Nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulása trendek és kihívások

Átírás

1 Nemzetköziesítési folyamatok intézményi megvalósulása trendek és kihívások Fókuszban a minőségfejlesztés Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében c. konferencia június 6. Tordai Péter, igazgató, Tempus Közalapítvány

2 Miről lesz szó? I. A felsőoktatás nemzetköziesítésének szakpolitikai kontextusa 1. A Bolognai folyamat 2. Európai Egyetemek 3. Az Erasmus+ program folytatása 4. Hazai célkitűzések II. A nemzetköziesítés hazai eredményei és kihívásai 1. Külföldi ösztöndíj programok 2. Külföldi hallgatók a hazai felsőoktatásban 3. Intézményi stratégiák

3 I. A felsőoktatás nemzetköziesítésének szakpolitikai kontextusa

4 Az oktatás és az EU Globalizáció, gazdasági válság, a politikai intézményrendszer kihívásai, az EU útkeresése Az oktatás kiemelt európai prioritássá vált Európai Oktatási Térség (2025-re) Nyelvtanulás Megerősített Erasmus program European Student Card Európai Egyetemek kezdeményezés A középiskolai és felsőoktatási végzettségek automatikus elfogadása Erősödő regionalitás (Nordic, Baltic, V4)

5 Európai Egyetemek European Universities 2024-ig 20 hálózat Oktatás / kutatás / innováció Közös, európai diploma Határokon átívelő tanulási / oktatási / kutatási lehetőség Kiválóság, versenyképesség Az Erasmus+ alatt kísérleti szakasz, majd 2020 után végleges formában Beadási határidő: várhatóan: február A tevékenység kezdete: október Kérdések: mi a hozzáadott érték a jelenlegi hálózatokhoz képest? Kiválóság vs. sokszínűség (nemcsak a kutató egyetemek)

6 A Párizsi Nyilatkozat május 25. (A Sorbonne Nyilatkozat 20. évfordulóján) A felsőoktatásért felelős miniszterek Az Európai Felsőoktatási Térség megerősítése Elismerés (előzetes tudás, tanulmányi időszakok, diplomák), ECTS Hallgató központú oktatás Digitalizáció - Megújuló Oklevél melléklet (Europass), European Student Card Minőségbiztosítás Tematikus munkacsoportok Fokozottabb együttműködést a tanulás / tanítás megújításában A mobilitási célkitűzések értékelése

7 Az Erasmus+ program folytatása 2020 után Az EU es költségvetésének tervezetében 30 mld EUR oktatásra 2x forrásbővülés május 30. az új program tervezete: Folytonosság Ésszerűsítés Befogadás, hátrányos helyzetűek A köznevelés és a szakképzés súlyának a növelése A résztvevők számának jelentős emelése További nyitás Európán kívülre

8 Hazai nemzetköziesítési célkitűzések 2023-ig 20% részképzésre kiutazó hallgató teljes idejű képzésre beutazó hallgató Eszközök: Stipendium Hungaricum Campus Mundi

9 II. A nemzetköziesítés hazai eredményei és kihívásai

10 Hazai Erasmus+ költségvetés (EUR, felsőoktatás) Európán belül nemzetközi kreditmobilitás + 6,8 milliárd Ft Campus Mundi pályázati keret ( )

11 Erasmus hallgatói mobilitás ( ) Kiutazók Elvárt létszám Pályázók létszáma

12

13 IS BE NL LI MT DK SE ES NO MK FR AT LU PT CY FI LV IE IT LT PL RO HR UK TR EE SI EL SK DE CZ BG HU Average Kredit elismertetés (Erasmus+ országonként (2016) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5 94% % 89% 88% 88% 88% 87% 87% 86% 86% 86% 85% 84% 84% 8 81% 80% 79% 79% 75% 74% % 70% 68% 66% 8 21% 5% 5% 5% 7% 11% 10% 9% 1% 5% 1 7% 27% 4% 2 21% % 2 25% Full recognition Partial recognition No recognition 1% 1% 6% 5% 6% 8% 7% 6% 9% 10% 9% 1 10% 11% 10% % 1 8% 1 16% 17% 18% 16% 10% 14%

14 Kredit elismertetés (2018. május, ( esetből) MT - Malta BE - Belgium NL - Netherlands AT - Austria LT - Lithuania SI - Slovenia RO - Romania DK - Denmark CY - Cyprus LV - Latvia ES - Spain PT - Portugal IT - Italy NO - Norway FI - Finland SE - Sweden PL - Poland IS - Iceland EE - Estonia MK - Former Yugoslav Republic of Macedonia FR - France LU - Luxembourg TR - Turkey IE - Ireland Végösszeg EL - Greece SK - Slovakia HR - Croatia CZ - Czech Republic UK - United Kingdom BG - Bulgaria DE - Germany HU - Hungary 49% 9 95% 9 90% 84% 81% 79% 80% 88% 85% 80% 87% 84% 8 87% 8 84% 76% 85% 76% 79% 87% 87% 7 87% 79% 68% 66% 71% 67% 81% 59% 61% 34% 31% 29% 6% 8% 14% 17% 19% 18% 10% 1 18% 11% 14% 15% 10% 15% 1 21% 1 21% 18% 10% 9% 2 10% 17% 27% 28% 2 25% 10% 8% 0% 4% 1% 1% 4% 4% 4% 5% 5% 5% 6% 8% 10% 10% 10% 17% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% Full recognition Partial recognition No recognition

15 Kredit elismerés Magyarországon Erasmus hallgatói beszámolók / Eurostudent felmérés Nincs érdemi előrelépés 2016: 5 teljeskörű / 21% részleges / 27% egyáltalán nincs 2018: 49% / 34% / 17% Az Erasmus+ programországok között Magyarországon a legproblémásabb a kredit elismerés Az EU átlagtól 30%-kal, az utolsó előttitől 10%-kal elmaradva A kredit mobilitás legjelentősebb akadálya

16 Kredit elismerés intézményenként Jelentős eltérés az intézmények között Nemcsak képzési profil szerint (ld. tudományegyetemek) Van intézményi mozgástér!

17 A Leuveni mobilitási célok teljesülése intézményenként Intézményi név össz. kiutazói létszám Maradó hallgatók Végzettek2016 Leuveni cél teljesülése2012 Leuveni cél teljesülése2016 Magyar Képzőművészeti Egyetem % 44% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem % 31% Andrássy Gyula Budapesti Német Nye % 29% Kodolányi János Főiskola % 29% Budapesti Corvinus Egyetem % 28% Edutus Főiskola % 24% Színház- és Filmművészeti Egyetem % Magyar Táncművészeti Főiskola % 18% Nyugat-magyarországi Egyetem % 17% Pázmány Péter Katolikus Egyetem % Nyíregyházi Egyetem % 16% Óbudai Egyetem % 14% Budapesti Gazdasági Egyetem % 1 Eötvös József Főiskola % 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem % 1 Testnevelési Egyetem % 11% Zsigmond Király Egyetem % Pécsi Tudományegyetem % 11% Semmelweis Egyetem % 11% Károli Gáspár Református Egyetem % 10% Szent István Egyetem % 10% Budapesti Metropolitan Egyetem % 10% Szegedi Tudományegyetem % 9% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudom % 9% Nemzeti Közszolgálati Egyetem % 9% Eszterházy Károly Egyetem % 8% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem % 8% Pallasz Athéné Egyetem % 7% Debreceni Egyetem % 6% Kaposvári Egyetem % Pannon Egyetem % 6% Miskolci Egyetem % Dunaújvárosi Egyetem % Széchenyi István Egyetem % 5% %

18 Erasmus+ oktatói mobilitás (kiutazók)

19 Erasmus+ oktatói mobilitás (beutazók)

20

21 Konklúziók Nagy és növekvő pénzügyi keret (Erasmus+ növekedés, Campus Mundi, Erasmus folytatás) Intézményi felelősség is: Leuveni célok: jelentős intézményi eltérések (5-44%) Eltérő hallgatói érdeklődés intézményi kommunikáció! Hatékony stratégiát és akciótervet Források összehangolt és hatékony felhasználását Mobilitást gátló tényezők felszámolása (pl. kreditbeszámítás, kredittúlfutás, átsorolás alóli mentesség) Minőségi partnerintézményi kört és együttműködést Oktatók szerepe (motiválás, kreditelismerés, kapcsolatok, tanácsadás) A bevált megoldások átfogó alkalmazása Szakok felülvizsgálata, mobilitási ablak bevezetése

22 Hallgatói létszám és külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban ( ) hallgatók statisztikai száma hallgatók száma külföldi hallgatók nélkül külföldi hallgatók statisztikai száma 2017/18: külföldi hallgató ( idegen nyelvű képzésben) 2016/17: külföldi hallgató A külföldi hallgatók aránya nappali tagozaton 15,14%

23 SH ösztöndíjasok intézményenként, 2017/18 1. félév ,09% 18,00% ,00% ,38% 12,70% 11,19% ,71% 7,30% 6,88% 6,14% 4,39% 397 2,84% ,18% 1,3 1,86% 0,10% 0,06% 316 1,4 0,70% 0,58% 0,16% 226 0,78% 0,6 0,1 0,08% 0, ,39% ,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók száma Arány

24 SH hallgatók száma intézményenként Ösztöndíjas 2015/16 ősz Ösztöndíjas 2016/17 ősz Ösztöndíjas 2017/2018 ősz Forrás: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Információs Rendszer

25 Jelentkezők 2017 Jelentkezők SH jelentkezők intézményenként (2017, 2018)

26 Stipendium Hungaricum ösztöndíjas és külföldi hallgatók intézményenként (2017/18 őszi félév) ,00% ,97% 70,00% ,6 20,25% 18,08% 19,11% ,21% 11,54% 20,75% 10,81% 218 0,1 2,40% 7,84% 7,94% ,85% ,06% 23,39% 28,99% ,01% 36,96% 39,01% 40,11% ,24% 45,36% ,00% 56,67% 88 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Külföldi hallgatók száma SH hallgatók nélkül Stipendium Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók száma SH hallgatók aránya a külföldi hallgatókhoz képest

27 Konklúziók A dinamikus létszámbővülés komoly kihívás Intézményi befektetést is kíván (oktatók, személyzet, idegen nyelvű képzések fejlesztése, hallgatói szolgáltatások, infrastruktúra) az SH bevételek ésszerű felhasználását Következetes, hosszú távú építkezést (belső fejlesztések, promóció) Ésszerű felvételiztetést, minőségi megközelítés Minőségfejlesztési eszköz (képzésfejlesztés, módszertan) Elősegíti a fizetős hallgatók fogadását is Intézményközi kapcsolatok építése

28 Nemzetköziesítési stratégiával rendelkező FOI aránya (2015/2016, Bologna Implementation Report) 100 % % % % 1-25 %

29 Tanácsadó-értékelő eljárás a magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének minősítésére : Budapesti Gazdasági Főiskola Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Miskolci Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Évi 3-5 eljárás Tanácsadás és fejlesztés Monitoring Hazai és külföldi szakértők

30 Összegzés A nemzetköziesítésben rejlő lehetőségek stratégiai végiggondolását intézményi szinten is A programok belső szinergiái, integrált megközelítést Elsődlegesen minőségfejlesztési eszköz és nem pusztán pénzforrás Kiterjedt és aktív nemzetközi lét (hálózatok, együttműködési projektek, közös képzések) Az oktatók kulcsszerepben Nemzetköziesítés itthon

31

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!