Irena Bihariová és koll. A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlölet beszéd felszámolása Európában

Átírás

1 Irena Bihariová és koll. A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlölet beszéd felszámolása Európában

2 Cím: A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában Szerkesztő: Irena Bihariová (Szlovákia) Kiadják: People in Need (Szlovákia), The People for Change Foundation (Málta), Human Rights Monitoring Institute (Litvánia), Subjective Values Foundation (Magyarország), In IUSTITIA, o.p.s. (Csehország) Szerzők: Fejezet: Összehasonlító jelentés az európai gyűlölet-bűncselekményről és gyűlöletbeszédről Irena Bihariová (People in Need), Kristina Normantaitė (Human Human Rights Monitoring Institute), Natalija Bitiukova (Human Rights Monitoring Institute), Bak Árpád (Subjective Values Foundation), Magyarkuti Zsófia Krisztina (Subjective Values Foundation), Klára Kalibová (In IUSTITIA), Václav Walach (In IUSTITIA), Benjamin Petruželka (In IUSTITIA), Martina Houžvová (In IUSTITIA), a The People for Change Foundation szerzői csapata Fejezet: Gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd jelentési mechanizmusok Európában: Helyes gyakorlatok gyűjteménye Irena Bihariová (People in Need), Kristina Normantaitė (Human Human Rights Monitoring Institute), Bak Árpád (Subjective Values Foundation), Magyarkuti Zsófia Krisztina (Subjective Values Foundation), Klára Kalibová (In IUSTITIA), Václav Walach (In IUSTITIA), Benjamin Petruželka (In IUSTITIA), Martina Houžvová (In IUSTITIA), Monika Kopytowska (Lodzi Egyetem, Lengyelország), Shane O Curry (ENAR Ireland, Írország), Fiyaz Mughal (Faith Matters, Egyesült Királyság) Fejezet: Kézikönyv az interneten terjedő gyűlölet-bűncselekmény jelentési mechanizmusának kifejlesztéséhez Irena Bihariová (People in Need) Borítóterv és grafika: Waldemarsky design (Szlovákia) Nyomtatás: xxx (Szlovákia) Copyright In IUSTITIA, o.p.s. People in Need, The People for Change Foundation, Human Rights Monitoring Institute, Subjective Values Foundation, szerzők, szerkesztők és kiadók ISBN (nyomtatott): ISBN: (online):

3 A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában Pozsony 2018 Ez a publikáció a A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában elnevezésű nemzetközi projekt keretében, az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja és a Visegrádi Alap társfinanszírozásával készült. A publikáció tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek, és azok semmilyen tekintetben nem tükrözik az Európai Bizottság vagy a Nemzetközi Visegrád Alap álláspontját. 3

4 tartalomjegyzék Bevezetés 5 Összehasonlító jelentés a gyűlöletbűncselekményről 7 Bevezetés 8 terminológia és módszertan 9 Jogszabályi keretek 14 Szlovák Köztársaság 14 Csehország 17 Málta 20 Magyarország 22 Litvánia 24 Védett jellegek és csoportok 27 Szlovák Köztársaság 27 Csehország 28 Málta 28 Magyarország 29 Litvánia 29 A gyűlölet-bűncselekmény/gyűlölet - beszéd mennyiségi mutatói egyes országokban 31 Hivatalos adatok 31 A bejelentett gyűlöletbűncselekmény/gyűlöletbeszéd esetek száma 31 Szlovák Köztársaság 31 Csehország 32 Málta 33 Magyarország 34 Litvánia 35 A gyűlölet-bűncselekmény/ gyűlölet beszéd körébe tartozó bűncselekmények mennyiségi helyzete a civil szervezetek által szolgáltatott adatok alapján 37 Szlovák Köztársaság 37 Csehország 39 Magyarország 40 Málta 42 Litvánia 43 A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd esetek minőségi értékelése - a felderítés és a nyomozás akadályai 44 Szlovák Köztársaság 44 Csehország 47 Magyarország 52 Málta 57 Litvánia 58 Összefoglalás és következtetések 62 A gyűlölet-bűncselekmény és gyűlölet - beszéd jelentési mechanizmusok Európá - ban: helyes gyakorlatok gyűjteménye 66 módszertan 67 Európai vizsgált jelentési mechanizmusok gyűjteménye 70 Az azonosított jelentési mechanizmusok legfontosabb erősségei és gyengéi 77 Összefoglalás A helyes gyakorlat fő ismérvei 80 Kézikönyv az interneten terjedő gyűlölet-bűncselekmények jelentési mechanizmusának kifejlesztéséhez 82 Bevezetés 83 I. A feltérképezési szakasz 84 II. A célkitűzés meghatározásának szakasza 86 III. Az eszköz megtervezésének szakasza 91 IV. Az eszköz üzemelése fenn tartha tó ságának biztosítására vonat - kozó szakasz 94 4

5 bevezetés Ez a A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában című publikáció az alábbi civil szervezetek nemzetközi csapatainak azonos elnevezésű projektje keretében folytatott munkájának végleges eredményeként jött létre: People in Need (Szlovákia); In IUSTITIA (Csehország); Subjective Values Foundation (Magyarország); Human Rights Monitoring Institute (Litvánia); The People for Change Foundation (Málta). A csapatot a másokkal azok faji, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása vagy szexuális irányultsága miatti gyűlöleti indíttatású ( gyűlölet-bűncselekmény ) bűncselekmények és a jogellenes gyűlöletkeltő szóbeli megnyilvánulások vizsgálatának közös célja kovácsolta össze. Olyan nemzetközi szervezetek, mint a Fundamental Rights Agency (FRA) vagy az Organisation for Security and Cooperation in Europe (OSCE) már hosszabb ideje szolgáltatnak olyan statisztikai adatokat, amelyek az effajta bűncselekmények magas látenciájára utalnak, és az előfordulásukra vonatkozó adatok gyűjtésének nem elégséges mechanizmusaira figyelmeztetnek. Ezért a projekt részesei azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a rájuk ható nemzeti tényezők kontextusában vizsgálják ezen bűncselekmények magas látenciájának jelenségét, és, hogy hozzájáruljanak a bejelentési mechanizmusok és eszközök megalkotásához, amelyek segíthetnek az ilyen bűncselekmények megelőzésében. A partnerszervezetek egyik első és legnyilvánvalóbb célkitűzése az volt, hogy nemzeti szinten, azaz mind az öt résztvevő országban feltérképezzék a gyűlölet-bűncselekményt és a gyűlöletbeszédet, mind a hivatalos statisztikák, mind az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatainak segítésére és támogatására szakosodott civil szervezetek és helyi szakértők szemszögéből. A vizsgálatok eredményeinek fő hozadéka, beleértve a jogszabályalkotási vagy jogalkalmazási akadályokat, egy sor nemzeti jelentés volt a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd helyzetéről, amelyek leírták az egyes résztvevő országokban lévő aktuális helyzetet. Ezek a jelentések lettek a kiindulópontjai az összefoglaló összehasonlító vizsgálatnak, amely jelen publikáció kiindulópontját jelenti. Egy másik fontos feladat volt a meglévő jelentési mechanizmusok vizsgálata, amelyek az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatai vagy szemtanúi számára jelenleg elérhetőek; ezek különösen interneten keresztül elérhetőek, és civil szervezetek működtetik őket Európa- szerte. Ahhoz, hogy információt gyűjthessenek a jelentési mechanizmusokról, a projektben résztvevőknek kétfázisos megközelítést kellett alkalmazniuk. Először 2017 márciusában nemzetközi konferenciát szerveztek Pozsonyban jogi szakértők, 5

6 civil szervezetek képviselői, kormányzati tisztségviselők és tudományos élet képviselőinek részvételével, akik vagy hasonló eszközöket tartanak fenn, vagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek azok létrehozásában. Ennek során megalkottak egy olyan teret, ahol lehetőség van a jelentési mechanizmusok létrehozására és azok működtetésével kapcsolatos tapasztalatcserére vonatkozó helyes gyakorlati példák bemutatására. Ezt követően egyenként közelítették meg azokat a szervezeteket, amelyek interneten elérhető, strukturált kérdőíves rendszerű rendszereket üzemeltetnek a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd áldozatai és szemtanúi számára. Az eredmény helyes gyakorlatok gyűjteménye lett, melyek az elemzett jelentési eszközök erősségeit és gyengéit is tartalmazzák, és jelen publikáció második részét képezik. A projekt harmadik leglényegesebb tevékenysége egy teljesen új jelentési eszköz létrehozása volt Magyarország és Szlovákia számára. Az ezen mechanizmusok előkészítésének, kialakításának és működtetésének területén tevékenykedő szereplők által öszszegyűjtött know-how tette lehetővé a publikáció harmadik részének elkészítését, amely útmutatást ad ahhoz, hogy hogyan lehet a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd jelentésének eszközeit megalkotni. A publikáció elsődleges célja, hogy az olvasót bevezesse a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd legfontosabb problémáiba egyes európai országokban, és nem csupán jogalkotói vagy jogalkalmazói szemszögből. A könyv további célja, hogy mind a laikusok, mind a szakértők számára potenciálisan hatékony eszközöket mutasson be ezen bűncselekmények jelenleg alacsony hatékonyságú felderítéséhez és jelentéséhez. Végül, de nem utolsósorban hasznos segítség lehet mindazok számára, akiket ezen erőfeszítések arra sarkallnak, hogy ilyen eszközt alkossanak meg, és azt saját országukban is működtessék. A Gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd felszámolása Európában projekt tól 2018-ig tartott, köszönhetően az Európai Bizottság és a Nemzetközi Visegrádi Alap anyagi támogatásának. Irena Bihariová szerkesztő 6

7 ÖSSZEHASONLÍTÓ JELENTÉS A GYŰLÖLET- BŰNCSELEKMÉNYRŐL 7

8 BEVEZETÉS A Gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában projekt (JUST/2015/RRAC/AG/VICT/8991) egyik hozadékaként megalkotott Összehasonlító Jelentés a Gyűlölet-bűncselekmény és a Gyűlöletbeszédről Egyes Európai Országokban, amelyet szlovákiai(people in Need), cseh (In IUSTITIA), magyar (Subjective Values Foundation), litván (Human Rights Monitoring Institute) és máltai (The People for Change Foundation) civil szervezetek készítettek el. Az Európai Bizottság anyagi támogatásával megvalósult projekt legfontosabb célkitűzése az ún. gyűlöleti indíttatású bűncselekmények (a továbbiakban: gyűlölet-bűncselekmény ) és a konkrétan gyűlöleti indíttatású nyilatkozatok (a továbbiakban: gyűlöletbeszéd ) jelentésére szolgáló hatékony internet-alapú eszköz megalkotása volt. Jelen vizsgálat a felsorolt partnerszervezetek azon eredményeit összegzi, amelyek a Gyűlölet-bűncselekmény és a Gyűlöletbeszéd Helyzetének közötti Időszaki Nemzeti Jelentésében bemutatásra kerültek. Vonatkozó nemzeti jelentéseikben az öt partnerszervezet mindegyike elemezte az említett jelenséget, és nem csak a nemzeti jogalkotás szintjén, hanem az ilyen jellegű bűncselekmények felderítése, kinyomozása és üldözése kapcsán fennálló hiányosságokra tekintettel is. Ezt követően az összehasonlító vizsgálat csoportosította és összegezte az eredményeit és a következtetéseit, ezáltal létrehozva egy keretet mindkét jelenség aktuális állapotának meghatározása számára Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Máltán és Szlovákiában. A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolásával kapcsolatos hiányosságok területén a legkisebb közös többszörös az ilyen jellegű bűncselekmények látenciája. Egyidejűleg a meghatározott hiányosságok alátámasztják azt a megállapítást, hogy elkerülhetetlen a jelentési mechanizmusok, valamint a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait védő és támogató rendszerek hatékonyságának növelése. A jelentés szerzői hisznek abban, hogy ez a célkitűzés ténylegesen hozzájárul a projekt végleges céljának megvalósításához, amely egy internet alapú eszköz megalkotása Magyar ország és Szlovákia számára. A szerkesztő 8

9 TERMINOLÓGIA és módszertan Jelen összehasonlító vizsgálat ténylegesen a személyesen vagy internetes fórumokon kinyilvánított, illetve tett gyűlöleti vagy jogellenes nyilatkozatok általi indíttatású bűncselekményekre összpontosít. Egyik résztvevő ország (azaz Csehország, Magyarország, Litvánia, Málta és Szlovákia) sem rendelkezik saját büntető törvénykönyvében a gyűlölet-bűncselekmény olyan jogalkotási koncepciójával, amely szigorúan követné a nemzetközi szervezetek meghatározásait. Amellett, hogy a gyűlölet-bűncselekmény általános európai értelmezését kodifikálja, a nemzeti jogalkotás rendszerint tágabban értelmezi a problémát, és olyan cselekményeket is e körbe sorol, amely egyébként nem tartozna a hagyományosan vett gyűlölet-bűncselekmény körébe. Hadd említsük a gyűlölet-bűncselekmény OSCE-ODIHR által elfogadott fogalmát: A gyűlölet-bűncselekmények emberek valamely csoportjával szembeni előítéletekből fakadó indíttatású büntetendő cselekmények. Azok a cselekmények minősülnek gyűlölet-bűncselekménynek, amelyek a következő két feltételt teljesítik: egyrészt a cselekménynek a büntetőjogba kell ütköznie, másrészt pedig a cselekménynek előítéletekből kell fakadnia. Az előítéleti indíték széles körben előre azonos jellemzőkkel (például faj, etnikai hovatartozás, nyelv, vallás, nemzetiség, szexuális irányultság, nem vagy bármilyen hasonló alapvető jelleg) rendelkező csoport tagjaival szemben kialakított negatív véleményként, sztereotípiaként, toleranciahiányként vagy gyűlöletként határozható meg. Fogyatékkal élő személyek szintén a gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válhatnak. A gyűlölet-bűncselekmények közé tartozhat a fenyegetés, a vagyoni károkozás, a támadás, emberölés vagy bármilyen olyan cselekmény, amely előítéleti indíttatású. A gyűlölet-bűncselekmények nem csak meghatározott csoportokhoz tartozó személyeket érinthetnek. Az olyan személyek vagy vagyontárgyak, akik vagy amelyek egy, a védett jellegeket osztó csoporttal azonosíthatók - vagy akik ilyen csoportok tagjai -, mint például emberi jogvédők, közösségi terek vagy imahelyek szintén a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai között lehetnek. 1 A gyűlölet-bűncselekmény körébe tartozik minden olyan cselekmény, amely magában foglal valamilyen személlyel vagy vagyontárggyal szembeni fizikai támadást, míg az elkövető mindig meghatározott faji, etnikai, nemzeti hovatartozás vagy szexuális irányultság alapján választja ki a sértettet. 2 A támadás indítéka nem az elkövető és a sértett közötti személyes vita, féltékenység, bosszú vagy bármilyen egyéb elszámolás, és az elkövetőnek az sem célja, hogy a sértett vagyonát megszerezze vagy a támadásból anyagi haszna származzon. És pontosan ez az, ami a gyűlölet-bűncselekményeket megkülönbözteti az egyéb bűncselekményektől. Fontos megjegyeznünk, hogy az OSCE által használt gyűlölet-bűncselekmény fogalom nem fedi le a jogellenes szónoklatot, bár azt hasonlóan gyűlöleti indíttatású lehet. Ezért ki kell emelnünk, hogy ez a fogalom kizárólag a más személyek testi épségével szembeni fizikai behatásra vagy az ilyen személyek vagyonával szembeni támadásra vonatkozik. 1. OSCE, elérhető itt: 2. Ezek az ún. védett jellegek. Míg pontos meghatározásuk nemzeti jogszabályi körbe tartozik, az alapvető minimum körébe lényegében a faj, bőrszín, nemzetiség, etnikum és vallás tartozik, de a legtöbb uniós tagállamban úgyszintén a szexuális irányultság is. 9

10 TERMINOLÓGIA Mivel a vonatkozó jelenség kapcsán mindegyik résztvevő ország eltérő jogi szabályozással rendelkezik, először azt kellett tisztázni, hogy a jelenséget az érintett nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentések hogyan kezelik, illetve azokról hogyan gondolkodnak. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a résztvevő országok nemzeti jogszabályai mely - természetüket tekintve a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd jelenségéhez leginkább közel álló - cselekményeket tekintenek jogellenes és büntetendő cselekményeknek. 1. sz. táblázat A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd jogi jelentése a kiválasztott országokban ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS JELLEGE SZLOVÁKIA CSEH- ORSZÁG MÁLTA LITVÁNIA MAGYAR- ORSZÁG GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNY Erőszak és fizikai támadás Vagyon elleni támadás Előítéleti indíttatású bűncselekmény (súlyosító körülmény) GYŰLÖLETBESZÉD Támadással fenyegetés Faj, nemzetiség vagy vallás becsmérlése Gyűlöletre uszítás, erőszakra buzdítás Holokauszttagadás vagy az emberiesség elleni bűncselekmények tagadása Gyűlöletkeltő anyagok készítése és forgalmazása Egyetértés totalitárius rezsimekkel Gyűlöleti csoportok létrehozása vagy támogatása 10

11 Az e jelentésben használt gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd fogalma megegyezik a résztvevő országok civil szervezeteinek képviselői által metszetként azonosított fogalommal. Az egyedüli kivételek ebben a tekintetben azok a szakaszok, amelyekben az összehasonlító vizsgálat az egyes országok nemzeti jogi szabályozásának elemzésével foglalkozik. Ezekben az esetekben a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd jelenségéhez az egyes résztvevő országokban kapcsolt konkrét bűncselekményekre és tartalomra összpontosítottunk. MÓDSZERTAN A jelen összehasonlító vizsgálathoz alapvető adatokat biztosító forrásanyagok az ún. nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentések voltak. Ezeket a jelentéseket azok partner civil szervezetek készítették, amelyek részt vettek a A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában közös európai projekt végrehajtásában, nevezetesen: People in Need (Szlovákia) A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentés szerzői: Irena Bihariová In IUSTITIA (Csehország) A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentés szerzői: Dr Klára Kalibová, Dr Václav Walach, Benjamin Petruželka, Martina Houžvová Subjective Values Foundation (Magyarország) A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentés szerzői: Bak Árpád, Magyarkuti Zsófia Krisztina Human Rights Monitoring Institute (Litvánia) A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentés szerzői: Kristina Normantaitė, szerkesztő: Natalija Bitiukova. The People for Change Foundation (Málta) A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentés szerzői: A People for Change Foundation szerzői csapata A jelentések a 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban fennálló állapotokat térképezték fel és elemez ték. A nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentésekben és az összehasonlító vizsgálatban leírt helyzet nem tükrözi a vizsgált időszakot követően hatályba lépett jogszabályi változásokat. Az összehasonlító vizsgálat szerkezete a nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentések szerkezetét követi: 1. Az adott országban hatályos, meghatározott gyűlöleti indíttatású cselekmények ( gyűlölet-bűncselekmények ), valamint szélsőséges bűncselekmények büntetőjogi jogszabályok rövid leírása. Ebben a fejezetben a résztvevő civil szervezetek a nemzeti büntetőjogi jogszabályokat a nemzetközi szervezetek által használt gyűlölet-bűncselekmény fogalomra figyelemmel elemezték. Alapvető célkitűzésük nem az volt, hogy önálló büntetendő cselekmények rész- 11

12 letes leírását adják, hanem sokkal inkább az, hogy azt írják le, hogyan értelmezik ez egyes nemzeti büntető törvénykönyvek az ilyen fajtájú bűncselekményeket általánosságában. Az elsődleges források az alábbiak voltak: Mindenkor hatályos jogszabályok; Kormányzati testületek hivatalos jelentései (pl. gyűlölet-bűncselekményekkel/ gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályokat megfogalmazó kormányrendeletek); Nyilvánosan elérhető bizottsági jegyzőkönyvek ás határozatok; A közigazgatási szervek (pl. a Legfőbb Ügyész Hivatala, Belügyminisztérium, valamint tanácsadó testületeik és bizottságaik) által készített jogszabályelemzések; A tudományos élet képviselői (pl. jogi karok) által készített elemzések; Civil szervezetek által készített jogszabály-elemzések. 2. A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd helyzetével kapcsolatos mennyiségi indikátorok Ez a fejezet két részből áll. Az elsőben a nemzeti hatóságok és testületek által kiadott hivatalos statisztikák és források szerepeltek. A nemzeti jelentések különösen a gyűlölet-bűncselekmények összesített számára összpontosítottak, ha pedig a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették, akkor az éves szinten elkövetett gyűlöletbeszéd bűncselekményekre is. A nemzeti jelentések rovábbá adatokat gyűjtöttek az érintett elkövetőkről, a kiszabott büntetések fajtájáról, ha pedig a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették, akkor a gyűlöleti indítékok részletes meghatározásáról is. Az összehasonlító kutatás ténylegesen csak az éves szinten (pl ben, 2015-ben és 2016-ban) nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd eseteket tartalmazza, leginkább azért, mert egyes országokban (pl. Szlovákiában vagy Máltán) nem volt lehetőség a bevont vagy érintett elkövetők számának megbízható meghatározására. A második részben a gyűjtött adatokat kiegészítették a civil szervezetek kutatásainak eredményeivel. Az adatgyűjtésre minden résztvevő országban strukturált kérdőív formájában került sor, amelyet a partnerszervezetek országaikon belül küldtek a civil társadalom szereplőinek. A résztvevő szervezetekkel szembeni alapvető követelmény az volt, hogy a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd figyelemmel kísérése területén kellett működniük, vagy jogi segítséget kellett nyújtaniuk a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak. Az egyedüli kivételek ezen módszertan alól Szlovákia és Csehország voltak, ahol a partnerszervezetek (People against Racism 3, illetve az In IUSTITIA) maguk voltak országuk vezető civil szervezetei ezen a téren. 3 A szlovákiai Nemzeti Gyűlölet-bűncselekmény Jelentés írója Irena Bihariová, a People against Racism nevű civil szervezet vezetője, aki vezető kutatóként vesz részt a Gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása Európában elnevezésű projektben. 4 A kérdőívet és a módszertant a projektbe bevont külső szakértő készítette. 12

13 A hivatalos adatgyűjtés során a közigazgatási szervektől beszerzett alábbi hivatalos statisztikák és adatok kerültek felhasználásra: Rendőrségi, BM vagy Legfőbb Ügyészségi bűnügyi statisztika; Bírósági ítéletek, illetve az azokról szóló jelentések és a bírósági ítéletek online adatbázisai (amennyiben voltak ilyenek); Az illetékes hatóságok által kérésre rendelkezésre bocsátott információk; Nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentések (lásd: Egyéb kormányközi szervezetek (pl. ECRI) jelentései. A civil társadalom akadémiájának adatai is felhasználásra kerültek; ilyenek például: Kérdőív és interjú táblázat 4 ; Nemzeti árnyékjelentések (pl. ENAR nemzeti országjelentések); Egyéb nemzetközi szervezetek (pl. FRA, ECRI, ODIHR, CERD, OHCHR) jelentései; Gyűlölet-bűncselekményekkel és szélsőséges cselekményekkel foglalkozó nemzeti civil szervezetek hivatalos weboldalai; Számos kutatási projekt és vizsgálat zárójelentése; Regionális szinten (pl. régiók vagy megyei jogú városok szintjén) végzett kutatások jelentései. 3. A jogalkalmazás területén fennálló hiányosságok azonosítása és elemzése Az elemzés ezen részében, amely kulcsfontosságúnak is tekinthető, a partnerországok nemzeti jelentéseikben a leggyakoribban előforduló jogi vagy gyakorlati hiányosságokat emelték ki, mind az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésének és kinyomozásának folyamata, mind az elkövetők üldözésének és bíróság elé állításának folyamata kapcsán. Csehország (In IUSTITIA) és Szlovákia (People against Racism) esetében a módszertan alapját elsősorban kiterjedt esettanulmányok vizsgálata képezte, amelyek az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatainak sok éven keresztül ingyenesen nyújtott jogi tanácsadás során készültek, kiegészítve az illetékes hatóságok ítéleteivel és döntéseivel. Magyarország esetében a partnerszervezet (Subjective Values Foundation) számos olyan civil szervezettel lépett kapcsolatba, amely vonatkozó ítélet és határozat birtokában volt. Ezen kívül (akárcsak Litvánia és Málta esetében) a szerzők leginkább a fent felsorolt forrásokra hagyatkoztak. 13

14 JOGSZABÁLYI KERETEK A vizsgált országok büntetőjogi jogszabályainak elemzése során ezen összehasonlító vizsgálat szerzőinek meg kellett keresniük a legkisebb közös többszöröst, mivel a gyűlölet-bűncselekménynek az európai vagy nemzetközi szervezetek által megfogalmazott koncepciója nem szerepelt önállóan az egyes büntető törvénykönyvekben. Az egyének alapvető emberi jogainak faji, etnikai, nemzetiségi, vallási vagy egyéb okok alapján történő megsértését vagy fenyegetését (vagy állami érdekek fenyegetését) megvalósító vétkes magatartások szabályozása széleskörű. Leggyakrabban az ilyen jellegű cselekményeket a büntető törvénykönyvek önálló tényállásként szabályozzák (azzal, hogy az indíték szó szerint benne van a tényállás szövegében), egyidejűleg pedig egyéb bűncselekményekhez társítva súlyosító körülményként is szerepelnek. Ugyanez vonatkozik a gyűlöletbeszédre is: az illegális szónoklat beleértve az írásbeli, vizuális vagy interneten terjedő beszédet, ha az gyűlöleti indíttatású, vagy önálló büntetőjogi tényállás, vagy olyan büntetőjogi tényállás, amely a gyűlöleti indíttatást, mint tényállási elemet tartalmazza (pl. Szlovákia, Csehország vagy Magyarország esetében). Szlovákia helyzete e tekintetben speciális, mivel büntető törvénykönyve az egyedüli, amely a szélsőségesség koncepcióját alkalmazza (mint például Németországban vagy Oroszországban); a többi vizsgált ország büntető törvénykönyve nem ismeri ezt a szemléletet. SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG Szlovákia gyűlölet-bűncselekménnyel/szélsőséges nézetekkel kapcsolatos jogszabályi környezete nemrég részben módosult, a módosítások azonban csak 2017-ben léptek hatályba. Ez az összehasonlító vizsgálat így csak a december 31-éig hatályos állapotot vizsgálta. 5 A évi 300. tv. (Büntető Törvénykönyv) a szélsőséges indíttatású bűncselekmények koncepcióját használja. Ezt a koncepciót a Büntető Törvénykönyvnek az érintett cselekményekre vonatkozó 140 a) szakasza határozza meg, a szakasz azonban nem tesz különbséget a között, hogy a cselekményt szóban vagy fizikai behatással valósították-e meg. A Büntető Törvénykönyv 140 a) szakasza alapján a szélsőséges bűncselekmények fogalmát az alábbi két bűncselekmény-alcsoport leírására használják: 1. A 140. d) és a 140. f) szakaszokban foglalt különös indítékú bűncselekmények (az Büntető Törvénykönyv legújabb szövege a 140. e) szakaszban sorolja fel ezeket) 2. A 140. a) szakaszban felsorolt bűncselekmények 5 A módosítások sem alapvetőnek, sem radikálisnak nem nevezhetők, azonban egyes bűncselekmények elnevezése, számozása, valamint a gyűlölet indítékának leírása most már enyhén eltér a december 31. előtti állapottól. A Büntető Törvénykönyv 2017-ben hatályba lépett említett módosítása néhány elnevezést megváltoztatott, valamint néhány tényállás is egy elnevezés alá került (pl. a 424 és a 424a) cikkek). A módosítás továbbá bevezette az apartheidbűncselekmény fogalmát; a 424 a) cikk szerint ezt a bűncselekményt követi el, aki faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási elkülönítést hajt végre vagy más egyéb széleskörű vagy szisztematikus diszkrimiációt alkalmaz egyének valamely csoportjával szemben. 14

15 Ad1: Különös indítékkal elkövetett szélsőséges bűncselekmények Ez egy olyan cselekmény, amelyet a Büntető Törvénykönyv jogellenesnek minősít, azonban egyidejűleg bemutatja, hogy az elkövető különös indítékkal cselekedett. A év végéig hatályos Büntető Törvénykönyv ezt az indítékot az alábbiak szerint határozta meg: a) Az azzal a céllal elkövetett cselekmények, hogy nyilvánosan erőszakra vagy gyűlöletre hívjanak fel egyénekkel vagy személyek csoportjával szemben azok faji, nemzetiségi, állampolgársági hovatartozása, bőrszíne, etnikai hovatartozása, származása vagy vallása alapján, ha a korábbi indokokon alapuló fenyegetéseknek (140. d) szakasz) ez az indoka. b) A cselekményeket nemzeti, etnikai vagy faji gyűlöletből követték el, vagy a sértett bőrszíne vagy szexuális irányultsága miatt (140. f) szakasz). Az utolsó módosítás, melyre 2017-ben került sor, ezeket a cselekményeket egyszerűbben határozta meg, egyetlen rendelkezésbe olvasztva azokat (140. e) szakasz) és kiigazítva az ún. védett jellegeket. Ennek értelmében szélsőséges bűncselekmények indítéka valamely egyén vagy személyek csoportjával szembeni gyűlölet azok valós vagy vélt faji, nemzeti, állampolgársági és etnikai hovatartozása, tényleges vagy vélt származása, bőrszíne, szexuális irányultsága, politikai meggyőződése vagy vallása miatt. 6 Az egyszerűség kedvéért ezekre különös indítékú bűncselekmények -ként hivatkozunk. A bűncselekmények ezen alcsoportjának alapvető jellemzői közé tartoznak az alábbiak: Alapvetően bármely bűncselekmény lehet különös indítékkal elkövetett bűncselekmény, ha bizonyítást nyer, hogy valamely felsorolt indokból követték el. Ezért az minősített tényállás szemben az alaptényállással súlyosabb büntetést irányoz elő az elkövető számára. Nem a súlyosító tényezők a mérvadók, hanem sokkal inkább az, hogy a minősített (azaz súlyosabb) eset valósult-e meg. A cselekmény bűncselekménynek minősül akkor is, ha a nyomozás során nem sikerül bizonyítani, hogy a cselekményt különös (pl. faji) indokkal követték el. Ez esetben az elkövető a minősített esetnél kevésbé súlyos tényállás alapján büntetendő. 7 Ezek a bűncselekmények elsősorban meghatározott egyéneket vagy személyek csoportjait érintik, és rendszerint speciális sértettjei vannak. Kétségkívül a bűncselekmények ezen alcsoportja áll a legközelebb a gyűlöletbeszéd fogalmához, mivel az elkövető cselekménye elsősorban egy speciális sértettre irányul (azaz a sértett testi épségére, becsületére, méltóságára vagy vagyonára), a cselekmény elsődleges indoka pedig az elkövetőnek a sértettel szemben annak faji, nemzeti, etnikai, vallási hovatartozása vagy szexuális irányultsága miatt érzett gyűlölete. 6 A évi 316. tv. által módosított Büntető Törvénykönyv 140. e) cikke 7 Ennek példájául az emberölés bűncselekménye szolgálhat. Az emberölés alapesetében az elkövető tizenöttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha azonban bizonyítást nyer, hogy az emberölést faji (azaz különös) indítékból követték el, az elkövető húsztól huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha a nyomozás során nem sikerül bizonyítani, hogy az emberölést nem faji, etnikai vagy nemzeti gyűlöletből követték el, az az emberölés tényén nem változtat, és a cselekmény továbbra is bűncselekménynek minősül. 15

16 Ad2: A 140. a) szakaszban taxatíve felsorolt szélsőséges bűncselekmények A bűncselekményeknek ezen alcsoportját a Büntető Törvénykönyv 140. a) szakasza taxatíve felsorolja. A bűncselekmények meghatározását a Büntető Törvénykönyv XII. Fejezete tartalmazza; ezért ezekre a jelentés az egyszerűség kedvéért a XII. Fejezet szélsőséges bűncselekményei -ként hivatkozik. A 2017-ig hatályos Büntető Törvénykönyv szerint ezen cselekmények közé tartozott: a) Az alapvető jogok és szabadságok elnyomását célzó csoportok támogatása és népszerűsítése a 421. és 422. szakaszok alapján; b) Szélsőséges anyagok készítése a 422. a) szakasz alapján; c) Szélsőséges anyagok terjesztése a 422. b) szakasz alapján; d) Szélsőséges anyagok birtoklása a 422. c) szakasz alapján; e) A holokauszt, valamint politikai rezsimek bűncselekményeinek tagadása és helyeslése a 422. d) szakasz alapján; f) Valamely nemzet, faj vagy meggyőződés sértegetése a 423. szakasz alapján; g) Nemzeti, faji vagy etnikai indíttatású gyűlöletkeltés a 424. szakasz alapján; h) Személyekkel szembeni izgatás, személyek sértegetése és fenyegetése azok valamilyen fajhoz, nemzethez, nemzetiséghez tartozása, bőrszíne, etnikuma vagy származása miatt a 424. a) szakasz alapján. A Büntető Törvénykönyv 2017-ben hatályba lépett említett módosítása néhány bűncselekményt megváltoztatott, valamint néhány elnevezés és tényállás is egy elnevezés alá került (pl. a 424 és a 424a) szakaszok). Emellett a módosítás bevezette az apartheidbűncselekmény fogalmát; a 424 a) szakasz szerint ezt a bűncselekményt követi el, aki faji, etnikai, nemzetiségi vagy vallási elkülönítést hajt végre vagy más egyéb széleskörű vagy szisztematikus diszkrimiációt alkalmaz egyének valamely csoportjával szemben. A bűncselekmények ezen alcsoportjának alapvető jellemzői közé tartoznak az alábbiak: Ez olyan büntetendő cselekmények egy speciális csoportja, amelyek felsorolása a Büntető Törvénykönyv 140. a) szakaszában található. A konkrét indíték (melyre néhol egyszerűen csak faji jelzővel hivatkozunk), a legtöbb eset ben már benne foglaltatik az alaptényállásban. Ha az indítékot a nyomozás során nem sikerül bizonyítani, a cselekmény nem bűncselekmény, mivel a büntetőjogi tényállás egyik alapeleme (azaz a bűncselekménnyé minősítéshez szükséges egyik alapvető foga lmi elem) hiányzik. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy nem minden, ebbe az alcsoportba tartozó cselekmény tartalmazza az alaptényállásban a faji indítékot, így például a 8 A Büntető Törvénykönyvről szóló évi 300. tv. 422 a) cikke 16

17 szélsőséges anyagok készítése sem; mindazonáltal logikailag a szélsőséges bűncselekmények alcsoportjához tartoznak. 8 Az ebbe az alcsoportba tartozó legtöbb bűncselekmény azért büntetendő, mert megsértik az állam érdekeit (pl. demokratikus értékek, közrend és állambiztonság védelme). Éppen ezért nem feltétlenül szükséges, hogy egy konkrét személy ellen irányulja nak (pl. a korábban említett szélsőséges anyagok készítésének esete). Az ebben az al cso portban lévő fennmaradó bűncselekményeknek elméletileg lehet is konkrét sér tettje, meg nem is. A nyomozati gyakorlat azt mutatja, hogy ezen bűncselekmények el kö vetőinek zömét nem azért üldözték, mert valamely konkrét személy jogait megsértették. CSEHORSZÁG Csehországban a gyűlölet-bűncselekménnyel és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetendő cselekményeket a évi 40. tv. (Büntető Törvénykönyv) szabályozza. Míg a Büntető Törvénykönyv nem használja konkrétan a gyűlölet-bűncselekmény kifejezést, az ezen a téren tevékenykedő vezető cseh civil szervezet, a IUSTITIA elmondása alapján a fogalom használata egyre gyakoribbá vált az utóbbi három évben mind a rendőrség, 9 mind a belügyminisztérium munkatársainak körében. Más vizsgált országhoz hasonlóan a gyűlöleti indíttatású bűncselekmények nem tartoznak egy egy séges koncepcióhoz, amelyek külön fejezetet képeznének az ország büntető törvényköny vé ben. Ehelyett a cseh Büntető Törvénykönyv ezeket a bűncselekményeket az alábbiak szerint definiálja: 1. Büntetendő cselekmények, amelyek alapesete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot A gyűlöletet, mint indítékot (valamint a kapcsolódó jogellenes magatartásokat) az alaptényállás határozza meg. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan bűncselekmény, amelynél a büntetendő cselekmény alapvető meghatározása tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot. Egyének vagy személyek csoportjával szembeni erőszak; Valamely nemzet, faj, etnikai csoport vagy személyek más csoportjainak sértegetése; Gyűlöletre uszítás személyek valamely csoportja ellen vagy jogaik vagy szabadságaik megsértése; Népirtás; Emberiesség elleni támadás; Apartheid és egyének csoportjával szembeni diszkrimináció; 9 Zpráva o problematice extremismu na území České republiky pro rok 2002 [Jelentés a szélsőségesség helyzetéről a Cseh Köztársaság területén], Praha: Ministerstvo vnitra, 2003, p.2 (lehívás időpontja: ); elérhető itt: 17

18 Az emberi jogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalmak létrehozása, támogatása és népszerűsítése; Az emberi jogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalmakkal való szimpatizálás kinyilvánítása; Népirtás tagadása, vitatása, helyeslése vagy mebocsátása. 2. Büntetendő cselekmények, amelyek minősített esete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot A gyűlöletet, mint indítékot a minősített tényállás tartalmazza, és az ún. súlyosabb büntetést megalapozó körülménynek minősül. Ez esetben, ha a nyomozás során sikerül megállapítani a meghatározott büntetendő cselekményeket kísérő gyűlöleti indíttatást, a büntetőbíróság köteles szigorúbb büntetést kiszabni. Amennyiben az előítélet, mint indíték kerül megállapításra, a szabadságvesztés hossza körülbelül egyharmadával automatikusan meghosszabbodik. Amennyiben az előítéletet, mint indítékot nem sikerül megállapítani, az elkövető ugyanilyen bűncselekményért akkor is bűnösnek mondható ki, és a rendes büntetés szabható ki rá. Figyelemmel a gyűlöleti indíttatású büntetendő cselekményekre, a hatályos jog csak a következő indítékokat ismeri el minősítő/súlyosító körülményként, melyek a minősített tényállásban is megjelennek: tényleges vagy vélt fajhoz, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz, politikai vagy vallási nézethez tartozás (vagy ezek hiánya). 2. sz. táblázat Példák büntetendő cselekményekre, amelyek minősített esete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot Olyan bűncselekmények, amelyeknél az előítélet az eset alapelemei közé tartozik X. Fejezet A közbiztonság elleni bűncselekmények, 5. Rész Az emberek közötti együttélést megzavaró bűncselekmények Lakosok csoportja vagy a csoport egy tagja elleni erőszak 352. szakasz 2. bekezdés Valamely nemzet, faj, etnikai vagy más csoport sértegetése; 355. szakasz Felhívás gyűlöletre valamely csoport ellen vagy a csoport jogainak és szabadságainak 356. szakasz korlátozására XIII. Fejezet Emberiesség és béke elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, 1. Rész Emberiesség elleni bűncselekmény Népirtás 400. szakasz: Emberiesség elleni támadás 401. szakasz e) pont Apartheid és csoporttal szembeni diszkrimináció 402. szakasz Emberi jogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalom létrehozása, támogatása és népszerűsítése 403. szakasz Emberi jogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalommal szimpatizálás Népirtás vitatása, helyeslése vagy igazolása 404. szakasz 405. szakasz 18

19 Olyan bűncselekmények, amelyeknél a diszkriminatív indíték alapozza meg a súlyosabb büntetést I. Fejezet Az élet és testi épség elleni bűncselekmények Emberölés 140. szakasz 1, valamint 2. és 3. bekezdés g) pont Súlyos testi sértés 145. szakasz bekezdés f) pont Testi sértés 146. szakasz bekezdés e) pont Kínzás és egyéb embertelen vagy kegyetlen bánásmód 149. szakasz bekezdés c) pont II. Fejezet A személyiséghez, magánélethez és a levéltitokhoz fűződő jogok és szabadságok elleni bűncselekmények Személyes szabadság megsértése 170. szakasz b) pont Személyes szabadság korlátozása 171. szakasz bekezdés b) pont Emberrablás 172. szakasz bekezdés b) pont Zsarolás 175. szakasz bekezdés f) pont Okiratok és titkos iratok titkosságának megsértése 183. szakasz 1. és 3. bekezdés b) pont V. Fejezet Vagyon elleni bűncselekmények Harmadik személyek vagyonában okozott kár V. Fejezet A közbiztonság elleni bűncselekmények Hivatali visszaélés XII. Fejezet Katonai bűncselekmények Katonák közötti megszégyenítés Katonák közötti megszégyenítés erőszakkal vagy azzal való fenyegetéssel Azonos rangú katona megszégyenítése erőszakkal vagy azzal való fenyegetéssel Azonos rangú katona jogainak és védett érdekeinek megsértése Alacsonyabb rangú vagy közvetlen alárendelt katona jogainak és védett érdekeinek megsértése Általános súlyosító körülmény 42. szakasz b) pont Forrás: Csehországi Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentés, szakasz 1. és 3. bekezdés b) pont 329. szakasz 1. és 2. bekezdés b) pont 378. szakasz 1. és 2. bekezdés 379. szakasz 1. és 2. bekezdés d) pont 380. szakasz 1. és 2. bekezdés c) pont 382. szakasz 1. és 2. bekezdés c) pont 383. szakasz 1. és 2. bekezdés c) pont 19

20 3. Súlyosító körülmény Az általános súlyosító körülmények akkor alkalmazhatók, ha a konkrét tényállás nem tartalmaz különös súlyosító körülményt. A bírói gyakorlatban általános súlyosító körülmény alkalmazásához az szükséges, hogy a bíróság az alap büntetési határok közé eső büntetést szabjon ki; a bíróság azonban az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével az alap büntetési tétel fölső vagy alsó határához közelebbi büntetés szabhat ki. A gyűlölet-bűncselekményre figyelemmel a bíróság súlyosító körülményként értékelheti azt a tényt, hogy a büntetendő cselekményt nemzeti, faji, vallási, osztálybeli vagy egyéb hasonló ok miatti gyűlöletből követték el. Gyűlöletbeszéd Eléggé logikus módon a gyűlöletbeszédhez köthető legtöbb büntetendő cselekmény szóban, írásban vagy audiovizuális módon, például valamely nemzet, faj, etnikai csoport vagy egyének egyéb csoportjainak sértegetése útján következő el. Mégis, néhány közülük mind szóban, mind nonverbálisan elkövethető, például az emberi jogok és szabadságok elnyomását célzó mozgalmakkal való szimpátia kinyilvánításának formájában. Következésképpen az, hogy mi minősül jogellenes gyűlöletbeszédnek és mi nem, nem csak a Büntető Törvénykönyv mindenkori értelmezésétől, hanem az elkövetés módjától is függ. MÁLTA A gyűlöleti indíttatású bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv tartalmazza. A Terminológia c. fejezet táblázatában megfogalmazott gyűlölet-bűncselekményt súlyosító körülményként lehet figyelembe venni. Az egyetlen kivétel a gyűlöletre vagy gyűlöletbeszédre uszítás, amely önáll ó tényállás. Súlyosító körülmények a Büntető Törvénykönyv különböző részeiben találhatók. 1. Köznyugalom elleni bűncselekmények A bűncselekményeknek ez a csoportja olyan tényállásokat tartalmaz, amelyek alapvetően önmagában a társadalmat, és/vagy annak alapvető értékeit, vagy az állam érdekeit vagy annak működését fenyegetik. A gyűlölet, mint indíték ez esetben súlyosító körülmény, kivéve a gyűlöletre uszítás, amely önmagában is bűncselekmény. 10 A Büntető Törvénykönyv tartalmaz egy olyan általános rendelkezést, amely idegengyűlöleti vagy homofób indíttatású büntetendő cselekményekre vonatkozik. A 83B szakasz kimondja, hogy minden bűncselekmény büntetését egy vagy két fokkal súlyosítani kell, amennyiben egy ilyen elkövetési indíték megállapítást nyer. 10 Jean-Pierre Gauci and Patricia Cassar Torregiani, National Report for Malta Study on the Legal Framework Applicable to Racist or Xenophobic Hate Speech and Hate Crime in the EU Member States, Commissioned by European Commission DG Justice (Brussels: Milieu Law & Policy Consulting, ICF GHK, October 2012). 20

21 A büntetendő cselekmények ezen csoportjához tartozik például: Valamely csoporttal szembeni népirtás megbocsátása, tagadása vagy jelentéktelennek beállítása, stb.; Valamely csoporttal szembeni köznyugalom elleni bűncselekmény megbocsátása, tagadása vagy jelentéktelennek beállítása. 2. Testi sértés A Büntető Törvénykönyv ezeket a cselekményeket az alábbiak szerint azonosítja: Aki az emberölés és más személy életének nyilvánvaló veszélyeztetésétől eltérő szándékkal más testi épségét vagy egészségét megsérti, vagy másnak elmezavart okoz, testi sértést követ el. (214. szakasz) A 222A(2) szakasz alapján a testi sértésért kiszabott büntetést egy vagy két fokkal súlyo sít ani kell, ha a cselekmény elkövetésének indítéka nem, nemi identitás, szexuális irányultság, faj, bőrszín, nyelv, nemzeti vagy etnikai származás, állampolgárság, vallás vagy meg győ ződés vagy politikai vagy más vélemény volt, vagy azok az elkövetést súlyosították. 3. Vagyon elleni bűncselekmények A Büntető Törvénykönyv úgyszintén tartalmaz vagyon elleni bűncselekményekhez tartozó rendelkezéseket, amelyek közé más ingó vagy ingatlanvagyonának tönkretétele, abban való károkozás vagy abban sérülés okozása tartozik (325(1) szakasz). A 325A(1) szakasz továbbá részletesebb rendelkezéseket is tartalmaz: A jelen alcím alá tartozó rendelkezések után kiszab ható büntetések egy vagy két fokkal súlyosítandók, amenynyiben a cselekmény elkövetésének indítéka a 222A szakasz (3)-(6) bekezdéseinek értelmében vett nem, nemi identitás, szexuális irányultság, faj, bőrszín, nyelv, nemzeti vagy etnikai származás, állampolgárság, vallás vagy meg győ ződés vagy politikai vagy más vélemény volt, vagy azok az elkövetést súlyosították Gyűlöletbeszéd A gyűlöletbeszédet illetően a legfontosabb rendelkezéseket a Büntető Törvénykönyv 82A szakasza fogalmazza meg, és az alábbiakat mondja ki: (1) Aki bármilyen fenyegető vagy visszaélésre vagy zaklatásra alkalmas magatartást tanúsít, vagy olyan írott vagy nyomtatott anyagot mutat be, amely fenyegető, visszaélésre vagy zaklatásra alkalmas, vagy akinek a viselkedése egyébként azt célozza, hogy valamely más személlyel vagy csoporttal szemben nem, nemi identitás, szexuális irányultság, faj, bőrszín, nyelv, nemzeti vagy etnikai származás, állampolgárság, vallás vagy meggyőződés vagy politikai vagy más vélemény 11 Sajtótörvény, Máltai törvények (1991.) 12 Műsorszórási törvény, Máltai törvények (1991.); elérhető itt: 21

22 miatt erőszakra vagy faji vagy vallási gyűlöletre hívjon fel, vagy amely esetén az ilyen erőszak vagy faji vagy vallási gyűlölet megjelenése az összes körülmény figyelembe vételével valószínűsíthető, bűnösség esetén hattól tizennyolc hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az előző bekezdés szempontjából erőszak vagy faji vagy vallási gyűlölet alatt nem, nemi iden titás, szexuális irányultság, faj, bőrszín, nyelv, nemzeti vagy etnikai szár ma zás, állam pol gár ság, vallás vagy meggyőződés vagy politikai vagy más vélemény alapján meghatározható máltai személy vagy személyek csoportjával szembeni erőszak vagy faji vagy vallási gyűlölet értendő. Az olyan fenyegetés, visszaélésre alkalmas (mondott vagy leírt) szavak vagy magatartás, amely azt célozza (amelyek azt célozzák), hogy valamely más személlyel vagy csoporttal szemben nem, nemi identitás, szexuális irányultság, faj, bőrszín, nyelv, nemzeti vagy etnikai származás, állampolgárság, vallás vagy meggyőződés vagy politikai vagy más vélemény miatt erőszakra vagy gyűlöletre hívjon (hívjanak) fel. A gyűlöletbeszéddel és az interneten terjedő gyűlölettel szembeni jogi eszközök szintén a Sajtótörvényben 11 és a Műsorszórási törvényben. 12 MAGYARORSZÁG Gyűlölet-bűncselekmény Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát a jogszabályok szövege nem tartalmazza, de ezen jogszabályszövegek számos fogalmi eleme közvetlenül vonatkozik a gyűlölet-bűncselekmény fogalmára. 1. Büntetendő cselekmények, amelyek alapesete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről) a gyűlölet-bűncselekményhez kötődő számos büntetendő cselekményt tartalmaz: Népirtás (142. ); Emberiesség elleni bűncselekmény (143. ); Apartheid (144. ); A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (215. ) Közösség tagja elleni erőszak (216. ). 22

23 2. Büntetendő cselekmények, amelyek minősített esete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot Azok a büntetendő cselekmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyv alapján súlyosító körülményként előre megfontolt szándékkal vagy aljas indokból követtek el, de az indíték előítélet is lehet, mint az alábbi esetekben: Emberölés (160. ); Személyi szabadság megsértése (194. ); Jogellenes fogvatartás (304. ). Gyűlöletbeszéd Magyarországon a gyűlöletbeszéd fogalmát a jogszabályok szövege nem tartalmazza, de ezen jogszabályszövegek számos fogalmi eleme közvetlenül vonatkozik a gyűlöletbeszéd fogalmára. A gyűlölet-bűncselekményhez hasonlóan a jogellenes gyűlöletbeszéd üldözhető önállóan, gyűlöleti indíttatású bűncselekményként (amelyet az alaptényállás tartalmaz), vagy súlyosító körülmény lehet egyéb bűncselekményekhez kapcsolódóan. 1. Az alaptényállás: A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről) hatályos szövege a gyűlöletbeszédhez kötődő számos büntetendő cselekményt tartalmaz: A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (215. ) Közösség elleni uszítás (332. ); A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása (333. ); Nemzeti jelkép megsértése (334. ), önkényuralmi jelkép használata (335. ). 2. Súlyosító körülmény: A Büntető Törvénykönyv bizonyos olyan büntetendő cselekményeket is ismer, például a becsületsértést (226. ), amelyek esetében az előre megfontolt szándékkal vagy aljas indokból való elkövetés súlyosító körülménynek minősül. 23

24 LITVÁNIA A Human Rights Monitoring Institute által készített Nemzeti Gyűlölet-bűncselekmény Jelentés alapján minden olyan támadó jellegű cselekmény, amely egyének, a társadalom vagy vagyon ellen irányul, amennyiben azt meghatározott jellemzőkkel bíró személyekkel vagy csoportzokkal szembeni gyűlölet kifejezése érdekében követik el, gyűlölet-bűncselekménynek minősül. 13 A litván büntetőjog a többi vizsgált országéhoz hasonlóan beleérti a gyűlöletbeszédet ebbe a fajta bűncselekménybe. És a többi vizsgált országhoz hasonlóan ez a fajta bűncselekmény olyan büntetendő cselekményekre osztható, amelyek alaptényállása magában foglalja a gyűlöleti indíttatást (pl. önállóan is büntetendő cselekményt képeznek), és amelyeknek csak a minősített tényállása tartalmazza a gyűlöleti indíttatást. A litván büntetőjog alapján a gyűlölet-bűncselekmények két csoportra oszthatók: 1. Gyűlöletre uszítás Ezeket a büntetendő cselekményeket rendszerint nyelvi eszközökkel követik el, azaz szóban vagy írásban diszkriminatív vagy feltüzelő természetű meghatározott nyilatkozatokat tesznek, szavakat vagy eszméket, valamint jelképeket közölnek; Megvetés, marginalizáció és pszichológiai visszaélés. A gyűlöletre uszítással kapcsolatos büntetendő cselekményekről a Büntető Törvénykönyv XXV. Fejezete rendelkezik, melynek címe: Bűntettek és vétségek a személyek egyenlő jogai és lelkiismereti szabadsága ellen. A személyek egyenlő jogai és lelkiismereti szabadsága elleni bűntettek és vétségek kapcsán a bírósági szakaszt megelőzően folytatott nyomozások jelentős része a Büntető Törvénykönyv 170. szakasza alapján zajlik. 13 A Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészsége. Módszertani iránymutatás a faji, nacionalista, idegengyűlölő, homofób és egyéb diszkriminatív alapokon nyugvó cselekmények bírósági szakasz előtti felderítésének 24

25 A Büntető Törvénykönyv 170. szakaszának 1., 2. és 3. része AKI TERJESZTÉSI SZÁNDÉKKAL AKI NYILVÁNOSAN olyan anyagokat készít, szerez meg, átad, továbbít, tart és terjeszt gúnyol, stigmatizál, gyűlöletre hív fel és diszkriminál az alábbi személyekkel szemben: amelyek gúnyolnak, stigmatizálnak, diszkriminációra ösztönöznek, erőszakos cselekmények elkövetésére uszítanak vagy megtorlásra szólítanak fel az alábbi személyekkel szemben: erőszakra vagy fizikai megtorlásra uszít, vagy ilyen tevékenység finanszírozására vagy más anyagi támogatására felhív az alábbi személyekkel szemben: személyek csoportja vagy a csoport tagja(i) életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, fogyatékosságuk, fajuk, nemzetiségük, nyelvük, származásuk, társadalmi státuszuk, vallásuk, hitük vagy szokásaik miatt, pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy legfeljebb egyévi szabadságvesztéssel büntetendő pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy legfeljebb kétévi szabadságvesztéssel büntetendő pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy legfeljebb egyévi szabadságvesztéssel büntetendő Forrás: Litvánia Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése, Egyéb gyűlöleti indíttatású büntetendő cselekmények Nem csak a gyűlöletre uszítás, a megvetés vagy a marginalizáció, de a testi vagy lelki erőszak, meghatérozott egyén vagy közösség vagyona elleni támadás a támadás vagy a rongálás számos formájában nyilvánulhat meg. Ebbe a kategóriába a következő formában megnyilvánuló büntetendő cselekmények tartoznak: Fizikai támadások (pl. emberölés, testi sértés); Vagyon elleni bűncselekmények (pl. vagyoni károkozás, rongálás, templom vagy sírhely meggyalázása); Egyéb büntetendő cselekmények. A Litván Köztársaság parlamentje 2009-ben módosította a Büntető Törvénykönyvet. 15 A módosítás alapján az elkövető azon szándékát, hogy faji, nacionalista, idegengyűlölő, homofób, vallási, vagy egyéb diszkriminatív vagy előítéleten alapuló indíttatásból kifejezze gyűlöletét személyek valamely csoportjával vagy a csoporthoz tartozó valamely személlyel szemben, a bűncselekmény minősítő elemének kell tekinteni A Litván Köztársaság Büntető Törvénykönyve 60., 129., 135. és 138. cikkei módosításáról szóló, június 16. napján elfogadott, XI-303 számú törvény; elérhető itt: 16 Olyan esetekben, amikor az említett jellegű bűncselekmény elkövetéséhez testi erőszakot alkalmaztak, és a cselekmény az élet vagy testi épség ellen irányult (Büntető Törvénykönyv 129. cikk, 2. szakasz, (13). bekezdése; 135. cikk, 2. szakasz, (13) bekezdése), vagy ha a cselekményt halottak emléke ellen, rongálás útján követték el (Büntető Törvénykönyv 312. cikk, 2. szakasz), a bírósági szakaszt megelőzően azonban nem sikerült bizonyítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy az említett bűcselekménynem gyűlöletre uszítási vagy személyes diszkriminációra vonatkozó elemei is vannak (Büntető Törvénykönyv 169. és 170. cikk), a bűncselekményt a Büntető Törvénykönyv ebben a szakaszban korábban hivatkozott cikkeinek megfelelően kell elbírálni. 25

26 Ezeket a rendelkezéseket a Büntető Törvénykönyvnek az elkövetők büntetőjogi felelősségére vonatkozó szakaszai tartalmazzák: Emberi élet (pl. emberölés); Testi épség és egészség (pl. súlyos testi sértés, könnyű testi sértés). Súlyosító körülmények Ha a faji, nacionalista, idegengyűlölő, homofób, vallási vagy egyéb intoleráns vagy diszkriminatív indíték nem kötelező elemei a bűncselekmény minősített esetének, a Büntető Törvénykönyv kimondja, hogy ha egy bűncselekményt azért követnek el, hogy azzal kinyilvánítsák emberek egy csoportjával vagy a csoport valamely tagjával szembeni gyűlöletet életkor, nem, szexuális irányultság, korlátozottság, faj, etnikum, nyelv, származás, társadalmi státusz, vallás, hiedelem vagy vélemény alapján, azt az érintett bűncselekmény tekintetében súlyosító körülményként kell figyelembe venni. 17 A Büntető Törvénykönyv további támadó jellegű cselekményt sorol fel, amelyek gyűlöletre uszításnak minősülhetnek: Nemzetiség, faj, nem, etnikai hovatartozás, vallás vagy más csoportokhoz tartozás miatti diszkrimináció (Büntető Törvénykönyv 169. ); Emberek meghatározott csoportjának diszkriminálását vagy velük szemben gyűlöletre felhívást célzó szervezett csoport vagy szervezet létrehozása, az abban való részvétel (Büntető Törvénykönyv 170/1 szakasz); Nemzetközi bűncselekmények, a Szovjetunió vagy a Náci Németország Litván Köztársasággal vagy népével szembeni bűneinek nyilvános méltatása vagy ezen bűncselekmények tagadása, illetve jelentős rossz színben feltüntetése (Büntető Törvénykönyv 170/2 szakasz); Vallási imádság vagy ceremóniák akadályozása (Büntető Törvénykönyv 171. szakasz); Itt említhetjük a Büntető Törvénykönyv 312. szakasz (2) bekezdését is, amely sírok vagy más nyilvános meggyalázását rendeli büntetni abban az esetben, ha a rongálás faji, nemzeti vagy vallási indítékú Ha egy bűncselekményt a Büntető Törvénykönyv tartalmaz, és a tényállásból az derül ki, hogy a sértett egy életkor, nem, szexuális irányultság, korlátozottság, faj, etnikum, nyelv, származás, társadalmi státusz, vallás, hit, hiedelem vagy vélemény alapján beazonosítható csoport tagja, de a bűncselekmény egy vagy több jellemzője nem teszik lehetővé a minősített eset megállapítását, vagy ha a bűncselekmény nem felel meg a Büntető Törvénykönyv XXV. Fejezetében foglalt tényállásoknak, a bűncselekményt a Büntető Törvénykönyv alkalmazandó szakaszában meghatározott alapján kell elbírálni, a megállapított indítékot pedig a vádiratban kell az ügyésznek minősítenie és az elkövetett bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából súlyosító körülményként megjelölnie. 18 A Litván Köztársaság Büntető Törvénykönyve; elérhető itt: 26

27 VÉDETT JELLEGEK ÉS CSOPORTOK SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG Azon egyének és a társadalmi csoportok tagjai védett jellegeinek listájába, akik tekintetében a Büntető Törvénykönyv a gyűlöletet mint speciális indítékot elismeri, az alábbiak tartoznak: faj; nemzetiség; etnikum; vallási meggyőződés vagy annak hiánya; szexuális irányultság; nem; származás; bőrszín. A 2017-es jogszabálymódosítás jobban összefoglalta a védett jellegeket. Egyidejűleg ki lett terjesztve a vélt hovatartozással és a politikai meggyőződéssel. A január 1-jével hatályos Büntető Törvénykönyv az alábbi olyan bűncselekményeket ismeri, amelyek elkövetésére személyek valamely csoportja vagy valamely személy alábbi tulajdonságai miatti gyűlölet következtében kerül sor: faj; nemzet; nemzetiség; etnikai csoport; tényleges vagy vélt származás; bőrszín; nemi irányultság; politikai meggyőződés; vallási meggyőződés. 27

28 CSEHORSZÁG A cseh büntetőjog a gyűlölet-bűncselekmény és az azzal összefüggő erőszak által fenyegetett személyek öt kategóriáját védi kifejezetten. Ezen személyek tényleges vagy vélt tulajdonságai közé az alábbiak tartoznak: faj; nemzetiség; etnikum; vallási meggyőződés és/vagy politikai meggyőződés. Az egyének egy csoportja ellen vagy jogaik vagy szabadságaik megsértése céljából való gyűlöletre uszítás bűncselekményére (356. szakasz) figyelemmel a Büntető Törvénykönyv üldözni rendel mindenkit, aki egyének valamely más csoportjával szemben gyűlöletre uszít, azzal, hogy ebbe a csoportba olyan személyek tartozhatnak, akiknek a közös tulajdonságuk a szexuális irányultságuk, egészségi állapotuk, nemük, életkoruk, társadalmi státuszuk, stb. Végül, de nem utolsósorban a Büntető Törvénykönyv 42 b) szakaszában foglalt általános súlyosító körülmény a büntetés kiszabásakor lehetővé teszi a bíróság számára annak figyelembevételét, hogy a támadás indítéka az ún. egyéb hasonló gyűlölet volt-e. MÁLTA A máltai Büntető Törvénykönyv alapján az alábbi jellegek védettek: faj, bőrszín; nem, nemi identitás; szexuális irányultság; etnikai származás; nyelv; állampolgárság, nemzeti hovatartozás; vallás vagy hit; politikai és más meggyőződés; fogyatékosság. 28

29 MAGYARORSZÁG Magyarországon a gyűlölet-bűncselekménnyel és a gyűlöletbeszéddel szembeni csoportok listája jogi szempontból nyílt. Másfelől viszont a védett jellegek büntetendő cselekménytől függően eltérőek, ami azt jelenti, hogy ugyanazok a jellemvonások nem minden típusú gyűlölet-bűncselekményre/gyűlöletbeszédre vonatkoznak: Nemzeti, etnikai, közösségi vagy vallási csoport; Bizonyos társadalmi csoportok, különösen azok, amelyek fogyatékosság, nemi identitás vagy szexuális irányultság alapján szerveződtek; nyelvi kisebbségek. LITVÁNIA Litvánia Büntető Törvénykönyve a gyűlölet-bűncselekményekre érzékeny személyek vagy csoportok jellemzőinek szélesebb skáláját ismeri: életkor; nem; szexuális irányultság; fogyatékosság; faj; nemzetiség; nyelv; származás; társadalmi státusz; hit, hiedelmek; vélemények. 29

30 3. sz. táblázat A partnerországokban védett jellegek és jellemzők áttekintése JELLEMZŐK SZLOVÁKIA CSEH- ORSZÁG MÁLTA MAGYAr- ORSZÁG LITVÁNIA Faj x x x x x Nemzetiség x x x x x Etnikum x x x x x Vallás x x x x x Politikai meggyőződés x x x x x x Nem (egyes bűncselekmények) x (egyes bűncselekmények) x Életkor x x Fogyatékosság Szexuális irányultság x x Társadalmi státusz x (egyes bűncselekmények) x (egyes bűncselekmények) x (egyes bűncselekmények) x x x x Egyéb x x x x 30

31 A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNY/GYŰLÖLETBESZÉD MENNYISÉGI MUTATÓI EGYES ORSZÁGOKBAN A Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Máltán és Szlovákiában fennálló helyzet vizsgálata érdekében a partnerszervezetek adatokat gyűjtöttek a gyűlölet-bűncselekmények/gyűlöletbeszéd körébe tartozó bejelentett büntetendő cselekményekről. A gyűjtött adatok a és közötti időszakot ölelik fel. Az érintett bűncselekmények kategorizálásakor a résztvevő országok civil szervezetei a nyilvánosan elérhető hivatalos adatokat használták, részben a nemzeti hatóságok bűnügyi statisztikáit vagy a nemzeti kormányok nemzetközi szervezetek, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OBSE - ODIHR) számára készített jelentéseit. Ezt követően az adatokat kiegészítették a civil szervezetek adataival, melyeket az általuk közölt árnyékjelentésekből, valamint azon monitoring és információk alapján, amelyeket az ezen a téren szerzett joggyakorlatuk során szereztek. Az ezen a téren tevékenykedő belföldi civil szervezetektől továbbá azt kérték, hogy a szükséges adatokra vonatkozó speciális kérdőívet töltsenek ki. A hivatalosan akként azonosított és nyilvántartott gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd esetek szám szerint valamennyi vizsgált országban eltértek az ilyen bűncselekmények tényleges előfordulásától. Minden résztvevő civil szervezet arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen típusú bűncselekmények magasfokú látenciát mutatnak. A látencia okait a következő fejezetben tárgyaljuk. HIVATALOS ADATOK A bejelentett gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd esetek száma SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG A Belügyminisztérium által kezelt éves bűnügyi statisztikák szám szerint meghatározzák, hogy az adott évben hány bűncselekményt követtek el a Szlovák Köztársaság területén. Ez egy ún. bűncselekmény-elterjedési nyilvántartás, és minden olyan bűncselekményt magában foglal, amelyet vagy a minisztérium saját kezdeményezésére, vagy feljelentésre derítettek fel, és amelynek kapcsán nyomozás indult. Olyan összefoglaló, amely kifejezetten tartalmazza a Büntető Törvénykönyv XII. Fejezetében felsorolt tényállásokat, valamint a különféle indíttatású bűncselekményeket is (melyeket a statisztikák faji indítékú cselekményekként határoznak meg). Sajnálatos módon a szélsőséges 31

32 bűncselekmények utóbbi alcsoportja esetén (azaz a konkrét gyűlöleti indíttatású bűncselekmények), a statisztikák nem határozzák meg a tartalmazott bűncselekmények konkrét jellegét. Ezért csak a személye elleni erőszakos bűncselekményekre összpontosítottunk; a szlovák Büntető Törvénykönyv alapján azonban potenciálisan ide tartozhatnak a konkrét indtékkal elkövetett, 364. szakasz szerinti rendzavarás, a konkrét indtékkal elkövetett, 365. szakasz szerinti örök nyughelyül szolgáló helyszínek meggyalázása (zsidó temetőkre vonatkoztatva), stb. 4. sz. táblázat: Szélsőséges bűncselekmények jelenléte a Belügyminisztérium statisztikái alapján és között Év Összes bűncselekmény A Büntető Törvénykönyv XII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények alcsoportja Gyűlöleti indíttatású erőszakos bűncselekmények alcsoportja 19 ( gyűlölet-bűncselekmények ) Gyűlöleti indíttatású bűncselekmények alcsoportja, konkretizálás nélkül (testi sértés) (testi sértés) (testi sértés) 2 Forrás: Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma CSEHORSZÁG A gyűlölet-bűncselekményre és a gyűlöletbeszédre vonatkozó országos szintű információkat összefoglaló hivatalos dokumentum A Cseh Köztásaság területén folytatott szélsőséges tevékenységre vonatkozó jelentés, melyet évente adnak ki. A probléma az, hogy a dokumentum minden szélsőséges indítékú bűncselekményt tartalmaz, tehát a statisztikák olyan bűncselekményeket is tartalmaznak, amelyek nem tartoznak a gyűlölet-bűncselekmény, illetve a gyűlöletbeszéd körébe. 19 Az információt a bűncselekmények elnevezése szerint csoportosított statisztikai áttekintés tartalmazza (Belügyminisztérium bűnügyi statisztikája). 20 Ez az ábra az összes bűncselekményt mutatja, kivonva belőlük a Büntető Törvénykönyv XII. Fejezetében meghatározott faji indíttatású és szélsőséges erőszakos bűncselekményeket. 32

33 Másfelől a jelentés legnagyobb erénye, hogy az összes hivatalos forrásból, azaz a Cseh Köztársaság Rendőrfőkapitányságától, a Legfőbb Ügyészségtől, a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumától és a Próbára Bocsátási és Mediációs Szolgálattól származó adatot összesíti. A gyűlölet-bűncselekmény nyomonkövetéséhez szükséges adatok másik jelentős forrása az In IUSTITIA, egy pro bono szervezet, amely évente közöl jelentéseket Csehországi Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentés címmel. 5. sz. táblázat Szélsőséges bűncselekmények Csehország területén között Év Gyűlöletbeszéd Gyűlölet-bűncselekmény Összesen Forrás: Csehországi Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentés, MÁLTA Málta nem küld jelentéseket az OSCE gyűlölet-bűncselekmény adatbázisába, és sokszor volt fehér folt az összehasonlító tanulmányok készítése során (pl. FRA jelentések a gyűlöleti és előítéleteken nyugvó bűncselekményekről, a kisebbségek ellen elkövetett bűncselekményekről, a gyűlölet-bűncselekményhez kapcsolódó hivatalos adatgyűjtési mechanizmusok, vagy a 2016-ban az EU tagállama által közzétett, előítéleten alapuló gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hivatalos adatok). Az ilyen információkat A Nemzeti Bizottság az Egyenlőség Népszerűsítéséért sem gyűjti. A FRA szakértőkkel folytatott interjúiban ellentmondást azonosítottak a gyűlölet-bűncselekmények gyakoriságának bűnüldöző szervek és a sértetteket támogató szervezetek által becsült előfordulása között. 21 European Agency for Fundamental Rights (FRA), FRA Brief: Crimes Motivated by Hatred and Prejudice in the EU, (Vienna, March 2013); available at: 22 European Agency for Fundam ental Rights (FRA), Minorities as Victims of Crime, EU-MIDIS Data in Focus Report 6 (Luxembourg: Publications Office of the European Union, November 2012); available at: 23 European Agency for Fundamental Rights (FRA), Making Hate Crime Visible in the European Union: Acknowledging Victims Rights (Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2012). 24 European Agency for Fundamental Rights (FRA), Fundamental Rights Report 2017 (Luxembourg: Publications Office of the European Union, May 2017); available at: 25 Correspondence with Maria Theresa Portelli, PR & Communications Officer at the National Commission for the Promotion of Equality, May 31, European Agency for Fundamental Rights (FRA), Ensuring Justice for Hate Crime Victims: Professional Perspectives. 33

34 MAGYARORSZÁG A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Főosztálya a nyilvántartások szerint elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűncselekmény tárgyában a 2014., és évre statisztikai adatokat tett közzé. Ugyan a Belügyminisztérium által közölt statisztikai adatok az emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak, azok a felsorolásban nem szerepelnek. Ennek oka, hogy nincs arra vonatkozó információ, hogy ezen bűncselekmények sértettjeit csoporthoz tartozás miatt támadták-e avagy sem. Az előre megfontolt szándékkal vagy aljas indokból (és azon belül az előítéletekről mint indítékról), mint súlyosító körülmény, elkövetett emberölés bűntettéről sincsenek statisztikai adatok, ahogyan a gyűlölet-bűncselekmény fogalmának körébe sorolható bűncselekményekről (pl. népirtás, apartheid) sem. 6. sz. táblázat Magyarországon nyilvántartásba vett gyűlöletbeszédek Nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentésben használt terminológia Magyar jogban használt terminológia Támadással fenyegetés Nincs adat Nincs adat Nincs adat Faj, nemzet vagy vallás becsmérlése Nemzeti jelkép megsértése Gyűlöletre felhívás, erőszakra buzdítás Holokauszt vagy az emberiesség elleni bűncselekmények tagadása Gyűlölettel kapcsolatos anyagok Közösség elleni uszítás A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása Nincs adat Nincs adat Nincs adat Totalitárius rezsimek helyeslése Gyűlöleti csoportok alapítása, fenntartása Önkényuralmi jelkép használata Sajtó rendjének megsértése Nincs adat Nincs adat Nincs adat Összesen Adatok forrása: Belügyminisztérium, Koordinációs és Statisztikai Főosztály ( Forrás: Magyarország Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése,

35 7. sz. táblázat Magyarországon nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények Nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentésben használt terminológia Erőszak és fizikai támadás Vagyon elleni támadás Magyar jogban használt terminológia Közösség tagja elleni erőszak Bármilyen előítéleti alapú bűncselekmény Nincs adat előítéleti alapú bűncselekményekről Nincs adat előítéleti alapú bűncselekményekről Nincs adat előítéleti alapú bűncselekményekről Adatok forrása: Belügyminisztérium, Koordinációs és Statisztikai Főosztály ( Forrás: Magyarország Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése, A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Főosztálya a nyilvántartások szerint elkövetett közösség elleni izgatás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése vagy önkényuralmi jelkép használata bűncselekmények tárgyában a 2014., és évre statisztikai adatokat tett közzé. Nem tett közzé statisztikai adatokat szabálysértésekről és bűncselekményekről, amelyek közvetlenül kapcsolatba hozhatók a gyűlöletbeszéd fogalmával (pl. népirtás, apartheid, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, személyes szabadság megsértése, jogellenes fogvatartás, sajtó rendjének megsértése, egyesülési joggal visszaélés), és a súlyosító körülményként előre megfontolt szándékkal vagy aljas indokból (és ezen belül előítéleti indítékkal) elkövetett rágalmazás bűncselekményével. LITVÁNIA A gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hivatalos információk Litvániában korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A hivatalos statisztikák szerint csak a gyűlöleti indíttatású büntetendő cselekmények egy része számszerűsíthető. Olyan bűncselekmények tartoznak ide, amelyeket az előző fejezetben büntetendő cselekmények, amelyek alapesete tartalmazza a gyűlöletet, mint indítékot megnevezéssel illettünk, azaz a 170. szakasznak megfelelően büntetendő cselekmények (gyűlöletre uszítás valamely nemzetiséghez, fajhoz, etnikumhoz, valláshoz vagy más csoporthoz tartozó személyekkel szemben). 35

36 A Belügyminisztérium Információtechnológiai és Kommunikációs Főosztálya által szolgáltatott adatok alapján a Büntető Törvénykönyv 170. szakasza szerinti gyűlöletre uszítás eseteinek nyilvántartásba vett száma változó jelentősen eltérő év volt, mivel csak 47 regisztrált eset volt, ami egy több mint ötven százalékos esés a megelőző évekhez képest. 27 A statisztikai adatok korlátozott elérhetősége részben az adatgyűjtés egyszerű műszaki akadályaiból adódik. A Bűncselekmények Főosztályi Nyilvántartása szerint a gyűlöleti indíttatású bűncselekmények nyilvántartásba vétele során a rendőrnek a vonatkozó formanyomtatványon meg kell jelölnie a bűncselekmény indítékát; az elemzések azonban azt mutatják, hogy a nyilvántartásnak a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatai nem pontosak. A gyűlöleti alapon elkövetett büntetendő cselekmények egy része egyszerű emberi tévedések miatt nem kerül bele ebbe a körbe, mivel a rendőrök elfelejtik bejelölni a bűncselekmény indítékát a vonatkozó nyilvántartásban sz. táblázat A Büntető Törvénykönyv 170. szakaszában rögzített bűncselekmények 29 Év Gyűlöletre uszítás Forrás: Litvánia Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése, A Belügyminisztérium Információtechnológiai és Kommunikációs Főosztálya által szolgáltatott statisztikai adat; elérhető itt: 28 A belügyminiszter november 21. napján kelt, 1V-813 sz. rendeletével létrehozott munkacsoport tevékenysége alapján. 29 A statisztikai adatok a Belügyminisztérium Információtechnológiai és Kommunikációs Főosztályától származnak; elérhetők itt: 36

37 A gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd körébe tartozó bűncselekmények mennyiségi helyzete a civil szervezetek által szolgáltatott adatok alapján A vonatkozó nemzeti statisztikák magyarázata során a vizsgált országokból származó minden résztvevő civil szervezet ugyanazt emelte ki, mégpedig az ilyen jellegű bűncselekmények magasfokú látenciáját. Másként fogalmazva, a gyűlölet-bűncselekmény/ gyűlöletbeszéd összes jelentett esetére vonatkozó hivatalos statisztikák nem tükrözik a valós állapotokat. Másik gyakorta említett kritika azzal szemben fogalmazódott meg, ahogyan az állami hatóságok ezeket a statisztikákat vezetik. A civil szervezetek azzal érveltek, hogy az ilyen bűncselekmények nyilvántartása és irattározása zavaros volt, és gyakran nem írta le pontosan a gyűlöleti indíttatás mibenlétét, hogy az állami hatóságok által szolgáltatott adatok gyakran széleskörű ellentmondásokat tartalmaztak, Málta esetében pedig egyáltalán nem is volt a gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó hivatalos adat. SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG A gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek már több mint tíz éve ingyenes jogsegélyszolgáltatást nyújtó szlovák People against Racism nevű társadalmi szervezet elmondása szerint a hivatalos statisztikák ritkán felelnek meg a valóságnak. A felderített/jelentett esetek rendszerint alacsony száma semmiképp sem jelenti azt, hogy az ilyen fajtájú bűncselekmények megszűnnének; ellenkezőleg: sokkal inkább arra utal, hogy a bűnüldöző hatóságok nem képesek az ilyen incidensek megfelelő felderítésére és az elkövetők cselekményeinek pontos minősítésére. Általánosságában az ilyen bűncselekmények tipikus jellemzője a magasfokú látencia. A People against Racism, amely speciális forródrótot üzemeltetett, azonban 2013-ban arra kényszerült, hogy az ingyenes jogsegélyszolgáltatását megszüntesse, úgy nyilatkozott, hogy évente átlagosan gyűlöleti indíttatású jogellenes cselekményt jelentettek be a forródróton; Ezekből átlagosan tíz eset volt diszkrimináció alapú, amely nem képezi jelen öszszehasonlító vizsgálat tárgyát; Körülbelül esetben volt szó közös védett jelleggel rendelkező egyének vagy csoport elleni gyűlöleti indíttatású jogellenes cselekményről, különösen a virtuális térben (azaz az interneten); A társadalmi szervezet évi öt-hat esetet oldott meg vagy az ügyfél javára, vagy saját kezdeményezésből eljárva, különösen, ha az ilyen eseteknek nem volt közvetlen sértettje vagy azokban szélsőséges csoportok vettek részt; 37

38 Az esetek kisebb része (átlagosan öt) erőszakos magatartással járt; Az ilyen esetek messze leggyakoribb célpontjai a roma kisebbség tagjai voltak. Az ilyen bűncselekmények magasfokú látenciájának indokai a következők: 1. A sértettek és a bűnüldöző szervek közötti kapcsolat Erre a kapcsolatra a sérülékeny közösségek jelentős bizalomhiánya jellemző. A bizalomhiányt számos olyan incidens táplálta, melynek során különleges rendőri egységek megrohantak roma településeket és gyakran indokolatlan erőszakot alkalmaztak. 30 A sértettek gyakran szembesülnek azzal, hogy a bűnüldöző szervek jelentéktelennek akarják beállítani az ilyen eseteket; következésképpen nehéz számukra elhinni, hogy elérhetik azt, hogy az elkövetők igazságos büntetésben részesüljenek. A sértettek gyakran válnak áldozattá, mivel a bűnüldöző szerveket elsősorban az érdekli, hogy nem a sértettek provokálták-e a támadást, hogy a sértettek és családjuk szabálykövető életet élt-e, vagy hogy az elkövetőnek volt-e erkölcsi indítéka avagy sem. A sértettek ilyen jellegű kezelése, különösen, ha azok a roma kisebbséghez tartoznak, erősen jelen van a közéletben, és ez a dolog részben a médiában is beszédtéma. 2. Objektív akadályok a sértettek részéről Korlátozott szociális és pénzügyi lehetőségek; Ingyenes jogsegély lehetőségének hiánya; Az elkövető szabadon kapcsolatba léphet a sértettel a bűncselekmény jelentését követően is, ezért a legtöbb sértett tart a bosszútól. 3. Hiányos ismeretek a jogi eljárásokról és folyamatos aggodalmak A legtöbb sértett nem tudja, hogy a jogi eljárások mivel járnak (pl. milyen gyakran kell tanúskodni, hogyan szerezhetik be a bizonyítékokat, milyen hosszú a teljes eljárás, stb.) A legtöbb áldozat attól tart, hogy a bűnüldöző hatóságok nem képesek megvédeni őket tanúként (pl. a védett tanútól feltett kérdések, arra vonatkozó kérelem, hogy a vádlott jelenlétében ne kelljen a bíróságon tanúskodni, a szemtanú személyazonosságának titkos kezelése az ügyiratban, stb.). 30 A rendőrség gumibotot alkalmazott a romákkal szemben, Gašpar túlkapást lát, Sme napilap, május 24.; elérhető itt: 38

39 4. Objektív akadályok a hatóságok részéről A büntetendő cselekmények korai felderítésének stratégiái nem eléggé kidolgozottak; 2016-ig a bűnüldöző szervek alacsony hajlandóságot mutattak az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésére és a velük szembeni küzdelemre; Az ilyen bűncselekmények közül sok be sem kerül a bűnügyi statisztikákba, vagy azért, mert a nyomozás során nem ismerik fel a gyűlöleti indíttatást, vagy a cselekményt csak vétségnek minősítik. Az említett okokat a nemzeti gyűlölet-bűncselekmény jelentések elkészítésébe bevont valamennyi civil szervezet megerősítette. CSEHORSZÁG Csehországban az In IUSTITIA az a civil szervezet, amely a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatok nyomonkövetésével és gyűjtésével foglalkozik. Úgyszintén az egyetlen olyan társadalmi szervezet, amely jogsegélyszolgálatot tart fenn a sértettek számára, melybe a bírósági képviselet is beletartozik. Az alábbi táblázat az In IUSTITIA által éves szinten jelentett eseteket mutatja. 9. sz. táblázat: Válogatott esetek előfordulása Vagyon elleni támadás és fizikai erőszak Szóbeli inzultusok Szóbeli inzultusok az interneten N % N % N % Forrás: Az In IUSTITIA saját megfigyelései Nemzeti Gyűlölet-bűncselekmény Jelentésében az In IUSTITIA a gyűlöleti indíttatás csoportosítása kapcsán az alábbiakat emelte ki: Mindennapos tevékenysége során az In IUSTITIA eltérő indítékokkal találkozik. Gyakran találkozik romákkal vagy külföldiekkel 39

40 szembeni támadásokkal. Voltak továbbá az ún. menekültválsággal kapcsolatos esetek is ben az ilyen esetek a gyűlöleti indíttatású támadások 14%-át tették ki, 2015-ben pedig arányuk 43%-ra nőtt. A sértettek iszlám vallásától, arab származásától, menekült vagy bevándorlói státuszától eltekintve az indítékok közé tartoztak a sértettek politikai nézetei is, mivel a sértettek többsége a menekülteket segítő egyén volt. Az In IUSTITIA olyan bűncselekményeket is dokumentált, amelyeket leggyakrabban különösen érzékeny csoportokkal szemben követtek el: 34-ből 15 olyan esetnél (azaz 44%-nál), ahol a cselekmény elkövetésének indítéka a sértett roma származása volt, a cselekményt fizikai támadással követték el. A menekültválsághoz kapcsolható esetekben jellemzően sor került félelemkeltésre vagy fenyegetésre. A legtöbb sértettet azonban politikai meggyőződésük miatt támadták meg; ezeket az eseteket elkülönítve tartják nyilván, és a menekültválsághoz kapcsolódó eseteknek majdnem a harmadát teszik ki. Ezért arra következtethetünk, hogy a félelemkeltés vagy a fenyegetés különösen a menekülteknek segítséget nyújtó vagy értük számos módon közbenjáró egyénekkel szemben fordul elő. Érdekesség, hogy az arab származású vagy etnikumú személyekkel szembeni támadások leggyakrabban szóbeliek. A zsidó származású és menekült vagy bevándorló státusszal rendelkező személyekkel szembeni támadásokra tipikusan graffiti formájában kerül sor, míg a vagyon elleni támadások esetén a sértett tipikusan az elkövető menekültválság kapcsán fennálló politikai meggyőződésével ellentétes meggyőződésű személy. MAGYARORSZÁG Magyarország OSCE-ODIHR weboldalán található országprofilja nem tartalmaz hivatalos adatokat a és között Magyarországon elkövetett gyűlölet-bűncselekményekről. 31 A évre azt mutatja, hogy Magyarországon 79 gyűlölet-bűncselekmény eset volt, pontosan azonban nem határozza meg, hogy ezek a közösség tagja elleni erőszak tényállását leszámítva a gyűlölet-bűncselekmény fogalmába tartoztak-e. A Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentés készítése céljából a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd állapotára vonatkozó adatgyűjtés során a Szubjektív Értékek Alapítvány öt 31 Magyarország, EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR); elérhető itt: 40

41 magyar civil szervezetet keresett meg (lásd az alábbi táblázatot). A strukturált kérdőívre adott válaszaikat összesítették a jelentésben, rámutatva az alábbiakra: A kezelt gyűlölet-bűncselekmények száma az elmondások szerint összesen 10 eset; Minden résztvevő civil szervezet egyetértett abban, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd leggyakoribb célpontjai a romák, akiket a LGBTI közösséghez tartozó személyek követnek; Az ilyen esetek leggyakrabban az alábbi formában fordulnak elő: o Közösség tagja elleni erőszak (fizikai zaklatás); o Fenyegetés; o Cigányellenes gyűlöletbeszéd (a gyűlöletbeszéd a legtöbb esetben nem minősül büntetendő cselekménynek). 10. sz. táblázat: A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszédek eseteinek a magyarországi civil szervezetek által becsült száma Megkérdezett civil szervezet neve Háttér Társaság Társaság a Szabadságjogokért Gyűlöletbeszéd eseteinek becsült száma A hivatalos statisztikák nem tükrözik a valós számokat. A gyűlöletbeszéd eseteit csak különösen ritkán veszik nyilvántartásba. (nincs becslés) Gyűlölet-bűncselekmény eseteinek becsült száma A gyűlölet-bűncselekmények sértettjeinek csak 10-15%-ajelenti be a gyűlölet-bűncselekmény eseteket. Ehelyett évi több száz vagy több ezer eset. Magyar Helsinki Bizottság Az esetek tényleges száma exponenciálisan magasabb a hatósági nyilvántartásokban szereplőknél gyűlöletbeszéd eset, beleértve az internetes gyűlöletbeszéd esteit is. Az esetek száma exponenciálisan magasabb a hatósági nyilvántartásokban szereplőknél gyűlölet-bűncselekmény eset Tett és Védelem Alapítvány A hivatalos adatok a tényleges számoknak csak 10-13%-át mutatják. A hivatalos adatok a tényleges számoknak csak 10-13%-át mutatják. Amnesty International Magyarország (nincs becslés) 100 fölött. Forrás: Magyarország Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése,

42 Szlovák és cseh kollégáikhoz hasonlóan a magyar civil szervezetek szakértői is azt jelentik, hogy a bejelentett esetek hivatalos száma jelentősen alacsonyabb a ténylegesnél. Az embereket a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd esetek jelentésétől eltántorító körülmények az alábbiak: a) A legtöbb sértett attól fél, hogy a büntetőeljárás nem zárul sikerrel; b) A legtöbb sértett attól fél, hogy másodjára is sértetté válik, vagy a helyi hatóságok akár meg is büntethetik; különösen igaz ez a kis falvakra; c) A legtöbb sértett fél személyesen találkozni az elkövetőkkel; d) A LGBTI közösség tagjai attól tartanak, hogy kiderülhet az, hogy ehhez a különösen sérülékeny csoporthoz tartoznak; e) A sértettek többsége nem ismeri a velük szembeni támadás jogi minősítését és nem tud a rendelkezésre álló jogsegély lehetőségéről. MÁLTA A People for Change Foundation partnerszervezet által készített Nemzeti Gyűlölet-bűncselekmények Jelentés szerint sem az állami hatóságok, sem a civil szervezetek nem rendelkeznek adatokkal a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozóan. Az egyetlen, legalább részben nyomonkövetett tevékenység az interneten terjedő gyűlöletkeltés. A konkrét számadatok a következők: A Kiberbűnözési Egység 2014-ben 182 gyűlöletbeszéd esetet jelentett; és között 10 eset került bíróság elé; és között négy elmarasztaló ítélet született. 42

43 LITVÁNIA A projekt partnerszervezete, a Humar Rights Monitoring Institute (HRMI) azt észlelte, hogy a tiszta szabályok ellenére Litvániában ún. szürke zónák vannak a jogszabályok és a tényleges jogalkalmazás között. A rendelkezésre álló jogi eszközöket nem alkalmazzák hatékonyan, akik a gyűlöletre uszítást elkövető személyeket pedig nem a Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően büntetik. A HRMI az alábbi indokokat fogalmazta meg a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd esetek magasfokú látenciájával kapcsolatban: a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság; a büntetőjogi rendszerben való hit hiánya; további traumák elszenvedésétől való félelem. A jogi szabályozás és a valóság közötti ellentmondás feloldására nemrég az a javaslat született, hogy a gyűlöletre uszítás bűncselekmény helyett inkább szabálysértésnek minősüljön. 32 A HRMI azzal érvelt, hogy az ilyen javaslatokat kellő óvatossággal kell kezelni, mivel a gyűlöletre uszítás dekriminalizációja arra utalhat, hogy a hatóságok alábecsülik az ilyen cselekmények által jelentett veszélyt és a lehetséges társadalomra veszélyességet. Szintén említésre méltó, hogy a sértetteknek az áldozatok jogairól szóló uniós irányelv által megerősített védelme, beleértve az eljárásjogi garanciákat is, sokkal jobban érvényesül a büntetőeljárásban, mint a szabálysértési eljárásban. Ezért a sértett szemszögéből a bűnüldöző szervek felelősségének átruházása a közigazgatási hatóságokra, részben olyan esetekben, amelyeknél a gyűlöletre uszítás egy konkrét személyt érint, ténylegesen rontaná a sértett helyzetét az eljárás során. 32 Az esetet részletesebben a Hatékony válasz a gyűlölet-bűncselekményekre elnevezésű kerekasztalbeszélgetésen tárgyalták a Belügyminisztériumban, június 15-én, valamint a Litvániában működő külföldi IT cégek képviselőivel az Igazságügyi Minisztériumban zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen. További részletekért lásd: 43

44 A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd esetek minőségi értékelése - a felderítés és a nyomozás akadályai SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG 1. A JOGI MINŐSÍTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK a) A cselekmény nem minősült gyűlölet-bűncselekménynek Ezt a krónikus problémát nemcsak a szélsőséges bűncselekmények sértettjei számára tíz éve jogsegélyt nyújtó People against Racism civil szervezet, de rendőrségi nyomozók is megerősítik. Elismerik az elkövető szándékának és indítékának bizonyítása során jelentkező nehézségeket. (A gyűlöleti indíttatás bizonyítása nélkül a bűncselekmény nem rögzíthető gyűlölet-bűncselekményként.) Az olyan esetekben, amelyeknél a sértettek valamilyen érzékeny csoporthoz tartoznak, a rendőrség nem mindig tudja bizonyítani, hogy az elkövető faji, etnikai vagy nemzeti gyűlöletből cselekedett. Ezek az esetek legjobb esetben is szokásos kihágásoknak minősülnek, a konkrét indíték bizonyítása nélkül. A legrosszabb forgatókönyv esetén, amely sajnos az általános, a cselekményt a szomszédi együttélés megsértésének minősítik (1990. évi 372. tv. (Szabálysértési törvény) 49. szakasz). A problémának más lehetséges magyarázatai is vannak: A rendőrség láthatóan nem veszi komolyan a sértettek állításait, melyek szerint valamely érzékeny csoporthoz tartozásuk miatt támadták meg őket, és nem tesznek megfelelő erőfeszítéseket a konkrét indíték kiderítésére. Ez az érv minduntalan felmerül különösen roma származású sértettek esetén. A rendőrség hibázik a bűncselekmény jogi besorolása során. Számos sértett azért panaszkodott, mert esetükben a rendőrség az esetet egyszerű fiatalok közötti civakodásnak tekintette, ez a gyakorlat pedig gyakran a cselekménynek vétségként vagy rendbontás bűntetteként (azaz konkrét indíték nélküli) történő besorolásához vezet. b) A cselekmény jelentéktelennek beállítása A gyűlölet-bűncselekmények vagy szélsőséges bűncselekmények magas látenciájának talán leggyakoribb oka a rendőrségi nyomozók azon széles körben elterjedt szokása, hogy a büntetendő cselekményeket bűntett helyett vétségként állítják be. A joggyakorlatban általános szabály, hogy ha a sértett nem szenvedett olyan sérülést, amely legalább hét napi munkaképtelenséget eredményez (tehát a pszichikai sérülés nem elég súlyos), a cselekmény nem minősül testi sértésnek. Sok nyomozó úgy tűnik, elfelejti, hogy ezeket az incidensekeket nem testi sértésként kell vizsgálni. A lényeg az, hogy ezeket gyakran kísérik szóbeli becsmérlő nyilatkozatok, és ekként valamely nemzet, faj vagy meggyőződéssel szembeni gyűlöletre uszítás bűncse- 44

45 lekményeként is minősülhetnek; sajnálatos módon azonban a szóbeli nyilatkozatokat, amelyek a cselekményt gyűlölet-bűncselekménnyé teszik, pusztán egy kisebb incidens velejáró körülményeinek tekintik, amelyet utólag viszálykodásként (azaz a szomszédi együttélés megsértésének) minősítenek. Gyakorlati példa Ez a People against Racism által fenntartott forródróton érkezett egyik eseten keresztül mutatható be. A sértett a következőket mondta: Az etnikailag becsmérlő szidalmak (pl. feka köcsög, ugorj a meszesvödörbe... semmi keresnivalód ebben az országban, takarodj [innen], stb.) mellett további fenyegetésekre is sor került. Ezek a feleségem és a fiam jelenlétében, majd utána a Brodské-i rendőrkapitányság rendőreinek jelenlétében hangzottak el... M.J. (azaz az elkövető; a szerk.) kifejezetten a gázkamrába küldött minket, és ránk uszította a kutyáját, mondván: Fogd meg azt a feka cigányt, és azzal fenyegetett bennünket, hogy betörik a lakásunk ablakait és elégetnek minket... Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy a Brodské-i rendőrök még a hallottak és látottak után is csak vétségként kezelték az egész ügyet. Még csak tanúskodni sem hívtak el c) A kisebbségekkel szemben elkövetett szóbeli szélsőséges bűncselekmények jóindulatú minősítése (azaz olyan esetek, melyekben a gyűlöletbeszéd közbeszéd tárgyává válik) A Belügyminisztérium által 2017-ig vezetett bűnügyi statisztikák minimális számú felderített szóbeli bűncselekményt tartalmaznak annak ellenére, hogy mindenféle valós és a virtuális fórumon ömlik a kemény roma- és muzulmánellenes (vagy bevándorlásellenes) retorika, amely nemzet, faj és meggyőződés elleni bűncselekményként könnyen nyomozható és üldözhető. Egészen paradox módon a rendőrség csak négy ilyen esetet rögzített 2014-ben. Még ha a rendőrség észlel is egy szélsőséges cselekményt az interneten, szinte kizárólag neonáci szimbólumok ábráinak és fényképeinek posztolására vonatkozik, szemben a védett csoportokkal szembeni gyűlölet jogellenes közzétételére, azon tény ellenére, hogy az érzékeny csoportokkal szembeni gyűlöletre uszítás, a kiirtásukra való felszólítás, a tagjaik meggyilkolásával és otthonaik porig égetésével való etnikai alapú fenyegetés, vagy számos faji vagy vallási indíttatású emberölés hírhedt elkövetőjét dicsőítő nyilatkozat megosztása sokkal hátrányosabb hatással vannak a társadalomra, mint egy részeg fiatalnak a közösségi hálón megosztott történelmi Heil Hitler! mozdulata. Ezek azok a büntetendő cselekmények, amelyek társadalmi légkört teremtenek a népesség érzékeny csoportjaival szemben, és amelyek jogi elfogadottsága szintén kitolja a társadalmi elfogadottságuk határait. Azáltal, hogy nem lépnek fel ellenük, a bűnüldöző szervek ténylegesen legalizálják azokat. Míg az olyan kifejezések, mint a cigány élősködők vagy a romák elgázosítására vonatkozó bátorítás a múltban csak zárt neonáci körökben keringtek, manapság mindennapi nyilvános beszédtémává váltak. 33. People against Racism, a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak segélyvonala,

46 2. BIZONYTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK a) Szakértő tanúk túlzott mértékű alkalmazása A Büntetőeljárási Törvény alapján amennyiben a büntetőeljárás szempontjából fontos tény tisztázásához valamilyen szakismeret szükséges, a bűnüldöző szerveknek szakvéleményt kell beszerezniük (Büntetőeljárási Törvény 141. szakasz (1) bekezdés). Ez kellene legyen az eset, ha különös szakismeret (azaz valamilyen konkrét szakmához, hivatáshoz vagy szakosodáshoz kötött ismeret) szükséges az eset tényeinek magyarázatához. Az elmúlt öt évben íratlan szabály volt, hogy majdnem minden szélsőséges bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás során az előzetes eljárásban szakértőt rendeltek ki. A bűnüldöző szervek ennek keretében arról kívánnak megbizonyosodni, hogy egy horogkereszt valóban horogkereszt-e, hogy egy egyszerű dalszöveg valóban azt jelenti-e, amit a nyomozó ért alatta, és hogy ugyanúgy értelmezi-e azt, mint a szakértő. Egyszerűen fogalmazva: a nyomozók a szakvéleményeket akkor is igénybe veszik, amikor a szakértő igénybevételére tulajdonképpen nincs objektív szükség. b) A szakvéleménnyel szerzett bizonyítékkal kapcsolatos jogi kérdések és válaszok A szakértők túlzott alkalmazása kapcsán felmerülő legnagyobb probléma azonban nem az ismert tényekre vonatkozó szakvélemény kérése. Sokkal problematikusabb, hogy a nyomozók arra használják a szakértőket, hogy jogi állásfoglalást kérjenek tőlük, azaz, hogy az elkövető romák elleni gyűlöletbeszédének gyűlöleti indíttatása volt-e, ami olyan kérdés, melyet a nyomozónak kellene megválaszolnia, nem egy történész szakértőnek. Azokban az esetekben, ahol a bűnüldöző szerv jogi kérdéseket fogalmaz meg, megsértik a Büntető Törvénykönyv 145. szakaszát. A Büntetőeljárási Törvény 145. szakasza alapján nem szabad szakértőt kirendelni jogi kérdés megválaszolására. Más szavakkal a bűnüldöző szervek nem tehetnek fel a szakértőnek a büntethetőségre, a jogi minősítésre, a besorolásra, a bűnösségre vagy ártatlanságra stb. A szakértők továbbá kötelesek tartózkodni azon ügy jogi szempontjainak értékelésétől, amelyben szakvéleményt adnak. Feladatuk, hogy véleményt fogalmazzanak meg az eset kapcsán felmerülő tényekről, azaz a sajátosságairól; a gyakorlatban azonban mind az ügyészek, mind a nyomozók elfogadják, hogy a kirendelt szakértők számára jogi kérdéseket tesznek fel, és/vagy jogi ügyekben adnak szakvéleményt. Minthogy ez egy olyan nyilvánvaló jogi hiba, amelynek következtében egy megszerzett bizonyí ték a bíróság előtt nem használható fel, még kirívóbb, hogy a hiba fölött ügyészi szinten is elsiklanak, illetve azt megtűrik. Nemhivatalos magyarázatok szerint a gyűlölet-bűncselekmények, illetve szélsőséges bűncselekmények sértettjeit képviselő feleknek ténylegesen nincs elég idejük, vagy néha egyszerűen hiányzik az akaratuk az ügyirat részletes tanulmányozására. 46

47 c) A szándék és a gyűlöleti indíttatás bizonyítása Jelen vizsgálat elvégzése során majdnem 70 lezárt ügyet vizsgáltak meg. Legtöbb esetben a nyomozást még az előkészítő szakaszban leállították azon az alapon, hogy az ügy lényegét adó cselekmény nem bűncselekmény. Másként fogalmazva a bírósági szakaszt megelőző nyomozó nem látta bizonyítottnak, hogy az elkövető cselekménye teljesítette volna az alanyi oldal elemére (ti. a gyűlöleti indíttatás) vonatkozó feltételt. Noha tárgyilagosan tekintve ez egy nehéz folyamat, a nyomozó nem állíthatja le az eljárást olyan indokokkal, hogy a terhelt azt válaszolta, hogy nem áll kapcsolatban szélsőséges személyekkel, és amikor a szélsőséges csoportokban való tagságáról kérdezték, azt válaszolta, hogy nem ismer ilyen személyeket, vagy arra a kérdésre, hogy szimpatizál-e szélsőséges nézetekkel, nemlegesen válaszolt, és tagadta, hogy ő maga szélsőséges volna. 34 Az ilyen kérdéseket természetesen fel lehet tenni a kihallgatás során, de az elkövető nemleges válaszait olyan tényként kezelni, amelyek következtében a nyomozó nem állapíthatja meg az alanyi oldal tényállási elemének meglétét, egyszerűen abszurd. CSEHORSZÁG 1. A JOGI SZABÁLYOZÁSSAL JÁRÓ VAGY ABBÓL FAKADÓ PROBLÉMÁK a) Következetlen jogi szabályozás Talán a leglényegesebb akadálya annak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői megfelelő büntetésben részesüljenek, a nem elégséges és következetlen jogszabályi háttér. Ami a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogi szabályozást illeti, a Cseh Köztársaság Büntető Törvénykönyvéből jelenleg hiányzik a gyűlölet-bűncselekmény következetes jogi szabályozása. A jogi szabályozás meglehetősen töredezett, a Büntető Törvénykönyv különböző részeiben szétszórva található majdnem két tucatnyi tényállás formájában. A gyűlölet-bűncselekmények üldözésének koncepciója relatíve logikátlanul ötvözi a bűnösséget és a büntetést meghatározó gyűlöletet, mint indítékot: az általános súlyosító körülmények szintjén és a minősített tényállás szintjén. Ennek eredményeként a hatályos jogszabály nem biztosít védelmet a diszkriminatív büntetendő cselekményekkel megfenyegetett személyek számára. 34. Példák a bűnüldöző szervek vagy bíróságok ítéleteiben vagy határozataiban foglalt érvelésekre (A People Against Racism archívumából) 47

48 b) A gyűlöleti indíttatás kihagyása bizonyos tényállásokból A Csehország területén jelenlévő szélsőséges cselekményekre vonatkozó legtöbb jelentés megjegyzi, hogy a szélsőséges csoportok szimpatizánsai rendszeresen követik el a veszélyes fenyegetés, veszélyes követés és a garázdaság büntetendő cselekményeket. 35 Noha nyilvánvalóan történnek fenyegetés, diszkrimináció és garázdaság formájában megjelenő gyűlölet-bűncselekmények (azaz az egyének ellen irányuló büntetendő cselekmények), a cseh jogszabályalkotás úgy tűnik, egyelőre még nem reagál erre. A cseh jogrend nem tartalmaz a közös tulajdonságokkal (pl. faj vagy vallás) rendelkező csoportok védelmét célzó rendelkezéseket; mindazonáltal olyan rendelkezések sincsenek, amelyek az egyént védenék a gyűlöleti, előítéleten alapuló vagy diszkriminatív indíttatású támadásokkal szemben. Az In IUSTITIA elvégezte az első- és másodfokú bíróságok ítéleteinek átfogó elemzését, az elemzés pedig azt mutatta, hogy a nyilvánosan történt gyűlölet-bűncselekmények elbírálása során a bíróságok rendszerint a garázdaság bűncselekményt is elbírálják; azonban mivel a garázdaság esetén a gyűlöleti indíttatás hiányzik, a büntetőjog nem válaszol megfelelően az ilyen támadások lényegére, ami elsősorban nem a mások elleni támadásban áll, hanem sokkal inkább a mások ellen az azok különbözősége miatti támadásban. Mondanunk sem kell, hogy mások ellen önmagában a faji vagy egyéb különbözőség miatti támadásokat súlyosabban kellene büntetni, mivel ezek a cselekmények lényegesen veszélyesebbek a társadalomra, mint egy egyszerű, például ittas állapotban elkövetett garázdaság. Ha a gyűlölet-bűncselekményeket elsősorban szimbolikus jellegű vagy üzenetet hordozó cselekményeknek tekintjük, akkor ártalmas mivoltuk éppen a nyilvánosságra gyakorolt hatásukban rejlik. c) A bíróságok nem a ténylegesen elkövetett, hanem inkább a társadalomra kevésbé veszélyes cselekményeket büntetik A hézagos és következetlen jogszabályi háttér következtében a bíróságok gyakran szembesülnek a gyűlöleti indíttatású támadások helyes minősítésének problémájával. A bírósági ítéletek elemzése azt mutatta, hogy a bíróságok ismételten (legalább a vizsgált esetek harmadában) hibásan minősítette ezeket a támadásokat. A becsmérlő nyilatkozatok által kísért támadások elbírálása során a bíróságok jellemzően automatikusan csupán becsületsértésként azonosították az elkövetők cselekményeit, figyelmen kívül hagyva egyéb, gyakran sokkal súlyosabb cselekményeket, mint a Honodín városában megtörtént következő esetben, ahol vulgáris sértegetések hangzottak el halálos fenyegetésekkel, a cselekményt pedig éppen ezért veszélyes fenyegetésnek kellett volna minősíteni: [A vádlott] a rendőr járőrrel szemben sem hagyta abba a vulgáris sértegetéseket, és [...] járőrt rasszista kifejezésekkel illette, célozgatott a járőr roma etnikai csoporthoz való tartozására, és azzal fenyegette meg, hogy megöli Vö. például Report on Extremism 2015, p A Hodoníni Körzeti Bíróság január 6-án kelt, 3T171/2014. számú ítélete 48

49 Hasonlóképpen, a Jičíni Körzeti Bíróság egy olyan ügyet bírált el, amelyben a vádlott nyilvánvalóan halálosan megfenyegette a sértette annak nemzetiséghez tartozása miatt: [A vádlott] először szóban, gyalázkodó és sértő nyilatkozatokkal támadta [ -t és -t], majd a nőt fizikailag is bántalmazta [ ] oly módon, hogy a földre lökte; ezt követően halálosan megfenyegette őket azzal, hogy a pisztolyával mindkettőjüket lelövi, és miközben előhozta a pisztolyát, azt kiabálta, hogy le kell lőni minden feketét, és az összes cigányt el kell gázosítani. 37 Mindkét idézett esetben az enyhébb intenzitású szóbeli támadást azonnal veszélyes fenyegetés, sőt fizikai támadás is követte. Ezért mindkét esetet nyilvánvalóan nem elkülönített cselekményekként, hanem a további veszélyes fenyegetésekhez és a fizikai támadáshoz kötött szándék megnyilvánulásának kellett volna tekinteni. A következtetés az lehet, hogy a pontosabb büntetőjogi tényállások híján a bíróságok nem büntetik a ténylegesen elkövetett bűncselekményeket; ehelyett a társadalmilag kevésbé veszé lyesnek tekintett cselekményeket büntetik, és ezért enyhébb büntetéseket is szabnak ki. 2. A SÉRTETTEK BIZALMATLANSÁGA A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEKKEL SZEMBEN Az In IUSTITIA többször szembesült a rendőrök nem megfelelő és nem elégséges felkészültségével az áldozatokkal, illetve általában a lakosság érzékeny csoportjaival való bánásmóddal összefüggésben. Az egyik esetben például egy tehetséges roma gyermekek számára szervezett zenei tábor elleni támadásra került sor a 2016-os nyári vakáció alatt. A tábor területével határos ingatlan tulajdonosa először csak szóban sértegette a gyermekeket, majd a tábor mellett elsütött egy ismeretlen fegyvert, végül betört a tábor konyhájába és ott rátámadott egy férfira. A tábor vezetője a sürgősségi segélyhívón keresztül hívta a rendőrséget. A telefont felvevő rendőr megpróbálta jelentéktelennek beállítani az estet, mikor pedig a táborvezető elmondta, hogy lövés is dördült, a rendőr azt válaszolta, hogy az elkövető már korábban hívta őket és jelezte, hogy problémája adódott a cigányokkal. Rendőrségi járőr sosem lett kiküldve a bűntény helyszínére, a nyomozást néhány nappal később kezdték. Ezen okokból kifolyólag a sértett az In IUSTITIA szervezeten keresztül több alkalommal is panasszal élt a rendőrség viselkedése miatt. A rendőrség minden panaszt rövid és formális módon intézett el, anélkül, hogy egyáltalán megpróbálta volna enyhíteni a sértett romák félelmét vagy esetleg elnézést kérjen tőlük, ezáltal tisztán azt üzenve nekik, hogy a rendőrség szükség esetén sem fog az ő javukra beavatkozni. A rendőrség ilyesfajta viselkedése folytán a jövőben emelkedhet a gyűlölet-bűncselekmények látenciája. A bűnüldöző szervekkel kapcsolatos ilyen negatív élmények után nehéz azt várni a gyűlöleti indíttatású bűncselekmények jövőbeli áldozataitól, hogy ismét hozzájuk forduljanak, míg az is nyilvánvaló, hogy a gyűlölet-bűncselekmények jelentésének elmaradása ezen bűncselekmények kinyomozásának és üldözésének elsődleges akadálya. 37. A Jičíni Körzeti Bíróság 2T46/2012. számú utasítása 49

50 3. A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK JELENTÉKTELENNEK BEÁLLÍTÁSÁRA VONATKO- ZÓ TENDENCIA Az In IUSTITIA ismételten találkozott a bűnüldöző szervek vonakodásával arra, hogy egyáltalán kivizsgálják és üldözzék a gyűlölet-bűncselekmények eseteit, vagy hogy a cselekményeket gyűlölet-bűncselekményként vizsgálják ki és üldözzék. Számos gyűlöleti indíttatású támadást szomszédok közötti viszálykodásnak állítanak be, ami különösen igaz a szóbeli büntetendő cselekményekre. Ez volt a helyzet például abban az esetben, amelyben a rendőrség ilyen cselekményként minősítette azt, amikor egy család tagjai megtámadták ukrán származású szomszédaikat, beleértve azok tízéves kislányát is. A megtámadottakkal szemben idegengyűlölő és megalázó kifejezéseket alkalmaztak. A vétségi eljárásoknak időbeli korlátaik vannak. Ha az illetékes hatóság nem hoz határozatot egy bejelentett vétséggel kapcsolatban a feljelentés megtételét követő egy éven belül, a jogellenes cselekmény megbüntetésére már nincs jogszerű lehetőség. Felesleges is említeni, hogy nagyon sok vétségi eljárás végződik ilyen módon. Ami a büntetéseket illeti, a legtöbb sértett a Cseh Köztársaság jogrendje által az ilyen vétségekért előirányzott büntetéseit túl enyhének és nem megfelelőnek tartja az elkövetők cselekményeihez képest. 4. A SÉRTETTEK MÁSODJÁRA IS ÁLDOZATTÁ VÁLNAK A büntetőeljárások során a különféle kisebbségekhez (pl. romák, külföldiek, vallási kisebb ségek tagjai, stb.) tartozó sértettek számos olyan problémával szembesülnek, amelyek másodlagos áldozattá válásukhoz vezethetnek. Általánosan véve nagyon kevés rendőr részesült megfelelő kiképzésben arra vonatkozóan, hogy hogyan bánjon a gyűlölet-bűncselekmények áldozataival. Az áldozatok igényeiről való ismereteik továbbra sem megfelelőek, mivel az áldozatokat mg mindig elsősorban a bizonyítékok forrásának tekintik. Az In IUSTITIA egyik alkalommal jogsegélyt nyújtott egy roma lánynak, akit egy táncos mulat ságon támadtak meg. A nyomozást végző rendőr azzal kezdte a kihallgatását, hogy mesél jen a fivére múltbéli büntetőügyeiről, noha tudnia kellett, hogy a fivért korábban felmentették. Mindemellett a sértettel helytelenül bánt, indokolatlanul bizalmas hangnemet használva. Az In IUSTITIA jelenleg is képvisel egy olyan roma lányt, akit 2015 szilveszter éjjelének ünnepsége során támadtak meg. Noha a nyomozás még nem zárult le, a lány barátját, aki állítólag az esettel egyidejűleg megtámadott egy pultoslányt, jelen vizsgálat napjára már elítélték, annak ellenére, hogy a pultoslány - a roma lánnyal ellentétben - nem szenvedett sérüléseket, és nem is voltak tanúi az ellene elkövetett támadásnak. 50

51 5. TÚLZOTT IGYEKEZET AZ ELKÖVETŐK MEGVÉDÉSÉRE Tevékenységének részeként az In IUSTITIA gyakran találkozik olyan esetekkel, amelyeknél a bűnüldöző szervek az elkövetőket védik olyan módon, ami túlzásnak minősülhet, és semmiképp sem arányos a sértett azon érdekével, hogy a cselekményért elégtételt kapjon ben az In IUSTITIA egy olyan esetet jegyzett fel, amelynél két külföldit támadtak és késeltek meg; az egyik sértett hosszútávú sérüléseket szenvedett. A támadó, aki mindkét sértettet megkéselte, mert azok idegen nyelven beszéltek, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A bíróságok azzal indokolták az ítéletet, hogy az elkövető korábban jogkövető életet élt, valamint fiatalkori éveire hivatkoztak, mely időszakban mások gyakran zaklatták, amely helytelen irányú jellemfejlődéshez vezetett az ő esetében, valamint függőségi hajlamhoz. A bíróságok ténylegesen annyira szívükön viselték az elkövető újbóli beilleszkedését a társadalomba, hogy reszocializációs foglalkozásokra és elvonókúrákra küldték őt. Tehát, míg az egyik áldozat talán sosem nyeri vissza teljesen az egészségét, az elkövető az egész ügyből gyógyultan jöhet ki, kilátásokkal egy szép jövőre, miben nem lehetne része, ha brutálisan meg nem támadott volna két személyt, mely támadás következtében egyikük majdnem életét vesztette. Noha a büntetés célja nyilvánvalóan nem lehet az elkövető életének tönkretétele, a sértett számára okozott kár és az elkövetőre kiszabott büntetés közötti kirívó aránytalanság azt az érzetet erősítheti a sértettben, hogy az állami hatóságok többnyire az elkövetőket védik, és ezért is van szükség az önbíráskodásra. 6. A SZÁNDÉK ÉS A GYŰLÖLETI INDÍTTATÁS BIZONYÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A gyűlölet-bűncselekmények vizsgálata során általában véve nagyon nehéz bizonyítani, hogy az elkövetőnek az volt a szándéka, hogy a sértettet annak különböző mivolta miatt, azaz gyűlöleti indíttatásból támadja meg. Ennek következtében ezek a cselekményeket gyakran egyszerű támadásoknak minősítik, a gyűlöleti indíttatás nélkül. Ebből a szempontból különösen problémás a szándék és a gyűlöleti indíttatás bizonyítása a gyűlöletbeszéd kapcsán. A rendőrség gyakran úgy akarja a bizonyítást lefolytatni, hogy megkérdezi az elkövetőket, hogy mire gondoltak a nyilatkozataik vagy a beszédük során. Amint az elkövető (minden valószínűség szerint teljesen célzott okkal) tagad bármilyen rossz szándékot vagy indítékot, a rendőrség az ügyet lezártnak tekinti. Néha a rendőrség azzal igazolja az elkövetők cselekményeinek veszélytelenségét, hogy közösségi hálón lévő profiljaikon nem mutatnak vonzalmat semmilyen gyűlölet által motivált mozgalomhoz. Következésképpen a rendőrség gyakran tesz félre fenyegetéssel, becsületsértéssel vagy gyűlöletre uszítással kapcsolatos ügyeket, noha látható vagy nyilvánvaló, hogy valamely nemzeti vagy vallási kisebbséggel szembeni gyűlöletbeszéd iskolapéldájával állnak szemben, ahol az elkövető nyilvánosan halálosan megfenyegeti az érintett kisebbség tagjait. 51

52 7. A JOGSZABÁLYOK BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK ÁLTALI KÖVETKEZETLEN ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA Az In IUSTITIA gyakorta találkozik a hatályos jogszabályok következetlen értelmezésével, és néha a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálásának és üldözésének teljesen eltérő megközelítésével, ami komolyan függ az üggyel éppen foglalkozó nyomozótól vagy ügyésztől. Ez a következetlenség a jogi nyugalom aláaknázásához vezet, mivel az In IUS- TITIA keretein belül tevékenykedő jogászok jobbára képtelenek elmondani ügyfeleiknek, hogy milyen irányba fog haladni az ügyük, hacsak nem ismerik személyesen az üggyel foglalkozó nyomozókat, ügyészeket vagy bírákat. Mondanunk sem kell, hogy ez rendkívül zavaró a gyűlölet-bűncselekmények legtöbb áldozata számára. 8. AZ INTERNETEN TERJEDŐ GYŰLÖLETBESZÉD ÜLDÖZÉSÉNEK PROBLÉMÁI Végül, de nem utolsósorban az In IUSTITIA a gyakorlatban azzal a problémával is találkozik, hogy a Facebookon terjedő gyűlöletbeszédet alig vizsgálják ki vagy üldözik. A számos ország kommunikációs felületeként működő Facebook csak akkor ad ki adatot a felhasználóiról, ha hivatalos megkeresést kap az adott ország bűnüldöző vagy szerveitől vagy közbiztonsági hatóságától. Nyilvánvaló okokból nincs rá lehetősége, hogy az idejét arra vesztegesse, hogy vizsgálatot folytató személyek rendes jeit és megkereséseit megválaszolja. Sajnos azonban a hivatalos megkeresés küldése túlságosan körülményes és időigényes a cseh bűnüldöző szervek számára, továbbá a Facebook képviselőivel való kommunikáció gyakran meghaladja a képességeiket, mivel a kommunikáció angol nyelvű kellene legyen, amely nyelvet a rendőrök többsége nem beszéli. Ennek eredményeképp a rendőrség gyakran nem képes azonosítani az interneten terjedő gyűlöletbeszéd elkövetőit, és így félreteszik az ügyeket. MAGYARORSZÁG Ez a szakasz öt civil szervezet, valamint a Kúria képviselőivel folytatott beszélgetések eredményeit összesíti. Interjúalanyaink egyike sem gondolja úgy, hogy a büntetőjogi szabályozás vagy a büntetőeljárás szabályai akadályoznák érdemben a gyűlölet-bűncselekmények, illetve a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos büntetőeljárás hatékonyságát. Ehelyett a bűnüldöző szervek és a jogalkalmazás a legjelentősebb problémák, különösen a nyomozati szakaszban. Interjúalanyaink azért valamennyire a jogszabályi háttérrel szemben is fogalmaztak meg kritikát. 52

53 1. A BÜNTETŐJOGI SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK (2012. ÉVI C. TÖR- VÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL) a) A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszédek egyes fajtáit a jogszabály nem fedi le A diszkriminációt egyáltalán nem fedi le: A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által kibocsátott magyarországi országjelentés szerint a közösség tagja elleni uszítás vagy erőszak egyes eseteit a jogi szabályozás nem fedi le. Ezért az ECRI azt javasolta, hogy a hatályos jogi szabályozást úgy kell kiterjeszteni, hogy az például a valamely csoport tagja elleni diszkriminációra való felhívást is lefedje. Az előítéleteken alapuló emberölést a jogszabály egyáltalán nem tartalmazza: A Háttér Társaság megjegyezte, hogy a közösség tagja elleni erőszak (216. ) törvényi fogalma nem fedi le az előítéleteken alapuló emberölés esetét. Az emberölés (160. ) minősítő körülménye lehet az előre megfontolt szándékkal vagy aljas indokból elkövetés, amelynek körébe többek között előítéleti indítékok is beletartoztak, arra azonban nincs lehetőség, hogy önállóan minősítsenek egy előítéleti indíttatású emberölést. A vagyon elleni támadást nem fedi le elég tisztán: Mint azt már említettük, a Büntető Törvénykönyv kormányzati magyarázata alapján a közösség tagja elleni erőszak magában foglalja a vagyon elleni támadást is, ez azonban a jogszabályhely szövegében szó szerint nem szerepel. Ezért a Háttér Társaság azzal érvel, hogy egy előítéleti indíttatású, vagyon elleni támadást a gyakorlatban nem mindig minősítenek közösség tagja elleni erőszaknak. A Háttér Társaság azt javasolja, hogy a közösség tagja elleni erőszak tényállásába a jogalkotó vegye be szó szerint a vagyon elleni támadást, vagy súlyosító körülményként építsen be egy előítéleti alapú indítékot a rongálás (371. ) tényállásába. A gyűlölet-bűncselekmények köre nem eléggé tisztázott: A Magyar Helsinki Bizottság szerint a közösség elleni izgatást rendszerint a lehető legszűkebben értelmezik, ami azt halott, nyugvó jogi fogalommá teszi. A Háttér Társaság képviselője nem biztos abban, hogy a jogszabályokat kellene-e újragondolni vagy a bűnüldöző szerveket kellene rábírni arra, hogy a jogszabályt tágabban értelmezzék. b) A védett csoportok nyilvános listája A védett csoportok nyilvános listája jogi bizonytalansághoz vezet: Elemzésében a Társaság a Szabadságjogokért úgy érvel, hogy a közösség tagja elleni erőszak, illetve a közösség elleni uszítás tényállásaiban foglalt lakosság egyes csoportjai meghatározás jogi bizonytalansághoz vezet, és lehetővé teszi, hogy a gyakorlat a jogalkotói szándékkal ellentétes legyen. 53

54 2. A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK TELJESÍTMÉNYÉVEL ÉS SZERVEZETI KULTÚRÁJÁVAL KAP- CSOLATOS PROBLÉMÁK A rendőrség oldalán: A rendőrjárőrök szakmailag felkészületlenek: A gyűlölet-bűncselekményekről és a gyűlöletbeszédről való ismeretek hiánya azt eredményezi, hogy nem kerül sor az ilyen jellegű bűncselekményeket is magukba foglaló esetek azonosítására, és nem kerülnek átadásra a speciális bűnüldöző egység, a Rendőrségi Gyűlöletbűncselekmény Hálózat számára. A nem megfelelő szakmai felkészültségű szakemberek által lefolytatott nyomozás azt eredményezi, hogy a tényleges indítékokat nem vizsgálják, és az esetet garázdaságnak (339. ) rongálásnak (371. ) vagy testi sértésnek (164. ) minősítik. A Tett és Védelem Alapítvány a rendőrség tagjai számára tartandó speciális kiképzés szükségességét emelte ki. Előítéletes szervezeti kultúra: Az interjúban résztvevő majdnem minden civil szervezet kiemelte, hogy a rendőrségnek az érzékeny csoportokhoz való sztereotípiákkal teli hozzáállása hátrányosan befolyásolja az ilyen jellegű bűncselekmények felderítésének sikerességét, ami ahhoz vezet, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd sértettjei másodjára is áldozattá válnak. Az eredmény a rendőrséggel szembeni bizalomhiány, különösen az érzékeny csoportok tagjai között, és hozzájárul az ilyen esetek szisztematikus, valós szám alatti jelentéseihez, végül az eltorzított bűnügyi statisztikákhoz. Ez az előítéletekkel teli szervezeti struktúra és az abból adódó bizalomhiány egész Európában általános trend, az Amnesty International Magyarország képviselője azonban megjegyezte, hogy az Magyarországon sokkal erősebben jelen van, mint például Nagy-Britanniában. Átható cigányellenesség: Az Amnesty International Magyarország szerint a roma közösség tagjaiban van a legkevesebb bizalom a rendőrök iránt. A Társaság a Szabadságjogokért is osztotta ezt a véleményt, és hozzátette, hogy a romák néznek szembe a legerősebb előítéletekkel a rendőrség részéről, és hogy a legnagyobb magyarországi kisebbség tagjait a rendőrség sértettként is megalázta. A helyzet Magyarország észak-keleti régióiban a legsúlyosabb. Ezek eredményeként a romákkal szembeni gyűlölet-bűncselekmények túlnyomó részét nem jelentik be. A rendőrségi vezetők szelektív prioritásai: A bűnüldöző szervek felsővezetése nem tekinti különleges prioritásnak a gyűlölet-bűncselekmények üldözését, azon helytelen értelmezés alapján, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszédek hivatalos statisztikákban megjelenő alacsony száma pontosan tartalmazza az ilyen jellegű bűncselekmények tényleges előfordulását. A Magyar 54

55 Helsinki Bizottság szerint erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a hatóságok felismerjék a bűnügyi statisztikák tényleges pontatlanságát. Rossz kommunikációs stratégiák: Az Amnesty International Magyarország képviselője visszaemlékezett rá, hogy a LGBTI csoport résztvevői ellen a 2013-as Budapest Pride felvonuláson történt támadás után a hivatalos rendőrségi közleményben azt állították, hogy a támadás nem előítéleteken alapult. Hamarosan kiderült, hogy a közleményben tévedtek. Az ilyen esetek hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek, különösen az érzékeny csoportok tagjai bizalmatlanná váljanak a rendőrökkel szemben. A büntetőeljárás oldalán: A rendőrség munkájának minőségétől függés: Ha a rendőrség a jelentéstétel és a nyomozás során az esetet nem gyűlölet-bűncselekményként kategorizálja, a büntetőeljárás során is a hibás besorolással fognak dolgozni. A büntetőeljárás későbbi szakaszaiban - elsősorban a civil szervezetek erőfeszítéseinek köszönhetően - legalább néhány ilyen esetet átsorolnak gyűlölet-bűncselekménnyé vagy gyűlöletbeszéddé. A mennyiségi eredmények miatti nyomás: Mivel a szakmai előmenetel nagyban függ a sikeresen megoldott esetek számától, a nyomozók sokkal motiváltabban az egyszerűbb, a bíróság előtt könnyebben bizonyítható esetek (pl. garázdaság) kivizsgálásában, mint a közösség tagja elleni erőszak esetei kivizsgálásában, mivel utóbbinál a szükséges bizonyítás munkaigényesebb. Átláthatóság hiánya: A Háttér Társaság képviselője az interjú során megjegyezte, hogy nehéz volt követniük a büntetőeljárás eseményeit, a rendőrségihez képest, mivel a Legfőbb Ügyészség, amely a különféle ügyek kapcsán mindig ugyanazon a személyen keresztül kommunikál a nyilvánossággal, nemigen kommunikál, és valamiért úgy tűnik, mintha távol akarná tartani a civil szervezeteket az ügyektől. 3. A BŰNÜLDÖZÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK A gyűlöletbeszédre vonatkozó jogszabályalkotást gyakorlatilag mellőzik: A Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a nyomozás és a jogi eljárások során a bűnüldöző szervek gyakorlatilag nem alkalmazzák a közösség elleni uszítás jogi fogalmát. A közösség egyéb tagjai nem jogosultak intézkedni: A közösség elleni uszítás bűncselekmény esetén csak a cselekmény közvetlen áldozatai léphetnek fel sértettként, a közösségük más tagjai nem. A Tett és Védelem Alapítvány nemrég nyújtott be ebben az ügyben panaszt a magyar Alkotmánybírósághoz. 55

56 A gyűlöletre uszítást nem büntetik: Noha a közösség elleni uszítás bűncselekmény a gyűlöletre uszítást is magában foglalja, a tényállást gyakorlatban csak erőszakra uszításokra használják, azaz olyan helyzetekre, amikor az erőszaknak világos és közvetlen veszélye áll fenn. A Tett és Védelem Alapítvány képviselőjének javaslata szerint indokolt lenne a jogalkalmazás kiterjesztése önmagában a gyűlöletre uszítás szankcionálására, azaz az erőszak világos és közvetlen veszélyének szüksége nélkül. Az áldozat helyett az elkövetőre összpontosítanak: A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a büntetőeljárás elsősorban az elkövetőre összpontosít, míg a sértett szerepe csak marginális. Néha például a sértetteknek saját gyermekük gyilkosával szemben kell tanúskodniuk, aki pont a hátuk mögött áll; ilyen esetekben az elkövetőt fizikailag el kellene különíteni. Számos esetben a sértettek azért ejtették a vádat, mert féltek attól, hogy majd találkoznak az elkövetőkkel a tárgyalóteremben. A Társaság a Szabadságjogokért képviselőjének továbbá még mindig nem sikerült rábírnia a rendőrséget, hogy védelmet biztosítson az első gyűlölet-bűncselekmény áldozatnak. Kettős mérce az áldozatkezelésben: A Tett és Védelem Alapítvány tapasztalatai alapján, ha képviselőjük elkíséri a gyűlölet-bűncselekmény vagy gyűlöletbeszéd sértettjét, a bűnüldöző szervek az emberi méltóság tiszteletben tartásával és a jogszabályok betartásával bánnak velük; azt azonban kétli, hogy az áldozatok ugyanabban az elbánásban részesülnének, ha nincs mellettük képzett jogi képviselő. Hibás minősítés: A rendőrség a gyűlölet-bűncselekmény eseteket jellemzően garázdaságként (a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. tv a) azonosítják és nem közösség tagja elleni erőszakként (216. ). Hibás bizonyítékgyűjtés: A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői a rendőrség alábbi jellemző hibáit sorolták fel a bizonyítékok gyűjtése kapcsán: a) A bűncselekmény helyszínének vizsgálata hibás, beleértve azt is, hogy nem minden bizonyítékot szereznek be; b) A tanúkat hiányosan hallgatják ki, beleértve azt is, hogy a lehetséges gyűlöleti indítékok megállapítása elmarad; c) A biztonsági kamerák felvételeit nem nézik meg; d) A gyanúsított(ak) hátterét nem vizsgálják. Általánosságában a nyomozók gyakran nem veszik figyelembe az előítéleti szempontot ( A hatóságok nem szentelnek figyelmet az érzékenység mibenlétének. ). Az információátadásra vonatkozó kérelmek elutasítása: A gyűlöletbeszédek jelentős hányada az interneten keresztül történik. A Tett és Védelem Alapítvány képviselője 56

57 azonban kiemelte, hogy a közösségi médiumokat üzemeltető cégek ritkán utasítják vissza a nyomozók által kért adatok (pl. felhasználók személyes adatai) kiadását. A romaellenes tüntetések fel nem oszlatása: A romák elleni gyűlöletbűncselekmé nyek re gyakran a szélsőséges csoportok által szervezett romaellenes tüntetéseken kerül sor. A Társaság a Szabadságjogokért képviselője számos olyan esetet említett, mikor a rendőrség nem csak, hogy nem oszlatta fel az ilyen jellegű tüntetéseket, amelyek ténylegesen a romák elleni erőszakba torkolltak, hanem jelenlétükkel látszólag még erősítették is a rendezvényt. A rendőrség túlterheltsége: A Tett és Védelem Alapítvány képviselője megemlítette, hogy a hátrányosan érintette a rendőrség és a civil szervezet közötti együttműködést a rendőrségnél túlterheltség miatt fennálló kapacitáshiány. A rendőrség így inkább az olyan bűncselekményekre összpontosít, amelyek komolyabb társadalmi hatással bírnak, mint például az élet elleni bűncselekmények. 4. AZ ÁLDOZATOK STÁTUSZÁBÓL EREDŐ PROBLÉMÁK A Háttér Társaság szerint folyamatos erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az emberek felfigyeljenek a gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre, és meg kell tanítani őket arra, hogy az ilyen eseteket akkor is jelenteni kell, ha úgy gondolják, hogy csak csekély esélye van annak, hogy a büntetőeljárás sikerrel jár. MÁLTA A People for Change Foundation által készített Nemzeti Jelentés a Gyűlölet-bűncselekmények Helyzetéről című dokumentum szerint a jogszabályi keretek viszonylag világosak, de a források és az arra vonatkozó politikai akarat hiánya, hogy az ilyen bűncselekményeket kivizsgálják és üldözzék, akadályt jelentenek. 1. A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYRE/GYŰLÖLETBESZÉDRE VONATKOZÓ ADATOK HIÁNYA Az a tény, hogy a bűnüldöző szerveknek nem szokása a gyűlölet-bűncselekményre, illetve a gyűlöletbeszédre vonatkozó adatok gyűjtése, elemzése és közzététele, komoly problémát jelent, ami részben magyarázatot ad arra, hogy miért érzékelik az állami tisztségviselők és a civil társadalom képviselői eltérően az ilyen jellegű bűncselekmények elterjedtségét. A máltai rendőrség elutasította a projekt keretében folytatott kutatások kapcsán való együttműködést. 57

58 2. A RENDŐRSÉG HOZZÁÁLLÁSA AZ ÁLDOZATOKHOZ Nincs bizonyíték arra az állításra, hogy az intézményi keretek jelentenék a fő problémát. Noha egy friss FRA jelentés, amely civil társadalmi szakértőket is idéz, kiemeli azokat az aggodalmakat, melyek szerint a bűnüldöző szervek tagjai maguk is diszkriminatív hozzáállást tanúsítanak, ez inkább a kiképzéstől és a figyelem felhívásától függ, mintsem önmagától az intézményi kerettől. Egy börtönőrt például letartóztattak azt követően, hogy azt kommentelte egy interneten megosztott cikksorozat alá, amely Svédországi menedékkérők szállása ellen elkövetett gyújtogatásról szólt, hogy Remélem, veletek együtt ég le ; hivatali számítástechnikai berendezéssel való visszaélés miatt 5.000,- euró büntetést kellett fizetnie, azonban a faji gyűlöletre uszítás vádja alól felmentették, mivel a célzott csoport nem Máltán volt. 38 A résztvevő civil szervezet által legfontosabbnak ítélt kihívások többek között az alábbiak: A rendőrség nem együttműködő és elutasítja, hogy a gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos adatokat gyűjtsön és/vagy közöljön; A gyűlölet-bűncselekmény esetekkel a rendőrség közvetlenül foglalkozik, így a Legfőbb Ügyész csak fellebbviteli ügyekben vesz részt az eljárásban; Rendelkezésre álló adatok hiánya; Források, főként anyagi források hiánya az ügyek nyomonkövetéséhez; Ismerethiány, különösen a kiképzett személyzet tudatosságának növelése; Az áldozat kifejezést egybeforrott a nemi és faji szempontokkal ( az áldozatnak túl kell tennie magát rajta ). A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd a társadalmon belüli idegengyűlölet és rasszizmus erőszakos hozadékai. LITVÁNIA 1. A GYŰLÖLETRE USZÍTÁSOS ESETEK ALACSONY FELDERÍTÉSI ARÁNYA A hivatalos statisztikák szerint a gyűlöletre uszításos bűncselekmények egy jelentős részét a bün tetőeljárási törvény 3. és 212. szakasza alapján megszüntetik vagy 38. Matthew Agius, Magistrate Highlights Loophole in Online Hate Speech Law, Malta Today, May 13, 2016; available at: maltatoday.com.mt/printversion/65222/#.wql8i4h97iv. 58

59 felfüggesztik; ezek a sza kaszok azokról az esetekről rendelkeznek, amikor a bün te tőeljárás lefolytatása nem le het sé ges, valamint az eljárásnak a bírósági szakaszt megelőzően történő megszüntetéséről. 39 A bün te tő eljárást rendszerint a büntetendő cselekmény, valamint az elkövető megállapítása nélkül szüntetik meg. A gyűlölet-bűncselekmények területén dolgozó egyik civil szervezet 40, szerint a sikertelen büntetőeljárás kapcsán a bűnüldöző szervek által idézett a leggyakoribb indokolások közé tartoznak: A nyilatkozat vizsgálata során nem sikerült arra vonatkozó adatot találni, hogy a nyilatkozat szándékosan arra irányult volna, hogy gyűlöletet keltsen embereknek valamely csoportja ellen; Az illető személy írásbeli kommentje nem tartalmaz kifejezetten felhívást mások számára személyek valamely csoportja vagy a csoport tagja elleni diszkriminációra, hanem inkább negatív véleményt fejez ki, felháborodást, kritikus, irracionális véleményt ; Ultima ratio - A nyilvános komment pusztán etikátlan jellege nem elegendő ahhoz, hogy bűncselekménynek minősüljön. Mindeközben a rendőrség képviselői elmondták, hogy az esetlegesen gyűlöletre uszítást is magukban foglaló esetek kivizsgálására gyakran nem kerül sor, ha a nyomozók előzetesen úgy ítélik meg, hogy a nyomozás eredménytelenül zárulna. Másként fogalmazva, ha a bűnüldöző szervek képviselői nem látják jelét annak, hogy bűncselekmény történt, vagy a hatályos joggyakorlat alapján azt feltételezik, hogy az elkövetőt úgysem marasztalják el a bírói szakaszban, úgy döntenek, hogy semmit sem tesznek. A rendőrség képviselői szerint ilyen esetekben a nyomozás pusztán a források pazarlása. 41 Mivel a bűnüldöző hatóságok képviselői erősen a fennálló joggyakorlatra hagyatkoznak, mikor elutasítják valamely olyan eset kivizsgálását, amelynek gyűlöletre uszítási jellege is lehet, érdemes lenne áttekinteni a litván bíróságok gyűlöletre uszítással kapcsolatos joggyakorlatát. 2. A BÍRÓSÁGOK BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK ESETÉRE VONATKOZÓ ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLATA Az aktuális joggyakorlat elemzése során lehetséges lesz bizonyos kritériumok meghatározása, amelyeket a nemzeti bíróságok figyelembe vesznek akkor, amikor egy cselekményt gyűlölet-bűncselekményként vagy gyűlöletre uszításként minősítenek, és ultima ratio-ként a büntetőjogi felelősségre vonás mellett döntenek. Az ilyen kritériumok, mint (i) a kontextus; (ii) az uszítás valódisága; és (iii) a szakértői vélemény mindazonáltal évi sz. törvény a Litván Köztársaság Büntetőeljárási Törvénykönyvéről, 3. és 212. cikk, 40.European Foundation for Human Rights (EFHR) folyamatosan nyújt be feljelentéseket a rendőrséghez és az ügyészséghez (főként interneten elkövetett) gyűlöletre uszítással kapcsolatos ügyekben. Az EFHR tevékenységének évei során 591 gyűlöletre uszítással kapcsolatos feljelentést vizsgált meg, és körülbelül 50 sikeres ügyet zárt le és között a szervezet körülbelül 180 feljelentést nyújtott be, melyekből kevesebb, mint a fele esetben került sor nyomozásra is. További információ: Hatékony válasz a gyűlölet-bűncselekményekre című kerekasztalbeszélgetés a Belügyminisztériumban június 15-én 59

60 problémákat okoz a gyűlöletre uszításhoz köthető esetekben. Minthogy a joggyakorlat ezen a területen még mindig fejlődik, meg kell jegyezni, hogy ezeket a kritériumokat időközönként eltérő súllyal veszik figyelembe. Vannak esetek, amikor a bíróságok egyáltalán nem vizsgálják a korábban említett kritériumokat, vagy a korábban kialakított gyakorlattal ellentétesen értékelik azokat. Amikor arról dönt, hogy egy bizonyos kifejezés túlment-e a szólásszabadság határain, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szintén felhívja a figyelmet a kontextusra, amely vitathatatlanul a joggyakorlat egyik rendkívül fontos kritériuma. Az EJEB megjegyzi, hogy a szólásszabadság korlátozására vonatkozó döntéshozatal során rendszerint számos tényező közrehatását kell figyelembe venni, melyek egyike sem értékelhető önmagában. Ennek következtében az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezmény 10. szakaszának mérlegelése rendkívül fontos valamely egyedi eset kontextusának kapcsán sz. grafikon: A Büntető Törvénykönyv 170. szakasza szerinti bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati eredmények és között Nyomozás lezárása Büntető Törvénykönyv 170. szakasza NYILVÁNTARTÁSBA VETT BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK BÍRÓSÁGOKHOZ TOVÁBBÍTOTT BEFEJEZETT FELFÜGGESZTETT Forrás: Litvánia Nemzeti Gyűlöletbeszéd Jelentése, Emberi Jogok Európai Bírósága, Perinçek v. Svájc, 27510/08 sz. kereset, október 15., 60

61 Mindeközben a legújabb litván joggyakorlatban a kontextussal kapcsolatos kritériumok nem félreérthetők. Mikor például felmentett egy olyan személyt, aki az LGBTI közösség ellen uszított gyűlöletre egy hírportálon, a litván Legfelsőbb Bíróság az alábbiakkal érvelt: Az általános társadalmi kontextus és a vita tárgyát képező jelenlegi eset kontextusa nem olyan merevek, hogy indokolnák szigorúbb szabályok alkalmazását a szólásszabadság gyakorlására, illetőleg azt, hogy ultima ratio-ként büntetőjogi felelősségrevonásra kerüljön sor. 43 Fontos, hogy az adott esettel összefüggő társadalmi kapcsolatokra vonatkozó objektív tényekre alapozzanak annak érdekében, hogy a kontextus megfelelő kritériumait alkalmazzák. Figyelembe véve a fenti indokolást, meg kell jegyezni, hogy a nyilvános közvéleménykutatások a többségi társadalom részéről tanúsított tartózkodást jeleznek az LGBTI közösség irányába, míg az LGBTI közösséget képviselő szervezetek súlyos megfélemlítésként élik meg a közösség felé irányuló gyűlöletbeszédet. 44 Ebben a kifejezett esetben a bíróság véleménye az, hogy a társadalmi kontextus nem merev és nem teljesen pontos. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a kontextussal kapcsolatos kritériumok nem feltétlenül minden gyűlöletre uszítással kapcsolatos esetben veszik figyelembe; egyes bírósági ítéletek például teljesen figyelmen kívül hagyják ezt a kritériumot. 45 A joggyakorlat elemzése arra is rávilágít, hogy ahhoz, hogy a litván bíróságok valamely nyilatkozatot gyűlöletre felhívásnak tekintsenek, az szükséges, hogy egyéneket ténylegesen bűncselekmény elkövetésére buzdítsanak vagy bujtsanak fel. Az említett esetben például a litván Legfelsőbb Bíróság így érvelt: Egy ilyen nyilatkozattal V. G. nem jelenthetett tényleges fenyegetést az esetben védett jogi tárgyra, azaz nem sérthette meg a homoszexuális csoport egyenlőségét, a csoport méltóságát (azzal, hogy a méltóságot a Büntető Törvénykönyv 170. szakasza védi). Ez az egyébként erkölcstelen nyilatkozat ténylegesen nem volt alkalmas arra, hogy a portál olvasóit az embereknek ezen csoportja ellen uszítsa. A bíróság ezen értelmezése nincs összhangban az EJEB joggyakorlata szerinti bűncselekmény-értelmezéssel, 46 sem a litván Büntető Törvénykönyv 170. szakasz második és harmadik részével SZAKVÉLEMÉNY Az is érdekes, hogy a gyűlöletre uszítás eseteinek elbírálása során a bíróságok rendszerint szakvéleményt kérnek a nyilatkozat vagy komment tartalmának értelmezéséhez. 48 Nem lehetséges megállapítani, hogy a bíróságok egyes esetekben miért hagyatkoznak az ilyen szakvéleményekre, míg más esetekben azt egyáltalán nem veszik figyelembe. A beszéd tartalmát értékelő szakvéleményeket továbbá rendszerint nyelvészek készítik, akik a nyilatkozatokat csak nyelvészeti szempontból elemzik. De annak érdekében, hogy a nyilatkozat tartalmát pontosan értelmezni lehessen, hasznos lenne a különböző emberi jogi kérdésekben jártas szakértőket alkalmazni. 43. A litván Legfelsőbb Bíróság március 1-jei, 2K /2016 számú ítélete 44. Izabelė Švaraitė Milyen gyakran fordulnak elő ténylegesen gyűlölet-bűncselekmények Litvániában?, január 13., 45.A Vilnius Megyei Bíróság május 24-én kelt, 1A sz. ítélete, a Panevėžys Megyei Bíróság december 19-ei, 1A /2016 sz. ítélete 46. Emberi Jogok Európai Bírósága, Perinçek v. Svájc, 27510/08 sz. kereset, október 15., A Büntető Törvénykönyv 170. cikk második része kimondja, hogy a bűncselekmények egyszerre megfélemlítőek és lenézőek is lehetnek. 48. A következtetéseket rendszerint a Esélyegyenlőségi Ombudsman Sajtóetikai Hivatalának Felügyelői Irodája által küldött szakértők és más szakértők készítik. 61

62 4. AZ ÉRZÉKENY CSOPORTOKRÓL VALÓ ISMERETEK HIÁNYA Mint azt korábban említettük, a rendőrök gyakran nem tudják megfelelően azonosítani a gyűlölet-bűncselekményeket. Ez gyakorta olyan esetekhez vezet, amelyek során a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem kapnak megfelelő segítséget a rendőröktől, ami viszont az áldozatok jogaira vonatkozó uniós irányelvbe ban a Human Rights Monitoring Institute civil szervezet partnereivel együtt képzéseket szervezett rendőrök és nyomozók számára. A képzések nem csak arra világítottak rá, hogy a legtöbb rendőr nem ismeri az áldozatok irányelvben lefektetett jogait, hanem az is kiderült, hogy az érzékeny csoportokról és azok szükségleteiről még csak elemi ismeretekkel sem rendelkeznek. Éppen ezért a gyűlölet-bűncselekmények esetén a második vagy ismételt áldozattá válás lehetősége megnövekszik, míg annak a valószínűsége, hogy az azonos vagy hasonló bűncselekmények áldozatainak száma, akik a bűnüldöző szervekkel kapcsolatba lépnek, a jövőben csökken. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Ez az összehasonlító vizsgálat a partner civil szervezetek által saját országaikban gyűlölet-bűncselekmény jelentések keretében tett észrevételeik összefoglalást célozta. Ezen az összefoglaló alapján arra következtethetünk, hogy a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd-jelenség mind az öt résztvevő országban mindennapi problémává vált. Valamennyi vizsgált ország esetében közös sajátosság, hogy büntető törvénykönyveik ismerik a gyűlöleti indíttatást, akár bűncselekményekről, akár egyének vagy vagyonuk elleni fizikai támadásokról legyen szó. Minden vizsgált büntető törvénykönyv szabályozza a gyűlölet-bűncselekményt a támadás minősített eseteként, valamint külön speciális tényállásként is (azaz olyan bűncselekményként, amely esetén a gyűlöleti indíttatás az alaptényállás tényállási eleme). Ugyanakkor ez a megközelítés azt eredményezi, hogy a gyűlölet-bűncselekményeknek nincs önálló helye a büntető törvénykönyvekben, hanem a törvény különböző részeiben szétszórtan elhelyezett rendelkezések szólnak róluk. Nemzeti jelentéseikben a partnerországok abban is megállapodtak, hogy a jogszabályok nem jelentenek olyan kulcsfontosságú problémát, amely az ilyen jellegű bűncselekmények felszámolását vagy az ellenük való küzdelmet megakadályozná, kivéve talán a Cseh Köztársaságot, melynek esetében a jogszabályi hiányosságok a kulcsfontosságú problémák között szerepeltek; minden résztvevő ország ugyanazt 62

63 nevezte meg ugyanis kulcsfontosságú problémának: a büntetőeljárást és a jogalkalmazást. A jogszabályokat tekintve az egymáshoz legközelebb álló országok Csehország és Szlovákia, mindkettő a szélsőségesség koncepcióját alkalmazza; míg azonban Csehország esetében a gyűlölet-bűncselekmény jelenségét kormányzati szabályzatok szintjén, Szlovákia esetében közvetlenül az ún. szélsőséges bűncselekmények között szabályozzák. A jogellenes cselekmények konkrétsága és jogi kimunkáltsága tekintetében a magyar és a szlovák jogalkotás tűnik a leginkább konkrétnak és jogilag kimunkáltnak. A másik véglet pedig, azaz a bűncselekmény legkevésbé kidolgozott leírását a litván büntetőjog tartalmazza, amely a gyűlöletre uszítást leszámítva nem ismer semmilyen olyan egyéb önálló büntetőjogi tényállást, amelyben a gyűlöleti indíttatás az alaptényállás részét képezné. Az érzékeny csoportok védett jellegei és azoknak a büntető törvénykönyvben történő kifejezett szerepeltetése kapcsán a Cseh Köztársaság Büntető Törvénykönyve talán a legfukarabb, mivel csupán öt csoportot nevesít. Magyarország problémája látszólag éppen ennek az ellenkezője, mivel a felsorolt csoportok felsorolása relatív nyitott, és egyes esetekben a törvény nem határozza meg a csoportot, amelyre éppen hivatkozik. A magyar civil szervezetek szerint ez a megközelítés aláássa a jogi konfliktusmentességet és a jogi előreláthatóságot. Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban a gyűlölet-bűncselekmények leggyakoribb áldozatai a romák, akiket szorosan követnek a migránsok; ez különösen 2015-ben volt igaz. Litvániában a gyűlölet-bűncselekmények legfőbb indítéka a sértetteknek valamilyen más nemzethez vagy az LGBTI közösséghez való tartozása volt. Máltán a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán rendelkezésre álló egyetlen adat az LGBTI közösséghez volt köthető. Amikor megpróbáljuk számszerűsíteni a gyűlölet-bűncselekmény, illetve gyűlöletbeszéd bűncselekményeket, minden résztvevő ország esetében ugyanazzal a problémával szembesülünk: az illetékes bűnüldöző szervek által vezetett hivatalos statisztikák nem elég konkrétak, és nem teszik lehetővé az elkövetett bűncselekmények komolyabb behatárolását, például annak megismerését, hogy a bűncselekményt szóban követték-e el, vagy hogy pontosan mi volt a gyűlöleti indíttatás oka. A szlovák Belügyminisztérium hivatalos statisztikáiból például sosem derül ki, hogy egy adott évben hány olyan bűncselekmény történik, amely esetében (az erőszakos gyűlölet-bűncselekmények kivételével) a gyűlöleti indíttatást az alaptényállás tartalmazza. Hasonló a helyzet Litvániában is. Málta e tekintetben teljes kudarc, hiszen a helyi bűnüldöző szervek semmilyen nyilvánosan elérhető információt nem őriznek az ilyen típusú bűncselekmények elterjedtségéről. 63

64 Másik komoly megosztott és elismert probléma az egyes országokban a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd esetek számának vizsgálata során a magasfokú látencia. Minden résztvevő civil szervezet egyetértett abban, hogy a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszédek hivatalosan nyilvántartásba vett számai nem tükrözik a valós számokat. A magas látenciának az alábbi indokait rögzítették: A bűnüldöző szervek és az érzékeny közösségek közötti kölcsönös bizalomhiány; Forrás- és kapacitáshiány akadályozza az áldozatok támogatását, ami nem csak az áldozatok segítésének gyakorlati lehetőségeire hat ki, hanem arra is, hogy az áldozatok egyedül, jogi és egyéb támogatás nélkül vállalják a büntetőeljárást; Az áldozattá válással, valamint a bűncselekmény jelentéktelennek beállításával, és a bűnüldöző szerveknek az ügy megoldására képtelenségével kapcsolatban a sértetteknek első kézből vannak tapasztalataik, ami eltántorítja őket a bűncselekmények jelentésétől és az együttműködéstől is. Az összehasonlító vizsgálat lényegi célja a jogalkalmazás és a bűnüldözés, azaz a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok és nyomozás hiányosságainak elemzése volt. Érdekes, hogy eltérő jogi környezetük ellenére tulajdonképpen minden résztvevő ország ugyanazokkal a problémákkal küzd, melyek különösen az alábbiak: Jogi minősítéssel kapcsolatos problémák, annak a tendenciája, hogy a bűnüldöző szervek a gyűlölet-bűncselekmény, ill. gyűlöletbeszéd eseteit csökkentett jelentőségű, vagy akár jelentéktelen esetekként értékeljék (Szlovákia, Csehország, Magyarország, Litvánia); Az a tendencia, hogy figyelmen kívül hagyják a virtuális úton terjedő gyűlöletbeszédet (minden országban); Az elkövetők szándéka és gyűlöleti indíttatása bizonyításával kapcsolatos problémák (Csehország, Szlovákia, Litvánia); Szakvélemények felhasználásával kapcsolatos problémák (Szlovákia, Litvánia); A rendőrség tagjainak a roma kisebbséggel szemben gyakran tapasztalható ellenséges hozzáállása (Csehország, Magyarország, Szlovákia). 64

65 Ezen problémák közvetlen hozadéka a gyűlölet-bűncselekményként vagy gyűlöletbeszédként kategorizált bűncselekmények alacsony száma, az alacsony felderítési ráta, a büntetőeljárás megszüntetésének tendenciája és az üldözött és elmarasztalt elkövetők alacsony száma. A szlovák és magyar partnerszervezetek célja, hogy legalább részben hozzájáruljanak a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd magas látenciáját okozó egyes tényezők megszüntetéséhez azáltal, hogy egy hatékony online eszközt vezetnek be, amelyen keresztül saját országaikban jelenteni lehet majd az ilyen jellegű bűncselekményeket. Az eszköz tervezése során a cseh partnerszervezet múltbéli tapasztalataira is építeni kívánnak, amely már bevezetett egy hasonló eszközt. Az online jelentési mechanizmus, amelynek beindítását 2018-ra időzítették, egyszerre jelenti A gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd felszámolása projektben résztvevő valamennyi partnerország közös együttműködésének csúcsát. 65

66 GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNY ÉS GYŰLÖLETBESZÉD JELENTÉSI MECHANIZMUSOK EURÓPÁBAN: HELYES GYAKORLATOK GYŰJTEMÉNYE 66

67 MÓDSZERTAN A gyűlölet-bűncselekményekre és a gyűlöletbeszédre vonatkozó jelen dokumentum az Európai Bizottság által finanszírozott Gyűlölet-bűncselekmény és a Gyűlöletbeszéd Felszámolása projekt (JUST / 2015 / RRAC / AG / VICT / 8991) egyik gyümölcse. A projekt végrehajtásában szlovák (People in Need), cseh (In IUSTITIA), magyar (Szubjektív Értékek Alapítvány), litván (Human Rights Monitoring Institute) és máltai (People for Change Foundation) civil szervezetek vettek részt. A gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd esetek jelentésére vonatkozó helyes gyakorlatok gyűjteményének létrehozására szolgáló alapként két adatgyűjtési mechanizmus szolgál Európában: 1. HELYES GYAKORLATOK PÉLDÁINAK MEGHATÁROZÁSA PARTNERORSZÁGONKÉNT A bevont partnerszervezetek egyik szerepe, A résztvevő partnerszervezetek egyik feladata az volt, hogy saját országaikban azonosítsák a gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd jelentési eszközöket. Az ezekre a mechanizmusokra vonatkozó adatok gyűjtésére egy, a projekt során kifejlesztett módszertan, valamint egy, a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd lényegi elemeit összefoglaló strukturált kérdőív alapján került sor. Csehország: A csehországi In IUSTITIA volt az egyetlen olyan civil szervezet valamennyi parter közül, amely saját jelentési mechanizmust működtet. A partnerszervezet továbbá egy, a rendőrség által használt eszközt is megnevezett: In IUSTITIA eszköz A cseh rendőrség által használt, interneten terjedő gyűlölet-bűncselekmények jelentésére szolgáló mechanizmus A cseh rendőrség által használt, interneten terjedő gyűlöletbeszéd jelentésére szolgáló mechanizmus Málta: A People for Change Foundation, egy máltai civil szervezet, három jelentési mechanizmust írt le: emore Internetes Gyűlöletbeszéd Nyomonkövetése és Jelentése Európában Report Racism Malta UNI-FORM: Civil szervezetek és biztonsági erők együttműködése az LGBT személyekkel szembeni gyűlölet-bűncselekmények és internetes gyűlöletbeszéd felszámolása érdekében 67

68 Litvánia A litván résztvevők egy másik litván civil szervezet által működtetett eszközöket elemezték, valamint egy, az állami hatóságok által működtetett eszközt is: Litván emberi jogok központja (online jelentkezési adatlap) Litván hírközlési hatóság: Barátságos Internet forródrót Uni-form - mobilapplikáció Magyarország A magyarországi partner - Szubjektív Értékek Alapítvány - három példát elemzett a helyes gyakorlatra, nevezetesen: Gyűlöletbeszéd Tett és Védelem Alapítvány Gyűlölet-bűncselekmény Európai Roma Jogok Központja Gyűlöletbeszéd Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szlovákia Szlovákia esetében a helyzet eltérő volt, mivel ott a gyűlölet-bűncselekményeknek nincs internetes jelentési mechanizmusa. Csak egy gyűlöletbeszéd eszközt sikerült azonosítani, de az nem tekinthető a helyes gyakorlat példájának, éppen ellenkezőleg. Éppen ezért azt ebben a publikációban inkább a helytelen gyakorlat példájaként mutatjuk be, és rajta keresztül az látható, hogy a jelentési mechanizmus kifejlesztése és működtetése során mi az elkerülendő: 2. POZSONYI NEMZETKÖZI KONFERENCIA A JELENTÉSI ESZKÖZÖKRŐL Az ebben a gyűjteményben használt további információs forrás a People In Need által szervezett nemzetközi konferencia volt, melynek támája a gyűlölet-bűncselekményre és a gyűlöletbeszédre vonatkozó adatok gyűjtése volt. A konferenciát Pozsonyban tartották 2017 novemberében, és számos európai országból vettek rajta részt különböző civil szervezetek, állami hatóságok és a tudományos élet képviselői. Az internetes eszközöket a csehországi In IUSTITIA, a máltai People for Change és a következő két meghívott mutatta be: Kopytowska asszony a Lodzi Egyetemtől, aki a lengyelországi mechanizmusokat mutatta be, és Shane O Curry úr, az ENAR-Ireland képviselője, aki az Írországban alkalmazott hasonló mechanizmust mutatta be. 68

69 A helyes gyakorlatok példáinak bemutatott gyűjteménye a projektben résztvevő országok anyagaiból, valamint a konferencián résztvevő személyek, Kopytowska asszony (Lodzi Egyetem) és Shane O Curry (ENAR Ireland) hozzájárulásaiból jött létre. 3. ONLINE KÉRDŐÍV A leírásokat és információkat a vizsgált mechanizmusokról főként a projekt során szétosztott kérdőívben foglalt válaszok tartalmazzák. Kaptunk kitöltött kérdőívet a Faith Matters szervezettől, az Egyesült Királyságból: a Tell Mama a helyes gyakorlat egyik legjobb példája, jelen publikációba is felvettük. Hisszük, hogy ez a gyűjtemény segíteni fog az európai civil vagy más szervezeteknél dolgozó azon kollégáinknak, akik ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek, mint Szlovákia: a gyűlölet-bűncselekményre és a gyűlöletbeszédre vonatkozó hatékony adatgyűjtési mechanizmus létrehozása. Ennek során ihletet meríthetnek az Európa-szerte már működtetett hasonló eszközök példájából. Irena Bihariová, szerkesztő 69

70 EURÓPAI VIZSGÁLT JELENTÉSI MECHANIZMUSOK GYŰJTEMÉNYE A jelentési mechanizmusokról folytatott adatgyűjtés eredményét alább egy táblázat tartalmazza. A táblázat áttekintést tartalmaz a projektben résztvevő európai partnerszervezetek és szakértők által megvizsgált eszközök többségéről. Egyikük sem minősül az ilyen mechanizmusok ideális példájának. A vizsgálat során számos ilyen mechanizmus erősségét és gyengéjét sikerült azonosítani. Jelentős kivétel a stopline.sk eszköz Szlovákiából, amely inkább a helytelen gyakorlat példája. Az egyes eszközökre vonatkozó információk gyűjtésére használt kérdőívek kiértékelésekor különösen az alábbi szempontokat vettük figyelembe: 1. Az eszköz célja o Adatgyűjtésre és nyomonkövetésre használják az eszközt, vagy az bűnüldözési célokat szolgál? o Mi történik a jelentési mechanizmus üzemeltetője részére adott bejelentéssel? o A jelentett esetek megjelennek majd az országos bűnügyi statisztikákban vagy feldolgozzák azokat a nemzeti jelentésekben? o Felajánlanak-e bármilyen segítséget az esetet jelentő személynek, és ha igen, akkor milyet? 2. Kapcsolat a célcsoportokkal o A mechanizmus/kommunikációs csatorna formája (online kérdőív, forródrót, címek, stb.) o Akik jelenthetik az esetet (áldozat, tanúk, harmadik személyek) o Használt nyelvek o A népszerűsítés láthatósága és módszerei o Évente jelentett események száma 3. A bejelentő személy védelme és a vele való kommunikáció o Lehetőség az eset anonim bejelentésére o Ki kapja meg az eszköz használatával szerzett információt 70

71 1. sz. táblázat: A projektben résztvevő partnerszervezetek és szakértők által megvizsgált eszközök többségének áttekintése SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY Tett és Védelem Alapítvány (civil szervezet) Gyűlöletbeszéd jelentése MAGYARORSZÁG AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG online kérdőív cím, személyesen nonstop telefonos forródrót A jelentéseket a civil szervezetek először áttekintik, hogy a nyilvánvalóan irreleváns eseteket kiszűrjék Jogi segítségnyújtás Európai Roma Jogok Központja 49 (civil szervezet) online kérdőív Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (állami szerv) online kérdőív A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd jelentése Adatgyűjtés az ügy megértéséhez A jogi osztály képviselője kiválasztja a releváns jelentéseket, hogy a kérelmeket benyújtsa a nemzeti hatóságokhoz (pl. hogy tudomást szerezzenek egy eljárás megindításáról) gyűlöletbeszéd jelentése A jelentéseket a civil szervezetek először áttekintik, hogy a nyilvánvalóan irreleváns eseteket kiszűrjék Minden beérkezett információt továbbítanak a bűnüldöző szerveknek A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság központi adatbázist tart fenn elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatokról (a továbbiakban: KEHTA ). A KEHTA jelenleg bíróságok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozatait gyűjti, és továbbítja azokat az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára. A KEHTA adatbázisban található adatok nem minősülnek nyilvános adatoknak. 49. A jelentési eszközt a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja üzemelteti, de az adatok Franciaországból és Olaszországból származnak Szintén az utolsó fejlesztési szakaszban van, és indítását 2018 év elejére tervezik. Ez a jelentés az eszköz tesztidőszakából (2016.) tartalmaz információkat 71

72 MÁLTA SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY emore Internetes Gyűlöletbeszéd Nyomonkövetése és Jelentése Európában 50 eu/about-project/ REPORT RACISM MALTA - a People for Change Foundation (civil szervezet) online kérdőív papíralapú formanyomtatványok AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Gyűlöletbeszéd jelentése Hivatkozások civil szervezetekre és szolgáltatásokra A jelentéseket kutatási célokra használják, a civil szervezet pedig azokat nem továbbítja. A szolgáltatást üzemeltető civil szervezet szerint a jelentési eszköz adatgyűjtési célokat és az átirányítások hatékonyabbá tételét szolgálja majd. Ha nyilvánvalóan a gyűlöletbeszéd valamely esetéről van szó, az SOS Malta jelenti azt a közösségi hálókra illetékes hatóságoknak, és visszajelzést küld a bejelentő személynek az applikáción keresztül. Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd jelentése A jelentéseket a civil szervezetek először áttekintik, hogy a nyilvánvalóan irreleváns eseteket kiszűrjék Az, hogy e jelentést továbbítják-e a hatóságoknak, a bejelentő áldozat vagy tanú kívánságától függ. Áldozatsegítés: alapvető információk a projekt kapcsán, segítség a formális jelentések elkészítése során, továbbítás más szolgáltatások igénybevételéhez. UNI-FORM A máltai képviselő a Malta Gay Rights Movement (MGRM). 51 mobilapplikáció LGBTI személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd jelentése A jelentéseket a civil szervezetek először áttekintik, hogy a nyilvánvalóan irreleváns eseteket kiszűrjék Jogi segítségnyújtás Pszichológiai támogatás/tanácsadás Nemzetközi csapat, amelyet Máltán az SOS Malta, egy civil szervezet képvisel mobilapplikáció 51.További partnerek: ILGA Portugal, Çavaria, Estonian Human Rights Centre, Háttér Társaság, MOZAIKA, LGL, FELGTB és Galop. 72

73 LITVÁNIA SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY A Belügyminisztérium alá rendelt Litván Rendőrkapitányság online kérdőív AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Minden büntetendő cselekmény jelentése Minden beérkezett jelentést továbbítanak a bűnüldöző szerveknek Ha a kérelmező megadja az elérhetőségeit, a rendőrség felkeresheti őt, hogy tájékoztassa az eljárás állásáról. Litván Emberi Jogok Központja (civil szervezet), Formanyomtatvány elérhető ezen a weboldalon: 52 Barátságos Internet forródrót - Litván Köztársaság Hírközlési Szabályozási Hatósága (RRT). draugiskasinternetas. lt/en/about-us/7 Gyűlöletre uszítás jelentése Egyszerűsített jelentési formanyomtatvány a weboldalon; a benyújtott jelentést feljelentéssé alakítják, majd az illető személynek magának kell azt továbbítania a rendőrséghez egy alapú jelentési mechanizmuson keresztül. Az internetes megfélemlítést, pedofíliát, pornográfiát, erőszakot, rasszizmust/idegengyűlöletet jelenti Minden bejelentést a forródrót erre szakosodott munkatársai ellenőriznek Ha a jelentett tartalom illegális vagy ártalmas, és litván szervereken található, az információt továbbítják az illetékes litván szervek számára (rendőrség vagy a Sajtóetikai Felügyelő Irodája számára). Ha az illegális és ártalmas tartalom nemzetközi szervereken található, az ilyen információt az INHOPE megfelelő forródrótján továbbítják

74 CSEHORSZÁG SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY In IUSTITIA 53 (civil szervezet) online kérdőív - cím poradna@in-ius.cz telefon személyesen formular/ AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Előítéleteken alapuló bűncselekmények, gyűlöletbeszéd, vétségek vagy zaklatás A bejelentő személyt automatikus válaszban értesítik a jelentésről. Segélykérés esetén 3 munkanapon belül felveszik a kapcsolatot a személlyel és ellátják a szükséges információkkal és/vagy szociális és jogi szolgáltatásokat ajánlanak fel számára. Jogi segítségnyújtás - az In IUSTITIA által végzett bírósági képviselet Pszichológiai támogatás/tanácsadás - csak az illető tanácsadók elérhetőségeinek megadása Szociális támogatás és tanácsadás, támogatás a médialefedettség, biztonsági terv készítése, stb. területén ÍRORSZÁG SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY ireport.ie ENAR Ireland AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Jelentések: 1. Rasszizmus a médiában vagy az interneten 2. Fizikai bántalmazás / visszaélés / károkozás /diszkrimináció 3. Graffiti Az ireport.ie elsődleges célja inkább a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó párhuzamos adatok létrehozása, semmint a rendőrség értesítése Az ENEAR Ireland néhány jogszabályok által biztosított jogkörrel rendelkező testülettel szerződéses viszonyban áll, melyek alapján stratégiailag fontos peres ügyeket továbbíthat. Útjelző dokumentumában az embereket a támogatási szolgáltatásokról, valamint az orvoslási lehetőségekről látja el információkkal. Ugyancsak összeköti az áldozatokat a tagszervezetek hálózatával, amelyek további támogatást nyújthatnak. A rendszer elsődleges célja rasszista esetek jegyzőkönyvezése a támogató szervezetek számára. Az anonimizált eseteket és adatokat jelentések formájában teszik közzé és elemzési célokra használják. 54 Az ENAR Ireland évente két alkalommal közöl adatokat és tematikus jelentéseket a rasszizmus speciális aspektusaira vonatkozóan (pl. afrofóbia, iszlamofóbia stb.). A jelentéseket továbbítják a média, a jogalkotó és a kormányzat miniszerei, a nemzeti hatóságok, többek között a rendőrség, valamint országos és nemzetközi szervezetek számára. 53. A jelentős mechanizmust leszámítva az In IUSTITIA átfogó programmal rendelkezik. Munkatársai rendszeresen nyomon követik a mádiát, a közösségi hálózatokat és egyéb forrásokat annak érdekében, hogy az esetleges gyűlöleti indíttatású eseteket észleljék. 54. A keletkeztetett adatokat az ENSZ Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottság (UN CERD), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI), és egyéb emberi jogi testületek monitoring előírásaival összhangban közlik. 74

75 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY Tell MAMA -Faith Matters (civil szervezet) telefon whatsapp messenger online formanyomtatvány org/ SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd, rongálás vagy muzulmánokkal szembeni diszkrimináció jelentése A Tell Mama képzett munkatársai lelkisegélyt nyújtanak az áldozatoknak, és kérésre képviseletet biztosítanak számukra az olyan hatóságok előtt, mint a rendőrség (az esettel kapcsolatos feljelentés során), lakhatással foglalkozó szervezetek, iskolák, stb. Tovább irányítják az áldozatokat olyan szakosodott szervezetek felé, amelyek jogi/pszichológiai segítséget nyújtanak (pl. Victim Support). Az Egyesült Királyság egész területén 18 rendőrséggel fennálló partnerkapcsolat folytán a lecsupaszított és anonimizált adatokat kérésre továbbítják az említett rendőri szerveknek. LENGYELORSZÁG AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG Otwarta Rzeczpospolita/Nyílt Köztársaság Társaság az Antiszemitizmus és az Idegengyűlölet ellen online kérdőív otwarta.org HejtStop - Project: Poland Association (civil szervezet) online kérdőív Android és ios mobilapplikáció Gyűlöletbeszéd, diszkrimináció és erőszak vagy rongálás eseteinek jelentése A jelentéseket a civil szervezetek először áttekintik, hogy a nyilvánvalóan irreleváns eseteket kiszűrjék. Ezt követően az információt továbbítják a bűnüldözési szerveknek, rendszerint egy valószínűleg büntetendő cselekményről való értesítés formájában. A jelentett eseteket internetes adatbázisban tárolják és teszik közzé. Jogi segítségnyújtás Gyűlöletbeszéd és graffitik interneten keresztüli jelentése (a graffitit bejelentő személynek meg kell adnia a graffiti címét, leírását és egy fényképet is küldeni kell róla) A jelentéseket először a civil szervezet munkatársai tekintik át, és eltávolítják a nyilvánvalóan irreleváns jelentéseket, majd az információt továbbítják a bűnüldöző szervek számára. Online gyűlöletbeszéd esetén az adminisztrátorokat nem értesítik. A jelentett eseteket internetes adatbázisban tárolják és teszik közzé. 75

76 C.O.N.T.A.C.T (civil szervezetek nemzetközi csoportja) 55 Fizikai erőszak, nemi erőszak, szóbeli visszaélés, vagyoni kár vagy annak meggyalázása, diszkrimináció és internetes gyűlöletkeltés jelentése egy erre specializált weboldalon. A rendszer elsődleges célja egy adatbázis létrehozása a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos esetekről kutatási és figyelemfelhívási céllal (valamint úgyszintén a politika megváltoztatásának ösztönzéséhez). A jelentéseket kutatók nézik át és elemzik. Az információt nem továbbítják a bűnüldöző szerveknek. A jelentett eseteket internetes adatbázisban tárolják és teszik közzé. SZLOVÁKIA SZOLGÁLTATÓ ÉS FORMANYOMTAT- VÁNY AZ ESZKÖZ CÉLJA, A JELENTÉSEK FELDOLGOZÁSA ÉS A NYÚJTOTT SEGÍTSÉG STOPLINE.SK, E-Slovakia (civil szervezet) Gyűlöletbeszéd és egyéb illegális vagy ártalmas tartalmú interneten előforduló jelenség (gyermekpornográfia, zaklatás, internetes megfélemlítés, stb.) jelentése. online kérdőív A gyűlöletbeszéd vagy az ártalmas tartalmak eltávolítása az internetes környezetből (kapcsolatfelvétel az adminisztrátorokkal, szolgáltatókkal vagy a szerverek tulajdonosaival). 55. Az Online Hálózat Kiépítése, Nyomonkövetési Csoport és Mobilapplikáció a Gyűlöletbeszéd Taktikával szembeni Harcért (Creating an Online Network, monitoring Team and phone App to Counter hate crime Tactics) egy, az Európai Unió által támogatott projekt, amely rasszista, idegengyűlölő, homofób vagy transzfób jellegű gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre összpontosít. A projektben ciprusi, dán, görög, olasz, litván, máltai, lengyel, romániai, spanyol és egyesült királyságbeli partnerek vesznek részt. 76

77 az azonosított jelentési mechanizmusok legfontosabb erősségei és gyengéi 1. A meghatározott célcsoport számára megfelelő jelentési mechanizmus formanyomtatványának kiválasztása Majdnem valamennyi vizsgált eszköz lehetővé tette az internetes kérdőíven keresztüli jelentést. Szükség volna azonban kiegészítő formanyomtatványokra is bizonyos incidensek és speciális esetek jelentéséhez. A Tett és Védelem Alapítvány (Magyarország) által üzemeltetett antiszemita cselekményeket gyűjtő internetes eszköz esetén például hasznosnak bizonyul egy telefonos forródrót fenntartása is. Elmondásuk szerint a nonstop telefonos forródrót különösen idősebb emberek esetén hasznos, akiket gyakran érnek antiszemita megnyilvánulások, de az internetes eszközöket nem kellő magabiztossággal használják. 56 Hasonló hozzáállás vonatkozik Szlovákiára is, ahol a roma kisebbség marginalizált és kirekesztett közösségekben él, internethozzáférés nélkül. A litván partnerek az RRT által biztosított internet alapú jelleget előnyként értékelik. Míg az applikációk alkalmasak a spontán jelentésekhez, sok mobiltelefon felhasználó kevés tárolókapacitással rendelkezik saját mobil eszközén, és a nem napi szinten használt applikációk az elsők, amelyeket törölnek. 57 Másfelől a mobilapplikáció előnye a hozzáférés gyorsasága, különösen a fiatalok számára. Néha az áldozat is jobban hajlik az incidens azonnali jelentésére a mobiltelefonon keresztül. Mire a számítógépükhöz érnek, hogy kitöltsék a kérdőívet, talán már meggondolnák magukat. Mindkét változat ötvözése (azaz egy applikáció és egy internet alapú formanyomtatvány) lehet az optimális megoldás. 2. A kérdőív megfelelő struktúrája és hossza A kérdőív struktúrájánek mindig meg kell felelnie annak a célnak, amelyre az eszközt szánták (kutatási célok, adatgyűjtés, áldozatazonosítás, jogsegély, stb.) Ugyanilyen fontos a kérdőív struktúrája és hossza: pl. az Európai Roma Jogok Központja (Magyarország), az ENAR Ireland és különösen az In IUSTITIA (Csehország) által biztosított eszköz esetén a rendkívül részletes formanyomtatvány gyenge pont lehet. Ezzel ellentétben a szlovákiai stopline.sk esetén a kérdőív nagyon korlátozott volt, csak egy rubrikát tartalmazott az internetes incidens leírásához és egyet a cím számára. Az internetes kérdőívek különös előnye annak a lehetősége, hogy a különféle válasz formanyomtatványok egyesíthetők is. Ez azt jelenti, hogy a formanyomtatvány különféle lehetséges válaszokat tartalmaz ( beikszelendő rubrikák), valamint olyan nyitott kérdéseket, amelyek lehetővé teszik a bejelentő számára, hogy minden olyan részletet közöljenek, amelyet ők lényegesnek tartanak. 3. Áldozatsegítés és a kapacitások problematikája Azt követően, hogy a projektben résztvevő partnerek és szakértők megvizsgálták az azonosított eszközöket, majdnem kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy ha a mechanizmus nem 56. Magyarországi helyes gyakorlatok a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd mechanizmusai kapcsán. Szubjektív Értékek Alapítvány, Máltai helyes gyakorlatok a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd mechanizmusa kapcsán. People for Change Foundation,

78 biztosít további együttműködést az áldozatokkal, jogi segítségnyújtást vagy más típusú szolgáltatásokat, annak hatása csökken. Sokkal nehezebb egy áldozatot arra ösztönözni, hogy jelentsen egy incidenst, ha tudja, hogy az úgysem javítja a helyzetét, és egyáltalán nem is hasznos számára. E tekintetben az In IUSTITIA által kifejlesztett eszköz javasolt, amely a legszélesebb körben kínál szolgáltatásokat az áldozatok számára (többek között bírósági képviseletet is). Sokkal inkább az a tény, hogy az érzékeny csoportok tudnak az In IUSTITIA által nyújtott szolgáltatásokról, mint az eszköz léte önmagában az, ami az áldozatokat arra ösztönözi, hogy jelentsék az eseteket. Legalább részleges jogi szolgáltatások biztosítása az áldozatok számára jelenti azonban a legnagyobb kihívást a civil szervezetek számára, mivel ez sok esetben túlmutat a lehetőségeiken. Az elsők közötti kompromisszumos megoldás lehet az ír és brit, vagy részben a máltai példa, azaz egy továbbirányításra szolgáló eszköz megalkotása. Az intézmények közötti együttműködést tekinthető az UNI-FORM eszköz legnagyobb erősségének, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiválasszák, akarják-e valamely incidenst jelenteni a rendőrség számára avagy sem, míg egyben elég stabil is ahhoz, hogy továbbirányítási mechanizmusként működjön. Az ENAR Ireland által kifejlesztett eszköz erőssége a néhány jogszabályok által biztosított jogkörrel rendelkező testülettel való szerződéses jogviszony, amelyek továbbíthatják a stratégiai fontosságú peres ügyeket a hálózathoz tartozó szervezetek számára, amelyek támogatást tudnak nyújtani. A Tell Mama képzett munkatársai lelkisegélyt nyújtanak az áldozatoknak, és kérésre képviseletet biztosítanak számukra az olyan hatóságok előtt, mint a rendőrség (az esettel kapcsolatos feljelentés során), lakhatással foglalkozó szervezetek, iskolák, stb. Tovább irányítják az áldozatokat olyan szakosodott szervezetek felé, amelyek jogi/pszichológiai segítséget nyújtanak Az áldozatok/tanúk védelme és bizalomépítés Számos vizsgált eszköz (kivéve például az ír és a lengyel példát) lehetővé tette, hogy a feljelentést továbbítsák a rendőrséghez. Az ideális megoldás az lenne, ha a kérdések lehetőséget biztosítanának az ügyfél számára, hogy eldöntse, hogy a jelentését egy átvizsgálást követően továbbítsák-e a rendőrségnek. A probléma abból adódik, ha az eszköz üzemeltetője továbbítja a jelentést a rendőrség számára, és eljárás indítására van szükség, azonban a bejelentő nem kíván büntetőeljárást indítani. Cseh és szlovák kollégák felhívják a figyelmet arra az esetre, mikor a bűnüldöző szervek közvetlen közreműködést várnak el az áldozattól, és nem elégednek meg azzal, hogy az eszköz fenntartójával legyenek kapcsolatban. Ilyen esetben nehéz a cselekmény elkövetése után kelet- 58.Egyesült Királyságbeli helyes gyakorlatok a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd mechanizmusai kapcsán. Faith Matters,

79 kezett két ellentétes érdek között egyensúlyozni. Másfelől viszont az eszköz kezelője meg is kívánja védeni az ügyfelet (a bejelentőt), aki nem kíván résztvenni a bűnüldöző szervek eljárásaiban, azonban nem is tiltja meg a kezelőnek, hogy az esetet a rendőrségnek jelentse; másfelől pedig a bűnüldöző szervek abban érdekeltek, hogy felvegyék a kapcsolatot az áldozattal/bejelentővel annak érdekében, hogy megtehessék az adott ügyben szükséges jogi intézkedéseket. Az e tekintetben lefolytatandó szakmai vita egyik javaslata, illetve ajánlása az lehete, hogy a bűnüldöző szervek (a bejelentő által adott meghatalmazás mellett) fogadják el az eszköz kezelőjét meghatalmazott személyként, aki megadja számukra a szükséges információkat. Ez esetben a civil szervezet válna a jelentett cselekmény bejelentőjévé, és őt is keresik majd meg a szükséges jogi intézkedések vagy teendők megtétele végett. Az áldozatoknak a bűnüldöző szervekkel szembeni megóvása mellett szintén fontos magának az adatbázisnak a megóvása is. Az ERRC által működtetett eszköz gyengéje, hogy a kérdőív maga egy google formanyomtatvány/kérdőív. 5. A helyes célmeghatározás és láthatóság A láthatóság hiánya és a nem megfelelő célmeghatározás majdnem valamennyi eszköznél probléma. Ezek a gyengeségek szintén hatással lehetnek az eszköz által feltérképezendő bűncselekmények körére, például a litván rendőrség által fenntartott eszköz mindennemű bűncselekmények bejelentésére szolgál. Ez potenciális gyengeségként értékelhető, hiszen nem elsősorban a gyűlölet-bűncselekmény, illetve gyűlölet-bűncselekmények áldozatait célozza, és ezért nem különösebben alkalmas az ilyen különleges bűncselekmények jelentésére. Ezzel ellentétben a máltai civil szervezet, az SOS Malta, az E-More eszköz üzemeltetésében résztvevő csapat tagjának megközelítése érdekesnek tekinthető. Az alkalmazás egy kutatási eszköz, és célcsoportjai a tanárok, civil szervezetek és olyan más közreműködők, akik már egyéb ként is érdekeltek a gyűlöletbeszéd jelentésében. Az SOS Malta rájött, hogy az emberek in kább bíznak a tanáraikban, a családjukban vagy a közösségük tagjaiban, mint a formális in téz mé nyekben, mivel általánosan kételkednek benne, hogy a rendőrség komolyan venné a gyűlöletbeszédet 59 A láthatóság kapcsán Kopytowska asszony a Lodzi Egyetemtől (aki jelen dokumentum elkészítésében is közreműködött) az alábbi ajánlásokat tette: Az ilyen platformok működésének három szempontot kellene figyelembe vennie: (1) figyelemfelhívás a problémára a probléma mértékére, következményeire és a jogi eszközökre vonatkozó információk bemutatásával; (2) jelentési eszköz felajánlása és a bűnüldöző szervekkel való (közvetlen vagy közvetett) kapcsolódási ponttá válás; és (3) az egyéni incidensek láthatóságának javításával arra bátorítani az állampolgárokat, hogy értesítsék a bűnüldöző szerveket és intézményeket, továbbá az állami tisztviselőket, hogy járjanak el hatáskörüknek megfelelően Máltai helyes gyakorlatok a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd mechanizmusa kapcsán. People for Change Foundation, Monika Kopytowska: Lengyelországi helyes gyakorlatok a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd mechanizmusa kapcsán. Lengyelország,

80 összefoglalás A helyes gyakorlat fő ismérvei 1. MEG KELL TALÁLNI A SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓMENNYISÉG ÉS A KÉRDŐÍV HOSSZA KÖZÖTTI MEGFELELŐ EGYENSÚLYT. Egyes országok meglehetősen terjedelmes kérdőíveket készítettek, amelyek széleskörű információkkal szolgálnak a jelentett esetek számos aspektusához. Míg ez az információ értékes, gyakran eltántorítja az embereket attól, hogy az ilyen mechanizmusokat használják, ha túl hosszú a formanyomtatvány. A kevesebb több - mindig van lehetőség további információkérésre. 2. AZ ELVÁRÁSOK KEZELÉSE ÉS AZ ELJÁRÁSOK ÁTLÁTHATÓSÁGA A gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletbeszédet bejelentő személyeknek gyakorta eltérő elvárásaik vannak a tekintetben, hogy minek is kell történnie az ő esetükben. Néhányan csak jelenteni akarják az eseményt, de nem akarnak belőle büntetőeljárást, mások ezzel szemben jog segítségnyújtásra számítanak a rendőrséghez vagy az ügyészséghez benyújtott büntetőfeljelentéshez. Világosnak kell lenni a tekintetben, hogy milyen eljárásra kerül sor a benyújtást követően. Azt megelőzően, hogy a jelentéseket megküldenék a rendőrségnek, biztosítani kell, hogy az egyének tisztában legyenek vele, hogy a rendőrség majd esetlegesen megkeresi őket. 3. ANONIM JELENTÉS LEHETŐVÉ TÉTELE A hivatalos büntetőfeljelentéssel ellentétben a jelentési mechanizmusok gyakran olyan áldozatok és tanúk is használják, akik ismeretlenek kívánnak maradni. Az anonim jelentések lehetővé tételével ezek a mechanizmusok fontos eszközként szolgálnak a hatóságok számára nem jelentett esetekről történő adatgyűjtéshez. 4. A MECHANIZMUSOK NÉPSZERŰSÍTÉSE A MEGFELELŐ KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA Tudatosság nélkül a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd áldozatai, illetve tanúi nem használják a jelentési mechanizmusokat. Biztosnak kell lenni abban, hogy a figyelemfelhívásnak szánt reklámkampányt a megfelelő 80

81 célközönségnek szól, annak, amelyet az adott országban az ilyen esetek a leginkább érintenek. 5. TÖBBNYELVŰ FELÜLET Mivel a gyűlölet-bűncselekmények számos áldozata külföldi vagy valamely etnikai kisebbséghez tartozó lehet, biztosítani kell, hogy a mechanizmus angolul, vagy az érzékeny csoportok kapcsán szóba jövő egyéb nyelven is elérhető legyen. 6. ADATVÉDELEM ÉS A JELENTŐ SZEMÉLYEK AZONOSSÁGÁNAK MEGÓVÁSA Az áldozatok által rendelkezésre bocsátott információk érzékenyek lehetnek, így fontos a jelentett eseteket tartalmazó rendszer/adatbázis megóvása bármilyen behatolástól. A szervezett gyűlölet-csoportok hekkereket vethetnek be a rendszerek gyenge pontjainak felderítésére és az értékes és érzékeny adatok ellopására. Az alapvető informatikai biztonságot és a civil szervezetek tevékenységére vonatkozó egyéb szempontok biztonságát tovább kell erősíteni. 81

82 82 kézikönyv az interneten terjedő gyűlölet-bűncselekmények jelentési mechanizmusának kifejlesztéséhez

83 bevezetés és között öt civil szervezet: az In IUSTITIA Csehországból, a People in Need Szlovákiából, a Szubjektív Értékek Alapítvány Magyarországról, a Human Rights Monitoring Institute Litvániából és a The People for Change Foundation Máltáról A gyűlöletbűncselekmények és a gyűlöletbeszéd felszámolása címmel egy közös projektben vett részt, melynek célja többek között a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd esetek internetes jelentési eszközök működésével kapcsolatos tapasztalatok megosztása volt. Míg Csehországban, Litvániában, Magyarországon és Máltán már léteztek ilyen eszközök, Szlovákiában csak egy online eszköz volt ismert, és a projekt idején az sem működött. A People In Need civil szervezet, amely az eszközt vizsgálta, sokkal inkább a helytelen, mintsem a helyes gyakorlat példájának nevezte azt. Ez csak azt támasztotta alá, hogy a projektben résztvevő partnerek tapasztalatai alapján Szlovákiába is szükség van egy ilyen eszköz bevezetésére. Ebben a publikációban leírjuk a külföldről összegyűjtött helyes gyakorlatok példája alapján alkalmazott eljárást a jelentési eszköz szlovákiai létrehozásához. Az eszköz kifejlesztését a jelen publikációban leírt számos lépés és szakasz előzte meg. A cél az volt, hogy az eszköz: a lehető legmegbízhatóbb teret jelentse az áldozatok, tanúk és mások számára a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd eseteinek jelentéséhez; arra szolgáljon, hogy a civil szervezetek, valamint az állam szembesüljön és öszszehasonlítsa a gyűlölet-bűncselekményekről és gyűlöletbeszédről szóló hivatalos statisztikákat a valós helyzettel. Hasonlóan, amikor előkészítettünk egy eszközt, igyekeztünk azonosítani és elkerülni azokat a kockázatokat, amelyek negatívan befolyásolhatnák annak használatát. A meglévő európai jelentési mechanizmusok elemzése alapján kulcsfontosságú szabályzatokat és eljárásokat azonosítottunk, amelyek segíthetnek az ilyen jelentési eszközzel kapcsolatos elvárások teljesítésében. Jelen publikációban igyekeztünk azonosítani az ilyen alapelveket, és átadni őket más olyan szervezeteknek, amelyek úgy döntenek, hogy esetleg hasonló internetes jelentési eszközt fejlesztenének ki a saját országukban. Irena Bihariová, szerző 83

84 I. A FELTÉRKÉPEZÉSI SZAKASZ A feltérképezési folyamat, amely az eszköz tényleges fejlesztését megelőzi, nem egy feltétlenül szükséges mozzanat, de segíthet abban, hogy az eszközt helyesen állítsuk be, és a működésével kapcsolatos kockázatokat elkerüljük. Ebben a szakaszban az alábbi kérdéseket igyekeztünk megválaszolni: 1. MI VOLT A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNNYEL / GYŰLÖLET- BESZÉDDEL KAPCSOLATOS AKTUÁLIS HELYZET AZ ESZKÖZ ALKALMAZÁSA ELŐTT? A probléma elemzése abban az országban, amelyben az eszközt üzemeltetik A mechanizmus működésének későbbi értékelése érdekében (azaz annak vizsgálatához, hogy ténylegesen elősegíti-e az adatgyűjtést a vonatkozó esetekben), meg kell határozni a kezdeni, kiindulási adatokat. Ezt úgy értük el, hogy feltérképeztük a gyűlölet-bűncselekménnyel/gyűlöletbeszéddel kapcsolatos aktuális helyzetet, valamint az ilyen jellegű bűncselekményekkel foglalkozó civil szervezetek információit. Mivel az ilyen jellegű bűncselekmények száma magas látenciát mutat (nem jelennek meg a statisztikákban, tényleges előfordulásuk pedig nem felel meg a hivatalosan bejelentett esetszámnak), megpróbáltuk azonosítani az eltérések forrását. Ezért elemeztük az ilyen cselekmények bűnüldöző szervek általi felderítésének és üldözésének leggyakoribb korlátait, valamint az áldozati oldalon fennálló szükségleteket és akadályokat is. Az adatok összegyűjtése érdekében kérdőív összeállítását javasoljuk a civil szervezetek és a helyi közreműködők (szociális munkások, közösségi hatóságok és érzékeny csoportok, stb.) számára. A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy azok betekintést engedjenek a közreműködők gyakorlatába: hogyan szerzik az információikat, milyen csatornákon keresztül jelentik az eseteket az áldozatok, illetve tanúk, mely esetek a leggyakoribbak, milyen szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek, mit érzékelnek a gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd körében meglévő jogszabályok alkalmazásának legjelentősebb problémájaként, mely okokból tagadják meg az ügyfelek a rendőrséggel való együttműködést, stb. 84

85 2. MILYEN JELENTÉSI MECHANIZMUSOK LÉTEZNEK ABBAN AZ ORSZÁGBAN, AMELYBEN AZ ESZKÖZT ALKALMAZNI KÍVÁNJÁK? A belföldi jelentési eszközök feltérképezése és erősségeik és gyengéik azonosítása Annak elkerülése érdekében, hogy más már létező mechanizmusok gyengéit felmutató eszközt hozzunk létre, azonosítanunk kell a többi belföldi eszközt. Vizsgáltuk a működésüket, megjelenésüket, a gyűjtött adatok körét, és lehetőség szerint a bejövő jelentések feldolgozását és az bejelentő személlyel ( bejelentő ) azt követően folytatott kommunikációt. E körben további kérdőívet és módszertant fejlesztettünk ki, hogy segítsen nekünk a kapott információ csoportosításában, és az illető jelentési mechanizmusok erősségeinek és gyengéinek azonosításában. Igyekeztünk a projektben részt nem vevő országok jelentési mechanizmusaiból is kiemelni a helyes gyakorlati példákat. Ennek keretében nemzetközi konferenciát szerveztünk az internetes jelentési eszközöket fenntartó szervezetek és intézmények részvételével, és példákat gyűjtöttünk a helyes gyakorlatra, melyeket közös dokumentumban összesítettünk. 85

86 II. A CÉLKITŰZÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK SZAKASZA Ezt a szakaszt kulcsfontosságúnak tartjuk, mivel jelentősen befolyásolja az internetes eszköz kérdőívének végleges formáját és kialakítja a gördülékeny működés feltételeit. Az előkészületi folyamat racionalizálása érdekében ez a szakasz az ebben a szakaszban lényeges kérdések közül foglal össze egy válogatást. A kérdések megválaszolása hozzájárul ahhoz, hogy az eszköz szerzői és a tervezett eszköz célcsoportjának (áldozatok, tanúk) elvárásai közelebb kerüljenek egymáshoz. 3. MI AZ ADATGYŰJTÉS CÉLJA? MILYEN CÉLT KELLENE SZOLGÁLJON AZ ESZKÖZ? Tisztában kell lenni azzal, hogy pontosan mit akarunk és mit tudunk elérni az incidensek jelentésével. Úgy tűnhet, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása kevésbé fontos, mint a többié, vagy, hogy a válasz várhat addig, amíg az eseteket ténylegesen jelentik. Valójában azonban ennek a kérdésnek a megválaszolása kulcsfontosságú A fő célkitűzés az, hogy a jelentett eseteket jogi célokra használják fel (pl., hogy továbbítsák őket bűnüldöző szerveknek, vagy hogy jogi segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, stb.), és szükséges, hogy a kérdőív maga elegendő információt nyújtson ahhoz, hogy megállapítsák a jelentett incidens jogi aspektusait. Ha az elsődleges cél az, hogy a kapott adatokat inkább szociológiai célokra használják (adatgyűjtés a probléma jobb megértése érdekében), a kérdőív az előző esettől teljesen eltérő kérdéseket fog tartalmazni. Ha a fejlesztők vagy az üzemeltetők nem kívánnak tovább kapcsolatban maradni a bejelentővel vagy nem terveznek konkrét segítséget nyújtani, az erre vonatkozó utalást fel kell tüntetni magán a weboldalon, ahol az eszköz elérhető. Lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy előzetesen eldöntse, jelenteni kívánja-e az esetet annak ellenére, hogy szolgáltatás nyújtására nem kerül sor, és az információt csak statisztikai célokra használják majd. Ez egyidejűleg lehetővé teszi a bejelentők elvárásainak megfelelő kezelését is. 86

87 milyen célokat szolgálhat az eszköz, és mit kell figyelembe venni: a) Az eszköznek csak a probléma jobb megértése a célja Az eszköz használata nyomonkövetési célokra hasznos és gyakran szükséges meg oldás. A civil szervezetek kapacitáshiánya miatt gyakran ez az egyetlen le hetőség a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd közelebbi fel tér ké pe zé sére a közvetlen beavatkozás és a kapcsolódó költségek viselésének kötelezettsége nélkül. Az ilyen statisztikaorientált kérdőív olyan kérdéseket is tartalmazhat, amelyek segítségével áttekintést nyerhetünk az alábbi körülményekről: Kik a leggyakoribb áldozatok? Mi az áldozatok életkora? A célzott érzékeny csoport Az érintett személy neme Az a körülmény, hogy először volt-e áldozat, vagy már volt része hasonló incidensben Hol kerül sor leggyakrabban az incidensekre A helyszín, ahol az incidensek történtek Interneten történtek-e avagy sem Az áldozatok jelentették-e eseteiket az illetékes hatóságoknak, ha pedig nem, akkor miért nem Jelentette-e a személy az incidenst a rendőrségnek (itt lehetőség van beszúrni egy sor arra vonatkozó beikszelendő kérdést, hogy miért nem jelentette) Mely szervezetet kereste meg korábban segítséget kérve? (ha volt ilyen) Az incidensek természete Használtak-e a cselekmény során fegyvert? Szóbeli vagy fizikai volt-e az inzultus? A támadó (adott esetben) követett-e el hasonló cselekményeket az áldozat vagy mások ellen a múltban? 87

88 Előnyök: Minimális eszközműködtetési költségek és magas szintű fenntarthatóság Hátrányok: Csökkent hajlandóság arra, hogy az eseteket jelentsék, és ebből következően nagyobb erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy az áldozatokat az esetek jelentésére ösztönözzék b) Az eszköz a gyűlöleti indíttatású esetek jobb felderítésére szolgál, az üzemeltető pedig együttműködik a rendőrséggel A jelentési mechanizmusok egyik szerepe a hivatalos gyűlölet-bűncselekmény statisztikák korrekciója lehet. A kitűzött cél az lehet, hogy az ilyen bűncselekmények hagyományosan magas látenciájának csökkentése - egy olyan helyzet, ahol a hivatalos statisztikák nem tükrözik a társadalomszerte előforduló ilyen jellegű cselekmények valós számait. Az eszköz ezen használatához a bűnüldöző hatóságokkal való meghatározott közreműködés szükséges. Abban az esetben, ha az eszköz üzemeltetője legalább szűrőként funkcionál: jogi szempontból értékeli a beérkező bejelentéseket, és esetlegesen értékeli, hogy a belföldi büntetőjogi jogszabályok alapján mely büntetendő cselekményekről van szó. Ezt követően az esetet jelenti az illetékes hatóságoknak. Ez olyan nagy mennyiségű esetet hoz a hatóság tudomására, amelyről egyébként nem értesülnének. Az eszköz erre a célra való alkalmazása érzékeny lehet, ha abból indulunk ki, hogy számos áldozat nem biztos, hogy részt kíván venni tanúvallomásával a büntetőeljárásban. Minden olyan esetben, amikor a jogi eszközt alkalmazzák, fontos, hogy a felhasználót előre tájékoztassák róla, hogy a jelentést esetleg feljelentésként továbbítják a rendőrség részére, és egyidejűleg lehetővé kell tenni számukra, hogy eldöntsék, anonim vagy névvel vállalt bejelentést kívánnak-e tenni. Hasonló módon, a kérdőívnek lehetőséget kell biztosítania számukra ahhoz, hogy megvizsgálhassák, érdekeltek lesznek-e a bűnüldöző szervekkel való közvetlen együttműködésben. Előnyök Hozzájárul az esetekről szóló információk objektivizálásához A bejelentők közül egyesek értékelik, ha az eszköz üzemeltetője az ő nevükben értesíti a hatóságokat 88

89 Hátrányok A felhasználók azon részét, akik nem akarják, hogy ügyükről a rendőrség tudomást szerezzen, ez elriaszthatja a jelentéstől Az üzemeltető részéről jogi ismeretek szükségesek Korrekt, előzetes megállapodáson nyugvó együttműködésre van szükség a bűnüldöző szervekkel 61 c) Az eszköz forródrótként működik (jogi, pszichológiai, társadalmi) Ez a cél az egyéb eszközök üzemeltetése során, különösen a második típusnál további sajátosság lehet. Ebben az esetben a kérdőívből nem hiányozhatnak a bejelentő igényeire vonatkozó kérdések, és lehetővé kell tenni annak meghatározását, hogy milyen szolgáltatásokra van szüksége az ügyfélnek, illetve milyen szolgáltatásokat lehet számára javasolni. Végül a kérdőívnek kötelező mezőként tartalmaznia kellene az ügyfél értesítésének lehetőségét. Előnyök: Feltételezhető, hogy ügyfelek nagyobb csoportja kívánja majd használni az eszközt Az eszköz üzemeltetője rendkívül részletes ismereteket szerez a problémáról (mind az áldozatok szemszögéből, mind a tekintetben, hogy a bűnüldöző szervek eljárása során milyen lehetőségek és akadályok merülnek fel) Az eszköz üzemeltetője közvetlen kapcsolatban van a bejelentővel Hátrányok: Az üzemeltetési költségek (szakképzett személyzet szükséges) Tartósság a szolgáltatások nyújtása által mérhető eredmények tekintetében 61. El kell fogadniuk az üzemeltetőt a szűrő szerepében. Az együttműködési megállapodásuk tartalmazhat olyan kötelezettségvállalást, mely szerint az üzemeltető a büntetőeljárás megindításának alapjaként, vagy csupán opcionális információkként küldi meg (mely utóbbi esetben a rendőrségre bízza annak megállapítását, hogy hivatalból eljárást indít-e). 89

90 1. MIT KELLENE JELENTENI? Az eszköz által gyűjtendő adatok azonosítása A tematikus hatáskör azonosítása a mechanizmusnak magának a megtervezése előtt szintén egy megválaszolandó kérdés. Ha úgy dönt, hogy gyűlölet-bűncselekményekről és/vagy a gyűlöletbeszédről (mint például az interneten terjedő gyűlölet) gyűjt adatokat, csak kifejezetten ezekre a területekre összpontosítson. Ne terjessze ki a hatáskört más jogellenes cselekményekre (nőkkel szembeni erőszak, családon belüli erőszak, kiskorúakkal szembeni visszaélések, egyéb emberi jogok megsértése, stb.). Volt egy eszköz Szlovákiában, amely számos jogellenes vagy kifogásolható internetes tartalmat lefedett. Azonban különféle bűncselekményekre vonatkozott, különféle áldozatokkal, akiknek nagyon különböző jellegű segítségre volt szükségük (internetes megfélemlítés, gyermekpornográfia, zaklatás, gyűlöletbeszéd, stb.) Egy ilyen széleskörű spektrummal rendelkező eszköz népszerűsítése is komplex feladat, hiszen meg kell felelnie a különböző célcsoportok sokszínűségének. Nem könnyű egy ilyen széleskörűen értelmezett eszköz kezelése, mivel jelentős számú és speciális képzésű személyzetet igényel, de úgyszintén szükség van arra, hogy az eszköz jelenléte jól érzékelhető legyen a célcsoportként meghatározott közösségek számára. Az ilyen kapacitások és erőfeszítések azonban hiányoznak, ez pedig végül az eszköz alacsony ismertségéhez és alacsony arányú jelentési rátához vezetett. Az interneten terjedő rosszindulatú tartalmak eltávolításától eltekintve - és végül csak a gyermekpornográfiával kapcsolatos tartalmak lettek eltávolítva - nem tudta ellátni a feladatát. E tekintetben ezért javasoljuk a csak egyfajta bűncselekményre való összpontosítást, és azt, hogy a gyűlölet-bűncselekményt ne egy másikfajta internetes vagy egyéb jelenségek bejelentésére megalkotott eszköz repertoárjának kiegészítéseként adjuk hozzá a többi bűncselekménytípushoz. 90

91 III. AZ ESZKÖZ MEGTERVEZÉSÉNEK SZAKASZA Az alábbi ajánlásokat főként a projektben elemzett számos európai országban meglévő eszközök értékelése alapján, magának az eszköznek az elindítását megelőzően fogalmaztuk meg. Ennek alapján az alábbi ajánlásokat fogalmaztuk meg: 1. A kérdéseket úgy fogalmazza meg, hogy azok az eszköz fő célkitűzésének megfeleljenek Ez az ajánlás a célokat meghatározó korábbi szakasz következtetéseit alkalmazza. A formanyomtatvány kérdései ezért célirányos információk megszerzésére kell vonatkozzanak, és annak a célkitűzésnek az elérésére, amelyre az eszközt létrehozták. Ha - például jogi célokra - akarjuk használni az eszközt, a kérdőívben mindenképp szerepelniük kell a büntetőeljárásra vonatkozó kérdéseknek is. A kérdőív tartalmazhat kérdéseket az esemény tanúira, a csatolható bizonyítékokra, orvosi jelentésekre, stb. A szlovák büntetőjogban például számít, hogy a gyűlöleti indíttatású testi sértés sértettje 7 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett-e. Ezért a formanyomtatvány arra vonatkozó kérdést is tartalmaz, hogy az áldozat felvette-e a kapcsolatot orvossal, illetve, hogy a munkaképtelensége 7 napnál tovább tartott-e. Ha úgy tervezi meg az eszközt, hogy az statisztikai adatokat szolgáltasson, és szociológiai szinten feltárja a gyűlölet-bűncselekményeket, hagyhat némi helyet a kérdőíven például a támadást elszenvedő érzékeny csoport tulajdonságaira, az áldozat életkorára, stb. vonatkozóan is. A kérdőív időszakos kiértékelése által statisztikákat állíthat fel egy adott időszakra vonatkoztatva. 2. Tartsa meg az optimális egyensúlyt a részletesség és a hossz között Érthető, hogy azt akarjuk, hogy az eszköz a lehető legtöbb információt gyűjtse öszsze. Azonban ne feledje, hogy a felhasználó türelme véges. Egy túlságosan részletes kérdőív rendszerint eltántorítja a felhasználót annak kitöltésétől. Informatikai szakértőkkel való egyeztetések során azt a tanácsot kaptuk, hogy a kérdéseknek csak egyenként kellene megjelenniük, azt követően, hogy egy kérdés már megválaszolásra került. Egyidejűleg azonban a felhasználó azt is látja, hogy általában hány kérdés (lépés) szükséges a jelentéshez, és, hogy a felhasználó éppen melyik szakaszban van. 91

92 3. Az áldozatok szemszögéből dolgozzon - a nyelvezet és a kialakítás felhasználóbarát legyen Azonosítsa a leginkább sérülékeny csoportot, amelyet az Ön eszköze a leginkább szolgálhat, és gondoljon arra a csoportra, amely Ön szerint ténylegesen képes is lesz használni azt. Ha a csoport tagjai külföldiek vagy etnikai kisebbségek, készítse el az eszköz változatát az ő nyelvükön is. Bármely nyelvet is használja, gondoljon arra, hogy a megfogalmazott utasításoknak érthetőnek kell lenniük - tartózkodjon tehát a hosszú, bonyolult kifejezésektől és a szakmai megfogalmazásoktól. A megjelenés is fontos lehet - e tekintetben azonban a kevesebb több. A weboldal felhasználóját sem egy túl steril, személytelen felhasználói felület ne fogadja, de ne is zavarja a weblap túl szűkre szabott kialakítása. 4. A bejelentőnek a weboldalon biztonságban kell éreznie magát Az incidenst jelentő felhasználónak bíznia kell abban, hogy az általa rendelkezésre bocsátott adatokkal nem élnek vissza, és hogy az eszköz célja teljesül. Gondolkodjon arról, hogyan erősítheti ezt a bizalmat és építheti be ezt az információt az eszközt ténylegesen tároló weboldalba. Példa: Írja le az üzemeltetőnek a gyűlölet-bűncselekményekkel vagy az áldozatokkal való munkával kapcsolatos korábbi tapasztalatait az Ön szavahihetőségének és gyakorlatának alátámasztására. Emelje ki, hogyan óvja meg a jelentett esetekből álló adatbázisát Mutassa be az incidens jelentését követő eljárást, együttműködését a rendőrséggel vagy más hatóságokkal Magyarázza el, hogyan tud a bejelentő kapcsolatba lépni Önnel Írja le az adatkezelés célját és azt, hogy milyen jellegű szolgáltatásokat nyújt a bejelentő számára 92

93 5. Tegye lehetővé az anonim jelentések lehetőségét, de egyben biztosítása a személyes adatok megadásának lehetőségét is A bizalom és biztonság fenti szabályával összefüggésben fontos, hogy a bejelentő az esetet név nélkül is jelenthesse. A kérdőívnek éppen ezért anonim kitöltést is lehetővé kell tennie. Azonban még egy anonim ügyfél is kérhet visszajelzést. Ezért a formanyomtatványnak olyan nem kötelezően kitöltendő mezőket is tartalmaznia kell, melyek a bejelentő elérhetőségeire vonatkoznak visszajelzés kérése esetére (pl. cím.) 6. Készítse elő az eszköz megjelenítésére használt weboldalt Maga az eszköz egy weboldal részét képezi majd, így jól strukturáltnak kell lennie. Ne egy általános mindent átfogó portál legyen, amely mindenféle üggyel foglalkozik, mivel egy cikkekkel, videókkal, blogokkal vagy tanulmányokkal teletűzdelt weboldal lecsökkentheti az eszközhöz magához való hozzáférést. Egyidejűleg azonban a weboldalnak legalább rövid, összefoglaló információkat kell közölnie az esettel kapcsolatban, hogy a felhasználó értse, melyek tartoznak a jelentendő esetek közé. Ezért a weboldalon röviden be kell mutatni az esetet, és el kell magyarázni, hogy mely eseteket lehet az eszközön keresztül jelenteni. Ezen kívül az oldalnak tájékoztatást kell adnia az alábbiakról: Ki üzemelteti az eszközt Kinek küldik tovább a kapott információkat és azokat hogyan védik Melyek az eset jelentése utáni következő lépések - hogyan kezeli azokat az eszköz üzemeltetője, és kinek továbbítják azokat (ha egyáltalán) Pontosan meg kell határozni az eszköz megalkotásának célját annak érdekében, hogy a felhasználók téves elvárásai elkerülhetők legyenek Rövid útmutatót kell közölni az eszköz használatához A weboldal kialakítása során nyilvánvaló, hogy a domainnévnek az eszköz témájához és tárgyához a lehető legközelebb kell állnia. A weboldal mobiltelefonra való optimalizálása elemi fontosságú. Bármely olyan gyűlölet-bűncselekmény/gyűlöletbeszéd áldozat, aki a cselekményt annak megtörténtét követően azonnal jelenteni kívánja, valószínűleg a mobiltelefonján keresőmotorok segítségével keres majd rá az eszközre. Ha a weboldalt nem optimalizálták mobiltelefonokra, előfordulhat, hogy mire az áldozat számítógépközelbe ér, az eset jelentésére ösztönző belső érzelmei és elhatározása megszűnik, és ezért az eseményt végül nem jelenti. 93

94 IV. AZ ESZKÖZ ÜZEMELÉSE FENNTARTHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZAKASZ 1. Az eszköz láthatósága és elérhetősége a célcsoportok számára Az eszköz jövője és fenntarthatósága attól függ, hogy ténylegesen jelentős opcióvá válik-e azok számára, akik az incidenseket jelenteni kívánják. Erre nem fog sor kerülni, ha az eszközről kevesen tudnak. Ezért az eszköznek és a népszerűsítésének is pontosan célzottnak kell lennie. Ha az Ön országában a fiatalok a gyűlölet-bűncselekmények gyakori áldozatai, alakítson ki együttműködést iskolákkal és kérje meg őket az eszköz népszerűsítésére. Bannerek vagy cikkek segítségével a fiatalok által használt internetes portálokat (pl. zenei vagy hallgatói oldalakat) is megcélozhat. A fiatalok megcélzása szintén érdemes, ha az Ön eszköze az interneten terjedő jogellenes gyűlöletbeszédről gyűjt információkat, mivel a fiatal korosztály leginkább online aktív. Megkérheti a Facebook olyan adminisztrátorait, akik a fiatalok számára vonzó csoportokat kezelnek, hogy időnként tüntessenek fel linkeket az Ön eszközéhez a csoportjukban. Működjön együtt a saját országában olyan emberekkel, akik esetlegesen összekötő tisztekként szolgálhatnak az érzékeny csoportokkal való kapcsolatban: terepmunkások, szociális munkások, kisebbségekkel dolgozó, illetve őket képviselő civil szervezetek. Kérje meg őket, hogy segítsenek népszerűsíteni az Ön eszközét az ügyfeleikkel való kommunikációjuk során, online csatornáikon keresztül. Ne feledkezzen meg az eszközre vonatkozó szokásos információkról sem, vagy arról, hogy a jelentéseit a saját kommunikációs eszközei (weboldal, szurkolói oldal, sajtóközlemény, stb.) segítségével közzétegye. 2. Az adatokkal, statisztikákkal kapcsolatos munka és az adatvédelem A beérkező jelentésekről rendes statisztikák készítése és az így keletkezett adatbázis védelme magától értetődő dolog kell legyen. Az eszköz kifejlesztése során kérheti, hogy a kiválasztott kritériumoknak megfelelő esetek szűrésére is sor kerüljön annak érdekében, hogy Önnek és munkatársainak ne kelljen a jelentéseket táblázatba rendeznie. Védje az adatbázist titkosítással, és tárolja azt szigorúan védett területen, melyhez a hozzáférés korlátozott. 3. Az eszköz működésének rendszeres értékelése Meg kell határozni egy eszközértékelési időszakot, és azonosítani kell a működés során észlelt erősségeket és gyengeségeket. Lehetőség szerint el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek bizonyítottan felelősek a problémákért, és erősíteni és népszerűsíteni kell az eszköz előnyeit. 94

95 95

96 Tackling hate crime and hate speech: This project is co-funded by the Rights, Equality and Citizenship Programme of the