K I S E B B S É G I H Í R L E V É L

Átírás

1 JOGI INFORMÁCIÓK A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI HAZAI HÍREK KÜLFÖLDI HÍREK Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei Etnikai adatokat is rögzíthetnek a évi népszámláláson Zárolta a roma telepfelszámolásra előirányzott egymilliárd forintot a kormány Kiss Péter kinevezését jóváhagyták "Dúl a rasszizmus elleni harc" Vita a kisebbségi népszámlálásról Adatbázis-szemlélet (Riba István Hvg.hu április 15.) Antidiszkriminációs Jogi Klinika indul a Miskolci Egyetemen Roma tehetségek osztálya Táblát avattak a közösen ültetett fánál Lomnici Zoltán sürgeti a szélsőségekkel szembeni polgári jogi fellépés tisztázását Horvát népviseletben a Megyeházán Mellkason lőtték az 53 éves roma férfit - Tiszalöki gyilkosság - Roma férfit lőttek agyon Idegen nyelv már az óvodában Valóban ilyen rossz a helyzet? Élen járunk a megkülönböztetésben! Gallup: súlyos megkülönböztetés éri a magyarországi városi romákat Nemzetiségi napot tartott a Selyem óvoda Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: gyertyával a romákért Intézményátalakítás a használható tudásért - A minőségért és az esélyegyenlőségért fejlesztenek Élő Könyvtár az előítéletek ellen Még tart a beiratkozása a tótkomlósi szlovák iskolában Magyarkanizsa és Tótkomlós testvérvárossá lesznek OGY - Kállai: napi gyakorlattá vált a "cigánybűnözés" fogalmának használata Az ukrán önkormányzattal is tárgyalt oktatási problémákról Juscsenko. 25 Soroksári temetőügy: a kerület vitatja az ombudsmani elmarasztalást Döntöttek a fővárosi roma kulturális központról EP-választás - Kolompár rajtra kész Antirasszista tüntetés koncertekkel Őseikre emlékeztek, falunapon szórakoztak a somlóiak Becsületbeli ügy a romák elleni támadások felderítése' Csorvás. Szlovákok A kisebbségi fórum mérföldkövet jelent Kolompár névvel kínkeserves az álláskeresés Pótolták az ellopott emléktáblát Deszegregációs program is kell a fejlesztési pályázatok mellé K I S E B B S É G I H Í R L E V É L á p r i l i s Miniszterelnöki Hivatal ROMA HÍREK Elfogadták a zárónyilatkozatot az ENSZ rasszizmus elleni értekezletén.38 Hátrányosan megkülönböztetettnek érzik magukat a kisebbségiek az EU-ban Beszámoltak Brüsszelben a pécsi európai kulturális fővárosi program haladásáról Romaellenes támadások Csehországban Esélyegyenlőségi hivatalba olvasztanák be a szlovéniai Nemzetiségi Hivatalt Szatmári sváb kulturális napok kezdődnek Roma nőket sterilizáltak Szlovákiában! Döntött a bíróság! Az Amnesty szerint az osztrák rendőrség rasszista A Romaversitas Alapítvány, a roma egyetemisták támogatója felvételt hírdet...45 Ösztöndíjat adnak a romáknák Etnikai bűncselekményért ítélték el a szigetvári bántalmazókat Két miniszteri biztos a romákért A romák társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztosi poszt létrehozását kezdeményezik a szabad demokraták az oktatási és a szociális minisztériumban is Brüsszel aggódik a romák elleni közép-európai agresszió fokozódása miatt Cigány filmes kurzus Segélyezett romák a foglalkoztatási programban Megasztáros jótékonyság a siófoki romákért Teleki az új kormányban is romaügyi miniszterelnöki megbízott marad. 43 Cserehát: harmadik világ Regionális roma rendőr konferencia volt a Hajdúságban Roma területőrség indul Miskolcon Megtartotta első ülését az Európai Roma Platform Segítséget kap a leghátrányosabb helyzetben lévő 33 kistérség a "védett keretből" Összefogtak a romák, rendet akarnak a cigányok Kaposváron A legendás Béla cigány hegedűjét is kiállítják Ma temetik a romák elleni támadássorozat ötödik áldozatát Miért nem sikerült megakadályozni a cigányság leszakadását? NZZ: a válság még nehezebbé teszi a kelet-európai romák helyzetét Horváth Csaba: nem zárjuk gettóba a roma kultúrát "Itt nem számít, ki a cigány" Korszerű cigány népismereti segédanyag Romakérdéssé vált a beiratkozás Siófokon Rálőttek egy házra Táskán? A mezőkövesdi romák a miniszterelnökhöz fordulnak illegálisan működő iskola van az országban? A szülőket is nevelik a Csallóköz úti oviban PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÉLEMÉNYEK, INTERJÚK "Ne próbáljuk a bűnt etnicizálni"...71 RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK

2 JOGI INFORMÁCIÓK A Roma Kulturális Központ létrehozásával összefüggő egyes kérdésekről A jogszabály száma és címe: A Kormány 1041/2009. (IV. 8.) Korm. határozata a Roma Kulturális Központ létrehozásával összefüggő egyes kérdésekről A jogszabály lényege: a Kormány felhívja az oktatási és kulturális minisztert, hogy a 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozattal a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet 11/13/4. Nem állami intézmények felújítása, beruházás jogcímcsoportra átcsoportosított forrás terhére utólagos elszámolási kötelezettséggel támogatási megállapodást kössön a Fővárosi Önkormányzattal a Roma Kulturális Központ létrehozásáról, a támogatást az önkormányzatnál erre a célra létrehozott, elkülönített számlára folyósítsa. az oktatási és kulturális minisztert és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a következő évek állami költségvetésének előkészítése során a hároméves költségvetési keretszámokon belül a Roma Kulturális Központ működéséhez millió forintos támogatást tervezzenek. Hatálybalépés: április 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 46. szám (2009. április 8.) Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése évi támogatásának rendjéről A jogszabály száma és címe: 19/2009. (IV. 8.) ÖM rendelet az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése évi támogatásának rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet a pályázati rendszer fogalmainak definiálását követően az általános rendelkezéseket és a pályázók körét határozza meg. Eszerint az EU Önerő Alap támogatás igényelhető az Európai Unió támogatásai iránt a programozási időszakra a rendelet szerinti célok megvalósítása érdekében benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forrás kiegészítéséhez. A rendelet 2. (4) bekezdése a pályázók körét részletezi: a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések; b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések; c) azon önkormányzatok, amelyek a és években az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek; d) a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények fejlesztéséhez, fejlesztési célú uniós pályázatukhoz szükséges saját forráshoz igényelhetnek támogatást, amellyel a kistérségi társulás valamennyi tagja egyetért; e) a Ttv. szerinti társulások, amelyek támogatást kizárólag az a), b) vagy c) pont szerinti feltételeknek megfelelő tagjaik által vállalt saját forrás alapján igényelhetnek. A 4. a pályázat formai követelményeit fejti ki a pályázati nyomtatványokat alcím alatt.

3 A pályázók október 1-jéig nyújthatnak be pályázatot a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez. A pályázatot elektronikus úton szükséges kitölteni, és papír alapon egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban, valamint elektronikus úton kell benyújtani, a másolati példányt a helyi önkormányzat jegyzője, kistérségi társulás esetén a munkaszervezet vezetője hitelesíti. A jogszabály a továbbiakban a bírálat eljárásrendjének szabályaira, a támogatási szerződés megkötésére, szerződéskötési feltételekre és a támogatás folyósítására tér ki, majd a jogtalan felhasználás és az ellenőrzés, monitoring témakörét részletezi. Hatálybalépés: április 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 47. szám (2009. április 8.) A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály száma és címe: 88/2009. (IV. 13.) Korm. rendelete a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály lényege: A társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a Kormánynak - a társadalompolitika összehangolásáért, - a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért, - a nemzetpolitikáért, - a kisebbségpolitikáért felelős tagja. Feladatkörében többek között - javaslatokat készít a Kormány közpolitikájára, - előkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, - kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, - a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, - a nemzetpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a határon túli magyarokra vonatkozó, - a kisebbségpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével és jogaival összefüggő jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki. - közreműködik a kormányzati társadalompolitikai feladatok ellátásában, - összehangolja a,,legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiával kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását. - összehangolja a nemzeti és etnikai kisebbségekkel összefüggő kormányzati feladatokat, - a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése vonatkozásában együttműködik az önkormányzati miniszterrel a törvényességi ellenőrzést ellátó szervek szakmai irányításában. Hatálybalépés: április 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 50. szám (2009. április 13.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet módosításáról A jogszabály száma és címe: Az oktatási és kulturális miniszter 21/2009. (IV. 16.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet módosításáról. 3

4 A jogszabály lényege: a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet több -ának bekezdése módosul. Így a 39/D. (5) bekezdése a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók körére vonatkozóan. A (8) bekezdés a felkészítést szervező intézmény és az Országos Oktatási Integrációs Hálózat együttműködését illetően, a (9), (11)-(12) bekezdés a képesség-kibontakoztató felkészítés elindításának feltételeihez kapcsolódóan. A 39/E. több bekezdése is módosul az integrációs felkészítés, valamint az óvodai felkészítő program tekintetében. A 2008/2009. évi tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 2. (3) bekezdés b.) pontjában a,,2009. május 29. szövegrész helyébe a,,2009. április 16. szövegrész lép. Módosul az 1. sz. melléklet II. részének 3. c) pontja:,,c.) írásbeli: április 23. szóbeli és gyakorlati május Hatálybalépés: május 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 52. szám (2009. április 16. ) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről A jogszabály száma és címe: A Kormány 91/2009. (IV. 22.) Korm. rendelete az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről. A jogszabály lényege: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendeletben felsorolt támogatási jogcímek vonatkozásában, az ott megjelölt mértékig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a kedvezményezett kérelmére támogatási előleget fizet. A támogatási előleg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) alapján e jogszabály 2. -ában leírt rendeletekben felsorolt feltételek figyelembe vételével nyújtható. Mértéke a megítélt támogatás arányában legfeljebb 20% lehet. A már kifizetett támogatás és az előleg mértéke nem haladhatja meg a támogatási döntéssel jóváhagyott támogatás összegének 80%-át, továbbá a támogatási előleg kifizetését követően benyújtott kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatási összeget. A rendelet ezt követően leírja a támogatási előlegre jogosultak körét, milyen esetben, mi módon igényelhető a támogatási előleg, s az elszámolás rendjét. Hatálybalépés: április 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 56. szám (2009. április 22.) A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály száma és címe: a Kormány 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) több -a módosul: az 1. a nevelési-oktatási intézmény vezetője által készített továbbképzési programra, beiskolázási tervre, valamint a nevelési programra, a pedagógiai programra, illetve az intézményi minőségirányítási programra vonatkozóan. A 4. a pedagógusok által igénybe vehető kedvezmények feltételeinek módosulásáról szól. Az 5. szerint a 4

5 hétévenkénti továbbképzés egy vagy több továbbképzés keretében legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E továbbképzés teljesíthető más feltételekkel is, amelyet az 5. (2) (9) bekezdése részletez. A 7. (3) bekezdése a következőképpen módosul: (3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelő adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet I. rész 1. c) pont szerinti mellékleteket. A R 8. -a a továbbképzések indítására, az indítási engedély kérelmének benyújtási módjára, a továbbképzés szervezésére, megtartására, s ellenőrzésére, valamint az alapítási és indítási engedély visszavonására vonatkozik. A R 18. -a az engedély kiadásával összefüggő eljárási díj fizetését, annak mértékét részletezi. A R 21. -a módosul a továbbképzések megtartását, hivatalos jegyzékben való közzétételét illetően. Hatálybalépés: július 31. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 57. szám (2009. április 24.) A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról A jogszabály száma és címe: A miniszterelnök 19/2009. (V. 8.) ME határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról. A jogszabály lényege: Bajnai Gordon miniszterelnök az önkormányzati miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján 1. egyetért a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Határokon Átnyúló Regionális Koordinációs Fórum létrehozásáról szóló megállapodás létrehozásával; 2. felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy a tárgyalásokon résztvevő személyeket kijelölje; 3. felhatalmazza az önkormányzati minisztert, vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívja a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 5. felhívja az önkormányzati minisztert és a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követően a Megállapodás végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Hatálybalépés: május 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról A jogszabály száma és címe: Az Országgyűlés 37/2009. (V. 12.) OGY határozata a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. A jogszabály lényege: I. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény 32. (3) bekezdése alapján annak 1. számú mellékletének I. fejezete 6. címében előirányzott 110,0 millió forint támogatási összeget a 5

6 nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára az Országgyűlés a jelen határozat melléklete szerint osztja fel. II. E költségvetési támogatás a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei működési költségeinek fedezésére szolgál. III. A költségvetési támogatást a Pénzügyminisztérium a következők szerint folyósítja: a) egy összegben, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg a 3 millió forintot, b) két részletben, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja a 3 millió forintot. IV. E határozattal támogatásban részesített társadalmi szervezet a támogatás felhasználásáról köteles írásbeli elszámolást készíteni és legkésőbb január 31-ig megküldeni az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának. V. A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. -a (5) bekezdése alapján történik. Hatálybalépés: május 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 65. szám (2009. május 12.) 6

7 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Sajtótájékoztató a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatásáról A kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatásáról szervezett sajtótájékoztatót április 27-én Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya. A sajtóbeszélgetés keretében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tájékoztatott a évi támogatási döntésekről, az elmúlt évben bevezetett új finanszírozási rendszer tapasztalatairól. A sajtó munkatársai részére rendezett találkozón helyi kisebbségi önkormányzati vezetők is részt vettek. Nincs forráscsökkenés a kisebbségi célra fordítható költségvetési támogatások területén - jelentette ki Gémesi Ferenc, utalva arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok évi támogatása 71 millió forinttal növekedett is. Mindazokra a kisebbségi célokra, amelyeket meghatároztak, a források rendelkezésre állnak mondta a szakállamtitkár. A sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc kiemelte, hogy a differenciált támogatás bevezetésének második évében a kisebbségi önkormányzati aktivitás tekintetében mind a kisebbségi önkormányzati feladatellátásról szóló határozatok száma, mind pedig a benyújtott igénylések számának vonatkozásában kiegyensúlyozott növekedés tapasztalható, a támogatási igénylések pontosak, ezt jelzi a hiánypótlások minimális száma. A támogatási döntések ellen, a évhez hasonlóan, egyetlen kifogás sem érkezett. A Magyar Köztársaság évi költségvetése a települési és területi kisebbségi önkormányzatok részére összesen millió forinttámogatást határozott meg. A két éve a Kormány által bevezetett differenciált támogatási rendszer keretei között az idei évre biztosított állami támogatásból 75% általános működési támogatásként, 25% pedig feladatalapú támogatásként került felosztásra. Az általános működési támogatás kisebbségi önkormányzatokra lebontva a következő: az önkormányzati alapműködés biztosítására minden települési kisebbségi önkormányzat ,- Ft, és minden területi kisebbségi önkormányzat ,- Ft általános működési támogatásban részesül. Ez az összeg évben ,- Ft, illetve ,- Ft volt. A feladatalapú támogatásként az egyes kisebbségi önkormányzatok által ellátott kisebbségi közügyekhez igazodva, tehát eltérő mértékben 2009 áprilisában 390 millió forintos keretösszeg elosztásáról született döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. A differenciált működési támogatási igénylések száma már a bevezetés első évében is meghaladta a 80%-ot, 2009-ben pedig a 2011 működő kisebbségi önkormányzat 85%-a terjesztett elő igénylést, így az idei támogatások 1712 kisebbségi önkormányzatot érintenek. Az egyes kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott feladatalapú támogatás elosztására a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szaktárcák képviselőiből álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság tett javaslatot. A Bizottság munkájában konzultációs joggal részt vettek a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselői is. Figyelemre méltó, hogy a támogatási rendszerben részt vevő több mint 1700 kisebbségi önkormányzat közül csupán 7 testületnek kellett utólagosan hiánypótló dokumentumokat benyújtania. A legaktívabb pályázók a szlovén (100%) és a bolgár (95%) kisebbségi önkormányzatok voltak. Legtöbb kérelmező a Békés (96%) és a Komárom-Esztergom megyei (95%) önkormányzatok közül kerültek ki. Legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok (72%) és Zala megyéből (71%) jelentkeztek a pályázatra. Legnagyobb számban a roma önkormányzatok vettek részt a differenciált támogatási programban. A cigány kisebbség 1051 önkormányzatából a megelőző évinél több, összesen 835 nyújtott be pályázatot. Jelentős számú igénylés érkezett be a német (358), a horvát (115) és a szlovák (114) közösségtől is.

8 A differenciált támogatás révén az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok közel 225 ezer forintos feladatalapú támogatásban részesülnek az ,- Ft általános működési támogatáson túl, a maximális teljesítményt nyújtó testületek ugyanakkor megduplázhatják az ,- Ft-os működési támogatásukat. A sajtóbeszélgetésen tájékoztatást adott a évi differenciált támogatási rendszer keretében kiemelkedő eredményt elért két kisebbségi önkormányzat képviselője is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, Csikós Árpád arról számolt be, hogy a Nógrád megyei településen működő testület számos, a környező falvakban tevékenykedő egyesülettel, cigány kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében szervezi a helyi cigány közösség életét. Támogatják a tanoda rendszerű cigány nevelést folytató óvodai és általános iskolai programokat. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére az elmúlt év során hagyományőrző csoport alapításra is sor került, és kimagasló munkát végeztek az esélyegyenlőséghez kötődő feladatok teljesítése során is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat a évi differenciált támogatási rendszer keretében 88 pontot ért el, s ezzel 1 millió forintot meghaladó működési támogatásban részesül. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat munkája szorosan kötődik a Veszprém megyei településen működő német nemzetiségi óvoda és általános iskola tevékenységéhez. Erről Hédl József, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke adott tájékoztatást. A testület hozzájárult ahhoz, hogy a német közösség által beszélt nyelv használata mind szélesebb körben terjedjen el. Az önkormányzat nemcsak a helyben szervezett kulturális rendezvényeken keresztül, hanem az ország más területén megrendezett programokon való részvétel támogatásával is hozzájárult a német kisebbség kulturális önazonosságának erősítéséhez. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat által a differenciált támogatási rendszer keretében elért 91 pontjával megduplázhatta a korábbi működési célú állami költségvetési támogatási forrásait. A évi feladatalapú, differenciált támogatások kisebbségenkénti részletes adatai megtalálhatók a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága honlapján. Kisebbségi oktatásfejlesztési pályázat A kisebbségi oktatás tananyagfejlesztésével kapcsolatos pályázatot jelentetett meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának segítése című pályázat célja a kisebbségi oktatás minőségét javító oktatási programok készítése, a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülő, egyénre szabott fejlesztések kidolgozása, valamint a már meglévő magyar nyelvű tartalmak fordítása, adaptációja a kisebbségek anyanyelvére. A TÁMOP A/08/1 és 2 jelű pályázaton a kisebbségi oktatást biztosító iskolák, általános művelődési központok, pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények vehetnek részt. Konzorciumi tagok lehetnek többek között az országos kisebbségi önkormányzatok, az államilag elismert felsőoktatási intézmények, jogi személyiségű non-profit szervezetek. A pályázatok benyújtására május 14-től június 30-ig van lehetőség. A pályázattal kapcsolatban az országos kisebbségi önkormányzatok részvételével Budapesten, Pécsett és Gyulán lesznek konzultációk. A kisebbségi oktatásfejlesztési pályázat dokumentációja a internetes címen érhető el. Tizenöt éves a Barátság A magyarországi kisebbségi közösségek életéről, sikereiről és gondjairól magyar nyelven tájékoztató Barátság című kulturális és közéleti folyóirat indulása 15. évfordulójára szervezett rangos ünnepséget április 26-án 8

9 Budapesten a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete és az MTA Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézete. A rendezvény fővédnöke Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgatója volt. Az évfordulós ünnepségen Németh Erika a Barátság folyóirat értékeit méltatva kiemelte, hogy a másfél évtizede rendszeresen megjelenő újság eredményesen járult hozzá a különböző kulturális hagyományokkal rendelkező népcsoportok megismeréséhez, a befogadó társadalmi légkör kialakításához. Köszöntőt mondott Szarka László, az MTA igazgatója és Koncz Gábor, a Magyar Kultúra alapítvány igazgatója. Az ünnepségen az Országgyűlés Elnöki Titkárságának munkatársa, Kishegyi Viktória adta át a Barátság folyóirat főszerkesztője, Máyer Éva részére a Parlament elnöke által adományozott ezüst plakettet. A lap alapító társ-főszerkesztőjére, Ember Mária munkásságára Murányi Gábor újságíró emlékezett. A Barátság ünnepség keretében műveikből olvastak fel azok az alkotók, akik rendszeresen publikálnak a lapban. Az irodalmi pódium előadója volt többek között Kalányos Mónika, Brenner Koloman, Dékity Márk, Papucsek Gergely és Milosevits Péter. A rangos művészeti találkozón fellépett Geiger György Kossuth Díjas trombitaművész, Maros Éva Liszt Díjas hárfaművész és Kathy Horváth Lajos Yehudi Menuhin Díjas hegedűművész. A MNEKK kisebbségi laptámogatásai A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) április 16-ai ülésén a kisebbségek országos terjesztésű anyanyelvű írott sajtója támogatásáról döntött. Az MNEKK Kuratóriuma a március 1. és december 31. közötti időszakra 202 millió forintot biztosított a 13 magyarországi kisebbség 19 lapja működési támogatására. A kisebbségi laptámogatásokról a internetes oldalakon találnak részletes információkat. Adóforintok a civil szervezeteknek A személyi jövedelemadó 1%-ának a civil kedvezményezettek részére történő felajánlásokról önálló menüpontban találunk részletes tájékoztatást az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) honlapján. Az itt közzétett közlemények között elérhető a jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, a évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról szóló információk. A kimutatás a megnevezésük szerinti karakter- és betűrendben tartalmazza az érvényes civil kedvezményezettek adatait. A tájékoztató újdonsága, hogy ezúttal az egyes szervezetek neve és a támogatási összege mellett megtalálható a felajánlók száma is. A több ezer szervezet közötti eligazodásban tárgyszavas keresőrendszer van az érdeklődők segítségére. Az interneten közzétett közleményben megtalálhatóak a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek civil szervezeteinek szja 1%-os támogatási adatai is. Örmény Genocídium 94. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés A hazai örmény közösség immár kilenc éve helyezi el a kegyelet virágait április 24-én a Duna parti sétányon felállított Örmény Keresztkőnél. A megjelentek előtt emlékező beszédet Szarkiszján Ádám, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke mondott. Kihangsúlyozta, hogy a megemlékezés nem csak az együttérzés, a gyász megnyilvánulása, hanem egyben figyelemfelhívás is. Az utókornak, a felnövekvő nemzedéknek nem szabad elfelejtenie az ban történteket, és azon kell fáradoznia, hogy más népekkel hasonló tragédiák ne fordulhassanak elő. A megemlékezők között a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek nevében Issekutz Sarolta helyezte el a kegyelet virágait. 9

10 A megemlékezés az Orlay utcai Örmény Katolikus Lelkészségen folytatódott, ahol Balabanian Hartoun örmény fotóművész alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitóján, a rendezvény záróakkordjaként pedig az áldozatok emlékére celebrált gyászmisén vehettek részt az emlékezők. Az évi ukrajnai éhínség áldozatainak felállított emlékjel avatása április 29-én Viktor Juscsenko ukrán államfő hivatalos magyarországi látogatása során emlékművet avatott Budapesten az V. kerületi Petőfi téren. Viktor Juscsenko köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta: Itt, ezen a szent helyen fejezzük ki szívből jövő hálánkat Magyarországnak, amelynek Országgyűlése Európában elsőként ismerte el az éhínséget az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak. Ez az emlékmű, amelyet ma közösen leplezünk le, iskolapéldája annak a testvéri együttérzésnek, amelyet a magyar nemzet táplál Ukrajna iránt. Az államfő az ukrán nemzet nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy az eseményre sor kerülhetett. Hartyányi Jaroszláva, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az emlékmű a Magyarországon élő ukrán közösség számára lehetőséget biztosít arra, méltón tiszteleghessenek az as ukrajnai éhínség áldozatainak emléke előtt. Szent György napi ünnepség a Bolgár Művelődési Házban Szent Györgyöt a bolgárok a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják, így még ma is számos hiedelem él, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. A hagyományokat tovább ápolva a hazai bolgár közösség életében is az egyik legnagyobb tavaszi ünnep a védőszent tiszteletére rendezett megemlékezés. A Bolgár Művelődési Házban (1097 Budapest, Vágóhíd u. 62.) május 9-én tartott megemlékezés különlegességét az adta, hogy a bolgár közösség az idei évben több hazai kisebbséggel együtt ünnepelt. Az interetnikus Szent György napon hazai bolgár, görög és szerb zenekarok és tánccsoportok mellett a vidini Detelina Gyermektánccsoport is fellépett. A rendezvény hajnalig tartó táncházzal zárult. Sója Miklós élő öröksége A magyarországi cigány pasztorációban kiemelkedő jelentőségű Sója Miklós görög katolikus pap Hodászon végzett, négy évtizedre visszanyúló munkásságának állított emléket április 28-án megrendezett cigánypasztorációs konferencia. Sója Miklós cerhári cigányok között 1941-ben kezdte pasztorációs tevékenységét, legfontosabb feladatának tekintette, hogy a cigányokat először ne Istenhez, hanem az emberekhez vezesse, az emberi társadalomba saját emberi méltóságuk felismertetése révén. Eredményei példaértékűek szerte Európában. A konferenciát Kocsis Fülöp megyéspüspök nyitotta meg, s a témák között pasztorációs stratégiák és modellek, valamint a jövőt érintő feladatok és kihívások is napirendre kerültek (Forrás: 10

11 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA HÍREI A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának felhívása Komoly állami támogatástól eshetnek el a kisebbségi előadó-művészi szervezetek a nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt. A jövő évtől jelentősen átalakul az előadó-művészeti szervezetek (színházak, balett- és táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok) állami támogatása. A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogai érvényesülésének áttekintésére indított vizsgálatom során észleltem, hogy a támogatás megváltozott feltételeiről a kisebbségi előadó-művészeti szervezetek jelentős része nem értesült. A szükséges információk nem jutottak el például a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett 100 Tagú Cigányzenekarhoz, illetve az egyetlen magyarországi professzionális horvát színtársulathoz, a Pécsi Horvát Színházhoz sem, pedig az első nyilvántartásba vétel határideje május 30-án lejár. Ennek elmulasztása esetén a következő évben nem részesülhetnek központi költségvetési támogatásban től azok a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezetek részesülhetnek központi költségvetési támogatásban, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keretében működő Film- és Előadó-művészeti Iroda nyilvántartásba vett. A központi költségvetési támogatás igénybe vételének további feltétele, hogy a szervezetet a Film- és Előadóművészeti Iroda kategóriába sorolja. A nyilvántartásba vételre és a kategóriába történő besorolásra - a nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek esetében - kérelemre indult hatósági eljárás keretében kerül sor. A nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmek első alkalommal a törvény hatálybalépésétől, március 1-től számított kilencven napon belül nyújthatók be. E határidő május 30-án jár le, ám miután ez munkaszüneti nap, a kérelmet - az előírt mellékletekkel együtt - legkésőbb június 2-ig postai úton vagy ügyfélszolgálati időben személyesen lehet benyújtani a Film- és Előadó-művészeti Irodához. E határidő jogvesztő, elmulasztása esetén az előadó-művészeti szervezet a következő évben nem részesülhet központi költségvetési támogatásban. A nyilvántartásba nem vett előadó-művészeti szervezet kizárólag más pályázati úton nyerhet csak támogatást. A nyilvántartásba vétel és a besorolás szabályairól a weboldalon található részletes tájékoztatás. Együttműködési megállapodás jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Államigazgatási Továbbképző Intézete és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa között. A felek megállapodtak abban, hogy a Továbbképző Intézet Esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás" c. szakirányú továbbképzésének szakmai munkáját közösen irányítják és együttműködnek a képzés szakmai továbbfejlesztésében, valamint a hátrányos helyzetű, rászoruló hallgatók számára elérhető támogatások felkutatásában.dr. Kállai Ernő ombudsman vállalta, hogy a képzést szakmailag támogatja, és a rendelkezésére álló információs csatornákon is népszerűsíti. 11

12 Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos a magyarországi cigányság iskolateremtő kutatója iránt érzett tiszteletből alapította meg a Kemény István-díjat, melyet a magyarországi kisebbségkutatásban kimagasló eredményeket elérő fiatal kutatóknak ad át minden évben. A jelen társadalmában, a fejlődő magyar demokráciában erősíteni, támogatni kell mindazokat a kutatókat, akik munkájukkal nagyban hozzájárulnak a hazai kisebbségek társadalmi szerepvállalásának elismertségéhez, a rasszizmus elleni küzdelemhez és a romák társadalmi integrációjához ben a Kemény István-díj első díjazottja Dr. Majtényi Balázs, aki sokrétű, színvonalas és példaértékű kutatói és oktatói tevékenységével jelentősen hozzájárul a kisebbségi joganyag megismeréséhez, továbbfejlesztéséhez. Az ünnepséget követően a Jedlik Ányos Program keretében megjelent, Lejtős pálya- Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség"című kötet bemutatására került sor. A kötet szerkesztette Dr. Majtényi Balázs, bemutatta Dr. Tóth Judit az állam- és jogtudományok kandidátusa. Elkezdődött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa évi tevékenységéről készített beszámolójának bizottsági meghallgatása. Kállai Ernőt először a Kulturális és Sajtóbizottság hallgatta meg, majd további hét bizottság előtt kell ismertetnie beszámolóját a következő hetekben. A bizottsági meghallgatások után, várhatóan május közepén, az Országgyűlés plenáris ülésén tárgyalja majd az ombudsman 2008-ban végzett vizsgálatait, kezdeményezéseit és állásfoglalásait. (A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei hírblokk forrása a internetes oldal) 12

13 HAZAI HÍREK Etnikai adatokat is rögzíthetnek a évi népszámláláson (OBH április 9.) Nem tartja kizártnak Jóri András adatvédelmi biztos az etnikai adatok rögzítését a évi népszámlálás alkalmával az adatvédelmi garanciák maradéktalan betartása esetén - tudatta közleményben az ombudsmani hivatal. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András a közelmúltban közös munkában állapodott meg az etnikai adatkezelés kérdéseinek áttekintésére. Ennek keretében a kisebbségi biztos egyrészt kezdeményezni kívánja, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok is részét képezzék a évi népszámlálásnak, másrészt felkérte az adatvédelmi biztost a korábbinál hatékonyabb ugyanakkor az adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő etnikai adatgyűjtés feltételeinek kidolgozására. A magyar jog a kötelező népszámlálás során kizárólag úgy teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését, ha az önkéntesség és az anonimitás az adatgyűjtés és feldolgozás minden fázisában biztosított. Ez azt jelenti, hogy még a kérdezőbiztosok sem tudhatják meg, hogy a polgárok milyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A évi népszámlálás alkalmával az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat a kérdőív egy külön oldala tartalmazta azzal a felirattal, hogy az ilyen adatok szolgáltatása nem kötelező. Ez a megoldás feltehetőleg sokakat nem győzött meg arról, hogy adataik titokban maradnak, ezért a roma kisebbségre vonatkozó adatok messze alatta maradtak a más mérések, kutatások alapján becsülhetőtől. Az adatvédelmi ombudsman javasolja, hogy az állampolgár a népszavazási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten maga töltse ki a kisebbséghez tartozásra (és más különleges adatokra) vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A két dokumentum ugyanazt az azonosító számot tartalmazza. Ha az alapkérdőív személyazonosításra alkalmas adatokat nem tartalmaz (ahogy 2001-ben sem tartalmazott), akkor az adatok központi feldolgozása, a két adatlap adatainak összekapcsolása nem jár személyes adatok kezelésével. Alkalmas lehetne ugyanakkor arra, hogy az etnikai kisebbségek számáról, területi megoszlásáról, életkörülményeiről a korábbinál sokkal pontosabb képet adjon. Zárolta a roma telepfelszámolásra előirányzott egymilliárd forintot a kormány (MTI április 10.) A gazdasági helyzetre való tekintettel zárolta a roma telep-felszámolási program folytatására - az idei évre - előirányzott egymilliárd forintot a kormány - közölte Ürmös Andor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője pénteken az MTI-vel. A forrás "létezik", de addig nem lehet felhasználni, amíg a kormány másként nem dönt - mondta Ürmös Andor, akit az MTI korábbi sajtóhírek alapján keresett meg. A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy az év második felében felszabadul az egymilliárd forint, és ki tudják majd írni a pályázatokat. Elmondta, jelenleg is zajlik a tavaly mintegy 880 millió forintos kerettel kiírt telep-felszámolási program. Ürmös Andor közölte azt is, hogy telep-felszámolási célra várhatóan egy hónapon belül kiírnak egy új, 250 millió forintos keretösszegű pályázatot. Kiss Péter kinevezését jóváhagyták "Dúl a rasszizmus elleni harc" (Népszava online április 15.) Támogatta az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kormánypárti többsége Kiss Péter társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszterré történő kinevezését. A miniszter kinevezése mellett a szocialista és szabad demokrata képviselők igennel szavaztak, az ellenzék elutasította, míg Pettkó András (független) tartózkodott.kiss Péter a bizottság előtt azt mondta, egyik kiemelt törekvése, hogy elősegítse a társadalmi szereplők részvételét a válság kezelésében. Beszámolt arról, hogy a 13

14 kisebbségi önkormányzatok számára hirdetett pályázati kör lezárult, tovább nőtt a pályázó önkormányzatok száma. A nyertesek körét e héten nyilvánosságra hozzák - mondta. Felidézte, hogy 15 éves a nemzeti etnikai és kisebbségi jogokról szóló törvény, s értékelése szerint Magyarország példamutató politikát folytat a vonatkozó keretegyezmény teljesítése területén. Balog Zoltán (Fidesz) számon kérte a leendő minisztertől, hogy miközben "dúl a rasszizmus elleni harc", eközben a roma telepek felszámolására fordítható forrásokat befagyasztják. Kiss Péter válaszában ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi: a kormány korrigálja a források befagyasztásáról szóló bejelentését. Kifejtette: azt szeretné, hogy a befagyasztott összeget nagyságrendekkel jelentősebb európai fejlesztési programmal váltsák ki. Mint mondta, az a szándéka, hogy néhány 10 milliárdos, komplett programot indítsanak el, s erről az uniós szakértőkkel a tárgyalások megindultak. Kitért arra, hogy jelenleg 550 roma telep van Magyarországon, ezért említett ekkora összeget. Farkas Flórián (Fidesz) a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörével összefüggésben arról beszélt, hogy bár papíron megjelennek a többlettámogatások, de ezekhez csak néhány szervezet tud hozzáférni. Mi a garancia arra, hogy nem érvényesül politikai elfogultság a források szétosztásánál? - kérdezte. Szólt arról is, hogy a Kisebbségi Közalapítvány sorsa megpecsételődött a források megvonása miatt. Felidézte, hogy már hónapokkal korábban kérte Kiss Péter segítségét a kisebbségi lapok megjelenéséhez. Kiss Péter a felvetésre úgy reagált, hogy a kuratórium éppen csütörtökön dönt majd az orgánumok támogatásáról. Balog Zoltán azon javaslatára, hogy alakítsanak ki monitoringszolgálatot a határon túli magyarságot ért emberi jogi sérelmek listázására, a miniszter azt mondta, hogy a törekvés támogatandó, a megoldás módja azonban vita tárgya. Teleki László (MSZP) értékelése szerint a tárcavezető szakmai tapasztalata alapján jó kezekbe kerül a kisebbségek ügye. Vita a kisebbségi népszámlálásról Adatbázis-szemlélet (Riba István Hvg.hu április 15.) Százharminc éves adatsor szakadna meg, ha a 2011-es népszámláláson nem kérdeznének rá az etnikai adatokra. Teljesen bizonytalan egyelőre, hogy a 2011-es népszámláláson felmérik-e az etnikai és a vallási hovatartozást. Ez a nemzetiségi adatok tekintetében lenne különösen nagy veszteség, hiszen azokat az anyanyelvre rákérdezve 1880 óta minden alkalommal felvették. A vallás tudakolására 1949 után évtizedekig nem került ugyan sor, ám 2001-ben visszatértek rá. Márciusban elkészült a népszámlálási törvény tervezete mivel az adatszolgáltatás ilyenkor kötelező, azt csak törvény írhatja elő, de nem szerepel benne az etnikai- és vallásiadat-felvétel. Korábban egyébként az is vita tárgya volt, legyen-e egyáltalán népszámlálás. A kormány sokáig halogatta a döntést, főleg arra hivatkozva, hogy megvárja az EU irányelvét. Ez kötelező érvénnyel tavaly júliusban született meg, ám abban nem döntött, teljes adatfelvétel vagy mintavételen alapuló népszámlálás legyen-e a tagországokban. A választást a kormányokra hagyta. A Gyurcsány-kormányzatban sokan gondolták információnk szerint főleg a pénzügyi tárcánál, hogy most elég lenne mintán alapuló népszámlálás is. Az oka a takarékosság. A kormány végül tavaly október 1-jén mégis a 18 milliárd forintba kerülő teljes körű népszámlálás mellett döntött. A törvénytervezetbe csak az EU által kötelezően előírt adatfelvételt vették bele, annyi változtatással, hogy ahol az unió régiónkénti adatokkal is megelégedne, a magyar felmérés továbbra is települési szintű adatokat nyújt. Az EU nem sorolta a felveendők közé a nemzetiségi és a vallási ismérveket, így azok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tervezetébe sem kerültek bele. A nemzetiségek ezzel biztosan nem értenek egyet. Április elején a Kisebbségi Kerekasztal ülésén meg is bízták Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, hogy a törvénytervezet egyeztetésein képviselje véleményüket. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata csak akkor tartja támogathatónak a népszámlálási törvény elfogadását, ha abban szerepelnek nemzetiségi kötődésre vonatkozó kérdések mondta a HVG-nek Heinek Ottó, az országos önkormányzat elnöke. Arról nem is beszélve tette hozzá, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a kisebbségi állampolgárok joga, hogy a népszámláláson megvallhassák identitásukat, amihez egyébként szerinte a vallás megvallásának lehetősége is hozzátartozik. A Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságában vitatkoznak is erről. Katona Tamás korábbi KSHelnök, jelenleg az Államkincstár vezetője sorolta azokat az érveket, amelyek a nemzetiségi mivoltra való rákérdezés ellen szóltak, ám végül gyakorlatilag senki sem támogatta az ő álláspontját. Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy az ilyen felmérés pontatlan, sokan nem vállalják nyilvánosan nemzetiségi kötődéseiket. Ezt 14

15 támasztja alá az is, hogy a kisebbségek létszámáról szóló statisztikai adatok általában elmaradnak a nemzetiségek szervezeteinek becsléseitől. Ennek ellenére a népszámláláson kötelezően megadandó többi adattal együtt olyan, településszintű adatbázis jön létre, amely jól használható az államigazgatás számára is. E használhatóságnak a következtében korábban a nemzetiségek is tartózkodtak attól, hogy népszámláláson megvallják az identitásukat. Az 1941-es népszámlálási adatokat később felhasználták ugyanis, főleg a németek 1945 utáni kitelepítésének idején. Politikusi körökben ez a félelem ma is kísért, s azért nem szeretnék az etnikai felmérést, mert annak alapján például megkísérelhető, hogy a cigánybűnözés léte melletti érvelést a népszámlálási és a bűnözési adatok település szintű összekapcsolásával esetleg megpróbálják alátámasztani. A 2001-es népszámláláson adatvédelmi okokból az egész kérdőív anonim maradt. Az etnikai és vallási kérdések különösen érzékenynek számítanak, így aki ott nem mondta magát nemzetiséginek, az magyarnak számított, míg a vallási kérdésnél elfogadták azt, ha valaki nem kívánt válaszolni. Jóri András adatvédelmi ombudsman a múlt héten közölte, még ennél is szigorúbb feltételek mellett hagyná jóvá az összeírás érzékeny adatokra vonatkozó részét. Elképzelése szerint a kérdezőbiztosok mindenkinek a kezébe adnák az etnikai adatokra vonatkozó kérdőívet, s azt önkéntesen és önállóan kellene kitölteni, majd egy lezárt borítékban a többi adatlaphoz csatolni. Antidiszkriminációs Jogi Klinika indul a Miskolci Egyetemen (MTI április 15.) Antidiszkriminációs Jogi Klinika kezdi meg működését a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán - közölte a kar dékánhelyettese szerdán az MTI-vel. Váradi Erika tájékoztatása szerint e klinikák indítását a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezte, amely az ezzel a céllal kiírt pályázatra az ország kilenc jogi kara közül kettőt választott partnerének: a Miskolci Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karát. Ezeken így lehetőség nyílik például ingyenes tanácsadásra és az érintettek jogi ügyeinek képviseletére. A dékánhelyettes kifejtette: a pályázat elnyerése után elindult az előkészítő munka, ez év februárjában megkezdődött a képzés, áprilisban pedig indul a tanácsadás. Hozzátette, hogy a jogklinika a jogi egyetemi oktatás menetébe illeszkedő fakultatív tantárgy, amelyet a hallgatók más speciális kollégiumokhoz hasonlóan vehetnek fel az általuk hallgatott tárgyak közé. A diákok öthetes szakirányú elméleti képzésen vesznek részt, majd olyan gyakorló ügyvédek mellett foglalkozhatnak a hátrányos megkülönböztetés témakörébe tartozó ügyekkel, akik maguk is részt vettek a Magyar Helsinki Bizottság továbbképzésén. Minden ügyvéd mellett négy-öt hallgató tevékenykedik majd - ismertette Váradi Erika. A két féléves, szabadon választott tárgy keretében zajló elméleti oktatás olyan területeket érint, mint a diszkrimináció tilalma a nemzetközi és a hazai jogban, az európai közösség jog- és intézményrendszere, a magyar antidiszkriminációs szabályozás, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy a megosztott bizonyítási teher - fűzte hozzá a dékánhelyettes. A Miskolci Egyetemen külön helyiséget alakítanak ki az Antidiszkriminációs Jogi Klinika számára, itt fogadják majd azokat, akik jogsegélyre szorulnak; a tanácsadás ingyenes lesz. Roma tehetségek osztálya (Serfőző Melinda Népszabadság április 15.) A Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány által működtetett Talentum Zene- és Táncművészeti Iskolában idén ősszel különleges tehetségek osztálya indul, amelybe olyan év közötti roma fiatalokat várnak, akik az átlagosnál tehetségesebbnek bizonyulnak a hegedű megszólaltatásában. Tomasovszki Katalin, az iskola igazgatója elmondta: olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik már valamilyen szinten játszanak hegedűn, hiszen így tudják megállapítani az augusztus 31-i meghallgatáson, hogy valóban tehetségesebbek-e kortársaiknál. A felvételin nincs kötelező darab, mindenki azt játszik, amit szeretne. Nem lehet akadály, ha valaki a melléktárgyakból (szolfézs, zongora stb.) esetleg eddig gyengébben teljesített, az iskola ugyanis segít a felzárkózásban. A fővárosi diákok maradhatnak korábbi általános vagy középiskolájukban, de a Talentummal kapcsolatban lévő iskolákba is átjelentkezhetnek, azok ugyanis biztosan 15

16 igazodnak ahhoz, hogy a diákok délutánonként zenélni tanulnak. Vidékieknek kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani. A zenei tanulmányokat szinte jelképes térítési díj ellenében végezhetik a diákok: 14 év alatt félévente 5750, 14 év fölött pedig forintot kell fizetniük (utóbbi részletekben is fizethető, illetve mérsékelhető). A diákokat Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója tanítja majd, aki már eddig is támogatta fiatal roma tehetségek pályafutását. Az osztályba maximum főt várnak, ha azonban többen jelentkeznek, akkor mást is felkérnek a tanításra, és még egy osztályt indítanak. Táblát avattak a közösen ültetett fánál (TEOL ) Bonyhád : A német partnervárosból, Hochheimból érkezett hét fős küldöttség Bonyhádra a hét elején. A delegáció tagjai kedden megbeszélést folytattak a Német Kisebbségi Önkormányzat, valamint a Hochheimi Baráti Kör vezetőivel, majd táblát avattak a Perczel-kertben másfél éve közösen elültetett fánál. Csütörtök délelőtt Potápi Árpád polgármester fogadta a küldöttséget a városházán. Liane Schellheimer a Bonyhádi Baráti Kör elnöke az egyesület tiszteletbeli tagjává fogadta a bonyhádi polgármestert, a két város kapcsolatának ápolásáért folytatott munkája elismeréseként. Potápi Árpád beszédében kiemelte a bonyhádi Hochheimi Baráti Kör valamint a helyi német kisebbségi önkormányzat szervező munkáját. Mint elmondta, a város nagyon sokat köszönhet a két szervezet együttműködésének, hiszen német barátaik számos alkalommal támogatták a bonyhádi óvodákat, iskolákat. Megemlítette azt is, hogy a hocheimi borfesztiválon a kinti egyesület bonyhádi borokat árul, s a bevétellel a völgységi barátaikat támogatják. A vendégek a héten az oktatási intézményekbe is ellátogattak, érdeklődve a közétkeztetés iránt, s péntek reggel utaznak haza Németországba. Lomnici Zoltán sürgeti a szélsőségekkel szembeni polgári jogi fellépés tisztázását (Népszava online április 20.) Legyen tisztázott a szélsőséges megmozdulásokkal, jelenségekkel szembeni fellépés polgári jogi kerete - mondta az MTI-nek hétfőn Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke a hétvégi holokauszttagadó demonstrációra reagálva. Lassan immár három éve, hogy a gyűlöletbeszéd elleni hatékony polgári jogi fellépés érdekében alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól. A bírói gyakorlat számára ugyanis lehetőséget kell biztosítani, hogy legyen olyan vezérelve, amelynek mentén indokolt esetekben meghozhassák ítéletüket - mondta. Hozzátette: az, hogy az Alkotmánybíróság idáig ebben az ügyben nem foglalt állást, nem csak azért kínos, mert egy közjogi méltóság alkotmányértelmezési kérését általában gyorsan szokták intézni, hanem azért is, mert "élő jogi problémáról van szó, szinte nincs olyan hét, amikor valamilyen szakmai vagy politikai fórumon erről ne vitatkoznának". Ezért "nagyon sokat számítana, ha az Alkotmánybíróság az általam feltett kérdésekre válaszolna" - mondta. Lomnici Zoltán emlékeztetett: az LB elnökeként beadott egy törvénymódosítási javaslatot is a gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás ügyében, "amit végül nem ebben a formában fogadott el a kormány", de visszakerült az Alkotmánybírósághoz, amely megsemmisítette ezt a polgári jogi javaslatot. Az Alkotmánybíróság leendő állásfoglalása alkotmányértelmezési kérelmére meglátása szerint képes lenne annak a bizonytalanságnak a feloldására, ami ebben a témában jelentkezik a polgári jogi eljárás terén - mondta a volt főbíró. 16

17 Horvát népviseletben a Megyeházán (promenad.hu április 21.) A legrégibb moszlavina-zágorjei népviseletet örökítette meg azokon az akvarelljein Erdődy Sándor, amelyek másolatai mától láthatóak a Megyeháza aulájában. A művész a 19. századba röpíti vissza a látogatót, aki a rendkívül alapos, részletesen kidolgozott munkákon keresztül elképzelheti, milyen öltözéket viseltek nők és férfiak ebben a térségben legyen szó a mindennapokról, vagy különleges alkalmakról, például egy-egy menyegzőről. A tárlatot Pécs és Mohács után hozták Szegedre. A Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat, a Dugonics András Horvát-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület és a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény szervezte a kiállítást, amelyen 18 kép eleveníti fel a legrégebbi moszlavina-zágorjei horvát népviseletet. A tárlatot Kovács Kálmán, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte, majd az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Hepp Mihály méltatta. Mint fogalmazott, Erdődy gróf világot járt ember volt, hiszen Németországban, Franciaországban, sőt Itáliában is megfordult. Személye azért is fontos a horvát nép életében, mert nemcsak a környékbeli parasztság, hanem a középosztály tagjainak viseletét is megörökítette. A tárlatot megnyitó Šimac Smiljan rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter pedig arról beszélt, hogy a különböző népek, nemzetek együttélésében kiemelten fontos a kisebbség és egymás megbecsülése. Az utolsó hivatalos adatok (2001-es népszámlálás) szerint egyébként Magyarországon mintegy 16 ezer horvát nemzetiségű lakos él, közülük közel kétezren a Dél-Alföldön. Aleksander Erdődy Sándor ( ) a Magyar Tudományos Akadémia tagja, illetve a Magyar Képzőművészek Társaságának alelnöke volt. A horvát népviselet mellett megörökített például tájakat, épületeket. Akvarelljeinek eredetijeit Szombathelyen őrzik. A ma a Megyeházán nyílt tárlata május 11-ig látható. Mellkason lőtték az 53 éves roma férfit - Tiszalöki gyilkosság - Roma férfit lőttek agyon (Népszava április 23). Hivatalosan nem kívánta megerősíteni a rendőrség az MTI értesülését, miszerint ismét egy roma származású férfire lőttek Tiszalökön szerda éjjel. Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI érdeklődésére csak annyit közölt, hogy a rendőrség vizsgálja, hogy a mostani eset beleillik-e a korábbi, hasonló bűncselekmények miatt folytatott nyomozásba. Gömze Sándortól, Tiszalök polgármesterétől az MTI megtudta: a település külterületén, Tiszalök-Újtelepen történt a bűncselekmény. ahol többnyire romák élnek. Az áldozat is roma volt - tette hozzá. Olyan ember, akinek munkahelye volt, és rendszeresen dolgozott, a házban a feleségével élt - mondta a település vezetője. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI érdeklődésére azt mondta: a cigánysor utolsó házában lakott az 53 éves áldozat, aki rendezett körülmények között élt. A gyilkosság szerda este nem sokkal fél tíz előtt történt, a férfi épp munkába indult, amikor agyonlőtték. Balogh Mihály, a helyi cigány önkormányzat vezetője az MTI-nek azt mondta: információi szerint egy 9 milliméteres maroklőfegyverrel mellkason lőtték a férfit. Az áldozat a szomszédos település vegyipari üzemében dolgozott már több mint húsz éve, s épp kocsijába készült beszállni, amikor a támadás érte - tette hozzá. Közlése szerint a helyi roma önkormányzat és a szomszédok értesítették a rendőrséget. Balogh Mihály elmondta azt is, hogy a férfi szomszédja egy nagy fekete autót látott, amelyből egy magas férfi szállt ki. Hozzátette: nem sokkal később a szomszéd egy nagy dörrenést hallott. A helyi romák a rendőrök kiérkezéséig biztosították a helyszínt - fogalmazott. Elmondása szerint a mentők mintegy húsz percen keresztül próbálták újjáéleszteni a férfit sikertelenül. A lövés mellkason érte az áldozatot, vélhetően a szívét is megsértette, a lövedék végül a garázsajtóba fúródott - tette hozzá. 17

18 Balogh Mihály közlése szerint a rendőrség sürgősségi igazságügyi hatósági boncolást rendelt el, amelyet Debrecenben fognak elvégezni. A rendőrség csütörtök reggel közölte, hogy lelőttek egy házából kilépő középkorú férfit Tiszalökön szerda éjjel, a férfi a helyszínen életét vesztette. A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint az ügyben emberölés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indult nyomozás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság, a helyi rendőri erők és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az éjjel mindenre kiterjedő, részletes adatgyűjtést kezdtek, mely csütörtökön is folytatódik - tartalmazza a szűkszavú közlemény. Idegen nyelv már az óvodában (NPORT április 21.) Alapkövetelménynek számít napjainkban, hogy legalább egy-két idegen nyelven beszéljen az ember. Az oktatás sok esetben már kisgyermekkorban elkezdődik: szűkebb hazánkban például játékos foglalkozások keretében az angol, német és a szlovák nyelvekkel ismerkedhetnek meg az óvodások. Az üggyel kapcsolatban megoszlik ugyan a vélemény, a megye pedagógusainak és szakembereinek többsége viszont hasznosnak tartja. A gyermekkorban elkezdett nyelvtanulás mindenképpen fontos. Ebből a megfontolásból iskolánk is csatlakozott a tavalyi évben indított Ovitól a nyelvvizsgáig nevet viselő országos programhoz közölte Körmendy Éva, a salgótarjáni J. L. Seagull Szakképző Iskola és Felnőttképzési Központ igazgatója. A kezdeményezés célja az, hogy a gyerekek a lehető legkorábban aktív használói legyenek egy idegen nyelveknek. Egy-egy játékos tanulás során személyiségük és szókincsük gyarapodik, kreativitásuk fejlődik, nyelvi gátlásaik pedig felszabadulnak. A foglalkozásokon speciális érdeklődési körüket és a világról szerzett tapasztalataikat figyelembe véve kreatív feladatsorokon keresztül, életszerű szituációkban, a sikerélmény biztosításával sajátítják el az adott nyelvet. Célunk, hogy a gyerekek használható nyelvtudásra tegyenek szert, amely a továbbtanulás során és felnőttkorban is nélkülözhetetlen vélelmezte, majd hozzátette: Nógrád megyében a Katedra jelenleg a megyeszékhelyen, a nyelviskolában, valamint Balassagyarmaton, két óvodában nyújt lehetőséget a kicsik idegen nyelvvel való ismerkedésére. A Mackóvár óvodában jelenleg angol és német nyelveken, hetente több alkalommal tartunk nem fakultatív formában, hanem a délelőtti nevelés folyamatába beépülő játékos foglalkozásokat mondta Andóné Angyal Mária, a salgótarjáni összevont óvoda vezetője. A nyelvvizsgával rendelkező, saját óvodapedagógusaink verseket, mondókákat tanítanak meg a gyerekekkel, s dalos játékokat tartanak nekik. A részvétel nem kötelező, csak azok kapcsolódnak be, akiknek kedvük is van hozzá. Örömmel mondhatom, hogy az óvodások nagyon szeretik az idegen nyelvű játékokat, a szórakozás mellett pedig szókincsük is bővül. Révay Ferencné, a salgótarjáni Pitypang óvoda vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy intézményükben heti egy alkalommal tartanak játékos, angol nyelvű foglalkozásokat. A felsőfokú nyelvi végzettséggel rendelkező óvó néni segítségével a kicsik angol nyelvű verseket, mondókákat és különböző mozgásformákkal egybekötött játékokat sajátítanak el. A szülők részéről rendkívül nagy az igény az ilyen jellegű oktatásra, emellett pedig a gyerekek is élvezik azt. Semmiképpen sem fárasztjuk ki őket: csak addig tartanak a foglalkozások, amíg az óvodások igényt tartanak rá jelezte Révay Ferencné. Azoknak viszont, akik beszédhibával küszködnek és még nem ejtik tisztán a hangokat, semmiképpen nem ajánljuk az idegen nyelvvel való ismerkedést. Esetünkben nem egy nyelvi előkészítőről van szó: ezek a foglalkozások azért fontosak, mert a gyerekek rájönnek, hogy a magyaron kívül más nyelvek is léteznek. Szartórisz Lászlóné, a lucfalvai óvoda vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy szlovák nemzetiségű településükön nagy gondot fordítanak a szlovák nyelv ápolására már az óvodában is: Intézményünkben a hagyományok ápolása történik: nem új nyelvet oktatunk, hanem az anyanyelvet szeretnénk megőrizni. Ennek érdekében pedig minden mondókát, verset és dalt a magyar mellett szlovákul is megtanítunk a gyerekeknek. 18

19 A salgótarjáni nyelviskola jóvoltából és a szülők kérésének eleget téve, heti egy alkalommal tartunk angol nyelvű játékos foglalkozásokat óvodánkban közölte Sztancsikné Sebes Katalin, a balassagyarmati Cseperedő tagóvoda vezetője. A foglalkozásokon, amelyre húsz-huszonöt gyermek jár jelenleg, játékos formában verseket és mondókákat sajátítanak el a kicsik. A délutáni összejöveteleket amelyeket nem nyelvtanulásnak, hanem inkább nyelvhez szoktatásnak neveznék rendkívül élvezik a gyerekek, a szülők pedig elégedettek, amiért helyben is van már ilyen lehetőség. Valóban ilyen rossz a helyzet? Élen járunk a megkülönböztetésben! Gallup: súlyos megkülönböztetés éri a magyarországi városi romákat (Népszava online április 22.) A magyar városi romák az Európai Unió harmadik leginkább hátrányosan megkülönböztetett kisebbségét alkotják, átlagosan hétnél több őket ért diszkriminációs esetről számoltak be a roma származású magyar kérdezettek - közölte egy európai uniós felmérés magyar eredményét ismertetve a Magyar Gallup Intézet szerdán az MTI-vel. A Gallup az európai kutatás részeként vizsgálta a romák diszkriminációs és áldozattá válási tapasztalatait májusában és júniusában 500 romát kérdeztek meg Budapesten és Miskolcon. Az európai kutatásban a kisebbségi, illetve bevándorló csoportok tagjait kérdezték a kutatók, hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés a válaszolókat az elmúlt egy évben munkakeresés, lakáskeresés közben, egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények, vendéglátó-ipari egységek, boltok, bankok bármelyikében. A felmérés szerint az EU területén élő nagyobb roma közösségek közül a magyarországiak számoltak be második legmagasabb arányban arról, hogy személy szerint őket hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során: 62 százalékuk érezte úgy, hogy kifejezetten a származása miatt bántak vele rosszabbul. A felmérés szerint - akárcsak a többi országban, ahol jelentős roma kisebbség él - a munkakeresés területén tapasztaltak a legnagyobb arányban diszkriminációt a kérdezettek: az interjút megelőző egy évben munkát kereső roma származású magyarok csaknem fele (47 százaléka) érezte úgy, hogy az álláslehetőségek betöltésekor roma mivolta miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Azok, akiknek volt állásuk, a többi országban élő romákhoz képest nagyobb arányban részesültek nem egyenlő elbánásban a származásuk okán (25 százalék). Összességében, a munka világában elszenvedett megkülönböztetés tekintetében Magyarországon - és Csehországban - kiugróan rossz a helyzet. A megkérdezettek majdnem ötöde arról számolt be, hogy az iskolában is (szülőként vagy diákként) hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt egy év során. A magánszolgáltatások területén - vendéglátás, üzletek, bankok stb százalék érzékelt diszkriminációt. Az elemzés szerint további gond, hogy ezek az esetek többnyire láthatatlanok maradnak. A hátrányos megkülönböztetést elszenvedők 82 százaléka ugyanis nem jelentette az esetet sem ott, ahol a diszkrimináció érte, sem jogvédő szervezeteknél. A válaszolók 79 százaléka szerint úgy gondolja, hogy még ha bejelentik is az esetet, akkor sem történik semmi, egyharmaduk pedig nem tudta, hogy hol vagy hogyan jelenthetné az esetet. A roma származású magyarok körülbelül ötöde tudott magától megnevezni bármilyen olyan intézményt, amely tudomása szerint a hátrányos megkülönböztetés ellen küzd, és az ilyet elszenvedőknek segítséget tud nyújtani. A nemzeti és kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a kérdezettek 35 százaléka hallott. Mindemellett Magyarországon a romák 41 százaléka nincs is tisztában azzal, hogy a származási alapú diszkrimináció törvénybe ütközik - közölték a kutatók. A roma származású magyarok 90 százaléka szerint az etnikai alapú diszkrimináció meglehetősen vagy nagyon elterjedt az országban; ez az eredmény a legrosszabb a roma közösségek viszonylatában, és összességében a második legrosszabb a 27 tagállamban vizsgált 46 veszélyeztetett csoport között. Magyarországon a romák harmada vált betörés, lopás, támadás vagy fenyegetés, zaklatás áldozatává a vizsgálatot megelőző egy év során, a megkérdezettek ötödét érte személyük elleni támadás vagy zaklatás; a támadások-fenyegetések 45 százalékában és a súlyos zaklatások 39 százalékában maguk az elkövetők is romák voltak. A személyük ellen irányuló támadásokat elszenvedők 84 százaléka szerint roma származásuk is közre játszott az áldozattá válásukban, gyakran még akkor is, ha az elkövetők szintén romák voltak. A támadást elszenvedők 19

20 85 százaléka nem jelentette az esetet a rendőrségen, főként azért, mert nem bízott benne, hogy a rendőrség bármit képes lenne tenni az ügyükben. Esetleges rasszista támadásoktól való félelmükben a magyar városi romák több mint negyede kerüli tudatosan az olyan helyeket, ahol szerintük ilyen támadások áldozatául eshetnek. A felmérés szerint Magyarországon tíz roma származású kérdezettből négyet állítottak meg a rendőrök a vizsgálatot megelőző egy év során, és minden 100 romára 138 intézkedés jut egy évben. Ezek többsége egyszerű igazoltatás volt, szankciókkal csak az esetek 8 százalékában éltek. A megállítottak több mint fele úgy érezte, hogy a rendőri intézkedés kiváltó oka a származása volt. Összességében az etnikai alapon rendőri figyelmet magukra vonók aránya az európai felmérésben vizsgált 46 csoport közül a magyarországi romák esetében volt a harmadik legmagasabb. Nemzetiségi napot tartott a Selyem óvoda (TEOL április 24.) Másodszor rendezett német nemzetiségi napot a tolnai Selyem óvoda. Az esemény a szekszárdi Deutsche Bühne igazgatója, Frank Ildikó Frau Holle című előadásával kezdődött. Német körjátékokat, táncokat tanulhattak a gyerekek, volt gyöngyfűzés, a hajdani német használati tárgyakat, viseletet bemutató kiállítás bundásalma kóstolóval, és ugrálóvár, arcfestés a Kölyökidő Alapítvány révén. Az eseményen a tolnai németes" óvodás csoportok és budaörsi óvónők is részt vettek Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: gyertyával a romákért (NOL április 26.) A Méltóságot Mindenkinek Mozgalom április 27-én békés demonstrációt rendez az Országos Rendőrfőkapitányság Teve utcai székháza előtt. A rendezvényen mécsessel, gyertyával róják le kegyeletüket a nagycsécsi, a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki gyilkosság áldozatainak emléke előtt. A demonstráción petíciót adnak át az országos rendőrfőkapitánynak. Ebben azt írják: "A magyarországi cigányság két évtizede folyamatosan romló helyzetében az elmúlt másfél évben ijesztő változás következett be: cigánynak lenni immár nemcsak megbélyegzettséget, kirekesztettséget és másodrendű állampolgári státuszt jelent, hanem e puszta tény a testi épség, mi több, az élet elemi veszélyeztetettségét hordozza. A romák meggyilkolása, a házaik ellen sorozatban elkövetett Molotov-koktélos támadások, a provokált utcai verekedések ugyanakkor csupán a jéghegy hátborzongató csúcsát jelentik. Ezek a szörnyű akciók ugyanis aligha történhetnének meg nyílt vagy legalább hallgatólagos társadalmi támogatottság híján. E hallgatólagos támogatottságnak különös és veszélyes nyomatékot adnak a magas rangú állami vezetők szájából az utóbbi időben elhangzott rasszista tartalmú megnyilatkozások, valamint a rendre felderítetlenül maradt bűnügyeknek az az óhatatlan üzenete, hogy az állam és erre hivatott legfőbb szerve, a rendőrség nem is kíván különösebb erőfeszítéseket tenni roma állampolgárai épségének, életének és elemi emberi jogainak védelmében. A kialakult helyzet tehát nem egyszerűen néhány szélsőséges bűnelkövető gaztetteinek eredménye létrejöttéért mindannyian felelősek vagyunk, egyszerű állampolgárok és állami, politikai vezetők egyaránt. Fel kell ismernünk: roma honfitársaink azonnali hathatós védelmének és a többségi társadalom tagjaival egyenlő jogainak biztosítása a közösség létének elemi kérdése, aminek megoldásán nem kevesebb múlik, mint az, hogy lehet-e ebben az országban emberhez méltóan élni. E petíció megfogalmazói tisztában vannak azzal, hogy a napjainkra kialakult drámai helyzet oldása, majd javítása igen sok erőfeszítést kíván, és ez nem csupán az állami szervek dolga. Az első lépések azonban egyértelmű és üzenetértékű fellépést követelnek az államtól mindenekelőtt annak a rend és a törvényesség napi biztosítására hivatott szervétől: a rendőrségtől." A tüntetés résztvevői és a demonstrációt támogató emberjogi szervezetek mindezek miatt kettős követeléssel fordulnak az Országos Rendőr-főkapitánysághoz és annak vezetőihez. 20