Acsády Judit: Ipari munkásnők Magyarországon. REWORK-OTKA Kutatócsoport Műhely, 2017 január 19.

Átírás

1 Acsády Judit: Ipari munkásnők Magyarországon REWORK-OTKA Kutatócsoport Műhely, 2017 január 19.

2 Hogy e védtelen és persze szervezetlen női munkásokkal a felettes emberek hogyan bánnak, az könnyen elképzelhető. Durva beszédkiszólások, sőt tettleg bántalmazások igen gyakran fordulnak elő e»magyar királyi«gyárvállalatban. Panasznak helye nincs. Ilyesmi a temesvári dohánygyárban ismeretlen valami, mert az illető egyszerűen azt a választ kapja, hogy:»ha nem tetszik, mehet!«van elég munkátlan, még kizsákmányolható női emberanyag A munkásnők teljesen szervezetlen voltuknál fogva tudatlanok s így még azokban is, kik rajtuk segíteni, helyzetükön javítani akarnak, ellenségüket látják. De annyi osztálytudat már van bennük, vagy talán az ösztön sugalmazza nekik, hogy ők az igazgatótól kezdve az utolsó felügyelőig a kizsákmányolót, a gazdasági ellenfélt és a hajcsárt látják, kikkel szemben ők csak vak eszközök. Félnek tőlük, mert amazokat»erőseknek«,»hatalmasoknak«, magukat pedig gyöngéknek és nyomorultaknak tartják. Szélmalomharcnak minősítik a szervezkedést s ha már helyzetük tarthatatlanná válik, inkább kilépnek, mintsem hogy szervezkedéssel segítsenek szomorú sorsukon. A parányi gyülekezési és egyesülési szabadság gyakorlatát a temesvári dohánygyár igazgatósága a munkából való elbocsájtás terhe mellett megtiltotta, úgy hogy azelőtt a hallatlan eset előtt állunk, hogy az állam mint munkaadó munkásnőitől a törvényes jogot vonja meg. A legelemibb jogoknak ez a lábbaltiprása, arcpirítóan szégyenteljes, de e téren nem várható addig javulás, míg maguk a törvényes jogaikból kiforgatott munkásnők talpra nem állanak. DOHÁNYGYÁRI MUNKÁSNŐK HELYZETE. Írta: FREUND GYULA, Temesvár. Nő és a társadalom június 1. II. évf. 6. sz.,

3 Women's Social and Political Union (WSPU) 1903

4 Women's Social and Political Union (WSPU) 1903 Banner Museum of London

5 .

6 Labour history, old, new global (M. van der Linden) - szempontok - Munkakörülmények Szervezettség Globális kontextus A női munka tematizálása, jelentései kiszolgáltatottság

7 Fogalmak, jelenségek, teoretikusok Sylvia Walby Evelyne Sullerot, Esther Peterson, J. W. Scott, Rosalind Miles Bebel Anette Fuentes and Barbara Ehrenreich Elizabeth Stanko Joyce Burnett (brit munkások története - gender szempont, 2008) Fogalmak, jelenségek Szegregáció (vertikális, horizontális) Patriarchátus, kapitalizmus Hatalmi helyzettel való visszaélés, zaklatás

8 1.) Népszámlálási adatok, 1880: női foglalkoztatási adatok feltüntetése első ízben

9 2. ) Forrás: Nagy Mariann (2006)

10

11 4. Iskolázottsági adatok Forrás: Nagy Mariann, 2006.

12 5. Turgonyi Júlia- Ferge Zsuzsa, Az ipari munkásnők munka és életkörülményei. Bp

13 6.) Forrás: Schadt M

14 7.) Nemzetközi összehasonlítás

15 8.) Nők aránya a vezetésben Forrás: Schadt,

16 9.) Iparban foglalkoztatottak száma (építőiparral) a rendszerváltás előtti és azt követő évtizedben Nők Férfiak

17 Munkakörülmények - a nőmunkás kérdés tematizálása - Századfordulón : Huszadik Század, Nő és társadalom, Nőmunkás Államszocializmus - állami propaganda - Szociológia, szociográfia, nőszervezeti kezdeményezés 1960-as évektől - Feminista teoretikusok hatása a nyugati szakirodalomban - Labour history gender szempontokkal Rendszerváltás után - Munkáskutatások hiánya

18 Huszadik Század ( ) Dr. Lessner [Richárd]: A női munka. Máday Andor dr.: A női munka, Eggenberger kiadása, 88. l. Recenzió. 1900/4. sz., Dr. Vízaknai Antal: Társadalmi szempontok az új magyar népmozgalmi statisztikában. 1900/7. sz., [rész a nők foglalkozási osztályozásáról - 24.] -t.: Feminizmus. 2. A női munkáskérdés Németországban. 1902/5. sz., Feminista mozgalmak Olaszországban Sch-r R-a [Schwimmer Rózsa]: A Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének munkásnő-szakosztálya. 1905/3. sz., Dániel Arnold: A szociális kérdés a kereskedelemben. 1905/5. sz., Farkas Geiza: Mezőgazdasági munkabéreink. Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon az évben. A m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadványa Recenzió. 1906/1. sz., Rácz Gyula: Magyarország gazdasági és szociális állapota a XX. század első évtizedében. 1908/12. sz., [lásd XII. fejezet, Kereseti viszonyok] Bród Miksa: A magyar iparfelügyeletről. 1910/1-2. sz., Samuel Gompers: A budapesti malterhordónő és munkástársai [részlet Gompers Labor in Europe and America cím munkájából]. 1910/10. sz., Varga Jenő: Gyáriparunk öt évi fejlődése ( ). 1911/7. sz., sz. e.: A nagyipari munkásság élet- és lélektanához (Untersuchungen über Auslese und Anpassung (Berufswahl und Berufschicksal) der Arbeiter in den verschiedenen Zweigen der GrossIndustrie. Band 1-2. Leipzig, Duncker& Humblot, kötet). Recenzió. 1911/8-9. sz., Kampf, Rosa: Das Leben der Jungen Fabrikmädchen in München. Leipzig, Duncker & Humblot. Recenzió. 1912/ sz., [müncheni munkásnőkről] gy. i.: Nőkérdés és embergazdaság (Rudolf Goldscheid: Frauenfrage und Menschenökonomie. Anzengruber- Verlag. Wien-Leipzig. 32 l.) Recenzió. 1914/5. sz., Rónai Zoltán: Munkanélküli és dolgozó munkások védelme a háborúban. 1914/ sz., Bresztovszky Ede: A magyar ipari munkásság életviszonyai a háború alatt. 1916/1. sz., Hacker Boriska: A női munka statisztikája. (Gertrud Wolf: Der Frauenerwerb in den Kulturstaaten. München: C. H. Beck XII, 258 l.). Recenzió. 1917/9-10. sz., Fürth, Henriette: Die deutschen Frauen im Kriege. (Kriegswirtschaftliche Zeitfragen, Hrsg. von Franz Eulenburg, Heft 9.) Tübingen: I. C. B. Mohr, III, 63 l. Recenzió. 1918/9. sz [német nőmunkásokról]

19 A Nő és a Társadalom ( ). Az Feministák Egysületének volt munkásnő szakosztálya Sch. r. [Schwimmer Rózsa]: Május elseje és a munkásnők. 1907/5. sz., 76. A munkásnők érdekeit védő első német konferencia. 1907/5. sz., Francia munkásnők kongresszusa. 1907/5. sz., 84. A magyar szakszervezetek tagforgalma. 1907/5. sz., 84. [tagok nemi eloszlásáról statisztikai táblázat] Ilka Gollmann (Bécs): A konfekciósok [varrónők]. Ford. F. O. 1907/9. sz., Dr. Max Burckhard (Bécs): Nők kenyérkereseti munkája. Ford. G. F. 1907/10. sz., Schwimmer Rózsa: A nőkérdés a nemzetközi szocialista kongresszuson. 1907/10. sz., ; 1907/12. sz., A Magyar Szociáldemokrata Párt és a nők választójoga. 1907/11. sz., Országos Ipartanács. Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének, a Nőtisztviselők Országos Egyesületének, a Feministák Egyesületének és minden más, a nők ipari munkáját képviselő testületnek is helyet kellene foglalni abban a tanácsban. 1907/11. sz., 187. Szenczy Margit: A posta, távirda és távbeszélő női alkalmazottai. 1908/1. sz., 5-7.; 1908/2. sz., Az anyaság védelme és biztosítása. 1908/1. sz., 10. [Szemle] Ipari munkásnők ügye. 1908/1. sz., [Szemle] B.-Schwimmer Rózsa: Az anyaság védelme. 1908/5. sz., Freund Gyula (Temesvár): Dohánygyári munkásnők helyzete. 1908/6. sz., Pályamutató. A Feministák Egyesülete megbízásából összeállította: Dirnfeld Janka. 1908/7. sz., B. Sch. R. [Schwimmer Rózsa]: Nőmozgalom Balmazújvárosban. 1908/9. sz., Grossmann Janka: Vasárnapi munkaszünet. 1908/10. sz., Schwimmer Rózsa: Rólunk, nélkülünk. 1908/11. sz., >> vasárnapi munkaszünetről, Ipartörvényről női szempontból Kruppa Rezső és Freund Gyula (Temesvár): Élők a pokolban. A temesvári gyufagyár. 1908/11. sz., ; 1908/12. sz., Schwimmer Rózsa: Az éjjeli munka kérdése. 1911/3. sz.,

20 Nőmunkás.Kiadja a nőmunkások szervező bizottsága. Megjelenik 1932-ig ( ) Budapest ipari nőmunkássága ápr. 9., 2. A szervezett nőmunkások száma (1904. dec. 31. bezáróan) máj. 7., 5. A baross-utcai dohánygyár titkaiból máj. 7., 6. [Pellengér] A papírszipka-készítő nőmunkások helyzete máj. 21., 5. [Szervezkedés] A váci szövőgyári nőmunkások máj. 21., 5. [Szervezkedés] A kormányok munkásvédő gyűlése jún. 4., 1-2. Gyári munkásnők gyűlése jan. 28., 6. [Szervezkedés] Harcra! A dohánygyári munkásnők harca Nyíregyházán. Vezércikk ápr. 8., 1. Rudas László: Polgári és proletár nőmozgalom ápr. 22., 2-3. A cukorkagyári munkásnők ápr. 22., 4. [Mindenfelől] A dohánygyári munkásnők egészségügyi viszonyairól ápr. 22., 4-5. [Mindenfelől] A debreceni dohánygyár mártírjai máj. 27., 6. A debreceni munkásnők szervezkedése jún. 17., 5. [Mindenfelől] A munkásnővédelem terén júl. 22., 2. [Mindenfelől] Az Első Magyar Pálmagyár júl. 22., 5. [Szervezkedés] Hogyan fizetik a munkásnőket? aug. 4., 5-6. [Mindenfelől] Pártoljuk a honi ipart. A gyufagyári munkásnők sztrájkja Budafokon. Vezércikk szept. 16., 1-2. A németországi szociáldemokrata munkásnők IV. kongresszusa. Vezércikk szept. 30., 1-2.; okt. 14., 1-2. Harc a megélhetésért. Az első magyar kábelgyár munkásnőinek bérharca. Vezércikk nov. 23., 1-3.; Egy sztrájk tanulságai. dec. 8., 1. Mit hoz nekünk [mármint nőmunkásoknak] a szakszervezeti mozgalom. Vezércikk dec. 22., 1. A jutagyári munkásnők sztrájkja. 800 munkásnő bérharca márc. 30., 2-3. A nőmunkások és a keresztényszocializmus júl. 21., 5-6. Illés A.: A nők a szövetkezeti mozgalomban ápr. 19., 7.

21 Méltatlan munkakörülmények KRUPPA REZSŐ ÉS FREUND GYULA, TEMESVÁR: ÉLŐK A POKOLBAN* (A temesvári gyufagyár.). Nő és társadalom november 1. II. évf., 11. sz A gyár a 80-as évek elején részvénytársasági alapon került üzembe. Jelenleg a wieni Union-Bank pénzeli. A gyár átlag számítva állandóan személyt foglalkoztat. 35% férfi és 65% nő A női munkások 12%-a ifjúmunkás, akiket a törvény tilalma e l l e n é r e foglalkoztatják a gyárban A napi munkaidő csak 12 óra Munkavédelmi törvényeket, egészségügyi rendeleteket NEM TARTJÁK be foszformérgezés, gerincbántalmak, tüdőbaj

22 Méltatlan munkakörülmények 2. Szociográfiák (temesvári gyárak) Máday Andor nyomdaiparban dolgozók, a nők éjjeli munkájának szabályzása (1903) Rézler Gyula: Kammer textilgyár, Kőbánya (1942) női munkások helyzete nők adottságaival magyarázza. - kiszolgáltatottság: segélyektől elesik a munkás, aki sztrájkba lép, szervezkedést szankcionálják

23 Munkakörülmények 3. Turgonyi Júlia Ferge Zsuzsa, Az ipari munkásnők munka- és életkörülményei interjú munkásnőkkel az ország több pontján - ideológikus alapkérdés Kutatási eredmények: -nők egyenlőtlensége (bérek, pozíciók), kiszolgáltatottsága - Egészségkárosító munkakörök - Összeegyeztethetetlen szerepek

24 Munkakörülmények 4. Schadt Mária, Nők határokon kívül. A bányásznők emlékezete. - propaganda, toborzás - fel nem vállalt történet, szégyen - bányász dinasztiák, illetve mezőgazdasági munkások, cselédek - folyamatos megalázás (munkatársaktól és munkásközösségtől, nőktől is) - bérezésben visszaélések ( takarítói fizetés)

25 Munkakörülmények mikroelektronikai vállalatokban (Pilot study makeitfair project) Interjú idézetek: a vezetőség elfelejti, hogy mi munkások emberek vagyunk, nem robotok. (Pécs, 2008, December) csak annyit közölnek velünk, hogy dolgozzunk többet és jobban, mert ez az elvárás (3.2) katasztrófikus volt a futószalag mellett dolgozni (1.1) Kiszolgáltatottság, hatalmi helyzettel való visszaélés, zaklatás, alacsony bérek, kiszámíthatatlanság

26 Összegzés, további kérdések