MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 Oktatási és Kulturá lis Minis zter ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet Budapest, április 23.

2 I. ÖSSZEFOGLALÓ 1. Bevezetés A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) mostani, legújabb módosítását több sürgőssé vált változtatás indokolja: I. A Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája december 17-én az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH) akkreditációra nyújtotta be a Katolikus kerettanterv című kerettantervet. A kerettantervi rendeletben előírt eljárási rend lefolytatása után, az Országos Köznevelési Tanács javaslata alapján a Katolikus kerettanterv e rendelet 2. számú mellékletében kihirdetésre kerül. II. A kerettantervi rendelet 2. számú mellékletében megtalálható a Magyar Waldorf Szövetség által kidolgozott, jóváhagyott és kihirdetett A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Az ebben meghatározott művészetoktatási tevékenység meghatározása azonban pontosításra szorul. A Waldorf-iskolák az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott több művészeti ág több tanszakát egyidejűleg érintő komplex művészetoktatási tevékenységet valósítanak meg egy művészeti képzés keretében. Az alapfokú művészetoktatás követelményeinek meghatározásánál a rendeletben foglaltaktól a kerettantervük szerint eltérhetnek. A Waldorf művészeti nevelés -t a művészetoktatásra és finanszírozására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál egy művészeti ág egy tanszakán megvalósuló csoportos művészeti képzésként kell figyelembe venni. III. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának (a továbbiakban: Program) módosítására a Dr. Hiller István miniszter úr, a Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő úr és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete között január 20-án tartott egyeztetésen elhangzott megállapodásnak megfelelően kerül sor. A Programról rendelkező, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) javasolt módosítása szerint korlátozással, de lehetőség nyílik azon tanulók bevonására, akik a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében nem minősülnek hátrányos helyzetűnek, azonban családi vagy szociális helyzetükből eredően rászorultnak tekinthetők; ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulókat azonos felvételi pontszám esetén előnyben kell részesíteni. Több területen módosul a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja is. A változások 2

3 mindkét program esetében az annak megvalósításában részt vevő mentorok tapasztalatainak figyelembevételével kerültek meghatározásra. A módosítás célja, hogy a programok célkitűzése egyértelműbbé, átláthatóbbá váljon és a programba bekapcsolódó intézményeket ne terheljék felesleges adminisztratív kötelezettségek. A fenti módosítások az MKM rendelet 39/H. -ának és 39/I. -ának, valamint 8. számú melléklete 10. pontjának módosítását jelentik. A szakmapolitikai munkacsoport a május 4-ei ülésén a következő döntést hozta: a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátható azzal, hogy az indoklása mutassa be, hogy a módosítás folytán költségvetési többletigény nem merül fel. A előterjesztés-tervezet 4. pontjában lévő pénzügyi kihatások részt ennek megfelelően kiegészítettük. 3

4 2. Tartalmi összefoglaló A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban a közoktatásról szóló törvény) 131. (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy iskolák vagy fenntartók kerettantervet nyújtsanak be jóváhagyásra. A 131. (4) bekezdés rendelkezik arról is, hogy az iskolafenntartó egyházi jogi személy - a közoktatásról szóló törvény és a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. Az oktatásért felelős miniszter a beadó hozzájárulásával a kerettantervet rendeletben kihirdetheti. A Katolikus kerettanterv at az évfolyam számára a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája december 17-én nyújtotta be akkreditációra az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: OH). Az OH Közoktatási Akkreditációs Osztálya a kérelmet formailag megfelelőnek találta, így a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) 5. (1) bekezdése értelmében az OH a kerettantervet a mellékletekkel együtt - az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) részére továbbította. A kerettanterv jóváhagyásának előkészítésében az OKNT Kerettantervi Bizottsága (továbbiakban: KTB) működött közre. A KTB állásfoglalásának kialakítása előtt a kerettantervet két tantervi szakértővel véleményeztette. Az elkészített szakértői véleményeket a KTB összegezte, és bizonyos korrekciókat kért. A korrigálások következtében a korábbinál is egységesebb, magasabb színvonalú lett a kerettanterv. Alkalmassá vált arra, hogy megfeleljen a kerettantervekre, a közoktatásra és a Nat-ra vonatkozó törvényi előírásoknak. Alapot adhat az egyes katolikus általános iskolai és katolikus gimnáziumi helyi tantervek elkészítéséhez, és irányt mutat a tanterv gyakorlati alkalmazásához szükséges programcsomagok elkészítéséhez vagy kiválasztásához is. Ennek alapján a bizottság meghozta a KTB/3/2009. számú határozatát: A kerettantervi bizottság a Katolikus kerettanterv elnevezésű kerettanterv javított változatát - tekintettel a magas szakmai színvonalra - elfogadta. A kihirdetés vagy jóváhagyás kérdésében a döntést az OKNT plénumára bízta. A Közoktatáspolitikai Tanács március 10-i ülésén egyhangúlag a kerettanterv kihirdetését támogatta. Az OKNT március 12-i ülésén az oktatásért felelős miniszternek azt a javaslatot adta, hogy a kihirdetésnek nem látja akadályát. A magyar Waldorf-iskolák kerettantervének módosítására elsősorban azért volt szükség, hogy megszűnjenek a Waldorf-iskolák művészetoktatási tevékenységével kapcsolatos gyakorlati jogalkalmazási nehézségek. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának módosítására Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete között január 20-án tartott egyeztetésen elhangzott megállapodásnak megfelelően kerül sor. Ennek előzménye az volt, hogy 2009 januárjában levélben fordult az oktatási tárca vezetőjéhez az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete, mert álláspontjuk szerint kedvezőtlenül változtak a programba történő beiskolázási feltételei. Az 4

5 egyeztetés során megállapodás született arról, hogy a tárca a megállapodásnak megfelelően 2009 tavaszán módosítja a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vonatkozó szakaszát. A módosítás tervezete a Tehetséggondozó Program Szakmai Tanácsadó Testülete által tett javaslatok figyelembevételével történt. A programot érintő módosítások: 1. a közoktatásról szóló törvény értelmében hátrányos helyzetűnek nem minősülő, de rászorultnak tekinthető tanulók a hátrányos helyzetű tanulók előnyben részesítésével járó korlátozással bevonhatók a programba, 2. a rászorultság megállapítása a családsegítést nyújtó szolgáltató intézmény bevonásával, javaslata alapján történik, 3. kiegészül a szabályozás a hátrányos helyzetű tanulók felvételi eljárás során történő előnyben részesítésével. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja (a továbbiakban: Kollégiumi Program) az alábbi területeken módosul: 1. tekintettel a Kollégiumi Program célkitűzésére (érettségihez jutás), időtartamára (5 év) és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) 2007/2008. tanévben történt elindítására, a Kollégiumi Programba bevonható tanulói körből kikerültek a felzárkóztató oktatásban résztvevők és a szakiskolai tanulók, ők a Kollégiumi-Szakiskolai program célcsoportját képezik, 2. egyszerűsödtek a programba bekapcsolódó intézmények adminisztratív kötelezettségei. A Kollégiumi-Szakiskolai Programban javasolt módosítás a programba bekapcsolódó intézmények adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítését szolgálja. A kerettantervi rendelet módosításainak összefoglalása: I. A kerettantervi rendelet 2. számú melléklete az alábbi kerettantervvel bővül: A kerettanterv neve: Katolikus kerettanterv A kerettanterv benyújtója: Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája Budapest II. A kerettantervi rendelet 2. számú mellékletében megtalálható, a Magyar Waldorf Szövetség által kidolgozott, jóváhagyott és kihirdetett A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve a művészetoktatási tevékenység meghatározása tekintetében módosul. A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait. A Waldorf-iskolák az alapfokú művészetoktatás 5

6 követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott több művészeti ág több tanszakát egyidejűleg érintő komplex művészetoktatási tevékenységet valósítanak meg egy művészeti képzés keretében, és az alapfokú művészetoktatás követelményeinek meghatározásánál az ebben foglaltaktól e kerettantervük szerint eltérhetnek. A Waldorf művészeti nevelés -t a művészetoktatásra és finanszírozására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál egy művészeti ág egy tanszakán megvalósuló csoportos művészeti képzésként kell figyelembe venni. A Waldorf-iskolák alapító okiratában és működési engedélyében a művészeti ág és a tanszak megnevezésénél a "Waldorf művészeti nevelés"-t kell feltüntetni. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításainak összefoglalása: III. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Kollégiumi Program és a Kollégiumi-Szakiskolai Program szabályozása az alábbiak szerint módosul: a) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja A programot érintő egyik módosítás révén korlátozással, de lehetőség nyílik azon tanulók bevonására, akik a közoktatásról szóló törvény értelmében nem minősülnek hátrányos helyzetűnek, ugyanakkor családi vagy szociális helyzetükből eredően rászorultnak tekinthetők. A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat a felvétel során azonos felvételi pontszám esetén továbbra is kötelesek előnyben részesíteni. A rászorultság megállapítására az általános iskolák felkérése alapján a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben foglalt, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára családsegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek tesznek javaslatot. Álláspontunk szerint a feladat nem tekinthető jelentős többlettehernek a családsegítő szolgálatok számára: egy most készült felmérés szerint országosan összesen 419 fenntartó 514 általános iskolája küldött diákokat a programba, a 2009/2010. tanévben felvehető tanulók közül is 82% megfelelt már a hátrányos helyzet feltételeinek, ezen célcsoport arányának csökkenése a közeljövőben sem várható. A családsegítést nyújtó intézmény bevonása tehát csak a fennmaradó, legfeljebb 20% körüli arányban válhat szükségessé. Várható, hogy a feladat leginkább a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából alulreprezentált nyugatdunántúli területeken fog jelentkezni, ahol a családsegítést végző szolgáltatókhoz az általános iskolák megkereséssel fordulhatnak majd. Ugyancsak változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, hogy figyelembe véve a nem hátrányos helyzetű, de szociális vagy egyéb veszélyeztetettségnek kitett, rászorultnak tekinthető tanulók fentiekben már említett bevonását a jogszabály kiegészül a hátrányos helyzetű gyermekek felvételi eljárás során történő előnyben részesítésével. b) Kollégiumi Program A Kollégiumi Programnak kezdetektől deklarált célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségihez juttatása. Ennek értelmében - és különös tekintettel a Kollégiumi-Szakiskolai Program létrehozására - nem indokolt a szakiskolákra kiterjeszteni a programban való részvételi lehetőséget. Jelenleg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 6

7 alapvetően legfeljebb a szakiskolákba jutnak be, ezt a hátrányos helyzetet fenntartó tendenciát kívánta a Kollégiumi Program árnyalni. Indokolt továbbá kiegészíteni a program célját a felsőfokú tanulmányokra való felkészítéssel. A Kollégiumi Programba való intézményi bekerülést célzó pályázathoz csatolandó dokumentumként határozza meg a rendelet a Kollégiumi Program indítására vonatkozó intézményi alapító okiratot. Amíg nincs meg a program indítására a miniszteri engedély, addig alapító okiratot módosítani nem indokolt, a fenntartói szándéknyilatkozatról szóló döntés igazolása elégséges. Ennek megfelelően a rendeletmódosítás az alapító okirat tervezetének benyújtását tartalmazza, melyet nyertes pályázat esetén szükséges véglegesíteni. Az előző pontban írtakhoz hasonló okból a kollégium - az Oktatási Közlöny évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában meghatározottak szerint elkészített - pedagógiai programját sem kell bekérni, mert amíg nincs meg a program indítására a miniszteri engedély, a pedagógiai programot módosítani nem indokolt. Elegendő egy tervezetet bekérni azzal, hogy nyertes pályázat esetén az abban foglaltaknak megfelelően elvégzi a pályázó a pedagógiai program módosítását. A Kollégiumi Programban az érettségihez juttatás a fő cél, ennek jegyében a bekezdésben az iskola szót középiskola szóra, az iskolai szót középiskolai szóra szükséges cserélni. Ugyanezen okból törlésre került az a bekezdés, amely a bevonható tanulók körében a felzárkóztató oktatásban résztvevőket is szerepelteti. c) Kollégiumi-Szakiskolai Program A Kollégiumi-Szakiskolai Programba való intézményi bekerülést célzó pályázathoz a rendelet által kötelezően benyújtandó dokumentumként előírt, a szakiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny évi LI. évfolyam 11. számában közzétett Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt - pedagógiai programjait csak nyertes pályázat esetén indokolt bekérni. Amíg nincs meg a program indítására a miniszteri engedély, a pedagógiai programot módosítani nem indokolt. A rendelet módosításában egy tervezet bekérése szerepel azzal, hogy nyertes pályázat esetén az abban foglaltaknak megfelelően elvégzik a pályázók a pedagógiai programjaik módosítását. 3. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az Új Tudás - Műveltség Mindenkinek kormányprogram hangsúlyozza azokat a közoktatás-fejlesztési feladatokat, amelyek a társadalmi esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának támogatását szolgálják. 4. Pénzügyi kihatások A kerettantervi rendelet módosítása nem jár költségvetési többletigénnyel. I. A Katolikus kerettanterv at kihirdetés után a nem önkormányzati fenntartású iskolák szabadon alkalmazhatják. 7

8 II. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 3. számú melléklete támogatást biztosít a Waldorf-iskolák kerettanterve alapján működő intézmények önkormányzati fenntartói számára a pedagógiai módszerek támogatása a minősített alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon jogcímen. Ez a hozzájárulás a költségvetési törvény 30. -a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Waldorf-iskolák nem állami, nem önkormányzati fenntartóit is megilleti. A jelen rendelet módosítási tervezet csupán az igényléshez szükséges egyik törvényi kritérium miszerint a hozzájárulás csak akkor vehető igénybe, ha az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel teljesíthetősége érdekében szükséges. A Waldorf-iskolák fenntartói ugyanis az alapfokú művészetoktatási tevékenységet speciális tanterük szerint látják el, és az alapító okiratukban az ehhez illeszkedő megnevezést kell alkalmazniuk, amelyet eddig jogszabály még nem határozott meg. Ezt a jogszabályi hiányt pótolja a tervezett rendelkezés, amely tehát azt szolgálja, hogy a Waldorf-iskolák fenntartói a számukra a költségvetési törvényben egyébként már biztosított és betervezett hozzájárulást jogszerűen tudják igényelni. III. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába bevonható tanulók körét meghatározó feltételek kiszélesítése költségvetési többletigénnyel nem jár, tekintettel arra, hogy a Programba bevonható tanulók összlétszáma az eddigiekhez hasonlóan továbbra sem haladhatja meg a tanévenkénti 3000 főt. 5. Fennmaradt vitás kérdések Vitás kérdés nem maradt fenn. 8

9 6. Az érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés: S ze rve zet Közoktatás-politikai Tanács Országos Köznevelési Tanács Időpont március 10-én véleményezte a Katolikus kerettantervet március 12-i ülésén az OKNT egyetértett a Katolikus kerettanterv kihirdetésével 7. Az előterjesztés kommunikációja A 17/2004. (V.20.) OM rendelettel kapcsolatos kommunikáció során javasoljuk hangsúlyozni, hogy a kerettantervi rendelet módosításával bővül a kerettantervek kínálata. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításával kapcsolatban azt javasoljuk hangsúlyozni, hogy a rendelet módosításával lehetőség nyílik azon tanulók bevonására a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, akik a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében nem minősülnek hátrányos helyzetűnek, azonban családi vagy szociális helyzetükből eredően rászorultnak tekinthetők; ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulókat azonos felvételi pontszám esetén előnyben kell részesíteni. 8. Várható gazdasági hatások A rendeletmódosításnak közvetlen gazdasági hatása nincs. Mint a kerettantervek általában, e rendelettel kiadásra kerülő kerettantervek sem kötelezőek, hanem csak választhatóak, s alkalmazásuk esetén sem jelentkezik többlet költségvetési igény az államháztartás számára. Mivel az iskolák a helyi tantervük vonatkozásában a fenntartójuk egyetértését kell, hogy beszerezzék, nem jelentkezhet kiadásukat követően sem olyan költségvetési többletigény, amely gazdasági hatással járhatna. 9. EU vonatkozások Minden kerettantervben érvényesülnek azok a kompetencia-fejlesztési alapelvek, amelyeket az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló december 18-ai 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás megfogalmazott. 9

10 Az oktatási és kulturális miniszter /2009. ( ) OKM r e n d e l e t e a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 97. -ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 94. -a (1) bekezdésének a), b), f) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklete az 1. számú melléklet szerinti kerettantervvel egészül ki. 2. (1) A Rendelet 2. számú mellékletének A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve címet követő első mondata helyébe a 2. számú melléklet lép. (2) A Rendelet 2. számú mellékletének A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve cím A WALDORF-ISKOLÁK MŰVÉSZETI NEVELÉSÉNEK KERETTANTERVE AZ ÉVFOLYAMOKON alcím után az ötödik franciabekezdést követő szöveg helyébe a 3. számú melléklet lép. 3. (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 39/H. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehetnek azok a kollégiumok és középiskolák, amelyeknek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. (2) Az R. 39/H. -ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 10

11 (5) A pályázathoz csatolni kell a) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát, b) a kollégium - az Oktatási Közlöny évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában meghatározottak szerint elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját, c) a Kollégiumi Programban partnerként közreműködő középiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja. (6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki - abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül - a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ba) a közoktatási törvény a (1) bekezdésének 14. pontja szerint halmozottan hátrányos helyzetű, bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. -a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg, bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, c) a bc), bd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát. (3) Az R. 39/H. -ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (12) A pályázathoz csatolni kell a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot, b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát, c) a szakiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny évi LI. évfolyam 11. számában közzétett Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában - meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programjának a fenntartóval egyeztetett tervezetét, a melynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó a fenntartó egyetértésével módosítja a pedagógiai programját. (1) Az R. 39/I. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4. 11

12 (1) Az Arany János Tehetséggondozó Programban (a továbbiakban: Tehetséggondozó Program) részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. (2) Az R. 39/I. -ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ba) a közoktatási törvény a (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű, bb) a Gyvt a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 64. -ában foglalt családsegítést nyújtó szolgáltató javaslata alapján rászorult. A javaslattételt az általános iskola kezdeményezi a tanuló törvényes képviselőjének hozzájárulásával. A családsegítést nyújtó szolgáltató annak figyelembe vételével tesz javaslatot a tanuló rászorultságára vonatkozóan, hogy a tanuló, illetve családja számára nyújtott-e az Szt a szerinti családsegítő szolgáltatást a tanuló Tehetséggondozó Programba történő jelentkezését megelőző 3 évben. (7) A 38. (1) bekezdésében foglaltakat e paragrafus figyelembe vételével kell alkalmazni. 5. A R. 8. számú mellékletének Felvétel a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába cím 10. pontja a 3. mondatot követően a 4. számú melléklettel egészül ki. 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatályba lépését követő 15. napon veszti hatályát. Budapest, Dr. Hiller István 12

13 1. számú melléklet a /2009. ( ) OKM rendelethez [2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez] A kerettanterv címe: Katolikus kerettanterv A kerettanterv benyújtója: a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája Budapest 2. számú melléklet a /2009. ( ) OKM rendelethez [2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez] A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait. 3. számú melléklet a /2009. ( ) OKM rendelethez [2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez] A fenti tanszakok mindegyike szerepel a Waldorf-iskolák művészeti nevelésének 12 éves programjában, minden tanuló számára kötelező tantárgyként (a keret- és a helyi tanterv felkínálta kötelező választási lehetőségekkel) a kerettantervben megjelölt évfolyamokon és kidolgozott tartalmakkal. A Waldorf-iskolák az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott több művészeti ág több tanszakát egyidejűleg érintő komplex művészetoktatási tevékenységet valósítanak meg egy művészeti képzés keretében, és az alapfokú művészetoktatás követelményeinek meghatározásánál az ebben foglaltaktól e kerettantervük szerint eltérhetnek. A Waldorf művészeti nevelés -t a művészetoktatásra és finanszírozására vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál egy művészeti ág egy tanszakán megvalósuló csoportos művészeti képzésként kell figyelembe venni. A Waldorf-iskolák alapító okiratában és működési engedélyében a művészeti ág és a tanszak megnevezésénél a "Waldorf művészeti nevelés"-t kell feltüntetni. 4. számú melléklet a /2009. ( ) OKM rendelethez [8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez] A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat a felvétel során azonos felvételi pontszám esetén kötelesek előnyben részesíteni. 13