ALSÓNÁNA MÉRNÖKGEOLÓGIAI FELVÉTELEZÉSE

Átírás

1 ALSÓNÁNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MÉRNÖKGEOLÓGIAI SZAKÁGI MUNKARÉSZ ALSÓNÁNA MÉRNÖKGEOLÓGIAI FELVÉTELEZÉSE 1. Földtani felépítés A település igazgatási területére jellemző morfológiai viszonyok alapján Alsónána minden részlete a Szekszárd környéki dombság tartozik. E helyzetnek teljesen megfelelő, hogy a felszínen és annak közelében a geológiai korbeosztás alapján csak fiatal, továbbá jellemzően laza üledékek mutatkoznak összefüggő területi kiterjedéssel. Elsősorban a földtörténet negyedidőszakában (pleisztocénben és holocénben) keletkezett képződmények előfordulása uralkodó a községben a terepszinten vagy annak közelében, de foltszerűen a külterületen a felső-pannóniai képződmények is megtalálhatók. Az alapvetően üledékes (eolikus, szárazföldi-folyóvízi keletkezésű) negyedidőszaki kőzetek vastagsága a kiemelt helyzetű területrészeken jóval meghaladhatja a 30 m-t, míg másutt elsősorban a völgyek aljában viszont csak 2-5 m-es vastagságúnak ismert. A településen és a tágabb környéken mélyített földtani, szerkezet- és vízkutató fúrások rétegsorai szerint a változatos vastagságú negyedidőszaki rétegsorozattal lefedett felsőpannóniai korú képződménycsoport összefüggő kiterjedésű és ingadozó vastagságú. Eltérő mértékben szemcsés kifejlődésű, hiszen általában agyaggal és kőzetliszttel sávozott finomszemű homok mutatkozik legnagyobb vastagsággal és területi elterjedéssel. Így a településen mélyített vízkutató fúrások jelentős mélység esetén durva homokkal és törmelékekkel, míg a felszínhez közel erősen agyagosodott változatokkal tárták fel mindenütt e képződménycsoportot. Alatta általa teljesen lefedetten találhatók a kristályos alaphegységet alkotó azon gránitváltozatok, melyek csak a településtől nyugatra Mórágy területén jelennek meg a felszínen. Az alaphegységi és pannóniai képződmények érintkezési felülete azonban erősen egyenetlen, hiszen hegységszerkezeti szempontok alapján a község nagyobb geológiai tájegységek határvonalán helyezkedik el. Így igazgatási területe valójában átmenetet alkot a nyugatabbra található kiemelt helyzetű Mecsek-hegység és a keletebbre elhelyezkedő üledékgyűjtőt jelentő Alföld medencéje között. A hegység és a medenceterület közötti átmeneti sáv kialakulása hosszú földtörténeti időszakokon keresztül történt, tehát a fedett helyzetű alaphegység, a reá közvetlenül települt pannóniai kőzettömeg lépcsőzöttsége, helyenkénti kiemeltebb helyzete eredményezi, hogy az általános fedőt alkotó negyedidőszaki rétegsorozat vastagsága is erősen ingadozó. Mérnökgeológiai szempontok alapján elsősorban a felső-pannóniai képződményekre települt negyedidőszaki rétegsorozat alkotja a település épített környezetének teherviselő kőzetterét. Első rétege azon agyagos sáv, mely nem összefüggő elterjedésű és így többnyire csak 1-4 m-es vastagsággal fedi le a felső-pannóniai korú felületet. Reá közvetlenül települtek azon eolikus keletkezésű kőzetlisztes képződmények (löszváltozatok), melyek nagy területrészekre kiterjedően összefüggőek, ám erősen ingadozó vastagságúak. A dombhátakon lehetnek akár eredeti településben, míg a völgyek oldalaiban már inkább vályogosan, vagy a völgyek talpán a gravitációs áthalmozások miatt már erősen átalakultan. A sárga alapszínű löszös üledékek keletkezése szakaszosan történt, hiszen a nyílt feltárásoknál gyakran megfigyelhető a barna vagy vörösbarna színű fosszilis talajok előfordulása mellett lokális kiterjedésű agyagtestek tagolják a löszös képződménycsoportot. Üledékföldtani szempontok alapján nem tekinthető egységesnek, vagyis mindenütt azonosnak a pleisztocénre jellemző löszös rétegsorozat, hiszen szakaszos keletkezés közben a szerkezeti viszonyok is többször rendeződtek. Általánosságban mégis jellemző, hogy a vörösbarna agyagos talajokkal, vagy a gyakran mészkonkréciókkal mutatkozó lösz alsó része középső pleisztocén korú tömött

2 2 löszváltozat. Ennek erodált felületére, vagyis az egykori (napjainkban találhatótól eltérő) völgyhálózat által meghatározottan helyeken kivastagodott agyagokra települt a felsőpleisztocén korú lösz, mely a legtöbb nyílt feltárásban megtalálható. Keletkezése a korábbi állapotokhoz viszonyítva eltérő körülmények között történt, tehát általa került fedésbe a korábbi völgyhálózat. A fiatal geológiai korú és többnyire lejtői kifejlődésű lösz jóval lazább településű a korábbinál, továbbá erózióra is fokozottabban érzékeny. Ennek eredményeként adódik, hogy alapvetően áthalmozott anyagából keletkeztek a jelenlegi völgyek aljában található helyenként több m-es vastagsággal felhalmozódott holocén korú kötött rétegek (homokliszttel tagolt sötétbarna és szürke színű iszapok, agyagok stb.). A völgytalpaknál kiemeltebb részleteken a morfológiai helyzetnek megfelelően a holocén képződmények vastagsága már nem számottevő, hiszen a lejtői leöblítés folyamatos jelenség Alsónána igazgatási területén. Az időszakosan felerősödő eróziós folyamatok eredménye, hogy a lejtőkön folyamatos pusztul a holocén korú talajosodott zóna. 2. Hidrogeológiai viszonyok A kőzettér hidrogeológiai adottságai valamint a morfológiai változatosság együttes következményeként adódik, hogy a felszín alatti első és összefüggő területi kiterjedésű vízszint a község területén nagyon változatos mélységekben mutatkozik. A kiszélesedett állapotú völgyek alján már a terepszint alatt 1-2 m-en belül megmutatkozhat a talajvíz és helyenként források mutatkozhatnak, de a dombhátakon már jóval nagyobb mélységben helyezkedhet el. Mindezek mellett az egykori völgyeket kitöltő, vagy a löszképződés szüneteiben keletkezett agyagtestekhez igazodóan időszakos rétegvizek kialakulása is előfordulhat a település igazgatási területén. Előbbiekben említetteknek megfelelő sajátosság, hogy a településen megmutatkozó források abszolút magassága ingadozó, továbbá többségüknél a vízszolgáltatás nem igazán jelentős vagy állandó jellegű. A folyamatosabb vízszolgáltatást biztosítók csak a legmélyebben bevágódott völgyekben találhatók, míg a természetes módon jelentkező időszakos források nemcsak völgyek talpvonalában, hanem esetleg azok oldalaiban is előfordulók lehetnek. (A bejárás során észlelt terepi jelenségek alapján pld: Lyuk területegység keleti részletében több helyen lehetett a dombháti ültetvények töltéseinek peremvonala alatt időszakos vízjelentkezések nyomait azonosítani. Ezek feltehetőleg az ültetvények teraszain elnyelődött csapadékból nyernek utánpótlást, tehát valójában a terepalakítás későbbi következményeként mutatkozhatnak.) A talajvíznek csak a mélyen bevágódott völgyek nyomvonalában van igazán jelentősége, hiszen a kiemeltebb területrészeken igen nagy mélységben található (10-20 m). Víztartó kőzete a hegységszerkezeti jellemzők alapján egyaránt lehet a pleisztocén lösz és a felső-pannóniai agyagos finomszemű homok. A különböző korú víztartók között a hegységszerkezeti és üledékföldtani jellemzők szerint nincs általános kiterjedésű vízzáró sáv. Így a tagolt és több helyen kiemelt helyzetű pannóniai homok a fiatal szerkezeti vonalak mentén alkalmas a löszből átadott vizek felvételére. Tehát a különböző geológiai korú víztartók közötti korlátozottan megvalósuló alapvetően oldalirányú kommunikációra a fiatal szerkezeti vonalak jelenléte eredményeként több helyen adott a lehetőség. A talajvíz tartós utánpótlása a víztartó kőzettértől független, hiszen alapvetően csak a csapadékból történik. Helyzetének változásai a hidrológiai év minden időszakában a források hozamainál természetes módon és szinte állandóan visszatükröződik. A településen összesen 4 db természetes kialakulású forrás vagy vízkilépés jelentkezést lehetett azonosítani. Az időszakosan vagy esetlegesen elapadó források közül 2 a belterülettől távol és az emberi hatásokkal viszonylag kevéssé érintett helyszínen mutatkozik (I. és II. völgyekben). A

3 3 belterülethez közelebbiek vagy annak szomszédságában lévők (Kossuth L. utca felett, Dózsa Gy. utcához közel) viszont már magukon viselik az antropogén hatásokat. Utóbbiak természetes elfolyása időszakosan gátolt, melynek eredményeként nemcsak az eredeti jelentkezési pontnál, hanem annak tágabb környékén is mutatkozhatnak időszakosan fakadó vizek. Indokolt lenne a források környezetében felszámolni azon állapotokat, melyek gátolják a természetes kilépést és elfolyást, mivel a tágabb környéken kőzettér állékonysága is gyengül. A térképen feltüntetett megjelenési helyeknél tapasztalható állapotok szerint a löszből és annak helyi változatából nyernek utánpótlást. A felső-pannóniai kőzettérben megtalálható és a talajvíznél jóval jelentősebb mélységben előforduló rétegvíz a rétegsorozat mélyebb és jóval homokosabb sávjaiban található elkülönített víztípusként ismert. Utánpótlása csak helyenként valósulhat meg közvetlenül a talajvízből, hiszen a talajvíztartó kőzettömeget tagoló agyagos zónák jelenléte miatt a talajvíz mélységi irányú átadódása a kiemeltebb pannóniai hátak és tektonikus vonalak sávjának kivételével erősen korlátozott. A finomszemcsés pannóniai korú rétegek alatt található és a kristályos alaphegység felületén elhelyezkedő saját anyagú málladékból álló u.n. alaphegységi törmelék jelent még további víztartó sávot a település igazgatási területén. Üledékföldtani és hegységszerkezeti viszonyok alapján azonban a pannóniai rétegvíz és az alaphegységi törmelékes sáv közös víztartónak tekintett, hiszen a település vízkútjait e rétegekben tárózódó víztömegre képezték ki. 3. Mérnökgeológia adottságok, jellemzők, megállapítások, javaslatok A felszínhez közeli kőzettér üledékföldtani adottságai, valamint a napjainkban már takart helyzetű szerkezeti vonalak jelenléte határozza meg alapvetően a morfológiai viszonyokat. A lösz általános jelenléte és feküjének ingadozó abszolút magassági helyzete, a lejtők jelenlegi állapota és eltérő mértékű meredeksége stb. alapján a község igazgatási területének nagy hányada felszínmozgások kialakulására alkalmas. Korábban vagyis az emberi jelenlét előtt jelentős kiterjedésű eróziós folyamatok és azokhoz szorosan kapcsolódó felszínmozgások (elsősorban csúszások) alakították, formálták azon felszínt, melyen a történelmi területhasználat megkezdődött. A kőzettér üledékföldtani jellemzői alapján a felszínformálódás azonban napjainkban is fennálló sajátosság maradt. Az ember által igénybevett területen nemcsak az eróziós jelenségek folytatódtak, hanem a tömegáthelyeződést eredményező folyamatok lehetőségei változatlanul fennmaradtak. Emiatt (évszázadokon keresztül) a település szerkezetének kialakulása és fejlődése állandó alkalmazkodással, míg a mezőgazdasági célú területhasználatok a dinamikus felszínalakulások ismeretében történtek. A jelenlegi morfológiai formák alapján megállapítható, hogy a lejtős helyszíneken jelentős kiterjedésű csúszások alakultak ki az emberi történelem során. Kezelésük általában a művelési ág megváltoztatásával, majd későbbi erdőtelepítéssel, vagyis a mozgásos folyamatokat gyorsan és hatásosan indukáló növénytermesztés felhagyásával történt. Napjainkban inkább már csak a sárfolyásos, vagy a lassú ütemű kúszásos anyagáthelyeződés jellemző a szántókon vagy az újabb telepítésű erdők területén. Ennek ellenére felismerhetők azon teraszok maradványai erdőterületeken belül is melyek az egykori művelési határokat jelzik. Előbbiek alapján teljesen érthető, hogy napjainkban inkább a dombhátakon, valamint a domboldalak aljában történik az intenzívebb mezőgazdasági területhasználat, hiszen a közöttük lévő erdősávok korlátozzák a felszínmozgásos eseménysorozat kialakulását eredményező folyamatok érvényesülését. E gyakorlati tapasztalat és ahhoz alkalmazkodó helyzet iránymutató a további területhasználatra is.

4 4 Jelentős kiterjedésű és az épített környezet károsodását is eredményező archív (vagyis dokumentált) felszínmozgások közül a Várdombra vezető közlekedési útnál bekövetkezetett szakaszosan megújuló csúszás a legismertebb. A XX. században többször megmozdult (időszakosan megcsúszott) az ottani északi kitettségű lejtő közút feletti szakasza (Várdombi vagy Nánai-magaslat peremi részlete). Végül a közlekedési út déli oldala feletti rézsű megerősítésével, helyi víztelenítésével és a lejtőoldalon a területhasználat megváltoztatásával tudták stabilizálni a mozgásos helyszínt. Kevésbé ismert, hogy a település északi külterületén a Szálkára vezető út mellett a Lyuk nevezetű területrészen már sok évtizede szőnyegcsúszásos jelenségek érvényesülnek. Kialakulásuk feltehetőleg egykori mélyút bevágódása utáni eróziós folyamatok, helyi átázások és gravitációs anyagáthelyeződések eredményeként történt. A folyamatok tartós érvényesülése végül a terület teljes felhagyását eredményezte. Továbbiakban is várható, hogy a mozgásos folyamatok e területrészen és környezetében fennmaradnak, hiszen a gerincen kialakított ültetvények közvetlen és közvetett hatásai elősegítik jövőbeni érvényesülésüket (Rézhegy, Riefsberg). Mérnökgeológiai szempontok alapján a dombhátak vonalában kialakított ültetvények hosszú távú fennmaradáshoz folyamatos karbantartás szükséges, mely elsősorban a felszíni vizek rendezett gyűjtését és elvezetését jelenti. Elsősorban a homlokdöntéssel kiképzett alsó teraszok és rézsűk felpuhulása, átázása, eróziós árkolódása kerülendő, hiszen azok sárfolyást vagy csúszást is okozhatnak közvetlen előterük irányába. A tágabb környéken az utóbbi évtizedekben kialakult mozgások (pld.: Decs Görögszó) alapján ajánlott, hogy az ültetvények közelében és azoknál alacsonyabb térszíneken ne alakuljon ki épített környezet. A belterületen inkább a mesterségesen kiképzett kőzetfalak omlásai, rogyásai, valamint az azokban kiképzett pincék tönkremenetelében nyilvánult meg a felszínmozgásos folyamatok vagy események érvényesülése. A szórványosan kialakult helyzetek kezelése a mesterséges felületek tovább nyesésével, esetleg bélésfalak építésével történt. Így a belterületi falak telkenként eltérő állapotokat vagy állagokat mutatnak napjainkban. A településen található tám- és bélésfalak egy része az utóbbi évtized pince és partfal pályázatainak eredményességéhez kötődően létesült. Ezek a korábbi évtizedekben szórványosan létesültekhez (elsősorban bélésfalakhoz) viszonyítva jó állagúak, de hosszú távon mégis állandó karbantartást igényelnek elsősorban peremvonaluk környezetében. A belterületen vagy annak peremén található nyitott kőzetfalakban gyakran pincéket alakítottak ki. A pincék többsége bélelés nélküli, vagy csak a bejárati részletüknél történt megerősítés falazás. A szelvények többsége a hagyományosnak mondható 2 m körüli magassággal és szélességgel jellemezhető, de vannak olyan nagyobb szelvény méretek, melyeknek többsége valójában egykori lakóüregek maradványai a belterületen belül. A pincék általában lakóépületek mögötti helyzetben vannak. Emiatt az építményeket nem minden esetben veszélyeztetheti állagromlásuk. Ha a lakóház hátsó traktusa közvetlenül érintkezik a mesterségesen kiképzett kőzetfallal és abban pince nyert kiképzést, akkor az állagromlás jóval gyakoribb, mint pince nélküli állapotban. A kőzetfalak és pincék rossz állaga (omlásos, felszakadásos stb.) hosszú távon veszélyezteti a magasabb helyzetű épített környezet is, hiszen a település egyes részleteiben a teraszon beépítés a jellemző. Külön megjegyzésre érdemes, hogy a helyszínelés idején a Rákóczi u. keleti oldalán található belterületi partfalnál több helyen olyan tömbös elválást lehetett azonosítani, melyek későbbi omlások kialakulását jelzik előre. Általánosságban megállapítható, hogy a település igazgatási területe a völgyek nyomvonalának, valamint a szélesebb dombhátak környezetének kivételével szinte mindenütt alkalmas felszínmozgásos folyamatok kialakulására (omlás- és csúszásveszély). Célirányos

5 5 vagy egyedi vizsgálatok hiányában a kőzettér üledékföldtani sajátosságai, a jelenlegi morfológiai viszonyok alapján a lejtőket valamint a kőzetfalakat insatbil állapotúnak kell tekinteni az igazgatási terület igen nagy hányadán (piros sraff). A kedvezőtlen helyzetet fokozza, hogy nemcsak a település belterületén (lakóházak környékén) történtek építési célú anyagnyerések, hiszen a külterületen több helyen találhatók mesterségesen kialakított falak (felhagyott bánya jellel). Utóbbiak az egykori, ám csak időszakosan végzett bányászat (vályogvetés, helyi töltésigény stb.) maradványai. E helyszínek közül az épített környezethez közeliek a mellékelt térképen jelölésre kerültek, hiszen a visszahagyott falak és azoknak közvetlen környezete omlás- és csúszásveszélyes. Előbbiekben felsoroltak és a természeti adottságok ismeretében a mellékelt térképen piros sávozottsággal történt a csúszás- és omlásveszélyes helyszínek lehatárolása. Megjegyezendő, hogy a belterületen található eltérő magasságú és állagú kőzetfalak többségét az átadott térkép már tartalmazta, így azok külön feltüntetése nem volt indokolt. A belterületen megtalálható kőzetfalakat inkább a belterületi szabályozási térképen ajánlott ábrázolni annak érdekébe, hogy azonosíthatók legyenek az omlás- és csúszásveszéllyel, valamint az alápincézettséggel érintett ingatlanok. A település belterülete eróziós völgyek elhelyezkedéséhez igazodóan alakult ki. A völgyek esése viszonylag egyenletes, de szélességük viszont ingadozó. Emiatt a lakóhely létesülése utáni hordalékok felhalmozása, a változatos völgy keresztmetszetek, a beépítettség mértéke, a tó létesítése stb. eredményeként fokozatosan kedvezőtlen építés-hidrológiai állapotok alakultak ki a település mélyvonalát jelentő völgyek talpán. A belterületen előfordulókat vagy annak közelében elhelyezkedőket a mellékelt térkép tartalmazza (kék szín és sraff) annak érdekébe, hogy e helyszíneken az újabb épített környezet létesítése a napjainkra kialakult állapotok ismeretében történjen. 4. A TÉRKÉPEN KIJELÖLT TERÜLETEK EGYEDI JELLEMZÉSE A továbbított térképen jelölésre kerültek a távlati fejlesztési helyszínek. Az érintett területrészek helyszínelése alapján az alábbi sajátosságokat lehet rögzíteni, továbbá az alábbi javaslatokat ajánlott figyelembe venni a rendezési tervben (szerkezeti és szabályozási terv valamint a jelzett övezetre vonatkozó HÉSZ-ben) Tartalék lakóterület 0109/4 hrsz - Jelenleg érvényes bányatelek 0109/9 hrsz-on!!! Északnyugatra lejtő domboldal alsó részlete a Várdombról érkező közlekedési út mellett. Az út keleti oldalán elhelyezkedő területegységet jelenleg sportpályaként hasznosítják, de valójában az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás adatai szerint hatóságilag elfogadott bányatelek 11 sarokponttal rögzítetten. A jelenlegi állapotok szerint csak Kb övezetként lehet szerepeltetni mindaddig a szerkezeti tervben, amíg a bányatelket, vagyis a korlátozást nem oldják fel. Bányakapitánysági határozattal elfogadott határvonala és területe feltüntetésre került az átadott térképen. (A júniusban elvégzett helyszínelés szerint a tárgyi területen még nem végeztek bányászatot.) Ha a bányatelek megszüntetésre kerülne anyagnyerés nélkül akkor a jövőbeni beépítésre vonatkozó megállapításokat és javaslatokat az alábbiakkal lehet összegezni. A terület altalajai (1-5 m-es mélységben) olyan erózióra igen érzékeny, gyors kimosódásra nagyon hajlamos löszváltozatok, melyeknél a terepszint építési célú megbontása elősegíti a felerősödő felületi hámlás mellett a későbbiekben jelentkező szőnyegcsúszásos helyszínek kialakulását. A lejtő napjainkban egyenletes lejtéssel mutatkozik, de átlagosnál nagyobb meredeksége miatt a

6 6 jövőbeni tervezett (lakóövezeti) területhasználatát csak tereprendezéssel, vagyis építmények kialakításakor elvégzett földmunkákkal lehet megvalósítani. A későbbiekben kialakuló csúszásveszélyt előidéző földmunkák nagyságának kiterjedését nemcsak a szabályozási terv elemeivel és a helyi építési szabályzat előírásaival, hanem az elhelyezhető építmények alaprajzi kialakításával is lehet érdemben csökkenteni. A morfológiai helyzet és a kőzettér alapján az alábbiak javasoltak: - a közterület valamint a telekkiosztás alkalmazkodjon a morfológiához oly módon, hogy a feltáró vagy a belső út lehetőleg szintvonalat kövessen (közel szintes legyen az utca vagy utcák nyomvonala a területegységen belül), - közterület olyan szélességű legyen, hogy annak nyomvonalában biztosított legyen a felszíni vizek gyűjtése és elvezetése (útárkok jelentős szélesség és csekély mélység esetén elégséges a biológiai védelem a szelvényekben, de keskeny nyomvonal és szűk szelvény esetén azonban burkolni szükséges az útárkokat.) - az építési telkeket ajánlott közel négyzet alakúra képezni (a hosszú téglalap alakú telkeken korlátozott az építmények térbeli elhelyezése, az építmények létesítése jelentősebb földmunkát igényel, lineáris eróziót fokozza az épített környezet stb.) - az építési telkeken belül az építmények elhelyezése lehetőleg kevés korlátozással történjen (a kötelező építési vonalak kialakításakor lehet akár előkert is, de az egymással szomszédos telkek lakóépítményei között legalább 8 m-es távolság alakuljon ki). - lakóövezet kialakításakor a domboldal magasabb részletében meg kell őrizni a jelenlegi erdőhatárt (csökkenti a területre lejutó felszíni vizeket, művelési ág váltása gyengíti a terepszint környezetét, valamint erősíti azon felületi hámlást, melynek felhalmozódási helye a tervezett lakóövezet területe). - a terület ÉK-i részletén nem ajánlott az erdőterület megszüntetése, mivel aktivizálódhat azon mozgásos terület, mely a közút állagát és használatát veszélyezteti, továbbá az újabb épített környezet tartós fennmaradása is kérdéses Egyéb beépítésre szánt terület 0123/5-6 és 0125/21 hrsz-ok A település É-i és ÉK-i részleteiből induló vízfolyásos (I. és II.) völgyek egyesülésének előterében (a belterülettől keletre) található terület a közlekedési út mellett, annak déli oldalán. Helyi elnevezése szerint Disznórét mely bizonyára igen találó lehet az egykori területhasználatra. Az elnevezésnek megfelelően közelében megtalálható az egykori vízvételezési hely ásott kút maradványa is a közlekedési út északi oldalán a vízfolyásos árok mellett. Morfológiai szempontból alacsony a területegység helyzete, míg mérnökgeológiai szempontok alapján olyan áthalmozott altalajok előfordulási helye, ahol gyenge teherbírású (nem megbízható alapozási adottságokkal rendelkező) képződmények találhatók. Az építés-hidrológiai viszonyok időszakosan nagyon szélsőségesek (magas talajvíz, időszakos belvíz, továbbá átázásra és felpuhulásra érzékeny rétegek jelenléte stb.), tehát a terület jövőbeni építési célú felhasználása az építmények fennmaradása érdekében feltételekhez kötött. A közlekedési úttól északra található területsáv használatára inkább csak a meredek domboldal lábvonalának jelenléte jelenthetne némi korlátozást, de az a védősávok kialakításával lerendezhető. A közlekedési út és a patakmeder által közrefogott területsávra vonatkozóan: - időszakosan magas talajvízállású terület egyes részleteiben foltszerűen még belvizes is (a sávos és foltos vízkedvelő növényzet jelenléte alapján). - építmények elhelyezése előtt mindenképpen feltöltések elhelyezése javasolt. - feltöltésekre helyezett építmények padozatszintjét legalább a közlekedési út koronaszintjével azonos magasságban szükséges kialakítani. - a feltöltéseknek jóval nagyobb alapterületűnek kell lennie, mint az építmények alaprajzának, de nem szükséges a patakmedret megközelíteni a lefolyási lehetőségeket szűkíteni a feltöltésekkel. - a telekkiosztás és a feltöltések alakítása során ajánlott szabályos útárkot kialakítani a közlekedési út mellett és abból a kialakuló övezet területén keresztül a patakmeder

7 7 felé elvezető árkot is szükséges kialakítani (nyomvonalát a szabályozási terv már rögzíteheti) Szabadidő tevékenység 094/4 és 098/8 hrsz A belterület déli végében a völgytalpon található jelenleg telepített erdős terület. A növényzet állapota és közvetlen környezete alapján megállapítható, hogy e helyszínen a patak egykori depressziós tevékenysége a délebben található tó létesítése miatt viszonylag gyorsan felszámolódott. Jelenlegi állapotában, vagyis a talajvíz duzzasztott helyzete miatt építési célra nem igazán felhasználható. Ennek megfelelő helyi sajátosság, hogy az utca keleti oldalán az újabban épített és legutolsó (sárga) ház már egyértelműen tudatosan kiképzett feltöltésen van. A kedvezőtlen talajvízviszonyokat kialakító tó/víztározó hatásterületéhez tartozó helyszínen az építményeket ajánlott homogén feltöltésekre helyezni. Sportpályák kialakításakor is szükséges terepszintet emelő és felületet kiegyenlítő feltöltést elhelyezni. Állandó használatú építmények esetén a koronaszinteknek közel azonosnak szükséges lennie a közlekedési úttal. A teljes terület feltöltése nem célszerű csak az építmények alatt és közvetlen környezetükben, mivel biztosítani szükséges a jelenlegi szűk patakmedren kívül is a felszíni vizek akadálytalan elfolyását. Amennyiben a vízfolyás másik oldala is építési célú hasznosításra kerül, akkor ott is ajánlott a feltöltéses tereprendezés. A tó vagy víztározó közelsége miatt szerintem a terület utólagos felszíni vízrendezése számottevően nem javít a terület építés-hidrológiai viszonyain. A területsáv (vízfolyás oldalainak) fokozott beépítése esetén ajánlott jóval a tó üzemi vízszintje, esetleg a gátkorona feletti helyzettel meghatározni a feltöltés koronaszintjét 4.4. Üdülőterület 029/5 hrsz (Kenderföldek) Felszínmozgásos jelenségek kialakulására alkalmas domboldal legalacsonyabb helyzetű valójában annak lábvonali részlete. A tervezett területhasználatra hosszú távon alkalmas, ha: - az erdőhatár változatlan helyzetű marad (nem kerülhet magasabb helyszínre a jelenleginél), - az övezet (beépítésre kijelölt egység) keleti határa a tó üzemi vízszintjénél legalább 2 m-rel magasabban helyzetű, - a partvonal mentén szabad területsáv marad el legalább 20 m-es szélességgel) - az övezeten belüli közterületek olyan szélességgel kerülnek kialakításra, hogy a felszíni vizek elvezetéséhez útárkok igény szerint létesíthetők, - az egyes telkeken a beépítettség mértéke lehetőleg ne legyen nagyobb 20 %-nál, 4.5. Ipari terület 064/1 hrsz mellett A település déli részletében található szabálytalan határvonalú oldalvölgy területe. Megjelenése és környezetének sajátosságai alapján javasolható, hogy a távlati beépítés a mellékvölgy oldalain ajánlott olyan elrendeződésben, hogy a jelenlegi vápás úttól kb. 100 m- re délebbre szükséges az övezet határvonalát kialakítani. A további déli folytatódás már jóval meredekebb és csúszásveszélyes lejtőre terjedhetne ki, tehát olyan övezeten belüli útépítést és vízelvezetést igényelhet a tervezett területhasználat, mely jelentős földmunkák mellett fokozza a kialakuló épített környezet esetleges károsodásának lehetőségét. Az északi irányú terjeszkedés kevésbé tűnik kötöttnek, de a terület tengelyében a jelenlegi vápás út mentén biztosítani szükséges a felszíni vizek akadálytalan elfolyását.

8 8 Amennyiben az ipari övezet az erdőhatárt nem közelíti meg, északi oldalán a határvonal nem egységes lejtésű felszínen kerül kialakításra, akkor az övezet építményeinek védelme érdekébe ajánlott olyan nem beépíthető sávokat is kijelölni az övezet mentén és annak területén belül (mélyvonalaiban), melyekkel a felszíni vizek gyűjtése és levezetése a beépítés után (az építmények létesüléséhez igazodóan) szükség szerint megvalósítható. Amennyiben csak a lejtő alsóbb részletén kerül kialakításra az új övezet az övezet és erdő közötti jelenlegi mezőgazdasági használat folytatódik, akkor a határvonal/kerítés mentén a morfológiai helyzethez igazodóan övárok létesítése is ajánlott. 5. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 5.1. Településszerkezeti terv (igazgatási terület) A településszerkezeti tervnél akkor lenne szükséges alkalmazni a beépíthető, a nem beépíthető, a feltételekkel beépíthető területfelosztást, ha a jelenlegi belterület a völgyoldalak magasabb részleteinek igénybevételével terjeszkedne. Az ilyen célú fokozott területhasználat eredményeként a belterületi kőzetfalak állékonysága mindenképpen érdemben csökkenhetne. A napjainkban időszakosan és a kialakult belterületen jelentkező káresemények azonban elsősorban egyes telken belüliek, és szinte minden esetben a közvetlen környezet rendezetlensége okán alakulnak ki. Nagy kiterjedésű és újabb felszínmozgások kialakulása tehát leginkább csak akkor lenne lehetséges, ha a belterület a jelenleg nem beépített állapotú magasabb helyzetű területrészletekre terjeszkedne. Ilyen jellegű távlati beépítés következményeként adottak lennének a lehetőségek újabb jelentős mozgások kialakulására (pld.: omlás, szeletes földcsúszás stb.). E folyamat kialakulásának megakadályozásához tehát meg kell őrizni azon sajátosságot, hogy a jelenlegi kőzet-, vagy partfalak koronaszintjénél magasabb területrészeken nem történik a területhasználatban alapvető változás. Az átadott és visszaküldött térképen lehatárolt - omlás- és csúszásveszélyes területek - bányatelek területe (Kb övezetként) egységeket mindenképpen indokolt feltüntetni. A felhagyott bányák és külterületi helyi anyagnyerőhelyek (a belterületi partfalak elkülönítettek) omlás- és csúszásveszélyes területegységeken belül találhatók, tehát nem szükséges azokat külön jelezni. Az egykori mozgásos terület (Várdombra vezető út déli oldala) nem jelez aktivitást, tehát annak külön elkülönítése nem indokolt, továbbá az egyedi veszélyeztetéssel lehatárolt egységen belül található. A rendezési terv műszaki leírásában indokolt viszont kiemelni, hogy a község belterülete részlegesen alápincézett Szabályozási terv (belterület) A település alatti teherviselő kőzettér jelenlegi állapota (továbbá partfalak, pincék jelenléte stb. ismerete) alapján, valamint az adott morfológiai viszonyok ismeretében mindenképpen ajánlott, hogy a belterületi üres telkek vagy a foghíjak fokozatosan beépüljenek. Indoklásként elégséges annyi, hogy a rendezetlen vagy beépítetlen területek

9 9 szomszédságában lévő épített környezet állagát károsan befolyásolja a közvetlen környezet gondozatlansága. Feltüntetésre vagy lehatárolásra ajánlott a tervtérképen: - az átadott térképen már szereplő változó magasságú kőzetfalak nyomvonala (az omlás és csúszásveszéllyel érintett ingatlanok és a helyi építési szabályzatban előírandó feltételek azonosítása érdekébe, továbbá az alápincézettséggel leginkább érintett településrészek azonosításához, hiszen a pincéket elsősorban kőzetfalakban vájták) - a magas talajvízállású, vagy belvizes területek (az újabb célú területhasználatok általános követelményeinek rögzítéséhez, melyek a helyi építési szabályzatban kerülhetnek egyedileg rögzítésre). Egyedi javaslat, hogy az új (tervezett) övezeteknél a határvonalak kialakítása lehetőleg a morfológiai formákhoz és a kialakult területhasználatokhoz igazodóan történjen 7. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT I. Az alábbiakat általános érvényű előírásként, vagyis az igazgatási terület egészére kell értelmezni. I.1. Az építési engedélyezési terveknek az érintett földrészlet adottságaihoz (korábbi területhasználat) igazodóan tartalmazni kell (tisztázni, ábrázolni és értékelni) az építési terület pince és üregviszonyait I.2. Az építési engedélyezési tervekhez geotechnikai-mérnökgeológiai szakvéleményt kell készíteni, ha: - a tervezett építmény létesítési helye a szerkezeti terven lehatárolt omlás- és csúszásveszélyes területeken belül található, - 4 m-nél magasabb kőzetfal vagy 70 -nál meredekebb rézsű elé vagy azok koronaszintjére tervezett az építmény és a kőzetfaltól (a felülettől) vagy a rézsűtől (perem- és lábvonaltól) az építmény távolsága kevesebb, mint a helyi szintkülönbség 2-szeres szorzata, - 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal közvetlenül érintkezik az építmény, - az építkezés a 3 m-nél nagyobb földvastagságú tereprendezéssel jár együtt (feltöltés, bevágás, teraszosítás stb.), II. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben szükséges bevonni a Magyar Geológiai Szolgálatot: - a meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél, - az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), - a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel. Megjegyzés: A HÉSZ előbbiekben felsorolt ajánlásai a település helyi adottságaihoz (földtani és morfológiai viszonyokhoz) igazodva kiegészítik az általános érvényű évi LXXVIII törvény 13. bekezdéseit és a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet pontját, mivel azok külön említéeks nélkül is érvényesek és betartandók.

10