Együttműködés erőszakos és szexuális bűncselekmények áldozatainak ellátásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Együttműködés erőszakos és szexuális bűncselekmények áldozatainak ellátásában"

Átírás

1 ESZTER Alapítvány Nyilvántartási szám: TÁMOP c-11/ Együttműködés erőszakos és szexuális bűncselekmények áldozatainak ellátásában Létem, ha végleg lemerült, ki rettenti el a keselyűt? (Kosztolányi Dezső) Készítette: Németh Margit dr. Virág György

2 2

3 3 Tartalom I. ÁLDOZATSEGÍTÉSI PROTOKOLL Áldozatsegítés ESZTER Alapítvány, ESZTER Ambulancia Az erőszakról Az erőszak tipológiája, a bántalmazás definíciója az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization WHO) alapján A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint A bántalmazás tipológiája az elkövetés kapcsolati szintje szerint Családon belüli erőszak...19 Családon kívül, illetve idegen személy (az elkövető nem családtag) által elkövetett erőszak, rendszerabúzus Gyermekbántalmazás A Gyermekbántalmazás definíciója Törvényi szabályozás A gyermekbántalmazás felosztása típusok szerint...22 Veszélyeztetettség...22 Elhanyagolás...22 Fizikai bántalmazás...22 Az érzelmi, lelki bántalmazás...23 Szexuális bántalmazás A gyermekbántalmazás különleges esetei Az áldozatok ellátásának multiszektoriális megközelítése A multiszektoriális megközelítés A multiszektoriális keret Szervezetek közötti együttműködés Az együttműködés területei A kliensellátáshoz kapcsolódó tevékenységek Szakemberek szakmai tudásának bővítése Szakemberek lelki egészségének védelme A szexuális bántalmazás áldozatai, szükségletek, válaszok Előfordulás A szexuális bántalmazás kialakulásának kockázati tényezői A szexuális bántalmazás következményei Egészségügyi következmények...29 Érzelmi/pszichés következmények...29 Szociális következmények...29 Jogi/ védelmi következmények...29 Biztonsági/ közösségi/ környezeti következmények A szexuális bántalmazás áldozatainak támogatása A szexuális bántalmazásra adott szükséges, legfontosabb válaszok Közösségi támogatáson alapuló tevékenységek Az ESZTER Alapítvány működése, működési protokollja Az ESZTER Alapítvány tevékenységének szemléleti kerete Az Alapítvány tevékenységi formái Az ESZTER Alapítvány háromszintű prevenciós tevékenysége Az ESZTER Ambulancián elérhető ellátási formák, és az ehhez kapcsolódó háttértevékenységek A kliensellátás folyamata az Ambulancia tevékenységében... 35

4 Közösségi krízishelyzetek kezelése Mobil Kríziscsapat A Mobil Kríziscsapat tagjai A Mobil Kríziscsapat működtetése, és az ahhoz kapcsolódó háttértevékenységek A Mobil Kríziscsapat működésének folyamata Bántalmazott gyermekekkel való bánásmód Bántalmazott gyermekek meghallgatása Általános javaslatok: A bántalmazott gyermekekkel való találkozás folyamata A bántalmazott gyermekekkel való tevékenység optimális feltételei Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez Példák a beszélgetést segítő zárt és nyitott kérdésekre, töltelékkérdések használata A bántalmazott gyermekek ellátásával kapcsolatos működési diszfunkciók Példák az áldozatsegítésben észlelt diszfunkcionális működésre, következmények, megoldási javaslatok Az áldozatok komplex, szükséglet-alapú ellátásának kísérlete szakmaközi hálózatépítéssel A hálózat kialakulásának feltételei A hálózati működést befolyásoló tényezők Az eredményes, előnyös hálózati működés feltételei A hálózati kompetenciák összetevői A hálózati működés típusai Hálózati tagként működő szervezetek az áldozatsegítő modellprogramban (TÁMOP c-11/1) A Hálózat tagjai Az együttműködés területei, kiegészítő kompetenciák Felhasznált irodalom...51 II. AZ ÁLDOZATSEGÍTÉSBEN JELENLEG SZOROS SZAKMAI KAPCSOLATBAN EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRŐL Áldozatsegítő Szolgálat Az áldozatsegítés Áldozatsegítő Osztály Szakmai, társadalmi kapcsolatrendszer, együttműködési háló Az áldozatsegítés helye a közigazgatásban, szervezete, kapacitása A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat Működési protokoll, az ügyvitel jellemzői Támogatási formák A pénzbeli támogatás fedezete Eljárási határidők Utánkövetés, hatékonyságmérés, belső szakmai kontroll Írott és íratlan belső szabályozás Működési nehézségek, problémák Országos Rendőr Főkapitányság...72 Áldozatvédelem-áldozatsegítés a rendőrségen Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Az Egyesület története Profil Célok Célkitűzéseink Célcsoportok Szervezeti kapacitás Szakmai kapcsolatrendszer Együttműködő partnerek... 84

5 Áldozatsegítő Szolgálat Budapesti Rendőr-főkapitányság Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) Sors-Társak Közhasznú Egyesület ESZTER Alapítvány Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) Magyar Vöröskereszt Névtelen Utak Alapítvány Rövid történet és a jelen A NUA célcsoportja Szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer Kapacitás Működési protokoll Az Alapítvány filozófiája Napi program és működés Foglakozások A napi programunk segítséget nyújt Utógondozás, utánkövetés A kapcsolattartás formái Mérhetőség Képzések, szupervízió Írott forma és spontán működés Működési nehézségek és korlátok III. JÓ GYAKORLATOK AZ ÁLDOZATOK KOMPLEX ELLÁTÁSÁBAN EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMI, HELYI-ÖNKORMÁNYZATI ÉS A CIVIL SZEKTOR SZEREPLŐI KÖZÖTT "Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása A projekt bemutatása, célja, lényeges elemei, a protokoll szükségessége A protokoll szükségessége A projekt megvalósítása során felmerülő nehézségek Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások A szereplők és tevékenységük bemutatása Kit tekintünk áldozatnak? A szakmai szervezetek bemutatása A Rendőrség Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben Az együttműködések tapasztalatai Az Áldozatsegítő Szolgálat Az együttműködések tapasztalatai Az önkormányzat és intézményei A szociális szolgáltatások áttekintése Az alapszolgáltatások A szakosított ellátási formák típusai Támogatások Az együttműködések tapasztalatai A civil szervezetek Budapest XIV. kerületi (Zugló) Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület Egyéb civil szervezetek Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek A leggyakoribb bűncselekmények Vagyon elleni bűncselekmények Családon belüli erőszak hozzátartozók közötti erőszak

6 Erőszakos bűncselekmények Szexuális erőszak Európai kitekintés A bűnmegelőzés és áldozatsegítés folyamata A bűnmegelőzés fogalma, prioritások A bűnmegelőzés három pillére A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei A helyi bűnmegelőzés helyi közügy A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése A megvalósítást szolgáló feladatok Az állami áldozatsegítés folyamata Az igénybe vehető szolgáltatások Az állami kárenyhítés Tennivalók, feladatok meghatározása, a folyamat bemutatása Az áldozatok szükségletei A Zuglói Áldozatsegítő Szolgálat eljárása Speciális segítséget igénylő területek A protokoll végrehajtása során betartandó elvek Az együttműködési modell sikerességének feltétele Felhasznált irodalom

7 7 I. ÁLDOZATSEGÍTÉSI PROTOKOLL 1 az erőszakos bűncselekmények áldozatainak komplex, rendszerszintű segítéséről, támogatásáról Az áldozatsegítési protokoll célja, hogy működési keretet adjon az erőszakos bűncselekmények áldozatává vált személyek (felnőttek és gyerekek) komplex, rendszerszemléletű és szakszerű segítése, támogatása számára. Eljárásokat, feltételeket, szervezeti kapcsolatokat és hálózatokat, elméleti kereteket, munkamódokat, minőségi kritériumokat és elvárásokat ír le és foglal össze, amelyek ennek a tevékenységnek a szakmai arculatát és a kivitelezését jellemzik, illetve kell hogy jellemezzék. Az anyag a szervezeti összetettség és az eltérő feladatok, felépítések okán bizonyos körülményekre (személyi, tárgyi feltételek, eszközök, munkaköri leírások stb.) nem tér ki. Ismerteti az áldozatsegítés szemléleti kereteit, bemutatja a projektgazdát az ESZTER Alapítványt, az általa működtetett pszichoterápiás központot, az ESZTER Ambulanciát, valamint ezek fontosabb működési jellemzőit. Ismerteti az áldozatsegítés hálózati protokollját, a modell jelenleg is meglévő elemeinek működését, továbbá a jelenlegi együttműködést a rendszer elemei között, végül mindezek fényében javaslatokat fogalmaz meg. A hazai áldozatsegítés fejlődőben lévő, növekvő rendszer, amely egyaránt tartalmaz állami, helyi önkormányzati, valamint nem állami (civil) nonprofit szerveződéseket. A fejlődő rendszer munkamódszerei eltérőek, szakmai kritériumai egyenetlenek, a rendszer tagjainak együttműködése nem feltétlenül optimális. Az anyag célja, hogy vitatható vagy megvitatandó protokollként, szabványként szolgálva a jelenlegi helyzet bemutatásával együtt felvázolja az áldozatsegítés kívánatos rendszerének feltételeit és elvárható működési kritériumait, és így hozzájáruljon egy szakszerű, kompetens, átlátható működési elveket és elvárásokat tartalmazó rendszer kialakításához és fenntartásához. 1 Németh Margit, dr. Virág György

8 8 1 Áldozatsegítés Kell-e segíteni, szükséges-e támogatni a bűncselekmények áldozatait? Mi indokolja ezt a segítség-igényt, és kinek és milyen formában kell azt biztosítani? A kérdés ma különösnek, vagy egyenesen ostobának tűnhet, pedig a válasz nem volt mindig magától értődő. Az 1988-ban megjelent könyvük bevezetőjében Maguire és Pointing például ezt írták: Tizenöt évvel ezelőtt Nagy Britanniában a kriminológiai kutatásban vagy a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó valamely szervezetben tevékenykedők körében nehezen találhattunk volna bárkit, aki számára a bűncselekmény áldozatainak problémája egy futó gondolatnál többet jelentett. Az érdeklődés középpontjában az idő tájt az elkövető motivációja állt [..]. Az áldozatot csupán az elkövetési magatartásra vonatkozó információforrásnak tekintették, vagy tanúnak a bírósági eljárás során. 2 A szerzők sokatmondóan a Bűncselekmény áldozatának újrafelfedezése címet adták az idézett bevezető résznek, hasonlóan egyébként Karmen tankönyve első fejezetének címéhez. 3 És valóban, a huszadik század hetvenes éveiben az áldozatokat ismét megtalálta, felfedezte a világ; ekkortól bukkan fel és erősödik meg az áldozatok iránti együttérzés és a velük való szolidaritás elsősorban a társadalmi szervezetek, civil szerveződések, a média, és ezt követően a különböző bűnözéssel foglalkozó elméleti szakemberek, illetve állami szervezetek részéről. Érdemes egy pillanatot szentelni magának az áldozat fogalomnak is. Ennek tartalma, eredeti jelentése az ősi kultúrákban még szakrális volt. Azt az állatot vagy személyt jelöli, akit rituális ceremóniák keretében lemészárolnak és felajánlanak valamely természetfölötti erő vagy isten számára, abban a hitben és reményben, hogy elnyerik annak kegyelmét. Ezt a jelentést hordozza a latin kifejezés (victima), de erre utal az első két magyar szótári meghatározás is, amely szerint áldozat: 1. Az a szertartásos cselekmény, amellyel valamely természetfölötti hatalomnak feláldoznak valakit vagy valamit. 2. Akit, amit e cselekményben feláldoznak. 3. Akit valamely kellemetlenség, baj, szerencsétlenség sújt vagy elpusztít. A háború áldozatai, áldozatul esik valaminek: tönkremegy, megsemmisül miatta. 4. Átlagon felüli megterhelés vállalása. 4 2 Maguire, Mike Pointing, John (1988): Victims of Crime: a New Deal? Open University Press, Milton Keynes Philadelphia, 1. o. 3 Karmen, Andrew (1990): Crime Victims. An Introduction to Victimology. Brooks/Cole Publ. Company, 1. o. 4 Magyar Értelmező Kéziszótár. Lásd még: Online Etymology Dictionary; A magyar áldozat szóban ráadásul az áld, áldás szótő rejlik, ami ugyancsak a szakrális kapcsolatra utal.

9 9 Ez a szakrális fogalom ezután az évszázadok során további jelentéseket nyert, általánosabbá vált. Ma már az áldozat fogalma a mindennapi nyelvhasználatban magában foglalja mindazokat, akiket bármely ok folytán sérelem, veszteség, megpróbáltatás ért. Így beszélnek balesetek, természeti katasztrófák, betegségek, diszkriminációk, jogtalanságok vagy éppen bűncselekmények áldozatairól. 5 Az eredeti mágikus képzet, az individuális veszteséghez kapcsolódó közösségi hit és remény a mai fogalomhasználatból már kiveszett: ma már a közösség csak egyszerűen konstatálja, hogy nem tudott védelmet nyújtani és ezért valaki sérelmet szenvedett. 6 Ami szűkebben a bűncselekmények áldozatait illeti, itt is jelentős átalakulás történt a történelem során a bűncselekmény elszenvedőjének pozicionálását illetően. Az állami szerveződés kialakulása előtt a konfliktusok rendezése, a sérelmek megtorlása magánügy volt. A vitákat magánharcok során rendezték, és az, akit sérelem ért maga vett/vehetett elégtételt lehetőségéhez és erejéhez mérten természetesen. A bűn drámájának az áldozat mindenképpen főszereplője volt, és nem csak annyiban, hogy ő volt az, akinek fájdalmat, veszteséget okoztak, hanem a megbomlott rend helyreállítása, az elszenvedett sérelem reparálása során is. Ez részben jogosultságot jelentett (vagyis jogosan vett elégtételt, állt bosszút, állította helyre a megsértett rendet személyesen), másfelől aktivitást, cselekvési lehetőséget biztosított számára. Nem kényszerült tehát passzív, tett-hiányos helyzetbe, és ez egyebek közt a lelki pozíciót tekintve is előnyösebb, egészségesebb volt számára. A szakadatlan megtorlások és vég nélküli ellenségeskedések azonban a közösség kohéziója ellenében hatnak. Ezek korlátozását jelentette az a pénzügyi kompenzációs rendszer, amely lehetővé tette, hogy az áldozat és családja a sérelemért ne természetben vegyen elégtételt, hanem a fájdalmak, szenvedések, veszteségek megváltásaként meghatározott pénzbeli kártérítést, kárpótlást kapjon az elkövetőtől. Ez már egy fékezett habzású megoldás volt, amely a lextalionis, a szemet szemért talió elv helyett (vagy a mellett) rendelt anyagi kompenzációt, ám az eljárás fókuszában még itt is a sérelem elkövetője és az őt ért veszteségek álltak. A központi államhatalom, az állami adminisztráció erősödésével azonban az állami keretek között integrálódó társadalomban az állam más okok mellett éppen a társadalmi integráció biztosítása érdekében is a sérelmek egyéni rendezését, a magánbosszút szűk keretek közé szorította. Monopolizálta a bűncselekmények elleni fellépést, magának tartva fenn a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás hatalmát. A megtorlás, a szankció kiszabása és végrehajtása kizárólagos állami monopóliummá vált, a sérelem elszenvedője többé nem ellenőrizte azt a folyamatot, amely során a sérelemokozó sorsáról döntenek. Befolyását, főszerepét elvesztette, a jogszolgáltatási processzus perifériájára került, és csupán a konfliktusától megfosztott, az érdekeit elvesztett mellékszereplője lett az állami büntetőeljárásnak. 5 Karmen (1990): i. m o. 6 Virág György (1993): A szexuális erőszak áldozatairól. In: Pusztai L. (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 30. IKVA, Budapest, 173. o.

10 10 Nils Christie szerint az állami hatalom eltulajdonította az érintettek konfliktusait; és a ma igazságszolgáltatása csak arra jó, hogy fájdalmat okozzon. 7 Bárd Károly találóan írja, hogy A sértett rég trónfosztott szereplője a büntetőjognak és az igazságszolgáltatás rendjének. Az eljárás hivatásos résztvevői végérvényesen eltulajdonították a közvetlenül érintettek konfliktusait. A per egykori ura, a vádfunkcióval korlátlanul rendelkező sértett a modern eljárási rendszerekben alig több, mint a tanúk egyike. A büntetőjogi szankció elsődleges célja már rég nem a sértett kompenzációja, sem anyagilag, sem pedig lélektanilag. 8 Vajon hová datálódik, és hogyan, miért változott meg a bűncselekményt elszenvedettek megítélése és a helyzetük kezelése? A bűncselekmény áldozatainak újrafelfedezése vagy újrapozícionálása előzményének tekinthető a viktimológia vagy áldozattan kialakulása új diszciplínaként a kriminológián belül, a huszadik század negyvenes-ötvenes éveiben. Addig a kriminológia tulajdonképpen elkövetőtan volt; a figyelem elsődleges fókusza a bűncselekményt elkövetőkre irányult. Azt vizsgálták elsősorban, hogy kik ezek az emberek, mi jellemzi őket, miért követnek el bűncselekményt, milyen szankciókkal befolyásolhatók stb. A viktimológia nagy fölismerése az volt, hogy a bűncselekménynek nem csak elkövetője és körülményei vannak, de áldozata is. A bűn jelenségének vizsgálata nem korlátozódhat az elkövető és esetleg az elkövetési helyzet tanulmányozására, a történet fontos résztvevője az áldozat is, az ő oldalán felmerülő tényezők feltárása és elemzése nem hagyható figyelmen kívül a bűn megértésére vonatkozó vizsgálódások során. Az első kutatók az áldozatok ellenállást, a különböző áldozatok sérülékenységét, közrehatását, az egyes áldozati jellemzők szerepét vizsgálták. Az áldozatok intézményesülő segítésének, társadalmi és állami támogatásának igénye és szükségessége csak ezt követően, évtizedek múlva, a múlt század hetvenes éveiben került előtérbe. Több tényező együttes hatása kellett ahhoz, hogy a közösség inherens kötelezettségének érezze a sérelmet szenvedettek segítését, jogaik bővítését, érdekeik védelmét. Jelentős háttértámogatást adott a változás folyamatához a média. A bűnügyekről való híradás, tájékoztatás régóta és hagyományosan jelentős teret foglal el a különböző médiumokban. A változást a bűnözés médiareprezentációjában az áldozatok fókuszba kerülése, nehéz helyzetük, sérelmeik, kiszolgáltatottságuk megjelenése és egyre markánsabb megjelenítése jelentette. 9 7 Christie, Nils (1991): A fájdalom korlátai. Európa Kiadó, Budapest, 5. o. 8 Bárd Károly (1984): Alkalmazott viktimológia Észak-Amerikában. Magyar Jog, 1984/1., 21. o. 9 Ez a változás, ez a tendencia nem csak a valóságról szóló tájékoztatásokra a bűnügyi hírekre, tudósításokra volt jellemző egyébként. A bűnügyi tájékoztatás tartalmi jellemzőinek változása mellett a bűnügyeket megjelenítő fikciók mintázata is módosult. A detektívtörténeteket, a krimiket is az áldozatok és szenvedésük bemutatásának növekvő szerepe jellemzi a hatvanas évektől. Az erőszak megjelenítése ezekben a regényekben, filmekben egyre drámaibb, grafikusabb a fájdalom, a szenvedés, az erőszak okozta súlyos trauma gyakran nemcsak a fő cselekményi szálban, hanem a kontextusban is jelen van, és növekvő a nem instrumentális erőszak ábrázolása is. Másrészt az áldozatok a hagyományos funkcionális szereplőből (a gyilkossághoz szükség van hullára is) kiemelkedő pozícióba kerülnek; jelenlétük, fontosságuk növekszik a fikciók ábrázolásában is.

11 11 Az áldozatokat az üzleti szféra is felfedezte, mint a kereskedelmi lehetőségek, a védelmi áruk és szolgáltatások addig kevésbé érintett, és jelentősen megsarcolható potenciális piacát. A mozgósító nyomást az áldozatok (vagy egyes áldozati csoportok, pl. nők, gyerekek, balesetek áldozatai, erőszak áldozatai stb.) ügyét felkaroló, érdekeit megjelenítő, jogaik érvényesítésért civil társadalmi eszközökkel fellépő szociális mozgalmak jelentették, amelyek a huszadik század hatvanas-hetvenes éveiben bontakoztak ki és a nyolcvanas években váltak markáns erővé az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Muníciót adtak fellépésük számára a hatvanas évek vége felé végzett áldozattá válási felmérések. Ezek riasztó jelként mutatták, hogy bűnözés tényleges aránya és mértéke még a bűnügyi statisztikák fenyegetően növekvő adatainál is jelentősebb. Azt jelezték a vizsgálatok, hogy a bűncselekmények jelentős részét az áldozatok nem jelentik be, ezek a cselekmények nem jutnak a hatóságok tudomására, és így a kriminálstatisztikai adatok között sem szerepelnek. Az elemzések feltárták azt is, hogy az áldozatok és a tanúk gyakorta azokban az esetekben is vonakodnak együttműködni a hatóságokkal, amikor megtörtént a feljelentés és ennek alapján elindul a büntetőeljárás, ami sok ügy eredménytelen lezárásához vezet. A vonakodás hátterében azok a nehézségek és költségek álltak, amivel mind az áldozatoknak, mind a tanúknak szembesülni kellett, ha együttműködtek az eljárás továbbvitelében. Ennek az averziónak a csökkentésére indultak az első állami programok, amelyek a polgárok kooperációjának bátorítását tűzték ki célul. Megfelelő helyeket alakítottak ki az áldozatok és a tanúk számára, ahol kényelmesen és biztonságban várakozhattak, segítséget nyújtottak a tanú-díjazás megszerzéséhez, a lefoglalt tárgyak, bizonyítékok visszajutásához, az áldozatok és tanúk védelméhez a fenyegetésekkel szemben, tájékoztatást, információt nyújtottak stb. 10 Az áldozatsegítési mozgalom (victim movement) másik jelentős ágát azoknak a jellemzően laikusok (önkéntesek és korábbi áldozatok) közreműködésével létrehozott segítő szervezeteknek (victim support services) a megalakítása jelentette, amelyek általában vagy speciális áldozati csoportok számára nyújtottak pszichés és gyakorlati támogatást, segítséget. Ezeknek a segítő szervezeteknek a nagy része később egyre inkább szakmai irányt vett, professzionálissá vált, de egy részük továbbra is fenntartotta a laikus, önsegítő szervezeti jellegét. A professzionálissá válás mellett a másik jellemző a specializálódás: az egyes áldozati csoportok jellemzői, szükségletei és komplex ellátási igényük mentén szerveződő áldozatsegítő szervezetek létrejötte és működése. 10 Davis, Robert C. Henley, Madeline (1990): Victim Service Programs. In: Lirigio et al. (eds.): Victims of Crime. Problems, Policies, and Programs, o.

12 12 2 ESZTER Alapítvány, ESZTER Ambulancia Az ESZTER Alapítványt december 25-én hozták létre az alapítók, Varga Dániel és Virág György, majd a Fővárosi Bíróság 11.Pk /1992/2. számú végzésével 2611 sorszám alatt január 28-án vette nyilvántartásba. Az ESZTER betűszó, az Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára mozaikszava, és egyúttal egy szép, biblikus konnotációjú női név is persze. Az Alapítvány alapító okiratban meghatározott célja: [a]z erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása. 11 Az Alapítvány létrehozásakor az alapítók elképzelése, elsődleges célja egy olyan központ megteremtése volt, amely komplex szolgáltatást elsősorban lélektani, de emellett egyéb (jogi, szociális, egészségügyi stb.) segítséget is nyújt az áldozatok számára, továbbá szervezi és koordinálja a szexuális erőszak áldozatainak segítésével kapcsolatos más (oktatási, bűnmegelőzési, társadalmi tudatformáló, felvilágosító kampány stb.) tevékenységeket is. Az eredeti elképzelések szerint ez a budapesti központ mint egyfajta pilot project modellként szolgál a későbbi regionális központok létrehozásához, amelyek azután együttesen alkotják a szolgálatok hálózatát, az ESZTER-láncot. A hálózat létrejötte után a budapesti centrum az ellátó tevékenység mellett koordinatív és elosztási feladatokat is betölt. Az Alapítvány létezésének első három évében (1992-től 1994 végéig) ez az elképzelés nem valósult meg, elsődlegesen az alapvetően szükséges infrastruktúra (megfelelő helyiség, ahol a központ működhetett volna), valamint a további anyagi feltételek hiánya miatt. A szükséges anyagi források hiányában évekig az ingyenesen, vagy jelképes bérleti díj fejében átadott helyiség használata tűnt az egyedüli járható útnak, ezt azonban sem az önkormányzatok, állami szervek, sem magán támogatók nem biztosították. Ebben az időszakban az Alapítvány érdemi tevékenysége a tájékoztatásra, felvilágosításra, oktatásra korlátozódott. Ennek formája különböző fórumokon, rendezvényeken előadások tartása, az egyetemi oktatásban történő ismeretterjesztés, cikkek, tanulmányok írása, konferenciákon, kongresszusokon való részvétel volt. Végül, 1994 második felében, az eredeti elképzeléseket módosító döntés született. Ez az infrastruktúra biztosítására való várakozás feladásáról és az addig felhalmozódott források felhasználásával egy budapesti lakás kibérléséről szólt, ahol Budapesti ESZTER Ambulancia néven elkezdődött a központ működése. Ehhez az induló tőkét az alapítói támogatás, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a József Attila Szociális és Kulturális Alapítvány, valamint a Társadalombiztosítás Mentálhigiénés Kuratóriuma támogatása biztosította. Az Ambulancia működésének megkezdése után az első évben a fennmaradást és működést további 11 ESZTER Alapítvány Alapító Okirata, 4. pont

13 13 adományok, támogatások segítették (Soros Alapítvány, Budapest Bank Budapestért Alapítvány, Brit Nagykövetség stb.). A speciális áldozatsegítő civil szervezet létrejötte tehát magán- és civil források felhasználásával történt. Az áldozatsegítés lehetséges modelljei közül az Alapítvány a professzionális utat választotta; olyan segítő központot alapított, ahol megfelelően képzett szakemberek közreműködésével kínálnak komplex és szakszerű segítséget a bántalmazottak számára. A Budapesti ESZTER Ambulancia az Alapítvány által létrehozott és működtetett pszichoterápiás rendelő 1994 októberében kezdte meg tevékenységét. Az induláskor öt szakember, három klinikai szakpszichológus és két szakorvos (pszichiáter) dolgozott itt segítőként. A súlyos bűncselekmények áldozatai a szokásos életeseményeket, a mindennapi élettapasztalatokat jelentősen meghaladó, gyakran magát az életet veszélyeztető (vagy ilyennek megélt) helyzet részesei. A balesetekhez, katasztrófákhoz, háborús élményekhez hasonlóan a bűncselekmények (különösen a súlyos erőszakos bűntettek) is traumatogén hatásúak, vagyis komoly érzelmi és pszichés sérülést (trauma) okozhatnak. A módosított DSM-IV (DSM-IV-TR) 12 nozológiai rendszerében a szorongásos zavarok között helyezték el az Akut stressz-zavart és a Poszttraumás stressz-zavart (PTSD). Ezek közös sajátossága, hogy egy kivételes stresszt okozó életesemény (így például egy szenvedő félként vagy tanúként átélt bűncselekmény) átmenetileg vagy tartósan fennmaradó stresszreakciót vált ki, alkalmazkodási zavart eredményez. 13 Az akut stresszreakcióról a negatív stresszhelyzetet közvetlenül követő átmeneti zavar esetében, míg a poszttraumás stressz-zavarról a megrázó eseményre (katasztrófa, szexuális erőszak stb.) adott elhalasztott, késői, tartósan fennmaradó stresszválasz esetén beszélünk. A pszichés trauma egy lélektanilag kritikus állapot krízishelyzet terméke. 14 Akkor következik be, amikor egy helyzetben a veszély nem hárítható el, nincs lehetőség az úgynevezett aktív 12 A DSM (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által, a szakemberek számára kiadott kézikönyv, amely a mentális (pszichiátriai) rendellenességek kategóriát és diagnosztikai kritériumait tartalmazza. A hivatalos kódrendszer [ICD (International Code of Disease) vagy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása)] mellett a DSM-et az Egyesült Államokon kívül a világ számos helyén használják a klinikusok és a kutatók, de a biztosító és gyógyszerészeti társaságok is, csakúgy, mint a szociálpolitikusok. Az először 1952-ben kiadott DSM-nek eddig öt szövegrevíziója volt, a jelenlegi, 1994-ben publikált DSM-IV-nek 2000-ben jelent meg a DSM-IV TR elnevezésű revíziója, jelenleg ez az utolsó változat. 13 A stressz eredetileg a Selye János nevéhez fűződő stressz-koncepcióban a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válasza. Szélesebb értelemben ezért stressz minden újszerű, új választ, alkalmazkodást igénylő helyzet [van tehát jó, pozitív stressz ( eustressz ) is, ami energetizál, stimulál, erőt ad, a kreatív energiákat felszabadítva segít a veszélyfelismerésben és a védekezés mozgósításában], a szűkebb vagy hétköznapi használatban azonban csak a Sellye által distressznek nevezett negatív stresszt értjük alatta. Ez a kontrollálhatatlan, megoldhatatlan helyzet vagy kapcsolat, az állandó túlterhelés, a megoldatlan konfliktusok okozta feszültség, szorongás. Vagyis az olyan problémák, helyzetek, amelyek félelmet, szorongást, tehetetlenség, cselekvésképtelenség-érzést váltanak ki, testi, érzelmi tüneteket eredményeznek, és/vagy pszichoszomatikus betegségekhez vezethetnek. 14 A stresszhez hasonlóan a krízis is többnyire negatív konnotációjú fogalom. Közönségesen válságot, megterhelő, nehéz helyzetet vészhelyzetet értünk alatta, vagyis az egyén szintjén olyan kritikus szituációt, traumatikus vagy stresszel teli változást, amellyel valaki nem, vagy nehezen tud megbirkózni, amely felemészti az energiáit, és egyensúlyvesztéshez

14 14 elkerülő magatartásra, a flight or fight válaszra. Vagyis az érintett a helyzetből nem tud elmenekülni, és a szokásos problémamegoldási eszközök, a rendelkezésére álló megküzdési (coping) stratégiák alkalmazásával a veszéllyel szembeszállni, megbirkózni sem képes. A PTSD annak következménye, hogy valaki olyan megrázó eseményt él át (vagy olyannak tanúja), amellyel szemben nincs cselekvési lehetősége, és amelyre ezért intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagál. Jellegzetes tünete az elkerülhetetlennek és vég nélkülinek tűnő ismétlődés: a trauma visszatérő újraélése kontrollálhatatlanul betörő emlékekben, gondolatokban, érzésekben, álmokban és rémálmokban, rémületet és szenvedést okozó kényszerű visszaemlékezésekben. Mintha egy sajátos ismétlési kényszer során a szervezet újra és újra visszajátszaná, megismételné a trauma filmfelvételét, abban a mágikus hitben, hogy így egyszer felülkerekedhet rajta, vagy az ismétlések során begyógyíthatja a sérülést. A traumatizált ugyanakkor más, ellentétes védekezési mechanizmusokkal is próbálkozik: igyekszik távol tartani magát az emlékeitől, tartósan és fóbiás félelemmel, szorongva kerüli a traumával összefüggő ingereket, az arra emlékeztető cselekvéseket és helyzeteket (helyeket, emlékeket, gondolatokat, beszélgetéseket stb.). Gyakran képtelen visszaemlékezni, a történteket tudatosan nem képes felidézni. A legijesztőbb éppen a kontrollálhatatlanság: hiába tesz meg mindent a felejtés és a felidézés elkerülése érdekében, az emléktöredékek váratlanul és ellenőrizhetetlenül újra és újra betörnek. Az áldozat, hogy töredezett, sérült és védtelennek érzett énjét óvja a további sérülésektől, magába fordul, bezárkózik, érzelmileg beszűkül. Az elszemélytelenedés és elidegenedés élménye, a jövővel kapcsolatos reménytelenség és kilátástalanság tölti el. Mindezt fokozott szorongással és félelemmel jár, alvási és étkezési zavarok, irritabilitás és látszólag indokolatlan dühkitörések kísérhetik, sokszor szétesettség, koncentrálási zavarok és állandó fokozott készenléti állapot tapasztalható. A depresszív jellegű tünetek mellett nem ritkák az öngyilkossági gondolatok sem. A PTSD jelentős szenvedést és a társas, munkahelyi, valamint más fontos funkciók romlását vagy teljes kiesését okozhatja. Az erőszakos bűncselekmények áldozatai közül a szexuális erőszak áldozata jellemzően súlyos traumát él át, az elháríthatatlan, sokszor az életet is fenyegető támadás a sérülékeny intimszférában éri; az erőszak a testébe hatol. A poszttraumás klinikai kép speciális jellemzőit először Burgess és Holmstrom 15 írta le önálló entitásként, Rape Trauma Syndrome, Megerőszakolási Trauma Tünet-együttes néven. Az RTS lényegében a PTSD speciális változata. 16 Az ESZTER Ambulancia a szexuális erőszak áldozatai, valamint az erőszak által érintettek (családtagok, hozzátartozók) számára nyújt pszichoterápiás ellátást az ország első és (sajnos máig is) egyedüli ilyen típusú speciális szakintézményeként. Szolgáltatásait igénybe vehetik vezet. Pedig lélektani értelemben a krízis csupán változás. Minden jelentős változás így a pozitív érzelmekkel kísért is, például egy házasságkötés, gyerekszületés stb., amely új feltételeket hoz létre, új alkalmazkodásokat, a korábbitól eltérő viselkedések, szokások kialakítását igényli, krízis. Minden fejlődés az egyén életében kríziseken, vagyis változási válságokon keresztül történik, ami választási lehetőségeket kínál. 15 Burgess, Ann Wolbert and Holmstrom, Lynda Lytle (1974): Rape: Victims of Crisis. Robert J. Brady Co. 16 Virág György (2009): Az áldozatsegítés módszertana. In: Borbíró A. Kiss A. Velez E. Garami L. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., o.

15 15 azok a nők, akiket megerőszakoltak vagy bármely más szexuális visszaélést szenvedtek el, a gyerekek, akik szexuális visszaélés áldozatává váltak, a férfiak, akiket bármilyen szexuális erőszak ért, valamint az áldozatok hozzátartozói is, akik maguk is segítséget igényelnek a traumatikus élmény következményeinek feldolgozásához. Az Ambulanciához fordulók egy része akut krízis állapotban jelentkezik, és sürgős segítségre van szüksége, mások korábban, évekkel a segítségkérés előtt, vagy még gyerekkorukban váltak erőszak áldozatává, és ennek maradandó következményei távolhatóan befolyásolták életüket. Az Ambulancia elsősorban lélektani segítséget kínál, egyéni konzultáció, tanácsadás, egyéni és csoportos pszichoterápia, család és párterápia formájában, továbbá amióta jogász munkatárs is közreműködik a tevékenységében jogi tanácsadást nyújt. A szolgáltatás célja speciális, szakszerű elsősorban lélektani segítségnyújtás erőszakot elszenvedett áldozatok számára, és ennek során az erőszak okozta pszichés trauma feldolgozása, krízisintervenció vagy pszichoterápiás folyamat keretei között. A krízisintervenció időben behatárolt, az akut krízisállapotban kialakult enormis feszültség csökkentéséig tart. Célja elsősorban éppen ez, vagyis a megnövekedett szorongás, a feszültség csökkentése, átbeszélési, ventillációs lehetőség biztosításával, amelynek során lehetővé válik a probléma valamennyire tárgyilagos körülhatárolása, a valóság elfogadására való törekvés és a megoldási utak keresése, körvonalazása. A pszichoterápia a krízisintervenciót követheti, illetve krónikus esetben anélkül kerül alkalmazásra. Folyamata hosszabb, tényleges időtartama jelentősen változó, a trauma súlyossága, az áldozat sérülése függvényében. A szexuális erőszak áldozatai számára az ESZTER Ambulancián nyújtott pszichológiai segítség szemléleti keretei szerteágazóak, eljárás módjai komplexek és eklektikusak. A poszttraumás stressz-zavar (PTSD), a pszichés krízis kezelése, a trauma feldolgozás verbális és nonverbális (pl. EMDR) eljárásai, a gyerekek pszichoterápiás ellátása, a szexuális abúzus felismerése és következményeinek kezelése területén felhalmozott ismeretek és használatos metódusok egyaránt alkalmazásra kerülnek. A módszereket illetően értelemszerűen a krízisintervenció és a pszichoterápia különböző metódusaival dolgoznak az Ambulancia e területeken képezett szakemberei. A szexuális erőszakot és abúzust elszenvedettek esetében jellemzően az időigényesebb ellátás szükségessége merül fel: az alapjaiban megrendült bizalom és biztonság helyreállítása tipikusan hosszabb támogatást, feldolgozást igényel. Az ESZTER Ambulancián nyújtott ellátások ingyenesek. A szolgáltatások igénybevételének nem feltétele, hogy a segítséget kérő az erőszakról bejelentést, feljelentést tegyen, vagy hogy ilyen szándéka legyen. Az Ambulancia nem folytat nyomozást, nem feladata az igazság kiderítése, és munkatársai a terápiás kapcsolat miatt szakértőként nem, legfeljebb tanúként vesznek részt a különböző hatósági eljárásokban. Az Ambulancia egyik alapvető működési elve a bizalmi elv: a munkatársak a tudomásukra jutott valamennyi tényt, körülményt titokként kezelik, és azt csak az érintett kérésére vagy hozzájárulása alapján hozzák bárki tudomására. (Ez alól a működési elv alól természetesen

16 16 kivételt képeznek a törvényben meghatározott jelentési kötelezettség körébe tartozó esetek, amiről a klienseket jelentkezésükről tájékoztatjuk.) A titoktartás és a bizalom/megbízhatóság minden terápiás tevékenység (tulajdonképpen minden emberi kapcsolat) jelentős eleme. A traumatizáltakkal való munkánál ez azonban különös jelentőséget nyer, hiszen a trauma központi kérdése a bizalom. Ez rendül meg, vész el, és ennek a helyreállítása, visszaszerzése a segítési folyamat egyik centrális feladata. 17 A bizalom felépüléséhez hozzájárul, hogy az áldozat a segítő kapcsolatban védettnek érezheti magát és az általa elmondottakat is. A segítőnek az áldozattól nyert információt értelemszerűen bizalmasan kell kezelni, illetve figyelmeztetni kell az áldozatot, hogy ha valamilyen, az áldozat által nem publikusnak szánt közlést nem tarthat titokban. 18 A segítséget kérők levélben/ útján és telefonon jelentkezhetnek, és előre egyeztetett időpontban találkoznak az Ambulancia munkatársával. A szakmai stáb rendszeresen tart megbeszéléseket. Ezeken a stábüléseken történik a jelentkezések és a folyamatban lévő ügyek megbeszélése, az esetek referálása és szupervíziója, a kezelésről és a kezelő személyéről való döntés, valamint a szakmai továbbképzés egy része is. A pszichológiai ellátás időtartama és gyakoriság a szükségletektől és a lehetőségektől (kapacitás) függ. Az időtartam igen változó, a néhány alkalmas konzultációtól a több éven át zajló pszichoterápiáig terjed, a frekvencia pedig általában heti egy alkalom. 17 Herman, Judith Lewis (1992): Trauma and Recovery. Basic Books. [Magyarul: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig, Háttér Kiadó, 2003] 18 Virág (2009): i. m.

17 17 3 Az erőszakról 3.1. Az erőszak tipológiája, a bántalmazás definíciója az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization WHO) alapján 19 Erőszak-tipológia Erőszak Önmaga ellen Interperszonális Kollektív Öngyilkosság Ön-abúzus Család/Partner Közösség Társadalmi Politikai Gazdasági Gyerek Partner Idős Ismerős Idegen Az erőszak természete Fizikai Szexuális Pszichológiai Depriváció vagy elhanyagolás A WHO megállapítása szerint a bántalmazás és elhanyagolás népegészségügyi probléma. Bántalmazás (WHO) Bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. Gyermekbántalmazás / WHO/ A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód), magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermekegészségének, túlélésének, fejlődésének, vagy méltóságának tényleges potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon, vagy hatalmon alapul. 19 Violence: A public health priority. In: World report on violence and health (WRVH). World Health Organization. Global consultation on violence and health (Violence Prevention Alliance). WHO, Geneva, 1996

18 A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint Gyermekbántalmazás (részletesen lásd később) 2. Intim partner (házastárs/partner, volt házastárs/partner) sérelmére elkövetett bántalmazás az áldozat nemétől függetlenül 3. Idősbántalmazás (idős személy, felmenő sérelmére elkövetett erőszak) 4. Egyéb családtag sérelmére elkövetett bántalmazás 5. Nem családtag, ismerős személy sérelmére elkövetett abúzus 6. Idegen személy sérelmére elkövetett bántalmazás 7. Rendszerabúzus Az alábbiakban az idősek és pszichiátriai betegek sérelmére elkövetett bántalmazás rövid kifejtése következik, ezekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. Idősbántalmazás: A sértett hozzátartozója, vagy a környezetében élő(k) az idős ember kiszolgáltatottságát kihasználva bántalmazzák az áldozatot. A nemzetközi dokumentumok és a kutatások alapján az idősbántalmazás esetén önálló bántalmazási formának minősül a rendszerbántalmazás, azaz amikor az idős személyek ellátására, a róluk való gondoskodásra hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően. Ehhez a területhez tartozik és az idősbántalmazás tekintetében a legsúlyosabb kockázati tényezőnek minősül a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés a kor alapján. Az ENSZ Társadalmi Fejlődésért felelős Bizottsága 5/2002/PC/2 sz. jelentése szerint az idősbántalmazások tipológiája a következő: fizikai bántalmazás; szexuális bántalmazás (egy másik idős, egy fiatalabb, vagy a gondozásra, felügyeletre kijelölt személy részéről); lelki bántalmazás, verbális abúzus (így különösen a tisztelet hiánya, a magánszférához/ magánélethez való jog megsértése, a kapcsolattartás jogának megsértése, az idős személy véleményének, kívánságainak figyelmen kívül hagyása); pénzügyi, gazdasági kihasználás (például az idős személy tulajdonának, anyagi eszközeinek jogtalan használata, kihasználása, elvétele; a végrendeleti akarat erőszakos megváltoztatása; a saját jövedelem feletti rendelkezés jogának elvétele, korlátozása; elhanyagolás/önelhanyagolás. Pszichiátriai beteg személy bántalmazása az egészségügyi ellátás során: A pszichiátriai beteg ellátása során alkalmazott korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját. A korlátozó intézkedés elrendelése során és alkalmazásának teljes 20 Németh Margit Gyurkó Szilvia Mózes Ernőné Papp Krisztina (2007): BÁN Bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások. Szociális Szolgáltatások, Irányelvek. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest

19 19 időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Egyébként az bántalmazásnak minősül. Minden esetben bántalmazásnak minősül a zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása A bántalmazás tipológiája az elkövetés kapcsolati szintje szerint Családon belüli erőszak Családtaggal, közös háztartásban vagy intézeti ellátásban együtt élő személyek közötti erőszaknak tekintendő a családtaggal, illetve együtt élő személlyel szembeni bármely olyan magatartás, mely fizikai, pszichológiai vagy szexuális sérelmet okoz. Az ilyen magatartások közé tartoznak: a fizikai agresszió cselekményei mint a pofon, a megütés, a rúgás, a megverés; a pszichikai bántalmazás mint a megfélemlítés, a folytonos lebecsülés vagy megalázás; az erőszakos közösülés vagy a szexuális kényszerítés más fajtája; és a különböző kontrolláló magatartások mint a családtagoktól és barátoktól való elszigetelés, a mozgás korlátozása, az információhoz vagy segítséghez való hozzájutás korlátozása. Családon kívül, illetve idegen személy (az elkövető nem családtag) által elkövetett erőszak, rendszerabúzus ONLINE ABÚZUS Az interneten az erőszak különböző formái veszélyeztethetik a világhálóra kapcsolódó embereket. A gyerekek, fiatalok különösen ki lehetnek téve az ilyen jellegű inzultusoknak. A gyermekek szabadidős tevékenységként gyakran több órát tartózkodnak a Virtuális Világban. Ennek a világnak az egyik jellegzetessége az, hogy lehetőséget ad az arcnélküliségre, anonimitásra, vagyis arra, hogy elrejtőzve, hamis adatokat szolgáltatva, másokat megtévesztve különböző visszaélésekre használja az, aki így él vissza a médiának ezzel a formájával. Felnőtt elkövetők gyakran szexuális indíttatásból az interneten keresztül veszik fel a kapcsolatot a gyermekkel, fiatallal. A kezdetben ártatlannak tűnő levelezés később fényképekkel, webkamerán keresztüli inzultálással folytatódik, néha egészen a személyes találkozásig is eljuthat a kapcsolat. MÉDIAERŐSZAK A médián keresztül terjedő erőszak (filmek, közbeszéd stb.) általános társadalmi probléma. A műsorszolgáltatók erre vonatkozó kötelezettségeit a Médiatörvény szabályozza. Ezen kívül gyakran előfordul az is, hogy pl. riportalanyként vagy reklámcélú hirdetésekben szerepeltetnek gyermeket, azok személyiségi jogait megsértve.

20 20 RENDSZERABÚZUS Ide kell sorolnunk minden az állampolgárok védelmére, gondozására, ellátására létrehozott ellátórendszeren belüli rossz bánásmódot (például oktatásban, egészségügyben, gyermekvédelmi ellátásban). Rendszerabúzusról beszélünk akkor is, ha a gyermekek védelmét szolgáló tevékenység vagy rendszer nem létezik, vagy diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás, elhanyagolás megelőzésének elmulasztásához, késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása, vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás. KORTÁRSBÁNTALMAZÁS, ZAKLATÁS (MOBBING, BULLYING, PSZICHOTERROR), ISKOLAI, INTÉZMÉNYI (KOLLÉGIUMOK, GYERMEKOTTHONOK) ERŐSZAK A gyerekek közötti erőszakoskodás egy sajátos típusa az iskolai erőszak. A jelenség nem új keletű. Az iskolás gyerekek heccelődése, piszkálódása, a csicskáztatás, zsarolás, fizikai erőszak mindig is létezett (lásd pl. Kosztolányi: Tréfa, Aranysárkány c. műveit). Dan Olweus és Eliot Aronson jelentős munkákban számolt be 21 a jelenség vizsgálatáról. A szakirodalomban Olweus definíciója vált nemzetközileg elfogadottá. Olweus a következő definíciót fogalmazza meg: Zaklatásról akkor beszélhetünk, ha a következő három feltétel van jelen: - agresszív viselkedés, vagy szándékos sérelem okozása, - amelyet ismétlődően és hosszú időn keresztül követnek el - olyan interperszonális kapcsolatban, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik Gyermekbántalmazás A Gyermekbántalmazás definíciója A gyermek bántalmazása és elhanyagolása magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul 23. A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek 21 Aronson, Elliot (2009): Columbine után Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Ab Ovo Kiadó, Budapest; Olweus, Dan (1993): Bullying at school: What we know and what we can do. Blackwell Publishers, Oxford 22 Olweus (1993): i. m. 23 WHO (1996): i. m.

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA

AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA AZ ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSE- KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓKRA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS ÉSZLELŐ ÉS JELZŐRENDSZER A GYERMEKVÉDELEMBEN

Részletesebben

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN

GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Munkaanyag Összeállította: Varga Bea Kristóf Pál Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015. Kedves Kollégák! Válogatásunk

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési

Részletesebben

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna

Gyermekjogok, gyermekbántalmaz. ntalmazás. Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok, gyermekbántalmaz ntalmazás Dr. Kovács Zsuzsanna Gyermekjogok - jogszabályok Egyezmény a gyermek jogairól l az ENSZ KözgyK zgyűlés 44/25 határozata New York 1989. november 20. 1991.évi LXIV.

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Hegedűs Ibolya TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok,

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9.

Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben. Dr Kovács Zsuzsanna 2014. május 9. Gyermekbántalmazás és elhanyagolás az egészségügyi dolgozók szerepe a jelzőrendszerben Dr Kovács Zsuzsanna 2014 május 9 Kiskorú veszélyeztetése 2012 évi C törvény a Büntető törvénykönyvről XX fejezet 208

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Gyermekbántalmazás kitekintés

Gyermekbántalmazás kitekintés Gyermekbántalmazás kitekintés Dr. Scheiber Dóra, Dr. Kovács Zsuzsa, Toma Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Kassai Tamás Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest MAVE megyei napok

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE AZ ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK (ISKOLAI ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS, INTERNETES ONLINE ABÚZUS)

PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE AZ ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK (ISKOLAI ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS, INTERNETES ONLINE ABÚZUS) ESZTER Alapítvány Nyilvántartási szám: 00827 2011 TÁMOP 5.6.1.c 11/1 2011 0003 PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE AZ ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK (ISKOLAI ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK, SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS, INTERNETES

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

REGIOLINE NONPROFIT KFT. 7622 PÉCS, SIKLÓSI ÚT 1. KOZPONT@REGIOLINE.ORG.HU WWW.REGIOLINE.ORG.HU WWW.UJSZECHENYITERV.GOV.HU

REGIOLINE NONPROFIT KFT. 7622 PÉCS, SIKLÓSI ÚT 1. KOZPONT@REGIOLINE.ORG.HU WWW.REGIOLINE.ORG.HU WWW.UJSZECHENYITERV.GOV.HU P-05 PROTOKOLL A CIVIL SZERVEZETEK, ÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA... 3 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK...

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

Segítő munka traumatizált ügyféllel

Segítő munka traumatizált ügyféllel Segítő munka traumatizált ügyféllel Hoffmann Krisztina (NaNE Egyesület) 1 Mi a trauma? Görög szó; jelentése sérülés, baj, ártalom Amerikai Pszichiátriai Társaság 1980: Kívül esik a mindennapi emberi tapasztalatok

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2007. OKTÓBER Tisztelt Polgármester Asszony / Úr! Több hazai szervezet közösen "Partnerség a családon belüli erőszak

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ----------------------------------------

A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- A KERET Koalíció tevékenységei 2010-2012-ben: áttekintés ---------------------------------------- Gárdos Tódor (Amnesty International Magyarország) és Sáfrány Réka (MONA Alapítvány) Segítségnyújtás a szexuális

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 51/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a Sorsunk és Jövőnk

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

RegioLine Nonprofit Kft. 7622 Pécs, Siklósi út 1. kozpont@regioline.org.hu www.regioline.org.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

RegioLine Nonprofit Kft. 7622 Pécs, Siklósi út 1. kozpont@regioline.org.hu www.regioline.org.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu P-02 PROTOKOLL A SZOCIÁLIS-ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA... 3 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK... 3 4 FELADAT,

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben