A Filozófia tantárgy oktatásának leírása (tavaszi félév)

Átírás

1 A Filozófia tantárgy oktatásának leírása (tavaszi félév) A jogászhallgatók a jogi tanulmányaik során az első két félévben találkoznak filozófiai ismeretekkel. Az első (őszi) félévben ezt a célt előadások (FIL1) és az ehhez kapcsolódó szemináriumok (FIL10) szolgálják. A második (tavaszi) félévben szintén előadások (FIL2) és szemináriumok (FIL20) formájában ismerkedhetnek meg a filozófia sajátos részterületével, a társadalomelmélettel, amely tartalmilag, mint megalapozó tárgy, közvetlenül kapcsolódik a későbbi jog- és államtudományi tanulmányokhoz. Filozófia 2. (FIL2) (kötelező előadás) (őszi félév) Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Tantárgyfelelős: KARÁCSONY András Előadók: BÁNYAI Ferenc, CS. KISS Lajos, KARÁCSONY András, MÁRTON Miklós, NAGYPÁL Szabolcs Szemináriumvezetők: BÁNYAI Ferenc, CS. KISS Lajos, KARÁCSONY András, MÁRTON Miklós, NAGYPÁL Szabolcs Tantárgyfelvevők: joghallgatók Előfeltétel: FIL1 teljesítése Kapcsolódó szeminárium: FIL20 Időtartam: heti 1 óra A számonkérés formája: szóbeli vizsga az előadásokon elhangzottak és a kötelező irodalom alapján. Előzetes ismeretek A Filozófia 1 előadás (FIL1) és a hozzákapcsolódó szeminárium (FIL10) keretében elsajátított filozófiatörténeti ismeretek. A kurzus leírása A tárgy általános célja a társadalomtudományban művelt jogászi értelmiségi önazonosság kialakítása, vagyis az igény fölkeltése a széleskörű műveltségre, az önművelésre, az önfejlesztésre, a tudás magasabb szintre emelésére, az önálló tanulásra és az új ismeretek megszerzésére. A tárgy sajátos célja a modernkori filozófiai gondolkodástörténet és részben a szociológiaelmélet keretén belül létrejött társadalomelmélet fogalmi készletének, a jelentős szakkifejezéseknek, az elméletek és módszerek alapelemeinek a megismertetése, valamint az azok befogadására, megfelelő, világos és szakszerű használatára és biztos kezelésére vonatkozó készségek kialakítása. A tárgy fontos feladata, hogy az említett készségek birtokában a hallgatók képesek legyenek bonyolult kérdések és problémák érthető megfogalmazására, a jogászképzés igényeinek megfelelően. A tárgy tanulásmódszertani célja a hallgatókban egy hosszabb terjedelmű és nagyobb bonyolultságú anyagnak a feldolgozására és a kiválogatására, a lényegbevágó tartalmaknak a felismerésére, a kiemelésére és az összefoglalására irányuló képesség kibontakoztatása. Az előadások kérdéskörei 1. Az ember és a közösség I. Az emberfogalom jelentéstörténete, a filozófiai antropológia születése és emberértelmezésének változása a században.

2 2. Az ember és a közösség II. A társadalomfogalom jelentéstörténete, a társadalom és a közösség elválásának története és fogalmi értelmezése, globalitás-lokalitás. 3. A társadalmi szerződés elméletei: Hobbes, Locke. Természeti állapot társadalmi állapot, tudatos emberi döntés mint a társadalom létrejöttének oka, a szerződés mint társadalomteremtő és mint a hatalom forrása. 4. A társadalom mint történeti képződmény: Montesquieu, Adam Smith A törvényeket meghatározó tényezők és a hatalommegosztás. Az emberi rokonszenv és önzés mint közösséget építő és ösztönző tény. 5. Az európai modernség mintázata és tagoltsága Az európai társadalomfejlődés különböző útjai, a modernség létrejötte és értelmezése, jellemzőinek elméleti konceptualizálása. 6. A modern társadalomelméletek születése: a szociológia első (August Comte) és második alapítása (Emil Durkheim, Max Weber) A szociológia mint újféle társadalommagyarázat létrejötte a 19. században. Rendszer- és cselekvéselméleti nézőpontok vitája, a társadalomnak a természettől különböző törvényszerűségeinek (szociális munkamegosztás, racionalizáció) feltárása. 7. A kapitalizmus bírálata: Marx, Frankfurti Iskola A kapitalizmus gazdasági értelmezésének és történelemfilozófiai meghaladásának összekapcsolása, a felvilágosodás kétarcúsága, elidegenedés-kritika és antropológiai megalapozottságú jövőkép. 8. Rend és hatalom: Foucault A diskurzus rendjének történeti alakulása, az igazságszolgáltatás formái és elvei a történelemben. Hatalom és tudás kapcsolata a modern társadalomban. 9. Modern történelemértelmezések vitája: Toynbee, Fukuyama, Huntington A kihívás válasz feszültsége mint civilizációs hajtóerő, vita jelenünk tapasztalatának értelmezéséről: a történelmi léptékű változások ideje lezárult vagy a különböző civilizációk ellentéte erősödik? 10. Tudomány: tudománytörténet, a tudományfilozófia születése, a filozófia és a tudomány viszonya Tudományfilozófiai problémák és elméletek, a tudomány és nem-tudomány határvonalának kérdése, filozófia és tudomány viszonya. 11. Politika és állam a modern társadalomban A politikai fogalmának (Weber, Schmitt) kulcsszerepe a modern állam és politika megértésében, a modern szociológia és jogtudomány politikai értelmezése mint kihívás a politikai filozófiával szemben. 12. Kultúra és civilizáció. A civilizáció folyamata Kultúra- és civilizációelmélet: egymást kiegészítő avagy versengő megközelítések? A civilizáció mint a fizikai erőszak alkalmazásának szabályozása; civilizáció és társadalmi rend. 2

3 Kötelező irodalom Bultmann = Rudolf Bultmann: Az ember fogalma a történelem folyamán. In Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 1999, Frivaldszky1= Frivaldszky János: Thomas Hobbes jog- és államtana. In Frivaldszky János (szerk.), A jogi gondolkodás mérföldkövei. Budapest, Szent István Társulat, Frivaldszky2 = Frivaldszky János: John Locke: A kormányzat a tulajdonjog biztosítására jött létre megbízási szerződéssel. In Frivaldszky János (szerk.): A jogi gondolkodás mérföldkövei. Budapest, Szent István Társulat, , , Karácsony = Karácsony András (szerk.): Filozófia társadalomelmélet. Budapest, Rejtjel, Kutrovácz = Kutrovácz G. Láng B. Zemplén G.: A tudomány határai. Budapest, Typotex Kiadó, 2009 (2-3. fejezetek), Montesquieu = Montesquieu: A törvények szelleméről (részlet) In Orthmayr Imre (szerk.): Újkori társadalomfilozófia: szöveggyűjtemény. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, Nietzsche = Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathusztra. Budapest, Osiris Kiadó, 2004, Schmitt = Carl Schmitt: A politikai fogalma. In Carl Schmitt: A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok. Budapest, Osiris Pallas Stúdió Attraktor, 2002, Smith = Adam Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete. A helyénvalóság iránti érzékről. A becsvágy eredetéről. In Brit moralisták a XVIII. században. Budapest, Gondolat, Störig = Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete. Budapest, Helikon, Weber = Max Weber: Szociológiai alapfogalmak (1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. ); In Max Weber: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987, Zimmer = Robert Zimmer: A kapu újra nyílik. Budapest, Helikon, 2008 Kollokviumi kérdések (zárójelben szerepel a kérdéshez kapcsolódó szakirodalom, illetve ennek hiányában az előadáson elhangzottakra való utalás) 1. Az ember fogalmának jelentéstörténete, a köztes lény toposza. (előadás, Bultmann) 2. Nietzsche felfogása az isten haláláról, az emberfeletti emberről, a hatalom akarásáról, minden érték átértékeléséről, és az örök visszatérésről. (Nietzsche) 3. A társadalom fogalmának jelentéstörténete (Karácsony ) 4. Tönnies: a közösség és társadalom különbözősége (előadás) 5. Hobbes szerződéselmélete (Frivaldszky 1) 6. Locke szerződéselmélete (Frivaldszky 2) 7. Montesquieu szerint milyen tényezők határozzák meg az államformát és a jogot? (Montesquieu) 8. Mi a szerepe a szolidaritásnak és az önzésnek Adam Smith filozófiájában? (Smith) 9. A modernség fogalomtörténete és mintázata (Karácsony ) 10. A klasszikus pozitivizmus társadalomelmélete: társadalmi statika és dinamika, az emberi szellem három fejlődési stádiuma. (Störig ) 3

4 11. A társadalom rendszerelméleti megközelítése: Emil Durkheim a szociális tényekről és társadalmi munkamegosztásról. (előadás) 12. A társadalom cselekvéselméleti megközelítése: Max Weber a szociális cselekvésről és rendről, a racionalizációról. (Weber) 13. Marx kapitalizmusképe (Störig ) 14. A Frankfurti Iskola kritikai elmélete (Zimmer ) 15. Foucault a hatalomról (előadás) 16. Toynbee: kihívás válasz mint civilizációteremtő erő (Karácsony ) 17. Fukuyama: a történelem végének koncepciója (előadás) 18. Huntington: civilizációk összecsapása (Karácsony ) 19. A tudomány demarkációjának problémája a tudomány kitüntetett szerepének hétköznapi magyarázatai, és azok problémái. (Kutrovácz) 20. Filozófusok a tudomány mibenlétéről és határairól: Bécsi Kör, Popper, Kuhn, Lakatos, Feyerabend. (Kutrovácz) 21. Max Weber és Carl Schmitt a politikai fogalmáról (előadás, Schmitt). 22. Állam, politika, ideológia a modern társadalmakban. (előadás, Karácsony ) 23. Mi jellemzi az európai civilizáció folyamatát? (Karácsony ) 24. Minek alapján lehet a kultúrákat osztályozni és mik a kultúraközi kommunikáció alapkérdései? (Karácsony ) 25. Időelképzelések és kultúrák (Karácsony 77-88) 26. Társadalmi emlékezés és felejtés (Karácsony ) 27. A vallásbölcselet történeti kibontakozása (Karácsony ) 28. A vallásközi párbeszéd elmélete (Karácsony ) Filozófia 20. (FIL20) (kötelező szeminárium) (tavaszi félév) Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Szemináriumvezetők: BÁNYAI Ferenc, CS. KISS Lajos, KARÁCSONY András, MÁRTON Miklós, NAGYPÁL Szabolcs Kapcsolódó előadás: FIL2 Tantárgyfelvevők: joghallgatók Időtartam: kéthetente 2 óra A számonkérés formája: a szemináriumvezető által meghatározott módon a félév során végzett munka folyamatos értékelése. A kurzus célja A kurzus hármas célt igyekszik megvalósítani. Egyrészt, a Filozófia 2. előadás kiegészítéseképpen a hallgatók társadalomelméleti ismereteinek elmélyítésére, a fontosabb problémák, gondolatok, fordulópontok megismertetésére törekszik, ezáltal is hozzájárulva az értelmiségivé váláshoz szükséges, az értelmiségi élet alapjául szolgáló tudásanyag közvetítéséhez. Másrészt, a klasszikus és szekunder szövegek közvetlen feldolgozása révén a kurzus a hallgatók szöveg- és problémaértelmezési, elemzési készségeit is igyekszik fejleszteni. Harmadrészt, a szövegekben megjelenített általános problémák közös tárgyalása által a résztvevők vitakészségének és érvelési kultúrájának fejlődését is hivatott a kurzus elősegíteni. Az egymással szembenálló nézetek megértése és feldolgozása a tudományos gondolkodás és párbeszéd sajátosságainak megismerését és begyakorlását is szolgálja. Hozzájárul ahhoz, hogy a 4

5 hallgatók értékelő viszonyt alakíthassanak ki a bölcseleti nézetekkel kapcsolatban, és fölismerjék ezek társadalmi, közéleti és jogi jelentését és jelentőségét. Az óra ezenfelül a résztvevőket abban is segíti, hogy alkalmasak legyenek a viták több szempontú értelmezésére. A kurzus leírása A kurzus a Filozófia 2. kötelező előadáshoz kapcsolódik, amely a későbbi társadalom-, állam- és jogelméleti vizsgálódások megalapozására szolgál. A szeminárium anyaga részben szemlélettágító jellegű, amennyiben az előadásokon nem szereplő gondolkodók eszméivel foglalkozik; részben pedig az ott elhangzottaknak az elmélyítését végzi az eredeti szövegek önálló tanulmányozásával és megvitatásával. A hallgatóknak az órákra minden egyes esetben el kell olvasniuk a megfelelő szöveget, és annak közös feldolgozásában tevékenyen és alkotó módon kell részt venniük. Kötelező irodalom A kötelező irodalom, vagyis a félév során feldolgozásra kerülő anyag, a következő szerzők alábbi művei közül kerül ki: CAMPANELLA Tommaso, A Napváros (ford. Sallay Géza). Lazi, Szeged, CAMUS Albert, Sziszüphosz mítosza (ford. Ferch Magda Nagy Géza Réz Pál Szabolcs Katalin Vargyas Zoltán Vásárhelyi Júlia). Magvető, Budapest, HUSSERL Edmund, Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia (ford. Berényi Gábor Mezei Balázs). Atlantisz, Budapest, KUNG-CE (KONFÚCIUSZ), A nagy tanítás. A közép mozdulatlansága (ford. Tőkei Ferenc). In MENG- CE (MENCIUSZ), Meng-ce: Konfúciusz nagy követője. Szukits, Szeged, KUNG-CE (KONFÚCIUSZ), Beszélgetések és mondások (ford. Tőkei Ferenc). Szukits, Szeged, NIETZSCHE Friedrich, A hatalom akarása (ford. Romhányi Török Gábor). Cartaphilus, Budapest, NIETZSCHE Friedrich, A vidám tudomány (ford. Romhányi Török Gábor). Holnap, Budapest, NIETZSCHE Friedrich, Emberi, túlságosan is emberi: Könyv szabad szellemű embereknek (ford. Romhányi Török Gábor). Szukits, Budapest, NIETZSCHE Friedrich, Így szólott Zarathustra (ford. Kurdi Imre). Osiris, Budapest, NIETZSCHE Friedrich, Virradat: Gondolatok az erkölcsi előítéletekről (ford. Romhányi Török Gábor). Holnap, Budapest, PLATÓN, Állam (ford. Szabó Miklós). In PLATÓN, Összes művei II. Európa, Budapest, WEBER Max, A tudomány mint hivatás (ford. Erdélyi Ágnes Wessely Anna). In WEBER Max, Tanulmányok. Osiris, Budapest,