MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS OPERATÍV PROGRAM

Átírás

1 - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program Összefoglaló 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Tervezési folyamat 3 A programterület bemutatása és SWOT elemzése 4 Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia, programcélok 6 Célok 7 Prioritási tengelyek 7 1. Prioritás: Gazdaság és társadalom 9 2. Prioritás: Környezet- és természetvédelem, elérhetőség Prioritás: Technikai Segítségnyújtás 12 Pénzügyi keret 12 A program végrehajtása 13 2

3 Bevezetés Jelen dokumentum a -Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program magyar nyelvű összefoglalója, amely a teljes angol nyelvű program rövid tartalmi ismertetését mutatja be. A programdokumentum a Tanács /2006/ EK rendelete (2006. július az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről) az Európai Parlament és a Tanács /2006/EK rendelete (2006. július 5. - az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről) a Bizottság /2006/EK rendelete (2006. december 8. - az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK Tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról) és a partnerség elvének a figyelembe vétele mellett került kidolgozásra. A bilaterális program munkanyelve az angol, ezért a teljes programdokumentum és a hozzá kapcsolódó Stratégiai Környezetvizsgálat, valamint ex ante értékelés is angol nyelven került kidolgozásra. Tervezési folyamat A programozási folyamat 2006 áprilisában kezdődött és az Operatív Program Európai Bizottság általi elfogadásával zárul. A tervezési folyamat kezdetén egy Task Force (munkacsoport) került felállításra, amely a programozási folyamat irányítását, felügyeletét látta el. Tagjai az alábbi táblázatban felsorolt intézmények delegált képviselői: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Irányító Hatóság) VÁTI Kht. Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség SZSZB Megyei Területfejlesztési Ügynökség BAZ Megyei Területfejlesztési Ügynökség Pest Megyei Területfejlesztési Ügynökség KE Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség GYMS Megyei Területfejlesztési Ügynökség Megakom külső szakértő Szlovákia Szlovák Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Nemzeti Hatóság) Szlovák Pénzügyminisztérium Pozsony Megye Önkormányzata Nyitra Megye Önkormányzata Nagyszombat Megye Önkormányzata Besztercebánya Megye Önkormányzata Kassa Megye Önkormányzata Novogradiensis Eurorégió Aurex külső szakértő Econsulting - külső szakértő Vitalpro - külső szakértő 3

4 A programozási folyamat szakmai egyeztetései: április 28. Budapest 1. Task Force ülés június 15. Révkomárom Regionális workshop július 12. Budapest 2. Task Force ülés szeptember 18. Nagyszombat 3. Task Force ülés november 24. Tokaj 4. Task Force ülés február 6. Pezinok 5. Task Force ülés április 27. Pozsony 6. Task Force ülés A programozás technikai szintű előkészítése, az Operatív Program koncepciójának, a tervezési folyamat ütemezésének ismertetése Az Operatív Program bemutatása a regionális fejlesztésben résztvevő szervezetek számára Az Operatív Program analízisének és stratégiájának megvitatása Az Operatív Program analízisének és stratégiájának jóváhagyása Az Operatív Program végrehajtási fejezetének megvitatása és az ex-ante értékelés valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálat munkafolyamatának ismertetése Az Operatív Program végrehajtási fejezetének elfogadása, az ex-ante és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat munkafolyamatainak, részleges eredményeinek ismertetése Az Operatív Program elfogadása Az operatív program stratégiai dokumentum szerkezeti felépítése: I. Bevezetés II. A programterület elemzése III. Közös fejlesztési stratégia, program prioritások IV. Program végrehajtás V. Pénzügyi keretek Jelen dokumentum nem tér ki a helyzetfeltárás adatainak, megállapításainak bemutatására, valamint a program koherencia-vizsgálatára más nemzeti, ágazati programokkal, a korábbi együttműködési tapasztalatok bemutatására és a program végrehajtását leíró fejezetekre, hanem a levont következtetéseket és megállapításokat SWOT elemzés keretében mutatja be. A programterület bemutatása és SWOT elemzése A program célterülete a következő magyarországi és szlovákiai határmenti NUTS III (III-as területi statisztikai számbavételi egységek) területekből áll: Győr Moson Sopron megye Komárom Esztergom megye Budapest főváros Pest megye Nógrád megye Heves megye Borsod Abaúj Zemplén megye Szabolcs Szatmár Bereg megye Szlovákia Pozsony megye Nagyszombat megye Nyitra megye Besztercebánya megye Kassa megye 4

5 MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS OPERATÍV PROGRAM A SWOT elemzés konklúziói: A magyar-szlovák térség számos tekintetben hasonló problémákkal és hasonló kihívásokkal szembesül a határ mindkét oldalán. A határtérségben az egyik legnagyobb kihívást a gyengén kiépített közúti infrastruktúra jelenti. Bár az elmúlt néhány évben a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra jelentősen javult mindkét oldalon, s a transz-európai folyosók több eleme is átszeli a térséget, még mindig tapasztalhatók kisebb hiányosságok az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatokban: továbbra is szűk keresztmetszetet jelent a határátkelés, s a két ország határán húzódó folyók is nehezítik az elérhetőséget. A fent említett problémák mindegyike gátat szab a térség fejlődésének. A térség gazdasága számos fontos erősséggel rendelkezik. A határ mindkét oldalán rohamosan fejlődő gazdasági központok találhatók dinamikusan növekvő, versenyképes vállalatokkal, multinacionális cégekkel és versenyképes kis- és középvállalkozásokkal. A magyar-szlovák üzleti kapcsolatok száma ugyanakkor meglehetősen kevés, amely gyengíti a térség versenyképességét. A határtérség gyengesége, hogy a munkaerő-piaci együttműködés nagyon alacsony szintű. A térség bizonyos területein a munkanélküliség elég nagy méreteket ölt, ugyanakkor közvetlenül a határ mentén a nagyobb gazdasági központok esetenként munkaerőhiánnyal küzdenek. A térség fontos erősségeként könyvelhető el, hogy számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. Az intézmények minőségi oktatást nyújtanak és a kutatás-fejlesztési tevékenységhez is bázisul szolgálnak. Az egyetemek, valamint az egyetemek és a vállalkozások között együttműködés szintje azonban alacsony, mely a határtérség versenyképes és integrált fejlődésének újabb gátját jelenti. A turizmus fontos szerepet tölt be a két ország kapcsolatrendszerében, s a közös fejlesztéshez is megfelelő alapot nyújt. Ugyanakkor ez a potenciál nincs kellően kihasználva: a térség nem rendelkezik közös turisztikai programcsomagokkal, s közös marketing és promóciós tevékenységet sem végez. A határtérség természeti környezete sajátos jelleget ölt: egyrészt, számos természetvédelmi terület fekszik a határ mindkét oldalán; másrészt azonban a korábbi nehézipari tevékenység következményeként komoly környezeti károkkal sújtott és szennyezett területek is megtalálhatók. A határ mentén fejlett szolgáltató szektor működik (beleértve az egészségügyet is). A kapacitások közös használata azonban csak elvétve tapasztalható, mely elsősorban a nyelvi akadályok és a szolgáltató intézmények közötti alacsony fokú együttműködés következménye. 5

6 Összességében, a magyar szlovák határtérség számos területen kínál lehetőséget az integrált fejlesztéshez, de ehhez meg kell teremteni az együttműködés kulcsfeltételeit, és ösztönözni kell a térség szereplői közötti együttműködések kezdeményezését is. Közös, határon átnyúló fejlesztési stratégia, programcélok Stratégia A bemutatásra kerülő stratégia a jelenleg végrehajtás alatt álló Szlovákia Ukrajna Szomszédsági Program stratégiájának továbbvitele, a következő szempontok figyelembevételével: A leendő területi együttműködési program más földrajzi területekre terjed ki. Kétoldalú, csak a magyar-szlovák határ mentén fekvő megyéket érinti; Az INTERREG programot 2007-től az Európai Területi Együttműködés célkitűzés (3. célkitűzés) váltja fel, mely eltérő szabályozási környezetet eredményez és csak a közös projektek támogatását teszi lehetővé; Míg az előző periódusban a két ország közötti államhatár nehezítette a szoros gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködés kialakítását, addig a következő programozási ciklusban ez az akadály elhárul; A as időszakra szóló Community Strategic Guidelines (CSG) figyelembevétele, amely az általános kereteit adja a Strukturális Alapokból végrehajtásra kerülő programoknak. A stratégia központi eleme változatlan maradt: a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését kívánja elérni. Bár és Szlovákia Európai Uniós csatlakozásával a két ország között húzódó határ az EU belső határává vált, eltűnése nem egyik napról a másikra történik. A csatlakozás következményeként azonban a térség számos potenciálja válik kihasználhatóvá, s megvalósulhat a személyek és áruk szabad mozgása. Leomlanak a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének gátjai is, mely lehetővé teszi a határtérség kapacitásainak és infrastruktúrájának közös, hatékonyabb használatát, így az együttműködések által nőhet a térség versenyképessége. Amint a helyzetelemzés és a SWOT analízis is rámutatott, a két ország közötti szorosabb együttműködés egyik legfőbb gátját a korlátozott elérhetőség jelenti. A program ezért támogatni kívánja a meglévő közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztését. A meglévő hálózatok modernizálásán túl lehetőség nyílik az infrastrukturális elemek bővítésére is, különösen azokon a területeken, ahol a térséget folyó választja ketté. A program kiemelten támogatja a határtérség gazdaságának integrált fejlesztését annak érdekében, hogy javítsa annak versenyképességét és hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez. Ezért elsősorban az üzleti együttműködések feltételeinek javítását, és a meglévő kutatás-fejlesztési potenciál hatékony és koordinált használatának ösztönzését célozza meg. A turizmus a térség számos területén az egyik legfontosabb bevételforrásnak számít. E potenciál közös fejlesztéséhez a turisztikai látványosságok közös fejlesztésére és a régiók ösztönzésére van szükség. A humán erőforrások fejlesztése és hatékony használata a versenyképesség javításának kulcsfeltétele. A program ezért támogatja az oktatási intézmények közötti kapcsolatépítést és az intézmények fejlesztését, emellett hangsúlyt fektet a munkaerő-piaci együttműködések ösztönzésére és integrált fejlesztésére. A határtérség rendkívüli értéke a természeti területekben való gazdagsága. A természetvédelmi területek védelme, illetve a természeti környezet megőrzése mindkét ország részéről erőfeszítéseket igényel. Mivel a környezetszennyezés a levegő és a folyók szennyezése sem határokon belül mozgó jelenség, ezért a környezeti kockázatok elleni hatékony védekezést közösen, közös szabályozással kell megoldani. A sikeres határmenti együttműködés legfontosabb aspektusa, hogy az emberek elfogadják és megértsék egymást, s készek legyenek együttműködni egymással. Ezért szükséges ösztönözni a közösségek közötti együttműködést, melyek közelebb hozzák az embereket egymáshoz. 6

7 Célok Az együttműködési program átfogó, stratégiai célja: A határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése. Specifikus célok: A program átfogó célja és a stratégia kulcselemei a következő specifikus célok kialakításához vezettek: 1) Specifikus cél: a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése 2) Specifikus cél: az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése 3) Specifikus cél: a határtérség elérhetőségének és információáramlásának javítása 4) Specifikus cél: a természeti értékek védelme A fenti specifikus célok a közös fejlődés alapjainak megteremtésére fókuszálnak. Jóllehet, a közös fejlesztés mellett, a programnak a horizontális elvek betartásával hozzá kell járulnia a biztonságos és növekvő egyensúly megteremtéséhez. Ezen megközelítés alapján, a programon belül valamennyi beavatkozás: Biztosítani fogja a nemek közötti esélyegyenlőséget, Figyelembe fogja venni a hátrányos helyzetűek, fogyatékosok speciális szükségleteit, Biztosítani fogja a természeti és épített környezet védelmét. A fent említett horizontális célokat a teljes programciklus során figyelembe kell venni, beleértve a programozást, a monitoring indikátorok meghatározását és értékelését, s a projekt-kiválasztási kritériumok kialakítását valamennyi beavatkozás esetén. Prioritási tengelyek A célok megvalósítása érdekében három fő prioritási tengelyt hoztak létre. Az első prioritás (gazdaság és társadalom) nagyrészt az EU lisszaboni stratégiáját követi, a második prioritás (fenntartható fejlődés, környezet és természetvédelem) az EU göteborgi programját szolgálja, míg a 3. prioritás pedig technikai segítséget nyújt a program megvalósításához. A prioritások részletes akciókra, tevékenységekre való lebontásának leírása az Akcióterv jelenleg egyeztetések folynak a tartalmi összetételéről - szerves alkotórészét fogják képezni. 1. Prioritás: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá; 2. Prioritás: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén, 3. Prioritás: technikai segítségnyújtás (Technical Assistance) 7

8 A határtérség társadalmi és gazdasági integrációjának növelése CÉLKITŰZÉSEK A határtérség gazdasági versenyképességének erősítése Az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése A határtérség elérhetőségének és információáramlásának javítása A természeti értékek védelme PRIORITÁSI TENGE LYEK Gazdaság és társadalom Környezet- és természetvédelem, elérhetőség Technikai segítségnyújtás A prioritási tengelyek alatt lévő beavatkozások A prioritási tengelyekre épülő stratégia beavatkozásokon és akciókon keresztül kerül végrehajtásra. A következő ábra a javasolt beavatkozásokat mutatja prioritásonként: MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program PRIORITÁS Gazdaság és társadalom 2. PRIORITÁS Környezet- és természetvédelem, elérhetőség 1.1 beavatkozás Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.1 beavatkozás Határon átnyúló környezetvédelem 1.2 beavatkozás K+F és innovációs együttműködések támogatása 1.3 beavatkozás Közös turisztikai projektek elősegítése 1.4 beavatkozás Egészségügy és kockázatmegelőzés 1.5 beavatkozás Hálózati, partnerségi, program- és projektmenedzsment kapacitások fejlesztése 2.2 beavatkozás Természetvédelmi együttműködés 2.3 beavatkozás Kisléptékű közlekedési infrastruktúra fejlesztés, utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés 2.4 beavatkozás Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon 1.6 beavatkozás Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése 2.5 beavatkozás Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése 1.7 beavatkozás Emberek közötti kapcsolatépítés 3. PRIORITÁS Technikai segítségnyújtás 8

9 1. Prioritás: Gazdaság és társadalom A prioritás fő célkitűzései Az 1. prioritásra allokált források a gazdasági és társadalmi kapcsolatok élénkítését, fejlesztését szolgálják. A prioritás a határon átnyúló üzleti együttműködések ösztönzését célozza, s kiemelten támogatja az együttműködések feltételeinek megteremtését, köztük az üzleti infrastruktúrák fejlesztését. A prioritás kiterjed továbbá az emberi és intézményi kapcsolatok fejlesztésére a kutatásfejlesztés, oktatás, és munkaerőpiac területén. Támogatja a közös turizmusfejlesztést és az egészségügyi együttműködéseket, s teret ad a két ország közötti közös hálózat- és partnerség építésnek. A prioritás az 1-es é 2-es célkitűzések elérését segíti. Célcsoport és kedvezményezettek A prioritások célcsoportjai 1) egyének és háztartások, 2) vállalkozások, 3) nem kormányzati non-profit szervezetek, 4) kormányzati intézmények, szervezetek. A potenciális pályázók a következők: Helyi és megyei önkormányzatok és intézményeik Felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek Általános és középiskolák, szakképző intézmények Non-profit szervezetek, kamarák Non-profit turisztikai szervezetek Könyvtárak, múzeumok, színházak, művelődési intézmények Közegészségügyi intézmények Egyéb nem állami, non-profit szervezetek Gazdaságfejlesztési non-profit szervezetek Kistérségi társulások Regionális Fejlesztési Ügynökségek Megyei Fejlesztési Ügynökségek Eurorégiók menedzsment szervezete Az intézkedések indikatív listája 1.1 Beavatkozás: Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása Új és meglévő határon átnyúló üzleti/gazdasági infrastruktúrák létesítése, fejlesztése Új és meglévő határon átnyúló klaszterek támogatása, klaszterek kialakításának elősegítése A határon átnyúló információszolgáltatás fejlesztése és működtetése kis- és középvállalkozások számára (az együttműködési lehetőségekre fókuszálva) Megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, építési tervek, környezeti hatástanulmányok kidolgozása 1.2 Beavatkozás: K+F és innovációs együttműködések támogatása K+F és innováció infrastruktúrák közös fejlesztése Intézményi kapcsolatok javítása, partnerség elősegítése az egyetemek, kutatóintézetek, innovációs és technológia-központok valamint a vállalkozások között Közös kutatási projektek végrehajtása, az eredmények terjesztése Megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, építési tervek, környezeti hatástanulmányok kidolgozása 1.3 Beavatkozás: Közös turisztikai projektek elősegítése Közös turisztikai termékek fejlesztése 9

10 A turistalátványosságok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése, Desztináció menedzsment támogatása desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, a turisztikai szervezetek közötti hálózatépítés támogatása Közös turisztikai termékek promóciós és marketing tevékenységének támogatása, a többnyelvű információáramlás elősegítése, javítása 1.4 Beavatkozás: Egészségügy és kockázatmegelőzés Egészségügyi szolgáltatói együttműködések támogatása (közös eszközbeszerzés és használat, K+F, tréningek, elektronikus egészségbiztosítási kártya bevezetése) Egészségügyi szolgáltatási együttműködések támogatása (sürgősségi ellátás összehangolása, kommunikációs rendszerek fejlesztése, szakellátás fejlesztése) 1.5 Beavatkozás: Hálózati, partnerségi, program- és projektmenedzsment kapacitások fejlesztése Integrált szervezeti struktúrák fejlesztése, együttműködési hálózatok kialakítása Meglévő fejlesztési tervek, programok harmonizációja, közös stratégiák és tervek kidolgozása Projekt menedzsment és tervezési tevékenységek közös fejlesztése Közös PR tevékenység 1.6 Beavatkozás: Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése Határon átnyúló együttműködés elősegítése és fejlesztése a közoktatás és a szakképzés/ -oktatás területén Határon átnyúló hálózatok és modellek létrehozásának és együttműködésének támogatása a közoktatási intézmények körében Képzési programok kidolgozása, szervezése és lebonyolítása a szakképző intézményekben A strukturális munkanélküliség javítása érdekében szervezett képzések támogatása, life-long learning támogatása, munkaerő-piaci információszolgáltatás javítása Új és meglévő munkaerő-piaci intézmények hálózatépítésének támogatása 1.7 Beavatkozás: Kisprojekt alap - Emberek közötti kapcsolatépítés Közös innovatív és fenntartható kulturális, szabadidős, és sportesemények szervezése Workshopok, konferenciák, szemináriumok, ösztöndíj-programok, kiállítások szervezése Egymás megértését segítő képzési programok, identitásra és hagyományőrzésre irányuló tevékenységek támogatása (múzeumok, könyvtárak, közösségi házak, örökségvédelmi hivatalok, színházak együttműködésének támogatása; kulturális, művészeti és etnikai értékek védelme) 2. Prioritás: Környezet- és természetvédelem, elérhetőség A prioritás fő célkitűzései A prioritásra allokált források a hatékonyabb környezet- és természetvédelem, valamint az elérhetőség kulcsfeltételeinek megteremtését szolgálják. A prioritás keretében támogatott a közös környezet- és természetvédelmi együttműködés, emellett kiemelt hangsúlyt kap a közlekedési infrastruktúra útépítés, határfolyókon való átkelési lehetőségek fejlesztése/javítása és a közösségi közlekedés fejlesztése. A prioritás magában foglalja a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését is azzal a céllal, hogy elősegítse a határon átnyúló információáramlást. Célcsoport és kedvezményezettek Helyi önkormányzatok és intézményeik 10

11 MAGYARORSZÁG SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS OPERATÍV PROGRAM Útgazdálkodási szervek és intézményeik Állami közlekedési társaságok, vállalatok Nem állami, non-profit szervezetek Kistérségi társulások Regionális Fejlesztési Ügynökségek Megyei Fejlesztési Ügynökségek Eurorégiók menedzsment szervezete Nemzeti Parkok Intézkedések indikatív listája 2.1 Beavatkozás: Határon átnyúló környezetvédelem Vízgazdálkodás: határon átnyúló, meglévő intézményi együttműködések fejlesztése; a vízgazdálkodás harmonizációja az árvíz és a szennyezések megelőzése és kezelése területén; árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése és működésük harmonizálása; árvíztározók létesítése; a vízminőség javítása Környezetvédelem: hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése, recycling támogatása Megújuló energiaforrások infrastruktúrák létrehozásának támogatása (új technológiák bevezetése, bemutatása; határon átnyúló hálózatosodás támogatása) Közös programok, tanulmányok és stratégiák kidolgozása 2.2 Beavatkozás: Természetvédelmi együttműködés Új és meglévő, határon átnyúló Nemzeti Parkok és természetvédelmi területek (NATURA 2000) együttműködésének támogatása PR-tevékenység: közös konferenciák, workshopok, kiállítások szervezése, többnyelvű promóciós anyagok elkészítése A környezetvédelmi infrastruktúrák javításának vizsgálata közös programok szervezésén, tanulmányok elkészítésén keresztül 2.3 Beavatkozás: Kisléptékű közlekedési infrastruktúra fejlesztés, utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés A határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő, határon átnyúló utak, kerékpárutak szélesítése, építése, felújítása Határon átnyúló, közösségi közlekedés infrastruktúrájának és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése; eszközbeszerzés; új, határon átnyúló, rendszeres közösségi közlekedést lehetővé tévő szolgáltatások fejlesztése, menetrendek összehangolása (határon átnyúló vasúti, busz- és légi közlekedés) Megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, műszaki tervek, építési tanulmányok, környezeti hatástanulmányok, vasútfejlesztés vizsgálatára irányuló tanulmányok készítése 2.4 Beavatkozás: Jobb határátkelési lehetőségek biztosítása a határfolyókon Folyókon átívelő kisléptékű hídépítés, -felújítás Kompok és kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése Tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, építési tervek, műszaki tervek, környezeti hatástanulmányok elkészítése 2.5 Beavatkozás: Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése Szélessávú Internet infrastruktúrájának kiépítése/ az Internet-kapcsolat megteremtése/kiszélesítése az elzártabb településeken Tanulmányok közös kidolgozása Közösségi programok IT területén A média bármely formájának kialakítása a határon átnyúló tevékenységeket érintő nyilvánosság biztosítása érdekében 11

12 3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás A prioritás célja a program hatékony, eredményes és átlátható irányításának és működésének biztosítása. A sikeres megvalósítás érdekében jelentős adminisztrációs rendszereket kell működtetni Tevékenységek: A projektek előkészítésének segítése, projektkiválasztás működtetése, értékelés A közös intézményi struktúra működtetése A Közös Szakmai Titkárság és Info Pont munkájának biztosítása A Monitoring és Irányító Bizottságok működéséhez kapcsolódó tevékenységek A Közös Monitoring és Információs Rendszer felállítása és működtetése Jelentések és tanulmányok készítése Ellenőrzési tevékenység Információs és kommunikációs tevékenységek Pénzügyi keret A Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program finanszírozását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 10%-ban a résztvevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A program keretében 176 millió EUR uniós forrás kerülhet felhasználásra. A következő táblák a program pénzügyi terveit mutatják be. 1. Tábla: A pénzügyi előirányzatok éves bontása a 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (Az összegek euróban értendők) ERFA Összesen Tábla: a közösségi hozzájárulás és az annak nemzeti szinten megfelelő hozzájárulások teljes pénzügyi előirányzatának összege valamennyi prioritási tengely vonatkozásában (Az összegek euróban értendők) Prioritások Prioritás aránya (%) Közösségi hozzáj. mértéke (%) Összesen (a+f) Összesen a (b+c+d+e) Központi (b) Nemzeti Regionális (c) Közösségi 1. Prioritás: Gazdaság és társadalom 41,00 85, , Prioritás: Környezet- és természetvédelem, elérhetőség 53,00 85, , Prioritás: Technikai segítségnyújtás 6,00 85, ,00 0,00 0, Összesen 100, , Helyi (d) Egyéb (e) ERFA f 12

13 A program végrehajtása A program végrehajtását a közösen felállított intézményi struktúrák látják el: Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Nemzeti Hatóságok Közös Szakmai Titkárság Közreműködő szervezet Felelős intézmény Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Pénzügyminisztérium Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Szlovák Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szlovákia VÁTI Kht. (Budapest) VÁTI Kht. (Budapest, Eger, Sopron) Feladatkör Felelős az Operatív Program hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért Felel az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azok benyújtásáért a Bizottsághoz Felel a menedzsment és az ellenőrzési rendszer hatékony ellenőrzéséért Felel a program tagállami szintű operatív irányításért, a Közreműködő szervezet kijelöléséért, valamint az ellenőrzési rendszer felállításáért Támogatja az Irányító Hatóság, és a Monitoring Bizottság munkáját Felel a kedvezményezettek által benyújtott kiadások ellenőrzéséért és igazolásáért Pályázati rendszer A program megvalósításának közös, illetve nemzeti/regionális székhelyű végrehajtó szervezetei olyan hálózatként működnek majd, amelyek megfelelő keretet biztosítanak a határ térség közös céljaira és célkitűzéseire összpontosító közös projektek megvalósításához. A program átfogó koordinációjáért a közös szervezetek felelnek, így többek között a Közös Monitoring Bizottság is, melynek feladatai közé tartozik a közös pályázati rendszer keretein belül a projektek közös kiválasztása és jóváhagyása. Az EB November 29. brüsszeli Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos munkaértekezletén elhangzottakkal, és a megküldött jelentéssel összhangban semmilyen előzetes egyoldalú értékelési (pre-assessment) folyamat, tevékenység nem megengedett a Program keretein belül! 13