Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzat 2018.

Átírás

1

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, célja AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az alapító okirat száma: 68/2018.(V.30.) Kt., alapító okirat Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth A költségvetési szerv közfeladata A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése A költségvetési szerv illetékessége, működési területe Költségvezetési szerv vezetőjének megbízási rendje A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya A köznevelési intézmény típusa Csoportok száma Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon Az intézmény szervezeti felépítése A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEKNEK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK ÉS VEZETŐKNEK AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Általános szabályok A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma A belső ellenőrzés célja, hogy A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL Az óvodával jogviszonyban nem állók óvodába lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet AZ ALKALMAZOTTAK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, ÉS A MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A munkavégzés általános szabályai: AZ IGAZGATÓTANÁCS A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézmény vezetősége a szervezeti egységek vezetőinek közössége A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás formái Kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai

4 9. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE A vezetők helyettesítési rendje A VEZETŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE Az intézményi szülői szervezet dönt Az intézményi szülői szervezet véleményét ki kell kérni Az intézményi szülői szervezet véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet Az intézményi szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái, jellemzően a következők A NEVELŐTESTÜLET ÉS ANNAK ÜGYRENDJE A nevelőtestület dönt A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét A nevelőtestületi értekezlet összehívása A nevelőtestület határozatképessége, döntéshozatala: A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG SZAKALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉG A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart A fenntartóval való kapcsolat Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága Pedagógiai Szakmai Járási Szakértői Bizottság A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Iskolával való kapcsolattartás: Az óvodát támogató civil szervezetekkel való kapcsolattartás Katolikus egyházzal AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje AZ ÓVODA ÓVÓ- VÉDŐ ELŐÍRÁSAI A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Óvodán kívüli programok Szolgáltatások Egészségügyi szabályok A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézkedésre jogosult, a rendkívüli esemény jellegének megfelelően Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT) TÁJÉKOZTATÁST KÉRÉS LEHETŐSÉGEI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, EGYÉB NYILVÁNOS DOKUMENTUMRÓL A tájékoztatás, megismertetés rendje A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje

5 20. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE, AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK FELÉ BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési szabályzat jogi alapja A Bölcsőde feladatai Beiratkozás, felvétel rendje, nyitva tartás A bölcsőde nyitva tartási rendje A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek, a gyermekek étkeztetésére és a támogatásokra való jogosultság a bölcsődében A bölcsőde gondozó nevelő tevékenysége A bölcsőde egészségvédelmi szabályai A Bölcsőde szakmai vezetőjének főbb feladatai A kisgyermeknevelők továbbképzése, önképzése A jelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok: Szakmai munka fórumai A Bölcsőde és a család kapcsolattartási formái Belső ellenőrzés Belső és külső kapcsolattartás ÉLELMEZÉSI SZERVEZETI EGYSÉG MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI Jogszabályi alapok Az élelmezési tevékenység feladata, ellátásának rendszere Az étkeztetés formái Az étkeztetésben résztvevők köre Az élelmezésvezető főbb feladatai Az étkezések lebonyolítása Az étkezési térítési díjak megállapítása Az élelmezési tevékenység belső ellenőrzése Belső és külső kapcsolattartás Külső kapcsolattartás: FELHASZNÁLT IRODALOM:

6 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, célja A köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és munkavállalók közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: o évi XCIII. törvény a munkavédelemről o évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről o évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról o 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról o 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről o 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól o évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról o évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól o évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól o évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről o évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) o 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól o 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) o évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) o évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről o évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról o évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról a köznevelési intézmények névhasználatáról és módosításai o 4/2013.(I.11.) Korm. r. az államháztartás számviteléről, o 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről o évi C. törvény a számvitelről 6

7 o évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről o 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről o 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a székhely és tagintézmény, bölcsőde intézményegység előterében, továbbá honlapon A szervezeti és működési szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya Területi érvényessége o A székhely és tagintézmény egész területére, o A székhely és tagintézmény által szervezett óvodán kívüli programokra, o A bölcsőde intézményegységre, által szervezett bölcsődén kívüli programokra, o A konyha és ebédlő telephelyre. Személyi érvényessége o A gyermekekre és szüleikre, törvényes képviselőire, o Az óvoda és bölcsőde alkalmazottaira, o Az óvodával és bölcsődével kapcsolatban állókra (szakmai szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók, hittanoktatók). o A konyha és ebédlő telephely alkalmazottaira a telephellyel kapcsolatban állókra. Időbeli érvényessége Hatályba lépés: szeptember 3. Határozatlan időre szól Hatályát veszti az június 20-án kelt SZMSZ. Felülvizsgálatára minden nevelési év megkezdésekor, illetve törvényi változások, intézményi átszervezés alkalmával kerül sor. 7

8 2. Az intézmény általános jellemzői OM azonosító Az intézmény neve: Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Rövidített neve: Ruzsai Óvoda és Bölcsőde Székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Statisztikai számjel: A számlát vezető hitelintézet neve, címe OTP Bank Rt. Fizetési számla száma: Telefon: ovoda@ruzsa.hu Tagintézménye: Tagintézmény címe: Intézményegysége: Intézményegység címe: Telephelye: Telephely címe: Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye 6787 Pusztamérges, Móra tér 7 sz. Bölcsőde 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Bölcsőde, Konyha és ebédlő 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Fenntartó: Ruzsa Község Önkormányzata Székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér Az alapító okirat száma: 68/2018.(V.30.) Kt., alapító okirat 2.2. Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth. A költségvetési szerv alapításának dátuma: A költségvetési szerv közfeladata Óvodai nevelés, bölcsődei ellátás, intézményi étkeztetés, szünidei gyermekétkeztetés 2.4. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása Óvodai nevelés A költségvetési szerv alaptevékenysége: Hároméves kortól a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig a gyermekek óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényű - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján óvodai és iskolai étkeztetés, valamint bölcsődei ellátás. 8

9 Pusztamérges Községi Önkormányzattal (székhelye: 6785 Pusztamérges, Móra tér 2.) kötött feladat-ellátási megállapodás alapján Pusztamérges közigazgatási területére vonatkozóan: Hároméves kortól a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig a gyermekek óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényű egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján óvodai étkeztetés, valamint bölcsődei ellátás. Öttömös Községi Önkormányzattal (székhelye: 6784 Öttömös, Fő utca 12.) kötött feladat-ellátási megállapodás alapján Öttömös közigazgatási területére vonatkozóan: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján bölcsődei ellátás A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése Kormányzati funkció száma Kormányzati funkció megnevezése Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai, Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményekben Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben Intézményen kívüli gyermekétkeztetés A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat 2.6. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe Székhelyen lévő óvoda vonatkozásában Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő óvoda vonatkozásában feladatellátási szerződésben foglaltak szerint: Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő bölcsőde vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe és ellátási szerződésekben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzat teljes közigazgatási területe és Öttömös Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. 9

10 2.7. Költségvezetési szerv vezetőjének megbízási rendje Az intézményvezetőt nyilvános pályázat útján, a Képviselő- testület bízza meg a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011 évi. CLXXXIX. törvény 42. valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 23. előírásai szerint A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya Foglalkoztatási jogviszony Jogviszonyt szabályozó jogszabály 1. közalkalmazott évi XXXIII. törvény 2. közfoglalkoztatott évi I. törvény és a évi XVI. törvény 2.9. A köznevelési intézmény típusa o Többcélú, közös igazgatású intézmény: óvoda és bölcsőde o alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés o gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A költségvetési szerv éves költségvetésével kapcsolatban kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási és utalványozási jogkör illeti meg a költségvetési szerv vezetőjét. A pénzügyi ellenjegyzés és érvényesítési jogkör gyakorlására a Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője által kijelölt a Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. A költségvetési szerv gazdálkodási feladatait ellátja: Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2.) Csoportok száma Székhelyen lévő óvodában: Tagintézményben lévő óvodában: Bölcsőde intézményegységben: 3 csoport 1 csoport 1 csoport Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám Székhelyen lévő óvodában: 63 fő Tagintézményben lévő óvodában: 25 fő Bölcsőde intézményegységben: 12 fő A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon Ingatlan címe Ingatlan helyrajzi száma Vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Az ingatlan funkciója, célja 1. Ruzsa, Alkotmány tér Használati jog Óvoda és konyha 2. Ruzsa, Szent István út Használati jog Bölcsőde, konyha és ebédlő 3. Pusztamérges, Móra tér Használati jog Tagintézmény Óvoda 10

11 A vagyon feletti rendelkezési jog Ruzsa Község Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. A tagintézmény vonatkozásában Használatba adási szerződés alapján használati jog illeti meg az intézményt Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású: intézményvezető Vezető beosztású: intézményvezető helyettes Vezető beosztású: tagintézmény vezető Vezető beosztású: bölcsőde szakmai vezetője Vezető beosztású: élelmezésvezető Alaptevékenység megnevezése Óvodai nevelés Székhelyintézmény Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Tagintézmény Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye Gyermekétkeztetés Étkeztetési Óvoda konyha feladat ellátása Intézményegység: Bölcsőde Cím 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz Pusztamérges, Móra tér 7 sz Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Konyha és Ebédlő 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Engedélyezett létszám összesen: 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. Engedélyezett létszám Munkavállaló Ellátottak 7 fő óvodapedagógus 3 fő dajka 1 fő pedagógiai asszisztens 0,5 fő egyéb takarító és kisegítő 2 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 0,5 fő egyéb takarító és kisegítő 1 fő szakács, 2 fő konyhai kisegítő 1 fő egyéb takarító és kisegítő 1 fő élelmezés vezető 1 fő adminisztrátor 1 fő szakács 2 fő konyhai kisegítő 1 fő egyéb takarító és kisegítő 3 fő kisgyermeknevelő 1 fő bölcsődei dajka 30 fő 63 fő 25 fő 200 adag 200 adag 12 fő 11

12 Szervezeti ábra 12

13 3. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje 3.1. Általános szabályok A nevelési év rendjét az intézmény éves munkaterv határozza meg. Az intézmény éves munkatervéhez ki kell kérni a fenntartó, közalkalmazotti tanács és az óvodai szülői szervezet véleményét. Az intézmény éves munkatervében meg kell határozni: o az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, o a bölcsődei kötelező nevelés nélküli munkanapjának időpontját, o a nyári szünet időtartamát, o a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai és bölcsődei ünnepek időpontját, o a nevelőtestületi és szakalkalmazotti értekezletek időpontját o az intézmény bemutatását szolgáló nyílt napok tervezett időpontját. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodai és a bölcsődei nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről Napirend Óvodánkban a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az óvodába behozhassák, illetve hazavihessék. A napirend kialakításának szempontjait a Pedagógiai Program részletesen tartalmazza A nyitva tartás rendje Az óvodai a székhelyen és tagintézményben hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. A napi nyitvatartási idő székhely intézményben 10 óra 30 perc: reggel 6 30 órától óráig. A napi nyitvatartási idő tagintézményben 10 óra: reggel 7 00 órától óráig. Az óvodai ettől eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) a fenntartó adhat engedélyt. Ügyelet a székhelyintézmény: reggel ig, délután ig, Csoportösszevonás szabályai: rendkívüli esetben kerülhet sor - iskolai szünet, vagy lecsökkent gyermeklétszám esetén. Az összevonás felső határa a székhelyintézményben 30 fő. A székhelyintézmény nyitását reggel a konyha felöl érkező, kulccsal rendelkező konyhai munkavállaló nyitja. Az óvodai bejárat nyitását pedig a munkarend szerint nyitó óvodapedagógus a belső használatra szolgáló kulccsal végzi. A konyhai rész zárását a konyha felöl az utolsóként távozó konyhai munkavállaló, az épület zárását pedig a munkarend szerint záró dajkák végzik. A tagintézmény nyitását a munkarend szerint az elsőként érkező dajka végzi. Az épület zárását a munkarend szerint záró dajka végzi. A konyha és ebédlő telephely nyitását az elsőként érkező kulccsal rendelkező konyhai munkavállaló nyitja és az utolsóként távozó zárja. 13

14 Bölcsődét az elsőként érkező kisgyermeknevelő nyitja és az utolsóként távozó zárja. Minden épület zárása előtt a zárást végző munkavállaló előzőleg tűzvédelmi és vagyonvédelmi ellenőrzést tart az épület egészére vonatkozóan A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az intézményben való benntartózkodás rendjét az érvényben lévő Munkaidő elrendelés tartalmazza. A tagintézmény vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik, távozásakor a megbízott óvodapedagógus felel a tagintézmény rendjéért. A bölcsőde szakmai vezetőjének akadályoztatása esetén a műszakban benntartózkodó kisgyermeknevelő felel a szervezeti egység rendjéért. Étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egységben az élelmezésvezető akadályoztatása esetén az adminisztrátor felel a szervezeti egység rendjéért. 14

15 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely magában foglalja a tényleges állapot összehasonlítását a szükséges állapottal, a különbségek észlelését és a tapasztalatok értékelését, valamint a következtetések levonását. A belső ellenőrzés során a meghatározott követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása, ezt követően lehet az eltéréseket értékeléssel megítélni A belső ellenőrzés célja, hogy o biztosítsa az intézményvezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az óvodában folyó nevelő- személyiségfejlesztő munka tartalmáról és annak színvonaláról, o jelezze az óvodapedagógusok és a vezető számára a pedagógiai, jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, o segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, ügyviteli feladatainak ellátását A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények o fogja át a pedagógiai munka egészét, o segítse elő a pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, o a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje az óvodapedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, o támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, o a szülői szervezet észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az óvodai nevelés valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, o biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkavégzést, o támogassa a vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, o hatékonyan működjön a megelőző szerep A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult o székhelyintézménynél az intézmény vezetője, o tagintézménynél az intézmény vezetője és a tagintézmény vezető. A pedagógiai munka belső, valamely témában és valamely területre, vonatkozó ellenőrzésére az óvoda valamennyi óvodapedagógusa javaslatot tehet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái o szóbeli, írásbeli beszámoltatás, o látogatás, o értekezlet, o gyermeki tevékenység megfigyelése, o speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 15

16 Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni a tanévnyitó szakalkalmazotti értekezleten szóban, az intézményvezetői és tagintézmény vezetői iroda mellett lévő faliújságon pedig írásban. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető minden óvodapedagógus munkáját legalább 1 alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A szakalkalmazotti tanévzáró értekezletén az intézményi éves beszámolóban értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 16

17 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 5.1. Az óvodával jogviszonyban nem állók óvodába lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet o külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak az óvodában a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személyek arra az időtartamra, amely a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógusnak való átadására, és a kísérő távozásához szükséges, o külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az óvodában azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, de részt vesznek a gyermekek nevelésében (szakszolgálati munkatársak, SNI fejlesztést ellátó munkatársak, hittanoktató), o a nap folyamán az intézmény munkavállalói a belső megállapodás szerint tartanak ügyeletet, illetve nyitnak ajtót csengetés után, o külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az óvodában a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az óvodába. A külön engedélyt, az ajtót nyitó munkavállaló kér a vezetőtől. Csak az általa adott szóbeli engedély és felügyelete mellett lehet az óvodában tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: o a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve o a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor 17

18 6. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Az alkalmazottak intézményben való napi benntartózkodásának rendjét és a munkaközi szünetek időpontját az Éves Munkaterv mellékletét képző Munkaidő elrendelés tartalmazza A munkavégzés általános szabályai: o A munkavállaló az intézményben, olyan időpontban köteles megjelenni, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon.(tiszta védőruhában, ápoltan, egészségesen) Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja megkezdeni, távolmaradását jelezze a vezetőnek és a helyettesítő kollégájának, o A munkavállaló a munkaidő elrendeléstől eltérő munkavégzése- vagy az intézmény elhagyása- szervezeti egység vezetőjének előzetes engedélyével lehetséges, illetve a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el, o Minden munkavállaló köteles napi gyakorisággal, pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartását, melynek teljesítését a szervezeti egység vezetője igazolja, a szervezeti egységek vezetőjének teljesítését az intézményvezető igazolja. o Munkáját a munkavállaló személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, o A beteg munkavállaló orvosi igazolását a hónap utolsó munkanapján el kell juttatni a szervezeti egység vezetőjéhez akkor is, ha a munkavállaló még nem munkaképes, o A balesetveszély elkerülése és elhárítása mindenki számára alapvető feladat. A munkavállalók rendszeresen ellenőrizzék a gyermekek biztonságát, egészségét veszélyeztető körülményeket, haladéktalanul szüntessék meg azt pl. padozat csúszásmentességének biztosítása, o Az udvar balesetvédelmi ellenőrzése az elsőként kiérkező óvodapedagógus feladata, o Az óvodából távozó személyek utáni ajtó zárás az ajtóhoz kísérő feladata, o Az intézményi telefon használat csak hivatalos ügyben lehetséges, o A munkavállaló a mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében néma állapotban tarthatja magánál. A gyermekek között magánjellegű telefonhasználat nem lehetséges! o Az intézményben történt legkisebb balesetről, orvost igénylő esetről tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét, az intézményvezetőt vagy távollétében az intézkedésre jogosult személyt, o Alkalmassági vizsgálatokon való megjelenés évente egyszer kötelező a vezető által megjelölt időpontban, o Minden munkavállaló anyagi felelősséggel tartozik az általa használt, tárgyak gépek, berendezések állapotáért, szabályszerű használatáért, tárolási helyre történő vissza viteléért. Vegyi anyagokat, tisztítószereket, mosószereket a gyermekektől elzártan kell tárolni! A munkavállalók kötelesek megismerni az általuk használt vegyi anyagok biztonsági adatlapjait és tevékenységük végzése során az abban foglalt biztonsági előírásokat kötelesek betartani. o Szándékos, vagy gondatlan károkozás esetén a kártérítés a Mt. és a Kjt. szabályai szerint történik, 18

19 o o o o o o o o o o o o o o Munkaidő alatt valamennyi munkavállaló a munkaköri leírás szerint dolgozik, melyet minden nevelési év elején áttanulmányoz, és aláírásával hitelesít, A munkavédelmi szabályzatban felsorolt védőruha használata minden munkavállaló számára kötelező, A kazánházat illetve a felnőtt WC-t minden esetben zárva kell tartani, a kulcsot a gyermekek által nem elérhető helyre kell tenni (az ajtófélfán lévő akasztó), A székhelyintézményben a konyhai munkavállalók feladata a konyha részhez tartozó terület tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A gyermek-és felnőtt kerékpártároló rendben tartása, járda takarítása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, Telephely munkavállalóinak feladata az épület Bölcsödével megosztott külső környezetének tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A felnőtt kerékpártároló rendben tartása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, Tagintézményben a dajkák feladata az intézmény játszóterének, külső környezetének tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A gyermek-és felnőtt kerékpártároló rendben tartása, járda takarítása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, A munkavállaló - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére, A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja, Az óvodapedagógust, kisgyermeknevelőt, és a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülőkkel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Az intézmény működésével, annak munkavállalóival és munkájukkal, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel, fejlettségükkel kapcsolatos információt hivatali titokként köteles megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat, Minden munkavállaló saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, Az óvodapedagógusok egymással való egyeztetést követően szabadon használják a munkájukhoz szükséges informatikai és szemléltető eszközöket, szakkönyveket, Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők az általuk készített eszközöket az intézményi biztonsági előírások betartásával vihetik be a foglalkozásokra. Az eszközök készítésére csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek a gyermek egészségére nincsenek káros hatással és használat közben sem veszélyeztetik testi épségüket, egészségüket. 19

20 7. Az igazgatótanács A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a többcélú köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását- a szervezeti egységek azonos számú képviselőiből álló igazgató tanács segíti. Az igazgatótanács az intézményvezető döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az igazgató tanács 5 főből áll, elnöke az intézmény vezetője, tagjai az intézményvezető helyettes, tagintézmény vezető, a bölcsődei intézményegység szakmai vezetője, az étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője - élelmezés vezető Megbízatásuk, tagságuk határozott időre, vezetői megbízatásuk időtartamára szól. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az igazgatótanács feladatai: o A többcélú, közös igazgatású intézmény vezetésének segítése. o Az intézményegységek munkájának összehangolása. o A szakmai munka stratégiai tervezésének segítése, az éves munkaterv előkészítése. o Az éves beszámoló előkészítése a fenntartó számára. Az igazgatótanács működése: Az igazgatótanács ülése zárt ülés azt az elnök vezeti. o Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az igazgatótanács saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. o Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörben zárt üléseket rendelhet el. Az igazgatótanács összehívásának gyakorisága, módja: o Évente legalább három alkalommal. o Ha bármely tag azt írásban kéri az elnöktől. o Ha az igazgatótanács elnöke szükségesnek tartja. o Az intézmény egészét érintő rendkívüli esetben. Az igazgatótanács összehívásáról a fenti esetek alapján az elnök gondoskodik. Az elnök a tagokat három nappal korábban írásban kiértesíti az igazgatótanács ülésének helyéről, idejéről, s a napirendi pontokról. Az igazgatótanács határozatképessége, döntéshozatala: Az igazgatótanács határozatképes a tagok 50 százaléka plusz egy fő jelenléte esetén. Az igazgató tanács döntéseit nyílt szavazással hozza meg, egyszerű többséggel. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 20

21 Az igazgatótanács jogkörei: Az igazgatótanács dönt a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 18 (4) b) pontja alapján a szakmailag és szervezetileg önálló bölcsődei intézmény egységvezető megbízásáról és a megbízás vis-- szavonásáról. Az igazgatótanács dönt, az bölcsődei intézményegység-vezetővel kapcsolatos vezetői pályázat kiírásának feltételéről. Az igazgatótanács véleményezi: Az intézmény költségvetési koncepcióját A Pedagógiai Program tervezetét 21

22 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 8.1. Az intézmény vezetősége a szervezeti egységek vezetőinek közössége A vezetőség tagjai: o intézményvezető o intézményvezető helyettes o tagintézmény vezető o bölcsőde szakmai vezetője o élelmezésvezető A vezetőség célja: o intézmény szakszerű és törvényes működésének és takarékos gazdálkodásának biztosítása, o a személyi és tárgyi feltételek összehangolása, o az intézményi vagyon védelme, o a belső rend és munkafegyelem fenntartása, o szervezeti kultúra fejlesztése. Az intézmény vezetője a munkáltatói jogköréből a szervezeti egységek vezetőire átruházza a hozzájuk rendelt munkatársak tekintetében az utasítási és ellenőrzési jogkört: o a székhelyintézményben a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, közvetlen irányítását és ellenőrzését az intézményvezető helyettesre, o a tagintézmény összes munkavállalójának - óvodapedagógus, dajka - közvetlen irányítását és ellenőrzését és a tagintézménnyel kapcsolatos ügyviteli és tanügyigazgatási teendőket a tagintézmény vezetőre, o az intézményegység összes munkavállalójának közvetlen irányítását és ellenőrzését, az intézményegység ügyviteli feladatait a bölcsőde szakmai vezetőjére, o az étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egység összes dolgozójának közvetlen irányítását és ellenőrzését, a szervezeti egység ügyviteli feladatait az élelmezésvezetőre Az intézményvezető: Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, munkáját az igazgatótanács segíti. Felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, o gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, o kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörrel rendelkezik, o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, o jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programját, 22

23 o képviseli az intézményt, o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, o a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, o a nevelő- és személyiség fejlesztő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a közalkalmazotti tanáccsal és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, o a gyermekbaleset megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, o az intézményi önértékelés Önértékelési programban és Éves önértékelési tervében foglaltak szerinti elvégzésért, o a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógus minősítés megszervezéséért és irányításáért, a személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, o a pedagógus minősítésekben delegáltként részt vesz, o ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem lehetséges, az óvodára kiterjedő vészhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a megyei kormányhivatal járási hivatala egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény határozza meg, konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé Az intézményvezető helyettes Az intézményvezető feladatait vezető helyettes közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető akadályoztatása vagy összeférhetetlenség esetén korlátozott jogkörben - el nem halasztható ügyek intézésével- ellátja az intézményvezető helyettesítését. Az intézményvezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti azt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak feladatellátására vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére 23

24 Képviseleti és kiadmányozási joga: a helyettesítési rend szerint és az intézményvezető megbízása alapján. Konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza A tagintézmény vezető: Az intézményvezető a tagintézményre vonatkozó feladatait tagintézmény vezető közreműködésével látja el. A tagintézmény vezetői megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető irányítása mellett szervezi a tagintézmény munkáját, közvetlenül irányítja az óvodapedagógusokat, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottakat és végzi a tagintézmény ügyviteli és tanügy-igazgatási feladatait. Szoros kapcsolatot tart a székhelyintézménnyel, és az élelmezésvezetővel, biztosítja az információk továbbítását a tagintézményben. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o a tagintézmény működésére vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o a tagintézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a tagintézmény vonatkozásában. Kiadmányozási joga van a tagintézmény ügyviteli és tanügy-igazgatási dokumentumai tekintetében. Konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza Bölcsőde szakmai vezetője Az intézményvezető a bölcsődei intézményegységre vonatkozó feladatait a bölcsőde szakmai vezetőjének közreműködésével látja el, aki az intézményvezető irányítása mellett szervezi a bölcsődében folyó munkát. A bölcsőde szakmai vezetőjének vezetői megbízást - az igazgató tanács véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető irányítása mellett szervezi az intézményegység munkáját, közvetlenül irányítja a kisgyermeknevelők és a bölcsődei dajka munkáját és végzi az intézményegység ügyviteli feladatait. Szoros kapcsolatot tart a székhelyintézménnyel, és az élelmezésvezetővel, biztosítja az információk továbbítását. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o az intézményegység működésére vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az intézményegységet érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: az intézményegységet vonatkozásában. Kiadmányozási joga van az intézményegység ügyviteli dokumentumai tekintetében. Konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. 24

25 Élelmezés vezető Az intézményvezető, az étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egység feladatait az élelmezésvezető közreműködésével látja el, aki az intézményvezető irányítása mellett szervezi a konyhákon folyó munkát. Az intézményvezető irányítása mellett szervezi a konyhák munkáját, közvetlenül irányítja az adminisztrátor, és a szakácsok, munkáját és végzi az intézményegység ügyviteli feladatait. Szoros kapcsolatot tart minden szervezeti egységgel, biztosítja az információk továbbítását. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o az intézményegység működésére vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az intézményegységet érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: az étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egység vonatkozásában van. Kiadmányozási joga van a szervezeti egység étkeztetési tevékenységével kapcsolatos szigorú számadású bizonylatainak használata során. Konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza A kapcsolattartás rendje o Az intézményvezetőnek az szervezeti egységekkel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. o A napi kapcsolattartást az intézményvezetőnek és a szervezeti egység vezetőknek is kezdeményezniük kell. o Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy a vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az szervezeti egységek munkavállalóit hátrányos megkülönböztetés ne érje. o Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az szervezeti egységek is megfelelő hangsúlyt kapjanak. o Az intézményvezető helyettes, a tagintézmény vezetője és intézményegység szakmai vezetője, az élelmezésvezető a vezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezze az intézményvezető felé A kapcsolattartás formái o személyes megbeszélés, tájékoztatás, o telefonos egyeztetés, jelzés, o videó konferencia, skype, o írásos tájékoztatás, o értekezlet, o szervezeti egység ellenőrzése A vezetők közötti együttműködés Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, de legalább havonta vezetői megbeszélést kell tartani Belső kapcsolatok A székhelyintézmény, a tagintézmény és a bölcsőde intézményegység kapcsolatot tart belső továbbképzések, hospitálások alkalmával. 25

26 8.4. Kiadmányozás szabályai o A székhelyintézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket a székhelyintézményben csak az intézmény vezetője írhat alá. o A tagintézményben ügyviteli és tanügy-igazgatási ügyekben kiadmányozásra a tagintézmény vezető jogosult, akadályoztatása esetén az intézményvezető jár el. o A bölcsőde szakmai vezetője a bölcsőde intézményegységben ügyviteli ügyekben kiadmányozásra jogosult. o Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt munkavállaló A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető, a tagintézmény képviseletére a tagintézmény vezető, a bölcsődei intézményegység képviseletére annak szakmai vezetője, az étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egység vonatkozásában az élelmezésvezető jogosult Az intézményvezető ezt a jogát meghatározott esetekben (betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik) átruházhatja más személyre vagy szervezetre. o o Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezése az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosít (intézkedésre jogosult). 26

27 9. Az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 9.1. A vezetők helyettesítési rendje A székhelyintézményben: A székhelyintézmény vezető: Sádtné Papp Ibolya A székhelyintézmény vezető akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: Pappné Tímár Teréz A tagintézményben: Tagintézmény vezető: Makra Gabriella Akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: Farkas Istvánné Az intézményegységben: Szakmai vezető: Sólyáné Farkas Anikó Akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: a műszakban benntartózkodó kisgyermeknevelő Étkeztetési feladatokat ellátó szervezeti egységben: Az élelmezésvezető távollétében az adminisztrátor teljes felelősséggel helyettesíti azt A vezető helyettesítése egyéb esetekben: A reggel 6 30 órától 7 30 óráig, illetve a órától óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelő. Intézkedésre a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus, kisgyermeknevelő jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 27

28 10. A vezetők és az intézményi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre Az intézményi szülői szervezet dönt o saját SZMSZ-éről, o ügyrendjéről, o munkatervének elfogadásáról, o tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről Az intézményi szülői szervezet véleményét ki kell kérni o fakultatív hit- és vallásoktatás helyének, idejének meghatározásakor, o az SZMSZ elfogadásakor, o az intézmény vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása előtt, o intézményi éves munkaterv elfogadásakor Az intézményi szülői szervezet véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet Minden az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben. Részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában Az intézményi szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái, jellemzően a következők o szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység az intézményi szülői szervezet vezetőjével, o munkatervek egymás részére történő megküldése, o az intézményi szülői szervezet képviselőjének meghívása a szakalkalmazotti illetve nevelőtestületi értekezletre, o a nevelőtestület képviselőjének meghívása az intézményi szülői szervezet ülésére, o azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a szakalkalmazotti illetve nevelőtestület, illetve az intézményi szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozatok kivonatok), o az intézményi szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, o az intézményi szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az intézményi szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges o információs bázist biztosítsa: (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), o közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az intézmény szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek, o óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása. 28