Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Átírás

1 Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Eleveniszapos szennyvíztisztítás A szennyezőanyag eltávolítási hatékonyság az utóülepítőben kialakuló hidrodinamikai viszonyoktól és az eleveniszap ülepedési tulajdonságaitól függ A fázisszétválasztás hatékonysága, az utóülepítők mérete, kialakítása a teljes tisztítótelep hidraulikai vagy biológiai teljesítményét meghatározza Iszapfelúszás gyakori probléma Fázisszétválasztás hatékonyságának növelése: Az utóülepítő medence szerkezeti átalakítása Flokkulálószerek adagolása Utótisztítás A gravitációs ülepítés helyettesítése (flotálás, szűrés v. más MBR) 1

2 Membrántechnológia fejlődése 1960-as évek: Utóülepítők kiegészítésére/kiváltására ultraszűrés (2-50 nm pórusátmérőjű membránon) - membránszűrés mint harmadik fokozatú tisztítás Biológiai módszerek és a membrán technológia kombinációja - membrán bioreaktorok (MBR) kifejlesztése Dorr-Oliver MST System (From Bemberis et.al. 1971) Membrán bioreaktorok Membránok célja Szilárd szennyezőanyagok visszatartása Aerob reaktortér levegőztetése Szervesanyagok leválasztása Leggyakrabban az utóülepítők feladatát veszik át = biomassza víztől történő elválasztása 2

3 Membrántechnológia fejlődése 1970-es évek Észak-Amerika Thetford Systems (ZENON) On-Site alkalmazás, CycleLet 1980-as évek Japán, Dél-Afrika Bemerülő membránok (immersed systems) Kubota Corporation Mitsubishi Rayon Corporation 1990-es évek - Európa Első kereskedelmi MBR 1997-ben épült Ontario, Canada Membrántechnológia fejlődése Belemerülő rendszer (Immersed Systems) Alacsonyabb nyomást igényel 1990-es évek második felében alkalmazták ipari célokra Internal Membrane Configuration, Envirogen, Inc. A fejlődés kereskedelemben is kapható MBR berendezések gyártásához vezetett Ma már több száz kommunális MBR telep 3

4 Szűréselmélet Szűrés = fázisszétválasztási folyamat, melyben szilárd halmazállapotú anyagokat (lebegőanyag, vagy kolloid anyag) választunk el folyadéktól A szennyvíztisztításban a szilárd-folyadék fázisszétválasztás az egyik leggyakrabban alkalmazott folyamat (inert anyagok (homok), szervesanyagok, növényi tápanyagokat tartalmazó anyagok elválasztása) Membrán féligáteresztő anyag, amelyen bizonyos anyagok könnyebben átjutnak, mint mások szelektív gát, melynek feladata bizonyos anyagok átengedése mellett más anyagok visszatartása (különböző anyagok szétválasztása) Szűréselmélet A szűrés során a közeg áramlásának biztosításához hajtóerőre van szükség Gravitáció Nyomás különbség (fordított ozmózis, nanoszűrés, mikroszűrés, ultraszűrés) Koncentráció különbség (dialízis) Elektromos térerő (elektrodialízis) 4

5 Transzport Konvekció (nyomáskülönbség) folyadék mozgásának eredménye A nagyobb vízhozamok általában nagyobb anyagtranszportot eredményeznek koncentrátum oldali turbulencia! Diffúzió (koncentráció különbség) Az anyagtranszport a koncentráció gradienssel ésa diffúziós együtthatóval egyenesen arányos Diffúziós együttható a molekula (ion, atom) csökkenő méretével nő Szűrési fluxus (J) Egységnyi membránfelületen, egységnyi idő alatt áthaladó anyagmennyiség (m 3 /m 2 /s, L/m 2 /h) A hajtóerő és a membrán és határfelülete ellenállásának függvénye A membrán ellenállása konstans, ha a pórusok nem tömődnek el A határfelület ellenállása a nyersvíz összetételétől és a szűrési fluxustól is függ A visszatartott anyagok a fluxus nagyságától függő mértékben dúsulnak fel a határfelületi zónában (eltömődés) A szűrési folyamat addig működőképes, amíg a hajtóerő nagyobb, mint az ellentétes erők 5

6 Anyagáramok Nyersvíz: tisztítandó szennyvíz Koncentrátum: visszatartott anyag Szűrlet (permeátum): tisztított szennyvíz Ha nincs visszatartott anyagáram: vég-szűrés (dead-end) Vég-szűrés (dead-end) Nyersvíz áramlási iránya megegyezik a szűrési iránnyal csak alacsony lebegőanyag tartalmú nyersvizek esetén, vagy nagyon gyakori visszamosatással kombinálva alkalmazható (MF, UF) Nagyon kis pórusméretű membránoknál nem (NF, RO) - a koncentrátum hidraulikai ellenállása nagy 6

7 Keresztirányú szűrés (crossflow) A nyersvíz a membrán felületével párhuzamosan áramlik, és a membrán felületén akkumulálódó anyagokat magával sodorja Van koncentrátum anyagáram Membrántechnológiák osztályozása A membrán anyaga A membrán kialakítása A hajtóerő típusa A szétválasztás mechanizmusa Az elválasztott (visszatartott) anyagok mérete szerint 7

8 Membrántechnológiák osztályozása Membrán technológia Hajtóerő Mechanizmus Szerkezet (pórusméret) Visszatartott anyag mérete (µm) Szűrlet Eltávolítható szennyezőanyagok Mikroszűrés (MF) Hidrosztatikus nyomáskülönbség ( kpa) Szűrés Makróporusok (>50 nm) 0,05-2,0 Víz, oldott anyagok Lebegőanyagok, zavarosság, egyes baktériumok és vírusok Ultraszűrés (UF) Hidrosztatikus nyomáskülönbség ( kpa) Szűrés Mezopórusok (2-50 nm) 0,005-0,2 Víz, kis molekulák Makromolekuláris kolloidok, a legtöbb baktérium, egyes fehérjék Nanoszűrés (NF) Hidrosztatikus nyomáskülönbség ( kpa), oldékonysági különbség, töltéskülönbség Szűrés, Diffúzió, Mikropórusok (<2 nm) 0,001-0,01 Víz, nagyon kis molekulák, sóoldatok Kisméretű molekulák, vírusok Fordított ozmózis (RO) Hidrosztatikus nyomáskülönbség, oldékonyságikülönbség Diffúzió Tömör (<2 nm) 0,0001-0,001 Víz, nagyon kis molekulák, sóoldatok Nagyon kis molekulák, szín, keménység, szulfátok, nitrát, nátrium, egyéb ionok Dialízis (D) Koncentráció különbség Diffúzió Mezopórusok (2-50 nm) - Víz, kis molekulák Makromolekulák, kolloidok, a legtöbb baktérium, egyes vírusok, fehérjék Elektrodialízis (ED) Elektromos erő, ionméret-, töltés-, töltés-sűrűségbeli különbség Ioncsere szelektív membránnal Mikropórusok (<2 nm) - Víz, sóoldatok Só ionok Szűrési spektrum 8

9 Szűrések (Mikroszűrés - MF) Mikroszűréssel azokat a részecskéket távolíthatjuk el, melyek méretei hozzávetőlegesen 0,05 1 µm közé esnek. Általában szuszpendált részecskéket, nagyobb kolloidokat lehet visszatartani, míg a makromolekulák és az oldott anyagok áthaladnak az MF membránokon. Alkalmazásukkal eltávolíthatók a baktériumok, flokkulált anyagok, valamint a TSS. A transzmembrán nyomás általában 0,7 bar körüli. MBR-ben a lebegőanyagok, elsősorban a mikroorganizmusok visszatartására Szűrések (Ultraszűrés - UF) Az ultraszűrés makromolekulák szeparálására alkalmas eljárás, Å (A=0,0001µm) mérethatárok között. Az összes anyag és kisméretű molekula áthalad a membránon. Visszamaradnak a membránon a kolloidok, fehérjék, mikrobiológiai szennyeződések, valamint a nagyméretű szerves molekulák. A legtöbb UF-membrán éles molekulasúly szerinti elválasztó képességgel rendelkezik, 1000 és Dalton értékek között. Az ultraszűrés transzmembrán nyomása általában 1-7 bar körüli. 9

10 Szűrések (Nanoszűrés) Nanoszűrésnek azt a membrántechnikai műveletet nevezzük, ahol a visszatartott részecskék mérete jellemzően 1 nanométer (10 Å) körüli. A nanoszűrés tulajdonságait tekintve az ultraszűrés és a reverzozmózis között helyezkedik el. Visszatartja azokat a molekulákat, melyek molekulasúlya nagyobb Daltonnál. Visszatartja az oldott sók egy részét is, 20 98%-os mértékben. Azoknál a sóknál, ahol az anion egyértékű (NaCl, CaCl 2 ), a visszatartás mértéke 20 80%, míg kétértékű anionnal rendelkező sók esetében (pl. MgSO 4 ) a visszatartás mértéke magasabb, 90 98%-os. Szűrések (Nanoszűrés) Az NF jellemző alkalmazási területe a felszíni vizekben lévő színezőanyagok eltávolítása, a TOC csökkentése, keménység vagy rádium eltávolítása kútvizekből, általában a TDS csökkentése, valamint szerves és szervetlen komponensek elválasztása az élelmiszeriparban és a hulladékvizek kezelésénél. A transzmembrán nyomás jellemzően 3,5 16 bar közötti. 10

11 Szűrések (Fordított ozmózis) Szűrések (Fordított ozmózis) Ozmózis akkor jön létre, amikor elválasztunk két különböző koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az anyagok koncentrációkülönbsége, annál nagyobb az ozmotikus nyomás. Ha zárt rendszerben nyomást gyakorolunk az oldatra, akkor az oldószer, vagyis a tiszta víz fog átlépni a hártyán a hígabb oldat felé, míg a nagyobb koncentrációjú szennyezett folyadék eltávozik. Ezzel az eljárással lehet sótalanítani a tengervizet. 11

12 Szűrések (Fordított ozmózis) Az RO-technika ultratiszta víz előállítására is alkalmas, például a félvezetők gyártásánál, az erőműiparban (kazántápvíz előállítására), orvosi és laboratóriumi célokra. Ha az RO-egységet ioncserélők előtt használjuk, az a kezelési költségek és a regenerálások gyakoriságának drámai csökkenését eredményezi. Az RO berendezések transzmembrán nyomása a brakkvizek esetén szokásos 14 bar-tól a tengervíznél használt 70 bar-ig terjedhet. Szűrések (Fordított ozmózis) Az RO eljárással a következő anyagokat tudjuk a vízből kiváló eredménnyel eltávolítani: Arzén Kadmium Kálium Szulfátok Keménység(Ca) Nitrátok Kloridok Szervesanyagok Fekália bacilusok Vírusok Protozoa ciszták Trihalometánok, Trihaloetilén Mérgek Szín és íz Azbeszt 12

13 Membránok kialakítása - követelmények Magas szűrési felület / térfogat arány A nyersvíz oldalon nagy turbulencia Termelt vízmennyiségre vetített alacsony energiaigény Egységnyi felületre vetített alacsony költség Tisztítás lehetősége Modularitás Egyszerre nem teljesülhet mind! (Pl. turbulencia - energia) A szennyvíztisztításban alkalmazott membránok általában egy vékony, 0,2-0,25 µm vastagságú fedőrétegből és egy jóval porózusabb, körülbelül 100 µm vastagságú támasztórétegből állnak. A fázisszétválasztást a fedőréteg végzi. Membránok kialakítási lehetőségei Lemezes vázas v. Sík membrán (lap-membrán) (Plate & frame) Párhuzamos sík-membrán Spirál membrán (Spiral) Párna formájú membrán (pillow-shaped) Csöves membrán (Tubular) Finom kapilláris membrán (Capillary) 13

14 Sík membrán aszimmetrikus kiképzésűek, a fedőréteg és a támasztóréteg sokszor különböző anyagból készül (kompozit membrán). Sík membrán Párna formájú membrán (pillow-shaped) 14

15 Párhuzamos sík membrán Sík membránlapok és támasztó (távtartó) lemezek sorozata A tisztítandó víz két szomszédos membrán lap között halad (keresztirányú áramlás), miközben a szűrlet a membránon átszűrve, a membránlapra merőleges irányban távozik. A porózus támasztó lemezek a membrán megtámasztását szolgálják, valamint biztosítják a szűrlet összegyűjtését ED, MF, RO Spirál membrán spirális membránmodulok: feltekercselt zsákszerű membránokból áll. 2 membrán lap között flexibilis, porózus, szűrlet-elvezető távtartó lemez. A nyersvíz a tekercs tengelyével párhuzamosan (a szűrési irányra merőlegesen) áramlik, míg a szűrlet spirálisan áramolva a tekercs közepén elhelyezkedő perforált csőben gyűlik össze. Nem javítható. NF és RO 15

16 Sík membránok Előnye az egyszerű felépítés és a nagy felület/térfogat arány Fordított ozmózis és nanoszűrés esetén gyakran alkalmazzák. A spirál membránok tisztíthatósága korlátozott, alkalmazásuk nagy lebegőanyag tartalmú nyersvizek esetén nem ajánlott. Membrán bioreaktorokban ezt a kialakítást nem alkalmazzák. Csöves membrán (Tubular) belméret mm, belső és külső merevítésűek, 6-20 cső egy modulban, egyszerű tisztítás, nagy helyigény, viszonylag drága tipikus áramlás bentről kifelé A membrán réteget egy támasztó cső belső oldalára viszik fel (belső szűrőfelület) A nyersvíz, nyomás alatt a cső belsejében áramlik, a tiszta rész (szűrlet) a membránon átszűrődve a cső külső felülete mentén (általában egy porózus távtartó rétegben) kerül összegyűjtésre, míg a koncentrátum a cső ellentétes oldalán gyűlik össze Nagy lebegőanyag koncentrációjú szennyvíz tisztítására Élelmiszeriparban (pl. gyümölcslé koncentrálás, sajtgyártás), valamint ipari és kommunális szennyvizek tisztításában 16

17 Üreges-szálas szálas (kapilláris) membr mbrán (Hollow fiber) Átmérő használattól függően változik Üreges-szál (hollow fiber) membránok belméret 0,5-1,5 mm, üzemi nyomás korlátozott, több száz szál egy modulban Üreges-szálas szálas (kapilláris) membr mbrán A nyersvíz a csövecskék belsejében nyomás alatt (belülről kifelé szűrve belső szűrőfelület), vagy azok külső részén, vákuum hatására (kintről befelé szűrve külső szűrőfelület) áramlik. Önhordóak legnagyobb felület/térfogat arány Mmbrán bioreaktorokban gyakran alkalmazzák. 17

18 Üreges-szálas szálas (kapilláris) membr mbrán Külső szűrőfelületű (bemerített) membránokban a csövecskék belső része csak tiszta, szűrt vízzel érintkezik. A szilárdanyag szemcsék és a mikroorganizmusok a membránon kívül maradnak és soha nem is jutnak be a membránba, hogy eltömődést okozzanak. Membrán típusok Rotary Flat (Disk) Spirál membrán Monolith Hollow fibre membrane Színterelt membránok Cilinder membrán Tubular membrane 18

19 Milyen anyagokat használnak a membránok előállításához? Membránok előállítása Alapanyagok: regenerált cellulóz polimerek (teflon, poliszulfonát, poliakrilnitril, PVC, poliészter, polietilén, polipropilén) kerámia fémek Tendencia: egyre ellenállóbb, magasabb hőmérsékleten és extrém ph értékeken is használható membránok. 19

20 Membránok előállítása Módszerek: vizes kicsapás (lap, cső-, és üregesszál membránok előállítására) illékony oldószerben oldott polimerek esetében a felületről elpárolgó oldószerből filmréteg marad vissza kicsapás hűtéssel szintereléssel (porkohászati úton) (kerámia, fémek, teflon) extrudálással ill. húzással Membránok előállítása Pórusok utólagos létrehozásának eszközei: nyújtás (a pórusok közel azonos méretűek, de nem kör keresztmetszetűek) lézersugaras perforálás bombázás elemi részecskékkel (a besugárzás következtében létrejött szerkezeti hibákat maratófürdőben tágítják pórusokká) 20

21 Membrán eltömődés i ii iii iv (i) Nincs eltömődés; (ii) koncentráció polarizáció; (iii) Szűrőlepény kialakulása; (iv) adszorpciós eltömődés Membrán eltömődés Reverzibilis: az eltömődés megszüntethető visszamosatással, vegyszeres tisztítással stb. fluxus visszaállítható Irreverzibilis: fluxus csökkenés J Irreverzibilis eltömődés t 21

22 Folyamat bemutatása Eleveniszapos rendszerek Membrán szűrő egység Mikroszűrés és Ultraszűrés Spagetti szálas membrán Átlagos pórus méter ~ 0,01-0,4 µm A kettő kombinációja lehetővé teszi a szuszpendált részecskék feldúsulását a reaktorban Hollow Fiber Membranes (nagyítás 10,000x) Membrán Bioreaktorok 22

23 Membrán Bioreaktorok DN N Process Basics UÜ Elfolyó Hagyományos technológia Membrán technológia Elfolyó Iszap DN N Iszap Folyamat alapjai Eleven iszap Víz Oldott anyag Baktérium Vírus Membrán Szivattyúzás 23

24 MBR rendszer Nyers víz Membrán Permeátum (Visszamosatás) Back pulse Tisztító vegyszer Levegı Membrán levegıztetés BP tartály elfolyó Re-circulation Iszap Rendszer kialakítása Integrált MBR Kombináljuk a biológiai lépcsőt az utóülepítővel Jellemző elrendezés Eleveniszapos reaktor Membrán a reaktorba merül Mikroszűrő/Utraszűrő membrán Vákumszűrés Biomassza visszatartás, magasabb iszapkor a reaktorban 24

25 Integrált (Submerged) MBR rendszer Üzemeltetési jellemzők (Integrated System) 25

26 Következtetések A tápanyag-mikroorganizmus arány (F-M) a tervezésnél általánosan alkalmazott paraméter. Számítása a következő: F/M = Q d C / (V MLVSS 1000) = C / (t* MLVSS 1,000) [d -1 ] (1) Az F/M arány (a biomassza szárazanyag tartalmára -MLSS- vonatkoztatva) az iszap relatív BOI 5 terhelése. A szerves anyagok eltávolításának hatásfoka tehát meghatározóan az F/M aránytól (mikroorganizmusok relatív tápanyag-ellátottsága) függ a szennyvíz típusa, összetétele és különösen a mikroorganizmusokra toxikus hatása is fontos tényező Következtetések Jelenleg az eleveniszapos tisztítók tervezésénél az iszapkort vagy a lebegőanyag átlagos tartózkodási idejét (SRT) használják legáltalánosabban. SRT = (V MLSS) / M exe [d-1] (2) Az (1) és (2) egyenletek összevonásából adódik: F/M = Q d C / (SRT M exe 1,000) [d-1] (3) 26

27 Következtetések Q d - m 3 /d napi szennyvízhozam C - mg/l a szennyvíz tápanyag koncentrációja (BOI 5, KOI vagy TOC) V - m 3 reaktor (medence) térfogat MLVSS - kg/m 3 eleveniszapos medence lebegő szerves anyagának a koncentrációja (izzítási veszteség) MLSS - kg/m 3 az eleveniszapos medence lebegőanyag koncentrációja (105 ºC-on szárított tömeg) t* - d tartózkodási idő (t* = V/Q d, a szennyvíz hidraulikus tartózkodási ideje a reaktortérben) M exe kg/d a fölösiszap napi tömege Következtetések Mivel a napi fölösiszaphozam a lebontott szerves tápanyagmennyiség eredményeként (M exe, C) a szervesanyag terhelés (QC) függvénye, a tápanyagellátottság (F/M) a csökkenő iszapkorral (SRT) nő. A nagy tápanyagarány megfelelően nagy oxigénfelvételt jelent, illetőleg oxigénellátást, oxigénátvitelt igényel, amely a korábbi időszakban a nagy terhelésű kialakítások szűk paraméterét jelentette. 27

28 Következtetések Ha növeljük az MLVSS/MLSS (iszapkoncentráció) a reaktorban, akkor kisebb reaktortérfogat esetén ugyanazt a SRT (iszapkort) lehet beállítani. Ha növeljük az iszapkoncentrációt a reaktorban MLVSS/MLSS akkor kisebb reaktortérfogat esetén ugyanolyan F/M arányokat lehet beállítani. Csökkenthető a reaktor térfogata F/M arány és az oldott oxigén F:M arány (kg eltávolított KOI -1 kg VSS d -1 ) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Fonalasodás előfordult Fonalasodás nem fordult elő Biztonságos üzemelési görbe (F:M= 0,2*DO+0,1) Oldott oxigén a levegőztető medencében (mgo 2 L -1 ) 28

29 Iszapszerkezet A számos környezeti tényező hatással van az iszap szerkezetére Az optimális iszapszerkezet kialakulásához fontos optimálisan beállítani az üzemeltetési paramétereket Rendszer kialakítása Recirkulációs külső (External) MBR A Membrán egység a reaktoron kívül helyezkedik el Szivattyúzási költség növekszik 29

30 Rendszer előnyei Kis ökológiai lábnyom Teljes eltávolítása a szuszpendált részecskéknek és részleges visszatartása az oldott komponenseknek Lehetséges a baktériumok és vírusok visszatartása Jól szabályozható iszapkor (SRT) és hidraulikus tartózkodási idő (HRT) A lassan szaporodó baktérium kultúrák elszaporodása is lehetséges (Nitrifikációért felelős baktériumok) Az ülepítéssel kapcsolatos problémák tárgytalanná válnak Magas iszapkoncentráció a reaktorban Jól szabályozható üzemeltetési paraméterek Rendszer előnyei Teljesen automatizált vezérlés Kezelési lehetőség interneten keresztül Online szondák a rendszer optimális működésének ellenőrzésére Keletkező fölösiszap mennyisége kevesebb 20-50%-al mint bármelyik másik biológiai rendszer esetében 30

31 Rendszer előnyei Jó elfolyó vízminőség Kémiai foszfor eltávolítás integrálható 31

32 32

33 33

34 Rendszer hátrányai Magas beruházási költség Magas üzemeltetési költség Időnként a membrán tisztítása karbantartása szükséges Nyomás és a ph pontos beállítását igényli Rendszer hátrányai Membrán előállításának magas költségei A fölösiszap kezelhetősége 34

35 Jelenlegi alkalmazás Több mint 1000 üzembe helyezett MBR van jelenleg Ázsiában, Európában és Észak- Amerikában Oroszlány, Karcag Tipikus alkalmazása az alacsony hidraulikus terhelésű helyeken Németországi példa 80,000 Leé (legnagyobb MBR telep a világon) 4 párhuzamos biológiai reaktor: Anoxikus zóna Változó zóna Aerob zóna bemerülő membránnal SRT = 25 nap MLSS = g/l 192 Membrán egység (8 párhuzamos rész) Teljes szűrőfelület = 84,480 m 2 35

36 Németországi példa Komponens SS (mg/l) Elfolyó ND COD (mg/l) BOD 5 (mg/l) <3 NH 4 + -N (mg/l) <1 TN (mg/l) 5-10 TP (mg/l) 0.7 Total Coliforms / 100 ml <100 Fecal Coliforms /2000 ml <500 Salmonella /1000 ml 0 Befogadó: eutrofizációra érzékeny folyó Olaszországi példa 3 párhuzamos rendszer van A & C egység: Hagyományos rendszer B egység: Átépített hagyományos egység. Integrált MBR renszer 380,000 leé A B szakasz átépítésével a terhelhetősége megnőtt 12,200 m 3 /d-ról 42,000 m 3 /d-ra ugyanakkora reaktortérfogattal MLSS = g/l SRT > 20 d 36

37 Olaszországi példa Komponens MBR elfolyó mg/l (%) Hagyományos elfolyó mg/l (%) SS (mg/l) <2 (99) 25 (73.2) BOD 5 (mg/l) 4 (95.8) 19 (82.3) COD (mg/l) 27 (88.5) 66 (77.2) TN (mg/l) 9.2 (73.7) 15.9 (54.5) TP (mg/l) 2.4 (36.1) 3.4 (8.6) Mi várható a jövőben? Nagy lehetőségek a víztisztítás minden területén Alkalmazásai tovább terjednek a jövőben USA és Kanada: 750 millió USD (2003) 1.3 milliárd USD (2010) Európa: Kb. 43 millió USD(2002) 37

38 A membránok jövőbeni alkalmazási lehetőségei Mikroszennyező anyagok eltávolítása Ipari szennyvizek kezelése Korházi szennyvizek kezelése Gyógyszertári szennyvizek kezelése Ivóvíz előállítás Hulladéklerakók csúrgalékvizeinek kezelése Kis helyigényű szennyvíztisztítók építése (Szingapúr, Japán) 38