Tartalom. A modern pénz gyakorlat kiegészítés

Átírás

1 A modern pénz gyakorlat kiegészítés 2. hét Tartalom 1. A modern pénz funkciói, jellemzői 2. A modern bankrendszer szereplői 3. Pénzteremtés - gyakorlati példával 4. A modern pénz különböző formái 5. A forgalomban lévő pénzmennyiség 6. Monetáris és fiskális politika (bevezetés) 7. Adók, illetékek (bevezetés) A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján) Értékmérés: az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg Forgalmi eszköz: az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le Fizetési eszköz: az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását Felhalmozási eszköz: amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani. Nemzetközi pénz szerepe a fentiek nemzetközi szintű megjelenése, általánosan elfogadott módon

2 A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján) Elszámolási egység: mindenki által elfogadott egységben gondolkodik minden gazdasági szereplő és ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat Fizetési eszköz/csere-eszköz: mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a jószág, melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik Halasztott fizetések eszköze: hitelügyletek megjelenésével válik fontossá Értékőrző: a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk megőrzésére A pénzhelyettesek megjelenése I/III. Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek. Kis herceg: rosszallóan beszél a pótszerekről Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban való megjelenését. Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg A pénzhelyettesek megjelenése II/III. Szükségszerű módon újabb formára volt igény: ipari forradalom: áruk/szolgáltatások bővülésével, a tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni

3 A pénzhelyettesek megjelenése III/III. EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki => a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt, attól folyamatosan elmaradt, egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz forgási sebességének növekedésével. EZÉRT vártak. Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött. Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették Megoldás I./III. A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított egy hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit. TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontban teljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentő összeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna. ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg. Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt Megoldás II./III. Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha ezzel a váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni. Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség. Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók. Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették. De ekkor még sokféle bankjegy volt forgalomban: minden banknak a sajátja

4 Megoldás III./III. E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül. Természetesen a hitelezési tevékenységen alapuló pénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor:» Au 33%» Ag 34%» Készpénz és váltópénz (réz) 26%» Hitelpénz 7%» Σ Anglia, Franciaország, USA (1815) 100% Az állam színre lép I./II. Napjainkban egy országon belül egy adott valuta forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium) Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején) Az államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskörbe tartozik Az állam színre lép II./II. A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat. Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették. Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammal ellátott pénzhelyettesek voltak. Mivel az állam (kibocsátók) költekezési hajlama igen erős, ezért 1. a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan növekedett és 2. a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), 3. a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, 4. pénzügyi válságokkal, 5. a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges felfüggesztésével, 6. az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak együtt

5 Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között Currency-iskola (1) versus banking-elmélet (2) (1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat. Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet Az Au monetáris szerepének csökkenése Miért volt szükségszerű az arany eltűnés a pénzügyi rendszerből? Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen többletszolgáltatást nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedése mellett

6 Piac és redisztribúció Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az állami újraelosztás (redisztribúció), biztosították az ellátást A modern pénz Az aranypénz esetén a nemesfémek a bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott. A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet A modern pénz jellemzői a pénz: bankkal szembeni követelés, vagyis bankpasszíva => a pénz csak a bankrendszeren kívül értelmezhető Pl.: a kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz/készpénz/jegybanki betét nem tekinthető pénznek. A pénz olyan bankpasszíva, mely betöltheti a pénzfunkciókat

7 Modern pénz jellemzői (2) készpénz: számjegy, díszes grafikai elemek, MNB, MNB elnök, alelnök aláírása, A bankjegyhamisítást a törvény bünteti. pénzmennyiség = készpénz (bankjegyek + érmék) + számlapénz a pénzkibocsátás a monetáris politika eszközeivel folyamatos hatást gyakorol a a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra A modern bankrendszer szereplői Központi bank Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek Kereskedelmi bankok Letéti intézmények a szállítás veszélyessége miatt Kezdetben 100% tartalékot képeznek A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk. Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrást gyűjtenek be. (megfelelő kihelyezés, betétesek biztonsága) Bankcsődök (gyakrabban, majd egyre ritkábban) => betétbiztosítás (először USA, 1933 vö. Mo óta OBA) 7

8 A kereskedelmi bankok tevékenysége kezdetben: fizetési forgalom lebonyolítása egyre növekvő nagyságú betétek => további műveletek végzése => hitelezési tevékenység => aktív bankügyletek kezdetben rövid lejáratú, kis kockázatú ügyletek ipari forradalom: a technikai újítások gyakorlati megvalósítása kihívást jelentett húzóágazatok: bányászat, kohászat, vasútépítés nagy tőkeigény, hosszú távú megtérülés => tőkegyűjtés korábban a bank bevétele a kamatmarzsból (betéti és hitelkamatok különbsége) származott ma a különböző szolgáltatásokért felszámított jutalékok jelentik a legnagyobb bevételt számukra A központi bank a bankok bankja creditum = bizalom jegybank monopólium = a pénzmennyiség alakításának joga első jegybank: Anglia, polgári forradalom után hatalmas kincstári adósság. Bank of England 1,2m GBP alaptőke végül 1913-ban 12 területi jegybank szövetsége: FED (Federal Reserve System) bankfelügyeleti rendszer szükségessége 1911: Svédország 1933: Németország, USA A központi bank tevékenysége és feladatai Magyar Nemzeti Bank A JegyBankok általában Rt. formájában működnek a részvények állami tulajdonban vannak nem profitorientált, tehát a + vagy éves eredménye nem az ország gazdaságának jellemzője a feladatokat a központi bank, a bankokat felügyelő intézmény és a pénzügyminisztérium láthatja el => központi monetáris hatóság makroszintű, a gazdasági és pénzügyi rendszer egészére vonatkozó döntéseket hoznak meg

9 1) Központi bank feladatai (1) feladatai: a pénzintézeti számlák vezetése, a likviditási szolgáltatás biztosítása. likviditás: pénzzé tehetőség foka fizetőképesség ha az azonnal esedékes kötelezettségek meghaladják a rövid lejáratú forrásokat, átmenetileg jegybanki forráshoz juthatja a kereskedelmi bankokat ) Közponit bank, mint Végső mentsvár (lender of last resort) csak jó fedezet mellett ad hitelt => átmeneti segítséget ad az egyébként jól gazdálkodó kereskedelmi bankoknak magas kamatot számít fel, így csak végszükség esetén érdemes igénybe venni nyilvánosságra hozza működési elveit => az esetleges pánikszerű reakciók nagy része elkerülhető ) Központi bank - Az állam bankja A központi költségvetésen keresztül az államháztartással finanszírozási kapcsolatot tart fenn. Kérdés: A központi bank függetlensége milyen mértékű??? Válasz: a KB piaci módon állhat kapcsolatban a központi költségvetéssel Pl.: az állami költségvetés hiányának finanszírozására forrásra van szükség. Nem kötelezheti a KB-ot az összeg átutalására, vagy a kibocsátott állampapírok megvásárlására. Piaci módon kell felajánlani azok megvételét, és a feltételekben megállapodni

10 4. Árfolyam-politika kialakítása Devizatartalékok menedzselése Árfolyam-politikai döntések meghozatala Devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása A KB-nál található Au és devizatartalékok menedzselése Az esetleges likviditási problémák megoldására az állam is tartalékokkal rendelkezik ennek Au részaránya ma elenyésző Nem hatalmas papírpénz halmok jelentik a JB tartalékait, hanem könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapírok Ma ezek 35-40%-a USD-ben jegyzett EUR és JPY aránya csekély Pénzteremtés Áruk és szolgáltatások mennyiségének bővülése nemesfémek, bányatermékek nem növelhető korlátlanul. Mindez az ún. relatív pénzhiányhoz vezetett. (A forgalomban a piac szereplőinél meglévő pénz miatt nem lehet újraárazni.) Letéti intézmények ruhatár példa. Kezdetben 100%-os tartalékot képeztek. Pénz fontos jellemzője egyneműség! A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért lehetőség a résztartalék elvén működésre. A bankok fontos jellemzője alakult ki, hogy saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrásokat gyűjtenek be. (Betétbiztosítás OBA 1993) Lehetőséget teremtett a hitelezési ügyletek megkezdésére! kamatmarzs működésének megértése Központi bank Pénzteremtés (2) Pénzmennyiség hatékony szabályozásának alapjai Pénztömeg fogalmak: M0 Monetáris bázis M1 Tranzakciós pénz = M0 + látra szóló betétek M2 Kvázipénz = M1 + határidős betétek

11 Banki hitelnyújtás Feltételezett értékek egy gazdaságban: M0 (Készpénz) : 2,000,000,000 Kötelező tartalékráta: 10% A társaság 1,000e Ft forgóeszköz hitelt vesz fel I. banktól. Ebből az 1,000e Ft hitelből 500e Ft-ot átutal B vállalat II. banknál található bankszámlájára Banki hitelnyújtás Hitelnyújtás hitel törlesztésével semmisül meg A Hitel A Betét I bank Jegybank I bank: II bank +500 II bank B Betét Banki devizavásárlás Valuta - Készpénz és deviza külföldi valutára szóló követelés - közötti különbség!! A társaság 100e $ értékben exportált. ( A társaság nem rendelkezik devizaszámlával, ezért HUF-ra átváltja az export fejében részére átutalt $ összeget.) Napi HUF/USD árfolyam: 200 HUF/USD A bank ebben az esetben deviza ellenében teremtett pénzt! A bank megnövelte a forint mennyiségét, viszont A vállalattól nem követelhet semmit. A $ birtoklása gyakorlatilag az amerikai gazdasággal, annak áru- és szolgáltatás-mennyiségével szembeni követelésre jogosít

12 Banki devizavásárlás Bank devizavásárlása Pénzintézet Deviza: Ft ( USD) Betét ( A váll.) Ft Pénz megsemmisülése deviza eladással Pénzteremtés a bankrendszer egészében 1) Multiplikátor hatás (Példa jegybankpénz) A központi bank nem hagyatkozik kizárólag a kereskedelmi bankok józan belátására, ún. kötelező tartalékrátát határoznak meg! Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományuk adott %-át kötelezően jegybankpénzben tartalékolják!! Pénzteremtés a bankrendszer egészében Alapesetek: a) Első Átkerül más bankhoz b) Második Jegybank 1 kereskedelmi bank c) Harmadik Egy része kerül át más bankhoz Pénzmultiplikátor hatás: Általános megfogalmazással: a multiplikátor a tartalékráta reciprokával egyenlő

13 A kártyavár Multiplikátor = tartalékráta reciproka (Multiplikátor maximális értéke) A valóságban ennél kisebb értéket vesz fel. Ha a bankok a kötelező tartalékráta felett képeznek tartalékot. ( többlet-tartalékra van szükségük ). Készpénzkiszivárgás Lakosságnál meglévő tényleges készpénzkészletek tartása Pénzteremtés (összefoglaló) Egy képzeletbeli bank vagyonmérlegének nyomon követése a pénzteremtés folyamatában. A modern pénz hitelpénz, mert hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg. A kötelező tartalék nagyságát a központi bankok a betétállomány %-ban határozzák meg. Ezt a %-ot kötelező tartalékrátának nevezik Pénzteremtés (összefoglaló) Z Áruvásárlás X-től 100 millió Ft. Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kp 1,000 X betét 400 Kp 1,000 X betét 500 Y betét 400 Y betét 400 Z betét 200 Z betét 100 N hitel 100 millió Ft N bérfizetés 100 millió Ft Eszköz Forrás Eszköz Forrás Kp 1,000 X betét 500 Kp 900 X betét 500 Hitel 100 Y betét 400 Hitel 100 Y betét 400 Z betét 100 Z betét 100 N betét 100 N betét

14 A modern pénz különböző formái Bankpénz: Banki kötelezettségek, amelyeket pénzként használnak. Bankjegy: A végső pénz, amelyet a központi (jegy-) bank bocsát ki, és amely az ország törvényes fizetőeszköze. Számlapénz: A bankkal szemben fenálló látra szóló követelés. A számlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik bármikor készpénzre válthatja vagy más számlájára átutalhatja. Jegybankpénz: A központi bank által teremtett bankpénzt, vagyis a bankjegyet és a központi banki számlapénzt. Ez úgynevezett definitív pénz, ami semmi másra nem váltható át A modern pénz különböző formái (2) pénzmennyiség felosztása hatókör szerint jegybankpénz:» gazdaság egészére érvényes kereskedelmi banki pénz:» a pénzintézet pénzteremtése révén, számlapénz formájában jön létre,» csak az adott ügyfélkörön belül érvényes. a jegybank is számlapénzt teremt, szükség esetén ezt váltják át bankjegyre/készpénzre a bankjegykiadás önmagában nem pénzmennyiséget növelő lépés, hiszen csupán a jegybankpénz átváltása történik papírra A modern pénz különböző formái (3) A jegybankpénzt nevezhetjük nagy erejű pénznek vagy monetáris bázisnak is => a kereskedelmi bankok is képesek pénzteremtésre, DE ennek mértékét a jegybankpénzállomány határozza meg

15 A modern pénz különböző formái (4) Technikai megjelenés szerint kereskedelmi bank által teremtett eszköz => csak számlapénz formát ölthet DE a jegybankpénz lehet készpénz és számlapénz is A modern pénz lényege, a pénztömeg meghatározása Hétköznapokban = pénz = készpénz DE ez az összesített pénzmennyiségnek csak kis hányada pénzforgalom nagy része = számlapénz = banki könyvelési tétel készpénz & számlapénz gyakorlati szerepe ugyanaz, csak megjelenési formájukban különböznek a fizetés legegyszerűbb módja lenne az átutalási megbízás DE a pénzügyi rendszer fejletlensége miatt nem lehetséges mindig => készpénzfizetés Az USA és Európa fizetési forgalmának eszközei (1913, 1928) Európa USA arany 15,3 0,3 27,6 15,4 bankjegy bankszerű fizetések 26,4 58, ,7 62, , ,

16 Tehát általánosságban elmondható, hogy minél fejlettebb egy gazdaság pénzügyi rendszere, annál kiterjedtebb a készpénzkímélő fizetési módok alkalmazása? Jegybank mérlege Kereskedelmi banki mérleg A forgalomban lévő pénzmennyiség Aktívák Köv az államházt szemben Köv a kereskedelmi bankokkal szemben Ép-állomány Külföldi követelések Aktívák Kp állomány Jegybanki betét Hitel-köv. a nem mon. szereplőktől Passzívák A központi korm. betétei Kereskedelmi bankok betétei a jegybanknál Készpénzállomány Külföldi kötelezettségek Passzívák Látra szóló betétállomány Határidős betétáll. Egyéb megtakarítások Külföldi követelések Külföldi kötelezettségek ÉP állomány A forgalomban lévő pénzmennyiség (2) Jegybank és a keresk. Bankok mérlege Aktívák Nettó külföldi követelések (devizatart., hitel-tartozás egy.) Ép-állomány Hitel-követelések a nem monetáris szereplőktől Passzívák 1. Kp állomány a monetáris intézményeken kívül 2. Látra szóló betétállomány (nemmonetáris szereplők) 3. Határidős betétállomány (nem-monetáris szereplők) 4. Egyéb megtakarítások 5. A kp-i kormányzat betétei a jegybanknál

17 A forgalomban lévő pénzmennyiség (3) A jegybankpénz-állomány vagy más néven monetáris bázis, a forgalomban lévő kp-ből és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll. Jelölése: M0 A szüken értelmezett pénzmennyiség (jelölése: M1) a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök összessége. A tágan értelmezett pénzmennyiség M2 a szűken értelmezett pénz és a határidős betétek összessége Pénz-multiplikátor (összefoglaló) Az M1 és M2 aggregátumok, valamint az M0 jegybankpénz-állomány hányadosát pénz-multiplikátornak nevezzük, amely azt mutatja meg, hogy a kereskedelmi bankokhoz kerülő egységnyi jegybankpénz hány egységnyivel növeli a bankok által nyújtható hitelek összegét, ezáltal a rendelkezésre álló pénz mennyiségét Pénz-multiplikátor (összefoglaló) 1) M0 A jegybankpénz-állomány (monetáris bázis) = Forgalomban lévő készpénz és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll. 2) M1 - Szűken értelmezett pénzmennyiség a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök össz. = készpénz és látra szóló betét 3) M2 = M1 + határidős betétek összessége

18 Monetáris és Fiskális politika Pénzkínálat szabályozása Direkt Indirekt Monetáris politika eszközei Kötelező tartalék (tartalékráta) Refinanszírozási politika (refinanszírozási keret) Rediszkont politika (viszontleszámítolás) Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül) Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, kvetlen) Erkölcsi hatás Valutatanács Pénzkereslet (Tranzakciós, óvatossági, spekulációs) Költségvetési (fiskális) politika Kezdet (John Maynard Keynes) SAY-dogma További okok - hitelek A válság mechanizmusa - defláció A beavatkozás pótlólagos vásárlóerő automatikus, diszkrecionális eszközök Megismétlődhet? 2008? Monetaristák (Milton Friedman) Államháztartás, adók, vámok (1) Államháztartás Központi költségvetés Központi költségvetési szervek Önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítási alap

19 Államháztartás, adók, vámok (2) Adók Jövedelemadók Forgalmi, fogyasztási adók Vagyonadók Vámok, vámpolitika Fiskális Piacvédelmi, Kereskedelem-politikai feladatok ellátása Integráció és adminisztratív akadályok Adók 2010? Összefoglalás Pénzteremtés mechanizmusa Monetáris politika Fiskális politika Államháztartás Adók Vámok

20 Euró bevezetés a Balkánon?

21

22

23 Versenyképesség Doing business

24 Kérdések? Köszönöm a megtisztelő figyelmet!