korai kérdés, de: külső egyensúly ismét effektív növekedési korláttá válhat; elő kell venni a BOP-constrained growth irodalmat)

8 Mit jelent a konvergencia (reál, ár, bér)? Itt a konvergenciáról kétféle szemszögből lesz szó: 1. Egy viszonylag elmaradott ország (-csoport) nézőpontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy az elmaradott ország (-csoport) fejlettségi, ár- és bérszintje idővel közeledik a fejlettebb országokéhoz (béta-konvergencia) 2. Egy földrajzi/gazdasági térség (az EU) szempontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy időben csökken a fejlettségi, ár és bérszintek szóródása (szigma-konvergencia: relatív szórás)

9 Miért érdekes a 2. szempont? (Volt-e, van-e konvergencia az EU-térségen belül?) A konvergencia nem globális jelenség Világméretű összehasonlításban: vannak országok, régiók, amelyek relatíve szegényből szegényebbekké, illetve relatíve gazdagokból gazdagabbakká váltak illetve vannak régiók, amelyeken belül nem változtak vagy nőttek a különbségek LA) Kérdés: az EU-t ebből a szempontból milyen folyamatok jellemezték? Milyen gazdasági unióhoz csatlakoztunk? Olyanhoz, amelyet a múltban a konvergencia vagy a divergencia jellemzett? Fontos megszorítás: itt a világgazdasági válság hatásairól nem lesz szó

10 (Itt) mit nem jelent a konvergencia? Nem az úgynevezett maastrichti nominális konvergencia-kritériumokat (a GMU-csatlakozás feltételeit) jelenti, tehát nem az inflációs rátáknak a nominális kamatszintek az államháztartási mutatóknak az egymáshoz, illetve, valamely referencia-szinthez való közeledését jelenti. (A kétféle módon értelmezett konvergencia között persze van kapcsolat: a makrogazdasági stabilitás)

11 Mit jelent a reálgazdasági konvergencia? Reál-konvergencia (pragmatikusan): a GDP/foglalkoztatottak ( termelékenység ), illetve a GDP/fő ( fejlettség ) (éppen csak: GNI/fő; később: RGDI/fő) vásárlóerő-paritáson (VEP-en = PPS-en) átszámított szintjének közeledése a fejlett országokéhoz, (illetve e mutatók szóródásának csökkenése egy térségen belül)

12 (Itt) mit jelent az árkonvergencia? A relatív árszintek közeledését kétféle mutató alapján A GDP relatív árszintje A fogyasztás relatív árszintje (Mindkettő az EU-15 átlagához viszonyítva) A mutatók meghatározása: VEP(GDP)/árfolyam, illetve VEP(Fogy)/árfolyam A kétféle mutató az EU-15-höz viszonyított relatív GDP-deflátornak, illetve a relatív fogyasztói árindexnek felel meg térbeli (keresztmetszeti) összehasonlításokhoz

13 Mit jelent a bérkonvergencia? 3 (1+2) különböző dolgot: Nominális (euróban kifejezett) bérszintek (= munkavállalói jövedelem/alkalmazásban állók létszáma) közeledést A reálbérek közeledését, ezen belül a termelői reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív GDP-árszinttel) a fogyasztói reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív fogyasztói árszinttel)

14 Technikai áttekintés a konvergencia három metszetéről (Mutatók az EU-15 %-ában) Megnevezés Meghatározás Képlet Reál Relatív fejlettség GDP/fő (VEP) GDP/fő (HUF)/ VEP (GDP) Relatív termelékenység GDP/foglalkoztatott (VEP) GDP/fog. (HUF)/ VEP (GDP) Ár Általános relatív árszint A GDP relatív árszintje VEP(GDP)/árfolyam Fogyasztói reatív árszint A háztartási fogyasztás VEP(házt.fogy.)/árfolyam relatív árszintje Bér Relatív nominálbér (EUR-ban) MJ/alkalmazotak száma MJ/alkalmazotak (HUF)/árfolyam Relatív reálbér Termelői relatív reálbér A GDP relatív árszintjével MJ/alkalmazotak (HUF)/ korigált nominálbér VEP (GDP) Fogyasztói relatív reálbér A fogyasztás relatív árszintjvel MJ/alkalmazotak (HUF)/ korigált nominálbér VEP (háztartási fogy) Jelölések: VEP: vásárlóerő-paritás MJ: munkavállalói jövedelem

15 Mi kapcsolhatja a konvergencia különböző metszeteit össze? (Egy hipotetikus séma) dl+dk+dttt Nominális bérkonvergencia Reálbér- konvergencia Reálgazdasági konvergencia Árkonvergencia

16 Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit össze? (Egy lehetséges tapasztalati séma) igen Árkonvergencia "Reál" -(gazdasági)- is -e? nem Reálbérkonvergencia valutalértékelés/ Nominális bérkonvergencia leértékelődés Relatív ár- és nominálbérszint csökkenés

17 Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit hosszabb távon össze? (Teóriák és hipotézisek ismétlés) A Balassa-Samuelson (+Harrod+Ricardo) hatás külkereskedelembe bekerülő és nem bekerülő tevékenységek munkatermelékenységének eltérő növekedése okozza az ár +nominális bérkonvergenciát) A tőkeköltség csökkenése ( Bhagwati-hatás ) A beruházási kereslet emelkedése (C. Fischer) A fogyasztói kereslet eltolódása a szolgáltatások felé (jöv. rugalmasság) A külkereskedelembe bekerülő javak (T) relatív áremelkedése (EZ A CSATORNA KÖZGAZDASÁGILAG NAGYON BIZONYTALAN: e körül az eredmények előzetesek) Statisztika: minőségi versenyképesség (rossz mérés?) Piaci erő növekedése (tényleges áremelkedés) empíria Fordítva: fejletlenebb országokban a fejlődés az NT javak relatív árcsökkenését hozza

18 Statisztikai források AMECO (GDP/fő, GDP/ fog PPS-en) stb; comp/emp Eurostat (a VEP, illetve annak bele GDP és fogy. PPP, ill. RPLI) parities/data/database PWT Groningen

19 Konvergencia: béta és szigma Béta-térségre: a konvergencia üteme (kezdeti fejletség és a növekedési ütem kapcsolatából) A béta becslése: Ln(Y t / Y t-1 )/T = a + b (Ln Y t-1 ) +e abszolút (közös hosszú távú pálya) (Y t-1 : GDP/fő VEP-en (Y t : konstans áron és VEP-en!) Ha b<0, van konvergencia b =1-e (-βt) β= - ln(1+bt)/t β : a hosszú távú pályától való távolság csökkenési üteme Felezési idő (half-life convergence): hány év alatt tesszük a hátra lévő felét ( ln2/β) Ln(Y t / Y t-1 )/t = a + b(ln Y t-1 )+ c(.) +e feltételes Béta egy országra is értelmezhető (felzárkózási ütem később) Szigma (csak térségre): időben csökken-e a fejlettségi szintek szóródása

20 Béta-konvergencia a mai EU-tagországokban (-B3) és ,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% átlagos növ (vol)91-08 RO BG PL LTHU LV SI CZ MT CY PT IE EL ES y = -0,0136x + 0,1515 R 2 = 0,4224 FI UK NLSE AU EU15BE DK RFR DE Ln(GDP/fő)1991 0,0% 8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 IT 8,0% átlagos növ (vol) ,0% LT EE LV 6,0% 5,0% y = -0,0282x + 0,2961 R 2 = 0,6637 SK PL IE BG SI 4,0% RO HU EL FI 3,0% CZ 2,0% 1,0% MTES UK NL SE CY AU PT EU15BE RFR DEDK IT Ln(GDP/fő)95 0,0% 8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 β (konvergencia üteme) évi 1,5, amiből kb. 45 év felezési idő (ln2/β) [ 0,69/β] β (konvergencia üteme) B3 miatt évi 3,5, amiből kb. 20 év felezési idő [a válság miatt ez is változni fog]

21 Szigma-konverencia Europában (A konvergencia mértéke: melyik országcsoportot nézzük) A Log GDP/fő szórása 0,5 0,4 0,4 0,3 0,3 EU-26 EU-24 NMS-12 CEE-10 EU-26 EU-24 EU-14 NMS-10 NMS-12 CEE-8 CEE-10 0,2 CEE-8 NMS-10 0,2 EU-14 0,

22 Béta egy országra: felzárkózási ütem Évente mennyit küzdöttünk le (például) az EU-15-höz viszonyított távolságból? (milyen ütemben szűkül a fejlettségi rés?) = Ln[(1-RY t1 )/(1-RY t0 )]/T ahol RY t =(GDP t /fő t ) HU /(GDP t /fő t ) EU (vásárlóerőparitáson); T: a megfigyelt évek száma (T=t1-t0) Felezési idő értelmezése: ha a távolság csökkenése az eddigi ütemben folyatódna, mennyi idő kellene a hátra lévő út felének megtételéhez?

23 Példa: a magyar gazdaság reálfelzárkózása Y/Y(eu) 0,46 0,59 1 Y/Y(eu) 0,54 0,41 (1 Y/rel08)/(1 Yrel91) 0,76 ln[ ] 0,27 T 17 ln[ ]/T 0,016 Felezési idő 43,6

24 Gyakori kérdés (politikusi állítás) Hány év múlva érjük utol az EU15 átlagos fejlettségi szintjét (állítás: 2030-ben) 1. Rossz kérdés/alaptalan állítás, de lehet játszani a számokkal (ha ismernénk a növekedési ütemeket) 2. Gondolatkísérlet: mi lenne, ha az elmúlt x év átlagos irányzatai folyatódnának? De mit jelent az átlagos irányzat és mit vetítünk ki a jövőbe? a) Az eddigi növekedési arány konstans? b) Vagy a konvergencia üteme konstans? Az x év múlva utolérünk sok kritikusa is elfogadja egykonstans növ. arány feltevését Pedig az a) és b) feltételezés közötti választásnak drámai hatása van

25 Játék a számokkal Hogyan alakul t év múlva az ország relatív fejlettségi szintje? (ha a g-k konstansak) ( GDPvep / fő) ( GDPvep / fő) Mao t EU t ( GDPvep / fő ) ( GDPvep / fő ) Mao 0 EU 0 ( 1 1 g g Mao EU ) t GDPvep/fő: egy főre jutó GDP volumene g: GDPvep/fő növekedési üteme t: évek száma Az utoléréshez szükséges évek száma Tu ( GDPvep/ fő) lg ( GDPvep/ fő) EU 0 Mao 0 1 lg 1 g g Mao EU Egy régi játék (2000-ből; HU/EU: 52%) hány év kell az utoléréshez Ha Ma.o.-on a GDP/fő növekedése 4,5% 5% 5,5% 6% Ha EU-15-ben a 2% 26,9 22,5 19,3 17,0 GDP/fő növekedése 2,5% 33,7 27,1 22,6 19,4

26 és egy frissebb játék Mihályi P. (2010), 7.

27 Gondolatkísérlet: az 1991-es és a 2008-as adatpontok összekötése a) konstans relatív növekedést; b) konstans felzárkózási ütemet feltételezve y = 45,159e 0,0145x R 2 = 1 EU15=100 HU GDP/fő (EU15=100) tény HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett Expon. (HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett) y = 55,055e -0,016x R 2 = 1 Távolság HU-EU15 GDP/fő tény Távolság konstans konvergencia-ütem mellett Expon. (Távolság konstans konvergencia-ütem mellett) EU15-től való távolság

28 A két hipotetikus felzárkózási pálya 2008-ig (bal ábra) és utána (jobb ábra) EU15=100 a) az EU15-öt utolérjük 2045-ben (35 év múlva); b) csak félúton leszünk 2033-ban (23 év múlva) [2045-ben 80%-on] HU GDP/fő (EU15=100) tény HU GDP/fő (EU15=100) tény HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett A konvergencia félútja (44 év) Sem a konstans ütemkülönbség, sem a konstans felzárkózási sebesség feltevése nem realisztikus; a cél a két feltevés következményeinek illusztrálása Utólérés (54 év)

29 Európai tapasztalatok Mennyire jellemző az utolérés, ill. túlszárnyalás? Egy grafikus tipológia Tapasztalatok

30 A felzárkózás/lemaradás (a relatív fejlődés/leszakadás egy lehetséges tipológiája) Relatív fejlettség 2002-ben Felzárkózás (relatív fejlődés) Utolérés +túlszárnyalás Relatív felzárkózás Szegényből szegényebb Gazdagból gazdagabb Lemaradás (relatív leszakadás) Relatív fejlettség 1960-ban Gazdagból kevésbé gazdag Gazdagból (relatíve) szegény

31 Az EU-14 (LUX nélkül) beillesztése Relatív szint 2002-ben 140% 120% 100% 80% 60% Túlszárnyalás IR Relatív felzárkózás SP PO GR FIN IT Gazdagból gazdagabb AU BE Gazdagból kevésbé gazdag 40% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% 120% 130% 140% Relatív szint 1960-ban

32 Szélesebb európai tapasztalatok a Maddison-adatbázis alapján ( ; 20-éves időszakok) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 1970GDP/cap DE ITAU FI NL FR BE NO SEDK 0,6 ELES IE CZ PT 0,4 BG PO HU YUG RO 0,2 ALB ,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2 A relatív felzárkózásra sok tapasztalat, de az utolérésre, ill. túlszárnyalásra csak 1-1 példa (DE, IE) UK CH 1,6 1,4 1, GDP/cap NO DK FRNL SE FI IT AU BE UK DE 0,8 IE ES 0,6 PT EL CZ 0,4 0,2 HU YUG BG RO PO ALB ,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, GDP/cap PO BG HU YUG ALB RO CZ EL PT IE ES NO UK FI AU NLSEDK BE DE FR IT ,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 CH CH

33 Értelmezési és statisztikai kérdések: az elemzések standard feltevései A reáljövedelmi konvergencia szokásos értelmezése: a fejletlen országok GDP/fő-je (PPP-n) közeledik a fejlettebbekhez A konvergencia értelmezéséhez kapcsolódó 4 kérdés: a) Kiegészítés a konvergencia meglétének (sebességének) megállapításához (pl.: népesség, méret) b) KKEU gazdaságtörténete az 1990-es évek elején/közepén kezdődik-e? c) A GDP/fő vs. munkatermelékenység (változása)? d) A GDP a termelés, nem pedig a jövedelem (változásának) mutatója melyek az implikációk?

34 Annual growth GDP/cap Growth difference vs. EU-15 Béta-konvergencia: (Országok vs. népesség) Log GDP/fő (PPS) 1995-ben vs. éves növekedés Relatív fejlettségi szintek vs. növ. ütemkülönbségek (a karikák mérete a népességet jelöli) 12% 6% 10% 8% 6% 4% LV RO BU LT y = -0,0269x + 0,305 R 2 = 0,2413 CEE-10 EE CEE-8 y = -0,0499x + 0,5143 R 2 = 0,7778 SK PO HU SI GR EU-26 IR y = -0,0271x + 0,3064 R 2 = 0,5588 ES CZ CY FI UK NL MT SE BE DK AU PT FR DE IT 5% 4% 3% 2% 1% LV RO BG PO EE LT SK HU SI CZ 2% Log GDP/cap % 8,2 8,4 8,6 8,8 9,0 9,2 9,4 9,6 9,8 10,0 0% GDP/cap (EU-15=100)

35 Mikor kezdődik KKEU gazdaságtörténete? A legtöbb vonatkozó elemzés az 1990-es évek elejét/közepét tekinti kiindulópontnak (Eurostat-adatok) Volt-e élet KKEU-ban az 1990-es évek eleje/közepe előtt? Több kérdés: A rendszerváltás előtti/alatti GDP értéke a konvergencia számszerű mértéke a felzárkózási tapasztalatok szempontjából

36 A legtöbb elemzésben KKEU története 1990 után kezdődik GDP/fő PPP-n; EU-15=100% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% Czech Republic Hungary Austria1 Austria2 Poland Slovakia 30% Source: Eurostat

37 Nagyon hosszú távú divergencia Nyugat-Európától WE-12=100 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% BU CZSK HU PO RO Source: calculations based on Maddison: Historical Statistics for the World Economy

38 Mit jelent a reál-felzárkózás (termelés, termelékenység és jövedelem) Termelés: GDP PPP-n Egy lakósra Egy foglalkoztatottra Egy ledolgozott órára Jövedelem: munkatermelékenység GDP? RGDI (a cserearány-változással korrigált reál GDP) GNI GNDI RGNDI RGNDI + net capital transfers

39 Latvia Poland Lithuania Slovakia Estonia Hungary Czech Republic Portugal Slovenia Greece Spain PPS-GDP per fő, per foglalkoztatott és per ledolgozott óra (EU-25=100) Source: Eurostat

40 GDP, GNI, GNDI and GNDI+captr. recent annual average volume changes: an illustration (CZ, HU, PL: ) CZ HU 6,7% 4,2% 6,6% 4,1% 6,5% 4,1% 6,4% 6,3% 6,2% 6,1% 4,0% 4,0% 3,9% 6,0% 3,9% 5,9% 3,8% 5,8% GDP GNI GNDI GNDI+captr 3,8% GDP GNI GNDI GNDI+captr PL Different scales: levels in growth rates (CZ: >6%; PL 5%; HU 4%), different national patterns, but a common feature in all 3 countries: GNDI+captr. growth > than headline indicators of economic growth (GDP/GNI) 5,6% 5,4% 5,2% 5,0% 4,8% 4,6% 4,4% GDP GNI GNDI GNDI+captr Source: own calculations based on Eurostat

41 A hazai reáljövedelem (RGDI/fő) változása GDP a termelés mutatója RGDI: a reáljövedelmé (termelés korrigálva a cserearány-változással [T/T]) Valóságos-e a reál? (A külker. árindexek megbízhatóak-e?) Talán nem, de ha baj van az árindexekkel, ellentétes problémák a volumenekkel (nettó exporttal): az RGDI hasznos mutató Ha T/T -nek trendje van, az RGDI releváns a makrogazdasági jövedelem szempontjából

42 Kumulatív eltérések az RGDI és a GDP növekedése között 1995 óta 0,30 Bulgaria Czech Republic 0,25 Estonia Latvia 0,20 Lithuania Poland Hungary Romania LIT %-pont 0,15 Slovenia Slovakia RO 0,10 CZ 0,05 0,00-0, SK

43 Sweden Finland Belgium Germany Slovakia Hungary Austria Ireland Poland France Italy Portugal Cyprus Latvia Malta Slovenia Greece Estonia Spain United Kingdom Netherlands Denmark Czech Republic Lithuania Bulgaria Romania A cserarány-változások jelentősége: hány év kell (átlagos GDP-növekedés mellett) ahhoz, hogy az RGDI and GDP közötti rést kitöltse ( )

44 A konvergencia gazdaságpolitikai környezete Makrogazdasági stabilitás Relatív ár- és bérszint (reálárfolyam-szint) Fiskális és külső egyensúly Vállalkozási környezet Adóterhelés Intézményi környezet

45 A GDP/fő és a GDP relatív árszintjének konvergenciája ( ) (EU-15=100) Price level of GDP SI 60 EE 50 PL HU CZ LV SK LT Per capita GDP at PPS

46 Relatív termelékenyég és relatív termelői reálbérszintek (EU-15=100%) 80% 70% Comp/emp2005 Comp/emp at GDP-PPP 60% Comp/emp2000 Comp/emp95 SL 50% CZ HU 40% PL 30% SK Relative productivity 20% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% SK vs SL?

47 Külső egyensúlyhiányok és reálkonvergencia ( ) 8% 7% Baltik 6% Relatív növ ütem 5% 4% 3% y = -0,5894x + 0,0042 R 2 = 0,7644 2% 1% 0% CA/GDP -12% -10% -8% -6% -4% -2% 0% Csakhogy a 10% feletti egyensúlyhiányok fenntarthatatlanok lehetnek (azok is lettek)

48 Positive relationship between fiscal balance and relative growth (smaller deficit faster real convergence: 0,55 pp decrease in the deficit 1% pp increase in per cap. relative GDP growth) 8% 7% 6% Relative growth rate 5% 4% y = 0,553x + 0,0563 R 2 = 0,5293 3% 2% HU 1% 0% Fiscal balance/gdp -8,2% -7,2% -6,2% -5,2% -4,2% -3,2% -2,2% -1,2% -0,2% 0,8% 1,8%

49 Domestic counterpart of the CA deficit Luengnaruemitchai, Pipat-- Schadler, Susan: Do Economists' and Financial Markets' Perspectives on the New Members of the EU Differ? IMF-WP07/65 (March 2007)

50 HU: reál-felzárkózás (GDP/fő növekedési különbség az EU-15-höz képest) és az ÁHT egyenleg: 5 fázis 4,5% -1% 4,0% -2% Relatív növ. 3,5% 3,0% Grdif -3% -4% Fiskális egyenleg 2,5% Fisc_bal -5% 2,0% -6% 1,5% -7% 1,0% -8% 0,5% -9% 0,0% % Átmeneti növekedési stimulus Átmeneti korrekció Újabb stimulus: csekély hatás Stimulus/ korrekció negatív hatás Korrekció: erősen negatív hatás

51 A nagyobb ÁHT deficit és a lassúbb növekedés között lehetséges összefüggések Bizonytalanság a korrekció időzítését és módját tekintve Bizonytalanság az árfolyamot illetően (valutaválság?) Negatív hatás a magánberuházásokra Átmeneti lökés a belföldi keresletnek (az expanzió időszakában); erős negatív hatás a korrekciós periódusban Magas kockázati felár, magas kamat/hozamszint + magas adók, magasabb adó-ék

52 Adóteher a GDP %-ában 42% 40% 38% 36% 34% 36% 35% 34% 33% 32% Estonia Latvia Lithuania Romania Bulgaria 32% Czech Republic Hungary 31% 30% 30% 28% Poland Slovenia Slovakia % 28% 27% 26% SK vs. SL: the country with the highest/increasing tax burden and the one with the lowest/decreasing burden perform best In the 2000s.

53 Denmark United Kingdom Ireland Iceland Norway Finland Sweden Switzerland Estonia Belgium Germany Netherlands Latvia Austria Lithuania France Slovakia Portugal Spain Hungary Bulgaria Romania Italy Slovenia Czech Republic Turkey Poland Greece Intézményi környezet Ease of Doing Business Rank: the EU and some other European countries Forrás: World Bank, 2007

54 Mit mutatnak a (stilizált) tapasztalatok? Főleg SK SL alapján (mindkettő gyorsan konvergál, egyértelműen sikeres): alacsony vs. magas ár- és bérszint, alacsony vs. magas adószint, vállalkozás-baráti vs. kevésbé baráti környezet nincs szimpla recept a sikerre, de van recept a kudarcra: HU: a fiskális felelőtlenség megakasztja a konvergenciát; a kilábalás még nem garantált A balti országok gyors konvergenciája: belső hitel-boom + fenntarthatatlan/kezelhetetlen külső egyensúlyhiány

55 Relatív fejlettségi, ár- és bérszintek: térbeli összefüggések Hogyan függ össze egymással a) a relatív fejlettség (GDP/fő; VEP) és a relatív árszint (VEP/árfolyam); b) a relatív fejlettség és a relatív reálbér (VEP); c) a relatív fejlettség és a relatív nominálbér (EUR) a relatív reálbér és relatív nominálbér Az összehasonlításba bevont országok köre és időszak: 27 európai ország (EU-25 mínusz LUX; plusz BU, RO, TR); évi átlagos szintek; EU-15=100

56 Relatív fejlettség és relatív árszint (többször láttuk) Relatív. árszint Rel Diagramcím árszint Expon. (Rel árszint) R 2 = 0, GDP/fő

57 Relatív fejlettség és relatív R_bérszint: (EU-15=100) minél magasabb a fejlettség, annál magasabb a R_bérszint (szoros pozitív kapcsolat) R 2 = 0, Rbér Hatvány (Rbér) GDP/fő

58 Relatív fejlettség és relatív EUR bérszint: (EU-15=100) minél magasabb a fejlettség, annál magasabb az EUR bérszint (szoros kapcsolat, de más, mint R_Bér) R 2 = 0, Nbér Expon. (Nbér) GDP/fő

59 Az összefüggések együtt: relatív árszint és relatív reálbér a GDP/fő függvényében: Az EU-15 40%-a alatt, illetve 100%-a körül (-től) zavarossá válik a helyzet Rel árszint Rbér Mao GDP/fő

60 Relatív nominálbér és reálbér a GDP/fő függvényében Le Nbér Rbér R 2 = 0, R 2 = 0,8981 SL Cseh GDP/fő

61 A nemzetközi összehasonlításból adódó következtetések A reálgazdasági, ár- és reál-bérfelzárkózás a számunkra releváns fejlettségi tartományban általában nagyon közel áll egymáshoz Ezekhez képest a nominális (EUR-ban mért) bérfelzárkózás eleinte lassú (pl. az 50%-os fejlettségi szinthez kb. 30%-os nominálbér, a 70%-oshoz kb. 50%-os nominálbér tartozik)

62 Számpélda: a nominális és reálbér felzárkózás közötti összefüggés Bonyolultnak látszik, valójában rendkívül egyszerű (EU-15=100): Relatív reálbér = 50% = 60% = 70% = 80% = 90% = 100% = Relatív nominálbér Relatív árszint 25% 50% 36% 60% 49% 70% 64% 80% 81% 90% 100% 100% EUR VEP/árfolyam

63 Találóskérdés Milyen függvény fejezi ki (harmonikus arányokat feltételezve) 1. a relatív reálbér (ill. a relatív árszint) és a relatív nominálbér, 2. a relatív nominálbér és a relatív reálbér (ill. relatív árszint) közötti kapcsolatot?

64 A relatív nominálbér, reálbér és az árszint összefüggése, harmonikus arányokat feltételezve 100% 90% 80% 70% 100% 90% 80% y = x 0,5 60% 50% 40% 30% 20% y = x 2 Rel. nom.bér Rel. Árszint Hatvány (Rel. nom.bér) 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 70% 60% Rel. reálbér Hatvány (Rel. reálbér) 50% 40% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Relatív nominálbér Relatív reálbér Relatív nominálbér

65 A reál, ár- és bér-konvergencia között léteznek tapasztalati harmonikus arányok Ezek megsértése lassíthatja a reálfelzárkózást Reálárfolyam: az áralapú, ill. ULC-alapú reálárfolyam szintje, ill változása Kapcsolat reálfelzárkózás és reálárfolyam között (Pl. Oblath Szörfi, 2008)