Zaj és rezgés elleni védelem dr. Berki Zsuzsanna

Átírás

1 Zaj és rezgés elleni védelem dr. Berki Zsuzsanna

2 A zaj egészségügyi hatásai A környezetjog egészén belül talán a legkevésbé szigorú szabályok a zajvédelem területén találhatók. Szemben a többi környezetszennyezéssel ugyanis a zajforrás megszűntetésével, kikapcsolásával a zajnak nem marad mérhető fizikai nyoma, hacsak a különösen erős zajnak kitett élőlények nem károsodtak maradandóan. Az állampolgári jogvédelmi szervezetek (ügyészség, ombudsman stb.) előtt a legtöbb állampolgári panasz éppen a zajjal kapcsolatos. egészségügyi hatások: közvetlenül károsítja a munkavégzés, tanulás, pihenés, alvás hatékonyságát, közvetve pedig egy sor egészségügyi problémát okoz a belső fülben, az idegrendszerben, a szív- és érrendszerben, valamint az immunrendszerben. Ehhez járulnak még olyan szociális és intellektuális hatások, mint a figyelem, olvasási és szövegértési készség, valamint a problémamegoldás és a memória zavarai. Mindezek a hatások fokozódnak, ha a zaj hosszabb időtartamú és nagyobb információtartalommal bír, azaz nem egyenletes. A magyarországi nagyvárosokban a környezeti zaj mértéke általában többszörösen meghaladja az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének ajánlásait.

3 Legfontosabb jogszabályok A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A zajkibocsátási határérték megállapításának valamint a zaj-és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007(XII. 18.)KvVM rendelet A környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII.3)KvVM-EüM együttes rendelet

4 Legfontosabb jogszabályok évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról évi CLXIV. törvény a kereskedelemről - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól évi XCVII. törvény a légiközlekedésről évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

5 A zaj elleni védelem jogi szabályozása 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - A jogszabály a munkahelyen kívül elszenvedett mesterséges eredetű zajártalmak és mechanikai rezgések elleni védelem szabályait fogalmazza meg. - Ennek keretében: - egyrészt a gazdasági célból folytatott tevékenységek végzői és - a közlekedési létesítmények üzemeltetői számára állapít meg kötelezettségeket; - másrészt a települési önkormányzatok számára adja meg a zaj ellen fokozott védelmet igénylő területek kijelölésére vonatkozó szabályokat; - harmadrészt pedig a zajtól védendő területek zajforrások irányába való terjeszkedését kívánja megakadályozni.

6 Fogalmak b) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; c) környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre; e) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz; f) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése; h) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép; i) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e), f) és h) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás; j) veszélyes mértékű környezeti zaj: ja) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét, jb) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;

7 Fogalmak A szaktudományok által megfogalmazott definíciók e jogterületen is meghatározzák a szabályozás tárgyi hatályát környezeti zaj a levegő olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető (szaktudományos) másképpen: a zaj terhelő, kellemetlen hanghullámokból áll, általában több zajforrás összeadódása (jogi) a különböző frekvenciákból álló zaj mérése úgy lehetséges, hogy a frekvenciákat átszámolják a zenei A hangra, az így előálló egységes hangnyomást jelölik a db/a mértékegységgel, azaz röviden decibellel a nyugodt alváshoz 35 db/a szükséges, de a Hungaroring autóverseny pályán vagy egy rock koncerten akár a 100 db/a hangnyomást is elviselik a rajongók (a hangnyomást logaritmikus skálán mérik, így a skála bizonyos helyein 3-4 db/a növekedés akár kétszeres hangnyomás emelkedést is jelenthet)

8 A zajforrások csoportjai építési (építőipari, tehát a kisléptékű magánépítkezések nem tartoznak ide) közlekedési (a közlekedési útvonal zaja, az azon közlekedő gépjárművek, vonatok, esetleg hajók, valamint repülők összeadódó zaja, nem különkülön az egyes járműveké) üzemi (termelő, szolgáltató tevékenységek, az előző két pontban nevesített tevékenységeken kívül, illetőleg ezekhez használt gépek, berendezések, telephelyen belüli járművek) szabadidős (kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmények, kivéve a közterületen alkalmilag megrendezett rendezvényeket) és egyéb tevékenységek

9 A zaj elleni védelem jogi szabályozása - A jogszabály biztosítani kívánja, hogy a zajt okozó ipari vagy szolgáltató tevékenységet végző telephelyek létesítésére, üzemeltetésére csak abban az esetben legyen lehetőség, ha a képesek teljesíteni a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket és rájuk a környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket állapított meg. - A jogalkalmazók támogatása érdekében részletesen megadja a létesítésre irányuló engedélyezési tervek zajvédelmi munkarészének tartalmi követelményeit. - A szabályozás értelmében az üzemeltetés során fellépő határérték feletti kibocsátás esetén a környezetvédelmi hatóság zajbírságot vet ki és ezzel együtt a zajforrás üzemeltetőjét zajvédelmi intézkedési terv benyújtására, majd pedig annak végrehajtására kötelezi. - Ha az előbbi eszközök alkalmazása nem hozza meg a kívánt eredményt, a hatóság a tevékenység korlátozásával vagy megtiltásával élhet, a közüzemi létesítményeknél pedig fokozottan zajos területet jelöl ki.

10 A zaj elleni védelem jogi szabályozása - A szabályozás zajbírság megfizetésével szankcionálja a határértéket maghaladó zajterhelést okozó építési vállalkozásokat. - Másrészt azonban rövid ideig, a hatóság külön előírásainak betartása mellett lehetővé teszi a határérték alóli felmentést, ha az építés folyamán műszakilag megoldhatatlan a zaj határérték alá csökkentése. - A közutak, vasutak, repülőterek létesítése ugyancsak a zajterhelési határérték betartásához kötődik. Üzemeltetésük során fellépő határértéket meghaladó zajterhelés esetén intézkedési terv, súlyos esetben környezetvédelmi felülvizsgálat elkészítésére, illetve a benne foglalt zajcsökkentő intézkedések megvalósítására kerül sor. - A közutak, vasutak mentén a jogszabály lehetőséget ad zajgátló védőövezet kijelölésére a zajtól védendő környezet és a közlekedési létesítmény közti megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében.

11 A zaj elleni védelem jogi szabályozása - Környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően az illetékes környezet-és természetvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatalt vagy a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki a szabályozás. - A fentieken kívül tartalmazza a zaj- illetve a rezgésterhelési hatásterület megállapításának módjára vonatkozó szabályokat, valamint a jelentősebb ipari és szolgáltató tevékenységek végzéséhez kapcsolódó szállítási tevékenység zajának minimalizálása érdekében hozott szabályokat is.

12 1. Mit jelent a zaj elleni védelem?

13 1995. évi LIII. törvény Zaj és rezgés 31. (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. (2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani: a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését; b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását; c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. (3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani. ;

14 A zaj elleni védelem környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető; környezeti rezgés: környezeti rezgésforrástól származó, a szilárd test olyan mértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amely a védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül hat az ott tartózkodó emberre;

15 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya -a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -azokra a tevékenységekre, létesítményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a kizárólag közterületen megtartott, alkalmi rendezvényekre, b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre, c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre, d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre, e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint f) a vallási tevékenység végzésére. g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

16 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet Fogalom-meghatározások veszélyes mértékű zaj [2. j)] a) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét; b) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;

17 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet Fogalmak-védendő terület [2. p)] 2. p) védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti: pa) lakó-, üdülő, vegyes terület pb) különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei; pc) zöldterület (közkert, közpark); pd) gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

18 2. Mi az a stratégiai zajtérkép?

19 Stratégiai zajtérkép A környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép. - zajterhelési zajtérkép (a meghatározott vonatkoztatási időre, meghatározott állapotot ábrázoló stratégiai zajtérkép, amely a vizsgált terület különböző környezeti zajforrásai által okozott zajterhelést mutatja be zajszint-övezetekkel, illetve zajszintgörbékkel) és - konfliktustérkép (a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép) A stratégiai zajtérképet a kötelezett önkormányzat a közigazgatási területén található - nagy forgalmú közutak, valamint a külön jogszabály szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra, - nagy forgalmú vasutak kivételével a vasutakra, - a fő repülőtér kivételével valamennyi repülőtérre, - üzemi létesítményekre vonatkozóan külön-külön készíti el. A fentiek alapján az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a jogszabály szerinti stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat. Az intézkedési tervben különösen alkalmazható intézmények: a forgalomtervezés, a területhasználat-tervezés, egyes műszaki intézkedések vagy csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése, illetve más szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők. ;

20 3. Melyek a zaj elleni védekezés legalapvetőbb szabályai?

21 A zaj elleni védekezés alapvető szabályai - Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. - Ilyennek minősül az olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség, illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét, vagy olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja. - A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. - A hatósági feladatok megoszlanak a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal között.

22 4. Melyek a zaj ellen védendő területek?

23 A zaj ellen védendő területek Védendő (védett) környezet: védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell; védendő (védett) terület: a településrendezési terv szerinti - lakó-, üdülő-, vegyes terület, - különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetők területei, - zöldterület (közkert, közpark), - gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendő épület helyezkedik el; védendő (védett) épület, helyiség: - kórtermek és betegszobák, - tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban, - lakószobák lakóépületekben, - lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben, - étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben, - szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei, - éttermek, eszpresszók, - kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek

24 5. Milyen, a zaj elleni védelmet célzó megoldásokat alkalmaz a szabályozás?

25 A termékközpontú szabályozás jogintézményei a zajvédelmi jog eszközei tehát: területi típusú szabályozás és termékközpontú szabályozás meghatározott zajos kültéri berendezések, motorok csak megfelelő független szakértői szervezetek által kiadott egyedi zajtanúsítványok alapján vagy általános típusjóváhagyási eljárások után hozhatók forgalomba az ilyen termékek megvásárlóit a terméken feltüntetett zajcímke tájékoztatja arról, hogy mekkora maximális zajterheléssel kell számolniuk, ha az adott terméket megvásárolják.

26 - A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. - Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. - A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. - A közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Ha az üzemelő közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság a) a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi, b) a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére.

27 Csendes övezet - Csendes övezet, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölésre szánt terület tényleges zajterhelése megfelel a külön jogszabályban a csendes övezetre, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre megállapított határértéknek. - A kijelölését megelőzően a kijelölésre szánt területre zajtérképet kell készíteni és meg kell vizsgálni a zaj elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket. - A kijelölés kezdeményezésére a csendes övezetek esetében a zaj elleni fokozott védelmet igénylő intézmény üzemeltetője vagy fenntartója is jogosult. Ez esetben a fenti kötelezettség a kijelölés kezdeményezőjét terheli. - A fokozott védelem érvényesítése érdekében - a kijelölt terület zajterhelését befolyásoló források működése - országos közúthálózatba tartozó közutak, vasutak, valamint a kijelölés időpontjában létesítési engedéllyel rendelkező létesítmények kivételével - térben, időben, gyakoriságban korlátozható, megtiltható, illetve ha valamely zajforrás működésének korlátozására, tiltására más hatóság jogosult, kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele, - meghatározhatók a közterület felhasználásának zajvédelmi szabályai, amennyiben a kijelölésre közterületen került sor. - Olyan létesítmény, amely új környezeti zajforrás keletkezésével jár, csak akkor létesíthető, ha a létesítmény és a hatásterülete a fokozottan védett területen vagy csendes területen kívül esik. - Csendes övezet vagy zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelöléséről a jegyző értesíti a kormányhivatalt.

28 Intézkedési terv - Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi. - Az üzemi és szabadidős zajforrásokra készített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság abban az esetben hagyja jóvá, ha - a közüzemi létesítmények üzemeltetőinek kivételével - az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését. Fokozottan zajos terület - Olyan közüzemi létesítményeknél, ahol a zajszint nem csökkenthető határértékre, a környezetvédelmi hatóság fokozottan zajos területet jelöl ki. - A közüzemnek biztosítania kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok az intézkedési terv tervezetébe - a környezetvédelmi hatóságnak történő megküldés előtt - betekinthessenek és arra észrevételt tehessenek. - A környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet jóváhagyó határozatban fokozottan zajos területnek minősíti a védendő környezetnek azt a részét, amelyik beleesik a zajterhelést okozó közüzemi szolgáltató (közüzemi létesítmény) hatásterületének abba a részletébe, amelyen belül a zajterhelés nem csökkenthető a határérték szintjére. - A fokozottan zajos területen a határérték túllépésének mértéke szerint, a 4. számú mellékletben meghatározott övezeteket kell kijelölni. - A közüzem üzemeltetője a fokozottan zajos területet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapon belül benyújtja a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében az ingatlanok zajcsökkentésével kapcsolatos intézkedések ütemezését. Az ütemezést a környezetvédelmi hatóság hagyja jóvá. - A fokozottan zajos területen a külön jogszabály szerinti terület-felhasználási egységek és építmények az e rendeletben foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők.

29 Zaj-és rezgésbírság A környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti környezetvédelmi bírságot a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott aa) zajkibocsátási határérték túllépése esetén a védendő terület jellegétől függően a 3. számú melléklet 1.1 alpontja vagy 1.2 alpontja, ab) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/A. (3) bekezdése szerinti felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.4 alpontja, b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott zajterhelési határértékek túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.3. alpontja, c) az építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 2. pontja, d) a környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 3. pontja, e) a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a 3. számú melléklet 4. pontja alapján állapítja meg.

30 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - megítélési szint (LAM): a vizsgált zajforrás egyenértékű A- hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: db, - Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza. - Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra. - Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza. - A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket.