BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2014) 52 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany felelősségteljes importőrei körében az ellátási láncra irányadó kellő gondosságra vonatkozóan alkalmazott öntanúsítás uniós rendszerének létrehozásáról {COM(2014) 111 final} {SWD(2014) 53 final} HU HU

2 Bevezetés és háttér Bevezetés A konfliktustól sújtott régiókban található fegyveres csoportok egyebek mellett a később a globális ellátási láncba bekerülő ásványok kitermeléséből és kereskedelméből származó bevételükből finanszírozzák tevékenységeiket. Ennek következtében az ellátási lánc későbbi pontján elhelyezkedő gazdasági szereplőknél felmerül annak a kockázata, hogy az ércek és származékainak vásárlásán keresztül fegyveres tevékenységeket támogatnak, ezért érdekükben áll, hogy az ilyen régiókból származó beszerzéseiket felelősségteljes módon intézzék. A felelősségteljes beszerzés fogalma szerepel az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásában, és összhangban áll az üzleti és emberi jogok tekintetében irányadó évi ENSZalapelvek célkitűzéseivel is. Az iránymutatás és az ENSZ-alapelvek egyaránt arra ösztönözik a vállalkozásokat, hogy a kellő gondosság néven ismert folyamat segítségével ellenőrizzék, hogy kereskedelmi tevékenységük ne járuljon hozzá a konfliktushoz. Szakpolitikai háttér Az elmúlt néhány évben kiemelt figyelmet kapott a nemzetközi közösségtől az ásványok konfliktustól sújtott területekről történő felelősségteljes beszerzése. A kérdés olyan erőforrásokban gazdag régiókat érint, ahol a kormányok és a nemzetközi szervezetek az üzleti élet szereplőivel és civil társadalmi szervezetekkel karöltve kívánnak választ találni a fegyveres csoportok és biztonsági erők finanszírozásának minimalizálására és a jogszerű beszerzésre való törekvés jelentette kihívásra. Ennek eredményeként a kellő gondosság elvének jelenleg számos kerete van érvényben: 2010-ben az Egyesült Államok elfogadta a a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd Frank-törvényt, (a továbbiakban: a Dodd-Frank-törvény), amelynek szakasza a termelési folyamataik során "konfliktusövezetekből származó ásványokat" felhasználó, az Egyesült Államok tőzsdéin jegyzett vállalkozásokat az érintett ásványok származási helyének bejelentésére és a kellő gondosság megfelelő szintjének megvalósítására kötelezi. A konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD útmutatása alapján léteznek jogszabályok a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ruandában. Néhány másik országban (Uganda, Burundi) az OECD iránymutatásának törvénybe iktatásán dolgoznak. Kolumbia és Elefántcsontpart az OECD végrehajtási programjában való részvételét mérlegeli. Az Európai Parlament október 7-én állásfoglalást fogadott el, melyben az Egyesült Államok konfliktusövezetből származó ásványokról szóló jogszabályához hasonló jogszabály meghozatalára kéri fel az Uniót. E politikai igény alapján ez a jelentés azokat a különböző szakpolitikai opciókat értékeli, amelyek a legmegfelelőbben tükrözik az uniós jogszabályalkotás iránti kérelmet az Európai Parlamenttel történő együttműködve. 2

3 A probléma meghatározása A konfliktusoktól sújtott és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzéséhez kapcsolódó az érdekelt felek által a nyilvános konzultáción meghatározott problémák: i. a fegyveres csoportok folyamatos finanszírozása a konfliktusoktól sújtott és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok kitermelése és kereskedelme révén: a probléma természeti erőforrásokban gazdag, de a teljes területén fegyveres konfliktusoknak kitett országokban általános. A jelenség világszerte elterjedt, a hatásvizsgálat azonban elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaság és szomszédos országainak jól dokumentált esetére összpontosít, amelyet az érdekvédelmi csoportok kiemelt figyelemmel tüntettek ki az utóbbi évben; ii. iii. a jogszerű kereskedelem folytatására vagy a kellő gondosság elvének jelenlegi keretben történő önkéntes alkalmazására törekvő uniós downstream vállakozások végrehajtással kapcsolatos kihívásai: számos probléma (átláthatatlan ellátási lánc, bizalmassági megfontolások, a kohók és finomítókra gyakorolt közvetett hatás hiánya, a tudatosság hiánya vagy etikai aggályok) miatt az uniós vállalkozások ügyfeleik igénye alapján nehezen tudnak megfelelni a kellő gondosság elvének; A piac torzulása a kereslet és a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a Nagy-tavak régió országaiból származó ásványok hivatalos piaci árának csökkenése formájában:2010 óta a Kongói Demokratikus Köztársaság a hivatalos export mennyiségének csökkenését, alacsonyabb árakat, valamint az ón, tantál, volfrámérc és arany nemhivatalos kereskedelmének növekedését, valamint az Egyesült Államokbeli és uniós vevőknek történő kiviteli lehetőségek beszűkülését tapasztalja. Ez a folyamat a Dodd-Frank-törvény által közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplők üzleti döntésének tudható be, miszerint beszerzéseiket a jövőben nem a Nagy-tavak régióból intézik. Célkitűzések Konkrét célkitűzések 1. Növelni az EU-ban a kellő gondosság elvét gyakorló kohók/finomítók arányát. 2. Emelni a nyilvános elszámoltathatóság szintjét a kellő gondosság elvének az EU és a kohók általi teljesítésére vonatkozóan. 3. Növelni az EU downstream vállalkozásainak képességét a kohók/finomítók eredményes beazonosítására. 4. Növelni az EU downstream vállalkozásainak alkupozicióját a (kellő gondosság tekintetében) az ellátási lánc távolabbi pontján levő vállalkozásokkal szemben. 3

4 5. Növelni a tájékozottsági szintet a kellő gondosság elvéről, tudatosítani a kellő gondosság elve betartásának fontosságát és az etikai vonatkozásokat az ellátási lánc teljes hosszán az EU területén belül és kívül egyaránt. 6. Bővíteni a kellő gondosság elvének gyakorlati alkalmazását (teljesítését). 7. Ellensúlyozni/csökkenteni a Dodd-Frank-törvény által létrehozott vagy fokozott ellentétes kereskedelmi érdekeket. 4

5 Operatív célok 1. Az uniós és globális kohók láthatóságának és a kellő gondosság elvének megfelelő gyakorlatok szempontjából való átláthatóságának (valamint megfelelőségi szintjének) javítása. 2. A legjelentősebb nem uniós kohókért/finomítókért felelős kormányok figyelmének felhívása a kellő gondosság elvére, az etikai vonatkozásokra, valamint a kellő gondosság elvének való megfelelőség javításának fontosságára. 3. A továbbfelhasználók segítése a kellő gondosság elvének megfelelő gazdasági szereplők (többek között kohók) azonosítását lehetővé tevő mechanizmus kialakítása révén, ami megkönnyítené a beszállítók közötti váltást. 4. A szállítási lánc továbbfelhasználókhoz közeli szakaszai bizonyosságának és átláthatóságának növelése. 5. A kellő gondosság elvével és az etikai vonatkozásokkal kapcsolatos figyelemfelhívás az uniós gazdasági szereplők körében. 6. Kiegészítő pénzügyi ösztönzők létrehozása a kellő gondosság elvének megfelelő gyakorlatok továbbfelhasználók körében történő előmozdítására, illetve támogatására. 7. Az OECD-útmutatás kihasználásának támogatása azon kohók/finomítók körében, amelyek hajlandók a konfliktus sújtotta területeken történő beszerzésre. 8. A konfliktus sújtotta területekről származó nyersanyag iránti kereslet támogatása: a kellő gondosság elvének megfelelő, az érintett területekről nyersanyagot beszerző kohókra/finomítókra való áttérés megkönnyítése az uniós gazdasági szereplők számára. Szakpolitikai opciók A következő politikai lehetőségeket vették figyelembe: 1. opció Önálló uniós közlemény Ez az opció a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményében összegzett intézkedésekből áll, melyek a következők: i. nemzeti kapcsolattartó pontok és az Enterprise Europe Network ösztönöznék az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának alkalmazását; ii. uniós közbeszerzés: szerződésteljesítési záradékok alkalmazása az érintett termékekre vonatkozó bizottsági és uniós tagállami közbeszerzési szerződésekben; iii. pénzügyi támogatás a meglévő OECD-programok számára; iv. bizottsági támogatás az európai ágazat által kibocsátott szándéknyilatkozatoknak, és v. kormányközi fellépések. 2. opció Puha jogi megközelítés Ez az opció az 1. opció alatt ismertetett intézkedéseket kombinálja a Tanács azon ajánlásával, hogy az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával kapcsolatos tudatosság fokozása mellett ösztönözzék annak önkéntes alkalmazását is az uniós vállalkozások körében, különösen a harmadik országok kötelező rendszereinek hatályán kívül eső vállalkozások esetében. 5

6 3. opció Az OECD-útmutatás alapján kidolgozott felelősségteljes uniós importőr tanúsítás keretében kötelezettségeket megállapító rendelet ÖNKÉNTES VÁLTOZAT Ez az opció az 1. opció alatt ismertetett intézkedéseket kombinálja egy rendelettel, melynek célcsoportját az ónt, tantált, volfrámércet, volfrámot és aranyat behozó uniós importőrök képezik, tekintet nélkül a termékek származási helyére. A rendelet az OECD-útmutatás alapján határozza meg azon uniós importőrök kötelezettségeit, akik megfelelési nyilatkozat révén öntanúsítás alapján vállalják, hogy megfelelnek az ónt, tantált, volfrámércet, volfrámot és aranyat behozó felelősségteljes importőr minősítésnek. Annak ellenére, hogy a rendszer alkalmazása önkéntes, az öntanúsítást vállaló uniós importőrök kötelesek az OECD-útmutatás valamennyi elemét átvenni az irányítási rendszerükbe az alábbiak révén: i. ellenőrző és átláthatósági rendszer működtetése az ásványok ellátási láncának teljes hosszán, mely többek között kiterjed az ásványok származási bányájára, valamint a kohókra/finomítókra; ii. az OECD ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modellje szempontjából kockázatot jelentő tényezők azonosítása és értékelése az ellátási láncban; iii. az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégia kidolgozása és végrehajtása; iv. független harmadik féltől származó ellenőrzési garancia az uniós importőr ellátási láncra irányadó kellő gondosságának tekintetében; és v. nyilvános jelentéstétel az ellátási láncra irányadó kellő gondosságról. Az uniós öntanúsító importőröknek évente tájékoztatniuk kell az illetékes tagállami hatóságokat az ellátási láncukban szereplő kohók/finomítók megnevezéséről és földrajzi elhelyezkedéséről. Ennek alapján létrehozzák felelősségteljes kohók/finomítók uniós jegyzékét. A rendszert három év elteltével értékelésnek vetik alá; az eredményeket a jövőbeli uniós megközelítés döntéshozatali igényeihez és a szabályozási keret módosításaihoz fogják felhasználni, és a rendszert adott esetben további hatásvizsgálat alapján kötelezővé teszik. 4. opció Az OECD -útmutatás alapján kidolgozott felelősségteljes uniós importőr tanúsítás keretében kötelezettségeket megállapító rendelet KÖTELEZŐ VÁLTOZAT Ez az opció az 1. opció alatt ismertetett intézkedéseket kombinálja a 3. opció szerinti rendelet kötelezően alkalmazandó változatával, melynek értelmében az ónt, tantált, volfrámércet, volfrámot és aranyat behozó valamennyi uniós importőrt a rendeletben megállapított kötelezettségek hatálya alá vonnának. 5. opció Az Unióban bejegyzett vállalatok tekintetében a kellő gondosságról szóló OECDútmutatásán alapuló kötelezettségeket megállapító irányelv Ez az opció az 1. opció alatt ismertetett intézkedéseket irányelvvel kombinálja, melynek célcsoportját az a közel 1 000, Unióban bejegyzett vállalat képezi, melyek ellátási láncukban ónt, tantált, volfrámot és aranyat használnak fel, tekintet nélkül ezek származási helyére. Az irányelv arra kötelezné az Unióban bejegyzett vállalatokat, hogy a kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatás 'öt lépcsős" keretét a következők révén építsék be irányítási rendszerükbe: i) ellenőrző és átláthatósági rendszer működtetése az ásványok teljes ellátási lánca tekintetében, mely többek között kiterjed az ásványok származási országára, valamint a kohókra/finomítókra; ii. az OECD ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modellje szempontjából kockázatot jelentő tényezők azonosítása és értékelése az ellátási láncban; iii. az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégia kidolgozása és végrehajtása; iv. az Unióban bejegyzett vállalatok ellátási láncra 6

7 irányadó kellő gondosságának független harmadik fél általi ellenőrzésének lefolytatása; és v. nyilvános jelentéstétel az ellátási láncra irányadó kellő gondosságról. Az Unióban bejegyzett vállalatoknak közzé kell tenniük a független harmadik fél által elvégzett ellenőrzés eredményét. 6. opció Importtilalom abban az esetben, ha az ásványi érceket behozó uniós importőrnek nem áll módjában igazolni, hogy megfelel az OECD-útmutatásnak Ez az opció az 1. opció alatt ismertetett intézkedéseket tartalmazza, és emellett előírná az uniós importőröknek, hogy kötelező jelleggel igazolják, hogy megfelelnek az OECD-útmutatásnak. Amennyiben az illetékes tagállami hatóságok rendelkezésre bocsátják a megfelelés igazolását, az importőrök jogosultak az uniós piacra lépni. Ez az opció a nyers gyémántok kereskedelmével kapcsolatos kimberley-i folyamat tanúsítási rendszerének megközelítését, valamint az EK-Szerződés 133. cikkén (jelenleg az EUMSZ 207. cikke) alapuló, a nyers gyémántok importjára és exportjára alkalmazandó szabályokat megállapító, december 20-i 2368/2002/EK tanácsi rendeletet követné. Ebben az esetben nemzetközi megállapodás is alátámasztja az úgynevezett konfliktusövezetből származó gyémántok importtilalmát. Hatáselemzés 1. opció a jelenlegi helyzet fenntartása Ez az opció várhatóan mérsékelt hatást gyakorolna a kellő gondosság elvének megfelelő gyakorlatok downstream gazdasági szereplők általi alkalmazására, azonban csak igen kis mértékben növelné a kellő gondosság elvét alkalmazó uniós és globális kohók/finomítók arányát. A Nagy-tavak régióból származó ásványok piaca torzulásának csökkentéséhez való hozzájárulást ez az opció korlátozott mértékben biztosítja. Összességében az opció várhatóan csak korlátozott hatást érne el a konfliktusövezetekben folytatott ásványkitermelésből és -kereskedelemből származó jövedelem fegyveres csoportok finanszírozására történő felhasználásának csökkentése terén. 2. opció Ezen opció eredményessége az 1. opcióéhoz hasonló. Mindamellett a tanácsi ajánlás várhatóan hozzáadott értéket képviselne, mivel a puha jogszabály elfogadása a láthatóság növelése révén segítené az Európai Uniót a kellő gondosság elvének előmozdításában. 3. opció Ezen opció a fent vázolt célkitűzések elérése terén várhatóan igen eredményes lenne, mivel az összes célkitűzés elérését lehetővé tenné. Az ásványok kitermelését végző bányákhoz igen közel álló importőrökre összpontosító rendszer az ellátási lánc potenciálisan igen eredményes pontját célozza meg. Az opció megkönnyíti az uniós downstream gazdasági szereplők számára a kellő gondosságra vonatkozó meglévő jogszabályi keretek, így többek között a Dodd-Frank törvény előírásainak való megfelelőség biztosítását. Ezenfelül hozzájárul a konfliktus sújtotta területeken folytatott ásványkitermelésből és -kereskedelemből származó jövedelem fegyveres csoportok finanszírozására történő felhasználásának csökkentéséhez, és csökkenti a Nagy-tavak régióból származó ásványok piacának torzulását. 7

8 Az öntanúsítás önkéntes jellegéből adódóan a kellő gondosság elvének való megfelelőség uniós importőrök által viselt teljes költsége a részvételi aránytól, valamint a kellő gondossággal összefüggő költségeknek a társaság árbevételéhez viszonyított arányától függene. Mindamellett ezek a költségek bár nem lennének elhanyagolhatók a legtöbb vállalat számára hosszú távon várhatóan nem haladnák meg a vállalható szintet. A rendszer keretében az öntanúsítást választó importőrnek a kellő gondosságra vonatkozó információkkal kell ellátnia az ügyfeleit, az üzleti titokkal összefüggő aggályok megfelelő tiszteletben tartása mellett. Ez a követelmény a downstream gazdasági szereplőknek is előnyös lenne, mivel lehetővé tenné számukra a kellő gondosság elvével összefüggő saját költségeik jelentős csökkentését. Az 1. opcióban biztosított ösztönzők elérhetősége, valamint a kellő gondosság elvének megfelelő kohók jegyzékének Bizottság általi éves közzététele várhatóan szintén fokozná a rendszer iránti érdeklődést. Ez az opció annyiban is eredményes, hogy pozitív jelzést ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a konfliktus sújtotta térségekből történő beszerzés vállalásával kapcsolatos döntése közvetlen hatást gyakorol az ásványok iránti keresletre. A jogszerű üzleti kapcsolatok ismételt felvétele szintén új, kedvező lehetőségeket nyit meg az érintett térségben, beleértve az állami bevételek növekedését, a bányászati ágazatok formalizációját, a fejlesztés és a környezetgazdálkodás fenntarthatóságának javulását, valamint a magánberuházások beáramlásának és a bányászközösségekben a munkahelyteremtésnek az előmozdítását, ami tovább ösztönzi a helyi gazdaságokat. 4. opció Ennek az opciónak a jóvoltából javulna az uniós downstream gazdasági szereplők azon képessége, hogy megfeleljenek a kellő gondosság meglévő kereteinek, többek között az egyesült államokbeli Dodd-Frank törvénynek. Emellett, a fegyveres csoportoknak az ásványok kitermeléséből származó jövedelme is csökkenne. A 3. opcióhoz képest alapvető különbség, hogy várhatóan nem csökkenne a Nagy-tavak régióból származó ásványok piacának az igen nagymértékben kockázatkerülő beszerzési döntésekre visszavezethető torzulása. Noha kötelező öntanúsítás révén növelhető az uniós vállalatok részvételi aránya, ez az opció nem jár szükségszerűen az összhaszon maximalizálásával. A 3. és a 4. opció rendszere valójában annak keretét teremti meg a konfliktus által érintett területekről beszerző importőrök számára, hogy felelősségteljes beszerzést végezzenek, illetve hogy erősfeszítéseiket a tagállami illetékes hatóságok ellenőrizzék. A rendszer ugyanakkor nem kötelezheti az uniós importőröket konfliktus által érintett területekről történő beszerzésre. A kötelező alkalmazásra vonatkozó forgatókönyv alapján tehát a 3. opcióhoz képest magasabb annak kockázata, hogy az importőrök alternatív beszerzési forrásokat fognak felkutatni. Ezt a következtetést alátámasztják a probléma meghatározásával foglalkozó szakaszban a helyi fejleményekkel kapcsolatban említett tapasztalatok. 5. opció Ez az opció a magas végrehajtási költségek árán fokozza az uniós downstream vállalatok körében a kellő gondoskodással kapcsolatos tudatosságot anélkül, hogy segítséget nyújtana a kellő gondosság végrehajtásából adódó kihívások kivédésében. Ez annak következménye, hogy nő gyakran több tucat szállító közbeékelődésével a downstream vállalatoknak az ásványok uniós piacra való belépési pontjától való távolsága. Minél távolabbi pozícióba kerül a vállalat a kínálati láncban, annál magasabb a kellő gondoskodás végrehajtásához kapcsolódó költség. A fegyveres csoportok ásványok kitermeléséből származó jövedelmének csökkentése tehát várhatóan nem valósítható meg hatékonyan. 8

9 6. opció Ezzel az opcióval elérhetők bizonyos célkitűzések, de az opció maga egy nemzetközi megállapodás közeljövőbeli megkötésétől, illetve következésképpen e megállapodás részes feleinek számától függ. Amennyiben széles körű részvétel valósul meg, akkor várhatón a fegyveres csoportok ásványkitermelésből származó jövedelmek révén történő finanszírozásának csökkenése tekintetében a hatékonyság magas fokú lenne. Ugyanakkor az időtényező szempontjából nem ez a legmegfelelőbb opció, minthogy a probléma kezelése nem halogatható. Az opciók összehasonlítása Az alábbi következtetések vonhatók le a célkitűzések elérése érdekében meghatározott opciók hatékonysága tekintetében. Az uniós közleményben felvázolt intézkedéscsomagot magában foglaló 1. számú opció a megállapított célkitűzések elérése szempontjából a legkevésbé hatékony opciók egyike. A 2. számú szakpolitikai opció amely az 1. opció tanácsi ajánlással megerősített kiterjesztése azonos szintű hatékonysággal rendelkezik, mint az 1. opció. A vizsgálat szerint a 3. számú szakpolitikai opció az egyik leghatékonyabb eszköz a célok eléréséhez. A 4. számú szakpolitikai opció a 3. számú opcióval azonos hatékonyságú, de előidézne negatív hatásokat is, illetve nem jelentene megoldást a legfontosabb problémákra, vagyis a Nagy-tavak régió piacának torzulására. Az Unióban bejegyzett vállalatok számára kötelezettségeket előíró 5. opció a vizsgálat alapján a hatékonyság tekintetében megegyezik az 1., 2. és 3. opcióval. Ami a nemzetközi megállapodással behozatali tilalmat előíró 6. opciót illeti, a hatékonyság szempontjából a kevésbé hatékony 1., 2., illetve 5. opció és a leghatékonyabbnak számító 3. és 4. opció között helyezkedik el. Megjegyzendő, hogy egy nemzetközi megállapodás létrehozása hosszú folyamatot igényel, amely folyamat kimenetele ráadásul bizonytalan. A megcélzott importőrök amelyek elsősorban kis- és középvállalkozások igazgatási terheit illetően a 3. és a 4. szakpolitikai opció összehasonlítása azt mutatja, hogy a 3. opció kisebb terhet jelent abból adódóan, hogy azok a vállalatok érintettek, amelyek saját költség-haszon elemzésük alapján döntöttek az öntanúsítás mellett. A 4. opció ezzel szemben kötelezettségeket ír elő az importőrök számára. Az uniós downstream felhasználóknak azon képessége tekintetében, hogy megfeleljenek az ügyfelek, beleértve az egyesült államokbeli ügyfelek kellő gondossággal kapcsolatos kikötéseinek, a 4. opció várhatóan jobban szolgálja e kikötéseket, minthogy a kötelező jellegű rendszer természetéből adódóan a 3. opcióhoz képest nagyobb számú uniós upstream gazdasági szereplő bevonásával járna. A piaci torzulás problémájának megoldása nélkül azonban fennáll annak veszélye, hogy az így keletkező további kellő gondosság zöld mosáshoz vezet, mivel a vállalati társadalmi felelősségre vonatkozó célokat a gazdasági szereplők a konfliktus sújtotta területekről történő beszerzés nélkül teljesítenék. Az uniós importőrök tevékenység-áthelyezését illetően ismételten meg kell említeni a 3. opció önkéntes jellegét, amellyel kapcsolatban a vizsgálat a 4. opciónál alacsonyabb kockázati szintet jelez. A 3. és 4. opció uniós foglalkoztatás szempontjából történő összehasonlítása alapján a vizsgálat a 4. opció esetében az esetleges nem kívánt hatások magasabb szintjét mutatja. 9

10 A konfliktus sújtotta területek lakosságának megélhetésére, illetve e területek környezetére gyakorolt várható társadalmi hatások tekintetében arra lehet számítani, hogy a 3. opció kedvezőbb eredményekkel szolgál a 4. opciónál. A választott megoldás a 3. opció. Nyomon követés és értékelés A végrehajtás nyomon követésére a tagállamokkal együttműködve kerül sor. A szubszidiaritás elvének megfelelően az érintett információkat elsősorban a tagállamoknak kell gyűjteniük. A végrehajtás megfelelő értékelésének lehetővé tétele érdekében kötelező lesz a rendszeres jelentéstétel. A Bizottság rendszeresen tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot az új kezdeményezés végrehajtásáról. A Bizottság az új kezdeményezés elfogadásától számított három éven belül elvégzi annak köztes értékelését, amelyben értékeli, hogy a kezdeményezés eredményei mennyiben állnak összhangban kitűzött céljaival. Az eredményeket a szakpolitika jövőjére vonatkozó döntéshozatali igényeihez és a szabályozási keret módosításaihoz fogják felhasználni, és a rendszert adott esetben további hatásvizsgálat alapján kötelezővé teszik. 10