Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása. (2013. március 25.) 1. cikk. 2. cikk. 3. cikk
|
|
- Zsigmond Juhász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja: 1. cikk Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. 2. cikk Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését. 3. cikk Az Alaptörvény ALAPVETÉS része a következő U) cikkel egészül ki: U) cikk (1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért; b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért; e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
2 f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért; g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért; h) az október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért; i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött. A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3) (10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani. (3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. (4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók. (5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 2-a és december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. (9) Az május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
3 (10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni. 4. cikk (1) Az Alaptörvény VII. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye. (3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. (2) Az Alaptörvény VII. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő. 5. cikk (1) Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám sarkalatos törvényben meghatározottak szerint kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé. (2) Az Alaptörvény IX. cikke a következő (4) (6) bekezdéssel egészül ki: (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek törvényben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 6. cikk Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.
4 7. cikk Az Alaptörvény XI. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz. 8. cikk Az Alaptörvény XXII. cikke helyébe a következő rendelkezés lép: XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. (2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. (3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. 9. cikk Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti. 10. cikk (1) Az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol. (2) Az Alaptörvény 5. cikke a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja. 11. cikk Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A köztársasági elnök)
5 i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; 12. cikk (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság) b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; (2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmánybíróság) e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; (3) Az Alaptörvény 24. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. (5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök, b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. (4) Az Alaptörvény 24. cikke a következő (6) (9) bekezdéssel egészül ki: (6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja, b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti. (7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános. (8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 13. cikk
6 (1) Az Alaptörvény 25. cikk (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők. (5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti. (2) Az Alaptörvény 25. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. 14. cikk Az Alaptörvény 27. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. 15. cikk Az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat. 16. cikk Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. 17. cikk (1) Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg. (2) Az Alaptörvény 37. cikke a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: (6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
7 (7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg. 18. cikk Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK rész megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép: ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 19. cikk (1) Az Alaptörvény 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a pont tartalmazza. (2) Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 5. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat. 20. cikk Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK része a következő ponttal egészül ki: 6. Április 25. napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére az Alaptörvény napja. 7. A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. 8. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát. 9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv. 10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. 11. Az Alaptörvény hatálybalépése a pontban meghatározottak szerinti kivétellel nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. 12. Az Alaptörvény a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő, b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök, c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja, d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár, e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell. 13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik. 14. (1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
8 (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni. (2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni. 16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével. 17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. 18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselő-testület a megyei közgyűlés jogutódja. 19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit a (2) (5) bekezdésben foglaltak kivételével a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni. (3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett megszűnik. Az indítványozó az indítványt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint ismételten benyújthatja. (4) A január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni. (5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 70/E. (3) bekezdés harmadik mondatát a december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében december 31-éig alkalmazni kell. 20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 26. (6) bekezdését, 28/D. -át, 28/E. -át, 31. (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell. 21. A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani. 22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerinti a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.
9 23. Kihirdetett a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra, b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra, c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre, d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 19/E. -a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. 24. (1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik. (2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja. 25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 12. (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására december 31-ig alkalmazni kell. (2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 44/B. (4) bekezdését december 31-ig alkalmazni kell december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek. (3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény december 31-én hatályos 22. (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés június 30-ig alkotja meg. (4) december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minősített többséghez kötheti. 26. Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény, b) az évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló évi I. törvény, c) az Alkotmány módosításáról szóló évi XXXI. törvény, d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XVI. törvény, e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XXIX. törvény, f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló évi XL. törvény, g) az Alkotmány május 25-ei módosítása, h) az Alkotmány július 5-ei módosítása, i) az Alkotmány július 6-ai módosításai, j) az Alkotmány augusztus 11-ei módosításai, k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CXIII. törvény, l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CXIX. törvény,
10 m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CLXIII. törvény, n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló évi LXI. törvény, o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CXLVI. törvény, és p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló évi CLIX. törvény. 21. cikk (1) Az Alaptörvény a) NEMZETI HITVALLÁS részében az A velünk élő szövegrész helyébe a Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő szöveg, a kommunista diktatúrák szövegrész helyébe az a kommunista diktatúra szöveg, a jogrendünk alapja: szerződés szövegrész helyébe a jogrendünk alapja, szövetség szöveg, b) F) cikk (2) bekezdésében a megyékre szövegrész helyébe a fővárosra, megyékre szöveg, a városokban szövegrész helyébe a fővárosban és a városokban szöveg, c) P) cikk (2) bekezdésében a mezőgazdasági üzemre szövegrész helyébe a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre szöveg, d) T) cikk (1) bekezdésében az Alaptörvényben szövegrész helyébe az Alaptörvény és az Alaptörvényben szöveg, e) XV. cikk (4) bekezdésében az az esélyegyenlőség szövegrész helyébe az az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás szöveg, f) XV. cikk (5) bekezdésében a gyermekeket szövegrész helyébe a családokat, a gyermekeket szöveg, g) XVII. cikk (2) bekezdésében a vagy munkabeszüntetést tartsanak szövegrész helyébe az amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát szöveg, h) XIX. cikk (1) bekezdésében a rokkantság szövegrész helyébe a rokkantság, fogyatékosság szöveg, i) 1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az a legfőbb ügyészt szövegrész helyébe az az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt szöveg, j) 5. cikk (4) bekezdésében a Házszabályban szövegrész helyére a házszabályi rendelkezésekben szöveg, k) 5. cikk (6) bekezdésében a Házszabály szövegrész helyébe a házszabályi rendelkezések szöveg, l) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az a legfőbb ügyész szövegrész helyébe az az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész szöveg, m) 9. cikk (3) bekezdés l) pontjában az elnökét szövegrész helyébe az elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét szöveg, n) 13. cikk (2) bekezdésében a szándékos szövegrész helyébe az a szándékos szöveg, o) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a c) és e) szövegrész helyébe a c), e) és f) szöveg, p) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az f) szövegrész helyébe a g) szöveg, q) 26. cikk (2) bekezdésében a Kúria elnöke szövegrész helyébe a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke szöveg, r) 29. cikk (1) bekezdésében a legfőbb ügyész és az ügyészség szövegrész helyébe a legfőbb ügyész és az ügyészség független, szöveg, az az állam büntető igényét érvényesíti szövegrész helyébe a mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője szöveg, s) 29. cikk (2) bekezdésében az ügyészség törvényben meghatározottak szerint szövegrész helyébe az ügyészség szöveg,
11 t) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a jogokat gyakorol szövegrész helyébe a törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol szöveg, u) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a törvény által meghatározott szövegrész helyébe az a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott szöveg, v) 32. cikk (5) bekezdésében a fővárosi és a megyei szövegrészek helyébe a fővárosi és megyei szöveg, a jogalkotási kötelezettsége szövegrész helyébe a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége szöveg, a jogalkotási kötelezettségének szövegrész helyébe a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének szöveg, az önkormányzati rendeletet szövegrész helyébe az önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot szöveg lép. (2) Hatályát veszti Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.). 22. cikk (1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejűleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni. (4) A 20. cikk és a 21. cikk (2) bekezdése nem érinti a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) által a Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. március 25.) hatálybalépése előtt kifejtett joghatásokat.
Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása címme l benyújtott T/9929. számú törvényjavaslat. zárószavazásáho z
Ellenjegyezte : ORSZÁGGYŰLÉSI KÉP VISEL Ő ORSZAGGYLL.L HIVATAL A Érkezett : 2013 MARC 0 6. T/9929/55. számú EGYSÉGES JAVASLAT Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása címme l benyújtott T/9929.
RészletesebbenÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Az Alaptörvény és annak módosításai. Magyarország Alaptörvényének 4. módosítása... 34. Jogszabályok.
LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 3. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. március 31. Tartalom Oldal Az Alaptörvény és annak módosításai Magyarország Alaptörvényének 4.
RészletesebbenEGYSÉGES JAVASLAT. a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat. zárószavazásához
Ellenj egyezte : ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ORSZÁGGYULES HIVATAL A Érkezett: 2011 DEC 2 7. T/5005/62. szám ú EGYSÉGES JAVASLAT a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései. Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései... 347.
LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 12. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. december 31. Tartalom Oldal Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései Magyarország Alaptörvényének
Részletesebben1013FEBR08. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása
léi ttáea e s 1013FEBR08. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása Budapest, 2013. február Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítás a (2013....) Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenIromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14.
Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : 2018. június 14. Az Országgy ű lé s Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett : Kövér László, az Országgyű lés elnöke Érkezett : 2018 JúN 14,
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2016.07.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék Isten, áldd meg a magyart!......................................... 1 NEMZETI HITVALLÁS..........................................
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából
Részletesebbení t é l e t e t A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.
A Fővárosi Törvényszék a dr. Tordai Csaba (1025 Budapest, Csalán út 27.) ügyvéd által képviselt atlatszo.hu Nonprofit Közhasznú Kft.(1084 Budapest, Déri Miksa u. 10. IV. em. 9.) felperesnek, a dr. Bacsó
Részletesebben2011. évi... törvény
,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
OptiJUS Opten Kft. 1 Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01. óta hatályos szöveg Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
Qr Lee űáéa Hivatala srmmányskám: d oc- 1 ot 2011 NOV 2 0. MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI Budapest, 2011. november 2 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSE I (2011. december...)
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3230/2016. (XI. 18.) AB HATÁROZATA
1324 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3230/2016. (XI. 18.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMódosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a).
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Részletesebben2011. évi... törvény
;5 illvf aia7 1 1 9 2011 MÁJ 13. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.)
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Hatályos: 2013.04.01 - Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 2 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Részletesebben2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.
Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)
Hatályos: 2016. VII. 1.-től Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 163. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 163. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. október 3., csütörtök Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 68254 (egységes szerkezetben) 68254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 163.
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenÖnkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény
Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01 5 Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 2 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén,
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenXII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.
XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)
1. oldal Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 1. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 1. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2019. január 2., szerda Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 2 (egységes szerkezetben) 2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019. évi 1. szám I. Az Alaptörvény
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 160. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 160. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. október 16., kedd Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 30702 (egységes szerkezetben) 30702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 160. szám
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 100. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. június 29., péntek Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 5106 (egységes szerkezetben) 5106 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 100. szám
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KORMÁNYA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6774. számú törvényjavaslat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)
1. oldal Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1
Magyarország Alaptörvénye Hatály: 2018.VI.29. - 2018.X.14. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
1 / 32 2014.03.24. 8:39 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01 5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI,
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenJOGANYAG GYŰJTEMÉNY Alkotmányjog tanév, I. (őszi) szemeszter
JOGANYAG GYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 1. 2017-2018. tanév, I. (őszi) szemeszter ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu TARTALOMJEGYZÉK Magyarország Alaptörvénye... 3 Alkotmány,
RészletesebbenMagyarország Alaptörvénye 1
Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
RészletesebbenA nemzeti védekezés időszakai
A nemzeti védekezés időszakai Gyuricza Tibor tűzoltó hadnagy Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőség Kiemelt főelőadó Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére
RészletesebbenDr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.
Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11431. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2004. szeptember
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülése Dr. Szalai János mk. alez. Nógrád MVB titkár 2013. november 07. Mottó Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni,
Részletesebben2. oldal b) az ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben; c) az 1956-os forradalom és szabadságharc ese
1. oldal 1992. évi LII. törvény a nemzeti gondozásról 1 Az Országgyűlés az alapvető emberi jogok sérelmével elkövetett jogtalanságok következtében maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségkárosodást
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról
T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról
RészletesebbenJEGYZŐ RENDELETTERVEZET. a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata JEGYZŐ RENDELETTERVEZET a Polgármesteri Hivatalban pályázati eljárás nélkül betölthető köztisztviselői munkakörökről Készítette: Papp Gyuláné humánpolitikai vezető
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Siófok Város Képviselő-testületének február havi ülésére
SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 Siófok, Fő tér 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2013. február 25. E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. február
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 156. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 156. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2017. szeptember 25., hétfő Tartalomjegyzék 2017. évi CV. törvény A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól
ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenIromány száma: T/3316. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: 8SR5LPJ40001
Iromány száma: T/3316. Benyújtás dátuma: 2018-11-05 12:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8SR5LPJ40001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KORMÁNYA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10051. számú törvényjavaslat a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
RészletesebbenF E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására
F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenT/239. számú. törvényjavaslat. egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/239. számú törvényjavaslat egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
RészletesebbenAZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK INTÉZMÉNYÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK INTÉZMÉNYÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL DR BOGÁRDI DÓRA AJBH Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015 MÁRCIUS 21 TÁMOP 557-08/1-2008-0001 Betegjogi,
RészletesebbenElőkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenJAVASLAT. Az Intézmények Pénzügyi és Ellátó Szervezete valamint a Pásztói Polgármesteri Hivatal alapító okiratának módosítására
PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY UTCA 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -5/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
Részletesebben