SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Intézmény OM azonosítója: Készítette: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánító: Véleménynyilvánító: Ábrahámné Tanács Edina Óvodai szülői szervet elnöke Börcsök Hajnalka Bölcsődei Szülői Szervezet képviselője 2/2014 (VIII.29.) Szakalkalmazotti határozattal elfogadta a szakalkalmazottak közösség Egyetértését kinyilvánító: Sánta Gizella fenntartó 7/2014 (VIII.29.) Óvodavezetői határozattal jóváhagyta: Sádtné Papp Ibolya intézményvezető Ph. Hatályos:2014. szeptember 1. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www. ruzsa.hu / intézmények/ Hétszínvirág Óvoda Iktatószám: 209/2014

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, célja AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI OM azonosító Az alapító okirat száma Létrehozásról rendelkező határozat száma: Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az intézmény alaptevékenysége Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok kormányzati funkció szerinti besorolása Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat Működési köre Az intézményalapító, fenntartó, működtető neve, székhelye Az intézményirányító szerve Költségvezetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje Csoportok száma Feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám: Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény szervezeti felépítése SZERVEZETI ÁBRA A MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEKNEK, AZ ALKALMAZOTTAKNAK ÉS VEZETŐKNEK AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Általános szabályok A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma A belső ellenőrzés célja, hogy A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL Az óvodával jogviszonyban nem állók óvodába lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet AZ ALKALMAZOTTAK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, ÉS A MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI AZ IGAZGATÓTANÁCS A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézmény vezetősége a szervezeti egységek vezetőinek közössége A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás formái Kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE A vezetők helyettesítési rendje A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE A szülői szervezet dönt A szülői szervezet véleményét ki kell kérni Szülői szervezet véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái, jellemzően a következők A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLTATÁSA A nevelőtestület dönt

3 12.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG SZAKALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉG A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart A fenntartóval való kapcsolat Pedagógiai szakszolgálattal (Szakértői Bizottság) Pedagógiai Szakmai Szolgáltatóval (Nevelési Tanácsadó) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Iskolával való kapcsolattartás: Az óvodát támogató civil szervezetekkel való kapcsolattartás Katolikus egyházzal AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje AZ INTÉZMÉNY, VÉDŐ- ÓVÓ ELŐÍRÁSAI A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése A gyermekek kötelessége az óvodában tartózkodás alatt, hogy Óvodán kívüli programok Szolgáltatások Egészségügyi szabályok A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok A BÁRMELY RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézkedésre jogosult, a rendkívüli esemény jellegének megfelelően TÁJÉKOZTATÁST KÉRÉS LEHETŐSÉGEI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, EGYÉB NYILVÁNOS DOKUMENTUMRÓL A tájékoztatás, megismertetés rendje A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE, AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK FELÉ BÖLCSŐDE MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A Szervezeti és Működési szabályzat jogi alapja A Bölcsőde feladatai Beiratkozás, felvétel rendje, nyitva tartás A bölcsőde nyitva tartási rendje A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek, a gyermekek étkeztetésére és a támogatásokra való jogosultság a bölcsődében A bölcsőde gondozó nevelő tevékenysége A bölcsőde egészségvédelmi szabályai A Bölcsőde szakmai vezetőjének főbb feladatai A szakdolgozók feladatai A szülők és gyermek jogai A jelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok: Szakmai munka fórumai A Bölcsőde és a család kapcsolattartási formái A belső ellenőrzés fő területei Külső kapcsolatok KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM:

4 25.1. Óvodapedagógus munkaköri leírása Óvodavezető helyettes munkaköri leírása Tagintézmény vezető munkaköri leírása Dajka munkaköri leírása Élelmezésvezető munkaköri leírása Szakács munkaköri leírása Konyhai kisegítő munkaköri leírása Adminisztrátor munkaköri leírása Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Bölcsődei gondozónő, kisgyermeknevelő munkaköri leírása Bölcsőde szakmai vezetőjének munkaköri leírása Takarítónő munkaköri leírása Bölcsőde intézmény egységben Egyéb takarító és kisegítő munkaköri leírása AZ ÜGYVITEL RENDJE Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Felvilágosítás hivatalos ügyekben AZ ÜGYIRATOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Az ügyiratok másolatainak kiadása A küldemények átvétele és felbontása A küldemények feldolgozása AZ ÜGYIRATOK IKTATÁSA Az iktatókönyv Az iktatás szabályai AZ ÜGYINTÉZÉS ÉS KIADMÁNYOZÁS A kiadmány alaki kellékei A boríték címzése és a kiadmányok továbbítása AZ IRATTÁROZÁS ÉS AZ IRATSELEJTEZÉS RENDJE Az iratok irattárba helyezése A kézi irattár Az irattári őrzés Az irattári anyag selejtezése Iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratok átadása a levéltárnak ADATKEZELÉSI ÉS TOVÁBBÍTÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai Közérdekű adat: Általános rendelkezések Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható kérdések Az írásban benyújtott igényben feltüntetésre kerül: Az igény vizsgálata Az igény intézése Az adatok előkészítése átadásra A z adatok átadása Az eljárás lezárását követő intézkedések Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében Az adatszolgáltatási nyilvántartás Az adatigénylés teljesítésének az Avtv.-Ben meghatározott módja

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja, célja A köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és óvodapedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: o évi XCIII. törvény a munkavédelemről o évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről o évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról o 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról o 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről o 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól o évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról o évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól o évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól o évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről o évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) o 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól o 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) o évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) o évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről o évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról o évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról a köznevelési intézmények névhasználatáról és módosításai o 4/2013.(I.11.) Korm. r. az államháztartás számviteléről, 5

6 o 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről o évi C. törvény a számvitelről o évi V. törvénya Polgári Törvénykönyvről o 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről o 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a székhely és tagintézmény, intézményegység előterében, továbbá óvoda honlapon A szervezeti és működési szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya Területi érvényessége A székhely és tagintézmény egész területére, A székhely és tagintézmény által szervezett óvodán kívüli programokra, A bölcsőde intézményegységre, A konyha és ebédlő telephelyre. Személyi érvényessége A gyermekekre és szüleikre, törvényes képviselőire, Az óvoda és bölcsőde alkalmazottaira, Az óvodával és bölcsődével kapcsolatban állókra (szakmai szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók, hittanoktatók). A konyha és ebédlő telephely alkalmazottaira a telephellyel kapcsolatban állókra. Időbeli érvényessége Hatályba lépés: Határozatlan időre szól Hatályát veszti az án kelt SZMSZ. Felülvizsgálatára minden nevelési év megkezdésekor, illetve törvényi változások, intézményi átszervezés alkalmával kerül sor. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. OM azonosító Az intézmény neve: Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Rövidített neve: Hétszínvirág Óvoda Székhelye: 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Tagintézménye: Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Pusztamérgesi Tagintézménye Tagintézmény címe: 6787 Pusztamérges, Móra tér 7 sz. Intézményegysége: Bölcsőde Intézményegység címe: 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz. 6

7 Telephelye: Konyha és ebédlő Telephely címe: 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz Az alapító okirat száma 74/2014.(V.28.) Kt,egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat 75/2014.(V.28.) Kt Létrehozásról rendelkező határozat száma: 39/1992.(VI.17.) Kth Jogszabályban meghatározott közfeladata: MÖtv. 13.-ában foglalt kötelező feladat: óvodai nevelés, ellátás és szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások körében-óvodai és iskolai étkeztetés. Önként vállalt feladat: szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások bölcsődei ellátás 2.5. Az intézmény alaptevékenysége Az intézmény alaptevékenységének jellege szerinti szakágazati besorolása Óvodai nevelés Alaptevékenysége: Hároméves kortól a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig a gyermekek óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényű- egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő - gyermekek integrált nevelése, ellátása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján óvodai és iskolai étkeztetés, valamint bölcsődei ellátás. 7

8 2.6. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok kormányzati funkció szerinti besorolása Kormányzati funkció száma Alaptevékenység megnevezése Alaptevékenységet szabályozó jogszabályok Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 137/1996. évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Pedagógiai Program Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai, évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1 sz. melléklete 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Óvodai intézményi étkeztetés évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) Iskolai intézményi étkeztetés évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/ (IV. 30.) NM rendelet a bölcsődék működéséről 281 / (XII. 23.) Kormányrendelet a Működési engedélyek kiadásáról 259 / ( XII. 18. ) Kormányrendelet a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről 8

9 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete 222/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 7/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet módosításáról 369/2013. (X.24.) korm. rend. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 62/2011. (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzi személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzi személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Rövid idejű közfoglalkoztatás 375/2010(XII.31.) Korm. rendelet közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról Start munkaprogram Téli közfoglalkoztatás közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról 375/2010(XII.31.) Korm. rendelet Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 375/2010(XII.31.) Korm. rendelet közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról 2.7. Az intézmény, vállalkozási tevékenységet nem folytat Működési köre Székhelyen lévő óvoda vonatkozásában Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő óvoda vonatkozásában Feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe. Telephelyen lévő Bölcsőde vonatkozásában: Ruzsa Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe, és ellátási szerződésben foglaltak szerint Pusztamérges Község Önkormányzata teljes közigazgatási területe 2.9. Az intézményalapító, fenntartó, működtető neve, székhelye Ruzsa Község Önkormányzata (6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2 sz.) Az intézményirányító szerve Az irányító szerv neve, székhelye: Ruzsa Község Önkormányzata Képviselő testülete 9

10 2.11. Költségvezetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje Az intézményvezetőt nyilvános pályázat útján, a képviselő- testület bízza meg a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011 évi. CLXXXIX. Törvény 42. valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény 23 előírásai szerint. A költségvetési szerv típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény: óvoda és bölcsőde Csoportok száma Székhelyen lévő óvodában: 3 csoport Telephelyen lévő óvodában: 2 csoport Bölcsőde intézményegységben: 1 csoport Feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám: Székhelyen lévő óvodában: 63 fő Telephelyen lévő óvodában: 50 fő Bölcsőde intézményegységben: 12 fő Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási szempontból a Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz rendelve A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: A törzsvagyon részét képező óvoda épülete (Ruzsa, Hrsz.: 32.), Bölcsőde, Konyha és ebédlő (Ruzsa, Hrsz.:367) összes berendezési, felszerelési tárgyaival, leltár szerint. A tagintézmény Pusztamérges Község Önkormányzatának törzsvagyonát képező óvoda épület, összes berendezési, felszerelési tárgyaival, leltár szerint A vagyon feletti rendelkezési jog: Ruzsa Község Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. A tagintézmény vonatkozásában Használatba adási szerződés alapján használati jog illeti meg az intézményt Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az intézmény és a hivatal közötti munkamegosztás és felelősség vállalás rendjét külön megállapodás szabályozza. Statisztikai számjel: A számlát vezető hitelintézet neve, címe OTP Bank Rt. Ruzsa Alkotmány tér 3 Fizetési számla száma: Telefon: ruzsaovoda@fre .hu 10

11 2.15. Az intézmény szervezeti felépítése Magasabb vezető beosztású: intézményvezető Vezető beosztású: intézményvezető helyettes Vezető beosztású: tagintézmény vezető Vezető beosztású: bölcsőde szakmai vezetője Szervezeti egységek megnevezés Székhelyintézmény: Hétszínvirág Óvoda Óvoda konyha: Cím 6786 Ruzsa, Alkotmány tér 3 sz. Engedélyezett létszám dolgozó ellátott 6,5 fő óvodapedagógus 63 fő 3 fő dajka 1 fő pedagógiai asszisztens 0,5 fő egyéb takarító és kisegítő 1 fő szakács, 200 adag 1 fő konyhai kisegítő Tagintézmény: Hétszínvirág Óvoda Pusztamérgesi Tagintézménye 6785 Pusztamérges, Móra tér 7 sz. 4 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 50 fő Intézményegység: Bölcsőde Telephely: Konyha és Ebédlő 6786 Ruzsa, Szent István út 6 sz Ruzsa, Szent István út 6 sz. 1 fő szakgondozó 1,75 fő gondozónő 1 fő takarítónő 1 fő élelmezés vezető 1 fő adminisztrátor 1 fő szakács, 2 fő konyhai kisegítő 12 fő 200 adag 11

12 3. Szervezeti ábra Ruzsai Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Intézményvezető Igazgatótanács Tagintézmény Pusztamérges Székhelyintézmény Ruzsa Konyha és Ebédlő telephely Bölcsőde Óvoda Konyha Tagintézmény vezető Intézményvezető helyettes Élelmiszervezető Szakmai vezető Óvodapedagó -gusok Adminisztrátor Óvodapedagógusok Szakács Szakács Gondozónő Dajkák Pedagógiai asszisztens Dajkák Egyéb takarító és kisegítő Konyhai kisegítő Konyhai kisegítő Takarítónő 12

13 4. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és vezetőknek az óvodában való benntartózkodásának rendje 4.1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni a fenntartó és az óvodai szülői szervezet véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: o az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, o a nyári szünet időtartamát, o a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek időpontját, o a nevelőtestületi és szakalkalmazotti értekezletek időpontját. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről Napirend Óvodánkban a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az óvodába behozhassák, illetve hazavihessék. A napirend kialakításának szempontjait a pedagógiai program részletesen tartalmazza A nyitva tartás rendje: Az óvodai a székhelyen és tagintézményben hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. A napi nyitvatartási idő 10 óra: reggel 7 00 órától óráig. Az óvodai ettől eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) a fenntartó adhat engedélyt. Ügyelet a székhelyintézmény: reggel ig, délután ig, Ügyelet a tagintézményben: reggel ig, délután ig. Csoportösszevonás szabályai: rendkívüli esetben kerülhet sor - iskolai szünet, vagy lecsökkent gyermeklétszám esetén. Az összevonás felső határa maximum 25 gyermek. A székhelyintézmény nyitását reggel a konyha felöl érkező, kulccsal rendelkező konyhai dolgozó nyitja. Az óvodai bejárat nyitását pedig a munkarend szerint nyitó óvodai pedagógus a belső használatra szolgáló kulccsal végzi. A konyhai rész zárását a konyha felöl az utolsóként távozó konyhai dolgozó, az épület zárását pedig a munkarend szerint záró dajkák végzik. A tagintézmény nyitását a munkarend szerint nyitó dajka végzi. Az épület zárását a munkarend szerint záró dajka végzi. A konyha és ebédlő telephely nyitását az elsőként érkező kulccsal rendelkező konyhai dolgozó nyitja és az utolsóként távozó zárja. 13

14 Minden épület zárása előtt a zárást végző dolgozó előzőleg tűzvédelmi és vagyonvédelmi ellenőrzést tart az épület egészére vonatkozóan A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az óvodában a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvodában való benntartózkodás rendjét az érvényben lévő Munkaidő beosztás tartalmazza. A tagintézmény vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik, távozásakor a megbízott óvodapedagógus felel a tagintézmény rendjéért. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely magában foglalja a tényleges állapot összehasonlítását a szükséges állapottal, a különbségek észlelését és a tapasztalatok értékelését, valamint a következtetések levonását. A belső ellenőrzés során a meghatározott követelményekhez való viszonyítással történik a tényleges állapot feltárása, ezt követően lehet az eltéréseket értékeléssel megítélni A belső ellenőrzés célja, hogy o biztosítsa az intézményvezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az óvodában folyó nevelő- személyiségfejlesztő munka tartalmáról és annak színvonaláról, o jelezze az óvodapedagógusok és a vezető számára a pedagógiai, jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, o segítse a vezetői irányítást: a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, ügyviteli feladatainak ellátását A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények o fogja át a pedagógiai munka egészét, o segítse elő a pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását, o a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje az óvodapedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, o támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, o a szülői szervezet észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az óvodai nevelés valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, o biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkavégzést, o támogassa a vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, o hatékonyan működjön a megelőző szerep. 14

15 5.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosult o székhelyintézménynél az intézmény vezetője, o tagintézménynél az intézmény vezetője és a tagintézmény vezető. A pedagógiai munka belső, valamely témában és valamely területre, vonatkozó ellenőrzésére az óvoda valamennyi óvodapedagógusa javaslatot tehet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái o szóbeli, írásbeli beszámoltatás, o látogatás, o értekezlet, o gyermeki tevékenység megfigyelése, o speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni a tanévnyitó szakalkalmazotti értekezleten szóban, az intézményvezetői iroda mellett lévő faliújságon pedig írásban. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető minden óvodapedagógus munkáját legalább 2 alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A szakalkalmazotti tanévzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 6.1. Az óvodával jogviszonyban nem állók óvodába lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet o külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak az óvodában a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személyek arra az időtartamra, amely a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógusnak való átadására, és a kísérő távozásához szükséges, o külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az óvodában azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, de részt vesznek a gyermekek nevelésében (szakszolgálati munkatársak, SNI fejlesztést ellátó munkatársak, hittanoktató), o a nap folyamán az intézmény dolgozói a belső megállapodás szerint tartanak ügyeletet, illetve nyitnak ajtót csengetés után, o külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az óvodában a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az óvodába. A külön engedélyt, az ajtót nyitó dolgozó kér a vezetőtől. Csak az általa adott szóbeli engedély és felügyelete mellett lehet az óvodában tartózkodni. 15

16 Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: o a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve o a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 7. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai Az alkalmazottak intézményben való napi benntartózkodásának rendjét és a munkaközi szünetek időpontját az Éves Munkaterv tartalmazza A munkavégzés általános szabályai: o A dolgozó az intézményben, olyan időpontban köteles megjelenni, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon.(tiszta védőruhában, ápoltan, egészségesen) Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja megkezdeni, távolmaradását jelezze a vezetőnek és a helyettesítő kollégájának, o A dolgozó a munkaidő beosztásától eltérő munkavégzése- vagy az intézmény elhagyása- szervezeti egység vezetőjének előzetes engedélyével lehetséges, illetve a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el, o Minden dolgozó köteles napi gyakorisággal, pontosan vezetni saját munkaidőnyilvántartását, a telephely hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat a székhelyintézményhez juttatják el, o Munkáját a dolgozó személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, o A beteg dolgozó orvosi igazolását a hónap utolsó munkanapján el kell juttatni a szervezeti egység vezetőjéhez akkor is, ha a dolgozó még nem munkaképes, o A balesetveszély elkerülése és elhárítása mindenki számára alapvető feladat. A dolgozók rendszeresen ellenőrizzék a gyermekek biztonságát, egészségét veszélyeztető körülményeket, haladéktalanul szüntessék meg azt pl. padozat csúszásmentességének biztosítása, o Az udvar balesetvédelmi ellenőrzése az elsőként kiérkező óvodapedagógus feladata, o Az óvodából távozó személyek utáni ajtó zárás az ajtóhoz kísérő feladata, o Az intézményi telefon használat csak hivatalos ügyben lehetséges, a beszélgetést rögzíteni kell a Telefonbeszélgetések nyilvántartása c. nyomtatványon, o A dolgozó a mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében néma állapotban tarthatja magánál. A gyermekek között magánjellegű telefonhasználat nem lehetséges, o Az intézményben történt legkisebb balesetről, orvost igénylő esetről tájékoztatni kell a szervezeti egység vezetőjét, az intézményvezetőt vagy távollétében az intézkedésre jogosult személyt, o Alkalmassági vizsgálatokon való megjelenés évente egyszer kötelező a vezető által megjelölt időpontban, o Minden dolgozó anyagi felelősséggel tartozik az általa használt, tárgyak gépek, berendezések állapotáért, szabályszerű használatáért, tárolási helyre történő vissza viteléért. Vegyi anyagokat, tisztítószereket, mosószereket a gyermekektől elzártan kell tárolni! A dolgozók kötelesek megismerni az általuk használt vegyi anyagok biztonsági 16

17 o o o o o o o o o o o o o o o adatlapjait és tevékenységük végzése során az abban foglalt biztonsági előírásokat kötelesek betartani. Szándékos, vagy gondatlan károkozás esetén a kártérítés a Mt. és a Kjt. szabályai szerint történik, Munkaidő alatt valamennyi dolgozó a munkaköri leírás szerint dolgozik, melyet minden nevelési év elején áttanulmányoz, és aláírásával hitelesít, A munkavédelmi szabályzatban felsorolt védőruha használata minden dolgozó számára kötelező, A kazánházat illetve a felnőtt WC-t minden esetben zárva kell tartani, a kulcsot a gyermekek által nem elérhető helyre kell tenni (az ajtófélfán lévő akasztó), A székhelyintézményben a konyhai dolgozók feladata a konyha részhez tartozó terület tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A gyermek-és felnőtt kerékpártároló rendben tartása, járda takarítása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, Telephely dolgozóinak feladata az épület Bölcsödével megosztott külső környezetének tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A felnőtt kerékpártároló rendben tartása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, Tagintézményben a dajkák feladata az intézmény játszóterének, külső környezetének tisztántartása, járda seprése. Hó esetén a járda seprése, csúszásmentesítése. A gyermek-és felnőtt kerékpártároló rendben tartása, járda takarítása, kukák, ételhulladék tároló tisztántartása, A dolgozó - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, A dolgozó munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére, A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja, Az óvodapedagógust, gondozónőt, és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülőkkel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Az intézmény működésével, annak dolgozóival és munkájukkal, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel, fejlettségükkel kapcsolatos információt hivatali titokként köteles megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat, Minden dolgozó saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, Az óvodapedagógusok egymással való egyeztetést követően szabadon használják a munkájukhoz szükséges informatikai és szemléltető eszközöket, szakkönyveket, Az óvodapedagógusok, gondozónők az általuk készített eszközöket az intézményi biztonsági előírások betartásával vihetik be a foglalkozásokra. Az eszközök készítésé- 17

18 re csak olyan anyagok használhatók fel, amelyek a gyermek egészségére nincsenek káros hatással és használat közben sem veszélyeztetik testi épségüket, egészségüket. 8. Az igazgatótanács A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a többcélú köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását- a szervezeti egységek azonos számú képviselőiből álló igazgató tanács segíti. Az igazgatótanács az intézményvezető döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az igazgató tanács 4 főből áll, elnöke az intézmény vezetője, tagjai az intézményvezető helyettes, tagintézmény vezető, a bölcsődei intézményegység szakmai vezetője. Megbízatásuk, tagságuk határozott időre, vezetői megbízatásuk időtartamára szól. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az igazgatótanács feladatai: o A többcélú, közös igazgatású intézmény vezetésének segítése. o Az intézményegységek munkájának összehangolása. o A szakmai munka stratégiai tervezésének segítése, az éves munkaterv előkészítése. o Az éves beszámoló előkészítése a fenntartó számára. Az igazgatótanács működése: Az igazgatótanács ülése zárt ülés azt az elnök vezeti. o Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az igazgatótanács saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. o Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörben zárt üléseket rendelhet el. Az igazgatótanács összehívásának gyakorisága, módja: o Évente legalább három alkalommal. o Ha bármely tag azt írásban kéri az elnöktől. o Ha az igazgatótanács elnöke szükségesnek tartja. o Az intézmény egészét érintő rendkívüli esetben. Az igazgatótanács összehívásáról a fenti esetek alapján az elnök gondoskodik. Az elnök a tagokat három nappal korábban írásban kiértesíti az igazgatótanács ülésének helyéről, idejéről, s a napirendi pontokról. Az igazgatótanács határozatképessége, döntéshozatala: Az igazgatótanács határozatképes a tagok 50 százaléka plusz egy fő jelenléte esetén. 18

19 Az igazgató tanács döntéseit nyílt szavazással hozza meg, egyszerű többséggel. szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatótanács jogkörei: Az igazgatótanács dönt a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 18 (4) b) pontja alapján a szakmailag és szervezetileg önálló intézmény egységvezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról. Az igazgatótanács dönt, az intézményegység-vezetővel kapcsolatos vezetői pályázat kiírásának feltételéről. Az igazgatótanács véleményezi: Az intézmény költségvetési koncepcióját A pedagógiai program tervezetét 9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 9.1. Az intézmény vezetősége a szervezeti egységek vezetőinek közössége A vezetőség tagjai: o intézményvezető o intézményvezető helyettes o tagintézmény vezető o bölcsőde szakmai vezetője Meghívott: az élelmezésvezető A vezetőség célja: o intézmény szakszerű és törvényes működésének és takarékos gazdálkodásának biztosítása, o a személyi és tárgyi feltételek összehangolása, o az intézményi vagyon védelme, o a belső rend és munkafegyelem fenntartása. Az intézmény vezetője a munkáltatói jogköréből a szervezeti egységek vezetőire átruházza a hozzájuk rendelt munkatársak tekintetében az utasítási és ellenőrzési jogkört: o a székhelyintézményben a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, közvetlen irányítását és ellenőrzését az intézményvezető helyettesre, o a tagintézmény összes dolgozójának - óvodapedagógus, dajka - közvetlen irányítását és ellenőrzését és a tagintézménnyel kapcsolatos ügyviteli és tanügy-igazgatási teendőket a tagintézmény vezetőre, 19

20 o az intézményegység összeses dolgozójának közvetlen irányítását és ellenőrzését, az intézményegység ügyviteli feladatait a bölcsőde szakmai vezetőjére, Az intézményvezető: Az intézményvezető az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, munkáját az igazgatótanács segíti. Felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, o gyakorolja a munkáltatói jogokat, minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörrel rendelkezik, o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, o jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, o képviseli az intézményt, o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, o a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő- és személyiség fejlesztő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a közalkalmazotti tanáccsal és a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, o a gyermekbaleset megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem lehetséges, az óvodára kiterjedő vészhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a megyei kormányhivatal járási hivatala egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Az intézményvezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelésről szóló törvény határozza meg, konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé. 20

21 Az intézményvezető helyettes Az intézményvezető feladatait vezető helyettes közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető akadályoztatása vagy összeférhetetlenség esetén korlátozott jogkörben - el nem halasztható ügyek intézésével- ellátja az intézményvezető helyettesítését. Az intézményvezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti azt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. Konkrét feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák feladatellátására vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti és kiadmányozási joga: a helyettesítési rend szerint és az intézményvezető megbízása alapján A tagintézmény vezető: Az intézményvezető a tagintézményre vonatkozó feladatait tagintézmény vezető közreműködésével látja el. A tagintézmény vezetői megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető irányítása mellett szervezi a tagintézmény munkáját, közvetlenül irányítja az óvodapedagógusokat, és a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottakat és végzi a tagintézmény ügyviteli és tanügy-igazgatási feladatait. Szoros kapcsolatot tart a székhelyintézménnyel, és az élelmezésvezetővel, biztosítja az információk továbbítását a tagintézményben. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o a tagintézmény működésére vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az óvodát érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a tagintézmény vonatkozásában. Kiadmányozási joga van a tagintézmény ügyviteli és tanügy-igazgatási dokumentumai tekintetében. 21

22 Bölcsőde szakmai vezetője Az intézményvezető a bölcsődei intézményegységre vonatkozó feladatait a bölcsőde szakmai vezetőjének közreműködésével látja el, aki az intézményvezető irányítása mellett szervezi a bölcsődében folyó munkát. A bölcsőde szakmai vezetőjének vezetői megbízást - az igazgató tanács véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető irányítása mellett szervezi az intézményegység munkáját, közvetlenül irányítja a gondozónők és a takarítónő munkáját és végzi az intézményegység ügyviteli feladatait. Szoros kapcsolatot tart a székhelyintézménnyel, és az élelmezésvezetővel, biztosítja az információk továbbítását. Beszámolási kötelezettsége van az intézmény fenntartója felé történő intézményvezetői beszámoló elkészítése és a zárszámadás elkészítése előtt: o az intézményegység működésére vonatkozóan o a belső ellenőrzések tapasztalataira vonatkozóan o az intézményegységet érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: az intézményegységet vonatkozásában. Kiadmányozási joga van a intézményegység ügyviteli dokumentumai tekintetében A kapcsolattartás rendje o Az intézményvezetőnek az szervezeti egységekkel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. o A napi kapcsolattartást az intézményvezetőnek és a szervezeti egység vezetőknek is kezdeményezniük kell. o Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy a vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az szervezeti egységek dolgozóit hátrányos megkülönböztetés ne érje. o Az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az szervezeti egységek is megfelelő hangsúlyt kapjanak. o A tagintézmény vezetője és intézményegység szakmai vezetője a vezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezze az intézményvezető felé A kapcsolattartás formái o személyes megbeszélés, tájékoztatás, o telefonos egyeztetés, jelzés, o írásos tájékoztatás, o értekezlet, o szervezeti egység ellenőrzése A vezetők közötti együttműködés Közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés folytatható, de legalább havonta vezetői megbeszélést kell tartani. 22

23 9.4. Kiadmányozás szabályai o A székhelyintézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket a székhelyintézményben csak az intézmény vezetője írhat alá. o A tagintézményben ügyviteli és tanügy-igazgatási ügyekben kiadmányozásra a tagintézmény vezető jogosult, akadályoztatása esetén az intézményvezető jár el. o A bölcsőde szakmai vezetője a bölcsőde intézményegységben ügyviteli ügyekben kiadmányozásra jogosult. o Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt dolgozó. 23

24 9.5. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető, a tagintézmény képviseletére a tagintézmény vezető, a bölcsődei intézményegység képviseletére annak szakmai vezetője jogosult. Az intézményvezető ezt a jogát meghatározott esetekben (betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik) átruházhatja más személyre vagy szervezetre. o o Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat, helyettesítésről szóló rendelkezése az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosít (intézkedésre jogosult). 10. Az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A vezetők helyettesítési rendje A székhelyintézményben: A székhelyintézmény vezető: Sádtné Papp Ibolya A székhelyintézmény vezető akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: az intézményvezető helyettes A tagintézményben: Tagintézmény vezető: Dr. Pappné Szekeres Klára Akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: Farkas Istvánné Az intézményegységben: Szakmai vezető: Bóka Zoltánné Akadályoztatása esetén intézkedési jogkörrel rendelkező személy: a műszakban benntartózkodó gondozónő A vezető helyettesítése egyéb esetekben: A reggel 7 00 órától 7 30 óráig, illetve a órától óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok, gondozónő. Intézkedésre a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus, gondozónő jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 24

25 11. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre A szülői szervezet dönt o saját SZMSZ-éről, o ügyrendjéről, o munkatervének elfogadásáról, o tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről A szülői szervezet véleményét ki kell kérni o fakultatív hit- és vallásoktatás helyének, idejének meghatározásakor, o az SZMSZ elfogadásakor, o az intézmény vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása előtt, o intézményi munkaterv elfogadásakor Szülői szervezet véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet Minden az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben. Részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái, jellemzően a következők o szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, o munkatervek egymás részére történő megküldése, o szülői szervezet képviselőjének meghívása a szakalkalmazotti illetve nevelőtestületi értekezletre, o a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, o azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a szakalkalmazotti illetve nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozatok kivonatok), o a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, o a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az intézményi szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges o információs bázist biztosítsa: (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), o közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az intézmény szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek, o óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása. 25