ZAJVÉDELEM című távképzési anyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZAJVÉDELEM című távképzési anyag"

Átírás

1 ZAJVÉDELEM című távképzési anyag Készítette: Németh Veronika Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése számára!

2 Felhasználás:...1 Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának...1 belső továbbképzése számára!...1 Bevezető Definíciók, fogalmak A hang fizikai jellemzői A hang egyéb jellemzői A hang terjedésével kapcsolatos fogalmak A hang terjedésének főbb tulajdonságai Zajjal kapcsolatos fogalmak Zajforrások típusai A zaj élettani hatása A hallásról Lehetséges egészségügyi hatások A zaj, mint a halláscsökkenés oka Halláskárosodás formái Halláskárosodás osztályozása Biztonságos zajexpozíciós idők A tartós zaj fiziológiai / pszichológiai hatásai Stratégiai zajtérkép Hogyan készülnek a zajtérképek? Zajcsökkentési lehetőségek A növényzet szerepe a zajvédelemben Zajcsökkentés a szabályozás eszközeivel Zajbírság, intézkedési terv Hazai szabályozás Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok Zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok listája Zajvédelmi szabványok Zajvédelem intézményrendszere Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi és vízügyi miniszter Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Zöld Pont Irodák Települési önkormányzatok Jegyző Polgármester Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Egészségügyi Minisztérium Esetelemzések...18 Zajvédelmi szempontból problémás iskolák vizsgálata Győrben fős diszkót terveztek lakóterület közelébe Győr Szabadhegyen Vizuális mellékletek, ábrák A téma jövőképe Összefoglalás...31 Irodalom...32

3 Bevezető A zaj mindig is jelentős környezeti problémát jelentett az ember számára. Már az ókori Rómában is szabályozták a zajkibocsátást, mert a vasalt kerekű szekerek zörgése felriasztotta a lakosokat. A középkori Európában egyes városokban tiltották éjszaka a lovon való közlekedést és lovaskocsival való áthaladást, hogy biztosítsák a lakosok nyugodt pihenését. A múltbéli zajproblémák azonban összehasonlíthatatlanok a mai modern zajokkal. Rengeteg autó járja a városok utcáit, a közutakat. Megrakott teherautók dübörögnek éjjel-nappal az utakon, amit tetéz a repülőgépek és vonatok zaja. Az Európai Unióban a lakosok mintegy 40 százaléka van kitéve nappal 55 decibelt, 20 százaléka 65 decibelt meghaladó zajszintnek. Minden közlekedési zajt egybevéve az európai lakosság fele vélhetően olyan területen él, ahol nem biztosított a kellően nyugodt, zajmentes környezet. Több mint 30 százaléka van kitéve éjszaka 55 decibel feletti zajszintnek, ami már zavarja a kielégítő alvást. Zajt bocsátanak ki a szellőzőberendezések, irodai és háztartási gépek, éttermek, kávéházak, diszkók, zajonganak a szomszédban, sportrendezvények alatt, játszótereken, és még a szomszéd kutyája is ugat. Tehát életünk minden területére hatással van, nem kerülhetjük el zavarja a kommunikációt, alvásunkat, nincs jó hatással egészségünkre, teljesítményünkre, viselkedésünkre. A többi környezeti problémával összehasonlítva a környezeti zaj szabályozását késleltette, hogy nem voltak tisztában annak egészségre gyakorolt hatásaival. A zaj mérhető ugyan, de mégis szubjektív nem kell ahhoz hatérértéket meghaladnia, hogy zavaróként jelenjen meg. 1. Definíciók, fogalmak 1 A hang szilárd részecskék, folyadékok vagy gázok mechanikai rezgése, amely rendszerint a levegő nyomáshullámai formájában terjed. A zaj szubjektív fogalom ugyanaz a hangjelenség egyik ember számára élvezet, ugyanakkor a másik ember számára zavaró zaj (pl. zenehallgatás). A hang akkor válik zajjá, ha az észlelőt valamilyen tevékenységében vagy állapotában zavarja, idegesíti, idegrendszerén keresztül szervezetét terheli, egyes élettani funkcióit hátrányosan megváltoztatja, egészségét vagy közvetlenül hallószervét károsítja. Kellemetlen hang. Környezetvédelmi szempontból minden olyan hangot zajnak definiálhatunk, amely nemkívánatos fiziológiai és pszichológiai hatással van az egyes emberekre, embercsoportokra függetlenül a hangosságától, erősségétől. 1 Forrás: Borián György Holczinger Imre: isteni szó e a csönd? Zajvédelmi kézikönyv 1

4 1.1. A hang fizikai jellemzői A hang keletkezéséhez szükség van egy közvetítő közegre, rezgő tárgyra. A különböző közvetítő közegeken különböző sebességgel halad át. Ezt terjedési sebességnek (c) hívjuk, ami függ a közeg sűrűségétől és rugalmasságától. Normál páratartalom mellett 20 C-os levegőben 330 m/s a hang terjedési sebessége. A terjedő rezgés frekvenciája (f) az egy másodpercre eső rezgések száma, ami a hangmagasságot is jelöli. Mértékegysége a Herz (Hz). A hullámhossz a hangsebesség és a frekvencia hányadosa: λ = c/f. Mértékegysége a méter. A hangnyomás (p) a hangrezgések által a közegben keltett nyomás. Mértékegysége a Pascal (Pa). 1 Pa = 1 N/m 2 A hangenergia (hangteljesítmény) (P) az adott felületen időegység alatt a felületre merőlegesen átáramló hangenergia. Mértékegysége a Watt (W). A hangintenzitás (I) a terjedés irányára merőleges felületegységen egységnyi idő alatt átáramló energia. Mértékegysége a W/ m 2. A hangszint jellemzésére a decibelt (db) használjuk, ami két mennyiség arányának mértéke. A decibel használatának az oka, hogy fülünk nagyon széles hangnyomástartományt képes érzékelni. Az emberi hallásküszöb a hangszint-skála nulla pontja (0 db), amely 1000 Hz esetén 20 μpa hangnyomást, illetve W/ m 2 hangintenzitást jelent. Hangnyomásszint (L p ) ahol p o = Pa, a hangnyomás alapértéke. Hangintenzitásszint (L I ) ahol I o = W/m 2, a hangintenzitás alapértéke. Hangteljesítményszint (L w ) ahol P o = W, a hangteljesítmény alapértéke A hang egyéb jellemzői A hangmagasságot a hang frekvenciája határozza meg minél magasabb a frekvencia, annál magasabb hangot hallunk. Az emberi fül számára hallható hangmagasság-tartomány körülbelül a 20 Hz-20 khz közötti tartományba esik. A hangmagasság érzete a frekvencia logaritmusával arányos. A hangosság a hang fülünk által érzékelt intenzitásának, erősségének mértéke. 2

5 Szoros kapcsolatban áll a hangnak, mint rezgésfolyamatnak az intenzitásával, amplitúdójával, illetve függ a hang összetételétől, spektrumától, zenei hang esetén magasságától. Ez az összefüggés erősen szubjektív, csak kísérleti úton határozható meg. A Weber-Fechner-féle törvény szerint a hangosság a hangintenzitás logaritmusos függvénye, tehát a decibelben mért hangnyomásszint egy adott frekvencián azonos az érzékelt hangosságszinttel. Ezt a skálát nevezik phon-skálának, ily módon a phon a hangosság mértékegységeként használható. Eltérő hangszíne miatt halljuk más-más jellegűnek a különböző forrásból származó azonos hangmagasságú hangokat A hang terjedésével kapcsolatos fogalmak Az emisszió a hang kibocsátása. A transzmisszió a hang terjedése. Az imisszió a kibocsátott hang környezetben való érzékelése. A hanglökés (hangimpulzus) rövid ideig tartó, 10 másodpercnél rövidebb ideig tartó hang. A rövid idejű hang 10 másodperc és 1 perc közötti hang. A tartós hang az egy percnél hosszabb ideig tartó hang. Az állandó hang jellegét megtartva folyamatosan ismétlődik. Míg a változó hang a hanghatás alatt megváltoztatja jellegét A hang terjedésének főbb tulajdonságai A hanghullámok terjedése minden irányban azonos sebességgel történik, a rezgés amplitúdója a hangforrás középpontjától távolodva csökken. Ha a hang útjában nincs visszaverő vagy elnyelő felület, akkor a hang szabadon terjedhet, a forrástól távolodva egyenletesen csökken a hangszintje. Ha a hang akadálynak ütközik, részben visszaverődik (reflexió) róla, részben elnyelődik (abszorpció) benne, részben áthatol rajta. A hangot csak akkor tudja elnyelni az akadály, ha a hang hullámhosszánál nagyobb a mérete. Ezért nehéz a mély hangok szigetelése például egy 100 Hz rezgésszámú hang hullámhossza 3,4 m, ami azt jelenti, hogy 3,4 m vastag szigetelés kellene! 1.5. Zajjal kapcsolatos fogalmak Zajforrásnak nevezünk minden olyan anyagot, amely valamely ráható energia által rezegni kezd. Ezt az energiát átadja a körülötte lévő, vele érintkező vezetőközegnek pl. levegőnek, és ez által hallhatóvá válik. Környezeti zajnak hívjuk a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a káros hatású kültéri zajt - jogszabály határozza meg azon tevékenységek körét, melyek a környezeti zajért felelősek. A környezeti zaj veszélyes mértékűnek tekinthető, ha a zajterhelés, illetve zajkibocsátás meghaladja a határértéket vagy olyan szabadidős zajforrásból származik, amelyre jellegéből adódóan határértéket nem lehet megállapítani, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja. 3

6 A környezetvédelmi törvény értelmében a környezeti zaj- és rezgésvédelem azokra mesterségesen keltett energia kibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A zajvizsgálaton mért zajszint értékét egy követelményértékhez (határértékhez) hasonlítjuk. A zajszint mértékegysége a decibel, db. A db(a) mértékegység (A)-ja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallást utánozza a mérőműszerben. A hallás frekvenciafüggő, a mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért alacsonyabb frekvenciákon erősebb zajszint engedhető meg. A zajterhelési határérték rendelettel előírt, megengedett egyenértékű hangnyomásszint, amelynek a zajtól védendő homlokzat előtt vagy épületek helyiségeiben kell teljesülnie. Ha a megítélési időben különböző időtartamú, kis és nagy zajszintek váltakoznak, ezek hatásával egyenértékű zajszintet (hangnyomásszintet) számolunk ki, és hasonlítunk a teljesítendő határértékhez. A megítélési idő az az időtartam, amelyre a mért zajt vonatkoztatjuk. A rövidebb megítélési idő szigorúbb követelményt jelent, mert előírás szerint a legkedvezőtlenebb, folyamatos időszakot kell kiválasztanunk a méréskor. A zajkibocsátási határérték a Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a Polgármesteri Hivatal jegyzője által kiadott egyedi határérték, amely a környezeti zajterhelési határérték teljesülését biztosítja. Ez az a határérték, amelyet a zajforrás üzemeltetőjének be kell tartania, különben környezetvédelmi bírság fenyegeti. Bizonyos esetekben szigorúbb a zajterhelési határértéknél. A zajjellemző a környezeti zaj leírására szolgál. A káros hatással arányos fizikai mennyiség. Az alábbi zajjellemzőket különböztetjük meg: L den napi (napközben-este-éjszaka) zajjellemző a teljes napi zajterhelésre vonatkozik L éjjel (éjszakai, 22:00-06:00) zajjellemző az éjszakai időszak zajterhelésére vonatkozik. L este (esti, 18:00-22:00) zajjellemző az esti időszak zajterhelésére vonatkozik. L napköz (napközbeni, 06:00-18:00) zajjellemző a napközbeni időszak zajterhelésére vonatkozik Zajforrások típusai A környezetünk zajviszonyait számos tényező határozza meg elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei. Közlekedési zajforrás a közlekedési útvonalak - közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér. Az egyre jelentősebb közúti közlekedés miatt (egyre több az autó az utakon) egyre nagyobb problémát jelent a közúti forgalom zaja. A közlekedés zajszintje a sebességtől, a forgalom nagyságától, sűrűségétől, a tehergépjárművek, kamionok arányától, az utak burkolatától, a terület beépítettségétől, a növénytakarótól függ elsősorban. A zajhatást befolyásolja a napszak is hisz éjszaka hangosabbnak érzékeljük a zajokat. 4

7 Szabadidős zajforrásnak minősül a környezeti zajt előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép. A lakosság nyugalmát megzavarják a szórakozóhelyek, szabadtéri koncertek, rendezvények dübörgése, de itt kell megemlíteni a szomszédban végzett szabadidős tevékenységeket, mint a barkácsolás, fűnyírás. Üzemi zajforrás a környezeti zajt előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, annak telephelye, a termeléshez, működéshez szükséges gépek, berendezések, a telephelyen belüli járműhasználat, járműmozgás, rakodás. Jellemző üzemi zaj például a szellőztető berendezések, kompresszorok, gőz- és gáznyomáscsökkentők által kibocsátott zaj. Az ipari létesítmények létesítményen kívüli zajterhelése ott okoz a legtöbb problémát, ahol a lakó- és munkahelyek egymáshoz közel helyezkednek el. Erre megoldást jelenthet, ha az üzemeket a városok határába telepítik, ipari parkokba ez viszont a közlekedésből származó zaj növekedésével jár. 2. A zaj élettani hatása 2.1. A hallásról A hallás nagyon fontos kommunikációs eszközünk. Hiánya vagy csökkenése kihat az emberi szervezet teljes működésére. A hallószerv - fül - a fizikai hangingereket elektromos jelekké alakítja, melyek a hallópályákon az agyi központokba vezetődnek, ahol hangérzetté alakulnak. A hanghullámok a hallójáraton keresztül a dobhártyát megrezegtetik. Ez a rezgés a hallócsontláncolat - kalapács, üllő, kengyel - segítségével a belső fülbe jut, ahol a csiga folyadékterei által körülvett, a hangingertől ingerületbe kerülő Corti-szerv szűrsejtjeiben létrejön az elektrofizikai inger. Az így kódolt információ a hallóideg különböző pályáin és magvain keresztül a nagyagykéreg megfelelő központjaiba kerül. Itt a dekódolt jelek érzetté alakulnak, felfogjuk azokat, és újabb agyi területek bekapcsolódásával beszéddel vagy cselekvéssel válaszolunk rájuk. Ha a hallószerv valamelyik részének működése zavart szenved, és a hangfeldolgozás hibás vagy nem működik, létrejön a nagyothallás. Amennyiben a hangvezető rendszerben van a hiba, akkor vezetéses halláscsökkenés, ha a belső fültől az agyig lép fel a károsodás, idegi halláscsökkenés a következmény. Lehet természetesen a kettő kombinációja is, ez a kevert típusú hallászavar. A halláscsökkenés lehet veleszületett vagy szerzett. A nagyothallás okai lehetnek: - A külső fül betegségei pl. külsőhallójárat-gyulladás, csontkinövés, fülkagyló és a hallójárat torzulásai - A középfül betegségei pl. krónikus középfülgyulladás; fejet ért sérülés esetén előfordulhat dobhártyarepedés, hallócsontficam - A belső fül betegségei pl. Meniere betegség; vírusfertőzések hatására (rubeóla, kanyaró, mumpsz) kialakuló halláskárosodás; zajártalom következményeként kialakuló 5

8 halláskárosodás - Időskori halláskárosodás 2.2. Lehetséges egészségügyi hatások Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alábbi csoportokba sorolta a zaj hatásait: - halláskárosodás - beszédérthetőség csökkenése - alvászavarok - fiziológiai reakciók pl. magas vérnyomás - stressz, depresszió, mentális betegségek kialakulása - teljesítmény csökkenése - viselkedési zavarok, düh 2.3. A zaj, mint a halláscsökkenés oka Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja. A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amelyet a süketszobában a vizsgált személy fülével még éppen érzékel. A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Három formáját különböztetjük meg: Időszakos hallásvesztés (halláscsökkenés) TTS (temporary threshold shift) A terhelés hatására a fül ezzel védekezik a zaj hatása ellen a hallásképesség 16 órán belül visszaáll az eredeti szintre, amennyiben nem éri újabb jelentős zajterhelés. Tartós hallásvesztés Ha a hallásvesztés a terhelés megszűnte után óra alatt áll vissza az eredeti szintre. Maradandó hallásvesztés (halláskárosodás) PTS Ha 40 órán túl sem áll vissza az eredeti hallásképesség (PTS = permanent threshold shift) 2.4. Halláskárosodás formái Halláscsökkenéskor a 0 db-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken. Mértéke az intenzitásszint és a hatás idejének függvénye. Típusai: - Maradandó halláscsökkenést okozhat a tartósan ható 85 db feletti zajszint - elsősorban foglalkozási ártalom. - Átmeneti halláscsökkenést okozhatnak a rövidebb ideig ható zajok, pl.: 80 db-es, 4 órán át ható, vagy 120 db-es 3 percen át ható zaj. 40 db-es hallásküszöb-emelkedés gyógyulási ideje több hét is lehet. 50 db-es hallásküszöb-emelkedés fölött a károsodás maradandó. 6

9 A fülzúgás általában átmeneti, maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik Halláskárosodás osztályozása 1 A WHO osztályozásnak megfelelően a halláskárosodás az un. beszédfrekvencián mért átlagos hallásszint szerint sorolható be, ami a jobban halló fül hallásszintje 0,5 2 khz frekvencián (BEHL khz) Az újabb és inkább ajánlott, az EU munkacsoport által készített klasszifikáció alapját a 0,5 4 khz-en végzett mérés adja (BEHL khz) A halláskárosodás besorolása a jobbik fül hallásküszöbe szerint történik. A halláskárosodás WHO (1991) EU munkacsoport (1996) fokozata Enyhe halláskárosodás db 20 db < BEHL0,5 4 khz < 40 db Mérsékelt db 40 db <= BEHL0,5 4 khz < 70 db halláskárosodás Súlyos halláskárosodás db 70 db <= BEHL0,5 4 khz < 95 db Igen súlyos halláskárosodás > 80 db BEHL0,5 4 khz" >= 95 db 1. táblázat A halláskárosodás fokozatai Bár ezek tényezők nem okoznak tartós süketséget, de megemelik hallásküszöbünket. Itt kell beszélnünk az átmeneti küszöbeltolódás fogalmáról: a hallás érzékenységének átmeneti romlása a zajhatás következtében. Az eltolódás mértékét a zaj hangossága és időtartama befolyásolja. E két tényezőtől függ a normális küszöbérték visszaállásáig eltelt idő is. Érdekes, hogy alacsony frekvenciájú zaj esetén a nők kisebb küszöbeltolódást mutatnak, mint a férfiak, viszont a férfiak küszöbeltolódása alacsonyabb a magas frekvenciájú zaj esetében Biztonságos zajexpozíciós idők Maximális zajszint db (A) 85 8 óra 88 4 óra 91 2 óra 94 1 óra perc perc perc 1 Forrás: alapulo/tenyeken alapulo ?#ebm00845.T perc 7 Biztonságos napi zajexpositiós idő 115 Legfeljebb 30 másodperc

10 2. táblázat Biztonságos zajexpozíciós idők 2.7. A tartós zaj fiziológiai / pszichológiai hatásai db közötti zaj: zavarja az alvást, ingerlékenységet, fáradtságot okoz; az alvás nem regenerál, nem pihentet, az alacsonyabb frekvenciájú zajok már ennél alacsonyabb zajszint esetén is zavaróak lehetnek; 55 db fölött zavarja a nagy koncentrációt igénylő szellemi tevékenységet A zajszint és a beszéd szintje között 15 db különbségre van szükség ahhoz, hogy az 50 db(a) intenzitásszintű beszéd érthető legyen. Ez körülbelül megegyezik az emberi beszéd hangosságával 1 m távolságból mérve. Ebből az következik, hogy pl. iskolában, telefonálás közben a környezet zajszintje az érthetőség érdekében nem lépheti túl a 35 db(a) szintet db közötti zaj: minden fajta szellemi tevékenység végzését zavarja; a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolja az egyes szervek működését (pl. növekszik a szervezet oxigénfogyasztása, emelkedik a vércukorszint) Hogy 60 db(a) vagy e fölötti zajszintre mennyire vagyunk érzékenyek, a zajterhelés folyamatosságától függ szakaszos terhelés esetén az idegrendszerünk folyamatosan készenlétben áll az újabb kellemetlen inger fogadására, így ezek az impulzusszerű erős zajok zavaróbbnak hatnak, mint az egyenletes, folyamatos zajok, még akkor is, ha a két zajforrás ugyanolyan egyenértékű hangnyomásszintű. 85 db fölött: bármilyen tevékenység végzését zavarja; a monoton zajok ellen sem tud már a szervezet védekezni, emelkedik a vérnyomás, megváltozik a vérösszetétel, a szívműködés, a hormonháztartás; az emberek viselkedése megváltozik, agresszívebbek, kevésbé segítőkészek Tartós zajban csökken az ember teljesítő- és koncentráló képessége, kreativitása. Az idegrendszer túlterheltség miatt nő a fáradékonyság és a hibaarány. A fokozódó stressz depresszióhoz vezethet. A gyerekek magas zajszintben kevésbé motiváltak, és nehezebben tanulnak meg olvasni is. 3. Stratégiai zajtérkép A stratégiai zajtérképek megmutatják adott terület zajterhelését, valamint a várható jövőbeli zajhelyzetet. A térképeken megjelenített zaj terjedését befolyásoló tényezők és forgalmi adatok az adott területre jellemző éves átlagos értékek. (Ezért nem vethetők össze a stratégiai zajtérképek eredményei a zajkibocsátási határértékekkel!!! A stratégiai zajtérkép alapján bírság nem szabható ki, környezetvédelmi hatósági intézkedés nem folytatható le. A zajkibocsátási határértékeknek való megfelelést a legjellemzőbb állapot alapján lehet ellenőrizni műszeres méréssel.) 8

11 A stratégiai zajtérképek szolgálnak alapul az intézkedési terveknek. Az Európai Unió 2002-ben fogadta el a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvet (2002/49/EK irányelv), ami az egységes módszernek köszönhetően összehasonlíthatóvá teszi az EU városaiknak zajhelyzetét. Az irányelv előírja stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését - a nagyvárosi agglomerációkra ( fő lélekszám fölött), - a nagy forgalmú vasutakra ( jármű/év forgalom fölött), - a nagy forgalmú közutakra ( jármű/év forgalom fölött) és - a nagy forgalmú repülőterekre ( repülési művelet/év forgalom fölött). Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről szóló 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet, illetve a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20) KvVM rendelet megalkotásával Hogyan készülnek a zajtérképek? A zajtérképek alapja a zajforrások és a zaj terjedésének modellezése. Ipari létesítmények esetében végeznek csak méréseket, a lakott területeket terhelő zaj mértékét számítással határozzák meg. Digitális térképeken ábrázolják a zajforrásokat (közutakat, vasutat, repülőteret, ipari létesítményeket), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl. építmények, zajvédő falak, töltések) és a zajtól védendő épületeket (pl. lakóépületek, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények). A zajforrásokhoz rendelt adatok (mint a forgalmi adatok, zajmérési eredmények, a zaj terjedését és a zajkeltést befolyásoló tényezők), illetve a zajtól védendő épületekhez rendelt adatok (érintett emberek száma) alapján egy erre a célra kifejlesztett számítógépes program készíti el a stratégiai zajtérképet. (Az így elkészült térkép eredményei méréssel nem ellenőrizhetők vissza, hiszen a program éves átlagos adatokkal, egyszerűsítésekkel számol.) A stratégiai zajtérképezés során többféle térképtípus készül. A zajterhelési térképen az adott területet a zaj mértékének függvényében színezik ki 5 db-es sávokban. A konfliktustérképen ábrázolják, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel haladja meg a stratégiai küszöbértéket, ami az elérendő célértéket, és nem a határértéket jelenti. A konfliktustérképről leolvashatóak a zajterhelés szempontjából kritikus területek. Akciótérképet készítenek a jelenlegi és a tervezett zajhelyzet közti különbség megjelenítésére - ebből több változat is készül. Az érintettségi térképről tudhatjuk meg, hogy becsülhetően mekkora az adott zajterhelésnek kitett homlokzathoz tartozó lakásokban élők száma, illetve mennyi az adott zajszintnek kitett iskolák és egészségügyi intézmények száma. A térképeken zajhelyzetet kétféle mutatóval ábrázolják - L den és L éjjel Minden területre készül egy zajterhelési és egy konfliktustérkép a közút, vasút, légi közlekedés és ipari létesítmények zajkibocsátását külön térképen ábrázolva nem csak 9

12 a zajforrásokat, de a zajhelyzet két mutatóját is. Így összesen 16 térkép készül el a nagyvárosi agglomerációkra. 4. Zajcsökkentési lehetőségek A különböző zajforrásokból származó zajterhelések csökkentésére többféle módszer létezik: - aktív zajcsökkentés (emisszió csökkentése műszaki megoldásokkal) - passzív zajcsökkentés (zajtól való elszigetelés) - transzmissziós védekezés (pl. zajvédő fal) A legnagyobb eredmény a lehetőségek együttes kihasználásával érhető el. Mindemellett azok a lehatásosabb beavatkozások, melyek a zajterhelést a zajforrásnál csökkentik A növényzet szerepe a zajvédelemben Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet. A közlekedés zaja, a hangkeltő eszközök tömeges elterjedése, a gépek lármája, a reklám-és szórakoztató ipar fokozódó terhelést jelent az ember számára. Műszeres mérések igazolják, hogy a háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a növény tulajdonságában rejlik, hisz levelek közti légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmas ellenállása hangtompító. Ezen felül létezik az elfedő zaj, vagyis a levelek zizegése, amely pihentető hatású zajcsökkentő tényező. A növényfal zajvédő képessége függ annak szélességétől. A növényfal szélességét általában a zajterheléshez kell igazítani, amely a forgalom függvénye. Az erdősávban a pázsitfűfélék, sarjak, illetve cserjék nem nélkülözhetők, mert azok a zajforrást jelentő kipufogó csövek magasságában nyújtanak elsődleges védelmet A védősávok nem a zaj teljes kiszűrését jelentik, hanem a zajhatást a megengedett határérték alá szorítják Zajcsökkentés a szabályozás eszközeivel - törvények, rendeletek - szabványok - bírság 4.3. Zajbírság, intézkedési terv A zajbírság a zajterhelési határértéket meghaladó zaj kibocsátása esetén kiszabható környezetvédelmi bírság, amelyet a zajforrás üzemeltetője, a zaj okozója köteles a zajártalom mértéke szerint kifizetni. A környezetvédelmi hatóság zajbírság fizetésére kötelezi a környezeti zajforrás 10

13 üzemeltetőjét, ha az üzemeltető - az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket túllépi, - az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi, - az építési zajforrás esetén a zajterhelési határértéket túllépi, - a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, - a zaj elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti. Bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki. Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési tervet kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell a zaj csökkentésére tervezett tevékenységeket, azok várható eredményét, és az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját. Abban az esetben, ha az üzemeltető nem teljesíti, vagy csak részben teljesíti az intézkedési tervben vállaltakat, akkor a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet db túllépés között korlátozza, db túllépés között felfüggeszti, - 10 db túllépés felett megtiltja. A zajbírság megállapításához a környezetvédelmi hatóságnak zajvizsgálatot kell elvégezni. Abban az esetben, ha a zajforrás működésében, a zajkibocsátásban nem történt változás, és ha a zajforrás területén nem változott semmi, ami indokolná az újbóli vizsgálatot, ismételten kiróható zajbírság. A zajbírságot a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni. A zajbírságot különböző tevékenységek üzemi, építési vagy szabadidős tevékenység, illetve a védendő terület figyelembevételével (pl. lakó-, üdülőterületek, oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek, temetők, közkertek, közparkok, védendő homlokzatok) különböző számítási módszerekkel határozzák meg a 284/2007 (X.29.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint. Üzemi vagy szabadidős zajongás esetén zajbírság 6 havonta ismét kivethető. Építésügyi tevékenység esetén a zajbírság szigorúbb (másfélszeres szorzóval számol), ha a legnagyobb határérték-túllépés este 10 és reggel 6 óra között történik. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a határérték túllépése az ismételt zajvizsgálatot követően fennáll, úgy akár havonta kiszabható bírság. Előfordulhat az is, hogy az üzemeltető a határérték betartása alól felmentést kap. 5. Hazai szabályozás 5.1. Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 11

14 A rendelet szabályozza a zajtól védendő területek, illetve a zajtól védendő helyiségek zajterhelési határértékeit. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A rendelet a zaj- és rezgésvédelmi előírások széles körét érinti, így többek között rögzítik az üzemi, építési, közlekedési és szabadidős zajforrások létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos teendőket; az eljáró hatóságokat; intézkedési tervek készítését; fokozottan zajos övezetekkel kapcsolatos előírásokat; csendes övezetekkel és zajvédelmi szempontból fokozottan védett területekkel kapcsolatos előírásokat; a határértékek megállapítását és az ellenőrzés módját; a zaj- és rezgésvédelmi szakértő szerepét; a bírságolás rendjét. 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról A jogszabály meghatározza: a zajkibocsátási határérték megállapításának módszerét; az üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására szóló kérelem tartalmát; az üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról szóló jelentés tartalmát; az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszerét; a zajforrások mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit. 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről kijelöli azokat a területeket és közlekedési létesítményeket, amelyekre a rendelet hatálya kiterjed; rendelkezik a startégiai zajtérkép, illetve az intézkedési terv elkészítéséért, közzétételéért és jóváhagyásáért, valamint az adatszolgáltatásért felelős szervekről; megadja az eljárási szabályokat; rögzíti az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit; kitűzi a határidőket; rendelkezik a nyilvánosság bevonásának, valamint a zajtérképek és intézkedési tervek közzétételének módjáról. 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól A stratégiai zajtérképek elkészítésének részletes, műszaki jellegű szabályait tartalmazza, mint például: 12

15 a zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezéseket; zajjellemzők meghatározásához figyelembe veendő paramétereket; a stratégiai zajtérképek elkészítésének pontos számítási módszerét, az erre vonatkozó kibocsátási és terjedési modelleket; a zajtérképek megjelenítési módját; a számítások ellenőrzésére szolgáló mérési módszerek leírását. 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet. a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről. A rendelet meghatározza a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében a munkahelyen végzendő zajvizsgálatok rendjét és a szükséges intézkedéseket Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok listája 27/2008. (XII. 3.) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet. a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légijárművek zajkibocsátásának 13

16 korlátozásáról 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól 5.3. Zajvédelmi szabványok MSZ :2002. Hangterjedés a szabadban. MSZ :1998. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése. MSZ :1985. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása. ÚT :2003. Közúti közlekedési zaj számítása. MSZ :1992. A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj. MSZ 15037:2000. Lőterek zajkibocsátása és az okozott környezeti zajterhelés vizsgálata. MSZ :1984. Kötöttpályás járművek zaja. Helyi közforgalmú járművek által kibocsátott zaj vizsgálata. MSZ :1990. Vasúti közlekedési zaj számítása. MSZ :1992. A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj. MSZ :1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj. MSZ :1992. A közlekedési zaj mérése. Repülési zaj heliportok és kisrepülőterek környezetében. MSZ EN ISO 140-4:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 4. rész: Helyiségek közötti léghangszigetelés helyszíni vizsgálata. MSZ EN ISO 140-5:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 5. rész: Homlokzati elemek és homlokzatok léghangszigetelésének helyszíni vizsgálata. MSZ EN ISO 140-7:2001. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének vizsgálata. 7. rész: Födémek lépéshangszigetelésének helyszíni vizsgálata (ISO 140-5:1998). MSZ EN ISO 717-1:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész: Léghangszigetelés. MSZ EN ISO 717-2:2000. Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének 14

17 értékelése. 2. rész: Lépéshang-szigetelés. MSZ / Épületakusztika. Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei. MSZ / Épületakusztika. Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei. MSZ EN ISO 11201:1998. Akusztika. Gépek és berendezések által kibocsátott zaj. A kibocsátási hangnyomásszintek mérése a munkahelyen és más meghatározott helyzetekben. Műszaki módszer lényegében hangvisszaverő sík feletti szabad hangtérben. MSZ EN ISO :1999. Akusztika. Gépeket üzemeltető kis zajú munkahelyek tervezésének ajánlásai. 2. rész: Zajellenőrzési mérések. MSZ EN ISO 3744:1998. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás felhasználásával. Műszaki módszer alapvetően szabad térben, visszaverő sík felett. MSZ EN ISO 3746:1999. Akusztika. Zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása hangnyomás-méréssel. Tájékoztató módszer visszaverő sík feletti mérőfelület alkalmazásával. MSZ EN ISO :1998. Akusztika. Géptokok hanggátlás-jellemzőinek meghatározása. MSZ ISO :1995. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez. MSZ ISO 1999:1995. Akusztika. A munkahelyi zajhatás meghatározása és a zaj által okozott hallásromlás becslése. MSZ 13018:1991. Rezgések épületre gyakorolt hatása. 6. Zajvédelem intézményrendszere 6.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2 A környezet- és természetvédelem 1988-ban került minisztériumi szintű irányítás alá, ugyanis ekkor jött létre az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal összevonásával a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A zajvédelem szempontjából a tárca feladata azoknak a jogszabályoknak a megalkotása, amelyek a termelő és szolgáltató létesítményektől, építkezésektől, közutaktól, vasutaktól származó, munkahelyen kívül elszenvedett zajok és mechanikai rezgések megelőzését és a már kialakult kedvezőtlen állapot javítását szolgálják. Vizsgálja és szabályozza az egyes szabadban használt berendezések és háztartási gépek zajvédelmi szempontú piacra bocsátásának feltételeit is. A repülőterekre vonatkozó zajvédelmi szabályokat a közlekedésért felelős tárcákkal közösen állapítja meg. 2 Forrás: magyarorszag.hu 15

18 A környezeti zajhelyzet javítását a környezetvédelmi tárca jogszabálya alapján készített stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek biztosítják. Az intézkedési tervekben rögzített feladatok ellenőrzésében, a szükséges EU adatszolgáltatások előkészítésében nagy feladat hárul a zöldhatóságokra A környezetvédelmi és vízügyi miniszter A környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány környezetvédelemért, természetvédelemért, vízgazdálkodásért, és űrkutatásért felelős tagja. A környezetvédelmi miniszter készíti elő a környezetvédelemért való felelőssége körében a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemről szóló jogszabályokat, továbbá miniszteri rendeletet ad ki törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján. A miniszter irányítása alá tartozik: - az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, - a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, - a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, - a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, - a nemzeti parkok igazgatóságai Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 3 A Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az OKTVF a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Közigazgatási eljárásban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség felettes, valamint felügyeleti szerve. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség feladatai közé tartozik: - a jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkör ellátása, a felügyelőségek hatósági munkájának ellenőrzése. - a külön jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök ellátása, vagyis engedélyek kiadása. Az első fokon a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben kötelez és bírságol. - a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatok irányítása. - az EU integrációval kapcsolatos, a feladat- és hatáskörét érintő tevékenységek. Azokban az ügyekben, amelyekben elsőfokon a kistérségi székhely település jegyzője járt el, másodfokon az illetékes felügyelőségnek kell eljárni. 3 Forrás: 16

19 6.4. Zöld-Pont Irodák 4 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti keretein belül Zöld-Pont Irodák működnek, mely egy országos lefedettségű, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tájékoztató hálózat. Feladata biztosítani a környezeti információkhoz való hozzáférést. A Zöld-Pont Irodák feladatai: - lakossági panaszok, bejelentések megoldásának előkészítése, - hatósági intézkedés szükségessége esetén a lakossági panaszok, bejelentések területileg illetékes hatóságokhoz való továbbítása - egyablakos hatósági ügyintézés feltételeinek megteremtése és gyakorlati megvalósítása, - igazolások, engedélyek kiadásába, - tájékoztatás nyújtása az aktuális környezeti adatokról, információkról, - biztosítani a jogszabályokhoz való hozzáférhetőséget, - ingyenes kiadványok, szakmai tájékoztatók biztosítása Települési önkormányzatok 5 A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatait az évi LIII. törvény írja elő. A települési önkormányzat - Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is - a környezet védelme érdekében: - biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; - önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; - a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; - együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; - elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; - a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. Az önkormányzat által elkészített települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell a zaj és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Amennyiben az önkormányzat stratégiai zajtérkép készítésére is kötelezett, a környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell a stratégiai zajtérkép alapján készítendő intézkedési tervek feladatait, előírásait is Jegyző 6 A elsőfokú hatósági jogkört a kistérségekről szóló külön jogszabályban meghatározott kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja zajvédelmi ügyekben 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján jár el a rendeletben szabályozott tevékenységek - épületek 4 Forrás: Forrás: net.jogtar.hu 17

20 építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés, gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, nagykereskedelem, kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, reklám, piackutatás, építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés, alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység - esetén. A jegyző az országos és az önkormányzati szabályok keretei között jogosult a szolgáltató tevékenységet ellátó létesítményekre zajkibocsátási határértéket megállapítani, államigazgatási hatáskör birtokában Polgármester 7 A polgármester a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységeket korlátozhatja, akár fel is függesztheti Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladatai között kidolgozza és ellenőrzi a belső terekben, munkahelyeken érvényesülő zaj és rezgés határértékeit. Közreműködik a környezeti imissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében Egészségügyi Minisztérium A munkavállalókat érő zaj- és rezgésterhelés szabályozása az egészségügyért felelős tárca feladata a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet alapján. 7. Esetelemzések Zajvédelmi szempontból problémás iskolák vizsgálata Győrben A Reflex Környezetvédő Egyesület szakemberei az 1997/98-as tanévben megvizsgálták néhány győri, zajvédelmi szempontból problémás iskola zajterhelését. A gépjárművek forgalomszámlálásával egybekapcsolt műszeres mérések megállapításait a zajvédő csoport jegyzőkönyvben foglalta össze. Mérési helyek: Munkánk során a győri belváros átmenő közúti gépjárműforgalmának nagyságát, összetételét vizsgáltuk, valamint ezek zajkibocsátási hatását a közelben épített iskolákra. A mérési helyeket az alábbi forgalom szempontjából frekventált útszakaszokon jelöltük ki: - a Szent István út keleti és nyugati végén (négy iskolai mérési pont), 7 18

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (X.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A ZAJVÉDELEMRŐL Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a városban

Részletesebben

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma a környezeti zaj és rezgés ellen védelem

Részletesebben

Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól

Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól Halmaj Község képviselő-testülete a zaj és rezgésvédelemről szóló többször módosított

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete Nagykörű Község Önkormányzatának 20/2001. /XI. 22./ önk. sz. rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete a zajártalom elleni védekezésről Nagykörű Község

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel

Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képvisel 1 Kunszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete a helyi zaj-és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról Kihirdetve: 2013. augusztus 29. Kifüggesztve:

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló Algyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/1998. (VI.26) Kt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetben

Részletesebben

Zaj- és rezgés védelem

Zaj- és rezgés védelem Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének

Részletesebben

CSABACSÜD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/ 2004.(V.1.) KT. SZÁMÚ R E N D E L E T E

CSABACSÜD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/ 2004.(V.1.) KT. SZÁMÚ R E N D E L E T E CSABACSÜD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/ 2004.(V.1.) KT. SZÁMÚ R E N D E L E T E A ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEMRŐL ( egységes szerkezetbe foglalva) Csabacsűd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.

Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus. Zajvédelem. Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte. Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus Zajvédelem Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu 1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak 2. A hangok érzékelése

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. -ban, a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr.

A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr. A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma 284/2007.(X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

a) módosította 25/2013. (VI.27.) rendelet 11. (2) bekezdése /2013. VI.27.- 2013. 09. 26./

a) módosította 25/2013. (VI.27.) rendelet 11. (2) bekezdése /2013. VI.27.- 2013. 09. 26./ 1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról a) módosította 25/2013. (VI.27.) rendelet

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 23/2009.(VI.30.) sz. rendelettel módosított 17/2008 (V.30.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 23/2009.(VI.30.) sz. rendelettel módosított 17/2008 (V.30.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 23/2009.(VI.30.) sz. rendelettel módosított 17/2008 (V.30.) SZ. RENDELETE a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva:

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 85. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és

Részletesebben

Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről

Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről Mucsony Nagyközség képviselő-testülete a lakosság nyugalmának fokozottabb védelme érdekében, az 1990. évi

Részletesebben

Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete. A zajártalom elleni védekezésről.

Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete. A zajártalom elleni védekezésről. Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete A zajártalom elleni védekezésről. (Egységes szerkezetbe foglalva) Izsák Nagyközség Képviselőtestülete

Részletesebben

25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet 25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló többször módosított 28/2003. (V.14.) ök. sz. rendelet módosítására

Részletesebben

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika. Nagy László nagy@ara.bme.hu. 2014. Április 17.

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika. Nagy László nagy@ara.bme.hu. 2014. Április 17. Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2014. Április 17. Környezetvédelem műszaki alapjai 2013/2014. II. Az előadás vázlata Az akusztika A hang kettős természete Animáció

Részletesebben

Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007

Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007 Szakértoi Vélemény A VIZSGÁATOT VÉGZO ADATAI: Neve: Címe: evélcíme: Telefon száma: Fax száma: E-mail cím: Szakértoi eng. száma: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. Ajka, Dankó u. 6.

Részletesebben

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Dr. Pődör Andrea Résztvevők: Ócsai Attila, Ladomerszki Zoltán, Révész András, Ilhom Abrurahmanov, Shukhrat Shokirov, Gulden Ormanova Mi is a

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT 507 Környezetvédelmi szakosztály Alapállapot mérés ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8868 Murarátka, Kossuth Lajos út 31. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 12/1998. (IV.01.) önkormányzati rendelete

PÉTFÜRDŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 12/1998. (IV.01.) önkormányzati rendelete PÉTFÜRDŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/1998. (IV.01.) önkormányzati rendelete helyi zajvédelmi szabályokról 1 Pétfürdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik,

Részletesebben

ÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem

Részletesebben

/2014.X.1.- A rendelet hatálya

/2014.X.1.- A rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő - testületének 20/2009. (VI. 29.) rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről Módosítások: a) 30/2009. (X. 26.) ör. b) 19/2011.

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a települési zajvédelmi szabályokról szóló. 1/2013.(II.18.) rendelettel módosított

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a települési zajvédelmi szabályokról szóló. 1/2013.(II.18.) rendelettel módosított Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a települési zajvédelmi szabályokról szóló 1/2013.(II.18.) rendelettel módosított 8/2012. (VI.18.) rendelete (egységes szerkezetbe foglalt szövege)

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

Öttevény Község Önkormányzati Képviselő-Testületének. 5/2001.(III.28.) KR. számú. r e n d e l e t e

Öttevény Község Önkormányzati Képviselő-Testületének. 5/2001.(III.28.) KR. számú. r e n d e l e t e 1 Öttevény Község Önkormányzati Képviselő-Testületének 5/2001.(III.28.) KR. számú r e n d e l e t e A zaj- és rezgés elleni védelem helyi szabályairól. A 14/2001.(VI.29.) Kr. számú és a 9/2012. (V.31.)

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testületének Önk. sz. rendelete /javaslat/ a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések

Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testületének Önk. sz. rendelete /javaslat/ a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések Etyek Község Önkormányzat Képviselő-testületének Önk. sz. rendelete /javaslat/ a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya Etyek Község közigazgatási területére

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. /2015. (..) Korm rendelete

TERVEZET. A Kormány. /2015. (..) Korm rendelete Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján)

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) 11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közút forgalomból származó, a terhelés pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó hangnyomásszntet

Részletesebben

A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai

A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Környezettudomány szakos hallgató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt

Részletesebben

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről. Általános rendelkezések

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről. Általános rendelkezések 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről A Minisztertanács az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Rákóczifalva Város Képviselő-testületének a 24/ 2013. (XI. 29.) rendeletével módosított

Rákóczifalva Város Képviselő-testületének a 24/ 2013. (XI. 29.) rendeletével módosított Rákóczifalva Város Képviselő-testületének a 24/ 2013. (XI. 29.) rendeletével módosított 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról Rákóczifalva

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása

MŰSZAKI IRODA. Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Ügyintézést végző iroda megnevezése Ügykör megnevezése Ügykör általános leírása Fúrt kút engedélyezés iránti kérelem Maximum 20 méter talpmélységű, 500m 3 /év maximális vízigény (locsolási, háztartási)

Részletesebben

11/2007. (V. 2.) rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról

11/2007. (V. 2.) rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról Arló Nagyközség Önkormányzat 11/2007. (V. 2.) rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról Arló Nagyközségi Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

Kistótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról

Kistótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról Kistótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról Kistótfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete

Részletesebben

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 1. oldal 27/2008. (XII. 3.) KvV-Eü együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. (3)

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(V.26.) sz. rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi

Részletesebben

A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2009. (XII.04.) rendelete a zaj elleni védelem egyes szabályairól

A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2009. (XII.04.) rendelete a zaj elleni védelem egyes szabályairól A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének 26/2009. (XII.04.) rendelete a zaj elleni védelem egyes szabályairól A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testületének. 12/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról

Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testületének. 12/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Nagygyimót Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2010. március 29 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2010. március 29 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. március 29 i ülésére Tárgy: Az üzletek éjszakai nyilvántartási rendjének szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előadó:

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet. a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. A rendelet hatálya

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet. a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről. A rendelet hatálya A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -ának (7) bekezdése p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Részletesebben

Környezeti zaj - stratégiai zajtérkép

Környezeti zaj - stratégiai zajtérkép Környezeti zaj - stratégiai zajtérkép Azért, hogy a Budapest és vonzáskörzetére elkészített, irányelvben foglaltaknak megfelelő stratégiai zajtérképeket megfelelőképp értelmezni és használni tudjuk, mindenképp

Részletesebben

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. ának (7) bekezdése p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a

Részletesebben

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzata 30/2014. (V. 28.) rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról. A rendelet hatálya 2.

Kazincbarcika Város Önkormányzata 30/2014. (V. 28.) rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról. A rendelet hatálya 2. Kazincbarcika Város Önkormányzata 30/2014. (V. 28.) rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. -ában és a 110. (7) bekezdésének

Részletesebben

A látható zaj. MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS. MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015

A látható zaj. MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS. MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015 A látható zaj MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS zaj és rezgésvédelmi szakértő MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015 Mi a zajtérkép? A zajtérkép a zajadatok megadásának,

Részletesebben

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Jogszabályi környezet 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 17-18. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 9. 5. sz. melléklet 2 Intézkedési terv

Részletesebben

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó: Hanno -Protecto műszaki habok Protecto Kizárólagos magyarországi forgalmazó: TechFoam Hungary Kft. H-1183 Budapest, Felsőcsatári út 15. Tel: + 36 1 296 08 02 Fax: + 36 1 296 0803 e-mail: info@techfoam.hu

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról 1 Módosította: 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Mezıberény Város Önkormányzatának

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről Készítette: Cserteg

Részletesebben

KISKUNHALAS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 58/2004(XII.22) rendelete. a zajvédelem és az üzletek nyitva tartásának helyi szabályairól

KISKUNHALAS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 58/2004(XII.22) rendelete. a zajvédelem és az üzletek nyitva tartásának helyi szabályairól KISKUNHALAS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 58/2004(XII.22) rendelete a zajvédelem és az üzletek nyitva tartásának helyi szabályairól MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Kiskunhalas Város Képviselő-testülete

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV ALVAN BLANCH TÍPUSÚ TERMÉNYSZÁRÍTÓ környezeti zajkibocsátás méréséhez Megrendelő: KÉZKER KFT 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 17. A jegyzőkönyv száma: 3/KZ/2008 A jegyzőkönyvet kiadta:

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA autóvillamossági műhely

Részletesebben

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározások

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározások 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. -ában és a 110. (7) bekezdésének

Részletesebben

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározások

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. A rendelet hatálya. Fogalommeghatározások 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. -ában és a 110. (7) bekezdésének

Részletesebben

REPÜLŐTÉR LÉTESÍTÉS ÉS KÖRNYEZETI ZAJVÉDELEM

REPÜLŐTÉR LÉTESÍTÉS ÉS KÖRNYEZETI ZAJVÉDELEM Bera József REPÜLŐTÉR LÉTESÍTÉS ÉS KÖRNYEZETI ZAJVÉDELEM Az emberi tevékenységekhez, akár termelésről vagy munkavégzésről, akár szabadidő eltöltéséről vagy tengerparti nyaralásról legyen szó, szervesen

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK A KULTURÁLIS, SPORT ÉS KERESKEDELMI MŰSORSZÓRÓ TEVÉKENYSÉGEK ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK A KULTURÁLIS, SPORT ÉS KERESKEDELMI MŰSORSZÓRÓ TEVÉKENYSÉGEK ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSÁRÓL ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 40/1996. (XI. 30.) 1 RENDELETE 2 A KULTURÁLIS, SPORT ÉS KERESKEDELMI MŰSORSZÓRÓ TEVÉKENYSÉGEK ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSÁRÓL A 40/2003. (XI. 3.) 3, A 14/2005.

Részletesebben

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (I.24.) sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (I.24.) sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013. (I.24.) sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Vác Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Zaj és rezgésvédelem Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (IV. 24.) rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (IV. 24.) rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2009. (IV. 24.) rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik,

Részletesebben

Rákóczifalva Város Képviselő-testületének 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról

Rákóczifalva Város Képviselő-testületének 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról Rákóczifalva Város Képviselő-testületének 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének szabályozásáról Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS

LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, 2008. MÁJUS 23-24. LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS BÖJTE ANDREA LIVIA BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAK. IV. ÉV.

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

Karancsalja község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2006.(I.25.) Ör. rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról

Karancsalja község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2006.(I.25.) Ör. rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Karancsalja község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2006.(I.25.) Ör. rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Karancsalja község Önkormányzat Képviselő - testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS MŰSZAKI IRODA

ÜGYMENET LEÍRÁS MŰSZAKI IRODA ÜGYMENET LEÍRÁS MŰSZAKI IRODA Ügytípus Fúrt kút engedélyezés iránti kérelem Fakivágási engedély kérelem Rövid leírás Nagykőrös Város közigazgatási területén maximum 20 méter talpmélységű, 500 m3/év maximális

Részletesebben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben

Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 4/1996. (I.31.) önkormányzati rendelete

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 4/1996. (I.31.) önkormányzati rendelete 1 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/1996. (I.31.) önkormányzati rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról a 7/2004. (I.30.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Kisújszállás Város Önkormányzati

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. (a 28/2009. (XI.20.) valamint a 12/2012 (V.28.) ör. sz. rendelettel módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. (a 28/2009. (XI.20.) valamint a 12/2012 (V.28.) ör. sz. rendelettel módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 28/2009. (XI.20.) valamint a 12/2012 (V.28.) ör. sz. rendelettel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2005. (XII.15.) sz. rendelete a zaj- és rezgésvédelem

Részletesebben

A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató

A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató Bite Pálné dr. Útépítési Akadémia 20. 2012.11.30. www.maut.hu 1 Tartalom 1. Úttervek,

Részletesebben

ZAJVÉDŐ FAL HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BUDAPEST III. KERÜLETI JÉGTÖRŐ ÚTNÁL

ZAJVÉDŐ FAL HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BUDAPEST III. KERÜLETI JÉGTÖRŐ ÚTNÁL ZAJVÉDŐ FAL HATÁSOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BUDAPEST III. KERÜLETI JÉGTÖRŐ ÚTNÁL Készítette: Vincze Dénes Andor Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Dátum: 2015.01.29 A hang fizikai leírása és hangtani

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2010. (VII. 28.) önkormányzati rendelete

Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2010. (VII. 28.) önkormányzati rendelete Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2010. (VII. 28.) önkormányzati rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetbe foglalva 2012. május 26.) A helyi önkormányzatok

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

Zajvédelem tervezése és korszerű eszközei

Zajvédelem tervezése és korszerű eszközei Zajvédelem tervezése és korszerű eszközei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft. Budapest, 2012. www.vibrocomp.hu Tartalom 1. Úttervek, hatástanulmányok zaj- és rezgésvédelmi munkarészének tartalmi követelményei

Részletesebben