BIOLÓGIA 8. évfolyam

Átírás

1 A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN ÉS KOLLÉGIUMBAN Munkafüzet BIOLÓGIA 8. évfolyam Rebákné Németh Erzsébet Rebák Sándor TÁMOP /

2 TARTALOM A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata... 3 Általános bevezetés A bőr I A bőr II Mozgás I. csontok Mozgás II. csontváz Mozgás III. izomzat Légzés I Légzés II Légzés III Táplálkozás I Táplálkozás II Táplálkozás III Táplálkozás IV Keringés I Keringés II Idegi szabályozás* Érzékelés* I. látás Érzékelés II. Látás Érzékelés III. hallás Érzékelés IV. szaglás és ízlelés Érzékelés V. Bőrérzékelés Fogalomtár Források... 74

3 A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 3 -

4 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. levegőnyílás elzárása 2. gyufagyújtás 3. gázcsap megnyitása 4. gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 4 -

5 A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anyagok Robbanó anyagok Oxidáló anyagok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! - 5 -

6 A hypo esetében: R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 S 20 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46 S 50 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! Savval nem kezelhető! Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg használata kötelező Védőkesztyű használata kötelező Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! - 6 -

7 Alapelvek, célok: ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelőoktató munka feladata, célja sokrétű: általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása, készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása, a tudomány, a tudományos kutatásnak, mint társadalmi tevékenységnek a bemutatása, a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása, a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása, a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése, az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése, - 7 -

8 a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei, az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. Követelmények: A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat, jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosítanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett tapasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a folyamat, a jelenség feltételeit. A valóság megismerésének megközelítése a természettudományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok várható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket. A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudományos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérletezések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elméletek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az iskolában cselevő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozásának a módjait. A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben lévő kísérletek is sokoldalúak. A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a következő kritériumoknak kell megfelelni: céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, probléma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk, - 8 -

9 tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát, objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat ténylegesen a valóságot tükrözze, megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismétlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk, érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez

10 Bevezető feladat: A BŐR I. Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Az emberi bőr szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: hám, irha és bőralja. Elválaszt és összeköt, színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hőszabályozásban, kiválasztásban és az érzékelésben. A hámot többrétegű elszarusodott hámsejtek építik fel. Az alsó sejtsorban találhatók a festéktartalmú sejtek. A hámból nyúlnak alá a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek. A bőr középső rétege az irha. Nagyrészt lazarostos kötőszövet, melyben sok vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el. A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Sorold fel bőrünk rétegeit!. Mely szövetek építik fel őket?. Mi a bőr feladata?.. Mely képződmények köthetők a hámhoz? Melyik réteg felelős a tápanyagellátásért? 1. Kísérlet: Emberi hámszövet vizsgálata kész metszeten mikroszkóp, kész metszet: hámszövet, munkafüzet Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a hámszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Emberi hámszövet vizsgálata saját anyagon

11 mikroszkóp, hámszövetkaparék, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet Öltsétek ki a nyelveteket és a felső fogsorotokhoz szorítva húzzátok vissza! Majd vegyetek mintát a metszőfogaitok éléről! Az így szerzett kenetet tegyétek tárgylemezre, borítsátok le fedőlemezzel és vizsgáljátok meg mikroszkóp alatt! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. kísérlet: Hajszál vizsgálata kézi nagyítóval csipesz, hajszál, kézi nagyító, munkafüzet Húzzatok ki pár hajszálat! Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: Az ember bőre* három rétegre különíthető. A többrétegű hámszövetből* álló hámra, a nagyrészt lazarostos kötőszövetből felépülő irhára és a főként zsírszöveti* bőraljára. Az egyes rétegek sokrétű feladatot látnak el. Védenek a mechanikai, a kémiai hatásoktól, a káros napsugaraktól, a kiszáradástól, puhává teszik a bőrt és meggátolják a kórokozók bejutását. A bőrnek szerepe van a hőszabályozásban és érzékszervként is működik. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét!

12 Melyek a hámszövet jellemzői?. Vastagságuk szerint hogyan csoportosíthatjuk a hámszöveteket?.. Milyen összefüggés van a hámszövet felépítése és működése között?. Válassz ki a hámszövettípusok közül hármat és jellemezd azokat a táblázatban! A hámszövet típusa A szerv, amelyből származik Főbb jellemzői 2. feladat Rajzold le a metszőfogadról vett mintán látottakat! 3. feladat Készíts rajzot a nagyítóval megvizsgált hajszálról!

13 Bevezető feladat: A BŐR II. Olvasd el az alábbi szöveget és oldd meg a feladatokat! Az emberi bőr szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: hám, irha és bőralja. Elválaszt és összeköt, színt ad, védelmet nyújt, részt vesz a hőszabályozásban, kiválasztásban és az érzékelésben. A hámot többrétegű elszarusodott hámsejtek építik fel. Az alsó sejtsorban találhatók a festék tartalmú sejtek. A hámból nyúlnak alá a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek. A bőr középső rétege az irha. Nagyrészt lazarostos kötőszövet, melyben sok vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A legmélyebben a bőralja helyezkedik el. A lazarostos kötőszövetben több-kevesebb zsírszövetet találunk. Kösd össze az összetartozókat! hám irha bőralja vérér festéktartalmú sejtek zsírszövet faggyúmirigy elszarusodott hámsejtek verejtékmirigy Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!.. A hám festékanyaga a káros sugarak átjutását akadályozza meg... A faggyúmirigy váladéka vízhatlanná teszi a bőrt és véd a kiszáradástól... A hám laza rostos kötőszövetből épül fel... A bőr érzékszervként is működik... A bőr legvastagabb rétege a bőralja... A hám az erősen igénybevett helyeken megvastagodik... A légutakat csillós hám fedi... A hámszövetben sok a sejt közötti állomány

14 1. kísérlet: Ujjlenyomat készítése bélyegzőpárna, tinta, munkafüzet Öntsetek bőségesen tintát a bélyegzőpárnára! Nyomjátok mutató ujjatokat először a bélyegzőpárnára, majd a munkafüzet megfelelő helyére! Tanulmányozzátok a lenyomatot, keressetek rajta ismétlődő elemeket! Oldjátok meg a munkafüzet feladatait! 2. kísérlet: Ujjlenyomat előhívása vasháromláb, azbesztbetétes lángelosztó háló, borszeszégő, gyufa, főzőpohár, szűrőpapír, olló, vegyszeres kanál, kevés zsír tálkában, jódkristály Kenjétek be a mutatóujjatok ujjbegyét vékonyan zsírral! Majd kis darab szűrőpapírra készítsetek ujjlenyomatot! Tegyetek a szűrőpapírra vegyszeres kanállal az ujjlenyomat mellé jódkristályokat! Majd helyezzétek a vasháromláb azbesztbetétes lángelosztó hálójára! Borítsatok rá főzőpoharat! Borszeszégő lángjával hevítsétek a letakart szűrőpapírt! Egy kis idő elteltével vizsgáljátok meg, mi történt a főzőpohár alatt! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az ember bőre három rétegre különíthető. A többrétegű hámszövetből álló hámra, a nagyrészt lazarostos kötőszövetből* felépülő irhára és a főként zsírszöveti bőraljára. Az egyes rétegek sokrétű feladatot látnak el. Védenek a mechanikai, a kémiai hatásoktól, a káros napsugaraktól, a kiszáradástól, puhává teszik a bőrt és meggátolják a kórokozók bejutását. A bőrnek szerepe van a hőszabályozásban és érzékszervként is működik

15 Feladatok: 1. feladat Készítsd el az ujjlenyomatodat! Hasonlíts össze társad ujjlenyomatával!.. Miért tudja a hatóság azonosítani az embereket ujjlenyomatuk alapján?.. 2. feladat Írd le a jóddal előhívott ujjlenyomatod vizsgálata során szerzett tapasztalataidat!

16 Bevezető feladat: MOZGÁS I. CSONTOK Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és jellemezd a szöveteket a táblázatban! A szövet fajtája A sejtek alakja Az elhelyezkedése porcszövet csontszövet 1. kísérlet: Csontszövet* és porcszövet* vizsgálata mikroszkóp, kész metszetek: csontszövet, porcszövet, munkafüzet Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a csontszövet, majd a porcszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Csont anyagainak vizsgálata két csirkecsont, 10%-os sósavoldat főzőpohárban, csipesz, víz főzőpohárban, borszeszégő, gyufa vasháromláb, drótháló, munkafüzet

17 A vizsgálatot két csirkecsonttal végezzétek! Az egyiket áztassátok híg sósavoldatba egy napon keresztül! Miután az idő eltelt, csipeszszel emeljétek ki és vízzel mossátok le! Vizsgáljátok meg, mi történt vele! A másik csirkecsontot helyezzétek dróthálóra és hevítsétek borszeszégő lángjával, legalább húsz percig! Miután az idő eltelt, vízben hűtsétek le! Vizsgáljátok meg, mi történt vele! Próbáljátok eltörni! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az ember mozgás szervrendszere csontvázból és a csontokhoz tapadó izmokból áll. A több mint kétszáz csontból álló csontváz támasztja és szilárdítja szervezetünket és védi belső szerveinket. Támasztószöveteink a csont- és porcszövetek. Csontszövetünk szilárdságát a benne lévő 70%-nyi szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a 30 %- nyi szerves anyagoknak köszönheti. A csontsejtek soknyúlványúak, szilvamag alakúak és egyesével állnak. A porcszövet sejtjei gömbölydedek, nyúlvány nélküliek és többnyire csoportosan helyezkednek el. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a mikroszkóppal megvizsgált szövetféleségeket! porcszövet csontszövet 2. feladat Mi történt a sósavban áztatott és a hevített csirkecsonttal?

18 Mi a tapasztaltak magyarázata? feladat A gyermekek csontjaiban 45% a víz, 45% a szerves anyag, 10 % az ásványi só. Az idős emberek csontjaiban 40% a víz, 40% a szerves anyag és 20% az ásványi só. Hasonlítsd össze oszlopdiagramon az értékeket! Elemezd a különbségek következményét!

19 Bevezető feladat: MOZGÁS II. CSONTVÁZ Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Húzd alá azokat az állításokat, amelyek nem igazak az emberi csontvázra! 1. Csontjaihoz tapadnak a vázizmok. 2. A bordák ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. 3. A bordák egy része a szegycsonthoz kapcsolódik. 4. Része a koponya. 5. A koponyában nincs ízület. 6. A keresztcsonti csigolyák összenőttek. 7. Mindegyik csont megszakított összeköttetéssel kapcsolódik a másikhoz. 8. A gerincoszlop csigolyákból áll. 9. A felső és alsó végtag felépítése hasonló. 10. Minden csigolyához borda kapcsolódik. 1. kísérlet: A csontkapcsolatok megfigyelése emberi csontváz, munkafüzet Vizsgáld meg az emberi csontvázon a csontkapcsolatokat! Rajzold le a munkafüzetbe a csontkapcsolatok különböző típusait, a csontvázon látottakat alapján! 2. kísérlet: Csirkeszárny vizsgálata csirkeszárny, bonctál, olló, szike, csipesz, munkafüzet Vigyázva szedjétek le a bőrt és az izmokat (húst) a csirkeszárnyról! Vizsgáljátok meg a könyökízület szerkezetét! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

20 Elméleti ismeretek: Az ember mozgás szervrendszere csontvázból* és a csontokhoz tapadó izmokból áll. Az emberi csontváz csontjai folyamatos vagy megszakított összeköttetéssel kapcsolódnak egymáshoz. Folyamatos összeköttetést biztosít a varrat, a porcos kapcsolódás és a csontöszszenövés. A mozgatható csontok megszakított összeköttetéssel, ízülettel* kapcsolódnak egymáshoz. Feladatok: 1. feladat Vizsgáld meg az emberi csontvázon a csontkapcsolatokat! Rajzold le különböző típusait a csontvázon látottakat alapján! Készíts rajzot egy ízületről, nevezd meg a részeit! Írj példát folyamatos csontkapcsolatokra! varrat:

21 összenövés:... porcos kapcsolódás: feladat Figyeld meg a csirkeszárny részeit! Rajzold le a látottakat!

22 Bevezető feladat: MOZGÁS III. IZOMZAT Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt! 1. Az egyik alkarcsont. 2. A mozgatható csontok kapcsolódási módja. 3. A legnagyobb csontunk. 4. Összehúzódásra és elernyedésre képes. 5. A keresztcsonti csigolyák kapcsolata. 6. A koponya csontjaira jellemző kapcsolat. 7. Passzívan vesz részt a mozgásban 1. kísérlet: Simaizomszövet és harántcsíkolt izomszövet összehasonlítása mikroszkóp, kész metszetek: simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet, munkafüzet Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek a simaizomszövet majd a harántcsíkolt izomszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe!

23 2. kísérlet: Ínszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: ínszövet, munkafüzet Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az ínszövet metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyeléseket! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A mozgás izmok segítségével történik. Az izomszövet sejtjei összehúzódásra és elernyedésre képesek. A harántcsíkolt izomszövet* alapegységei az izomrostok. Hosszú sejtjeinek plazmájában hosszirányban helyezkednek el a vékony izomfonalak. Mikroszkóp alatt vizsgálva az izomrostok haránt irányban csíkozottnak látszanak. A simaizomszövet* megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. Plazmájukban találhatók az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak, elrendeződésük kevésbé szabályos. Az ínszövet* nagy részét szorosan egymás mellé rendeződött kötőszöveti rostok alkotják. A tömött rostnyalábok között szárnyas ínsejtek helyezkednek el. Feladatok: 1. feladat Készíts rajzot a simaizomszövetről és a harántcsíkolt izomszövetről! simaizomszövet Milyen egységek építik fel az izomszöveteket! harántcsíkolt izomszövet. Honnan kapta nevét a harántcsíkolt izomszövet?

24 2. feladat Hasonlítsd össze a két izomféleséget! Írd a számokat a megfelelő helyre! simaizomszövet harántcsíkolt izomszövet 1. Összehúzódásra és elernyedésre képes. 2. A vázizomzatunk fő tömegét alkotja. 3. Összehúzódása gyors és erőteljes. 4. Belső szerveink izomzata. 5. Alapegysége az izomrost. 6. Lassú, szünet nélküli mozgás jellemzi. 7. Alapegysége az izomsejt. 8. Nagy erőfeszítésre 9. képes 10. A szervezet mozgását biztosítja. 11. Hamar elfárad. 3. feladat Készíts rajzot a megfigyelt ínszövetről!

25 Írj igaz állításokat az ínszövetről!

26 LÉGZÉS I. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Kövesd végig a levegő útját az orrüregtől a légzőfelületig! 1. kísérlet: Légzésszám mérése stopperóra, munkafüzet Stopperóra segítségével mérjétek meg, hogy egy perc alatt hányszor vesztek levegőt! Végezzetek húsz guggolást és újra mérjétek meg az egy perc alatti légzésszámot! 2. kísérlet: A tüdő levegő-befogadó képességének mérése kétliteres műanyagpalack, üvegkád, víz, gumicső, alkoholos filc, vízmérőedény, munkafüzet A műanyagpalackot töltsétek meg színültig vízzel és zárjátok le kupakkal! A vízzel telt palackot szájával lefelé állítsátok bele egy vízzel megtöltött üvegkádba, és a víz alatt csavarjátok le róla a kupakot! A gumicső egyik végét a víz alatt vezessétek be a palackba! A másik végén keresztül egy levegővételnyi levegőt fújjatok a műanyagpalackba! Ezután állítsátok függőlegesre a palackot és jelöljétek meg az oldalán filctollal a benne lévő levegő és víz határfelületét! Öntsétek ki a palackból a vizet, és a filctollas jelölés magasságáig ismét töltsétek meg vízzel. Majd a vizet öntsétek vízmérőedénybe és

27 állapítsátok meg térfogatát! Ez a térfogat az egy levegővételnyi levegő térfogata 3. kísérlet: A kilégzési levegő vizsgálata kisméretű lombik, gumicsőcső, félliteres üveg, alufólia, szívószál, stopperóra, meszes víz, gyertya, gyufa, munkafüzet Egy kisméretű lombikba tegyetek frissen készült meszes vizet! Gumicsövön keresztül óvatosan fújjatok bele levegőt néhány percen át! Mi történik a meszes vízzel? A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben! Tegyetek egy égő gyertyát egy félliteres üvegbe, majd fedjétek le a nyílását alufóliával! Mérjétek meg stopperórával, hány másodperc alatt alszik el a láng! Ezután fújjatok szívószálon át hússzor a lefedett üvegbe, majd helyezzétek bele óvatosan az égő gyertyát, és újra zárjátok le az üveget! Mérjétek meg stopperórával, hogy most mennyi idő alatt alszik el a gyertya! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A légzés*gázcsere, amely a légzőszervrendszer segítségével történik. Az orrüregen beáramló levegő a garaton, gégén keresztül a légcsőbe jut. A légcső két főhörgőben folytatódik, amelyek a jobb és bal tüdőfélbe vezetnek. A főhörgő hörgőkre, hörgőcskékre ágazik tovább. A hörgőcskékhez szőlőfürtszerű léghólyagok kapcsolódnak. Ezek fala adja a légzőfelületet*

28 Feladatok: 1. feladat Rögzítsd a táblázatban, hányszor vettél levegőt egy perc alatt nyugalomban és húsz guggolás után! Nyugalomban Húsz guggolás után légvételek száma 2. feladat Mennyi volt az egy levegővételnyi levegőd térfogata? Hasonlítsd össze társaidéval! 3. feladat Mi történt a meszes vízzel a befújt levegő hatására? Hány másodperc alatt alszik el a láng, ha égő gyertyát egy félliteres üvegben teszünk, majd lefedjük a nyílását? Mérd meg hogy húszszori befúvás után, mennyi idő alatt alszik el a láng? Méréseid eredményét rögzíts a táblázatban! Első mérés Hússzori befúvás utáni mérés... sec sec Mi a különbség oka?

29 Bevezető feladat: LÉGZÉS II. Nevezd meg a légzőszervrendszer szerveit! 3. ábra 1. kísérlet: A Donders-féle tüdőmodell másfél literes műanyagpalack, dugóhúzó, két léggömb, szívószál, szigetelőszalag, gyurma, kés, munkafüzet Egy másfél literes műanyagpalackot késsel vágjatok ketté keresztben! Azzal a részével dolgozzatok tovább, amelyiken a kupakja van! Egy levágott szájú léggömböt húzzatok rá a műanyagpalack vágási nyílására! Erősítsétek rá szorosan szigetelő szalaggal! Dugóhúzóval fúrjatok lyukat a palack kupakja közepére! Egy szívószálat dugjatok bele egy léggömbbe úgy, hogy a fele kiálljon, és erősítsétek rá szigetelő szalaggal! Most a szívószálat vezessétek át a kupakra fúrt lyukon és tömítsétek az esetleges réseket gyurmával! Ezután a kupakba rögzített léggömböt dugjátok bele a műanyag palackfélbe és a kupakot jó erősen csavarjátok rá! Ezután működtessétek a Donders-féle tüdőmodellt! A műanyagpalack aljára rögzített léggömb közepét megcsípve húzzátok jól lefelé, majd engedjétek vissza! Figyeljétek meg, mi történik a palackban lévő léggömbbel! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

30 2. kísérlet: Mellkaskerület mérése mérőszalag, munkafüzet Vegyél egy mély levegőt, a társad pedig mérje meg a mellkasod kerületét mérőszalaggal! Végezzétek el a mérést erőteljes kilégzés után is! Majd cseréljétek meg a szerepeket, és úgy is végezzétek el a méréseket! Az eredményeket rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, kupolája a hasüreg felé mozdul, a mellkas ürege megnövekszik. Kilégzéskor az izmok elernyednek, a rekeszizom a mellüregbe domborodik, a mellüreg szűkül. Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a Donders-féle tüdőmodell működését, majd válaszolj a kérdésekre! 4. ábra Mit tapasztalsz? Mely szerveinknek felel meg a műanyag palack aljára rögzített léggömb és a palackban lévő léggömb?

31 2. feladat A mellkaskerület méréseinek eredményeit rögzítsd a táblázatban! Mellkaskerület saját társ centiméter belégzéskor erőltetett kilégzéskor Elemezd a mérések eredményét! Hasonlítsd össze egy aktívan sportoló és egy nem sportoló társad adatait! Milyen következtetést tudsz levonni?

32 LÉGZÉS III. Bevezető feladat: Gyűjtsd össze a dohányzás rövid- és hosszú távú hatásait! rövidtávú hatások: hosszú távú hatások: 1. kísérlet: A dohányzás során keletkezett káros anyagok kimutatása kétliteres puha műanyagpalack, vatta, gyurma, két centi hosszú gumicső, egy szál cigaretta, gyufa, kancsóban víz, pohár, munkafüzet Egy kétliteres puha műanyagpalackba töltsetek pár ujjnyi vizet. Tegyetek vattát az üveg szájába, majd gyurmával szorosan zárjátok le! Egy szál cigaretta füstszűrős végére húzzatok szorosan két centi hosszú gumicsövet! A palack gyurmasapkájába mélyítsetek lyukat és nyomjátok bele a gumicsőbe foglalt cigarettavéget! Most préseljétek ki a levegőt a palackból! Ezután nyitott ablaknál gyújtsátok meg a cigarettát és pumpáljátok a palackot kézzel, míg a cigaretta végig nem ég! Negyedóra elteltével vizsgáljátok meg a vattadugót és a palackból pohárba kitöltött vizet! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

33 2. kísérlet: Erőltetett kilégzés vizsgálata léggömbök, stopperóra, mérőszalag, munkafüzet A kis csoport minden tagja fújjon fel minél nagyobbra egy-egy léggömböt! Egyenként mérjétek az időt stopperórával! Mérjétek meg a felfújt léggömbök kerületét mérőszalaggal! Kinek sikerül a legrövidebb idő alatt, a legnagyobbra felfújni léggömbjét? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A dohányfüstben nagyon sok egészségre ártalmas anyag van. Közéjük tartozik a nikotin, a szén-monoxid és a kátrány. Mindezek hatására a légzőszervrendszerben különböző betegségek alakulhatnak ki. A dohányfüst a nemdohányzókat is veszélyezteti, hiszen akaratuk ellenére beszívják a káros anyagokat! Feladatok: 1. Elemezd a következő ábrát! Fogalmazd meg, mit tudtál leolvasni róla! 5. ábra

34 Mi a vitálkapacitás? Írd le négy lépésben a belégzés, majd a kilégzés folyamatát! Belégzés: Kilégzés: feladat A dohányzás során keletkezett káros anyagok kimutatását szolgáló kísérlet után fogalmazd meg tapasztalataidat! Mit nevezünk passzív dohányzásnak? Miért káros az egészségre? Fogalmazz meg hasznos tanácsokat, amelyekkel megvédheted légzőszervrendszered egészségét!

35 feladat Kinek sikerült a legrövidebb idő alatt, a legnagyobbra felfújni léggömböt? A legrövidebb:. s A léggömb kerülete:.. cm

36 TÁPLÁLKOZÁS I. Bevezető feladat: Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és válaszolj a kérdésekre! Csoportosítsd a tápanyagokat a megadott szempontok szerint! Szerves Szervetlen Különítsd el a szerves tápanyagokat szerepkörük szerint! Sorolj fel ásványi anyagokat! 1. kísérlet: Fehérjék hőérzékenysége hígított tojásfehérje, szemcseppentő, kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, munkafüzet Tojásfehérje oldatból 4-5 cseppet tegyetek kémcsőbe és enyhén melegítsétek! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Fehérje kimutatása tej, kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, munkafüzet Töltsetek kémcsőbe tejet! Melegítsétek borszeszégő felett! Figyeljétek a változásokat! Hasonlítsátok össze az eredményt az előző kísérletben történtekkel! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

37 3. kísérlet: Zsír, olaj kimutatása dióbél, írólap, munkafüzet Írólapot dörzsöljetek erősen dióbéllel! Ezután az írólapot tartsátok a fény felé? Mi történt? A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az élelmiszerekből álló táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat* tartalmaz. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok, szervetlenek az ásványi anyagok és a víz. A fehérjék főként a sejtek építőanyagai, a szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok. Legnagyobb energiatartalmú fűtőanyagaink a zsírszerű anyagok. Legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor és a vas. A víz fontos sejtalkotó és egyben közege a szervezetben lejátszódó jelenségeknek. Feladatok: 1. feladat Mit tapasztaltál, amikor a tojásfehérje oldatot enyhén melegítetted? Miért nagyon veszélyes a 40 fok feletti láz? 2. feladat Mi történt a kémcsőben melegített tejjel?

38 3. feladat Mit tapasztaltál, miután a dióbelet szétdörzsölted az írólapon?

39 Bevezető feladat: TÁPLÁLKOZÁS II. Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!.. A táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz... Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok... A fehérjék elsősorban fűtőanyagok... A zsírszerű anyagok a sejtek építőanyagai... Az ásványi anyagok és a víz szervetlen tápanyagok... A szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok. 1. kísérlet: Keményítő kimutatása keményítő-oldat, burgonya gumója, Lugol-oldat, kés, kémcső, kémcsőfogó, szemcseppentő, borszeszégő, munkafüzet Töltsetek meg félig egy kémcsövet keményítőoldattal! Cseppentsetek hozzá Lugol-oldatot! Figyeljétek meg mi történt! Ezután borszeszégő felett melegítsétek a kémcső tartalmát! Figyeljétek meg, mi történik! Cseppentsetek burgonyagumó frissen vágott felületére Lugololdatot! Figyeljétek meg, mi történik! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Keményítő kimutatása élelmiszerekben szemcseppentő, kenyér, tejföl, zsír, főtt tojás, kifli, Lugol-oldat, munkafüzet

40 Cseppentsetek Lugol-oldatot különböző élelmiszerekre! Melyiknél mutat keményítőtartalmat? A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! 3. kísérlet: Cukortartalom kimutatása szemcseppentő, vércukormérő-csíkok, tej, kakaó, gyümölcslé, kóla, ásványvíz, munkafüzet Cseppentsetek vércukormérő tesztcsíkjára sorban a megvizsgálni kívánt folyékony anyagokból (tej, kakaó, gyümölcslé, kóla, ásványvíz)! Olvassátok le cukortartalmuk értékét! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az élelmiszerekből álló táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok, szervetlenek az ásványi anyagok és a víz. A fehérjék főként a sejtek építőanyagai, a szénhidrátok elsősorban fűtőanyagok. Legnagyobb energia tartalmú fűtőanyagaink a zsírszerű anyagok. Feladatok: 1. feladat Milyen színváltozást tapasztaltál a cseppentés után a kémcsőben és a burgonyagumó felszínén? Mit tapasztaltál a keményítőoldat megmelegítésekor? Mi okozza a színváltozást a melegítéskor?

41 Mi a keményítő élettani szerepe? 2. feladat Melyik élelmiszer tartalmazott keményítőt? Rögzítsd a táblázatba tapasztalataidat! Élelmiszer Kenyér Tejföl Zsír Főtt tojás Kifli Elszíneződés 3. feladat A mérések elvégzése után rögzítsd a táblázatba tapasztalataidat! Élelmiszerek Cukortartalom Tej Kakaó Gyümölcslé Kóla Ásványvíz

42 Bevezető feladat: TÁPLÁLKOZÁS III. Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és válaszolj a kérdésekre! Mely folyamatokat értjük a táplálkozás alatt? Melyek az emésztőszervrendszer részei? Egészítsd ki a következő táblázatot! A mirigy neve Váladéka Szerepe nyálmirigyek hasnyálmirigy epe bélnedv fehérjebontás 1. kísérlet: A nyál keményítőbontó hatása nyálminta, keményítőoldat, Lugol-oldat, szemcseppentő, óraüveg, fehér csempelap, üvegbot, munkafüzet Csoportotok minden tagjától vegyetek nyálmintát óraüvegre! A mintákhoz egyenként adjatok szemcseppentővel 2-2 ml keményítőoldatot! Egy-egy fehér csempelapra üvegbot segítségével vegyetek két percenként, összesen öt alkalommal mintát az óraüvegről! Minden mintavétel után a mintát vizsgáljátok meg egy-egy csepp Lugololdattal! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben!

43 2. kísérlet: Emberi nyál vizsgálata nyálminta, óraüveg, szemcseppentő, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, papírtörlő, munkafüzet Óraüvegre csorgassatok kevés nyálat! Figyeljétek meg külső tulajdonságait! Majd egy kis nyálat szemcseppentővel tegyetek tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel, és vizsgáljátok meg mikroszkóp alatt! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! 3. kísérlet: Emberi nyál kémhatása nyálminta, óraüveg, indikátorpapír, alma, keksz, csokoládé, joghurt, munkafüzet Csoportotok négy tagjától vegyetek nyálmintát óraüvegre és indikátorpapírral állapítsátok meg kémhatását! Ezután a csoport tagjai fogyasszanak el különböző élelmiszereket (alma, keksz, csokoládé, joghurt)! Evés után, várjatok néhány percet és másodszor is vegyetek nyálmintát mindenkitől! Az új mintákon is végezzétek el a kémhatásmérést! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A táplálkozás* folyamatait, a táplálékfelvételt, az emésztést, a felszívódást és a szükségtelen anyagok leadását az emésztőszervrendszer végzi. Részei a tápcsatorna és a hozzákapcsolódó emésztőmirigyek*. A tápcsatorna előbélre, középbélre és az utóbélre tagolódik. A szájüregben a nyálmirigyek által termelt nyál megkezdi a szénhidrátok bontását. A gyomormirigyek gyomornedve fehérjebontó hatású. A középbélbe önti váladékát a máj. Az általa termelt epe a nagy zsírcseppeket kicsikre aprózza. Ugyancsak a középbél első szakaszába kerül a hasnyálmirigy váladéka, a hasnyál, ami mind a három fontos tápanyagunkat bontja. Az emésztést a bélnedv fejezi be, amely szintén képes mindhárom fontos tápanyagunk lebontására. A

44 vékonybélben történik a felszívódás. A vastagbélben a víz és ásványi anyagok visszaszívódása és a székletté kialakulása zajlik. Feladatok: 1. feladat Mi a lényege a Lugol-próbának? Milyen a keményítő-jód komplex színe? Miért csökken a nyál hatására az idő múlásával az indigókék szín intenzitása? Hogyan lehetne kísérlet nélkül is meggyőződni a nyál szénhidrát bontó hatásáról? A tejfölt egyes piaci kofák úgy dúsítják, hogy abba keményítőt kevernek. Hogyan lehet leleplezni a csalást?

45 2. feladat Jellemezd a nyál külső tulajdonságait (szín, szag, állag)! Rajzold le a mikroszkóp alatt megvizsgált nyálat! 3. feladat Jegyezzük fel a friss nyál indikátorral mért adatai!. A mérés adatait rögzítsétek a táblázatban! Melyik élelmiszer elfogyasztása után mértétek a legmagasabb ph értéket! Tanulók A friss nyálminta ph-ja Elfogyasztott élelmiszer A második nyálminta ph-ja 1. alma 2. keksz 3. csokoládé 4. joghurt

46 Bevezető feladat: TÁPLÁLKOZÁS IV. Miért fontos az egészséges táplálkozás? Fogalmazz meg táplálkozási tanácsokat! 1. kísérlet: Az epe szerepe két kémcső, szemcseppentő, főzőpohárban víz, az epét helyettesítő folyékony mosogatószer, főzőpohárban étolaj, munkafüzet Vegyetek két kémcsövet! Az egyikbe töltsetek 5 cm 3 vizet, a másikba 4 cm 3 vizet és 1 cm 3 mosogatószert! Mindkét kémcsőbe szemcseppentővel csepegtessetek csepp étolajat, majd rázzátok alaposan össze azokat! Figyeljétek meg a történéseket a kémcsövekben! Majd hagyjátok állni néhány percig a kémcsöveket, és ismét vizsgáljátok meg őket! A tapasztalatokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. gyakorlat: Táplálékpiramis készítése munkafüzet A gyakorlat leírása: A táplálékpiramis* a főbb élelmiszercsoportok fogyasztásának mennyiségi viszonyait mutatja be. A munkafüzetedben készíts a megadott élelmiszerekből táplálékpiramist! Elméleti ismeretek: A táplálék felvételt, az emésztést, a felszívódást és a szükségtelen anyagok leadását az emésztőszervrendszer végzi. Részei a tápcsatorna és a hozzákapcsolódó emésztőmirigyek. A tápcsatorna előbélre, középbélre és utóbélre tagolódik. Az emésztőmirigyek vá

47 ladékai a fontos tápanyagokat bontják. A vékonybélben befejeződik az emésztés, megtörténik a felszívódás. Fontos az egészséges táplálkozás hogy szervezetünk minden tápanyaghoz hozzájusson. Feladatok: 1. feladat Hasonlítsd össze a két kémcsőben lejátszódó folyamatot! Az rajzon ábrázold, majd írd le, hogy mi történt!.. 1 cm 3 5 cm 3 összerázás 4 cm 3. kiindulás eredmény 2. feladat A felsorolt élelmiszerekből állíts össze táplálékpiramist! Vedd figyelembe az egészséges táplálkozás szabályait! banán, rozskenyér, tej, alma, müzli, dobostorta, sárgarépa, csirkecomb, sajt, paradicsom, rizs, káposzta, tojás, burgonya, hal, felvágott

48 Bevezető feladat: KERINGÉS I. Tanulmányozd a következő táblázatot, majd válaszolj a kérdésekre! Sejtes elemek Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek Vérlemezkék Alakjuk ovális, korong gömb alakú ovális vagy csillag Színük piros színtelen rózsaszín Számuk 5 millió/mm3 6-8 ezer/mm ezer/mm3 Sejtmagjuk nincs van nincs Feladatuk oxigénszállítás belső védekezés véralvadás Melyek a vér sejtes elemei? Melyikből van a legtöbb egy mm 3 vérben? Melyiknek köszönhetjük a kórokozók leküzdését? Mi a szerepe a vérlemezkéknek? Melyik veszi fel a tüdőben az oxigént? 1. kísérlet: Pulzus mérése stopperóra, munkafüzet Szorítsd egyik kezed középső három ujját a másik kezed csuklójának belső felszínére! Rövid idő múlva érezni fogod verőered lüktetését. Ez a pulzus*. Mérd meg stopperóra segítségével a percenkénti

49 pulzusszámodat! Végezz 15 guggolást és ismételd meg a mérést! Tapasztalataidat rögzítsd a munkafüzetben! 2. kísérlet: Vérnyomásmérés vérnyomásmérő, munkafüzet A kísérlet leírása Három társad tegye szabaddá felkarját, ügyelve arra, hogy a feltűrt ruhaujj a vérkeringésüket ne szorítsa el! Mérd meg társaid vérnyomását vérnyomásmérővel! A mérést lehetőleg csendes környezetben végezd, közben osztálytársaid se beszéljenek! A mérést szív magasságában, ülő helyzetben végezd! Kis idő elteltével a kijelzőn megjelenik a vérnyomás* értéke. Ezután társaid végezzenek gimnasztikai gyakorlatokat pár percig! A fizikai terhelés után is mérd meg társaid vérnyomását, és hasonlítsd össze a nyugalmi állapotukban mért értékekkel! Elméleti ismeretek: A keringés szervrendszerét a szív, a hozzákapcsolódó erek és az azokban keringő vér alkotják. A vér feladata az anyagszállítás. Tápanyagokat, oxigént, hormonokat juttat el a sejtekhez, és elszállítja onnan a CO 2 -ot és a bomlástermékeket. Szerepe van még a kórokozókkal szembeni védekezésben is. A vér folyékony kötőszövet, sejtekből és sejtközötti állományból áll. Sejtes elemei a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Sejtközötti állománya a vérplazma. Feladatok: 1. feladat A pulzusmérés során szerzett tapasztalataidat rögzítsd a táblázatba! Pulzusom nyugodt állapotban Pulzusom guggolások után Mi a pulzus?

50 Mire következtethetünk a pulzusszámból?... Mennyi egy egészséges ember pulzusszáma percenként?. Hogyan változott a pulzusszám 15 guggolás után? 2. feladat A vérnyomásmérés tapasztalatait foglald táblázatba! Osztálytársaim Vérnyomás nyugodt állapotban Vérnyomás terhelés után Mi a vérnyomás? Mennyi egy egészséges ember vérnyomása? Ha egy férfi vérnyomása 190/100, akkor milyen betegségben szenved? Mi lehet az oka?

51 KERINGÉS II. Bevezető feladat: Tanulmányozd a következő táblázatot, majd oldd meg a feladatokat! Sejtes elemek Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek Vérlemezkék Alakjuk ovális, korong gömb alakú ovális vagy csillag Színük piros színtelen rózsaszín Számuk 5 millió/mm ezer/mm ezer/mm 3 Sejtmag nincs van nincs Feladatuk oxigénszállítás belső védekezés véralvadás Egészítsd ki a táblázat alapján a következő szöveget! A vér sejtes elemei a.., a fehérvérsejtek és a... Egy mm 3 vérben legtöbb a..., legkevesebb a.. van. A fehérvérsejteknek sejtmagjuk.. A vérlemezkék felelősek a.. A szervezetbe kerülő kórokozók leküzdése a.. feladata. A vörösvérsejtek az... szállításában vesznek részt. Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!.. A vér folyékony kötőszövet... A vörösvérsejteknek nincs sejtmagjuk... A vérsejt közötti állománya a vérlemezke... A fehérvérsejtek színtelenek... A vérlemezkék gömb alakúak... A vér szervezetünk második védelmi vonala. 1. kísérlet: Emberi vér vizsgálata mikroszkópok, kész metszet: emberi vérkenet, munkafüzet

52 Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az emberi vérkenet kész metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Véralvadási idő egyszer használatos tű, fertőtlenítő kendő, szűrőpapír, munkafüzet Fertőtlenítsd az ujjbegyedet és finoman szúrd meg a tűvel! A kiserkenő vért kb. 30 másodpercenként szűrőpapírral itasd le! Az időt stopperrel mérd, azt csak akkor állíts le, amikor háromszor egymás után is száraz maradt a szűrőpapír! A tapasztalatot rögzítsd a munkafüzetben! 3. kísérlet: Vércukorszínt meghatározása egyszer használatos tű, fertőtlenítő kendő, vércukorszintmérő, tesztcsík Helyezzétek be a tesztcsíkot a vércukorszintmérő csíktartójába! A kijelzőn néhány másodperc múlva megjelenik egy villogó vércseppszimbólum, jelezve, hogy a cseppentés következik. Fertőtlenítsd társad ujjbegyét és finoman szúrd meg a tűvel! Majd a reagensmezőre cseppents egy kis vért! Olvasd le a vércukorszint értékét! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A keringés szervrendszerét a szív, a hozzákapcsolódó erek és az azokban keringő vér alkotja. A vér feladata az anyagszállítás. Tápanyagokat, oxigént, hormonokat juttat el a sejtekhez és elszállítja onnan a CO 2 -ot és a bomlástermékeket. Szerepe van még a kórokozókkal szembeni védekezésben is. A vér folyékony kötőszövet, sej

53 tekből és sejtközötti állományból áll. Sejtes elemei a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Sejtközötti állománya a vérplazma Feladatok: 1. feladat Figyeld meg először kisebb, majd nagyobb nagyítással a vér sejtes elemeit! Megfigyeléseidről készíts rajzot! 2. feladat Mennyi idő kellett a véralvadáshoz? Melyik sejtalkotó felelős a véralvadásért? 3. feladat Mennyi volt a vércukorszínt értéke? Mennyi egy egészséges ember éhnyomorra mért vércukorszintje? A mért érték az egészséges határértékek között volt-e? Melyik belső elválasztású mirigyünk felelős a normál vércukorszintért?

54 Bevezető feladat: IDEGI SZABÁLYOZÁS* Olvasd el figyelmesen az elméleti ismeretek szöveget és oldd meg a feladatot! Hasonlítsd össze a feltétlen és feltételes reflexeket! Írd a számokat a megfelelő helyre! feltétlen reflex:. feltételes reflex: 1. velünk született 2. egy inger váltja ki 3. akaratlagos 4. akaratunktól független 5. központja általában a gerincvelő 6. több inger kapcsolódik össze 7. tanult folyamat 8. központja többnyire az agyvelő 1. kísérlet: Emberi idegszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet Állítsátok be a mikroszkópot a vizsgálathoz! Helyezzétek az emberi idegszövet kész metszetét a tárgyasztalra és rögzítsétek! Végezzétek el a mikroszkópi megfigyelést! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Gerincvelő keresztmetszet elemzése gerincvelő keresztmetszet makett, munkafüzet

55 Tanulmányozzátok az idegrendszer alacsonyabb központja, a gerincvelő makettjét! A megfigyelteket rögzítsétek a munkafüzetben! 3. kísérlet: Térdreflex vizsgálata szék, reflexkalapács, munkafüzet Valamelyik társad üljön le egy székre! Egyik lábát behajlított állapotban lazán vesse keresztbe a másikon! Mérj egy határozott közepes erősségű ütést, reflexkalapáccsal, térdkalács alatti inára! Figyeld meg, mi történik! A tapasztalatot rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Életfolyamataink legfőbb irányítója az agyvelőből és a gerincvelőből álló központi idegrendszer. Hozzá kapcsolódik a szervezetünket átszövő idegekből* és dúcokból felépülő környéki idegrendszer. A szervezet ingerekre* adott válasza a reflex*. A feltétlen reflexet* egy inger váltja ki, akaratunktól független és velünk született. Központja általában a gerincvelő. Alacsonyabb rendű idegi működés, ilyen például a térdreflex. A feltételes reflex* több inger hatására létrejövő akaratlagos, tanult folyamat. Központja általában az agyvelő Feladatok: 1. feladat Vizsgáld meg az idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseidről készíts rajzot!

56 2. feladat Tanulmányozd az idegrendszer alacsonyabb központja, a gerincvelő makettjét! Elemezd felépítését! Hogyan helyezkedik el a fehér- és a szürkeállomány? Figyeld meg a ki- és belépő idegeket! Megfigyeléseidet rögzítsd a gerincvelőt ábrázoló rajz mellé! 3. feladat Milyen reflexválaszt tapasztaltál, amikor a reflex kalapáccsal a társad térdkalács alatti inára ütöttél? Hol van e reflex központja?. Mi a térdreflex élettani funkciója? Ismertesd a reflexívet! Nevezd meg a számokkal jelölt részeket! ábra

57 Bevezető feladat: ÉRZÉKELÉS* I. LÁTÁS Olvasd el a következő szöveget! Az ott szerzett információk alapján lásd el magyarázó szöveggel az alatta lévő ábrát! 7. ábra.. 1. kísérlet: Szemünk alkalmazkodó képessége munkafüzet Olvasd el az alábbi szöveget úgy, hogy egyre közelebb tartod a munkafüzetet a szemedhez! Mérd meg azt a távolságot, ahonnan még tisztán látod a betűket! Mérd meg azt is, milyen messze tudod tartani a szemedhez a szöveget, hogy még olvasni tudd! Végezd el az előző kísérleteket és a méréseket mindkét szemedre külön-külön! A mérés közben a másik szemed csukd be! Tapasztalataidat rögzítsd a munkafüzetben! Érzékszerveink segítségével fogjuk fel a külvilág ingereit. A funkciónak megfelelő receptorsejtek az ingert ingerületté alakítják. Az érző idegrostok elvezetik az agykéreg megfelelő központjába, ahol kialakul az érzet

58 2. kísérlet: Vakfolt kimutatása munkafüzet Takard le finoman jobb tenyereddel jobb szemed! Emeld az ábrát bal kezeddel szemmagasságba, és bal szemeddel figyeld az ábrán a keresztet! Fejedet merőleges irányban lassan közelítsd az ábra felé! Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzetben! 3. kísérlet: Színtévesztés munkafüzet 8. ábra Nézd meg az alábbi ábrát! Milyen alakzatot látsz a közepén? Tapasztalatodat rögzítsd a munkafüzetben! 9. ábra