1013FEBR08. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása

Átírás

1 léi ttáea e s 1013FEBR08. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása Budapest, február

2 Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítás a ( ) Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a ) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következ ők szerint módosítja: 1. cikk Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és n ő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szül ő-gyermek viszony. 2. cikk Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgy űlés elnöke aláírja, é s megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvén y módosítását a kézhezvételét ől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapba n való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy a z Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. 3. cikk Az Alaptörvény ALAPVETÉS része a következ ő U) cikkel egészül ki : U) cikk (1) Az 1990-ben lezajlott els ő szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jo g uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogel ődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöz ő szervezetek voltak, amelyek vezet ői el nem évülő felelősséggel tartoznak a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemze t elárulásáért ; b) a második világháborút követ ő esztendők többpártrendszerre épül ő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történ ő felszámolásáért ; c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért ; d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért ; e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi er őforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért ; 2

3 f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért ; g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vag y azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak val ó kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért ; a polgárok vagyonuktól történ ő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért ; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló el őremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért ; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására tör ő titkosrend őrség létrehozásáért és m űködtetéséért ; h) az október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókka l együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követ ő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszer ű elmeneküléséért ; i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követte k el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött. A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerés t nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztozna k elődjeik felel ősségében. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra m űködésének valóságh ű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3) (10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani. (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami meg őrzése érdekében Nemzet i Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezete k szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint tovább i dokumentumokban közzéteszi. (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat a szándékosan tett, lényegé t tekintve valótlan állítások kivételével tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók. (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezet ői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékbe n csökkenthet ő; az ebb ől származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunist a diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kel l fordítani. (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vag y személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból ne m üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés id őpontjában hatályo s büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított id őtartam 3

4 elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének id őpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti b űncselekmény büntethet ősége az elkövetés időpontja és május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított id őtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a b űncselekmény elkövetésének id őpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés május 2-a és december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. (9) Az május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okbó l jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott káro k folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlás i jogcím jogszabályban nem állapítható meg. (10) A kommunista állampártnak, az annak közrem űködésével létrehozott, illetve a közvetle n befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladato t ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kel l elhelyezni." 4. cikk (1) Az Alaptörvény VII. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallás i tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. (3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. (2) Az Alaptörvény VII. cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végz ő szervezetek egyházként való elismerésének feltételekén t sarkalatos törvény huzamosabb idej ű működést és társadalmi támogatottságot írhat el ő. 5. cikk (1) Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelel ő tájékoztatá s érdekében, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint, az országos támogatottsággal rendelkez ő pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képvisel ők és az európai parlamenti képvisel ők választását megel őzően ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokba n való közzétételét. Sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételé t korlátozhatja. 4

5 (2) Az Alaptörvény IX. cikke a következ ő (4) (6) bekezdéssel egészül ki : (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek törvényben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sért ő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeike t bíróság előtt érvényesíteni. (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 6. cikk Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A fels őoktatási intézmények a kutatás és a tanítá s tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami fels őoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozz a meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli. 7. cikk Az Alaptörvény XI. cikke a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározot t id őtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenysé g gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz. 8. cikk Az Alaptörvény XXII. cikke helyébe a következ ő rendelkezés lép : XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a hely i önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül él ő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóa n jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. 5

6 9. cikk Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A Magyarországon él ő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országo s nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idej ű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személ y kezdeményezéséhez kötheti. 10. cikk (1) Az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatáva l elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg m űködésének szabályait és tárgyalás i rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgy űlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészet i és fegyelmi jogkört gyakorol. (2) Az Alaptörvény 5. cikke a következő (9) bekezdéssel egészül ki : (9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség m űködését az Országgyűlés elnöke irányítja. 11. cikk Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A köztársasági elnök) i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, a z Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel val ó összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásr a visszaküldheti az Országgyűlésnek; 12. cikk (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Az Alkotmánybíróság) b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkés őbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját ; 6

7 (2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) g) pontja helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (Az Alkotmánybíróság) e) a Kormány, az országgy űlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját ; f) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzat i rendeleteknek az Alaptörvénnyel való összhangját ; g) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerz ődésbe ütközését ; (3) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése a következ ő h) ponttal egészül ki : (Az Alkotmánybíróság) h) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- é s hatásköröket gyakorol. (4) Az Alaptörvény 24. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban a z esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabály i rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. (5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetébe n a köztársasági elnök, b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgy űlési képvisel ők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztos a kezdeményezheti. (5) Az Alaptörvény 24. cikke a következ ő (6) (9) bekezdéssel egészül ki : (6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkés őbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvén y vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárás i követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosításá t a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja, b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti. (7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabál y megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képvisel őjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános. (8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az 7

8 Országgy űlés az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybírósá g tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politika i tevékenységet. (9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg." 13. cikk (1) Az Alaptörvény 25. cikk (4) (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságo k létesíthetők. (5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnö k javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehet ővé teheti. (2) Az Alaptörvény 25. cikke a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. 14. cikk Az Alaptörvény 27. cikke a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a z Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására a z általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskör ű bíróságot jelölhet ki. 15. cikk (1) Az Alaptörvény 29. cikk (3) (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (3) Az ésszerű határid őn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekébe n sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfőbb ügyész sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben az általános illetékesség ű bíróságtól eltérő, azonos hatáskör ű bíróság el őtti vádemelésre adhat utasítást. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Bírósági Hivatal elnökének a 27. cikk (4) bekezdése szerinti jogát, valamint az egyes ügyészségeknek azt a jogát, hogy az illetékességi területükön működő bármely bíróság el őtt vádat emeljenek. (4) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregség i nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. 8

9 (5) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgy űlé s választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges. (6) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységér ől az Országgyűlésnek. (7) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet." (2) Az Alaptörvény 29. cikke a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozz a meg. 16. cikk Az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képvisel ő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat. 17. cikk (1) Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen id őszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermé k felét már nem haladja meg. (2) Az Alaptörvény 37. cikke a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki : (6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szer v döntéséb ől az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésér e a központi költségvetésr ől szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegend ő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhe z kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. (7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1) (3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozz a meg. 18. cikk Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK rendelkezés lép : rész megjelölése helyébe a következ ő ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 9

10 19. cikk Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 5. Az Alaptörvény hatálybalépése el őtt meghozott alkotmánybírósági határozat és anna k indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehet ő figyelembe. 20. cikk Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK része a következ ő 6. és 7. ponttal egészül ki : 6. Április 25. napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére az Alaptörvény napja. 7. A helyi önkormányzati képvisel őknek és polgármestereknek az Alaptörvén y hatálybalépését követő els ő általános választására 2014 októberében kerül sor. 21. cikk Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései cikkének számozása az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK része pontjára módosul : 8. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése el őtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát. 9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv. 10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépésé t követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatár a való áttérés a felel ős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. 11. Az Alaptörvény hatálybalépése a cikkben meghatározottak szerinti kivétellel nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képvisel ő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megel őzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. 12. Az Alaptörvény a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képvisel ő, b) 12. és 13. cikkét a hivatalban lev ő köztársasági elnök, c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban lev ő tagja, d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban lev ő bírósági titkár, e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke é s f) 35. cikk (3) (6) bekezdését a hivatalban lev ő helyi önkormányzati képvisel ő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell. 13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvén y hatálybalépésével kezd ődik. 14. (1) A Legfels őbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében sarkalato s törvényben meghatározott kivétellel az Országos Bírósági Hivatal elnöke. 10

11 (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életko r követelményét a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az Alaptörvény hatálybalépésé t követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni. (2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követ ően kinevezett bíróra kell alkalmazni. 16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlés i biztosának jogutódja az alapvet ő jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnika i kisebbségi jogok országgy űlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon él ő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jöv ő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépését ől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese ; megbízatásuk megszűnik az alapvet ő jogok biztosa megbízatásának megszűnésével. 17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képvisel őtestület a megyei közgyűlés jogutódja. 19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit a (2) (5) bekezdésben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgy űlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követ ően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni. (3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése el őtt benyújtott indítvány alapján indul t eljárás ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépését ől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett megsz űnik. Az indítványozó az indítványt sarkalatos törvénybe n meghatározott feltételek szerint ismételten benyújthatja. (4) A január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra a z Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányul ó rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 70/E. (3) bekezdés harmadik mondatát a december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősül ő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében december 31-éig alkalmazni kell. 20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 26. (6) bekezdését, 28/D. -át, 28/E. -át, 31. (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követ ően is alkalmazni kell 11

12 21. A Magyarországon él ő nemzetiségeknek az Országgy űlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét el őször az országgyűlési képvisel őknek az Alaptörvény hatálybalépését követ ő első általános választását követ ően megalakul ó Országgy űlés munkájában kell biztosítani. 22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése el őtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerinti a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres er ők magyarországi vagy az ország területér ől kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit. 23. Kihirdetett a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra, b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólago s megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságo t tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyo s erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra, c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet ő elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvén y veszélyhelyzetre, d) megel őző védelmi helyzetre az Alaptörvény megel őző védelmi helyzetre, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 19/E. -a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra é s f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetr e vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 24. (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor joger ős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik. (2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor joger ős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnoksá g megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 12. (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más hely i önkormányzat részére való átadására december 31-ig alkalmazni kell. (2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 44/B. (4) bekezdését december 31-ig alkalmazni kell december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatás i feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek. (3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 22. (1) és (3) (5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgy űlés június 30-ig alkotja meg. (4) december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvén y minősített többséghez kötheti. 12

13 26. (1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban : Átmeneti rendelkezések) január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény, b) az évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányána k egységes szövegéről szóló évi I. törvény, c) az Alkotmány módosításáról szóló évi XXXI. törvény, d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XVI. törvény, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XXIX. törvény, f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XL. törvény, g) az Alkotmány május 25-ei módosítása, h) az Alkotmány július 5-ei módosítása, i) az Alkotmány július 6-ai módosításai, j) az Alkotmány augusztus 11-ei módosításai, k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CXIII. törvény, 1) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szól ó évi CXIX. törvény, m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szól ó évi CLXIII. törvény, n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló évi LXI. törvény, o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CXLVI. törvény, é s p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CLIX. törvény." (1) Az Alaptörvény 22. cikk a) NEMZETI HITVALLÁS részében az A velünk él ő szövegrész helyébe a Kinyilvánítjuk, hogy a velünk él ő szöveg, a kommunista diktatúrák szövegrész helyébe az a kommunista diktatúra szöveg, a jogrendünk alapja : szerz ődés szövegrész helyébe a jogrendünk alapja, szövetség szöveg, b) F) cikk (2) bekezdésében a megyékre szövegrész helyébe a fővárosra, megyékre szöveg, a városokban szövegrész helyébe a fővárosban és a városokban szöveg, c) P) cikk (2) bekezdésében a mez őgazdasági üzemre szövegrész helyébe a család i gazdaságokra, továbbá más mez őgazdasági üzemekre szöveg, d) T) cikk (1) bekezdésében az Alaptörvényben szövegrész helyébe az Alaptörvény és a z Alaptörvényben szöveg, 13

14 e) XV. cikk (5) bekezdésében a gyermekeket szövegrész helyébe a családokat, a gyermekeket szöveg, f) XVII. cikk (2) bekezdésében a vagy munkabeszüntetést tartsanak szövegrész helyébe a z amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát szöveg, g) XIX. cikk (1) bekezdésében a rokkantság szövegrész helyébe a fogyatékosság szöveg, h) 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az a legfőbb ügyészt szövegrész helyébe az a z Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt szöveg, i) 5. cikk (4) bekezdésében a Házszabályban szövegrész helyére a házszabály i rendelkezésekben szöveg, j) 5. cikk (6) bekezdésében a Házszabály szövegrész helyébe a házszabály i rendelkezések szöveg, k) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az a legfőbb ügyész szövegrész helyébe az az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész szöveg, 1) 9. cikk (3) bekezdés 1) pontjában az elnökét szövegrész helyébe az elnökét és a Magya r Művészeti Akadémia elnökét szöveg, m)13. cikk (2) bekezdésében a szándékos szövegrész helyébe az a szándékos szöveg, n) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a c) és e) szövegrész helyébe a c), e) és f) szöveg, o) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az f) szövegrész helyébe a g) szöveg, p) 26. cikk (2) bekezdésében a Kúria elnöke szövegrész helyébe a Kúria elnöke és a z Országos Bírósági Hivatal elnöke szöveg, q) 29. cikk (1) bekezdésében a legfőbb ügyész és az ügyészség szövegrész helyébe a legfőbb ügyész és az ügyészség független, szöveg, az az állam büntet őigényét érvényesíti szövegrész helyébe a mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője szöveg, r) 29. cikk (2) bekezdésében az ügyészség törvényben meghatározottak szerint szövegrés z helyébe az ügyészség szöveg, s) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a jogokat gyakorol szövegrész helyébe a törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol szöveg, t) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a törvény által meghatározott szövegrész helyébe a z a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott szöveg, u) 32. cikk (5) bekezdésében a fővárosi és a megyei szövegrészek helyébe a fővárosi és megyei szöveg, a jogalkotási kötelezettsége szövegrész helyébe a rendeletalkotási vag y határozathozatali kötelezettsége szöveg, a jogalkotási kötelezettségének szövegrés z helyébe a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének szöveg, a z 14

15 önkormányzati rendeletet szövegrész helyébe az önkormányzati rendeletet vag y önkormányzati határozatot szöve g lép. (2) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 8. cikkében a cikkben szövegrész helyébe a pontban szöveg lép. 23. cikk (1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap els ő napján lép hatályba. (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgy űlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidej űleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni. (4) A 21. cikk és a 22. cikk (2) bekezdése nem érinti az átszámozott rendelkezések hatályát. 15

16 INDOKOLÁ S ÁLTALÁNOS INDOKOLÁ S Az alkotmányozó Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a továbbiakban: Alaptörvény) Záró rendelkezéseinek 3. pontjában akként rendelkezett, hogy a z Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozói min őségében egy külön dokumentumban fogadja el. Az Országgyűlés ez alapján fogadta el Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit (2011. december 31.) (a továbbiakban : Átmeneti rendelkezések). Maga az Átmeneti rendelkezések, majd júniusi kiegészítését követ ően az Alaptörvény is rögzítette, hogy az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi. Az alkotmányozó tehát akként rendelkezett, hogy a tartalmilag egységes Alaptörvény t formailag két részre osztja, amelynek els ő részében található törzsszöveget, a második rész átmeneti rendelkezései követik. Az alkotmányozó nagy szabadságot élvez abban, hogy mit é s milyen formában kíván megjeleníteni alkotmányi, alaptörvényi szinten; szabad akarata van abban, hogy az Alaptörvényt két részre ossza, és hogy maga szabja meg az egyes alaptörvény i rendelkezések helyét. Az alkotmányozó Országgyűlés élt ezzel a szabadsággal, amikor a fentiek szerint osztotta fel az Alaptörvényt, ugyanakkor maradéktalanul betartotta az Alkotmányban, majd az Alaptörvényben rögzített, az Alaptörvény, illetve az Átmenet i rendelkezések megalkotására vonatkozó kötelez ő előírásokat: alkotmányozói minőségben, valamennyi országgyűlési képvisel ő kétharmadának szavazatával fogadta el a ké t dokumentumot. Az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával formai okból, közjog i érvénytelenség címén az Átmeneti rendelkezések több rendelkezését megsemmisítette. Kiemelte az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, íg y valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módo n be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó ne m átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló jogszabályban és annak módosításaiban. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem semmisített e meg az Átmeneti rendelkezéseknek az Alaptörvényhez kapcsolódó, ténylegesen átmenetine k minősített szabályait, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak. Az alkotmányozó Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve nemcsak a megsemmisített rendelkezéseket, de az Átmeneti rendelkezések teljes tartalmát be kívánj a építeni az Alaptörvénybe annak módosítására irányuló jelen javaslat (a továbbiakban : Javaslat) szerint. A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyes megsemmisített rendelkezései t az Alaptörvény egy-egy cikkéhez illeszti be, másokat a Záró rendelkezések közé, a meg nem semmisített részeket pedig teljes egészében a Záró rendelkezések végére helyezi el. Ezzel az Átmeneti rendelkezéseket tartalmilag és formailag is kiüresíti, de formailag nem szünteti meg, így hangsúlyozva, hogy az Átmeneti rendelkezések meg nem semmisített, alaptörvényi szintű 16

17 rendelkezései formálisan továbbra is, folyamatosan hatályban vannak, csupán az Alaptörvén y törzsszövegébe épülnek be. A Javaslat több további alkotmánybírósági határozat megállapításaira tekintettel is kívánj a módosítani az Alaptörvényt. A 43/2012. (XII. 20.) AB határozatban kifejtetteket tudomásu l véve alaptörvényi szinten jeleníti meg a Javaslat a család fogalmának alapját. A választási médiakampány alaptörvényi szabályozása során a Javaslat a közvélemény megfelel ő tájékoztatását és a pártok esélyegyenlő ségének biztosítását szem előtt tartva vonja le a megfelel ő következtetéseket az 1/2013. (I. 7.) AB határozatból. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozat megállapításait figyelembe véve a Javaslat megteremti a megfelel ő védelmet közterületeink nem rendeltetésszerű használatával szemben. Töretlen alkotmánybírósági gyakorlatot emel alaptörvényi szintre a Javaslat, amikor rögzíti, hogy az Alaptörvényt, illetv e annak módosítását az Alkotmánybíróság a megalkotásukra, illetve kihirdetésükre vonatkoz ó alaptörvényi eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. A korább i alkotmánybírósági gyakorlat és a közösségek méltóságának fokozottabb védelmére vonatkoz ó társadalmi igény indokolja továbbá az Alaptörvény ez utóbbi elvárásoknak megfelelő módosítását, amely hatékonyabb fellépést biztosít a gyűlöletbeszéddel szemben. A Javaslat az Alaptörvény védelme, a jogérvényesítési lehet őségek b ővítése, az eljárások hatékonyságának növelése érdekében szélesíti az Alkotmánybíróságtól utólago s normakontrollt kérni jogosultak körét, növeli az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát, rögzíti az Alkotmánybíróság indítványhoz kötöttségét és bizonyos esetekben gyorsítj a eljárását. A Javaslat több egyéb, elsősorban egyértelműsít ő pontosítást is javasol az Alaptörvényen, amelynek egységes szerkezetben történő közzétételét is el őírja. RÉSZLETES INDOKOLÁ S Az I. cikkhez A Javaslat kiegészíti az Alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét, kifejezésre juttatva, hogy a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szül ő-gyermek viszonyt tekinti. A szül ő-gyermek kapcsolat alapja leggyakrabban a leszármazás, ilye n kapcsolatot keletkeztet azonban a vér szerinti leszármazáson felül az örökbefogadás, illetve a z örökbefogadó gyámság is. A Javaslat célja, hogy megerősítse a társadalmi alapintézménynek minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően. A 2. cikkhez A Javaslat megteremti a jogrend alapjául szolgáló norma és annak módosítása el őzetes, az ezek megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben meghatározott eljárási szabályok megtartásár a szorítkozó alkotmánybírósági kontroll lehetőségét. Az előzetes normakontrollt a hagyományoknak megfelel ően a köztársasági elnök indítványozhatja. Az Alkotmánybíróság eljárására és a követelmények megsértésének megállapítása esetére vonatkozó szabályokat a 17

18 Javaslat az Alaptörvénynek az Alkotmánybíróságot szabályozó 24. cikkébe illeszti be, ehelyütt csak azt az esetet szabályozza, ha a testület nem állapítja meg a követelménye k megsértését: ekkor a köztársasági elnök a norma aláírására és a kihirdetés elrendelésér e köteles. A 3. cikkhez A Javaslat az Átmeneti rendelkezések kommunista diktatúrával kapcsolatos rendelkezése i átvételekor az általános megállapításokat követ ően úgy rendelkezik, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a Javaslatban foglalt konkrét, normatív rendelkezésekben meghatározottak szerint kell biztosítani. A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami meg őrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi m űködését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint tovább i dokumentumokban közzéteszi. A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem tesz i kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek is közreműködhessenek. A kommunista diktatúra ma még él ő egykori hatalombirtokosait egykori szerepükr e tekintettel a Javaslat a hivatalos személyekkel, illetve a közszerepl őkkel azonos megítélés al á vonja, abban az esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak. Ebből következ ően a kommunista hatalom egykori birtokosai a személyiség i jogaik védelmére korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. A múlt valósághű feltárása, a társadalom igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítás a szempontjából kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori való s szerepének és tetteinek nyilvánosság el őtti megnevezése. Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy az kommunista hatalom birtokosai tűrni kötelesek a szándékosan tett valótlan állítások kivételével az egykori szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilváno s állításokat, akkor is, ha azok egyébként a becsület csorbítására alkalmasnak lennéne k tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az egykori hatalombirtokosok személyes adata i ha azok a diktatúra működésével összefüggő szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak közérdekb ől nyilvánosak. A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezet ői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthet ő, és a csökkentésb ől származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúra vezet őinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapuló juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény egyéb, az alapvető jogokról szóló rendelkezéseiből is értelemszerűen következ ően a törvényben meghatározottak szerinti csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításána k céljával arányosnak kell lennie. A Javaslat a kommunista diktatúra vezet ői által élvezett juttatások csökkentéséb ől ered ő a jelenlegi helyzethez képest megtakarításként jelentkez ő 18

19 bevételt a méltányosság jegyében a kommunista diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azo k következményeit enyhítő célokra, illetve az emberi élet elvételével okozott és az id őmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel az áldozatok emlékének ápolásá t elősegít ő tevékenységekre rendeli fordítani. A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra id őszakában elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályo s büntet ő törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A Javaslat által érintett bűncselekmények pontos körét és megnevezését törvény határozza meg. A Javaslat nem töri meg a nullum crimen sine lege elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elköveté s időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntet ő törvény, ugyanakkor pártállam i politikai érdekb ől a bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a pártállami tisztvisel ők által, illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett súlyos b űncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista diktatúra id őszakát a bűncselekmény büntethet őségének elévülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak amelyet május 2-ától, az els ő szabadon választott népképviselet megalakulásától számít, lehetősége legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos b űncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés id őpontja nem a bűncselekménnyel szemben elnéz ő kommunista diktatúra id őszakára esik. A Javaslat figyelemmel van az május 2-a és az Alaptörvény hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy azokban a z esetekben, amikor az elkövetés id őpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési szabályokr a tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a b űncselekmén y üldözésére de ezzel még nem élt, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további id őt kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követ ő üldözésére, amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg. A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésére biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatba n meghatározottakon kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szint ű szabályok szerint alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is. A Javaslat emellett tartalmazza az május 2-át megel őzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukba n igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatás t biztosító kárpótlásának lezárásához kapcsolódó rendelkezéseket is. Az érintett károsultak számára a Javaslat szerinti módosítás hatálybalépését követ ően új kárpótlási jogcí m jogszabályban nem állapítható meg. A módosítás hatálybalépése a korábban jogszabályba n megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok alapján egyedi jogalkalmazói dönté s pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot állapíthat meg. 19

20 A Javaslat értelmében a mindenkori kommunista állampártnak, valamint az anna k közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúság i szervezeteknek, valamint szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett irata i állami tulajdont képeznek és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni, tekintettel arra, hogy e szervezetek a kommunista diktatúrában közfeladatot láttak el, és indokolt az iratanyaguk egységes kezelése. A 4. cikkhe z A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyházakra vonatkozó szabályának átültetése és az Alaptörvény rendelkezéséhez illesztése körében új fogalomként a vallási tevékenységet végz ő szervezeteket is a szabályozás alanyává teszi. Emellett az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti, hogy a vallásszabadság jogának valamennyi személy és szervezet általi, egyéni vagy együttes gyakorolhatósága mellett az állam sajátos egyházi jogállás t biztosíthat a vallási tevékenységet végző szervezetek részére. E jogállás célja az, hogy e szervezetek a közösségi célok elérése érdekében hatékonyabba n fejthessék ki tevékenységüket, ezt az állam az egyházi jogállással rendelkez őkre vonatkoz ó szabályozással elősegíthesse [ami természetesen nem akadálya annak, hogy a jogalkotóna k az adott életviszonyra vonatkozó döntésétől függően azonos vagy más módon a közösségi célok elérése érdekében való együttm űködés az egyházi jogállással nem rendelkez ő (vallási vagy más célú) szervezetekkel is megvalósuljon]. Az egyházi jogállás megszerzésének feltétele az ehhez az Alaptörvény VII. cikk új (4 ) bekezdése szerint sarkalatos törvényben el őírt követelmények teljesítése. Az Alaptörvény új szövege ezek közül a tartós m űködést és a társadalmi támogatottságot emeli ki, amelynek szükséges mértékét a törvényhozó állapíthatja meg. Az alapjogok gyakorlásának é s védelmének az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti általános alaptörvényi elveive l összhangban ezekhez törvényi szabályozásban szükségképpeni feltételként társulhat a vallás i jelleg és a kellő szervezeti keretek megléte, valamint az alapjogokat nem sértő működés. Az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti azt is, hogy az egyházi jogállás sarkalatos törvényben foglalt, a konkrét szervezet ekként való elismerésére vonatkozó rendelkezé s alapján keletkezhet. Az Alaptörvény VII. cikk új (3) bekezdése a hatályos alaptörvényi szabály módosításával egyértelművé teszi, hogy az egymástól különvált működés előírása vonatkozik az egyházként el nem ismert, vallási tevékenységet végz ő szervezetek és az állam viszonyára is, valamint az alapjoggyakorlás körében az önállóság e szervezeteket is megilleti. Az S. cikkhe z A Javaslat az Alaptörvény IX. cikkét egy olyan új rendelkezéssel egészíti ki, amely a (2 ) bekezdéshez kapcsolódva, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében el őírja, hogy sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a z országos támogatottsággal rendelkez ő pártok és más jelöl ő szervezetek számára az országgyűlési képvisel ők és az európai parlamenti képvisel ők választását megel őzően 20