Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban bemutatkozik a NETIS-projekt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban bemutatkozik a NETIS-projekt"

Átírás

1 TARTALOM BEKÖSZÖNTÕ 6 Pintér Róbert Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban bemutatkozik a NETIS-projekt A NETIS (Network for Teaching Information Society, Hálózat az információs társadalom tanításáért) konzorcium az Európai Unió Leonardo da Vinci-programjának támogatásával arra vállalkozott, hogy egy 2006-tól 2008-ig tartó kétéves projekt keretében kidolgozzon és teszteljen egy kurzust az információs társadalom témakörében felsõfokú tanulmányaikat végzõ diákok számára. A hagyományos és e-learning módszerekkel egyaránt elsajátítható tananyagot a projekt munkatársai moduláris szerkezetben tervezték meg, elõnyt kovácsolva a nemzetközi együttmûködésbõl, ami elõsegíti a tartalom rugalmas adaptálását különbözõ oktatási rendszerekben. Az elkészült tankönyvet, valamint a hozzá kapcsolódó szöveggyûjteményt több nyelven publikálták nyomtatott és elektronikus formában, és öt részt vevõ országban folyamatos monitorozással megszervezték a tananyagok kísérleti kipróbálását. A kurzus ún. kevert módszerekkel (blended learning) történt lebonyolítása során szerzett tapasztalatokat kutatási jelentésekben foglalják össze. Kulcsszavak: Hálózat az információs társadalom tanításáért (NETIS), információs társadalom, hálózati tanulás 7 Kerstin Siakas Megosztott multikulturális hálózat az információs társadalom tanításáért: a kulturális sokféleség szempontjai Ez a tanulmány a NETIS-projekt keretében interkulturális és interdiszciplináris környezetekben végzett hálózati munka tapasztalatairól számol be, beleértve a kutatás, a tananyagfejlesztés és az azonos e-learning platformon folyó tanítás kérdéseit. A kurzuson részt vevõ hallgatók különbözõ oktatási rendszerekben folytatják tanulmányaikat, különbözõ nemzeti kultúrákat képviselnek, más-más nyelven beszélnek, és különféle szakirányokon tanulnak. A szerzt a kulturális sajátosságok, valamint az adott országokra jellemzõ kommunikációs technológiai szintek fontosságát hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet az egyes nemzetek információs társadalmára jellemzõ vonások, például az intézményi szabályozások, valamint a részt vevõ hallgatók által választott szakirányok eltéréseire (a résztvevõk között informatika és társadalomtudományi szakos hallgatók egyaránt elõfordultak), továbbá a különbözõ nyelvek, attitûdök és értékek szerepére, érintve a kurzusok lebonyolításának a résztvevõk létszámával összefüggõ operatív kérdéseit is. A projekt munkatársai a kurzus folyamatos fejlesztése során az osztálytermi és a kutatási tapasztalatok együttes érvényesítésére törekedtek, folyamatosan értékelve és megosztva egymással a diákoktól és az oktatóktól érkezõ visszajelzéseket egyaránt. Kulcsszavak: Hálózat az információs társadalom tanításáért, NETIS, élethosszig tartó hálózati tanulás, interkulturalizmus 18 2

2 TARTALOM Bessenyei István Tóth Zsolt E-learning: a NETIS-projektben szerzett tapasztalatok A cikkben a szerzõk öszefoglalják a Nyugat-magyarországi Egyetemen a NETIS-projekt keretében oktatott kurzus tapasztalatait. Ha minden hallgató a tanárhoz fordul kérdéseivel, és minden, a tudás megszerzésében megtett lépést a tanár ellenõriz, akkor ez rövid úton az információk csaknem kezelhetetlen túláradásához vezet. Ebbõl az is következett, hogy a résztvevõk elõzetes tudását és tapasztalatait is be kellett vonni a tanításba, hogy a diákok közötti tudáscsere is lehetséges legyen, és ez tehermentesítse a tanárt. Ez viszont csak úgy volt lehetséges, ha a részvevõkrõl rendelkezésre állt egy jól tagolt e-portfólió tudástérképpel, a tapasztalatok leírásával, sikertörténetekkel, életrajzi alapadatokkal. A cikk példákat hoz a tudástérkép (kompetenciakatalógus) lehetséges témáira, s egy kompetenciakatalógus alapváltozatát is közli. Az önszervezõ tanulás elsõ lépéseként a résztvevõk kompetencialista segítségével követhetik tudásuk fejlõdését. A cikk bemutat egy önellenõrzõ kérdõívet, továbbá foglalkozik a hálózati tanítás szervezeti, szabályozási és értékelési ellentmondásaival, a tudástérkép szerkesztésének nehézségeivel. Kulcsszavak: e-learning, hálózati tanulás, tudástérkép, e-portfólió, önszervezõ tanulás 31 Tóth Zsolt Bessenyei István A konstruktivista oktatás környezete és a Moodle A tanulmány a virtuális tanulókörnyezet és az e-learning keretrendszerek fejlõdésének áttekintése után a Moodle L(C)MS rendszernek, a NETIS-projekt e-learning keretrendszerének konstruktivista tanuláselméletre épült mûködését vázolja fel. Az ingyenes és nyílt forráskódú L(C)MS rendszerek között legnépszerûbb Moodle sikereit nemcsak technikai jellemzõinek, hanem rugalmas, konstruktivista elveken nyugvó felépítésének is köszönheti. A konstruktivizmus a kiüresedõ és egyre kevésbé hatékony oktatás tanuláselméleti gyökerû megújulási forrása lehet, de a Moodleban készült kurzusok többsége is csak ritkán épül konstruktivista alapokra. A szerzõk álláspontja szerint ez fõként az oktatási (egyetemi) környezet hiányosságaira vezethetõ vissza, s csak másodsorban a módszertan kiforratlanságára. Kulcsszavak: konstruktivizmus, e-tanulás, oktatási keretrendszer, L(C)MS 41 Tarmo Kalvet Az észt információs társadalom fejlõdése az 1990-es évek óta Az 1990-es évek óta Észtország figyelemre méltó sikereket ért el az információs társadalom fejlõdése terén. A tanulmány leírja a kulcsfontosságú területeken elért eredményeket, és elemzi a fõ tényezõket, amelyek lehetõvé tették ezt a fejlõdést. A szerzõk szerint közrejátszott ebben az állami szektor, a gazdasági szereplõk aktivitása, a mûszaki felkészültség és számos más társadalmi-kulturális adottság is. Az észt információs társadalom fejõdésének zászlóshajói a távközlés és a bankszektor, amelyek fontos szerepet játszottak a számítógépes írástudás növelésére irányuló és az új lehetõségek tudatosítását célzó kezdeményezésekben. Az állami szektor tevékenysége szintén döntõ fontosságú volt a kedvezõ jogi szabályozási környezet megteremtésében, valamint az innovatív e-szolgáltatások bevezetésére indított infrastrukturális programokban is. Az állami 3

3 TARTALOM szektorban folyó fejlesztéseket hathatósan elõsegítették egyes nem kormányzati szervezetek is. Fontos szerepet játszottak továbbá a lakosság már meglevõ IKT-készségei, valamint az országban folyó K + F-tevékenység, amelynek nagy részét még a szovjet idõk öröksége alapozta meg. Kulcsszavak: Észtország, információs társadalom, gazdaság, benchmarking 51 Kerstin Siakas Themis Kotsialos A görög információs társadalom Az országjelentés szerzõi megállapítják, hogy az információs társadalom Görögországban lassan fejltdik, és Görögország az EU-országok rangsorának a vége felé helyezkedik el a legtöbb indikátor tekintetében. A széles sávú hozzáférés mértéke nem kielégítõ, és az infrastruktúra fogyatékosságai miatt az interneten nyújtott szolgáltatások igénybevétele jóval az átlagos szint alatt van. Görögországban az IKT használatához szükséges alapvetõ és speciális készségek is alacsony szinten állnak. Az információs társadalom fejlesztésére számos állami kezdeményezés és program van folyamatban a szabályozás, a képzés és az infrastruktúra fejlesztése terén egyaránt. A siker egyik alapvetõ elõfeltétele a távközlési szolgáltatási piac liberalizációjának gyors véghezvitele. A évi digitális stratégia célja a Görögországot más tagállamoktól még mindig elválasztó digitális szakadék áthidalása. Kulcsszavak: Görögország, információs társadalom, széles sávú internetkapcsolat, távközlés, IKT 82 Stoffa Veronika Az animáció szerepe az elektronikus tankönyvekben A tanulmány sokoldalúan szemlélteti az animáció fontosságát a számítógéppel támogatott tanításban és tanulásban. Szerzõje elemzi a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével multimediális formában feldolgozott és közvetített interaktív audiovizuális tananyagok által a tanulókra gyakorolt hatásokat. Az animáció nemcsak felkelti a tanuló érdeklõdését, és hosszabb ideig fenntartja a figyelmét, megrövidítve a prezentált információk megértéséhez szükséges idõt, hanem hozzájárul a virtuális tanulási környezet kialakításához is. Az interaktív animáció azonnal szemlélteti a beavatkozások hatását, és vizuális visszacsatolást ad azok eredményérõl. A tanulmány áttekintést nyújt az animációk fajtáiról és osztályozásáról is. Kulcsszavak: elektronikus tananyag, animáció, interaktivitás, audiovizuális prezentáció, multimédia, információs és kommunikációs technológiák, virtuális tanulási környezet 113 KUTATÁSI JELENTÉS Chris Sadler Tarmo Kalvet Információs társadalmi ismeretek tanulása a gyakorlatban Esettanulmány a hálózati oktatásról: hallgatói igények és visszacsatolás a NETIS-projektben A Hálózat az információs társadalom tanításáért (Network for Teaching Information Society, NETIS) projekt konzorciuma kidolgozott egy tantervet az információs társadalommal kapcsolatos ismere- 4

4 TARTALOM tek oktatásához az egyetemi alapképzésben részt vevõ hallgatók számára. A kurzusokat változatos pedagógiai eszközökkel lehet lebonyolítani, beleértve ahol ez megoldható a hálózati tanulást is. A NETIS-projekt résztvevõi a tanterv kidolgozása elõtt konzultáltak a hallgatókkal, és különbözõ kontextusokban kipróbálták a tananyagokat. Ebben a tanulmányban a szerzõk az igényfelmérés eredményeit és a monitorozáshoz használt eszközöket, valamint a kísérleti kipróbálási eredmények egy részét ismertetik. Kulcsszavak: hálózat az információs társadalom tanításáért (NETIS), információs társadalmi tanulmányok, hálózati tanulás, egyetemi hallgatók, esettanulmány 126 SZAKMAI KLUB Gyenes Fruzsina Információs társadalom: az elmélettõl a politikai gyakorlatig beszámoló a magyar könyv bemutatójáról 137 KONFERENCIABESZÁMOLÓ Pintér Róbert 6. Nemzetközi Hálózati Tanulási Konferencia 143 OLVASÁS KÖZBEN Benda Klára Az e-learning megaszolgáltatói meg a kutatás (Az Analyses of European Megaproviders of E-learning címû kutatási összefoglalóról) 148 INFINIT HÍRLEVÉL Rab Árpád Nyílt forráskódú szoftverek a gazdaságban és az e-kormányzatban 157 SZEMLE 163 English summaries of the papers 167 5

5 BEKÖSZÖNTÕ Beköszöntõ 2000-ben kezdtem el az információs társadalommal kapcsolatos ismereteket tanítani a Budapesti Mûszaki Egyetemen, majd ez követõen párhuzamosan több hazai felsõoktatási intézményben. Már akkoriban felmerült, hogy szükség volna egy idõtálló tankönyvre, amelynek segítségével a hallgatók betekintést nyerhetnének a témába végén kezdett el körvonalazódni egy nemzetközi projekt terve, amelyben másokkal közösen tananyagot lehet kifejleszteni és egyúttal oktatási helyzetben kipróbálni. Hosszas nemzetközi elõkészítés és többfordulós, sikeres pályázatírás után végül november 17-én indult meg a Network for Teaching Information Society (NETIS, Hálózat az információs társadalom tanításáért) projekt, a BME ITTK koordinálásával. A november 2-án este nyitott NETIS-mappában ahol a projekttel kapcsolatos leveleket archiválom azóta 3495 levél gyûlt össze. Ebbõl is látszik talán, hogy igen sok munka van ebben a projektben. Mindez azonban nem ér sokat, ha a diákok és a témával foglalkozó kutatók projektnyelven fogalmazva az elsõdleges és másodlagos célcsoportok, a szakmai közösség tagjai nem tudnak róla, nem használják a tankönyvet vagy a szöveggyûjteményt. Ezért döntöttünk úgy 2008 áprilisában, hogy folyóiratunknak ezt a számát a projekt szélesebb körben való megismertetésének, illetve a hálózati tanulás témakörének szenteljük. A következõ oldalakon tehát a NETIS-projekt mutatkozik be a kedves olvasónak. Bevezetõ írásom nagy vonalakban összegzi az eddig elvégzett munkát, és bemutatja terveinket a év végéig tartó projekt hátralevõ részére. Ezt követõen a projekt partnereinek a cikkei találhatók: Kerstin Siakas a multikulturális összefüggéseket mutatja be, Bessenyei István és Tóth Zsolt az e-learning tapasztalatokról számol be két cikkben (külön foglalkozva a Moodle-keretrendszer témájával), Tarmo Kalvet az észt információs társadalom fejlõdésérõl ír, míg Kerstin Siakas és Themis Kotsialos a görögországi fejleményeket vázolja, végül Stoffa Veronika az elektronikus tankönyvekben prezentálható animáció szerepérõl értekezik. A lap második felében állandó rovatainkat is a témához kötõdõ tartalommal igyekeztünk megtölteni. Chris Sadler és Tarmo Kalvet közös cikke a NETIS-projekt igényfelmérésének kutatási jelentése, Gyenes Fruzsina a projekt tankönyvének az ITTK Szakmai Klubjában 2007 októberében rendezett bemutatójáról ír. A hálózati tanulásról szóló szubjektív konferenciabeszámolót jómagam jegyzem nem mellesleg, a lapban közölt cikkek egy része pontosan erre a nemzetközi rendezvényre készült el, de úgy gondoltuk, hogy érdemes magyar nyelven is közreadni õket. Benda Klára recenziója az európai e-learning megaszolgáltatóinak tevékenységét ismerteti, egy másik projekt eredményeit összegezve. Végül Rab Árpád cikke a nyílt forráskódú szoftverekrõl az Infinit rovatban már nem a NETIS-projekttel foglalkozik, mint ahogy a megszokott Szemle rovat sem csupán a hálózati tanulásra koncentrál, hanem sokszínû jelenségekre kívánja felhívni a figyelmet. A NETIS-projekt 2008-ban véget ér, reméljük azonban, hogy a munkánk gyümölcseként megjelent kiadványok mint amilyen ez a lapszám is még sokáig segítségére lesznek a téma iránt érdeklõdõknek. Pintér Róbert fõszerkesztõ, a NETIS-projekt szakmai koordinátora 6

6 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN Pintér Róbert Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban bemutatkozik a NETIS-projekt A NETIS-projektrõl röviden A között az Európai Unió Leonardo da Vinci-programjának támogatásával futó Hálózat az információs társadalom tanításáért (Network for Teaching Information Society, NETIS) projekt célja egy oktatási program kidolgozása az információs társadalommal kapcsolatos ismeretek tanítására az alapképzésben részt vevõ egyetemi és fõiskolai hallgatók számára. 1 A kezdeményezés eddigi egyik legfontosabb eredménye az Információs társadalom az elmélettõl a politikai gyakorlatig címû tankönyv kidolgozása volt, amely az Új Mandátum és a Gondolat Kiadó közös gondozásában 2007-ben magyarul, majd 2008 tavaszán angolul is megjelent, görög nyelvû kiadása 2008 õszén várható. A tankönyv mellett amely nyomtatott formában, valamint e-learning céljára a Moodlekeretrendszerben online hozzáférhetõ, 2 és CD-változatban is napvilágot lát további kiegészítõ anyagok is készülnek: folyamatban van egy országtanulmányokat, a kurzuson részt vevõ diákok hozzájárulásait és a projekt munkatársainak tanulmányait tartalmazó szöveggyûjtemény összeállítása. A projekt résztvevõi 3 és a kívülrõl hozzájuk csatlakozó oktatók az elkészült tananyagok felhasználásával 2007 õszétõl kezdve több hagyományos és elektronikus kurzust is tartottak Angliában, Észtországban, Görögországban, Magyarországon és Szlovákiában. A nemzetközi együttmûködéssel elõkészített kurzus moduláris szerkezete lehetõvé tette a tartalom rugalmas adaptálását a különbözõ oktatási rendszerekhez. A NETIS csapata a projektet és az eddig szerzett tapasztalatokat önálló panel keretében mutatta be a görögországi Halkidikí-félszigeten 2008 májusában rendezett 6. 1 A NETIS-projekt anyagai hozzáférhetõk az interneten is (elsõsorban angol nyelven): 2 A kurzus Moodle-rendszere ingyenes regisztrációt követõen szabadon használható, lásd 3 A NETIS-konzorcium partnerei: Konzorciumvezetõ: Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK), Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Észtország: Praxis Center for Policy Studies, Tallinn, Görögország: Department of Informatics, Alexander Technological Educational Institute, Theszaloníki, Magyarország: Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoport, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, Olaszország: SCIENTER, Bologna, Szlovákia: Selye János Egyetem, Komárom, Egyesült Királyság: School of Computing Science, Middlesex University, London. 7

7 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN Nemzetközi Hálózati Tanulási Konferencián (6th International Conference on Networked Learning), a következõ témák kiemelésével: oktatási módszerek a hálózati tanulásban részt vevõ hallgatók visszajelzéseinek tükrében (Sadler Kalvet 2008), a projekt során szerzett oktatói tapasztalatok (Bessenyei Stoffova 2008), valamint a projekt (inter)kulturális összefüggései (Siakas 2008). Jelen cikk az ehhez a bemutatkozáshoz készített angol nyelvû ismertetõ kis mértékben átdolgozott magyar változata (Chris Sadler Tarmo Kalvet, valamint Kerstin V. Siakas beszámolóit fordításban közöljük ugyanebben a folyóiratszámban Bessenyei István és Tóth Zsolt azóta elkészült tanulmányaival együtt, amelyekben az elektronikus tanulással kapcsolatos meglátásaikat összegzik). Oktatási anyagok Tankönyv: Információs társadalom az elmélettõl a politikai gyakorlatig Az utóbbi tíz évben az Európai Unió sokkal nagyobb figyelmet fordított az információs társadalom kiépítésére, mint bármikor ezt megelõzõen. A témához csatlakozó politikai programok és gazdasági fejlesztési projektek mellett számos izgalmas kutatás folyt az Európai Unió tagországaiban, és kifejezetten ehhez a területhez kapcsolódó kutatási programok indultak el. Ugyanakkor mindennapjainkban is egyre inkább érezhetõ, hogy információs társadalomban élünk. Ennek következtében az információs társadalommal kapcsolatos ismeretek helyet kaptak számos ország felsõoktatási tanmeneteiben is. A fiatal szakemberek számára azonban sokszor nehéz eligazodni ezen a területen. A jelenleg elérhetõ képzés elégtelensége mellett a nehézségeket csak fokozza az idesorolható jelenségek hihetetlen részletgazdagsága, a technológiától kezdve a társadalom összetett kulturális, gazdasági és politikai változásaiig. Mivel az információs társadalom kihívásai az élet valamennyi szférájában és a társadalom minden alrendszerében például a kultúrában, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban, hogy csak néhányat emeljünk ki érzékelhetõk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy valamennyi felsõoktatási intézményben szükséges a kapcsolódó folyamatok megértéséhez szükséges tudással felvértezni a hallgatókat. Így ha az információs társadalomhoz köthetõ dilemmákkal, kérdésekkel találkoznak, képesek lesznek azokat a frissen szerzett tudás segítségével felismerni, és alkalmazni a megtanult ismereteket. A NETIS-projekt célja nem kevesebb, mint egy olyan általános kurzus kialakítása, amely betöltheti ezt a szerepet, és bevezetheti az érdeklõdõket az információs társadalom világába. Távlati célunk, hogy olyan európai szintû modellkurzust hozzunk létre, amely az oktatási anyagokon túl képes becsatornázni a hallgatói visszajelzéseket, valamint a kísérleti kurzusokban részt vevõ oktatók meglátásait is. Természetesen nemcsak a diákok, hanem a téma iránt érdeklõdõ oktatók és kutatók, sõt az egyes területek szakértõi is profitálhatnak egy ilyen tankönyvbõl és a hozzá készülõ módszertani leírásokból. Mivel a tankönyv moduláris szerkezetû minden fejezet önálló egység, amely önmagában és a teljes tankönyv részeként is értelmezhetõ, 8

8 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN nem szükséges az elejétõl a végéig elolvasni. A könyv 13 fejezetet tartalmaz, a következõ témákban: az információs társadalom fogalma, elmélete és története, a technológia és a társadalom kapcsolata, hálózati társadalom és hálózati gazdaság, térhasználat és társadalmi viszonyok, az innováció és a kutatás-fejlesztés növekvõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban, szabályozási és jogi kérdések, az Európai Unió információs társadalmi stratégiája, e-kormányzat és e-adminisztráció, digitális szakadék és e-befogadás, digitális kultúra, a kulturális örökség digitalizációja, információs írástudás, e-oktatás, élethossziglani tanulás. Egy korlátozott terjedelmû tankönyv természetesen nem foglalkozhat minden releváns kérdéssel az adott területen. Ezért a könyv elsõsorban az elméleti alapok megteremtését célozza, és a tárgy politikai összefüggéseit igyekszik megismertetni a hallgatókkal. Az utóbbi szempont érvényesítésére hangsúlyos szerepet kaptak benne az információs politika, a digitális esélyegyenlõség, az e-kormányzat és a digitális kultúra kérdései. Fontos kiemelni, hogy a kurzus elsõsorban társadalomtudományi nézõpontból tárgyalja az egyes témákat, ugyanis az információs társadalom más, összetett nézõpontokból is tanulmányozható volna, nagyobb hangsúlyt helyezve a fejlemények politikai, gazdasági, kulturális vagy technológiai vetületeire. Annak érdekében, hogy a könyv minél szélesebb körben legyen használható, tudatosan alkalmaztunk tágabb, általános megközelítést, hogy ne csak szociológusok, kulturális antropológusok, kommunikációkutatók vagy mûvelõdésszervezõk forgathassák haszonnal a könyvet. Ez az általános szemlélet arra is lehetõséget ad, hogy az így megszerzett alapokra késõbb különbözõ szakirányú kurzusok épülhessenek, immár az adott szakokon tanuló diákok speciális tudásigényét kielégítve. Szöveggyûjtemény: Színes információs társadalom A kurzus tankönyvével párhuzamosan a projekt munkatársai hozzáláttak egy szöveggyûjtemény elkészítéséhez is, amely tartalmazza többek között a részt vevõ országok információs társadalmáról készített országjelentéseket, továbbá a projektben közremûködõ kutatók egyéni érdeklõdésének mélyfúrásszerû bemutatását is lehetõvé teszi (esettanulmányok, háttérelemzések, esszék formájában), valamint tanulmányokat közöl a legtehetségesebb diákok tollából. Ez a könyv, amely csak elektronikus formában lát napvilágot, szintén oktatási anyagként szolgál. Elõreláthatólag fejezetbõl fog állni, és a projekt záróakkordjaként 2008 késõ õszén jelenik meg így itt most csak a részletes tartalmi tervekrõl számolhatunk be. 9

9 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN Országjelentések: az információs társadalom fejlesztése nemzeti szinten A szöveggyûjtemény hat úgynevezett országjelentést tartalmaz a NETIS-projektben részt vevõ hat ország információs társadalmának jelenlegi fejlettségérõl. 4 Minden jelentés közel azonos szerkezetben készül el, ami lehetõvé teszi az egyes országok teljesítményeinek összehasonlítását. Az egyes jelentések az adott ország nyelvén kívül angolul is elérhetõk lesznek. A jelentések készítése során minden esetben az utóbbi tíz év során történtekre koncentráltunk, mintaként a projektet vezetõ ITTK által készített, 2007-ben publikált Kék Notesz szerkezetét véve alapul (lásd Kék Notesz, 2007). Az országjelentések felépítése ennek megfelelõen a következõképpen alakult: Tartalomjegyzék (Vezetõi) összefoglaló Bevezetés Számok (fontos statisztikai adatok az IKT-infrastruktúráról, számítógép- és internethasználatról stb.) Információs társadalmi politika E-kormányzat Információs társadalom és gazdaság Digitális kultúra Oktatás és K+F Ajánlások kiemelt kutatási kérdések az információs társadalom témakörében Bibliográfia Az elkészült országjelentések alapján összehasonlító összegzés is készül, amely a hat ország hasonlóságait és különbözõségeit veszi számba az információs társadalom legutóbbi tízéves fejlõdésének tükrében. A projekt résztvevõinek tanulmányai A NETIS-ben részt vevõ partnerek az elõzetes tervek szerint a következõ témákban közölnek tanulmányokat a szöveggyûjteményben: az információs társadalom történetisége, e-oktatás (e-learning 2.0 tapasztalatok, oktatási keretrendszerek LMS, szimuláció az e-oktatásban), szociolingvisztika és IT, digitális televíziózás, e-befogadás, e-szavazás, hálózati tudástranszfer, az információs társadalom kulturális összefüggései, IKT és vidék, sokszereplõs online szerepjátékok (MMORPG) és identitás, identitáslopás a népszerû mozifilmekben, hiperlokális információk. A szöveggyûjteményben a fentieken kívül megtalálható lesz egy külön melléklet, amely az információs társadalommal kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, bibliográfiát, szószedetet és a további kutatások szempontjából releváns forrásjegyzéket fog tartalmazni. 4 Ebben a folyóiratszámban olvasható a görög és az észt országjelentés magyar fordítása is. 10

10 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN A diákok tanulmányai A NETIS-projekt 2007 októberében közzétett egy felhívást diákok számára, hogy készítsenek a szöveggyûjteményben publikálható tanulmányokat. A felhívás sikeresnek bizonyult: négy országból húsz absztrakt érkezett be összesen 16 diák és fiatal kutató tollából. Nemcsak az elsõ diploma megszerzése elõtt álló nappali tagozatos hallgatók, hanem doktoranduszok és más fiatal kutatók is jelentkeztek a felhívásra. A beérkezett absztraktok adatai: Öt absztrakt érkezett Görögországból, mindegyik Theszaloníkibõl, a projekt görög partnerintézményétõl (Nagy Sándor Mûszaki Egyetem Alexander Technological Educational Institute, ATEI). Az absztraktok témái: e-bûnözés, kulturális örökség, e-egészségügy, intelligens kártyák, e-kereskedelem. Tizenkét absztraktot kaptunk Magyarországról (amelyek közül az egyikhez beküldõje már a kész tanulmányt is csatolta). Témáik: oktatás, társadalmi hálózatok, digitális szakadék, az internet szabályozása, digitális kultúra. Két absztrakt érkezett Olaszországból a virtuális identitás, illetve a hozzáférés (accessibility) témájában. Végül egy absztraktot küldtek be a Middlesex Egyetemrõl, Londonból, amely a képzés és az e-befogadás kapcsolatával foglalkozott. Elképzeléseink szerint minden diák, aki igényli, tutori segítséget kap: választhat a projektkonzorcium erre vállalkozó munkatársai közül, akik segítik a kutatásban és a tanulmány megírásában. A legjobban sikerült tanulmányok megjelennek a szöveggyûjteményben, és támogatni fogjuk folyóiratokban való közlésüket is. A NETIS-projekt a diákok nézõpontjából A diákok igényei és elvárásai az online kérdõíves felmérés tapasztalatai A projekt kezdetén, 2007 elején a konzorcium nem reprezentatív online kutatást végzett öt részt vevõ országban, amelyekben késõbb a kurzus tesztelése is indult (Anglia, Észtország, Görögország, Magyarország és Szlovákia), hogy felmérje a hallgatói célcsoportok speciális igényeit. A felmérés alapján 2007 januárja és márciusa között 492 résztvevõtõl kaptunk válaszokat képet alkothattunk az alapképzésben részt vevõ diákok információs társadalmi tárgyú kurzusokkal kapcsolatos igényeirõl. Az eredmények röviden a következõkben foglalhatók össze: 1. Tapasztalt diákok A felmérés során megkérdezett hallgatók tapasztalt számítógép- és internetfelhasználónak vallották magukat. Többségük rendszeresen bejárt az egyetemi elõadásokra és szemináriumokra. Igényelték az online kapcsolatot tanáraikkal és diáktársaikkal. Az online szolgáltatások közül leginkább a vizsgatémák közzétételére (85 százalék), a kurzus teljesítési feltételeinek pontos leírására (73 százalék) és online hozzáférhetõ kurzustematikára tartottak igényt (67 százalék). 11

11 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN 2. Nyomtatott és online elérhetõ tananyagok A diákok függetlenül attól, hogy korábban részt vettek-e már az információs társadalommal foglalkozó kurzuson általában szükségesnek tartották ilyen témájú tankönyv kiadását. Nagy többségük (80 százalék) úgy foglalt állást, hogy a tankönyv nagyon hasznos volna számára a témában. A diákok nagyobbik része (61 százalék) igényelte, hogy a könyv online és nyomtatott formában is hozzáférhetõ legyen, a többiek fele-fele arányban voksoltak az egyik vagy a másik megoldásra. A válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy megvásárolná a nyomtatott tankönyvet, de csak néhányuk mutatott hajlandóságot az online verzióért való fizetésre. Végül, szinte mindannyian jelezték, hogy használnák az online elérhetõ tankönyvet, ha nem kellene fizetniük érte. Véleményük szerint az online anyagokhoz való hozzáférésnek egyébként is ingyenesnek kellene lennie, illetve magának a tandíjnak kellene fedeznie az ilyen költségeket. 3. Érvek pró és kontra a tudatosság magas szintjén A válaszadók az online elérhetõ tankönyvek elõnyeként azok alacsony árát, jó hozzáférhetõségét és praktikusságát emelték ki. Ugyancsak elõnyösnek találták azt a vonásukat, hogy az ilyen könyveket egyszerûbb naprakészen tartani, újraírni, valamint azt is, hogy az információkeresés sokkal könnyebb az elektronikusan hozzáférhetõ szövegekben. Az online tankönyvekkel szemben felhozott legfontosabb ellenérv az volt, hogy elég kényelmetlen a képernyõn olvasni õket. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a diákok meglehetõsen jól ismerik az elérhetõ eszközöket és módszereket, válaszaikból nagyfokú tudatosság és magabiztosság olvasható ki. Az adatokat látva egyértelmûen beigazolódott, hogy érdemes ugyanazt az anyagot online formában és hagyományos nyomtatott módon is hozzáférhetõvé tenni, ötvözve a hagyományos osztálytermi és az online megoldásokat (blended learning). Visszajelzések a tanítással kapcsolatban A NETIS-projekt 2007 szeptemberében indult kísérleti kurzusain tanítás közben folyamatosan gyûjtöttük a diákok visszajelzéseit. A hagyományos osztálytermi foglalkozások végén megkértük a hallgatókat, hogy névtelenül töltsenek ki egy rövid kis kérdõívet, 1 10 közötti pontszámmal osztályozva az adott órát. Az értékelés során ezt az osztályzatot meg is kellett indokolniuk, és az órával kapcsolatban nyitott kérdésekre is válaszolniuk kellett (például a diákok közötti interaktivitás mértéke és jellege, az óra érdekes és unalmas részeinek megjelölése stb.). A kurzus e-learning keretrendszerében (NETIS, Moodle) online kérdõívek segítségével részletesebb visszajelzéseket is gyûjtöttünk a diákoktól. Ezt a célt szolgálta a kurzus elején a Moodle-rendszerhez tartozó Attitûdök a gondolkodással és tanulással kapcsolatban címû sztenderd kérdõív kitöltése a tanulási stílus felmérésére. Ezen a 20 kérdést tartalmazó feleletválasztós kérdõíven többek között ilyen megálla- 12

12 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN pítások szerepeltek: Ha valaki mond valamit, akkor annak a tartalmára koncentrálok, és nem arra, hogy ki mondta. A diákoknak egy ötfokú Likert-skálán kellett kiválasztani a rájuk leginkább jellemzõ választ (az egyáltalán nem ért egyet és a teljes mértékben egyetért válaszlehetõségek közötti tartományban). A Moodle-rendszerben további két kérdõív szolgált a tankönyv egyes fejezeteit feldolgozó órákkal kapcsolatos vélemények begyûjtésére: 1. A legutóbbi eseményekre adott reakciók megismerése például ilyen kérdések segítségével: Mikor kapcsolódtál be leginkább az óra menetébe mint tanuló? A hallgatóknak összesen öt nyitott kérdésre kellett választ adniuk. 2. A tananyag relevanciáját mérõ kérdõív összesen 26 kijelentést tartalmazott, köztük például ilyen megállapításokkal: Ebben az online fejezetben a figyelem olyan témákra irányult, amelyek érdekelnek engem. A válaszok a szinte soha és a szinte mindig között szóródhattak. Az elsõ eredmények (alapvetõen a magyarországi tanítás alapján) azt mutatták, hogy a diákok a hagyományos órákon a beszélgetõs-vitázós részeket szerették legjobban, ugyanakkor külön biztatásra volt szükségük ahhoz, hogy használják az e-learning rendszert. A félév elején a diákok fele kért nyomtatott tankönyvet, a többiek az online elérhetõ változatot használták, de mindenki hasznosnak találta, hogy az elektronikus verzió is elérhetõ. Tanári tapasztalatok Alapvetõ információk a NETIS-kurzus tanításáról A NETIS-projekt keretében eredetileg négy országban (Angliában, Görögországban, Magyarországon és Szlovákiában) terveztünk kísérleti oktatást, majd a 2007/2008. tanév második szemeszterében csatlakozott ezekhez Észtország is. A tanítás folyamán sor került hagyományos frontális órákra, kevert (online és tradicionális) módszerek alkalmazására, valamint a tananyag kizárólag online történõ feldolgozására is. Voltak kötelezõ és választható óráink, tanítottunk kis- és nagycsoportokban, tartottunk szemináriumokat és elõadásokat: mindezek révén nemcsak az egyes országok közötti interkulturális összevetésekre, hanem a módszerek összehasonlítására is lehetõségünk nyílik a projekt zárásáig. A tanári és kutatói igények felmérése A diákcélcsoport elõzetes felméréséhez hasonlóan a projekt másik kiemelt célcsoportjára vonatkozóan is készült vizsgálat. A tanítás megkezdése elõtt, 2007 májusa és szeptembere között mindegyik részt vevõ országban személyes interjúkat készítettünk a témával foglalkozó kutatókkal és oktatókkal. 13

13 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN 1. táblázat A tanárokkal és kutatókkal készült interjúk Ország Interjúk száma Észtország 5 Görögország 6 Magyarország 7 Olaszország 8 Szlovákia 6 Egyesült Királyság 10 5 Észtországban egyértelmûen nagy igény mutatkozott az információs társadalom témájában készült tanítási anyagokra. Bár a legfontosabb szakirodalmi források (pl. Webster 1995; Castells 2005 [1996], 2006 [1997], 1998) hozzáférhetõk, további anyagok elérhetõvé tétele igen hasznosnak bizonyulhat. Az észt oktatók és kutatók a kevert megoldások alkalmazását javasolták elsõdleges tanítási módszerként, de jó ötletnek találták annak kipróbálását is, hogy az elõadásokat rögzítsék, és online is hozzáférhetõvé tegyék a hallgatók számára. A Moodle mint e-learning keretrendszer nagyon népszerû Észtországban, a tanulók és a tanárok körében egyaránt. A Tallinni Mûszaki Egyemeten például megszokott eljárás, hogy a hagyományos kurzusok is Moodle-támogatással futnak, és a diákok nagyon kedvelik ezt a megoldást. A görög interjúalanyok azt emelték ki, hogy az információs társadalommal foglalkozó könyvek többnyire vagy társadalomtudományi, vagy pedig informatikai nézõpontból mutatják be a témát. Reményüket fejezték ki, hogy a NETIS esetében multidiszciplináris és multikulturális könyv készül, amely képes áthidalni a szakadékot a kétféle szemlélet között. Ennek eredményeként várható, hogy változatosabb összetételû, népesebb célcsoportot tud megszólítani az anyag, beleértve a társadalomtudományi, gazdasági és mûszaki érdeklõdésû olvasókat egyaránt. A megkérdezettek azt várták a NETIS-projekttõl, hogy a kevert oktatási módszerekkel jó eredményeket lehet elérni, elsõsorban azért, mert a tanár így képes az adott diákok számára releváns témákat kiemelni, másodsorban pedig azért is, mert az e-learning rendszer lehetõvé teszi a feladatok naprakész ellenõrzését. A Magyarországon készített interjúk eredményeit összegezve elmondható, hogy az információs társadalmat kutató és az ezzel kapcsolatos ismereteket tanító kollégáknak tetszett a tankönyv koncepciója, ugyanakkor saját kutatási érdeklõdésüknek megfelelõen további témák fontosságát hangsúlyozták. Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy az információs társadalom kutatása az intézményesülés kezdetén tart, s ebben a folyamatban egy ilyen tankönyv fontos szerepet tölthet be. Az információs társadalom kialakulásával összefüggõ jelenségek kutatásával és az ilyen tárgyú ismeretek oktatásával foglalkozó olasz szakértõk azt emelték ki, hogy az elmúlt néhány évben nagy elõrehaladás történt, de ahhoz még sokat kell tenni, hogy nemzeti szinten kielégítõ és egységes legyen a helyzet. Az egyetemek nincsenek teljesen felkészülve arra, hogy az információs társadalom legfontosabb kihívásaira választ adjanak: az új ismereteknek és készségeknek a tantervekbe való beillesztésével szem- 5 A brit eredményekrõl sajnos még nem készült részletes jelentés. 14

14 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN ben minden szinten nagy az ellenállás az oktatók és a tanárok részérõl. Míg a diákok már aktívan integrálódtak az információ korának világába, az egyetemek az informatizálódás folyamatait kényszerként vagy zavaró tényezõként élik meg ahelyett, hogy meglátnák benne a lehetõséget önmaguk szerepének újragondolására. Éppen emiatt lehet érdekes ez a tankönyv regionális szinten nemcsak az oktatásban dolgozó szakemberek, hanem a helyi politikai döntéshozók számára is. Az interjúalanyok azt javasolták, hogy a könyv a lehetõ legszélesebb felhasználói kör elérése érdekében egyszerû, könnyen érthetõ nyelvezeten íródjon. A kurzus modulokra osztása szerintük lehetõvé teszi mind a diákok, mind a tanárok számára, hogy érdeklõdésüknek megfelelõen válogassanak a fejezetek közül. Végül azt javasolták az olasz megkérdezettek, hogy a kurzust fejlesszük tovább, és minden oktatási szinten tegyük elérhetõvé és felhasználhatóvá. Szlovákiában a diákok jól ismerik az internetet és a számítógépeket, és az online források felhasználása fontos szerepet játszik az oktatásban és a tanulásban. A tankönyvet örömmel fogadták azok a diákok is, akik korábban azt jelezték, hogy a nyomtatott verzióval szemben az online formát részesítik majd elõnyben. Az oktatók itt is a kevert oktatási módszerek alkalmazását javasolták, bár az interjúalanyok kipróbálandónak tartották az elõadások rögzítését is. A NETIS-projektben is használt Moodle-rendszer igen népszerû Szlovákiában mind a diákok, mind a tanárok körében. Több egyetemen bevezették azt a gyakorlatot, hogy a hagyományos órák tananyagát is elérhetõvé teszik a Moodle-rendszerben, és a diákok nagyon pozitívan viszonyulnak ehhez az oktatási formához. Az oktatókkal és kutatókkal készült interjúk tapasztalatait összegzõ jelentés ugyan még nem készült el, de már most is kijelenthetõ, hogy a válaszadók nyitottak a NETIS-hez hasonló projektekre, és a jövõben fel kívánják használni a projekt anyagait és módszertani ajánlásait. Tanári naplók az oktatásról A NETIS-projektben részt vevõ oktatók közremûködnek a tanítás során szerzett tapasztalatok összegyûjtésében is. Minden oktatót megkértünk, hogy vezessen tanári naplót, illetve megadott rendszer szerint rögzítse benyomásait minden óra után. A kurzusnaplók elsõ bejegyzése mindenütt tartalmazta a félévvel kapcsolatos általános információkat. Ezek közé tartozott az egyetem vagy fõiskola neve, ahol a kurzus folyt, a kurzusra feliratkozott diákok száma és szakiránya, az oktatás fõ módszere (például elõadás vagy szeminárium), a kurzus jellege (kötelezõ vagy választható), továbbá a kurzus idõbeosztása, az elsõ és utolsó óra ideje, a számonkérés formája stb. Az utolsó bejegyzés összegezte az oktatási tapasztalatokat, bemutatva a legfontosabb eredményeket és a tanárnak az alkalmazott oktatási módszerekkel kapcsolatban tett javaslatait. Az egyes órákra vonatkozó rövid bejegyzések tartalmazzák az adminisztratív jellegû információkat, rögzítik a tanár benyomásait és érzéseit, leírják a diákok és a tanár közötti interakciókat, valamint a diákoktól a tananyaggal, illetve az alkalmazott módszerekkel kapcsolatban érkezõ visszajelzéseket. Miután a diákok is minden órát értékelnek az általuk kitöltött kérdõíveken, lehetõség nyílik a tanárok és diákok tapasztalatainak összevetésére. 15

15 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN Az egyes órákra vonatkozó tanári napló felépítése: Ki tartotta az órát (volt-e meghívott elõadó)? Hol volt az óra (rendhagyó helyszínen folyt-e az óra)? Az óra értékelése tízfokú skálán, az osztályzat indoklása. A tanár érzései és benyomásai az órával kapcsolatban (és az ebbõl fakadó módszertani javaslatok). A megjelent diákok száma és neve (ha volt katalógus), a legaktívabb diákok kiemelése. A diákok által feltett kérdések. A tananyaggal kapcsolatos visszajelzések. A diákok közötti interakciók. A tankönyvbõl felhasznált kérdések és kreatív szituációk. Egyéb kérdések és a diákoknak kiadott feladatok. A tanári naplók alapján a NETIS-projekt csapata módszertani jelentést készít az e-learning alapú multikulturális hálózati tanulásról. Ez a jelentés és az így megosztott tapasztalatok hasznosak lehetnek nemcsak az információs társadalommal foglalkozó tárgyak oktatói, hanem bármely más, a felsõsoktatásban dolgozó oktató számára is. Összegzés A fentiekben összefoglalt célcsoportvizsgálatoknak és az oktatás során végzett felméréseknek köszönhetõen a NETIS-projektben képesek vagyunk leírni a diákok és a tanárok elvárásait, tapasztalatait és benyomásait. Ennek alapján módszertani tanácsokat tudunk adni azzal kapcsolatban, hogyan lehet a tankönyvben foglalt ismereteket a leghatékonyabban tanítani, hogyan célszerû általában az információs társadalommal foglalkozó tárgyakat tanítani, hogyan lehet kevert oktatási módszereket alkalmazni a Moodle- rendszer felhasználásával, és végül milyen lehetõségeket biztosít és milyen problémákat vet fel a hálózati tanulás megvalósítása együttmûködésben más tanárokkal és külföldi diákokkal. A NETIS-projekt alkalmat ad annak a kipróbálására is, hogy ilyen jellegû oktatási anyagokat és tanmeneteket hogyan lehet adaptálni különbözõ országokban. A tapasztalatokból levonható következtetések nemcsak az információs társadalom jelenségkörének kutatói és oktatói számára lehetnek hasznosak, hanem minden tanár számára, aki e-learning eszközök felhasználását tervezi, vagy a kevert oktatási módszerek kipróbálásán töri a fejét, a hálózati tanulással kapcsolatos elgondolásai vannak, vagy be kíván kapcsolódni az ezen a téren folyó nemzetközi együttmûködésbe esetleg új kezdeményezések révén is. Irodalom Bessenyei, I. Stoffa, N Information Society Studies in Practice a Networked Learning Case Study: Experiences of Teachers in NETIS project. Paper for 6th Networked Learning Conference, Halkidiki, 5 6th May Kék Notesz A 8. Internethajó helyzetjelentése. Közreadja: az eworld és az ENAMIKÉ április 19. Készítette a BME UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a GKIeNET Kft. kutatócsoportja pdf (Utoljára letöltve: június 30.) 16

16 INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANULMÁNYOK A GYAKORLATBAN Castells, Manuel 2005 [1996]. A hálózati társadalom kialakulása Az információ kora, I. Budapest, Gondolat INFONIA. Castells, Manuel 2006 [1997]. Az identitás hatalma Az információ kora, II. Budapest, Gondolat INFONIA. Castells, Manuel 2007 [1998]. Az évezred vége Az információ kora, III. Budapest, Gondolat INFONIA. Pinter, R. Rab, A. Szekely, L Student Survey Report. NETIS Project Report. [viewed 6 January 2008]. Sadler, C. Kalvet, T Information Society Studies in Practice a Networked Learning Case Study: student needs and feedbacks in NETIS project. Paper for 6th Networked Learning Conference, Halkidiki, 5 6th May Magyarul lásd: Sadler,Chris Kalvet, Tarmo: Információs társadalmi ismeretek tanulása a gyakorlatban. Esettanulmány a hálózati oktatásról: hallgatói igények és visszacsatolás a NETIS-projektben. Információs Társadalom, 2008/3. Siakas, K A Distributed Multicultural Network for Teaching Information Society: Cultural Diversity Aspects. Paper for 6th Networked Learning Conference, Halkidiki, 5 6th May Magyarul lásd Siakas, Kerstin V.: Megosztott multikulturális hálózat az információs társadalom tanításáért: a kulturális sokféleség szempontjai. Információs Társadalom, 2008/3. Webster, F Theories of the Information Society. London New York, Routledge. Pintér Róbert Szociológus és politológus, 1998 óta a Budapesti Mûszaki Egyetemen mûködõ Információs Társadalom- és Trendkutató Központ munkatársa, 2006-tól tudományos és stratégiai igazgatója között az Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék munkatársa. Számos hazai és nemzetközi kutatási program résztvevõje ben fejezte be tanulmányait az ELTE szociológiai doktori iskoláján nyarától az Információs Társadalom címû folyóirat fõszerkesztõje. Kutatási területei: az információs társadalom elmélete, Magyarország és az Európai Unió információs társadalmi fejlettsége és politikája, új média és Web 2.0, internetkultúra, internetpolitika és internetgazdaság, valamint az észak-európai információs társadalmak. 17

17 MEGOSZTOTT MULTIKULTURÁLIS HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS Kerstin Siakas Megosztott multikulturális hálózat az információs társadalom tanításáért: a kulturális sokféleség szempontjai A mai gyorsan változó és erõsen versengõ globális környezetben a kormányzatok, a szervezetek és az állampolgárok több kihívással néznek szembe, mint bármikor azelõtt. Ezek a feladatok szoros összefüggésben állnak a 2000-ben meghirdetett lisszaboni célokkal, amelyek szerint Európát az információs társadalom kiépítése révén a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell fejleszteni, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre több és jobb munkalehetõség és nagyobb szociális kohézió biztosítása mellett. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén bekövetkezett áttörések és az internet kifejlõdése óriási lépéseket jelentenek az információs társadalom és a médiakonvergencia irányában. Az új, számítógépesített világgazdaság jellegzetes vonása az olyan új munkaformák megjelenése, mint pl. a távmunka, továbbá az új, együttmûködésre épülõ virtuális környezetben dolgozó aktív közösségek tevékenysége, valamint a kis- és középvállalkozások globális hálózatokba szervezõdése, az úgynevezett innovációs ökoszisztémák kialakulása (EU Infosheet 7.2). A lisszaboni célok megvalósításában meghatározó szerepet játszanak az oktatási és képzési együttmûködés terén tett politikai erõfeszítések. Ám az európai oktatási és képzési rendszerek jövõbeli céljainak elérésére irányuló politikai együttmûködés mellett új követelményeket állít az oktatás elé az IKT fejlõdése, a globalizáció és a bolognai folyamat is, amelyek megkívánják az oktatási rendszerek és a pedagógiai folyamatok új paradigmába illesztését (Laurillard 2001, Valkanos et al. 2005). Az oktatási rendszerek új céljai az Európai Unióban A lisszaboni célok közvetlen hatást fejtenek ki az egyre bõvülõ és immár a politikai és kulturális határokon is átnyúló együttmûködésre az oktatás terén. Az EU Oktatási Tanácsa (Education Council 2001) leszögezve, hogy az oktatási rendszerek elé állított konkrét jövõbeli célok tekintetében a nemzeti sokféleség tiszteletben tartása mellett a közös feladatokra és prioritásokra helyezi a hangsúlyt a következõ általános társadalmi célokat fogalmazta meg, amelyek elérésében jelentõs feladatok hárulnak az oktatási és képzési rendszerekre: az egyén fejlõdése a jó életminõséget biztosító képességeinek teljes kibontakoztatása révén; atársadalom fejlõdése, különösen a demokrácia elõsegítése, az egyének és csoportok közötti különbségek és egyenlõtlenségek csökkentése, valamint a kulturális sokféleség támogatása útján; 18

18 MEGOSZTOTT MULTIKULTURÁLIS HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS a gazdaság fejlõdése, amelyhez nélkülözhetetlen, hogy a munkaerõ szakképzettségi szintje mindenkor összhangban álljon a technikai-gazdasági fejlõdés igényeivel. A fenti célokat az oktatási és képzési együttmûködés új, koherens stratégiai kereteként magukévá tették az Európai Unió tagországainak oktatási miniszterei, és jóváhagyta õket az Európai Tanács is. Az Európai Unió illetékes intézményei egyetértettek abban, hogy 2010-ig az Unió egészében el kell érni az alábbi három fõ cél megvalósulását: javítani kell az Európai Unió oktatási és képzési rendszereinek minõségét és hatékonyságát; mindenki számára biztosítani kell a tanulás lehetõségét; az oktatást és a képzést nyitottá kell tenni a tágabb világ felé. E célok elérése érdekében az oktatás és képzés különféle típusaiban és szintjein, az élethossziglan folytatandó tanulás eszméjének jegyében 13 konkrét részcélkitûzést fogadtak el. Ezek értelmében további fejlesztésekre van szükség a következõ területeken: tanárképzés, az elemi ismeretek és készségek oktatása, az információs és kommunikációs technológiák integrálása az oktatási-tanulási folyamatokba, a befektetések hatékonysága, a nyelvtanulás, az egész életen át igénybe vehetõ tanulmányi tanácsadás, a rendszerek rugalmassága, az intézmények és a tanulási lehetõségek hozzáférhetõsége, a mobilitás, az állampolgári ismeretek oktatása stb. Az új oktatási paradigma Az újabb fejlemények eredményeként a tanulás ma globális szinten figyelemre méltó változáson megy keresztül. Az új oktatási paradigma fõ körvonalait az egész életen át tartó tanulás jövõképe és céljai határozzák meg. A pedagógiai folyamat a belsõ és külsõ résztvevõk igen bonyolult rendszerét tételezi fel, beleértve a diákokat, a pedagógusokat, a menedzsereket, az intézmények finanszírozóit és a társadalom egészét. E komplex rendszer eredményei a képesítést szerzett tanulók, illetve egyetemi hallgatók számában ragadhatók meg, továbbá mennyiségileg nehezebben kifejezhetõ formában a magasabb szintû eszmények és attitûdök, illetve az átadható tudás és gyakorlati készségek társadalmi elsajátítási szintjének felmérésével értékelhetõk (Georgiadou Siakas 2003). Az új kihívásoknak való megfelelés, a technológiai változásokra és következményeikre helyesen reagáló válaszlépések megtétele érdekében Európában ösztönzõ politikára van szükség az egyes országok és az oktatási intézmények szintjén is. Az Európai Unió jelenlegi e-kormányzati politikájának fõ célja az információkhoz való könnyebb hozzáférés és az aktívabb állampolgári részvétel biztosítása (COM 229, 2005). Az Európai Uniónak a gazdasági ágazatok és a kormányzatok által egyaránt kívánatosnak tekintett jövõképében a média és a kommunikációs technológiák, valamint a piacok konvergenciája rajzolódik ki, ami lehetõvé teszi, hogy az IKT valamennyi felhasználójának bárhol és bármikor, biztonságos és könnyen hozzáférhetõ környezetben magas színvonalú kommunikációs és tartalomszolgáltatásokat vehessen igénybe ennek biztosítása az európai kormányok feladata (HLG 2006). A technológiai eszközök segítségével elérhetõvé váló komplex információs és kommunikációs rendszerek folya- 19

19 MEGOSZTOTT MULTIKULTURÁLIS HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS matos fejlõdése új megvilágításba helyezi a hálózati környezetben otthonukban, a saját sebességükkel és idõbeosztásukkal dolgozó állampolgárok aktív és reflexív tanulóként betöltött szerepét is (Georgiadou Siakas 2006). Az oktatási intézmények, a pedagógusok és az oktatási módszerek együttesen jelentõs hatással vannak a pedagógiai folyamatok, a tanulási környezet, valamint a tágabb társadalmi környezet alakulására, beleértve az oktatási intézményeken kívüli környezetet is, annak valamennyi politikai, gazdasági, technológiai és szociokulturális aspektusával együtt (Lambert McCombs 1998). Ugyanakkor a társadalmi környezet is befolyásolja az intézményeket, különös tekintettel azok struktúrájára, stratégiájára, vezetési folyamataira, valamint mûködési módjára, ideértve a tanulási környezetet alkotó személyeket és technológiai eszközöket egyaránt (Georgiadou Siakas 2003). Az oktatási és képzési lehetõségeknek a tanulók mind szélesebb körére való kiterjesztésére törekedve az intézmények és az egyes országok egyaránt egyre inkább járható útnak tekintik a nyitott tanulási és távoktatási formák bevezetését. Az IKT korábban soha nem látott fejlõdése és a népesség összetételének gyors átalakulása, továbbá a világgazdaság különbözõ átmeneti állapotokon keresztül végbemenõ átrendezõdése megköveteli a változásokat az oktatás és a tanulás világának fizikai, kulturális, intellektuális és szociális jellemzõiben is. A változó fizikai tényezõk közé sorolható a kurzusokon részt vevõ diákok száma, az IKT szerepe a tananyagok hozzáférhetõségében és az információs társadalom infrastrukturális fejlettségi szintje az egyes országokban. Kulturális tényezõnek tekinthetõ más speciális jellemzõk mellett például a tanulók nemzeti vagy etnikai hovatartozása és anyanyelve, intellektuális tényezõként játszik szerepet a tanulók meglevõ tudás- és készségvagyona, s végül a szociális tényezõk közé tartozik számos külsõ körülmény, pl. az, ha valaki fogyatékkal vagy földrajzilag távol esõ, hátrányos helyzetû régióban él, illetve munka mellett és/vagy családi kötelezettségekkel is terhelve tanul (Georgiadou Siakas 2006). A távtanulás szószólói hajlamosak fõként a technológiai környezet (a tanulási programok és tananyagok prezentálására szolgáló IKTplatformok és -eszközök) hangsúlyozására, holott ugyanilyen fontos a tanulók egyéb irányú támogatása is (Lentell O Rourke 2004). A távoktatás nem lehet sikeres hatékony adminisztráció és tutorok nélkül, akik visszacsatolást nyújtanak a diákok számára, és irányítják tanulmányaikat. Kulturális sokféleség A gyorsan változó környezet és a mind intenzívebbé váló nemzetközi kapcsolatok új igényeket támasztanak a kultúrák közötti közvetítést végzõ, úgynevezett transzkulturális tevékenységet folytató intézmények, személyek és csoportok iránt. Az interkulturális mezõnyben egyre fontosabbá válik, hogy meg tudjuk érteni a kultúrák rendszerének bonyolultságát és az ebbõl adódó hatásokat. Harris és Morgan (1991) szerint a siker alapja a nemzeti és más közösségi jellemvonások felismerése, s ezzel együtt a különbözõ kulturális értékek és a hozzájuk kapcsolódó elõítéletek tudatosodása. A nemzetközi tevékenységekben részt vevõ személyek a kölcsönös fejlõdés érdekében kihasználhatják mind a különbségeket, mind azokat a 20

20 MEGOSZTOTT MULTIKULTURÁLIS HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS hasonlóságokat, amelyek az eltérõ kultúrák párhuzamos együttélése és együttmûködése során alakulnak ki. Sok tudós úgy véli, hogy az internet konvergáló értékeket teremt, és az IKT telepítése és mûködtetése globális kontextusban nagyjából ugyanúgy mehet végbe, mint szûkebb, lokális viszonylatban (Couger et al. 2001). Mások felfogása szerint a kulturális aspektusok, az eltérõ üzleti és jogi környezet, a különbözõ nyelvek és a technológia más-más szintû elérhetõsége folytán ezen a téren is jelentõs különbségek vannak (Georgiadou Siakas 2007, Tractinsky Järvenpää 1995). Hofstede (2001) azt állítja, hogy a kultúra a hasonló szocializációs és oktatási folyamatok, valamint közös élettapasztalatok révén kondicionált emberek jellemzõ vonásainak összessége. Az antropológia mai álláspontja szerint a kultúra statikus, az alapvetõ értékek generációról generációra öröklõdnek, és ily módon csak lassan változnak. A szociológiai felfogás ezzel szemben úgy tartja, hogy a különféle értékek a társadalomban kölcsönhatásban állnak a változó gazdasági és politikai körülményekkel, tehát a kultúra dinamikus, és az interkulturális interakciók (Brannen Salk 2000), a többszörös kulturális hatások (Sackmann Phillips 2004) és a többszintû kulturális erõviszonyok (Leung et al. 2005) alapján folyó kulturális alkufolyamatok útján formálódik. Az alapvetõ értékek azonban változatlanok maradnak (Cray Mallory 1998). Hofstede és McRae (2004) azt állítják, hogy a személyiségjegyek biológiailag meghatározottak, és a kérdés szerintük inkább abban áll, hogy az egyéni személyiségjegyek (amelyeknek az összehasonlításával a pszichológia foglalkozik) és a kultúra (amit a társadalmak összehasonlításakor az antropológusok elemeznek) hogyan lépnek kölcsönhatásba az egyének és a társadalmi csoportok viselkedésének alakításában. Hangsúlyozzák, hogy a kultúra a viselkedésben manifesztálódó kollektív (vagyis az adott társadalmi csoport többségénél közös) attribútum. Az egyének a társadalomban olyanok, mint a fák az erdõben. Hofstede (1995) az egyének, a szervezeti kultúrák és a nemzeti kultúrák összehasonlítására irányuló tanulmányaiban a virágok, a csokrok és a kertek metaforáját használja. A kultúrák egészükben tekintve nem érthetõk meg az egyéni személyiségek dinamikájából (Hofstede McRae 2004), és csakis a társadalmi interakciók kontextusában vizsgálandók. Újabb kutatások arra utalnak, hogy a kommunikációt, a tudásmegosztást és a tanulást mélyrehatóan befolyásolják az érintettek kulturális értékei (Hambrick et al. 1998; Hofstede 2001, Hutchings Michailove 2004, Pfeffer Sutton 2000; Siakas Georgiadou 2003, 2006), és a kultúra teremti meg a kontextust a társadalmi interakcióhoz, miközben alakítja a tudás létrehozásának, legitimációjának és elosztásának folyamatát. (De Long Fahey 2000). Tsatsou (2005) komoly kritikát fogalmazott meg az EU jelenlegi politikájával kapcsolatban: szerinte az Európai Unió képtelen arra, hogy politikáját a tagállamok meglevõ kulturális sajátosságainak felismerésével, azokhoz alkalmazkodva alakítsa ki. Felteszi azt a kérdést, hogy a digitális megosztottság vajon kulturális szakadékot jelent-e, ami kihatással van az európai információs társadalom politikájára, szabályozására és egész jövõbeli fejlõdésére. Hangsúlyozza, hogy olyan európai politikára van szükség, amely számításba veszi minden egyes tagállam sajátos szociokulturális vonásait anélkül, hogy elveszítené átfogó jellegét és az EU egészére vonatkozó közös céljait. 21

Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban - bemutatkozik a NETIS-projekt

Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban - bemutatkozik a NETIS-projekt Pintér Róbert Információs társadalmi tanulmányok a gyakorlatban - bemutatkozik a NETIS-projekt A NETIS-projektről röviden A 2006-2008 között az Európai Unió Leonardo da Vinci-programjának támogatásával

Részletesebben

HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TANÍTÁSÁÉRT EGY NEMZETKÖZI PROJEKT TAPASZTALATAI

HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TANÍTÁSÁÉRT EGY NEMZETKÖZI PROJEKT TAPASZTALATAI HÁLÓZAT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TANÍTÁSÁÉRT EGY NEMZETKÖZI PROJEKT TAPASZTALATAI NETWORK FOR TEACHING INFORMATION SOCIETY EXPERIENCES OF AN INTERNATIONAL PROJECT Pintér Róbert Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6) PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ (számítógépes gyakorlat 6) építészlabor bevezető kurzus neve gesztor intézet építészeti intézet szak/képzés/tagozat építész/ba/nappali előadás/gyakorlat/labor (heti) 0/2/0 helye

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1.

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Vigh György: E-learning és multimédia -postás szemmel Networkshop 2005 -Szeged 2005.04.01. 1. oldal e-learning és multimédia postás szemmel

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Virtuális vállalatok, e-kormányzat, információs és kommunikációs technológiák

Virtuális vállalatok, e-kormányzat, információs és kommunikációs technológiák 1. Összefoglalás 2. Projektadatok 3. A projekt célrendszere 4. Indikátorok 5. Tananyagok 6. Sajtómegjelenés 1. Összefoglalás Az üzleti és a közigazgatási szféra egy-egy, napjainkban meghatározó területén

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak, Vállalkozásszervező Szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben