A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Kollégium és Általános Iskola SZABÁLYZATA

Átírás

1 A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Kollégium és Általános Iskola SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 1

2 Tartalom 1 BEVEZETÉS A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának rendje I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ INTÉZMÉNYÜNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény vezetési szerkezete Igazgatótanács Az intézmény vezetői: Az intézmény vezetésének általános elvei: Az intézmény vezetési szerkezete: a vezetés szerkezetét a szervezeti ábra foglalja össze A vezetők feladatai, jogkörei: Igazgatótanács Igazgató Általános igazgatóhelyettes Pedagógiai igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Kollégiumvezető A munkaközösség-vezető feladatai: A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai: Az osztályfőnök feladatai A kollégiumi nevelőtanár feladatai A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízások A megbízások elvei Az intézmény szervezeti egységei Igazgatótanács Szakmai egységek Nevelőtestület: Szakmai munkaközösségek Szaktárgyi teamek Egyéb egységek Önálló feladatkörű megbízatások Minőségügyi vezető Iskolalelkész Pedagógiai asszisztens: Iskolatitkár: Rendszergazda, iskola technikus Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az elektronikus napló használatának rendje Az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzatok:

3 14.1 Számviteli politika Beszámolási kötelezettség Ellenőrzések Az intézmény működését biztosító fórumok Az intézmény vezetőségének értekezletei Nevelőtestületi értekezletek: Operatív vezetői értekezletek: Munkaértekezletek Szakmai munkaközösségi értekezletek Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az alkalmazottak közössége A szülők közössége Tanulók közössége legfőbb képviseleti szerve a diákönkormányzat (DÖK) Diákkörök: Diákönkormányzat: A kollégiumi diákönkormányzat Diákközgyűlés: Iskolai sportkör Az osztályközösség Az intézmény vezetői és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény külső kapcsolatai A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény önértékelési rendszere AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE A tanév beosztása A tanév beosztása A tanév rendje: Tanítás nélküli munkanapok: Iskolai ünnepélyt kell tartani: Osztály szintű megemlékezéseket kell tartani: Szünetek: Rendezvények: A tanítási nap rendje Az iskola munkarendje A vezetők munkarendje Vezetői ügyeletet A pedagógusok munkarendje Az intézmény minden nem pedagógus foglalkoztatású alkalmazottja köteles a munkába érkezését és távozását a jelenléti íven rögzíteni Az intézmény tanulóinak munkarendje A kollégium munkarendje A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Szakkörök Énekkar

4 23.4 Sportkörök A könyvtár Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Kulturális intézmények látogatása Egyéb rendezvények Tanfolyamok Az iskolai könyvtár működésének szabályai Az iskolai és kollégiumi hagyományok Alapelvek: Nemzeti ünnepélyek Egyházi ünnepek Az intézmény hagyományos rendezvényei A hagyományápolás további formái A hagyományápolás külsőségei, feladatai Intézményünk jelképei A kötelező viselet: A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A diákigazolványokkal kapcsolatos eljárás A tankönyvrendelés elkészítésének kiegészítő szabályai A mindennapi testedzés biztosítása A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Az egészséges életmódra nevelés A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások Biztonsági rendszabályok Gyermekbaleset-védelem A látogatás rendje Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Reklámtevékenység az iskolában A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A tanulók helyiséghasználata A szaktermek használati rendje A berendezések használata Karbantartás és kártérítés Bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola írásos információinak rendszere A térítési díj fizetésével kapcsolatos rendelkezések A díjfizetésekről általában Térítési díj fizetése Visszatérítés ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek:

5 sz. melléklet sz melléklet sz.melléklet Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje (FEUVE) sz. melléklet: Ellenőrzési nyomvonal (FEUVE) Táblázatok A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal táblázata A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala ÁLTALÁNOS ISKOLA I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása; A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, módosítása Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelye, OM azonosítója, közfeladata Feladat-ellátási hely: Működési körzetek Aláírási, bélyegzőhasználati jog AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS Az intézmény-vezetési, irányítási struktúrája / 2. sz. függelék// Magasabb vezető és vezetői megbízások, munkakörök Munkaközösség-vezetőnek/szakmai vezetőknek megbízást az intézményvezető ad Az intézmény igazgatósága Intézményvezetői hatáskörök átruházása A tagintézmény-vezető igazgató - feladat- és hatásköre Vezetői feladatellátás Vezetői ügyelet A vezetők helyettesítési rendje AZ IGAZGATÓTANÁCS NEM VEZETŐ MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA, FELADAT- és HATÁSKÖRE Közvetlenül az intézményvezetőhöz tartozó, az intézmény egészére, illetőleg több intézményegységre kiterjedően dolgozó szakemberek Nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben az intézmény egészére kiterjedően feladatot ellátók: MUNKAVÉGZÉS VÁLTOZÓ FELADAT-ELLÁTÁSI HELYEN AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE Intézményi közösség Intézményi alkalmazotti közösség Intézményi nevelőtestület

6 46.4 Intézmény, tagintézmény nevelői közössége Intézményegység, tagintézmény alkalmazotti közössége A nevelőtestületek fegyelmi bizottsága Szakmai munkaközösségek Minőségfejlesztési csoport Alkalmi feladatokra alakult szakmai munkacsoportok Érdekvédelmi szervezetek A szülői szervezet A tanulók közösségei Az osztályközösség Diákönkormányzat Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az intézményvezetés, igazgatótanács és a nevelőtestületek Pedagógusok közösségei tanulók közösségei közötti kapcsolattartás A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás A szülők tájékoztatásának formái VESZÉLYEZTETETT TANULÓK AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Általános használati rend Nyitva tartás az intézményekben Nyitva tartás a székhely intézményben A foglalkozások, tanítási órák, óraközi szünetek rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A TANULÓK FELVÉTELE, MENTESÍTÉSE A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK SAJÁTOSSÁGAIKBÓL ADÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK AZ INTÉZMÉNYEEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ INTÉZMÉNYVEZETÉSI, IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bombariadó esetén szükséges teendők Felteendő kérdések: A telefonáló hangja SZ. FÜGGELÉK KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Katalógusszerkesztési eljárás Tankönyvtári szabályzat a tartós tankönyvek nyilvántartásához és kölcsönzéséhez ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

7 SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 BEVEZETÉS 2 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi alapja 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( Nkt ) 20/ EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról szóló törvény 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola működési szabályzatának az a célja, hogy rendelkezéseivel biztosítsa az intézmény előtt álló feladatok optimális megoldását. Meghatározza az intézmény: a) szervezeti felépítését; b) az intézményi működés rendjét; c) a belső és külső kapcsolatokat Az iskola működési szabályzatának elsősorban a Rend. 4. -ban foglalt tartalommal - az a feladata, hogy az iskolai és a kollégiumi élet azon területeire adjon szabályozást, amelyekre vonatkozóan ezt a jogszabályok nem teszik meg, illetve lehetőséget adnak a helyi sajátosságoknak megfelelő szabályozásra. Tekintettel az intézmény azon sajátosságára, hogy szervezetén belül közös igazgatású kollégium működik, az iskola működési szabályzata a kollégium működési rendjét is magában foglalja. Az intézmény tevékenységeinek teljes körű szabályozottságát az SZMSZen kívül az alábbi dokumentumok biztosítják: Alapító Okirat Pedagógiai Program Házirend 4 A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata olyan átfogó dokumentum, amely a helyi feladatokat, ezek megoldásához rendelkezésre álló feltételeket figyelembe véve, az iskola minden tanulójára és dolgozójára érvényes. Rendelkezéseit mind az egyéb szabályozások, munkaköri leírások, mind az iskolai munkatervek elkészítésekor figyelembe kell venni. 7

8 A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért: a) Az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a mellékleteiben meghatározottak szerint tevékenykedni, annak előírásait betartani. Az egyes egységek, munkaterületek esetében a közvetlen vezetők, az iskola egészére pedig az igazgató felelős a működési szabályzat végrehajtatásáért. b) Az abban foglaltak megtartásáért az intézmény dolgozói fegyelmi felelősséggel tartoznak. c) Az abban foglaltak megszegéséért a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés megtételére, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. d) Szülőt, vagy más, az intézménnyel kapcsolatba lévő személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve tőle annak megtartását. 5 A Szervezeti és Működési Szabályzat időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával, a határozatban szereplő időponttól lép hatályba és visszavonásig hatályos. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a hatályba lépés időpontjában kell nyilvánosságra hozni. 6 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása Az intézmény SZMSZ-ét az igazgató készíti, és a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ elfogadásakor be kell szerezni az alábbi szervezetek véleményezési nyilatkozatait: Szervezet Véleményezési jog Szülői munkaközösség SZMSZ egésze Diákönkormányzat SZMSZ egésze Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény fenntartója, a Magyarországi Evangélikus Egyház Presbitériuma hagyja jóvá. 7 A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának rendje Ha a vonatkozó jogszabályok vagy az iskola feladatai módosulnak, feltételeiben jelentős változás következik be, a működési szabályzatot a változásoknak megfelelően módosítani kell. A módosítás a tanévzáró értekezlet feladata. Módosítást az igazgató, a tantestület legalább egyharmada, illetve összességében, vagy az egyes területeket illetően az egyetértési, illetve véleményezési joggal rendelkezők kezdeményezhetnek. A módosítás eljárási rendje megegyezik az elfogadás rendjével. 8

9 8 I. FEJEZET 8.1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Az intézmény elnevezése: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium székhelye: 7150 Bonyhád, Kossuth Lajos u Az intézmény alapító és fenntartó szerve Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24. Az iskola OM azonosítója: Az intézmény felügyeleti szerve: A szakmai és törvényességi felügyeletet biztosítja: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) A fenntartó tevékenység törvényességi felügyeletét biztosítja: Tolna Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 4. Az intézmény működési területe: Bonyhád város, vonzáskörzete, valamint a Dél-Dunántúli Evangélikus Egyházkerület. 5. Működési engedélyszám száma: / Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy (egyházi fenntartású világnézeti alapon szerveződő közoktatási intézmény) 7. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben gimnázium, kollégium működik. 8. Az intézmény évfolyamainak száma: Érettségire felkészítő képzés 4, 5 és 6 évfolyamon, nappali rendszerű képzésben A kollégiumi csoportok száma: 15 9

10 9. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám (férőhelyek száma): 650 fő Gimnáziumi képzésben négy-évfolyamos gimnázium max: 271 fő hat- évfolyamos gimnázium max: 204 fő Arany János Tehetséggondozó Program max: 175 fő Tagintézményben kollégium max: 310 fő 10. Az iskola alaptevékenysége a) Ellátandó alaptevékenységek: nappali iskolarendszerű oktatás keretén belül 8531 Általános középfokú oktatás Iskolai oktatás az 5-8., évfolyamokon nappali rendszerű iskolai oktatásban a jóváhagyott pedagógiai program alapján általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő gimnáziumi nevelés és oktatás, alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga szervezése. - négy évfolyamos gimnáziumi struktúra profiljai: emelt óraszámú humán és nyelvi képzés, emelt óraszámú természettudományos és informatikai oktatás évfolyamos Arany János Tehetséggondozó Program - hat évfolyamos struktúra profiljai: német-magyar két tanítási nyelvű oktatás emelt szintű matematika oktatás Egyéb szálláshely szolgáltatás - kollégiumi ellátás Kollégium üzemeltetése b) Egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatok (Az intézményben jelentkező igények alapján, a meghatározott maximális tanuló létszám keretein belül, a vonatkozó hatályos jogszabályi előírásokban meghatározottak szerint) 9491 Egyházi tevékenység 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 4799 Egyéb, nem bolti kiskereskedelem, az iskolán belüli tankönyvterjesztés ( Egyéb nem bolti kiskereskedelem) 8551 Sport, szabadidős képzés: kulturális egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok, a mindennapos testedzés feladatainak ellátása - diáksport 10

11 9319 Egyéb sporttevékenység 8552 Kulturális képzés Hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányának segítése nappali rendszerű képzésben Intézménybe járó bejáró tanulók ellátása 11. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: Az alapfeladat mellett meglévő, szabad kapacitások kihasználására, nem nyereségszerzés céljából végzett tevékenységek: 5629 Egyéb vendéglátás: Munkahelyi étkeztetés Nem melegkonyhás munkahelyi büfé, kantin Közétkeztetés 8559 Mns egyéb oktatás: M.n.s. egyéb oktatás szakkör keretében Iskolarendszeren kívüli tanulmányi verseny, tanfolyam szervezése Egyéb tanfolyami oktatás Tanórán kívüli oktatás Korrepetálás 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás: a kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli (szünidei) hasznosítása 6420 Vagyonkezelés, intézményi vagyon működtetése 8690 Egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás (iskolai-egészségügyi ellátás) 6820 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 12. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A feladatellátást szolgáló vagyont a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház az intézmény rendelkezésére bocsátja. Az ingatlan nyilvántartási adatai: A Bonyhád, Kossuth Lajos utca 4-6. számú és a Kossuth Lajos utca 9. számú ingatlan a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdona. Az ingatlan funkciója: gimnázium Bonyhád, Kossuth L. u hrsz m 2 kollégium Bonyhád, Kossuth L. u hrsz m 2 B oktatási épület 1248 hrsz m 2 C - csarnok épület 1248 hrsz m2 Összesen: m 2-4,6 ha 11

12 13. A vagyon feletti rendelkezési jog: A Magyarországi Evangélikus Egyház a fenntartásában működő intézmény számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a tulajdonában lévő ingatlant és vagyontárgyakat. Az intézmény vezetője a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, kizárólag a fenntartó hozzájárulásával. 14. Az intézmény gazdálkodása: Önálló gazdálkodó intézmény. Az iskola éves költségvetését a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma hagyja jóvá. 15. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját pályázat útján határozott időre (öt évre) a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma bízza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogkört. A megbízással az intézmény igazgatója az intézményben határozatlan időre foglalkoztatott pedagógus lesz. 16. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott személyek képviselhetik. Az intézmény számlaszáma: Az intézménynek nincs önállóan gazdálkodó szerve, tagintézménye. 2. Az intézmény költségvetését, zárszámadását az Igazgatótanács megtárgyalja, véleményezi és jóváhagyásra az Országos Presbitériumnak előterjeszti. 3. A kiegészítő, kisegítő tevékenységekkel kapcsolatos szerződéskötésre az igazgató jogosult. 4. Az intézményi kiadványozás joga az igazgatót illeti meg. 5. Az iskola bélyegzőinek felirata és lenyomata: - Hosszú bélyegző: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 7150 Bonyhád, Kossuth L. u. 4. Telefon/fax: 74/ Körbélyegző: kör alakban: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium középen: a címer, alatta: 1806 A bélyegzők használatára az iskola vezetői és az iskolatitkár jogosult. 6. Az intézmény az alkalmazottak önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségeit nem vállalja át. Adományt vezetői döntéstől függően ad az intézmény. 7. Az intézmény tanulói nem állítanak elő vagyoni joggal kapcsolatos döntést igénylő javakat. 8. A kiemelt munkavégzés díjazásának szabályait a MIP tartalmazza. 12

13 II. FEJEZET 9 INTÉZMÉNYÜNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 9.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 1.1. Az iskola szervezeti egységei: a) iskola b) kollégium c) pénzügyi-gazdasági egység 1.2. Az egyes szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: a) iskola: általános igazgatóhelyettes pedagógiai igazgatóhelyettes b) kollégium: kollégiumvezető c) pénzügyi-gazdasági egység: gazdasági vezető 9.2 Az intézmény vezetési szerkezete Igazgatótanács Az intézmény vezetői: igazgató általános igazgatóhelyettes pedagógiai igazgatóhelyettes kollégiumvezető gazdasági vezető Az intézmény vezetésének általános elvei: A vezető felelős a vezetése alatt álló intézet, feladatkör, illetőleg szervezeti egység feladatainak maradéktalan ellátásáért. Ennek érdekében minden vezető köteles a részére meghatározott hatáskörben és jogkörben: gondoskodni a feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és szervezési feltételek biztosításáról, a feladatok hatékonyabb megoldásához szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megtenni, illetve ez irányú javaslatait feletteséhez előterjeszteni, a hatékonyságot biztosító módon ellenőrizni a feladatok ellátását. 13

14 A vezetésben az alábbi általános elveket kell érvényesíteni: A szervezeti egységeket úgy kell kialakítani, illetve működtetni, hogy a vezetés különböző szinteket magában foglaló szerkezete minden vezető és beosztott számára egyértelmű legyen A mellérendelt szervezeti egységek kötelesek a feladatok megoldásában együttműködni, de egymásnak közvetlenül nem adhatnak utasítást A vezetés minden szintjén érvényesíteni kell a demokratikus vezetés követelményeit: A vezetők az általános és jelentős kérdésekben döntésükhöz kérjék ki a beosztott dolgozók, illetve a vezetést segítő tanácsadó szervek véleményét, Az iskolára vagy annak szervezeti egységeire, illetve az egyes munkakörökre vonatkozó döntések előtt a rendeletekben, állásfoglalásokban meghatározott módon ki kell kérni a szakszervezet, illetve a diákönkormányzat véleményét, Minden szintű vezető kötelessége, hogy a beosztottait érintő döntéseiről tájékoztassa az érintetteket. 14

15 9.2.4 Az intézmény vezetési szerkezete: a vezetés szerkezetét a szervezeti ábra foglalja össze Iskolalelkész Iskolatitkár Titkárságvezető Pedagógiai asszisztens Minőségbiztosítási felelős Rendszergazda és oktatási technikus IGAZGATÓ Laboráns Könyvtáros Jogállásuk: Magasabb vezetők Pedagógiai igh. Általános igh. Kollégiumvezető Gazdasági vezető Arany János programfelelős Munkaközösség-vezetők/1 Kollégiumi nevelők, Gazdasági ügyintéző, Pedagógiai felügyelők Gondnok DÖK patronálás SZMK segítő Élelmezésvezető Osztályfőnöki munkaközösség Iskolai egészségfejlesztő 15

16 9.3 A vezetők feladatai, jogkörei: Igazgatótanács 1.1. Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat az intézmény fölött Az intézményvezető megbízásánál lefolytatja a pályázati eljárást, és a vezető személyét illetően javaslattevő jogköre van Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője fölött, annak első fokú egyházi fegyelmi hatósága Jóváhagyja az intézmény házirendjét és éves munkarendjét. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét egyetértő javaslatával felterjeszti a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériumának Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves az országos egyházi gazdasági vezetéssel egyeztetett költségvetését, zárszámadását, s azt jóváhagyásra előterjeszti a fenntartó egyházi önkormányzatnak Az intézmény személyi ügyeiben (álláshelyek kiírása, pályázatok, kinevezések, bérügyek, stb.) egyetértési jogköre van Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében Kezdeményezheti az intézmény struktúra átalakítását, fejlesztését, ehhez megteremtheti a feltételeket Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartó egyházi önkormányzati testület és az országos egyházi főhatóság előtt Támogatja az iskola külső kapcsolatainak kialakítását Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyeiben Kivizsgálja az intézményvezetői vagy nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat és állást foglal ezekben az ügyekben Rendszeresen tájékoztatja a megbízó egyházi önkormányzati testület az intézmény helyzetéről. Az igazgatótanács munkájáról beszámolót készít. 16

17 9.3.2 Igazgató Feladatát a MEE VIII. tv. 49. (1) bekezdése alapján végzi. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű, takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettségek megtartásával gyakorolja Jogállása: az intézmény egyszemélyi felelős vezetője 2.2. Feladatköre: Az intézmény pedagógiai vezetője. Tervezői feladatkörében gondoskodik az intézmény munkatervéről, az oktató-nevelő munka személyi- és tárgyi feltételeiről, az iskola ágazati profiljának a társadalmi és gazdasági szükségletek szerinti alakításáról. Irányító, ellenőrző munkáját a korszerű pedagógiai elveknek megfelelően, a jogszabályok rendelkezései, valamint a fenntartó és a felügyeleti szerv irányítása szerint, az intézmény pedagógiai autonómiájának megőrzésével, az intézmény vezető beosztású dolgozóival megosztva, az intézmény közösségeinek bevonásával és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi Vezeti a nevelőtestületet. Előkészíti a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntéseket, szervezi és ellenőrzi ezek szakszerű végrehajtását Feladata az Igazgatótanács, a diákönkormányzat, a szülői érdekképviseleti szerv és a diákmozgalom munkájának segítése, működési feltételeinek biztosítása Felelős a gazdálkodási, pénzügyi rendelkezések megtartásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért Munkáltatói feladatkörében gyakorolja mindazon jogköröket, amelyet a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a MEE Törvényei és egyéb jogszabályok munkáltatói hatáskörébe utalnak Az Igazgatótanács egyetértésével gondoskodik az intézmény tervszerű munkaerőgazdálkodásáról, a dolgozóknak a feladatellátást segítő képzéséről, továbbképzéséről Egyéb feladatai keretében fogadja az intézmény munkájával kapcsolatos közérdekű bejelentéseket, panaszokat, javaslatokat, ezek alapján döntéseket, intézkedéseket hoz. Kapcsolatot tart az állami irányító szervekkel, a fenntartó- és felügyeleti szervvel, az intézmény feladata és szakmai tevékenysége szempontjából szakmai szervezetekkel és a lakossággal. 17

18 Elkészíti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Pedagógiai Programot és azokat elfogadásra a nevelőtestület, véleményezésre az Igazgatótanács elé terjeszti Koordinálja a beiskolázási feladatokat 2.3. Hatásköre: Az intézmény pedagógiai vezetőjeként: - munkatervi javaslatot készít és terjeszt a nevelőtestület elé, - döntést hoz az intézmény alapfeladatába tartozó feladatok személyi és tárgyi feltételeiről. Ennek keretében jóváhagyja a tantárgyfelosztást, az óra- és terembeosztási rendet, engedélyezi az egy napot meghaladó távolléteket, - döntéseket hoz az alapfeladat ellátásának operatív irányításához, - ellenőrzi és értékeli az intézmény dolgozóinak munkáját A gazdasági ügyekben: - az intézmény nevében teljes kötelezettségvállalási joga van, - utalványozási joggal rendelkezik, - ellenőrzési és beszámoltatási joggal rendelkezik Munkáltatóként: - az Igazgatótanács egyetértésével, munkaszerződéssel alkalmazza az intézmény dolgozóit, illetve szerződést köt a szerződéses munkaviszonyban álló dolgozókkal, - gyakorolja a munkáltató fegyelmi jogkörébe eső hatáskörét, - egyéb hatásköre tekintetében: - Gondoskodik az intézmény munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi feladatainak ellátásáról, a jogszabályokban meghatározott szabályzatok elkészítéséről, az ezzel összefüggő képzési és ellenőrzési feladatok ellátásáról. Szervezi és irányítja az intézmény munkájával kapcsolatos tervezési és belső ellenőrzési feladatokat Döntési jogköre van: - munkáltatói feladatkörében a jogszabályokban meghatározott esetekben, - az intézményi munka- és feladatmegosztás tekintetében, - első fokon dönt mindazon tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak Az igazgató feladatait vezető munkatársainak közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettesek megbízatását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. 18

19 9.3.3 Általános igazgatóhelyettes 3.1. Jogállása: Az igazgató közvetlen munkatársa. Annak távolétében nevelési,- oktatási és gazdasági kérdésekben egyaránt teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti az igazgatót. 3.2.Feladatköre: Szakmai jellegű feladatai: Előkészíti a tantárgyfelosztást. Az iskolai órarendet elkészíti, azt folyamatosan karbantartja. Látogatja a tanítási órákat, az órán kívüli foglalkozásokat. Erről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érintett tanárokkal és az igazgatóval. Elkészíti az éves ütemtervet. Figyelemmel kíséri a szakmai munkaközösségek munkáját. A munkaközösségi munkatervek alapján látogatja a munkaközösségi foglalkozásokat. megszervezi a fakultációs és tehetséggondozó foglalkozásokat Összeállítja és továbbítja a tanév eleji statisztikát. A gimnázium jelentésadási kötelezettségeinek szakmai elkészítését elvégzi. Segíti megszervezni a szakkörök, korrepetálások beindítását. Segíti a helyettesítések és túlórák havi elszámolását Gondoskodik az ÉVKÖNYV megjelenéséről. Hetente a vezetői megbeszélésen szóban, félévkor és év végén írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól. Felelős a Szülői Munkaközösség munkájáért. Gondoskodik - a könyvtároson keresztül - az iskoláról megjelent dokumentumok összegyűjtéséről. Tartja a kapcsolatot a Bonyhádi Öregdiák Szövetséggel. Számon tartja az érettségi találkozókat. Esetenként gondoskodik a találkozók ünnepélyessé tételéről. Felelős az iskola ünnepélyek, diáknapok tartalmi megszervezéséért. Segíti a beiskolázási feladatokat. Nyilvántartja és koordinálja a kompetencia-mérést. Felelős az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny megszervezéséért, lebonyolításáért, eredmények összegzéséért. Részt vesz szavazati joggal a Szolidaritási Bizottság munkájában. 19

20 Összeállítja, ellenőrzi az osztályozó-, pótló-, javítóvizsgák ügyrendjét, megszervezi az érettségi vizsgát Munkáltatói jellegű feladatai: Véleményezi és jóváhagyja az egyes tantárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi, szervezi a szakmai munkaközösségek munkaterv szerinti tevékenységét. Ellátja az iskola alapítvány titkári tennivalóit. Segít a továbbképzési ütemterv készítésében Hatásköre: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységét segíti. Tantestületi határozatot kezdeményez, archivál, érvényre jutását ellenőrzi. Iskolánk tanórán kívüli valamennyi tevékenységét irányítja és ellenőrzi. Koordinálja, segíti, ellenőrzi az iskola egészségfejlesztő, drogprevenciós stratégiáját. Irányítja, koordinálja, kezdeményez és ellenőriz minden neveléssel kapcsolatos tevékenységet. Patronálja a gimnáziumi cserkészcsapatot. Ellátja a működési szabályzatban meghatározott feladatköréhez tartozó belső ellenőrzési feladatokat. A MOZANAPLÓN keresztül figyelemmel kíséri a tanulók időarányos tanulmányi előrehaladását, a leszakadók felzárkóztatásáról gondoskodik Pedagógiai igazgatóhelyettes 4.1. Jogállása: Az igazgató közvetlen munkatársa. Vezetői tevékenységében az igazgató irányítása mellett vezetőtársaival mellérendeltségi viszonyban látja el feladatát Feladatköre: Szakmai jellegű feladatai: 20

21 Az Arany János Tehetséggondozó Program programfelelőse. Tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli az iskola oktató munkáját. Megszervezi a szakkörök, korrepetálások beindítását. Elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Koordinálja a tanárok részvételét a szervezett és kötelező továbbképzésekben, továbbképzési ütemtervet készít. Koordinálja és irányítja az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységét. Látogatja a tanítási órákat, az órán kívüli foglalkozásokat. Erről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érintett tanárokkal és az igazgatóval. Felelős az iskola ünnepélyek, diáknapok alaki és formai megszervezéséért. Felülvizsgálja és gondozza az iskolai szabályzatokat, dokumentumokat. Elvégzi a túlórák, helyettesítések számfejtését. Szervezi és ellenőrzi a tanulók munka- és tűzvédelmi oktatását. Szervezi a tanárok minősítési rendszerét, koordinálja az önértékelési csoport munkáját és az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek kidolgozásét Megszervezi a tanári ügyeletet. Ellenőrzi az ügyeletes munkáját. Hetente a vezetői megbeszélésen szóban, félévkor és év végén írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól. Segítséget ad a DÖK patronáló tanár feladatinak megoldásához. Az oktató munkáról elemzéseket végez, továbbfejlesztésre javaslatot tesz. Gimnazistáink pályaorientációját irányítja, továbbtanulásuk adminisztratív teendőiben segít, a pályaválasztási felelős munkáját koordinálja. Összefogja az iskolai és kollégiumi rendezvényeket, kirándulásokat. ünnepélyeket; felelős az osztályok, folyosók, iskola egészének dekorációjáért. Kidolgozza és gondozza a tanulmányi- és osztálykirándulások rendszerét. Az iskolai tanulmányi versenyek szervezője, lebonyolítója, iskolai tehetséggondozás koordinátora Munkáltatói jellegű feladatai: Javaslatot tesz a pedagógusok erkölcsi- anyagi elismerésére, jutalmazására. Ebben kikéri a munkaközösség vezetők véleményét, segíti az igazgató személyzeti munkáját. Szervezi a helyettesítéseket, ellenőrzi és jóváhagyja az óracseréket. Figyelemmel kíséri a 21

22 tanórák 90%-os teljesítését. Ha a teljesítés bizonytalan, úgy javaslatot tesz az igazgatónak a pótlás módjára. Előkészíti az átsorolásokat, megbízási szerződéseket, határozatokat. Segíti a hitoktatás hatékonyságát, az iskolalelkész tevékenységét koordinálja Hatásköre: Az Arany János Tehetséggondozó Programmal kapcsolatos tartalmi megvalósulás elsőszámú felelőse. Engedélyezi a szükséges óracseréket. Ellenőrzi a MOZANAPLÓ vezetését. Felülvizsgálja a törzskönyveket, a tanárok hivatalos írásbeli munkáját. Ellátja a működési szabályzatban meghatározott, feladatkörébe tartozó belső ellenőrzéseket. Ellenőrzi és koordinálja a tankönyvrendeléseket. Az iskolatitkár közreműködésével gondozza pedagógusok személyi anyagát. Ellenőrzi és értékeli az iskolában folyó oktató munkát és a hatáskörébe tartozó megbízások teljesítése során végzett munkát Gazdasági vezető Jogállása: Gazdasági és pénzügyi feladatait az igazgató irányításával, az érvényes jogszabályok betartásával, azok előírásainak figyelembevételével látja el. Vezeti az intézmény pénzügyi-gazdasági tevékenységét. Gazdasági kérdésekben teljes felelősséggel helyettesíti az igazgatót, távollétében helyettesítését szükség szerint a gazdasági ügyintéző látja el. Aláírási joga a pénzügyi és a gazdasági témákban teljes körű. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben képviseleti joggal rendelkezik Feladatköre: Gazdasági jellegű feladatai: Elkészíti és véleményezésre, jóváhagyásra előterjeszti az intézmény költségvetését. A jogszabályok előírásai szerint vezeti a: o főkönyvelést, számlák ellenőrzését, kiegyenlítését, o előirányzatok, pótelőirányzatok nyilvántartását, 22

23 o létszám-, és bérnyilvántartásokat, o munkaügyi nyilvántartást vezet. Szervezi a bérgazdálkodást, nyilvántartja a bevételeket, kiadásokat, ellenőrzi az illetményhivatali adatokat, jelentéseket. Havonta zárást készít a beszerzésekről és a bérgazdálkodásról. Betartja a bizonylati rendet. ECDL és nyelvvizsga központ gazdasági ügyintézését végzi. Pályázatok pénzügyi előkészítését és teljesítését felügyeli, majd az elszámolást végzi. Teljes körű vagyonnyilvántartást végez, leltározásokat és selejtezéseket irányítja. Beszámolókat, jelentéseket készít a fenntartónak és külső hatósági szerveknek. Az intézményt érintő beruházások, felújítások, eszközbeszerzések előkészítése, lebonyolítása, pénzügyi teljesítése. Iskolánk létesítményeinek szabadidős kihasználtságának szervezése, bonyolítása, gazdasági elszámolása. Az élelmezésvezetőnek és gondnoknak munkáját vezeti és ellenőrzi. Éves szabadságolási tervet készít a technikai alkalmazottakra, és jóváhagyásra benyújtja az igazgatónak. Munkaügyi döntések előkészítésében segít az igazgatónak. A jogszabályi változásokat figyelemmel kíséri, a belső szabályozásban követi Munkáltatói jellegű feladatai: Évente elkészíti a nem pedagógus dolgozók szabadságolási tervét. Irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezet dolgozóinak munkáját Egyéb feladatai: Ellenőrzi az anyagok és eszközök bevételezését, kiadását, felhasználását. Érvényesíti a kifizetéseket. Irányítja és ellenőrzi az év végi leltározást, elkészíti az év végi vagyonkimutatást. Elvégzi az útiszámlák felülvizsgálatát, a pénztár ellenőrzését, a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartási ellenőrzését. Ellátja a munka- és tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettségeit Hatásköre: Felelőssége az igazgatóval együtt kiterjed az intézmény teljes gazdálkodására. Kiemelten felelős: 21 23

24 - a jogszabályoknak megfelelő gazdasági, pénzügyi tevékenységért, - a pénzügyi fegyelem megtartásáért, - az adatszolgáltatás során közölt adatok valódiságáért. Kötelezettségvállalásoknál és az ellátmányszámla feletti rendelkezésben ellenjegyzési kötelezettsége és joga van. A gazdasági szervezet dolgozói tekintetében ellátja a munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat. Szervezi az intézmény gazdálkodását érintő belső ellenőrzési feladatokat. A gazdasági, vagyonvédelmi, ellenőrzési feladatok keretében felügyeli az intézmény gazdálkodási rendjét, a beszerzett eszközök megfelelő nyilvántartását, rendeltetésszerű felhasználását, állagmegóvását Döntési jogköre van: A gazdasági szervezet dolgozóinak a munkavégzéssel, a munkaidőt és a pihenőidőt érintő munkáltatói jogkörében. Az adminisztratív dolgozók feladatmegosztásában Kollégiumvezető Jogállása: munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével végzi. Önállóan irányítja az intézmény kollégiumi ellátással kapcsolatos szakmai feladatait. - A kollégiumvezető helyettesítésének rendje: elsősorban az általa választott kollégiumvezető helyettes teljes jogkörrel és felelősséggel, másodsorban a mindenkori ügyeletes nevelő a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető helyettes irányítása mellett Feladatköre: Szakmai jellegű feladatai: Segíti az igazgató munkáját a helyzetértékelésben, a nevelési feladatok tervezésében, a munkaterv szerkesztésében. Elkészíti, és határidőre előterjeszti a kollégiumi statisztikai kimutatásokat. Elkészíti az éves tanulói foglalkozási tervet, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Részt vesz a beiskolázási feladatok megoldásában. 24

25 Az intézményi munkaterv alapján elkészíti a kollégium munkatervét. Segíti a kollégiumi diákönkormányzat munkáját. A kollégiumi vonatkozású ügyekben kapcsolatot tart a szülőkkel. Hetente vezetői megbeszélésen szóban, félévente írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól, javaslatot tesz az oktató-nevelő munka, különösen a kollégiumi élet tovább fejlesztésére. Végzi, illetve fogadja a tanulók hazautazásával kapcsolatos szülői értesítéseket. Az ismeretlen helyen tartózkodó tanulók keresésére megteszi a szükséges intézkedéseket. Szervezi és irányítja a kollégiumi tanulmányi,- kulturális,- és sportversenyeket Munkáltatói jellegű feladatai: Elkészíti, és jóváhagyásra előterjeszti a kollégiumi nevelők munkarendjét, ügyeleti beosztását. Elkészítteti és jóváhagyja a kollégiumi nevelők foglalkozási tervét, gondoskodik a távollévők helyettesítéséről. Elkészíti az ügyeleti és helyettesítési díjak elszámolását Egyéb feladatai: Gondoskodik a kollégiumra vonatkozó tűz- és munkavédelmi elő írások megismeréséről, betartásáról. Gondoskodik a kollégium területén a magán- és a társadalmi tulajdon védelméről. Gondoskodik a kollégiumi törzskönyv vezetéséről, nyomtatványok megrendeléséről, a dokumentációk megőrzéséről. Irányítja és ellenőrzi az újonnan beköltöző tanulók ideiglenes bejelentését. Ellenőrzi a kollégiumi helyiségek állapotát, rendjét, tisztaságát. Az igazgató által jóváhagyott munkarendben dolgozik. Kötelező óraszámát az ügyeleti rend szerint meghatározott kollégiumi nevelőmunkával dolgozza le Hatásköre: Irányítja, szervezi, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó nevelőmunkát. Közvetlenül ellenőrzi és értékeli a nevelőtanárok munkáját Döntési jogköre van: 25

26 A kollégiumi nevelők foglalkozási tervének jóváhagyásában, munkabeosztásuk alkalom szerinti módosításában. A kollégiumi tanulók házirendtől és napirendtől eltérő tevékenységének engedélyezésében. A kollégiumi tanulók jutalmazásában és büntetésében, - a kollégiumi túlóra- és helyettesítési díjak elszámolásában A munkaközösség-vezető feladatai: Feladatát az általános, illetve pedagógiai igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi. Feladata: 1. Az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján összeállítja a munkaközösség évi programját, és azt elfogadásra a munkaközösség elé terjeszti. 2. Véleményezi és az illetékes igazgatóhelyettesnek jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmenetét, felügyeli a tanmenetek szerinti haladást és a követelményrendszernek való megfelelést. 3. Irányítja és ellenőrzi az iskolai munkatervből fakadó, a munkaközösségre háruló feladatok, optimális megoldását (pl. felzárkóztatás, pályairányítás, egységes nevelési elvek, helyi tantervek összeállítása, a fejlesztő munka szervezése, stb.). felelős a munkaközösség szakmai munkájáért. 4. Irányítja és szervezi a munkaközösség tagjainak szakmai, módszertani önképzését és szervezett továbbképzését. 5. Irányítja és szervezi a munkaközösség feladatkörébe tartozó eredményvizsgálatokat. 6. Segítséget és útmutatást ad a munkaközösségébe tartozó kezdő tanároknak. 7. Javaslatokat tesz munkaközössége területén a szertárfejlesztési, könyvbeszerzési, folyóiratrendelési pénzkeret felhasználására. Figyelemmel kíséri a szertárak rendjét, a szertárfejlesztés rendszerességét, célszerűségét. 8. Kezdeményezi és irányítja a munkaközösség által szervezett iskolai tanulmányi versenyeket. Figyelemmel kíséri a megyei, országos tanulmányi versenyek időpontjait, a nevezéseket. 9. Irányítja a munkaközösségbe tartozó szaktárgyak esetében a témazáró eszközök egyeztetését, kölcsönös elfogadását. 10. Legalább negyedévente, munkaközösségi megbeszélést tart a közös feladatok megoldása és a munkaközösség egységes követelményrendszerének biztosítása érdekében. 11. Ellátja a működési szabályzatban meghatározott belső ellenőrzési feladatokat. Látogatja a munkaközösségébe tartozó tanárok óráit. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, 26

27 munkafegyelmét, ezzel kapcsolatban intézkedéseket kezdeményez. Kezdeményezi szaktanácsadói szolgáltatás igénybevételét. 12. Negyedévente szóban, év végén írásban beszámol az igazgatónak végzett munkájáról, tapasztalatairól. Javaslatokat tesz a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelésére. Évente összefoglaló elemző beszámolót, értékelést készít a nevelőtestület számára. 13. Véleményezési jogköre van a tantárgyfelosztás feladatkörébe eső részével, munkaközösségi tagok jutalmazásával, minősítésével, kitüntetésre való felterjesztésével, közalkalmazotti átsorolásával kapcsolatban. 14. Képviseli a munkaközösséget az iskolában és az iskolán kívüli szakmai megbeszéléseken. 15. Irányítja és koordinálja a szakterületén tevékenykedő szaktárgyi teamek, illetve vezetőik munkáját. A tantárgyakhoz kötődő munkaközösségi feladatokat, különösen a tervezési, ismerethordozókra, oktatási eszközökre és értékelési feladatokra vonatkozó tennivalókat a teamek vezetőinek közreműködésével, a szaktárgyi teamek munkáján keresztül szervezi meg. 16. Szakmai területére vonatkozóan szakmai és esztétikai követelményeket alakít ki a szaktermekkel, szertárakkal kapcsolatban. A szertárkezelőket és szakterem felelősöket tanácsaival segíti. Évente értékeli szakterületének ezeket a létesítményeit. 9.4 A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai: a) A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatainak elvei: 1. A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. A nevelőoktató munka általános - és az iskola pedagógiai programjában meghatározott - elvei alapján, módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik. 2. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a szervezeti és működési szabályzat előírásai és az igazgató útmutatásai alkotják. 3. Közreműködik az iskolaközösség alakításában és fejlesztésében. Felfigyel az iskolai és kollégiumi élet problémáira, segíti a helyes kezdeményezések kibontakozását, a hibák megszüntetését. Érdemben és aktívan vesz részt a nevelőtestület közösségi feladatainak megoldásában. 4. Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szaktárgyi és pedagógiai műveltségét. Ennek érdekében felhasználja az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás során érvényesíti a kulturált, pedagógusi hivatást tükröző érintkezési szabályokat. 27

28 b) A pedagógusok munkaköri feladatai: 1. A pedagógus hivatásából fakadó indíttatás alapján, munkaköri kötelezettségként: 1.1. Tevékenysége egészével segítse elő a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését. Szaktárgyi és nevelési követelményeit tanév elején megismerteti tanítványaival A rábízott tanulókat keresztyén szellemben neveli, elősegíti ismereteik gyarapodását Szaktárgyától függetlenül kötelessége a hivatástudatra, a helyes magyar beszédre és írásra nevelés Kötelessége, hogy az oktatásügyről, az iskoláról csak olyan véleményének adjon hangot, amellyel ezek fejlődését elősegítheti. Munkatársaival kapcsolatban pozitív álláspontot képviseljen Tartsa tiszteletben a tanulók emberi méltóságát, a tanulók és tanulóközösségek jogait Követelje meg magától, munkatársaitól, tanulóitól a fegyelmezett munkát és magatartást Kötelessége, hogy a tanulók kérdéseire, felvetéseire legjobb tudása, pedagógiai elhivatottsága alapján tárgyszerű, eligazító választ adjon Tartsa be, és tanítványaival tartassa be az intézmény munka- és tűzvédelmi előírásait. Előrelátóan tegyen meg mindent a tanulóbalesetek elkerülése érdekében Betartja az egyházi fenntartó iskolákra vonatkozó törvényeit, az iskola tanulmányi- és munkarendjét. 2. A pedagógus fő feladatát a rendeletekben meghatározott kötelező óraszám figyelembevételével és a tantárgyfelosztásban meghatározott területeken az alábbiak szerint látja el: 2.1. Egész tanévi munkáját tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat, illetve elhelyezi a tanmenetek adatbázisában. A tanmeneteket az éves feladattervben megszabott ideig egy példányban elkészíti, kiegészíti. Párhuzamos osztályok számára közös tanmenet készíthető. A tanár tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Kétheti óraszámnál nagyobb eltérését jelenti a munkaközösség-vezetőnek, tanmenetét a munkaközösség-vezetővel egyeztetve módosítja Ellátja az oktató-nevelő munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen: a tanítás előkészítését, írásbeli dolgozatok, feladatlapok, munkafüzetek javítását, ellenőrzését, szemléltető-, kísérleti- és munkaeszközök tanításra való előkészítését Köteles tanítványai munkáját folyamatosan ellenőrizni. A félévi és év végi osztályzatot kellő számú, időben arányos eloszlású, különböző ellenőrzési módszereken alapuló érdemjeggyel alakítja ki. 28

29 2.4. Elméleti tantárgy esetén a tanulók előrehaladását a tanmenetben megtervezett témazárók íratásával ellenőrzi. A témazárók íratását egy héttel korábban, a téma megjelölésével az érintettek tudomására hozza. Az eredménytelen témazárót író tanulókat korrekciós foglalkozásokkal segíti, hogy azok a megismételt alkalommal eredményesen teljesíthessenek Tevékenysége egészével, de különösen szaktárgya tanítása során, érvényre juttatja az általános és az iskola helyi, egységes nevelési elveit. A tanulók magatartásáról, neveltségi állapotáról folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt. 3. A pedagógus munkaköri kötelezettség alapján végzi a fő feladatához tartozó alábbi tevékenységeket: 3.1. A szertárkezelővel egyetértésben végzi szaktárgya eszközkészleteinek tervezett fejlesztését, javítását, a beszerzési tervek összeállítását Ellátja a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási napló, túlóra kimutatás, szakköri, korrepetálási napló vezetése, tanulók érdemjegyeinek beírása). Szaktárgyai tekintetében figyelemmel kíséri a tanulók szaktárgyi hiányzásait, az óraszám 15%-át elérő esetre felhívja a tanuló és az osztályfőnök figyelmét A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, korrepetálási feladatokat Részt vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség(ek), szaktárgyi teamek és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti Szaktárgyával kapcsolatban fogadóórákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, rendkívüli esetben az igazgatót Szakmai fejlődése és az iskolai célok egységes végrehajtása érdekében a munkaközösségi munkaterveknek megfelelően látogatja a kollégái óráit A belső- és az érettségi vizsgák szabályzatainak megfelelően végzi a vizsgával kapcsolatos kötelezettségeit. 4. A munka rendjével kapcsolatos és egyéb, a pedagógus munkakörben ellátandó feladatok: 4.1. Iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetve a kijelölt foglalkozási helyen. Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a meghatározott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az igazgatónak Minden egyéb esetben, legalább egy nappal korábban engedélyt kér az igazgatótól a távolmaradásra. 29

30 4.2. Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken, azokkal kapcsolatban elvégezni a munkatervben meghatározott, rá eső feladatokat, az intézmény hagyományait ápolni Beosztás szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, tanulókísérést, helyettesítéseket és felügyeleteket. Helyettesítések esetén a módosított órarendnek megfelelően látja el óráit A tantestület megbízása alapján, köteles a munkatervben meghatározott módon ellátni az oktató-nevelő munkával összefüggő megbízatásait, az igazgató megbízása alapján pedig azokat az iskolai munkával összefüggő feladatokat, amelyek nem haladják meg a jogszabályi kereteket Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem, gyakorlóhely) rendjére, tisztaságára, a társadalmi tulajdon védelmére. A gondjaira bízott anyagok, eszközök megóvásáért anyagi felelősséggel tartozik Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Ellátja a munkavédelmi szabályzatban előírt kötelezettségeit. 9.5 Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az osztályban tanító tanárok közül az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki megbízás keretében elvégzendő sajátos feladatok: 1. Az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje tanítványai személyiségét. 2. Tanév elején elkészíti osztályfőnöki tanmenetét, és egyéb módon is biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. Évente megismerteti osztálya tanulóit az iskolai szabályzatok őket érintő részeivel, azok változásaival. Tanulóit, ezek betartására neveli. 3. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztálydiákbizottsággal, a diákkörökkel. 4. Látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal és az illetékes kollégiumi nevelőkkel. 5. A havi fogadónapokat, szülői értekezleteket és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel. Eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek (érdemjegyek havi ellenőrzése, hiányzások alakulásának havi közlése, fegyelmik, meghívók, értesítők, igazolatlan hiányzások.) 6. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben szakszerű, alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. 30

31 7. Mind a félévi, mind az év végi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához kikéri az osztályban tanító tanárok és az illetékes kollégiumi csoportvezetők véleményét, és ezek alapján dönt az értékelésről. 8. Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. 9. Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket. Közöttük különös figyelmet fordít a hiányzásokkal összefüggő, jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségére. Engedélyezi, figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak tanórán kívüli és iskolán kívüli elfoglaltságait. 10. A szülő kérésére egy-egy - de évente összesen három napra - távolmaradást engedélyezhet tanulóinak. Gondosan végzi a hiányzások igazolását. 11. Az iskolai szervezéssel összhangban gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. 12. A pedagógia elveinek betartásával - a rendeletekben és működési szabályzatban meghatározott módon - jutalmazhatja, büntetheti tanulóit. 13. Osztályára, tanulóira vonatkozó intézkedést csak véleményének meghallgatásával lehet tenni. 14. Az igazgató jóváhagyásával osztálya lényeges problémáinak megbeszélésére jogosult összehívni az osztályában tanító tanárok értekezletét. 15. Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 16. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival, észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 9.6 A kollégiumi nevelőtanár feladatai 1. A kollégiumi nevelőtanár fő feladatát a rendeletekben meghatározott óraszámban, a kollégiumvezető beosztása alapján az alábbiak szerint látja el: 1.1. Felelős a kollégiumi tanulók erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájukért, sokoldalú művelődésükért, egészséges életmódjukért A kollégista tanulókat keresztény szellemben neveli, és elősegíti ismereteik gyarapodását Ügyeletes nevelőtanárként irányítja a diákönkormányzat tevékenységét, felelős a kollégium rendjéért, fegyelméért, a napirend betartásáért, a tanórán kívüli programok koordinálásáért, a halasztást nem tűrő ügyekben - épületenként - helyettesíti a kollégiumvezetőt. 31

32 1.4. Általános nevelőtanári feladatai mellett fokozott felelősséggel végzi munkáját, a gondviselésére bízott tanulócsoporttal kapcsolatban: Tanév elején a kollégiumi munkaterv alapján elkészíti csoportja nevelési tervét, a foglalkozások és nevelési feladatok ütemezését, félévkor és év végén értékeli munkaterve végrehajtását Az osztályfőnökkel egyeztetve, céltudatosan összehangolja a különböző nevelési tényezőket Differenciált módszerekkel törekszik a tanulók minél alaposabb megismerésére. Ennek érdekében is szoros kapcsolatot tart a tanuló osztályfőnökével, szaktanáraival, szüleivel Szorosan együttműködik csoportja önkormányzati tagjaival, segíti öntevékenységük kibontakozását Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét. tisztaságát, a ta- nulók ápoltságát, személyi felszerelésük rendben tartását Megköveteli a házirend, illetve a heti és napirend pontos betartását Egész tanévi nevelőtanári foglalkozását tanmenetben tervezi meg, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat, majd a kollégiumvezető jóváhagyását követően elektronikus formában adja le. Félévente az önkormányzati tagokkal együtt elkészíti a tanulók minősítését. 2. A nevelőtanár munkaköri kötelezettsége alapján végzi az alábbi feladatokat: 2.1. A kollégiumvezető beosztása szerint pihenő- és munkaszüneti napokon, szükség esetén éjszaka ügyeletet lát el, szervezi a kollégium életét a foglalkozásokon kívüli időben Ellátja a nevelőtanári és csoportvezetői feladatával kapcsolatos adminisztrációs munkát (foglalkozási napló, törzskönyv, ideiglenes be- és kijelentés, napi létszámjelentés) A szakképesítésének és a kollégiumi feladatmegosztásnak megfelelően segíti a tanulókat a tanulmányi munkájukban, részükre konzultációt és korrepetálási foglalkozásokat tart A tanulók jobb megismerése, illetve a tanár kollégákkal tartott jó kapcsolat érdekében látogatja csoportja tanítási óráit, foglalkozásait, 2.5. Csoportja tanulóiról baleseti nyilvántartást vezet, illetve - az iskola ifjúságvédelmi felelősével összhangban - ellátja csoportjával kapcsolatos ifjúságvédelmi feladatokat. 32

33 2.6. Öntevékenyen - a diákönkormányzatra támaszkodva - irányítja csoportja által használt helyiségek (hálók, tanulók, étkezők) esztétikus, otthonos rendjének kialakítását Megbízás alapján végzi a kollégium egyes nevelési területeinek irányítását, szervezését. 3. A nevelőtanárok munkabeosztását úgy kell elkészíteni, hogy optimálisan eleget tudjanak tenni csoportjukkal kapcsolatos kötelezettségeiknek. 10 A nevelő-oktató munkával összefüggő megbízások 1. Az oktató-nevelő munkával összefüggő feladatok rendszerét az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Konkrét kereteit a tanév munkatervében kell meghatározni 2. Az oktató-nevelő munkával összefüggő megbízatások: 2.1. Az oktató-nevelő munkát segítő, sajátos feladatkörök: iskolai lelkész könyvtáros tanár rendszergazda tehetségmenedzser pedagógiai asszisztens Feladataikat jogszabályok, illetve munkaköri leírások tartalmazzák Pótlékkal, illetve órakedvezménnyel járó megbízatások: munkaközösség-vezető osztályfőnök kollégiumi tanulócsoport-vezető diákmozgalmat segítő tanár ifjúságvédelmi felelős munkavédelmi felelős tűzvédelmi felelős minőségügyi vezető Feladataikat a munkaköri leírások, illetve a megfelelő rendeletek szabályozzák Egyéb módon fizetett megbízatások: szakkörvezető szakosztályvezető iskolai énekkar vezetője Csillagprogram felkészítő tanár tankönyvfelelős állandó korrepetálások Arany János T.P. megvalósítói Feladataikat az igazgató által jóváhagyott, éves munkaterv alapján végzik Társadalmi megbízatásként elvégzendő feladatok: közlekedési szakreferens szakterem felelős 33

34 pályaválasztási felelős szertárkezelő Feladataikat a vonatkozó jogszabályok, illetve iskolai szabályzatok tartalmazzák Időszakos megbízatások (szavalóverseny, stb.) az éves munkatervben foglalt feladatra adhatók A megbízások elvei 1. A megbízatások rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az a nevelőtestület tagjai számára lehetőleg egyenletes terhelést jelentsen. 2. A megbízás lehet határozott vagy határozatlan időre szóló. 3. Az egyes feladatok elvégzésére lehetőleg az arra legalkalmasabb, megfelelő végzettséggel rendelkező tanároknak kell megbízást adni. A sajátos képzettséget nem igénylő feladatok elvégzésére - elvileg - minden tanár alkalmas. 4. A megbízatások kiemelkedő szintű teljesítése jutalmazási szempont. 5. A megbízás nem megfelelő színvonalú ellátása esetén a munkaterület közvetlen irányítójának javaslatára a megbízás visszavonható. 11 Az intézmény szervezeti egységei 11.1 Igazgatótanács Igazgatótanács az intézmény munkáját segítő, választott testület. Tevékenységével elősegíti az intézmény rendeltetésszerű működését, gyakorolja a fenntartó önkormányzati testület által ráruházott jogokat, közvetítő szerepet tölt be az intézmény, a felhasználók (szülők, tanulók) és a fenntartó között. Az Igazgatótanács a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005 évi VIII. törvénye, valamint ügyrendjében foglaltak alapján végzi a munkáját. Az Igazgatótanács ülései közötti időben az Intéző Bizottság látja el az Igazgatótanács operatív feladatköreit Szakmai egységek Nevelőtestület: A nevelőtestület tagjai az intézmény pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozói (gazdasági vezető, könyvtáros, szabadidő-szervező, stb.) Az iskolalelkész a nevelőtestület szavazati joggal rendelkező tagja Jogállása: 34

35 Munkáját az igazgató vezetésével végzi. Az intézmény alapfeladatai tekintetében, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az intézmény legfőbb tanácskozó és döntést hozó szakmai szerve Feladatköre: A nevelőtestület feladata az iskola pedagógiai programjának kidolgozása, elfogadása Hatásköre: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: működésének és döntéshozatali rendjének kialakítása, a pedagógiai program és módosításának az elfogadása, az éves munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámoló elfogadása, az intézményi alapfeladatokra vonatkozó szakmai profilok, kutatások, kísérletek indítása és értékelése, döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben, döntés a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásával, illetve magasabb osztályba lépésével kapcsolatban, a házirend elfogadása, döntés a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról, a vezető-pedagógusi besorolás helyi követelményeinek megállapítása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus(ok) kiválasztása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal kapcsolatos szakmai vélemény kialakítása, az intézmény alaptevékenységen kívüli tevékenységének indítása, feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása, jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: tantárgyfelosztás elfogadása előtt a pedagógusok megbízásainak elosztása során az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt 35

36 az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök megtervezésében, az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskola felvételi követelményeinek meghatározásában A nevelőtestület kapcsolatrendszere keretében: véleményt formál az intézmény egyéb szervezeti egységeinek munkájával, az alapfeladatot támogató követelményeikkel kapcsolatban, véleményezi a szakmai munkaközösségek munkáját, a vezetőhelyettesek és az igazgató értékeléseit, a rendszeres információáramlás havi munkaértekezleteken valósul meg, tagjain, közösségein keresztül közreműködik a hozott döntések végrehajtásában, sajátos feladatainak megoldására bizottságot, teamet hoz létre a feladattal kapcsolatos beszámolási kötelezettséggel, kidolgozza a szülőkkel, a szülői érdekképviseleti szervvel, a diákönkormányzattal kapcsolatos együttműködés elveit A nevelőtestület átruházott jogosítványai: A nevelőtestület az osztályfőnöki munkaközösségre ruházza át a tankönyvtámogatásoknak az Igazgatótanács állásfoglalásának megfelelő elosztási módjára hozott döntés jogát A nevelőtestület a kollégiumi munkaközösségre ruházza át: a kollégiumi napirend és heti rend, a kollégiumi házirend, a kollégiumi fegyelmi ügyekben, a kollégiumi feladatterv elfogadásával, a kollégium munkáját összefoglaló elemzések, beszámolók elfogadásával kapcsolatos döntési jogkörét. A fenti jogosítványok gyakorlásáról az osztályfőnöki-, illetve a kollégiumi nevelők munkaközösségének vezetője a tanév végén írásban számol be a nevelőtestületnek A nevelőtestület az iskolai fegyelmi bizottságra ruházza át a fegyelmi eljárás lefolytatását, továbbá a fegyelmi döntés jogát kivéve az áthelyezés más iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, valamint a kizárás az iskolából fegyelmi döntéseket (Nkt. 70. (2), i,pontja). A fegyelmi eljárást az 36

37 igazgató kezdeményezi. A nem kollégiumi vétséggel kapcsolatos vétség esetén a fegyelmi bizottság összetétele: vezetője a nevelőtestület választott tagja, tagjai: az osztályfőnök, a diákönkormányzat képviselője, a DMS tanár. Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait a pedagógiai program tartalmazza. A fegyelmi bizottság vezetője az eseményt követő munkaértekezleten beszámol a nevelőtestületnek a fegyelmi bizottság által hozott fegyelmi döntésről Szakmai munkaközösségek Jogállása: A szakmai munkaközösség az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanítók, vagy adott oktatásinevelési feladatkört ellátók elhatározása révén jön létre. A szakmai munkaközösség munkáját a pedagógiai, szakmai elveknek és a nevelőtestület döntéseinek megfelelően végzi. A szakmai munkaközösség tagjai a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak Feladatköre: összefogja, szakmailag szervezi az oktató-nevelő munka munkaterületére eső feladatellátását, szervezi, irányítja a helyi tantervek elkészítését, felülvizsgálatát, fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti, hatékonyabbá teszi a módszertani eljárásokat, kialakítja az egységes követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók ismeretszintjét, összeállítja az intézmény számára az egyes vizsgák iskolai hatáskörbe eső tételsorait, ezeket értékeli, elemzi, értékeli a feladatkörébe tartozó munka eredményeit, tagjainak munkáját, javaslatot tesz a feladatkörébe eső terület tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására Hatásköre: Döntési jogköre van a szakterületét érintő: munkaterveinek kialakításával kapcsolatban, a helyi továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek szervezéséről, 37

38 minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyet a nevelőtestület döntési jogköréből a szakmai munkaközösséghez utalt Kapcsolatrendszere Feladatainak ellátásával teljesíti a nevelőtestület előtt álló szakmai feladatoknak a munkaközösség szakterületére eső részét. Koordinálja a szaktárgyi teamek munkáját. Tervezi, gondozza, és fejlesztési javaslatot fogalmaz meg az oktató-nevelő munkának szakterületre eső feltételrendszerével kapcsolatban Szaktárgyi teamek A szaktárgyi team az ugyanolyan tantárgyat tanító tanárok közössége. A szaktárgyi team vezetőjét a tanév munkaterve tartalmazza. A szaktárgyi teamek segítik a több tantárgyat gondozó munkaközösségek feladatainak megoldását azzal, hogy az iskolai és munkaközösségi feladatokat az adott tantárgy vonatkozásában megoldják. A munkaközösség hatáskörét és kapcsolatrendszerét az adott tantárgy vonatkozásában gyakorolhatja, ha erre a munkaközösség a szaktárgyi teamet felhatalmazza Egyéb egységek Pénzügyi-gazdasági egység: Jogállása: Az intézmény gazdálkodási feladatait az igazgató, ill. a gazdasági vezető közvetlen irányításával, az érvényben lévő jogszabályok betartásával végzi Feladatköre: A gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelési, üzemeltetési feladatok ellátása. Feladatát a hatályos számviteli törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletek alapján - figyelemmel a helyi sajátosságokra - végzi, az intézmény számlarendjében rögzítettek szerint. A számlarend szabályozza az intézmény gazdasági eseményeit: pénzügyi, tervezési, bizonylatolási, számviteli, utalványozási, kötelezettségvállalási, anyag-eszközgazdálkodási, selejtezési, házipénztár kezelési feladatokat. A gazdasági tevékenység kereteit az alábbi jogszabályok biztosítják: 38

39 249/2000. (XII.24.) Korm. rend. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól évi IV. tv. Az egyházakról szóló törvény évi CXXIV. Tv. Egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételiről évi C. tv. - A számvitelről szóló törvény / 178-as -a (1) bekezdés c) pontja/ 218/2000. (XII. 11.) Korm. rend. Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. a Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetési irányelvei. A szabályozásnak biztosítania kell: megfelelő vagyonvédelmet nyilvántartások zártságát, összefüggéseit, egyeztethetőségét, áttekinthetőségét információs igények kielégítését Fontosabb szabályozandó feladatok: ügyrend számlarend selejtezés és vagyonhasznosítás leltározási eljárás kötelezettségvállalás, utalványozás házipénztár kezelés rendkívüli esemény, katasztrófa esetén szükséges teendők, bizonylati rend és fegyelem betartása Szervezete: gazdasági ügyintézők: - analitikus nyilvántartások elkészítése; - munkabérekkel kapcsolatos ügyintézés; - adatszolgáltatások pénztáros: az intézmény pénzkezelési szabályzata alapján végzi feladatait, valamint ellátja a vegyiáru-raktár kezelését. 39

40 Hatásköre: Hatáskörét a jogszabályok és adott pénzügyi lehetőségek behatárolásával az intézmény működőképességének és a tanulók ellátásának biztosítása az ésszerűség és a takarékosság szem előtt tartásával gyakorolja Kapcsolatrendszere: Szervezetén belül elosztja és irányítja az adminisztratív és technikai alkalmazottak munkafeladatait. Gondoskodik a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek, anyagok átadása-átvétele, elszámolási kötelezettsége biztosításáról, a munkavégzés megtörténtének ellenőrzéséről. Nyilvántartja az alkalmazottak távollétét (beteg-, fizetett, fizetés nélküli szabadság stb.). Szükség esetén ellenőrzi az elrendelt túlórák elvégzését, gondoskodik azok pénzügyi rendezéséről. Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény alapfeladatait érintő feltételrendszer hatékony, gazdaságos kialakítására Műszaki technikai egység: Jogállása: Feladatát a gazdasági vezető vezetésével és a munkahelyi vezetők - gondnok, élelmezésvezető, - közvetlen irányításával látja el Feladatköre: A gondnok irányítása alá tartozó (takarítók, karbantartók, portás, házmester) csoport tevékenységét munkakörének megfelelően látja el. A takarítók - előzetes munkaterület- és időbeosztásuknak megfelelően - az iskolai és a kollégiumi épületek helyiségeinek tisztántartását kötelesek biztosítani. A karbantartók feladata az intézmény létesítményeinek, berendezési tárgyainak állagmegóvása, kisjavítások, továbbá - szakmai képzettségüknek megfelelő - szakipari munkák elvégzése. Megbízás alapján ellátják a fűtői feladatokat, ezen belül: a külső hőmérséklet függvényében - kötelesek biztosítani az épületek megfelelő hőfokát, szem előtt tartva a takarékosság szempontjait, elkerülve a túlfűtést. Kapcsolt feladatkörükben, szolgálati idejükben ellátják a kézbesítői feladatokat, illetve részt vesznek a portás helyettesítésében. 40

41 A házmester feladata az intézmény főépületéhez és kollégiumaihoz tartozó külső területek rendben tartása, az épületek zártságának ellenőrzése. A portás ellátja a portai szolgálatot és a mindenkori igazgatói utasításnak megfelelően tartja nyitva, illetve zárja a főépület, valamint az udvar bejáratait Az élelmezésvezető a konyhai részleg irányításával biztosítja a dolgozók és tanulók étkeztetését Az adminisztratív feladatok keretében a gépkocsi ügyintéző intézi az időszakos műszaki vizsgáztatásokat. Figyelemmel kíséri, és szükség szerint intézkedik a járművek fogyasztási normáinak betartásáról Kapcsolatrendszere: A műszaki-technikai egységek feladatukat, a munkájukat irányító dolgozók útmutatásai alapján látják el, szem előtt tartva az iskola alapfeladatainak zavartalan, zökkenőmentes biztosítását Önálló feladatkörű megbízatások Minőségügyi vezető Jogállása: Feladatát az igazgató megbízása alapján, annak irányításával és ellenőrzésével, az intézmény minőségirányítási programjának megvalósítása érdekében végzi Feladat- és hatásköre: Feladata a minőségirányítási program (MIP) és módosításainak kidolgozása, előterjesztése döntésre. Gondozza, fejleszti, és szükség szerint módosítja a MIP részét képező folyamatszabályozásokat. Szervezi a folyamatszabályozások belső felülvizsgálatát. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az egyes folyamatszabályozásokban a minőségügyi vezetőre hárulnak. Továbbképzéseken, szakirodalom révén szerzett ismeretek segítségével gondoskodik az intézményi minőségirányítási rendszer korszerűségéről. Évente értékelést ad az igazgatónak munkájáról és az intézményi minőségfejlesztési rendszerről., 41

42 Iskolalelkész Az iskolalelkész tevékenysége a tanórai és a tanórán kívüli teendőit foglalja magába. A főállású iskolalelkész az iskola gyülekezetének lelkésze Az iskolalelkész az Igazgatótanács, valamint a kibővített iskolavezetés tagja Az iskolalelkész egyben a hittan munkaközösség vezetője is, ebben a munkakörben vonatkoznak rá a munkaközösség-vezetők feladatai is Az intézmény pedagógusaként vonatkoznak rá a pedagógusok feladatai A évi VIII. egyházi törvény 67. -sa szerint az iskolalelkész lelkészi hivatásának megfelelően végzi szolgálatát az intézményben. Feladata: az igazgatóval és a hitoktatókkal együttműködve mint a hitoktatói munkaközösség vezetője az iskola spirituális arculatának meghatározása, az intézmény keresztyén szellemiségének erősítése, a fenntartó Győri Evangélikus Egyházközség és az intézmény közötti szoros kapcsolattartás pedagógusok, alkalmazottak, tanulók lelki gondozása tanári, szülői és diák csendes napok, tanévnyitó-záró istentiszteletek, áhítatok szervezése, illetve megtartása ballagások, valamint az egyházi ünnepek istentiszteleteinek szervezése, koordinálása az iskolai hitoktatás szervezése, kapcsolattartás a testvéregyházakkal, s azok hitoktatóival kapcsolattartás evangélikus egyházi intézményekkel, különösen is a közoktatási intézményekkel, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi munkaközösségének munkájában az intézményben elfogadott pedagógiai program és tanterv alapján hittanórák tartása, legfeljebb a teljes munkaidejű hitoktatói állásban dolgozók számára kötelező óraszám felében Pedagógiai asszisztens: Jogállása: feladatát közvetlenül az igazgató irányításával végzi Feladat- és hatásköre: menzai befizetéseket bonyolítja, igazgatói beszámolók, értekezletek prezentációját készíti, szaktanári segédanyagok készítésében közreműködik, pályázati figyelő, pályázatkészítő, iskolai statisztikát készít, elektronikus információs bázist kezeli, a helyettesítési- és túlóra-elszámolásnál besegít. 42

43 Iskolatitkár: Jogállása: feladatát az igazgató irányításával végzi Feladat- és hatásköre: érkezteti a posta küldeményeket, gondoskodik azoknak a címzetthez, ill. az igazgatóhoz juttatásáról, gondoskodik a hivatalos küldeményeknek a szignált személyhez történő eljuttatásáról, a küldemények iktatásáról, feladata az irattárózási rend betartása, a selejtezések előkészítése, a bélyegzőhasználati rendnek megfelelően végzi, illetve biztosítja az iratok hitelesítését, gondoskodik a kimenő küldemények iktatásáról, postázásáról, kezeli a postai küldemények nyilvántartásait, pénzeszközeit, végzi a diákigazolványok felelős kezelői feladatait, kapcsolatot tart a pénzügyi-gazdasági szervezettel, végzi az iskolai munkát érintő nyomtatványrendelést Rendszergazda, iskola technikus Jogállása: feladatát az igazgató irányításával végzi Feladat- ás hatásköre: Az aktuálisan hatékony víruskereső programokkal, rendszerekkel gondoskodik az oktatási és ügyviteli szoftverek vírusmentességéről. Az oktatási és ügyviteli hardverek és szoftverek összehangolásával gondoskodik azok folyamatos, hibátlan üzemeléséről. A gondnokkal egyeztetve nyilvántartja a hardver-eszközök garanciális idejét. A hardver helyszínen nem javítható hibája esetén kezdeményezi a szakszervizben történő javítás megrendelését. Legjobb tudása szerint tájékoztatja az intézmény vezetőjét a legkedvezőbb hardver és szoftver beszerzési lehetőségekről. Felügyeli a megfelelő típusú és minőségű kiegészítő eszközök, anyagok beszerzését. Javaslatot tesz a szaktermek használati rendjére, az Internet elérési, használati rendjére. Szervezi a szaktermi és iskolai hálózatot, javaslatot tesz a jogosultságok meghatározására, kiosztja a jóváhagyott jogosultságokat. 43

44 12 2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai: alapító okirat működési engedély szervezeti és működési szabályzat és mellékletei pedagógiai program minőségirányítási program házirend (iskolai és kollégiumi) tanév munkaterve az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzatok 2. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Aláírása biztosítja az intézmény jogszerű működését. 3. Működési engedély A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét ellátó Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének megbízottja által kiállított dokumentum igazolja, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelő feltételrendszerrel működik. 4. A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja foglalja össze az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi és szakmai kereteit, teremti meg az intézmény szakmai önállóságának alapját. Tartalmát jogszabály határozza meg. 5. Minőségirányítási program Az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása fejlesztése célját szolgáló dokumentum, amely a minőségpolitikán és a minőségcélokon túl tartalmazza a minőségfejlesztési rendszert, ezen belül a folyamatszabályozásokat is. 6. Házirend Az iskola és a kollégium sajátos feladatai miatt önálló házirendet készít. A kollégiumi Házirend az intézmény Házirendjének melléklete. A kollégiumi házirend elkészítésének és elfogadásának jogát a nevelőtestület a kollégiumi munkaközösségre ruházta át. 7. Az éves munkaterv 44

45 Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el. Véglegesítésére, elfogadására az évnyitó nevelőtestületi értekezleten kerül sor. 13 Az elektronikus napló használatának rendje Intézményünk elektronikus naplót használ. ( mozanapló ) Az információs rendszerbe történő belépésre az intézmény állományába tartozó tanárok, diákok, valamint a diákok gondviselői mint felhasználók jogosultak, kizárólag az őket érintő adatok megismerhetősége érdekében. A felhasználók különböző jogosultsági szinten férhetnek hozzá az információkhoz. Adminisztrátori jogosultsággal bírnak az intézmény vezetői, kiemelt felhasználói státusszal rendelkeznek az iskola munkatársai, pedagógusai, valamint egyszerű felhasználóként léphetnek be a rendszerbe a hallgatók és gondviselőik. Az intézmény adminisztrátor jogosultságú felhasználói jogosultak további jogosultságokat létrehozni és kiosztani, melyek létrehozásukat követően azonnal használhatóak. Az adminisztrátori jogosultság, illetve a további jogosultságok megfelelő létrehozása és kiosztása az intézményvezető felelőssége. Az információs rendszer speciális alkalmazások nélkül, minden Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépről a Kiadó által biztosított védett és biztonságos rendszerben használható. A rendszer működéséhez speciális licenc nem szükséges, az az ingyenesen elérhető böngészőkben ingyenesen hozzáférhető. A Kiadó az elektronikus naplóban található összes információról szabványos XML formátumú export lehetőségét biztosítja. A Kiadó a lezárt naplókat évente archiválja, és 5 évig digitálisan elérhetővé teszi. A Kiadó minden tanév végén a lezárt naplót digitálisan aláírt PDF formátumban az intézmény rendelkezésére bocsátja. A további megőrzése az intézmény feladata a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően. Intézményünkben félévente biztonsági másolatot készítünk. Minden tanév végén kinyomtatjuk a haladási és az osztályozónaplót. Ezen kinyomtatott dokumentumokat a megfelelő záradékkal ellátjuk, és az intézményvezető hitelesíti. Az elektronikus naplóban a helyettesítéseket és óracseréket az igazgatóhelyettesek adminisztrálják. A naplókat havi rendszerességgel ellenőrzik. 14 Az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzatok: 14.1 Számviteli politika Pénzügyi gazdálkodási szabályzatokkal: - pénzkezelési-, selejtezési-, leltározási szabályzatok - ügyviteli-, és iratkezelési szabályzat - belső ellenőrzési szabályzat - munkaügyi szabályzat 14.2 Beszámolási kötelezettség Az intézmény a fenntartónak szóló beszámolási kötelezettségének a féléves és éves munkáról szóló, a nevelőtestület által elfogadott beszámolóval tesz eleget. 45

46 14.3 Ellenőrzések - A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az 4. sz. melléklet tartalmazza. - Ellenőrzési nyomvonal, 5. sz. melléklet. 15 Az intézmény működését biztosító fórumok 15.1 Az intézmény vezetőségének értekezletei 1.1 Résztvevői az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató általános, pedagógiai, innovációs igazgatóhelyettes, kollégiumvezető gazdasági vezető munkaközösségek vezetői iskolalelkész diákönkormányzat munkáját segítő tanár (DMS) 1.2 Jogállása: Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak, emiatt a vezetőségi értekezletek az ellenőrzések tapasztalatainak is elemző fóruma. Az intézmény vezetősége az éves munkatervben meghatározott rendszerességgel (negyedévente) megbeszélést tart. A megbeszélésekről írásos emlékeztető feljegyzés készül Nevelőtestületi értekezletek: 2.1 Jogállása: A nevelőtestület döntéshozó feladatkörét nevelőtestületi értekezletek keretében oldja meg: a tanévnyitó és féléveket záró értekezletek az éves munka tervezésének és értékelésének fórumai, a félévi és év végi osztályozó értekezletek a tanulók teljesítményeinek értékelésére hivatottak, az egyes osztályok osztályozó értekezletét az osztályfőnök vezeti, az évi két nevelési értekezlet egy-egy pedagógiai téma, vagy feladat részletes, elemző feldolgozására szolgál. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet az intézmény lényeges problémáinak megoldására a nevelőtestület egyharmadának, valamint az igazgató, illetve a vezetőség kezdeményezésére hívható össze. A nevelőtestületet össze kell hívni akkor is, ha ezt az Üzemi Tanács vagy a reprezentatív szakszervezet indoklással kéri. 46

47 A nevelőtestület határozatait, állásfoglalásait szótöbbséggel hozza. Az elhangzott különvéleményeket a jegyzőkönyvnek tükröznie kell. A nevelőtestületi értekezletek tartalmáról emlékeztető, a hozott döntésekről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezletre az igazgató tanácskozási joggal meghívja mindazon közösségek képviselőjét, amelyeknek a tárggyal kapcsolatban egyetértési és véleményezési jogköre van. A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekkel kapcsolatos döntés előkészítésére, a fegyelmi eljárás lebonyolítására fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság vezetője a nevelőtestület által megbízott személy, tagjai: az érintett tanuló(k) osztályfőnöke(i), a DMS tanár és a DÖK képviselője Operatív vezetői értekezletek: A vezetői értekezletek állandó résztvevői az iskola vezető-helyettes beosztású dolgozói, Az operatív vezetői értekezletek feladata a döntés-előkészítés és az operatív, irányítási feladatok egyeztetése. Vezetői értekezleteket heti rendszerességgel kell tartani. Az operatív vezetői értekezletek feladata: biztosítani az iskola napi feladatainak megoldását, ezek összehangoltságát, vezetőségi és nevelőtestületi értekezletek témáinak, döntéseinek előkészítését, a döntések végrehajtásának megszervezését, továbbá a visszajelzések, értékelések fóruma Munkaértekezletek 4.1. Jogállása: Munkaértekezleteket a hatáskörök folyamatos gyakorlása, az időszerű feladatok, események, értékelések előterjesztése, megvitatása a döntés előkészítés érdekében meghatározott rendszerességgel kell tartani Feladat- és hatásköre: A nevelőtestület munkaértekezletei: Az igazgató havonta munkaértekezletet tart a nevelőtestület tagjainak részvételével. A havi munkaértekezleteken az igazgató tájékoztatást ad az iskolát érintő friss információkról, az esedékes feladatok előkészületéről, végrehajtásáról, megjelöli a következő időszak nevelőtestületet érintő feladatait. Javaslatára a nevelőtestület határoz a hatáskörébe tartozó ügyekben. A munkaértekezletek az intézmény vezetőinek is információs fóruma. A nevelőtestület tagjainak és a szakmai munkaközösségeknek vélemény-nyilvánítási, értékelési és javaslattételi fóruma. 47

48 Az egyéb szervezeti egységek irányítói negyedévente tartanak munkaértekezletet Évente az igazgató alkalmazotti értekezletet hív össze Szakmai munkaközösségi értekezletek Az adott szakmai munkaközösség által tervezett időpontban (általában negyedévenként) és témában kerül összehívásra. Feladata a munkaközösség hatáskörébe tartozó témák tárgyalása, döntések meghozatala. A munkaközösségi értekezleteken az iskola illetékes vezetője részt vesz. 16 Az intézményi közösségek valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény közösségei alkalmazottak közössége szülők közössége tanulók közössége Az alkalmazottak közössége az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló technikai és adminisztratív dolgozókból áll. Működésüket, kapcsolataikat az: SZMSZ megfelelő szakaszai rögzítik. Képviseleti közösségeik: az alkalmazotti értekezlet Az intézmény az alkalmazottak vallásgyakorlását nem korlátozza A szülők közössége képviseleti szerve: a szülői munkaközösség (SZM) Az iskolában tanuló diákok szülei meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülői munkaközösség szervezete az osztályok szülői munkaközösségeiből valamint a szülői munkaközösség iskolai választmányából áll. Az iskolai választmányt (SZM Választmány) az osztályok SZM elnökei alkotják, és az általuk választott elnök vezeti. A különböző kapcsolatokban az SZM Választmány képviseli az iskola szülői munkaközösségét. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről. Az intézmény szülői munkaközössége véleményezési és javaslattevő joggal rendelkezik minden olyan kérdésben, amelyek anyagi terhekkel, a tanulók ellátásával, a fakultációs irányokkal kapcsolatosak, illetve amelyek díjazás mellett vehetők igénybe. A nevelőtestület nem ad át jogkört a szülői közösségnek. 48

49 Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az SZM Választmányát az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola munkájáról, feladatairól, a szülőket érintő kérdésekről. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot Tanulók közössége legfőbb képviseleti szerve a diákönkormányzat (DÖK) Diákkörök: Az iskola, illetve a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - közösségi életük tervezésében, szervezésében, vezetőik megválasztásában. Jogosultak a diákönkormányzatban képviseltetni magukat Diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat működéséhez az intézmény igény szerint férőhelyet és felszerelést biztosít, a célfeladatok megoldását az igazgató döntésének megfelelően pénzügyileg finanszírozza A diákönkormányzat vezetése: A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezetőség áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK vezetői képviselik. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a DMS tanáron keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a Nkt ban foglalt jogosítványokkal élhet A kollégiumi diákönkormányzat A kollégium tanulóinak érdekképviseletét a Kollégiumi Diákönkormányzat (KODÖK) látja el, amelynek élén az elnökség áll. A KODÖK tagjai a csoportok által választott és delegált kollégista tanulók. A KODÖK tagjaiból megválasztja a KODÖK vezetőjét. A KODÖK tevékenysége és érdekképviselete a kollégiummal kapcsolatos ügyekre terjed ki. A diákok problémáinak jelzésére az érintett tanuló, a KDB tagjai, a KODÖK vezetője jogosult. A problémától függően a csoportvezető tanárhoz, az ügyeletes nevelőtanárhoz, az épületfelelős 49

50 nevelőtanárhoz, a KODÖK-öt segítő nevelőtanárhoz, a kollégium vezetőjéhez és az igazgatóhoz lehet fordulni panasszal Diákközgyűlés: A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A diákközgyűlés levezető elnöke a DMS tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a DMS tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően juttathatja el az igazgatóhoz. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat kezdeményezheti a napirend megjelölésével Iskolai sportkör A sportkört az igazgató által megbízott tanárelnök vezeti. A sportkör működését az elnök a vezetőség egyetértésével határozza meg. A sportkör vezetőségét az osztályok delegált sportfelelőseiből álló közösség alkotja. Az iskolai sportkör az intézmény sportéletében a Ktv-ben meghatározott keretek között teljesíti a 16/ (V.18.) OM-GyISM együttes rendeletben foglalt feladatokat Az osztályközösség Az oktató-nevelő munka szempontjából egy csoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály ODB titkárát küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe a IDB működési rendjének megfelelően tevékenykedik. 17 Az intézmény vezetői és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje 1. A kapcsolattartás célja: Az intézményi vezetők és az intézményi közösségek közötti kapcsolattartásnak biztosítania kell a hatékony vezetés feltételeit: a helyzetértékelést, a tervezés megalapozottságát, az információk megfelelő áramlását, a vélemények összevetését, az értékeléseket. A rendszernek biztosítania kell 50

51 az őszinte, nyílt véleménycserét, az intézmény, mint szervezet optimális működését, és az intézmény minden tagjának munkájához szükséges rendszeres információkat. 2. A kapcsolattartás formái, rendje 2.1. A szülők tájékoztatásának formái: szóbeli tájékoztatás: szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanuló tájékoztató füzetén keresztül. Az iskola évente két, a 9. osztályos tanulók szüleinek három szülői értekezletet és egy fogadónapot tart. A szülői értekezletek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A szülői értekezleteken a szaktanárok fogadóórát tartanak. A szülői értekezletek az SZM Választmány rendes üléseinek alkalmai is. Rendkívüli szülői értekezletet az SZM Választmánya, illetve a nevelőtestület határozata alapján lehet összehívni. Az adott osztály szülői közössége, illetve az osztályfőnök az igazgató jóváhagyásával rendkívüli osztály szülői értekezletet is összehívhat. Az intézmény pedagógusai havonta egy alkalommal tartanak szülői fogadóórát. A szülői fogadóórák időpontjairól a tanév elején, az ellenőrzőn keresztül kell informálni a szülőket. A fogadóórán kívüli találkozások lehetőségét a szülő és a pedagógus között egyeztetni szükséges. Minden pedagógus köteles a tanulók valamennyi érdemjegyét az osztálynaplón kívül a tanuló ellenőrzőjébe is beíratni Kapcsolattartás a diákok közösségeivel A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét a DMS tanár segítségével, az igazgatón keresztül kéri meg. A diákönkormányzat jogosítványaiba tartozó ügyekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával (SZMSZ, Házirend, szabadidős programok). A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a DMS tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. A diákönkormányzat működéséhez az iskola tantermei és felszerelései állnak rendelkezésre. 3. Az iskolai sportkörrel való kapcsolatot a általános igazgatóhelyettes tartja a közösség eseményein való részvétellel, illetve operatív módon az iskolai sportkör elnökével. 18 Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény, a működés törvényessége, valamint feladatai hatékony ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn külső szervezetekkel. A kapcsolatok formái és módja a partner-szervezetek és az intézmény feladatainak ellátásából fakad, rendjét a közösen megoldandó feladatok határozzák meg. 51

52 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház intézményünk fenntartója. Irányító szerveivel, osztályaival és szervezeteivel való kapcsolatot a jogszabályi keretek és az intézmény eredményes működésével összefüggő közös célok határozzák meg. 2. A DÉLI Egyházkerület, a régió egyházmegyéivel és gyülekezeteivel az evangélikus családok gyermekeinek iskoláztatása iránt érzett közös felelősség a kapcsolat központi eleme. A beiskolázás tájékoztató, orientáló lehetőségein túl évente a régióban szervezett pedagógustalálkozó a vallásos nevelés megerősítését szolgálja. 3. A Munkaügyi Központtal végzett tanulóink pályaorientációs tevékenysége, a munkaerő-igények, munkaerő-piaci információk kicserélése köti össze intézményeinket. A kölcsönös informálás, a pálya-információs kiállítás és a megyét érintő értekezleti formák éves ütemezésűek. 4. A Tolna Megyei ÁMK Pedagógiai Szolgáltató Központtal a közismereti tantárgyak tanításának, az osztályfőnöki és a kollégiumi nevelőmunkával kapcsolatos képzések, továbbképzések, konferenciák megrendezése, valamint a tanulmányi versenyek szervezése köti össze intézményünket. A kapcsolatra épülő munkát az Intézet által kiadott program-naptárak alapján, az intézmény aktuális szükségleteinek függvényében állítjuk össze. 5. Az irányító minisztériummal (OKM) Az intézményt a tanévi periódushoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik. Az irányító szervek információi, továbbképzései és honlapjaik tartalma értékes információforrása az intézmény aktuális fejlesztési szükségleteinek. 6. Bonyhád város, valamint a tanulók lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal az évi XXXI. tv. 40. alapján működik együtt intézményünk mindazon tanulók érdekében, akik helyzete, problémái ezt a kapcsolatot, kölcsönös informálást igényli. Kapcsolattartó: ifjúságvédelmi felelős. 7. A Bonyhádi Iskolaorvosi Szolgálattal, mint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval áll kapcsolatban intézményünk. A szolgálat kezeli tanulóink egészségügyi törzslapját, végzi a szűrővizsgálatokat és ad szakvéleményt a testneveléssel kapcsolatos felmentésekről. Kérésre a Szolgálat munkatársai részt vállalnak az intézmény egészségnevelési programjának megvalósításában. 19 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 1. Feladata: 52

53 a) A nevelő- és oktató munka minden szervezett területére kiterjedően ellenőrizze a pedagógia elveinek érvényesülését, a pedagógiai program, a tantervi követelmények teljesítését és a munkatervi feladatok megoldásának menetét. b) A munka folyamatában adjon kellő információt az iskolavezetésnek az egyes feladatok végrehajtásáról. c) Elegendő mennyiségű és sokoldalú adatot szolgáltasson a helyzetértékeléshez, illetve az eredmények regisztrálásához. d) Az ellenőrzés alkalmain keresztül segítse az egységes, iskolára jellemző elvek, követelmények érvényesülését. 2. A nevelő- oktató munka belső ellenőrzésének elvei 1. Az ellenőrzések meghatározó vezérelvének az iskolai nevelő-oktató munka jobbítására irányuló törekvést kell tekinteni. 2. A belső ellenőrzés rendszerében biztosítani kell a tervszerűséget és a nyíltságot. 3. A meghatározott céllal végzett, munkatervben rögzített ellenőrzések kivételével törekedni kell a komplexitásra. 3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje: a) A belső ellenőrzési feladatokat az iskola vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető) alapvetően a II./4 pontban meghatározott feladatmegosztás szerint és a munkaközösség-vezetők az adott szakterületen végzik. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. b) A tanév elején el kell készíteni az éves ellenőrzési terveket. c) Az ellenőrzési terveket az igazgató hagyja jóvá. d) Minden ellenőrzés előkészületi, ellenőrzési, egyeztetési és információ-továbbítási szakaszból áll. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet érdemben tájékoztatni kell. Az információk továbbítására a 13. pontban felsorolt alkalmak szolgálnak. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. e) Az ellenőrzés módszerei: tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása dokumentumok vizsgálata beszámoltatás írásban, szóban. 4. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tartalma: 53

54 a) A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tartalma az évente ismétlődő, a folyamatos munkavégzést biztosító ellenőrzésekre és az éves munkatervben meghatározott célvizsgálatokra terjed ki. b) Minden ellenőrzési tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani az általános és a munkatervben rögzített nevelési eljárások teljesítésére. c) Évente különös gondot kell fordítani a munkatervben meghatározott, kiemelt feladatok teljesítésére. d) Az ellenőrzésekkor a szakmai illetékesség határain belül értékelni kell a szakmai feladatok végrehajtásának minőségét. e) Az alkalmazott módszereket a feladatok megoldásának lehetőségei és eredményessége szempontjából szükséges értékelni. f) Minden ellenőrzéskor különös figyelmet kell fordítani az adott feladat céljának és eredményének megfelelésére. 20 Az intézmény önértékelési rendszere Az önértékelést a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben rögzítettek szerint kell elvégezni. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a tantestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait 5 éves - majd ezt lebontva évente megfogalmazott - Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Mindezt az intézményvezető által kijelölt és jóváhagyott önértékelési csoport koordinálja. Az intézmény értékelésében és az ott dolgozó pedagógusok minősítésében és a gyakornokok minősítő vizsgájában a külső értékelés mellett kötelező jelleggel figyelembe kell venni az iskola önértékelési dokumentumait. 54

55 III. FEJEZET 21 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 21.1 A tanév beosztása A tanév beosztása A tanév beosztása a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, és évente a miniszter által kiadott rendelkezéseknek megfelelően történik. Az ettől eltérő időbeosztáshoz be kell szerezni a fenntartó egyetértését A tanév rendje: Az egyes tanévek rendjét az iskolai munkatervben kell meghatározni. Ebben kell rögzíteni a tanítás nélküli munkanapok időpontját és felhasználási módját is. A tanév elején az alábbi munkaterveket kell elkészíteni: iskolai kollégiumi munkaközösségi szakköri, diákköri megbízotti tömegsport Tanítás nélküli munkanapok: Tanítás nélküli munkanapot a rendeletekben foglalt keretek között csak az alábbi célokra lehet adni: egészségnevelési, környezetvédelmi nap nevelési értekezletek továbbképzési napok érettségi írásbeli vizsgák iskolai hagyományok ápolása (diáknap) A tanévet évnyitó istentisztelettel és ünnepélyes tanévnyitóval kell kezdeni, és a szorgalmi időt tanévzáró istentisztelettel és ünnepéllyel kell zárni Iskolai ünnepélyt kell tartani: március 15-re emlékezve az egyházi ünnepek közül az Igazgatótanács döntésének megfelelő alkalmakkor: a reformáció napján, karácsonykor, húsvétkor, pünkösd napján. 55

56 Osztály szintű megemlékezéseket kell tartani: október 6-án (aradi vértanúk) az október 23-i nemzeti ünneppel kapcsolatban február 25-én a kommunizmus áldozatainak emlékére április 16-án a holokauszt áldozatainak emlékére június 4-én a nemzeti összetartozás napján Az osztály szintű megemlékezéseket az osztálynaplóban rögzíteni kell Szünetek: A tanévnyitó utasításban meghatározott tanítási szünetek kezdési és befejezési időpontját - ha ezt a rendelet egyébként lehetővé teszi -, csak a kollégiumi üzemeltetés szempontjai alapján lehet megváltoztatni Rendezvények: Szülőket is érintő rendezvényeket csak az általános munkaidőn kívüli (14,30-tól) időpontban lehet szervezni A tanítási nap rendje 1. A tanórák 7.45 órakor kezdődnek, időtartamuk 45 perc. Az órák között 10 perces, a 2. és 3. óra után 15 perces szünetet kell tartani. 2. Minden hét hétfőjén a napot 7.45-kor áhítattal kezdjük az első órában. 3. A tanítási óra védelme érdekében a. tanítási óráról tanárt, diákot kihívni, és az óra megkezdését követően oda bemenni, b. az órát hirdetéssel, körözvénnyel zavarni csak vezetői engedéllyel lehet, c. a szaktanár csak alapos okkal engedhet tanulót az óráról távol maradni. 4. Felügyelet: A folyamatos felügyelet érdekében: tanórák közötti szünetekben 7.45-től a 6. órát követő szünettel bezáróan meghatározott beosztás alapján tanári ügyeletet biztosítunk. 5. Tanórán kívüli tevékenység: Több osztály tanulóit is érintő tanórán kívüli elfoglaltságot csak az általános tanórákon kívüli időben lehet szervezni. 6. A középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók a megfelelő idegen nyelv óráinak látogatása alól felmentést nem kapnak. E tantárgyakból teljesítményüket az általános szabályok alapján kell elbírálni. 56

57 7. A 10. és a 11. évfolyamos tanulók az adott tanév ápr. 15. napjáig választhatják meg a következő két tanévre az érettségi vizsgatantárgyakból a felkészülés szintjét. A tantárgyi követelmények teljesítése a továbbhaladás feltétele. 22 Az iskola munkarendje 22.1 A vezetők munkarendje Az intézmény vezetői kötetlen munkarendben dolgoznak. Az igazgató által elkészített beosztás szerint vezetői ügyeletet látnak el. A vezetői ügyelet naponta 7.30-tól ig tart Vezetői ügyeletet a fenti időponton túl az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások rendjében évente meghatározott pedagógus, a kollégiumban a kollégiumvezető, illetve az ügyeletes nevelő tanár lát el. Ezekben az esetekben a vezetői feladatok ellátása az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2. Szünetekben minden hét péntekén 8-12 óráig van vezetői ügyelet A pedagógusok munkarendje a) A napi munkarendet az órarend, az ügyeleti rend és az igazgatóhelyettes által kiírt helyettesítési rend határozza meg. b) A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. Rendkívüli távolmaradásáról köteles egy nappal, de legkésőbb az adott nap 7.30 óráig az igazgatót, vagy helyettesét értesíteni. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneti előrehaladásáról a helyettesítést szervező igazgatóhelyettest tájékoztatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti haladást. c) A pedagógus két nappal előbb kérhet engedélyt eltérő tartalmú tanóra megtartására. Kivételes esetben, rendkívüli ok miatt kérhető azonnali csere is. A szakszerűség biztosítása mellett a tanórák elcserélését a szakmai igazgatóhelyettes engedélyezi Az intézmény minden nem pedagógus foglalkoztatású alkalmazottja köteles a munkába érkezését és távozását a jelenléti íven rögzíteni Az intézmény tanulóinak munkarendje a) A vonatkozó jogszabályok, valamint az iskolai és a kollégiumi házirend tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, továbbá a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. b) A vonatkozó házirend(ek) betartása a tanulók számára kötelező. Erre első sorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirend megszegése fegyelmező-, illetve fegyelmi intézkedést von maga után. c) A tanulók reggel 7.00 órától délután óráig tartózkodhatnak az iskola épületében (nyitva tartás). 57

58 d) A tanulók a tanítási idő alatt az iskola területét csak indokolt esetben, az osztályfőnök vagy igazgató engedélyével hagyhatják el A kollégium munkarendje 1. A kollégium adott tanévre szóló munkarendjét a kollégiumi munkaközösség, valamint a kollégiumi diákönkormányzat közreműködésével elkészített házirend tartalmazza. 2. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon érkeznek be a kollégiumba. 3. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani. A csoportok létszáma max. 27 fő lehet, amelyet befolyásolhat a nemek száma, az egyes épületekben történő elhelyezés, valamint a csoportkialakítás pedagógiai elvei. A sajátos pedagógiai feladatok miatt az Arany János programban résztvevő tanulók osztályszintű csoportban maradnak. 4. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságaikon kívüli időt a kollégiumban töltik. A kollégiumban töltött időt a tanulók tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes holmijuk és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. 5. A tanulók hétvégeken hazautazhatnak. Ez alól kivételt a munkatervben rögzített hétvégi iskolai rendezvények és a rendkívüli körülmények miatt kötelező itt maradások jelentenek. Kötelező hazautazni a több napos tanítási szünetek időszakában (őszi, téli, tavaszi szünetben, hétvégéhez kapcsolódó ünnepeken, tanítás nélküli munkanapokon). A hétvégén kollégiumban maradó tanulók foglalkoztatásáról a kollégiumvezető gondoskodik. 6. A tanulóknak naponta - a napirendben meghatározott módon - legalább 1 órás szabadidőt és egyéb szervezett elfoglaltságoktól függetlenül 3-3,5 órás tanulási lehetőséget kell biztosítani. A tanulás közben óránként legalább 10 perces szünetet kell adni. 7. A napirendet a 6.20 órai ébresztő és a 21, órakor történő takarodó közötti időre kell megtervezni. Ettől eltérni csak az iskolai elfoglaltságok indokai alapján lehet. 8. A kollégiumban a nevelőtanári foglalkozásokat, szabadidő foglalkozásokat (heti 1 óra) kell tartani. A fennmaradó időben klubfoglalkozásokat és egyéb szabadidős tevékenységet (tömegsport) lehet szervezni 9. A kollégiumban (elhelyezési épületenként) a tanulókat felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 10. A kollégium biztosítja a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában. 11. A kollégiumi élet fentieken túlmenő szabályozására a kollégiumi házirend szolgál. 12. A kollégiumi házirenddel kapcsolatos tapasztalatokat évente össze kell gyűjteni, kétévente a kollégiumi munkaközösség szükség szerint módosítja azt. 58

59 23 A tanórán kívüli foglalkozások Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 23.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint - az intézmény anyagi helyzetének függvényében - tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait a tanulók igényeinek felmérésével szaktanárok kezdeményezik. Foglalkozási tematikával és kellő számú érdeklődő esetén igazgatói engedéllyel indul. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel a félév során - kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösségek, illetve - a szülői munkaközösség javaslatára - a tanulók igényeinek figyelembevételével a gazdasági fedezet függvényében az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti kétszer 45 perc. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola fedezi. 59

60 23.4 Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportórákat és sportköri edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A sportóra időtartama napi 45 perc. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (labdajátékok, torna, atlétika) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A sportkör keretein belül működő szakosztályok indítását a tanulók igénye szerint indítjuk, 1-1 csoport indításának feltétele min. 15 fő. A sportköri csoportok foglalkozásainak időtartama heti háromszor 45 percig terjedhet A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Szaktárgyi korrepetálás indításáról - az anyagi fedezet függvényében - az intézményvezető dönt. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, települési és országos versenyeken akkor vehetnek részt, ha eredményük adott tantárgyból legalább 4 (jó). Iskolánk színeit a legjobban felkészített tanulók képviselik, akiket a szaktanárok jelölnek ki. A tanulók - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi ill. országos verseny napján mentesülnek a tanórák látogatása alól. Egyéb versenyeknél az iskolai forduló napján - ha a verseny 4 óra és annál hosszabb, egész nap, - ha rövidebb, az 5. óra végétől mentesülnek a tanórák látogatása alól. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek 60

61 határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az innovációs igazgatóhelyettes irányítja. A versenyek nevezési díját a tanulók fedezik. A nevezési díjat a tanév végén az intézmény visszatéríti a következő esetekben: - megyei versenyeknél: 1-3. helyezés, - területi versenyeknél: 1-6. helyezés, - országos versenyeknél: helyezések. Az utazási költségek ill. étkezési költségek visszatérítésénél is ezen eredmények mérvadók. A Művelődési Közlönyben meghirdetett tanulmányi versenyek 2. fordulójába jutott tanulók utazási költségei, valamint az országos döntők költségei az intézményt terhelik. A sportversenyek szabályozását a diáksportkör SZMSZ-e tartalmazza Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanév első szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás maximális költségeiről a szülők írásban nyilatkoznak, melyről jegyzőkönyv készül A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 61

62 Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni. illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A rendezvényt legalább 2 héttel korábban be kell jelenteni Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 24 Az iskolai könyvtár működésének szabályai Az intézményben az iskolai, a kollégiumi és a régikönyves könyvtár egy egység, a kapcsolódó feladatokat az iskolai könyvtár látja el, amely az oktató-nevelő munka szerves része, szellemi bázisa. 1. Az iskolai könyvtár feladata: Gyűjteményének a Gyűjtőköri szabályzatban (ld. melléklet) meghatározott tartalmú fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról. Az országos könyvtári rendszer szolgáltatásainak megismertetése és biztosítása Tanórai valamint könyv- és könyvtárhasználati foglalkozások tartása. Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. Dokumentumok másolása. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában. 2. Az iskola könyvtárát az iskola tanulói, pedagógusai, öregdiákjai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A használók jogait és kötelezettségeit a Könyvtárhasználati szabályzat rögzíti (ld. melléklet). 3. Könyvtárközi kölcsönzésre a járulékos költségek megtérítésével van mód. 4. A dokumentumokról térítés ellenében a jogszabályok figyelembevételével másolatot lehet készíteni. 62

63 5. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök rongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért. 6. A tanulók jogviszonyuk, az alkalmazottak munkaviszonyuk megszüntetése előtt kötelesek rendezni a könyvtári tartozásukat. 7. A könyvtárban be kell tartani a tűzvédelmi szabályokat. Szigorúan ügyelni kell a tisztaságra. 8. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje (minimum 22 óra): 25 Az iskolai és kollégiumi hagyományok 25.1 Alapelvek: 1.1. Az iskolai hagyományok ápolásának célja és feladata, hogy a velük kapcsolatos tevékenységeken keresztül erősödjön az iskola sajátos arculata, növekedjék tanulóink kötődése az iskolához, kollégiumhoz, sajátos eszközeivel bővítse a tanulók tevékenységi területeit, szélesítse az iskola társadalmi kapcsolatait Az iskolai hagyományokkal kapcsolatban az iskolavezetésnek, a tantestületnek és a diákközösségeknek az a feladata, hogy a meglévő, jó hagyományokat méltóan ápolja, tartalmilag fejlessze, illetve olyan hagyományteremtésre alkalmas formákat kezdeményezzen, vezessen be, amelyek jól szolgálják a hagyományrendszer céljait Nemzeti ünnepélyek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: - március 15. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az iskolarádión keresztül az alábbiak: - október 6. - október február 25-én a kommunizmus áldozatainak emlékére - április 16-án a holokauszt áldozatainak emlékére - június 4-én a nemzeti összetartozás napján 25.3 Egyházi ünnepek - október 31. (a reformáció napja) ünnepi Istentisztelet - karácsony ünnepi istentisztelet - január 6. (vízkereszt) az iskolarádión keresztül 63

64 - húsvét ünnepi istentisztelet - május 13. (mennybemenetel) az iskolarádión keresztül 25.4 Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: - Petőfi nevét viselő iskolák országos találkozója Tanulmányi versenyek és vetélkedők: - A Művelődési Közlönyben meghirdetett versenyek; egyéb versenyfelhívások - Bonyhádi Szellemi Zsendülés programjai Ordass Lajos országos retorikaverseny, Ésszel járom be a Földet! földrajzi verseny, Glasperlenspiel német országismereti verseny, Evangélikus Iskolák Történelemversenye. Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - szecskaavató, - az iskola legjobb 40 tanulójának jutalomkirándulása, - szalagtűző, - Mozgás Művészet Majális, - az iskola leg -jeinek igazgatói fogadása. Hagyományos táborok: - sítábor, - Lotz Nyári Diákegyetem, - Tisza túra, - német tábor Bautzenben - ökológiai tábor, - nyelvi táborok, - cserkész-tábor, - gólyatáborok. - kvíztábor, Az intézmény hagyományos csereutazásai: - Treuchtlingeni cserekapcsolat, - Brüsszeli matematika tábor, - Neuendettelsaui cserekapcsolat A hagyományápolás további formái Az intézmény 3 tanévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Felelős a mindenkori általános igazgatóhelyettes. 64

65 Az iskolaújság negyedévi rendszerességgel jelenik meg elektronikus formában, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős diák. 26 A hagyományápolás külsőségei, feladatai 26.1 Intézményünk jelképei Az intézmény jelvényének szimbólumai és a jelvény leírása: Leírása: alapja: kék színű pajzs, benne az Evangélikus Egyház szimbóluma, Luther rózsa, alatta: fehér mezőben (szalagszerűen) Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Az intézmény zászlójának leírása: Felirat: A NÉPPEL TŰZÖN-VIZEN ÁT (Középen Petőfi Sándor portréja) 26.2 A kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. Ünnepi egyenruha lányok részére: - matrózblúz, sötét szoknya, iskolai jelvény, iskolai nyakkendő Ünnepi egyenruha fiúk részére: - sötét nadrág, fehér ing, iskolai jelvény, iskolai nyakkendő 26.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 27 A diákigazolványokkal kapcsolatos eljárás 1. A diákigazolványok felelős kezelője az iskolatitkár. Munkáját ellenőrző személy a pedagógiai igazgatóhelyettes. A tanulói adatok helyességéért, valamint a tanulói jogviszonyt érintő változások kezeléséért az osztályfőnök felelős. 65

66 2. A diákigazolványok felelős kezelője az alábbi tevékenységek (a 362/2011. (XII. 30.) korm. rendelet alapján) révén biztosítja a diákigazolványok megfelelő kezelését: 2.1. A diákigazolvány igénylés adatait (a fénykép és aláírás felvételét az okmányirodák végzik) a tanulói jogviszony létesítésekor az osztályfőnök ellenőrzi, beszedi a térítési díjat. A diákigazolványok felelős kezelője beküldés előtt ellenőrző adatlapot nyomtat, majd azt az igénylővel vagy a szülővel aláíratja, és az erre rendszeresített helyen, a páncélszekrényben, zárva tárolja Az igénylést elektronikusan feladja A beküldött igénylés adataiból egyedi sorszámmal ellátott igazolást (ideiglenes diákigazolvány helyett) nyomtat, amelyet az igazgatóval aláírat, és lepecsétel. Az elkészült oktatási igazolványokat a megszemélyesítő a kormányrendelet rendelkezései szerint a jogosult lakcímére postázza Az elkészült diákigazolványok számát és az igazolvány chip azonosítóját nyilvántartásba veszi A diákigazolványok érvényesítését hologramos matricával elvégzi. Az érvényesítés tényét és a kiadott érvényesítő matrica sorszámát az érvényesítés határidejétől számított 10 napon belül jelenti a diákigazolvány nyilvántartó rendszerbe Az állandó diákigazolványok beadására kell felszólítani a tanulót a tanulói jogviszony megszűnésekor, megrongálódott diákigazolvány esetén, az adatokba bekövetkezett változások alkalmával. A felszólítás és a beadott diákigazolványok beszedése az osztályfőnök feladata. A beszedett diákigazolványokat köteles haladéktalanul átadni a diákigazolványok felelős kezelőjének. A be nem adott diákigazolványok sorszámáról történő értesítést, a beadottak megsemmisítését a vonatkozó jogszabály alapján végzi a felelős kezelő Új (elveszett, megsemmisült pótlására, adatváltozás miatt) diákigazolvány kiállításáért az eredeti kiállításával kapcsolatos díjak 150%-át köteles a tanuló megtéríteni. 28 A tankönyvrendelés elkészítésének kiegészítő szabályai 1. Az iskola a tankönyvrendelést a tankönyvellátás rendjéről szóló jogszabályok, a testületi döntés alapján, az alábbiak szerint végzi: 1.1. A munkaközösségek a szaktanárok és a szaktárgyi teamek igényei alapján január 15-ig javaslatot tesznek a kis példányszámú, a tartós tankönyvek kölcsönzésére, a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédletek beszerzésére, a tantárgyankénti megrendelési listákra. Ezek a megrendelési listák képezik a szülői tájékoztatások alapját is. 66

67 1.2. A tankönyvfelelős összegyűjti a tanulói jogviszonyban álló tanulóknak a megrendelési lista, a kölcsönzési lehetőség, valamint a támogatási rendszer ismeretében megfogalmazott tankönyv-igényeit Az iskolába újonnan belépő tanulókkal kapcsolatos tankönyv-igényhez a várható létszámokat az igazgató határozza meg. 2. A tankönyvrendelést az igazgató a tankönyvfelelős által összeállított tervezet alapján készíti el. A tankönyvfelelős a tankönyvrendelés tervezetében a fenti leírt eljárás alapján kialakult, összesített igényeket érvényesíti. A megrendelési terv elkészítésekor tekintetbe veszi az egész tanévre szóló ellátási kötelezettség miatt indokolt tartalékot is. 3. A könyvtárból kölcsönzött, elveszett, vagy erősen megrongálódott tankönyvekért a kártérítési kötelezettség: 3.1. nincs, ha azt a tanuló az ingyenes ellátás keretében kapta, 3.2. az első tanévben a tankönyv teljes értéke, második évben annak 50%-a, a további években, évente 10%-kal csökkentett értékben, ha a tankönyvet a tanuló tartós tankönyvként kölcsönözte. Az iskolai tankönyvellátás rendjének ütemezését a 1. számú melléklet tartalmazza! 29 A mindennapi testedzés biztosítása 29.1 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten öt testnevelés órán vesznek részt. Hétköznapokon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges tanulókat átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, - szakorvosi vélemény alapján. a felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgások és gyakorlatok végrehajtása alól a szaktanár felmenti. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik. Az órarendben rögzítjük. a gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti Az egészséges életmódra nevelés 67

68 A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos vagy a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, - az egyéni felelősség felismeréséhez - hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - a tanulók kötelező védőoltásokban való részesítése, - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be - a kapcsolattartással megbízott vezetőhelyettes számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 30 Az intézményi védő, óvó előírások 30.1 Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A bezárt termek kulcsát az épület portájára vagy a gondnoki irodában kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi. 68

69 30.2 Gyermekbaleset-védelem A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült. Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg a tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet. A tanulói balesetek nyilvántartása és jelentése A közoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. Az pedagógiai igazgatóhelyettes a jogszabályban (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet sz. melléklete) meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt jelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, az önkormányzat jegyzőjének. Az intézmény gondoskodik a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. 31 A látogatás rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban iskolánkkal. Alapelv: - az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit külső személyek nem zavarhatják meg; - tanulóink testi-, lelki-, mentális biztonságáért valamennyien felelősek vagyunk; - intézményünk vagyonvédelme valamennyi felnőtt dolgozójának és tanulójának kötelessége! Ennek érvényesítésére az alábbiak a tennivalók: - az intézmény területén idegen csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat; - tanítási idő alatt az épületbe belépő idegent a portás, ill. felnőtt dolgozó megszólítja, majd érkezésének szándékáról értesíti az érintettet. Amennyiben ő mindjárt nem tudja fogadni, a vendéget a folyosón hellyel kínálja; - tanórát megzavarni tilos; - tisztázatlan szándék esetén igazgatói segítséget vesz igénybe; 69

70 - idegen - gimnáziumunk tanulójával a tanórai szünetben csak tanár jelenlétében kommunikálhat; - tanítási idő után - 18 órától - a főépület mindkét kijáróját a takarító személyzet bezárja; - udvari nagykapunkat - elektromos központi zárral - folyamatosan zárva tartjuk. A bentlakók és az intézményünk dolgozói - egyéni igazgatói engedéllyel - távirányítót kaphatnak; - a kaput tanítási időben a főépületi portás, azt követően a kollégium portása nyithatja; hétvégeken, szünetekben az intézmény lakói; - az udvar sportlétesítményeit csak igazgatói vagy testnevelői engedéllyel használhatják idegenek; - vagyonvédelmi, személy biztonsági okokból - az udvaron tartózkodó idegent - valamennyi felnőtt dolgozó kötelessége megszólítani. Indokolatlan magyarázkodás esetén távozásra szólítani. Amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, úgy rendőri intézkedést kell kérni. 32 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - a gazdaságvezető javaslatára, az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 33 Reklámtevékenység az iskolában Az iskolában tilos a reklámtevékenység, igazgató engedéllyel abban az esetben lehetséges, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel és a kulturális tevékenységgel függ össze. 34 A helyiségek és berendezésük használati rendje 34.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 70

71 34.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben - jól látható helyen - külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (pl. számítástechnika terem) használatához A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb., csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha az alkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gazdaságvezetőnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdaságvezetőnek meg kell semmisítenie a leadott példányt. 71

72 35 Karbantartás és kártérítés A gondnok felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági vezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 6. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény Katasztrófavédelmi prevenciós programja tartalmazza. ( 6. sz melléklet ) 36 Bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 1. A bombarobbantás veszélyéről értesülő iskolai dolgozó haladéktalanul köteles értesíteni az iskola igazgatóját vagy a vezetői ügyeletet ellátó személyt. 2. Az illetékes vezető azonnal értesíteni köteles a Városi Rendőrkapitányság ügyeletét a bombarobbanás veszélyéről. 3. Az illetékes vezető csak a Rendőrség megfelelő vezetőjével folytatott konzultációt követően rendelheti el a bombariadót. 4. A bombariadót az iskolarádió útján, kollégiumban jelzőcsengővel és hangos értesítéssel kell elvégezni. 5. Az épületben tartózkodók a bombariadó elrendelésére a tűzriadó tervnek megfelelően hagyják el az épületet. 6. A továbbiakra nézve a Rendőrség szakemberei és az iskola vezetői egyeztetést követően adnak utasítást. 7. Az egy tanóránál hosszabb időkieséssel járó eseményt követően a tanítási napot három héten belül, szombati tanítási nappal pótolni kell. 72

73 37 Az iskola írásos információinak rendszere 1. Az iskola a jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a tanulók, szülők és az iskola munkája iránt érdeklődők tájékoztatására az alábbi írásos dokumentumok elérhetőségét biztosítja: DOKUMENTUM ELHELYEZÉS TÁJÉKOZTA-TÁST AD MEGJEGYZÉS Házirend kifüggesztéssel igazgatóhelyettesek, iskolában, kollégiumi kollégiumvezető épületekben Szervezeti és Működési könyvtár igazgatóhelyettesek, Szabályzat kollégiumvezető Pedagógiai program könyvtár igazgatóhelyettesek, helyi tanterv: pedagógiai kollégiumvezető ig. helyettes, kollégiumi nevelési program a kollégiumvezetőnél Minőségirányítási könyvtár minőségügyi vezető program Tanévi munkaterv könyvtár pedagógiai ig. a tanári szobában helyettes kifüggesztéssel A gyermekvédelmi kifüggesztéssel ifjúságvédelmi felelős ifjúságvédelmi felelős feladatokat ellátó elérhetőségével együtt intézmények elérhetőségét A kifüggesztett dokumentumokat az iskola általános nyitvatartási rendjének megfelelően, a könyvtárban elhelyezetteket a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, az összes felsorolt dokumentumot pedig a vezetői ügyelet ideje alatt lehet az igazgatóhelyettesi (kollégiumvezetői) irodában tanulmányozni. 2. Az egyes dokumentumok tartalmának megismertetéséről az adott dokumentumokkal kapcsolatos véleményezési, egyetértési és jóváhagyási jogosítványok keretében, az egyes dokumentumokban szabályozott módon kerül sor. 3. A tanulók, szülők írásos tájékoztatása szükséges az alábbi esetekben: a szülők anyagi hozzájárulását igénylő tevékenységekben való részvételhez a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatos döntésről az idegen nyelv, hitoktatás, emelt szintű érettségire felkészítés választásáról szóló döntésről a tanév eleji tanulói baleset- és tűzvédelmi oktatás elvégzéséről, az ismeretek megszerezhetőségéről. 4. Az intézménybe beiratkozó tanulók, a beiratkozáskor megkapják a Házirend fénymásolatát. A Házirend egyes részeinek változásairól az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat. 5. Az intézmény adatkezelési szabályzatát az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 6. Az intézmény folyamatos működéséről a Hetirend -ből lehet tájékozódni. Megtekinthető minden telephely nyilvános faliújságán és az iskola honlapján. 73

74 38 A térítési díj fizetésével kapcsolatos rendelkezések 38.1 A díjfizetésekről általában Intézményünkben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, - de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: - étkezés igénybevétele, - tanfolyami oktatás, - általános iskolások előkészítő szakköre Visszatérítés Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza. 74

75 IV. FEJEZET 39 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A jelen működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete augusztus 29.-én elfogadta. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos egyetértési és véleményezési jogkört gyakorló szervezetek, közösségek véleményének 1-1 példányát az iskola irattárában őrizzük. 3. A működési szabályzat az iskolai feladatok megoldásának keretet szabó, alapvető dokumentum. Bonyhád, Október 1. Andorka Gábor igazgató Az SZMSZ-t a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma... /2013. számú, án kelt határozatával jóváhagyta. Budapest,

76 40 Mellékletek: 1. Ütemterv a tankönyvellátáshoz 2. A könyvtárhasználat rendje 3. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 4. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 5. Ellenőrzési nyomvonal 6. Katasztrófavédelmi prevenciós program* *elkészítés alatt! 76

77 sz. melléklet ÜTEMTERV AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁSHOZ HATÁRIDŐ FELADAT FELELŐS tájékoztatni a szülőket arról, hogy kik jogosultak a normatív és más kedvezmények igénybevételére. felmérés készítése arról, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni Az Tankönyvfelelős és az igénylőlapok kiosztása a tankönyvtámogatáshoz. osztályfőnökök A normatív támogatások iránti igény összesítése: szülői nyilatkozatok - a kedvezményes tankönyvjogosultságrólbegyűjtése és- annak megállapítása, hogy hány tanuló jogosult a normatív támogatásra - ennek közlése a nevelőtestülettel, Tankönyvfelelős és az iskolaszékkel, az iskolai szülői szervezettel, a diákönkormányzattal osztályfőnökök a tankönyvtámogatás módjának meghatározása, és erről a Tankönyvfelelős és az szülő/nagykorú tanuló értesítése osztályfőnökök A munkaközösségek a közoktatási tankönyvjegyzékből ( javaslatot tesznek a folyamatosság (esetleges változtatás) figyelembevételével a tantárgyi tankönyvekre, munkafüzetekre, atlaszokra. Írásban leadni munkaközösségek tankönyvfelelősnek. vezetői A beérkezett javaslatok egyeztetése az iskola vezetésével és a kedvezményes és a tartós tankönyvek körének kijelölése, a könyvtári kölcsönzések arányának meghatározása. Tankönyvfelelős Megbízási szerződése megkötése a tankönyvfelelőssel. igazgató Felmérés készítése arról, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvfelelős tankönyvet kölcsönözni Osztályonkénti tájékoztatás -szűlök, osztályfőnökök, SZMK, diákok- a következő tanév lehetőségeiről és támogatói nyilatkozat diák begyűjtése. képviselet/iskolattikárok, tankönyvfelelős, igazgató, munkaközösségek Szükség estén a korrekciós módosítások elvégzése. vezetői Szülők tájékoztatása a tankönyvek áráról, tankönyvigénylő lapok Tankönyvfelelős és az kiosztása a tanulóknak. osztályfőnökök Tanulói tankönyvi adatlapok összegyűjtése, a tankönyvfelelősnek leadása. osztályfőnökök Tankönyvigény összesítése, rendelés feladása. Antal Mária Szülők tájékoztatása a tankönyvek áráról, tankönyvigénylő lapok Antal Mária, kiosztása a tanulóknak. osztályfőnökök munkaközösség Tanári igények leadása. vezetők Tanulói tankönyvi adatlapok összegyűjtése, a tankönyvfelelősnek leadása. osztályfőnökök a bejövő évfolyamot érintő nyelvi csoportbontás és a 11. évfolyamot érintő fakultációs lehetőségek felmérése után a munkaközösség-vezetők egyetértésével a végleges munkaközösség tankönyvrendelés elkészítése vezetők Az EDUCATIO Kht. Visszaigazolásának és a tanulói tankönyvfelelős adatlapokalapján, a a végleges megrendelés megtétele. munkaközösségek Változtatás már utólag nem lehetséges! vezetői 77 75

78 A tankönyvtámogatásból (minimum 25%) visszagyűjtendő tartós tankönyvek osztály/név szerinti kimutatása, a tájékoztatók tankönyvfelelős, kiosztása osztályfőnökök tankönyvfelelős, Tartós tankönyvek begyűjtése osztályfőnökök Szülői nyilatkozatok és igazolások benyújtása az újabb tankönyv támogatásra jogosultaktól. tankönyvfelelős tő. Tankönyvek tételes átvétele. tankönyvfelelős Tankönyvek árusítása. tankönyvfelelős 78

79 sz melléklet A K ö n y v t á r h a s z n á l a t r e n d j e Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma, az oktatási intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, s működése beépül az országos könyvtári rendszerbe, s megfelel a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályoknak, szabványoknak. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az iskolai könyvtár az információs társadalom, az információközvetítés alapintézménye, a könyvtáros pedig az információközvetítés meghatározó szakembere. Az iskolai könyvtárban a szakmai tevékenység sajátos pedagógiai szerepkörrel társul. Az iskolai könyvtár olyan eszköz, amely a tudásalapú társadalomban lehetőséget biztosít a tanulók számára esélyeik növelésére. Folyamatosan megújuló dokumentumaival, technikai felszereltségével, szolgáltatásaival és humánerőforrásával megteremti a szükséges feltételeket, hogy: Az ismeretforrások rendszeres használatával képessé váljanak a tanulók a különböző típusú könyvtárak használatára (könyv- és könyvtárhasználati órák); Képesek legyenek hagyományos és nem-hagyományos információhordozók használatára; Elsajátíthassák a tanulók a tanulás, ismeretszerzés hatékony munkaformáit, eszközeit és azokat készség szintjén használják; Az értelmiségi pályára való felkészülésben esélyegyenlőséggel indulhassanak; Már a középiskolás éveik alatt alakuljon ki bennük az igény az élethosszig tartó tanulásra, a teljes életpályát átfogó tanulás iránti érdeklődésre; Az önálló kutatásra, felkészülésre való készségek kialakulásához. A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltése és a tevékenységhez szükséges képességek kialakítása a tantestület egészének együttes gondolkodása, az iskolai könyvtár folyamatos fejlesztése esetén történhet meg. Az iskolai könyvtár, mint szellemi műhely fejlesztési területei (az iskola igényei szerint és annak minőségi elvét betartva): A tananyaghoz kapcsolódó dokumentumok (nyomtatott és elektronikus formában); Tartós tankönyvekből és segédkönyvtárakból álló tankönyvtár; A tananyagot kiegészítő irodalom területe; A versenyek, pályázatok háttéranyagainak biztosítása; Naprakész (közhasznú, közérdekű) információszerzést szolgáló dokumentum- típusoknak (napilap, folyóirat, referensz művek, adatbázisok, stb.) Az olvasóvá nevelés, olvasó-megtartást szolgáló kiadványok beszerzése o Téka Diploma és egyéb olvasásfejlesztési programok működtetése Kézikönyvtári állományának folyamatosan frissítése Elektronikus állomány kiépítése 79

80 o Filmtár o Zeneműtár o CD-ROM NAVA pont Nemzeti Audiovizuális Archívum a hozzáférés és a használat feltételeinek megteremtése Az elektronikus dokumentumok (CD-ROM, DVD, VHS, CD, stb.) használatához szükséges korszerű info- kommunikációs eszközök biztosítása Helyismereti állománynak és adatbázisának folyamatosan megújítása A pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényei kielégítő pedagógus könyvtári állomány folyamatos fejlesztése Kollégiumi könyvtár megkülönböztetett építése o Kollégiumi kézikönyvtár (szótárak, lexikonok, enciklopédiák, gyűjteményes művek) o Kötelező irodalom 8-10 példányban o AJTP képzéshez tanulószobai tankönyvek Rendhagyó irodalmi órák és egyéb programok szervezése Elektronikus feldolgozás, majdani elektronikus kölcsönzés technikai és humán-erőforrásbeli feltételei A megfelelő terület és komfortosság biztosítása 80

81 sz.melléklet Gyűjtőköri szabályzat I. A gyűjtőköri szabályzat kialakítását befolyásoló tényezők 1. Az iskola szerkezete és profilja Iskolánkban hat évfolyamos (évfolyamonként egy osztályban), négy évfolyamos (évfolyamonként két osztályban) és AJTP (évfolyamonként egy osztályban) képzés is folyik. 2. Nevelési és oktatási céljai Elsősorban egyetemi, főiskolai felkészítés az iskola célja. Ezt tükrözi a felvett tanulók évek óta magas aránya. Különösen eredményesek a matematika felvételik. Célunk, hogy önmagukkal szemben igényes, társaik, környezetük értékeit becsülni tudó fiatalokat neveljünk. 3. Helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere Tantervünk a munkaközösségek egyéni elgondolását tükrözi. Vannak adaptált (pl. AJTP.) és általunk készített tanterveink. Tantárgyi követelményrendszerünk - minden tantárgyra vonatkoztatva - magas, különösen magas a tagozatos tantárgyaknál: matematikánál, idegen nyelveknél. 4. Tehetséggondozási, felzárkóztatási programja Iskolánkban a tehetséggondozás a tagozatokon,, a fakultáción és a versenyekre való felkészítéseken jelentkezik. Tanulóink nemcsak igen nagy számban jelentkeznek országos és kisebb jelentőségű tanulmányi versenyekre, hanem sok iskolai versenyen is részt vesznek. Az AJTP keretében tanulóknál kiemelkedő feladat a felzárkóztatás. 5. Külső tényezők: más könyvtárak, számítógépes szolgáltatások, adatbázisok igénybe vétele a) A Suli-net program keretében számítógépes hálózat tagja vagyunk. A könyvtár kapcsolódott a könyvtári hálózathoz, a könyvtárközi kölcsönzésben is részt vesz b) Csatlakozunk a NAVA-hoz, s így a nemzeti archívum anyagának használatára is lehetőség nyílik. Az állományegységek aránya megfelelő. Korrekcióra nincs szükség. II. Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere alapján gyarapodik. A gyűjtött dokumentumok formája lehet: 81

82 a. könyv b. periodikum c. brosúra d. tankönyv e. segédkönyv f. videokazetta g. hangkazetta h. hanglemez i. zenei CD j. CD-ROM k. DVD l. számítógépes program m. oktatócsomag. A könyvtár gyűjtőkörét a nevelés és oktatás céljai határozzák meg. Szépirodalom Tartalom Mélység házi és ajánlott olvasmányok kiemelten átfogó irodalmi antológiák válogatással a tananyagban szereplő szerzők művei a teljesség igényével a tananyagban nem szereplő szerzők művei válogatással tematikus irodalmi antológiák válogatással regényes életrajzok, történelmi regények erős válogatással gyermek- és ifjúsági irodalom erős válogatással az iskolában oktatott nyelvek irodalma (idegen nyelven) erős válogatással a tagozatos formában oktatott nyelvek irodalma válogatással Kézikönyvek Tartalom Mélység nem alapfokú általános lexikonok és enciklopédiák válogatással a tudományok középszintű elméleti és történeti válogatással összefoglalói a tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket teljességre törekedve tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák a tagozatos formában tanított tantárgyakhoz kapcsolódó teljességre törekedve felsőfokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák 82

83 Szakirodalom Tartalom Mélység a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek tematikus teljességgel a tagozatos formában tanított tantárgyakhoz közvetlenül teljességre törekedve kapcsolódó szakkönyvek a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek válogatva a tagozatos formában tanított tantárgyakhoz közvetve tematikus teljességgel kapcsolódó szakkönyvek a tanulókat érintő pályaválasztási és felvételi teljességre törekedve kiadványok helytörténeti vonatkozású művek teljességre törekedve az iskolára vonatkozó művek teljességgel Kéziratok Tartalom az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai Pedagógiai gyűjtemény Tartalom pedagógiai kézikönyvek pedagógiai szakkönyvek tantárgyi módszertani segédkönyvek pedagógiához kapcsolódó tudományágak szakkönyvei Hivatali segédkönyvtár Tartalom az iskola működtetéséhez nélkülözhetetlen igazgatási, gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok az iskola speciális feladatainak (pl. gyermek- és ifjúságvédelem) ellátásához és intézményeinek működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok A könyvtáros segédkönyvtára Tartalom a tanított tantárgyak tájékoztatási segédletei Mélység teljességre törekedve Mélység teljességgel válogatva teljességre törekedve erősen válogatva Mélység tematikus teljességgel tematikus teljességgel Mélység tematikus teljességgel 83

84 az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályzatok, táblázatok, módszertani segédletek teljességgel Tankönyvek, segédkönyvek Tartalom Mélység az iskolában használatos tankönyvek kis példányszámban teljességgel az iskolában használt tartós használatú nagy tankönyvek példányszámban teljességgel munkáltató eszközként használatos művek kiemelten Nem hagyományos dokumentumok Tartalom a tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható nem hagyományos dokumentumok általános műveltséget fejlesztő Periodikum Tartalom az oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve pedagógiai és a tantárgyaknak megfeleltethető szakmai folyóiratok Gyűjtőkörbe nem tartózó művek Tartalom szórakoztató irodalmi, zenei, filmművészeti stb. alkotások a egy-egy nem oktatott szak részterületét érintő szakirodalmi művek tantárgyakhoz szorosan nem kapcsolódó periodikák Mélység válogatva válogatva Mélység válogatva Mélység válogatva Gyűjtőkörbe nem tartozó művek még ajándékozás útján sem kerülhetnek az állományba. Kivétel a hagyatéki ajándékozás, amelyek kölcsönzése, használata korlátozott. 84

85 sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje (FEUVE) I. A szabálytalanságok kezelése Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. (5) bekezdése alapján az intézményvezető köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. Az Intézménynél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. I.1.1. A szabálytalanság fogalma 1. Szabálytalanság, valamely létező szabálytól (központi jogszabályi rendelkezéstől, helyi rendelettől, egyéb belső szabályzattól, utasítástól) való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat mulasztásból, nem megfelelő cselekményből vagy hiányosságból. Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. A szabálytalanságok alapesetei: - a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) - a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság). 2. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, hogy: - érvényes, a hatályos jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, - a vezető a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, - szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. 3. Általános elvek - A FEUVE rendszer kialakításáért felelős intézményvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. - A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. - Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. - A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. I.1.2. A szabálytalanság észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 85

86 a) Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot. Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. b) Az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot. Az intézmény vezetője illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. c) Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. d) Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot. A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. A szabálytalanságok felfedése érdekében különös gondot kell fordítani a nagyobb kockázatot jelentő feladatok ellátásának módjára. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében. Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - az intézmény kockázatkezelési eljárása keretében nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kritikus területek (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); - Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl.: beruházások, eseti, nagy összegű finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; - Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. - Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 86

87 - Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. - Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. - Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: o az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, az intézmény a vizsgálat során maga de írásban is rögzítve - határozza meg, o az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette-e a belső ellenőrzési, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. o A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 3. Az intézmény belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti az intézmény belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: o dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése, o a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, o a beruházások pénzügyi lebonyolítása, o az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb. - A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például, a következők lehetnek: o a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, o a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: o a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, 87

88 o megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, o az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, o gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; o a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, o a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, o a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, o a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, o az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, o a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, o a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése. - A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 5. Az intézményvezető értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezető a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - az intézménynél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. Az intézményvezető a FEUVE tevékenységet köteles értékelni a belső ellenőrzés, valamint a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. I.1.3. Intézkedések, eljárások 1. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén - a szabálytalansággal okozott rendellenesség megszüntetése - vizsgálat elrendelése a felfedett szabálytalansággal kapcsolatban a vétkesség, valamint a megelőzéshez szükséges intézkedések érdekében - indokolt esetben az illetékes szervek értesítése (szabálysértési- vagy büntető ügyekben) 88

89 - a szabályozási és az ellenőrzési rendszer olyan átalakítása, amelyik a hasonló szabálytalanságok esélyét csökkenti. 2. Intézkedési terv készítése szabálytalanságok esetén - A felfedett szabálytalansághoz tartozó szervezeti egység vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével a szabálytalanság felfedésétől számított 15 naptári napon belül intézkedési tervet készít. - A magas kockázattal rendelkező területen az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a terv kockázatértékelését is. - Az intézkedési tervet az igazgató hagyja jóvá, végrehajtásáért a szervezeti egység vezetője a felelős. I.1.4. Az intézkedések, eljárások nyomonkövetése A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: - nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; - figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; - a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság-lehetőségeket beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. I.1.5. A szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: - gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; - egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; - nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket. 89

90 sz. melléklet: Ellenőrzési nyomvonal (FEUVE) II. Ellenőrzési nyomvonal Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából az igazgató a következők szerint határozza meg az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. i. Tevékenységcsoportok, tevékenységek 1. Az ellenőrzési nyomvonal az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az éves költségvetés tervezéséhez kapcsolódó, annak részeként definiálható tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - munkamegosztás, fejezetek szerinti tervezés, részletes tervezés - egyeztetés, a terv-egyensúly megteremtése, tervdokumentáció elkészítése, egyeztetések, felterjesztés. A tevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, 90

91 - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal részletes szöveges ismertetését a 4. számú melléklet, összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 91

92 1.1 Az ellenőrzési nyomvonal elemei 1. számú leírás Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzési folyamatok behálózzák az intézmény valamennyi tevékenységét. Külön meghatározott a tervezéssel a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, - a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerőfelhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, 92

93 - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások készletek, szolgáltatások pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú tanulmánytervek készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, az intézmény által nyújtott szolgáltatások, ellátások ellenértéke megfizetése rendjének az igénybevevők lehetőségeinek figyelembe vétele, - az intézmény számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, (intézményfinanszírozás tekintetében a finanszírozási ütemterv betartása, térítési díjak felülvizsgálata stb.), - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos adatszolgáltatása fenntartó felé, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, - lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - főkönyvi könyvelő, - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az időrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: 93

94 - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon, a - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével. A belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését. 94

95 41 Táblázatok 1.sz. táblázat 41.1 A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal táblázata Keletkező Felelősök, Jóváhagyás, Sor- Jogsza- Előkészítés, illetve az egyes Határ- Ellenőrzés, Pénzügyi Könyvvezetésben szám Tevékenységek bályi alap feladatok tartalma dokumentu- kötelezettség- idő érvényesítés utalványozás, teljesítés való megjelenítés mok vállaló ellenjegyzés 1. Költségvetési tervezés Számviteli A költségvetés címek, alcímek sze- Nem értel- 1.1 Fejezetek szerinti tervezés szabályzat rinti tervezése tervezet Gazdasági vezető igazgató igazgató mezhető Nem értelmezhető 1.2 Részletes tervezés u.a Az egyes költségvetési címek fel- Nem érteladat-ellátási adatokra épített terve- tervezet Gazdasági vezető igazgató igazgató mezhető zése Nem értelmezhető A költségvetési terv egyeztetése: Nem értel- 1.3 Egyeztetés u.a igazgatóval,vezetőkkel, érintettekkel feljegyzés Gazdasági vezető igazgató igazgató mezhető Nem értelmezhető 1.4 A jogszabályi és fenntartói szem- Terv-egyensúly megte- Nem értelu.a. pontok szerinti terv-egyensúly eléré- Korrigált terv Gazdasági vezető igazgató igazgató remtése mezhető se Nem értelmezhető 1.5 Költségvetési tervezet do- Az éves költségvetési terv végső Költségvetési Nem értelkumentációjának lekészí- u.a. Gazdasági vezető igazgató igazgató formába öntése terv mezhető tése Nem értelmezhető 1.6 Egyeztetés, jóváhagyási ajánlási ha- Egyeztetés az Igazgatóta- SZMSZ, Nem érteltározat létrehozása a költségvetési IT határozat Gazdasági vezető ig IT elnöke Igazgatótanács náccsal MEE tv. mezhető tervvel kapcsolatban. Nem értelmezhető 1.7 Az éves költségvetési terv Az éves költségvetési terv felterjesz- Költségvetési fenntar- Nem értelfelterjesztése a fenntartó- Ktv. IT elnöke,gazd.v. igazgató igazgató tése a fenntartónak terv tói Hi. mezhető nak Nem értelmezhető A jóváhagyott költségve- A könyvelő programnak a jóváha- Jóváhagyott jóváha- 1.8 tés szerinti feladatmegol- Ktv. gyott költségvetés szerinti adatfeltöl- éves költségve- Gazdasági veze- gyás igazgató igazgató Nem értel- Nem értelmezhető dás tése, tájékoztatás a tartalmáról, artés tő, után 2 mezhető chiválása. hét 95

96 2. sz. táblázat 41.2 A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal Sor- Jogsza- Előkészítés, illetve az egyes feladatok Keletkező Felelősök, Ellenőrzés, Jóváhagyás, Pénzügyi Könyvvezetésben szám Tevékenységek dokumentu kötelezettség- Határidő utalványozás, bályi alap tartalma érvényesítés mok vállaló ellenjegyzés teljesítés való megjelenítés 1. Szabályzatok elkészítése, aktualizálása Működést megalapozó Jogszabályi változások, saját célok, működési Év végi Nem 1.1 szabályzatok elkészítése, Ktv. eredmények áttekintése, értékelése, döntés a aktualizálása változtatásról. feladatterv vezetők értékelés igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A pénzügyi-gazdálkodási Jogszabályi változások, szakmai iránymutatások, a 1.2 terület végrehajtási szabályzatainak elkészítése, Áht. működés értékelésének áttekintése, értékelése, Módosítási javaslatok Gazdasági vezető Éves pü-i beszámoló igazgató igazgató Nem értelmezhető Nem értelmezhető aktualizálása döntés a változtatásról. 2. A személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása Előirányzat-felhasználási terv Éves Évente: 2.1 elkészítése a személyi juttatásokra vonatkozóan költségvetés, Az iskolai munkaterv és az éves költségvetés alapján előirányzat-felhasználási terv készül. tervezet Gazdasági vezető , igazgató igazgató Nem értelmezhető Nem értelmezhető részének betartása munkaterv illetve Személyi juttatások és a létszám előirányzat Az éves költségvetés és az előirányzat-felhasználási 2.2 Éves Gazdasági Bérjegyzék felhasználásának nyomon költségvetés terv szerint az elvégzett munkák alapján fizetik ki a bérjegyzék MÁK Hónap 03-ig vezető igazgató alapján követése, módosítási juttatásokat. Főkönyvi könyvelés javaslatok kidolgozása. A jutalmazásra kifizetett Éves Igazgatói 2.3 összegek ellenőrzése. A tanévi és a gazdasági év ciklusához igazodva a Elismerési költségvetés, vezetők Folyamatos igazgató igazgató döntés jutalmak kifizetésének az előkészítése. javaslat célfeladatok alapján Főkönyvi könyvelés 3. A dologi kiadások előirányzatának a felhasználása Előirányzat-felhasználási terv Az intézményi feladatok, azok ütemezése és a Éves Évente: Nem 3.1 kidolgozása a dologi költségvetés költségvetés alapján előirányzat-felhasználási terv kiadásokra vonatkozóan készül. tervezet Gazdasági vezető igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A beszerzéssel kapcsolatos munkamegosztás áttekintése Az egyes tevékenységi területek árubeszerzésével Munkaköri Évente: Nem 3.2 tevékenységi területenként, leírások kapcsolatos feladatok, felelősségek, szabályok, feladatonként, beszámolási kötelezettségek áttekintése. jegyzőkönyv Gazdasági vezető igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető szakfeladatonként 3.3 A dologi előirányzat betartása, Előirányzatmódosítási javaslatok felhasználási A dologi kiadások felhasználási tervhez képest mutatkozó eltérései, azok indoklása, módosítási Havi főkönyvi Gazdasági vezető Havonta 10- Gazdasági vezető igazgató Nem Nem értelmezhető kidolgozása terv javaslatok. kivonat éig, n.évente igazgató értelmezhető 4. A felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása A felhalmozási kiadások A felhalmozási kiadások előkészítése (előkalkuláció, Munkaköri Gazdasági vezető, Évente: Nem 4.1 teljesítésével kapcsolatos feladatok, leírások árajánlat, stb.), döntések, a végrehajtás és a beszámolás feljegyzés felelősségek áttekintése feladatainak, felelősségeinek áttekintése. igazgató ig igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A felhalmozási kiadásokra Éves vonatkozó előirányzatok költségvetés A felhasználás nyomon kísérése főkönyvi kivonat negyedévent betartása, módosítási Főkönyvi Nem 4.2 javaslatok kidolgozása alapján, negyedévente beszámolás a terv szerinti kivonat Gazdasági vezető e, 1. hónap igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető haladásról, módosító javaslatok megfogalmazása. 15-ig 96

97 5. A saját bevétek előirányzat teljesítése Előirányzat-felhasználási terv Éves Az intézményi működés és az éves költségvetés Évente Nem 5.1 elkészítése a saját bevételekre költségvetés vonatkozóan. alapján saját bevételi ütemterv készül. tervezet Gazdasági vezető ig igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A térítési díjak, bérleti díjak Havonta ellenértékének beszedése. A felelősök rendszert működtetnek a havi és a Bevételi éig és Gazdasági Számlák Főkönyvi ütemterv felelősök igazgató tervezett bevételek beszedésére. bizonylatok alkalomszer vezető alapján előirányzat űen A bevételi terv betartása, A tényleges saját bevételek figyelemmel kísérése a Havi 5.3 módosítási javaslatok kidolgozása Bevételi ütemterv főkönyvi kivonat alapján, havi beszámolás a terv szerinti haladásról, módosító javaslatok beszámoló, Gazdasági vezető havonta igazgató igazgató Nem értelmezhető Nem értelmezhető megfogalmazása. javaslat. 6. Egyéb bevételek, átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítése Az egyéb bevételek, átvett Szakk. hj-tv.; pénzeszközök előirányzat MEE tv-ei, Az egyéb bevételek, átvett pénzeszközökkel Évente Nem Főkönyvi 6.1 teljesítése érdekében a munkaköri kapcsolatos feladatok, felelősségek meghatározása. feljegyzés Gazdasági vezető ig igazgató igazgató értelmezhető könyvelésben szükséges intézkedések leírások 6.2 Pályázati források kezelése Pályázati Megbízások, feladatok és felelősségek az egyes Belső Pályázatok Számlák Főkönyvi Gazdasági vezető Igazgató igazgató szerződések pályázatokkal kapcsolatban. kimutatás szerint alapján könyvelésben 7. Főkönyvi és analitikus könyvelés 7.1 Főkönyvi könyvelés A főkönyvi számla-alábontások, a munkamegosztás Előirányzatok és a belső határidők kialakítása. Főkönyvi kivonatok, Feljegyzés, Gazdasági vezető Havonta, 15- igazgató igazgató Nem Főkönyvi számlaforgalmak ellenőrzése. szálakivonat éig értelmezhető alábontások szerint 7.2 Analitikus könyvelés Analitikus nyilvántartások rendjének betartása, Könyvelési Havonta 15- Gazdasági Nem Főkönyvi számlarend könyvelő igazgató naprakészsége. feladások éig vezető értelmezhető alábontások szerint 7.3 A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások Számlarend, A feladások számszaki ellenőrzése. Eltérésekről Könyvelési feladások, Gazdasági vezető Havonta 15- igazgató igazgató Nem Főkönyvi bontások közötti kapcsolat, feladások előirányzatok jelentés készítése jelentés éig értelmezhető 8. Bizonylati rend és bizonylatkezelés 8.1 Bizonylati rend Bizonylati A bizonylati rend betartásának ellenőrzése, minta és jegyzőkönyv könyvelő Negyed- Gazdasági igazgató Nem szabályzat a folyamatokba való betekintéssel. Évente vezető értelmezhető Nem értelmezhető Bizonylatkezelés Bizonylati A bizonylatkezelés betartásának ellenőrzése, minta Havonta 1 Gazdasági Nem 8.2 szabályzat és a folyamatokba való betekintéssel. jegyzőkönyv Könyvelő alkalommal vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető 9. Házipénztári pénzkezelési tevékenység Az intézmény készpénzforgalmának Pénzkezelési A pénztári tevékenység, a pénztárnapló Gazdasági Nem 9.1 bonyolítása bevételi és kiadási szabályzat áttekintése, szükség szerint rovancs készítése. jegyzőkönyv pénztáros 10 naponta vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető pénztárbizonylat alapján 10. A bankszámlaforgalom kezelési tevékenység A bankszámlaforgalom A bankszámla feletti rendelkezési jog, a belső 10.1 bonyolítása Számviteli Havonta 1 Nem szabályzat nyilvántartási és utalási rend áttekintése, a banknapló jegyzőkönyv Gazdasági vezető alkalommal igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető és a bankforgalom tételes vizsgálata. Az utalások teljesítése Számviteli Áttekintés a nyilvántartások alapján, fizetési Havonta 1 Nem 10.2 szabályzat kötelezettségektől eltérés esetén tételes vizsgálat. jegyzőkönyv Gazdasági vezető alkalommal igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető 11. A leltározási tevékenység A leltározásra és az értékelésre vonatkozó szabályok Ütemterv 11.1 áttekintése Leltározási szabályzat Jogszabályi előírások, leltározási feladatok, beszámolási kötelezettségek rögzítése. jegyzőkönyv Gazdasági vezető elkészítése Gazdasági vezető igazgató Nem értelmezhető Nem értelmezhető előtt 97

98 A leltározási ütemterv Leltározási A feladatok és a személyi-tárgyi feltételek alapján Leltározási Két évente: Gazdasági Nem elkészítése szabályzat leltározási ütemterv kialakítása. ütemterv Gazdasági vezető vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A leltározási tevékenység Leltározási A leltározás áttekintése, értékelése a leltározási Leltár, Évente: Gazdasági Nem tényleges végrehajtása szabályzat dokumentumok alapján. leltárfelvételi Gazdasági vezető ig vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető bizonylatok 12. A selejtezési tevékenység A selejtezésre vonatkozó A szabályzat, a leltári értékelések és vezetői Selejtezési Évente: Gazdasági Nem 12.1 aktuális szabályok, szabályzat igények alapján a selejtezési feladatok feladatterv Gazdasági vezető ig vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető kezdeményezések áttekintése meghatározása A selejtezési tevékenység Selejtezési A selejtezés és a kiselejtezett tárgyi eszközök Selejtezési Selejtezés Ütemterv Gazdasági végrehajtása szabályzat hasznosításának áttekintése. bizonylatok vezetője szerint vezető igazgató Számlák Főkönyvi átvezetés 13. Pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység A kötelezettségvállalások A kötelezettségvállalásokra vonatkozó döntések, Minden kö- Számviteli Gazdasági Nem 13.1 bonyolítása, ellenjegyzése, szabályzat nyilvántartások vezetése, megfelelősége az feljegyzés Gazdasági vezető telezettség- vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető szakmai igazolása előirányzat-felhasználási ütemterveknek. vállaláskor 13.2 Érvényesítés Számviteli Betekintés az érvényesítés menetébe, az Érvényesített folyamatosa Gazdasági Nem szabályzat érvényesítendő dokumentumok alaki és tartalmi dokumentum Gazdasági vezető n vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető vizsgálata. Utalványozás, utalványozás Számviteli Az utalványozott dokumentumok áttekintése, Utalványozott folyamatosa Gazdasági Nem 13.3 ellenjegyzése szabályzat egyeztetése más dokumentumokkal. dokumentumok. Gazdasági vezető n vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető 14. Vagyongazdálkodás A vagyon nyilvántartása Eszközök és A vagyon-nyilvántartási szabályok, alkalmazott Negyedéven Gazdasági Nem 14.1 források nyomtatványok áttekintése nyilvántartások Gazdasági vezető te: 1. hó 15- vezető igazgató értelmezhető Nem értelmezhető szabályzata ig 14.2 A meglévő vagyon Eszközök és A hasznosításra és értékesítésre vonatkozó Hasznosítási, negyedévente, Gazdasági Nem Nem értelmezhető, hasznosítása, értékesítése források előírások, dokumentumok áttekintése, értékesítési értékesítési Gazdasági vezető értékesítés igazgató ill. főkönyvi szabályzata eljárások figyelemmel kísérése. dokumentumok előtt vezető értelmezhető átvezetés 15 Az éves beszámolási tevékenység Az éves beszámoló számszaki A számszaki adatok valódiságának az ellenőrzése, a Éves Számviteli Főkönyvi Nem adatainak előkészítése szabályzat főkönyvi kivonat és a számlaforgalmak ellenőrzése, az kivonat Gazdasági vezető beszámolási igazgató időarányos eltérések áttekintése. hi. előtt igazgató értelmezhető Nem értelmezhető A pénzmaradvány, és a A pénzmaradvány-kimutatások tervezetének Éves Számviteli Főkönyvi Nem személyi juttatások szabályzat elkészítése, az alátámasztó nyilvántartások, kivonat Gazdasági vezető beszámolási igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető maradványának meghatározása főkönyvi számlák ellenőrzése. hi. előtt Az éves beszámoló számszaki Számviteli A főkönyvi kivonatok és egyéb adatgyűjtések Főkönyvi Éves beszá- Nem elkészítése szabályzat felhasználása az éves beszámolóban. kivonat Gazdasági vezető molási hi. igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető - az éves beszámoló Az beszámoló számszaki adatainak ellenőrzése, a Számviteli Éves Beszámolási Nem megtárgyalása, jóváhagyása, szabályzat főkönyvi- és a számlaforgalmak ellenőrzése, a beszámoló Gazdasági vezető határidő igazgató igazgató értelmezhető Nem értelmezhető továbbítása és megőrzése dokumentum véglegesítése. 98

99 1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA 41.3 Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája 1. KÖLTSÉGVETÉS FEJEZET RÉSZLETES EGYEZTETÉ TERV EGYENSÚLY A KÖLTSÉGVETÉSI TERV DOKUMENTÁCIÓJÁNAK ELKÉSZÍTÉSE EGYEZTETÉS AZ AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉS FELADATMEGOLDÁS A JÓVÁHAGYOTT ÉVES KÖLTSÉGVETÉS 99

100 2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA 41.4 Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS AKTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT 3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE MEGRENDELÉSEK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT 4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT 5. SAJÁT BEVÉTELEK MUNKAMEGOSZTÁSI FELELŐSÉG BESZEDÉS ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT 6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS PÁLYÁZATOK 100

101 1. 7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS 1. FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS KAPCSOLAT, FELADÁSOK 8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS 9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS UTALÁSOK 11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS ÉRTÉKELÉS ÜTEMTERV LELTÁROZÁS 12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNYOZÁS UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS 101

102 VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS HASZNOSÍTÁS ÉRTÉKESÍTÉS 14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ 102

103 3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA 41.5 Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE HATÁLYOSSÁG BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV 3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉS Előirányzat-felhasználás nyomonkövetése KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA 4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE HATÁSTANULMÁNYOK 103

104 ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ph. Készítette:... Bábelné Rein Mária Intézményegység-vezető 104

105 42 ÁLTALÁNOS ISKOLA I. FEJEZET 43 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Bonyhádi Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának I. fejezetében az intézményre vonatkozó egységes szabályok rögzítettek A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása; a nevelési-pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének rögzítése, a belső és külső kapcsolatok szabályozása, illetve azon rendelkezések megfogalmazása, melyeket jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása, betartatása az intézménnyel jogviszonyban állókra - tanulóra, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló munkatársára - kötelező érvényű A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya, módosítása Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a jogszabályban előírt kötelező mellékletekkel együtt az igazgatótanács, diákönkormányzat előzetesen véleményezi, az intézmény intézményvezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület, alkalmazotti kör szülői szervezet képviselője az értekezleten tanácskozási joggal vesz részt - fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. Határozatlan időre szól, hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. Módosítást jogszabályváltozás, a helyi belső szervezeti és működési rend megváltozása, illetve az érintettek minimum 25 %-a írásbeli kérelme indokolja Az intézmény működését meghatározó alapdokumentumok alapító okirat nevelési-pedagógiai program és helyi tanterv szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, házirend minőségirányítási program éves munkaterv 43.4 A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az intézményi alapdokumentumokat az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, tanulója és szüleik megtekinthetik a tagintézmény könyvtárában, az igazgatói irodákban illetve az intézmény hivatalos honlapján: 105

106 Az intézmény és a tagintézmény saját honlapjukat folyamatosan frissítik. A tagintézmény igazgatója minden évben a leendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről. A házirend a tagintézmény bejáratának közelében, osztálytermekben megtalálható. Minden új tanulónak, szülőnek beíratáskor a házirendet át kell adni. Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatai tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével, melyet a tanévet megelőzően az igazgatótanács fogad el. Az intézmény munkaterve alapján a tagintézmény elkészíti saját munkatervét, melyet a nevelői közösségek a tanévnyitó értekezleten véglegesítenek, a szülők-gyermekek számára A...tanév kronológiája címmel adnak közre. Információ az alapdokumentumokról az intézményvezetőtől, a tagintézmény-vezetőtől kérhető az éves munkatervben is rögzített fogadóóráikon, ill. előre egyeztetett időpontban. 44 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 44.1 Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelye, OM azonosítója, közfeladata A Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola önálló jogi személy, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Székhelye: 7150 Bonyhád, Kossuth Lajos út 4.. OM azonosító: Alapítás időpontja Közfeladat: Alapfokú és középfokú (gimnáziumi) iskolai oktatás-nevelés. Az intézmény alap-, kiegészítő- és kisegítő szolgáltatásait a mindenkori hatályos alapító okirata alapján végzi Feladat-ellátási hely: ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG Székhely: Pető fi Sándor Evangélikus Gimnázium Tagintézmény: - Kollégium - Általános Iskola Tagozat: 1-8 évfolyamos speciális tagozat 106

107 (helye: ÁltALÁNOS Iskola) / Szervezeti felépítés I. sz. függelék/ 44.3 Működési körzetek Az általános iskola a fenntartó által kijelölt körzettel működik. Az általános iskola felvételi körzete az önkormányzatok közigazgatási körzete. Az engedélyezett férőhely mértékéig /engedélyezett maximális osztálylétszám, tagintézménybe maximálisan felvezető tanulók száma/ vehető fel. A tanulófelvételnél a feladat-ellátási helyen működő egyedi specialitás meghatározó. A választott feladat ellátási hely adott specialitására fel kell venni a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. A szabad férőhelyek betöltéséről a jogszabályban meghatározott keretek között a nevelésipedagógiai programban rögzítetteknek megfelelően az érintett tagintézmény vezető véleményének kikérését követően az intézményvezető dönt Aláírási, bélyegzőhasználati jog Az intézményi ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés, cégjelzéses levélpapíron, vagy az iskola általános hosszú bélyegzőjével fejlécezett levélpapíron intézhető. Az intézmény, mint jogi személy nevében főszabály szerint aláírásra az intézményvezető jogosult. Hivatalos aláírók az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az intézményvezető-helyettesek, a feladatkörükbe tartozó ügyekben. A részletszabályokat a hatáskörök, munkaköri leírások rendezik. Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az intézményvezető-helyettesek, iskolatitkárok, osztályfőnökök (az osztályfőnökök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során) 45 AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS 45.1 Az intézmény-vezetési, irányítási struktúrája / 2. sz. függelék// Magasabb vezető és vezetői megbízások, munkakörök Magasabb vezetői megbízások: igazgató, igazgató-helyettesek intézményvezető -helyettesek 107

108 A tagintézmény élén egy intézményvezető -helyettes áll, munkáját intézményvezető -helyettes helyettese segíti. Nem magasabb vezetői megbízások: intézményvezető-helyettes helyettese /igazgató-helyettes/ Egyéb vezetői beosztások munkaközösség-vezető/szakmai vezető, Vezetői megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott kaphat, előnyt élveznek a szakvizsgázott pedagógusok. Az intézményvezető esetében pályázat kiírásról a fenntartó dönt. Az intézményvezető munkáltatója a fenntartó képviseletében a MEE Országos Iroda Igazgatója. Kinevezését pályázati eljárást követően az alkalmazotti kör, a nevelőtestületek, a diáktanács, a német kisebbségi önkormányzat egyetértésével véglegesítik. Az intézményvezető-helyettesek /igazgató helyettesek/ megbízásáról az érintett intézményvezető dönt. Intézményvezető-helyettesek /igazgató helyettesek/ számát intézményi szinten tanévenként a fenntartó engedélyezi Munkaközösség-vezetőnek/szakmai vezetőknek megbízást az intézményvezető ad. A minőségügyi vezető és a munkaközösség-vezetők megbízása határozott időre szól. A határozott időre szóló megbízások időtartama minimum 1, maximum 5 év, melyről az igazgatótanács véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el. A tagintézmény-vezetők, a minőségügyi vezető, a munkaközösség vezetők, a székhely intézmény iskolatitkára munkaköri leírását az intézményvezető készíti el, az igazgató helyettesekét és az alkalmazottakét a feladat-ellátási hely vezetője, igazgatója készíti el, az intézményvezető írja alá. A munkaköri leírások egy eredeti példánya a székhely intézmény irattárába kerül Az intézmény igazgatósága Az intézmény-vezető (igazgató) munkáját a fenntartó, a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény belső szabályzataiban rögzítetteknek megfelelően végzi. Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, az intézményi SZMSZ-e, kollektív szerződése, egyéb szabályzatai nem utalnak más hatáskörbe. Felel: intézményi szinten az alapdokumentumban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai, nevelő-oktató munkáért; az intézmény működésének szakmai hatékonyságáért és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; 108

109 a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért; a pedagógus középtávú továbbképzési-, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért. Feladata különösen: a szak-alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, az igazgatótanács, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése; az intézmény belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése mindezek tekintetében együttműködés a működtetővel; a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés az intézményegység- és tagintézmény-vezetők bevonásával; az alkalmazotti munkakörre benyújtott pályázatok elbírálását az intézmény, és tagintézmény-vezető véleményeztetésével végzi; eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; véglegesíti, hitelesíti az intézményi belső szabályzatokat; megküldi a fenntartónak az évenkénti munkatervet és értékelést, gondoskodik az értékelés nyilvánosságra hozataláról; 109

110 dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); rendszeres kapcsolattartás a feladat-ellátási helyek vezetőivel; teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat; ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat, meghívás, bejelentkezés esetén feladat-ellátási helyeken munkaértekezleteken részvétel, fogadóórákat tart. Jog- és feladatkörét esetenként, illetve bizonyos ügyek intézésében átruházhatja a telephely, tagintézmény vezetőjére Intézményvezetői hatáskörök átruházása Az intézményvezető (igazgató) egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházhat át: A képviseleti jogosultság köréből - a tagintézmény, feladat-ellátási helyek szakmai képviseletét a helyi vezetőkre. Szakmai irányítási jogköréből - a tagintézmény, feladat-ellátási helyek vezetőire a nevelésioktatási feladatok helyi ellátásának szervezését, irányítását, ellenőrzését, értékelését. A munkáltatói jogköréből a kiemelt jogkörök kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb intézkedéseket (általános jogkör, közvetlenül gyakorolható jogkör) a tagintézmény-vezetőre). A munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését megbízási szerződéssel külsős szakemberre A tagintézmény-vezető igazgató - feladat- és hatásköre A tagintézmény-vezető szakmai ügyekben képviseli, irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alatt álló egységet. Felelős az egységében folyó pedagógiai munkáért, folyamatban levő pályázatok megvalósításáért, a mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszer helyi szintű működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelem, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésének biztosításáért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésével kapcsolatos 110

111 helyi szintű feladatok végrehajtásáért, az adatkezelési és adatvédelmi szabályok érvényesítéséért, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatokért, a KIR-hez kapcsolódó információszolgáltatásért, a pedagógusazonosítási számmal, iskolában a tanuló azonosító számával és a diákigazolvánnyal kapcsolatos, valamint az igazgatóság által kért adatszolgáltatásért, a helyi szintű tanügy-igazgatási munkáért, valamint a rá vonatkozó jogszabályok szerint a vezetőhöz utalt feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, az intézmény más szervezeti egységeinek vezetőivel együttműködve és mellérendeltségi viszonyban végzik. Dönt a működéssel kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek egyeztetése nem tartozik az intézmény igazgatóságához, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az egység más közösségének hatáskörébe. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyeztetik. Feladata különösen: a helyi nevelőtestület véleményének kikérésével javaslattétel az tagintézményvezetőhelyettes, a kollegák, gyermekek jogviszonyával, azok változásával kapcsolatos jelzések, javaslatok továbbítása az igazgatóságra, a meghozott intézkedések végrehajtásának támogatása, az igazolatlan mulasztással kapcsolatos intézkedések megtétele. helyi szinten a munkaköri leírások előkészítése, a helyi tantárgyfelosztás, órarend elkészítése, jóváhagyása, a helyettesítések megszervezése, nyilvántartása, a helyi nevelőtestület, vezetése, nevelő- és oktatómunka irányítása, a feladat-ellátási helyen munkát ellátó technikai dolgozók munkájának felügyelete, a helyi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján a tagintézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására javaslattétel, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való együttműködés, általános iskolában a diákönkormányzat működésének segítése, az évi rendes diákközgyűlés megszervezése (beszámolás az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról); a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a statisztikai jelentések, KIR-adatszolgáltatás, iskolai tankönyvterjesztési feladatok irányítása, alkalmazottak szabadságolási tervének elkészítése, továbbítása az igazgatóságra Vezetői feladatellátás Feladat-ellátási helyenként a napi operatív munka szervezését, ellenőrzését a tagintézményvezető, helyettese és a tagintézmény által megbízott személy/ek látják el. A feladat-ellátási hely felelős vezetője az intézményvezetőt rendszeresen napi szinten szükség esetén, hetente programtervben, havonta igazgatótanács értekezleten - tájékoztatni köteles a feladat-ellátási helyen történtekről. Indokolt esetben, rendkívüli esemény előfordulásakor az intézményvezető azonnali megkeresése szükséges. Az intézmény 111

112 vezetőségi tagjai, illetve az igazgatótanács tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak Vezetői ügyelet Feladat-ellátási helyenként a vezetői feladatok folyamatos ellátása érdekében tanév elején az intézmény vezetői megállapodnak az ügyeleti rendben. Az ügyeletes vezető a meghatározott napon és időben köteles az intézményben tartózkodni. A vezetők intézményben tartózkodásának rendjét, elérhetőségét a feladat-ellátási helyek bejáratának közelében jól látható helyen nyilvánosságra kell hozni. Amennyiben a feladat-ellátási hely vezetője vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni A vezetők helyettesítési rendje Helyettesítendő vezetők: Helyettesítő vezetők: Jogkör, hatáskör: intézményvezetőigazgató /intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető/ igazgató helyettes megbízott* igazgató 1. igazgató helyettes 2. megbízott*tagozatvezető 3. megbízott* munkaközösség vezető 4.intézményvezető helyettes helyettese 1.megbízott* munkaközösség-vezető 2. megbízott intézményvezető-helyettes 3. megbízott intézményvezető-helyettes helyettese 1.teljes munkakörre vonatkozóan 2: a napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedések, döntések meghozatalára 1-3: a napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedések, döntések meghozatalára munkaközösség-vezető munkaközösség megbízott* tagja *= helyettesítéssel megbízott A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, és amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az intézményvezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A helyettesítés alatt történt eseményekről a helyettesítő vezető a legrövidebb időn belül köteles beszámolni a helyettesített vezetőnek. 112

113 Vezető egy hetet meghaladó hiányzását követően a helyettesítő vezető a tanítási időkeret elszámolásakor heti 1 óra jóváírására jogosult. 2 hónapot meghaladó hiányzás esetén az igazgatótanács döntése alapján vezetői megbízás adható a jogszabályoknak megfelelően AZ IGAZGATÓTANÁCS A közös igazgatású közoktatási intézmény feladat-ellátási helyeinek összehangolt munkáját igazgatótanács segíti. Jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Összetételét, működését, feladat- és hatáskörét az igazgatótanács SZMSZ-e rögzíti /ld. igazgatótanács Gimnázium) NEM VEZETŐ MUNKAKÖRBEN DOLGOZÓ ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA, FELADAT- és HATÁSKÖRE A feladat-ellátási helyek alkalmazottai felett kiemelt munkáltatói jogkört a intézményvezető, az általános jogkört az intézményegység-vezető, a szervezeti egység vezetője, a közvetlenül gyakorolható jogkört a közvetlen felettes vezető gyakorolja. Szabadságolásuk nyilvántartása, ütemezése intézményvezető jóváhagyásával - a feladat ellátási helyekről érkező jelentések alapján a székhely intézmény igazgatóságán történik. Feladatukat munkaköri leírásuk alapján végzik Közvetlenül az intézményvezetőhöz tartozó, az intézmény egészére, illetőleg több intézményegységre kiterjedően dolgozó szakemberek Teljes munkakörben és munkaidőben az intézmény egészére kiterjedő feladatokat ellátók: intézményi iskolatitkárok. Napi feladatukat a munkaköri leírásukban és intézményvezetői utasításoknak megfelelően végzik Nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben az intézmény egészére kiterjedően feladatot ellátók: Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Megbízásukat az intézmény, illetve tagintézmény-vezető javaslatára a intézményvezetőtől kapják, mely megbízásuk visszavonásig szól. Feladatuk különösen: az intézményegységekben, tagintézményekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása, tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak, szociális ellátások számbavétele és intézése az iskolában, együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel, havi rendszerességgel fogadóórák tartása, 113

114 az intézmény-vezető, tagintézmény-vezető intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. a intézményvezető, tagintézmény-vezető tájékoztatása, beszámolók készítése Munkaközösség-vezetők/szakmai vezetők Megbízásukat a szakmai munkaközösség kezdeményezésére a intézményvezetőtől és a tagintézmény-vezetőtől kapják, mely az intézményben elfogadott gyakorlat szerint 1 évre szól, többször is meghosszabbítható. Heti két óra kedvezményben (törvényi szabályozás szerint) és munkaközösség-vezetői pótlékban részesülnek. Feladatuk különösen: az intézmény szakmai, módszertani feladatellátásának segítése, a munkaközösség munkájának szervezése, irányítása az elkészített munkaterv alapján, együttműködés az igazgatósággal, más munkaközösségekkel, azok vezetőivel, kapcsolattartás a munkaközösségek tagjai, a helyi vezetés és intézményvezetés között, a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek kezelése; a munkaközösség szakterületét érintő javaslatok kidolgozása; a munkaközösség tagjainak előkészítése az intézmény szakmai munkájának éves terv szerint folyó belső ellenőrzésére; továbbképzési javaslatok megfogalmazása; helyi tanterv, időterv-javaslatok elkészítése; szakmai ellenőrzés végzése: óralátogatások, adminisztráció; pedagógusértékelésben való közreműködés, tanév végén írásban beszámolót készítenek, amit az intézményvezetőhöz, ill. a tagintézmény-vezetőhöz továbbítanak. Fenti munkaköröket betöltő kollegák az egyes intézményegységet, tagintézményt érintő tevékenységéről a helyi vezetők tájékoztatást kérhetnek Pedagógusok Feladataikat az intézmény nevelési-pedagógiai programja és az annak részét képező iskolai helyi tanterv alapján látják el. Külön megbízásaik: vezető, osztályfőnök, diákönkormányzatot segítő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, munkaközösség-vezető, minőségügyi vezető, minőségügyi csoport tagja Az intézményegységek, tagintézmények iskolatitkárainak feladata Minden olyan ügy felelősségteljes és önálló intézése, amelyet munkaköri leírás vagy felettesük ügykörükbe utal. Felelősek a munkakörükbe tartozó tevékenységekért, a vezetők által megszabott feladatok határidőn belüli érdemi elintézéséért, végrehajtásáért, amelyről kötelesek feletteseiknek beszámolni. Ismerniük kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a munkavégzéshez szükséges. 114

115 45.4 MUNKAVÉGZÉS VÁLTOZÓ FELADAT-ELLÁTÁSI HELYEN A változó feladat-ellátási helyen történő munkavégzés - az intézménnyel jogviszonyban álló bármely alkalmazottra vonatkozóan intézményvezető utasítására, a munkavállaló tájékoztatását követően, a feladat-ellátási helyek között munkaerő-átcsoportosítással is történhet. Tartós ilyen jellegű munkabeosztás esetén a feladat-ellátási helyek az alkalmazott kinevezésében is rögzítésre kerülnek. Alkalmi változó feladat-ellátási hely szerinti munkavégzést az intézmény-vezető, tagintézmény vezetővel történt egyeztetést követően az intézményvezető rendelhet el. 46 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE 46.1 Intézményi közösség Az intézményi, alkalmazotti közösséget az általános iskola, a gimnázium, a gyerekek, tanulók és a szülők alkotják. Az intézményi közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik Intézményi alkalmazotti közösség Tagjai: Az alkalmazottak közösségét az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok valamint az intézményi belső szabályozók rögzítik. Jogköre: Véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet alkalmazotti értekezleten gyakorol. Működése:Évente egyszer a tanév indításakor a intézményvezető tájékoztatást ad az alkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Össze kell hívni az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, valamint akkor is, ha azt az igazgatótanács valamely kérdés megtárgyalására elhatározza, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Döntési jogkörei: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása; - az alkalmazotti közösség képviseletében eljáró személy kiválasztása; - a házirend, SZMSZ elfogadása. Kapcsolattartása: Az alkalmazottak közvetlenül, vagy közvetlen felettesük révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási hely vezetésével. 115

116 46.3 Intézményi nevelőtestület Nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő, valamint az intézmény munkáját segítő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nyugdíj mellett foglalkoztatott alkalmazott. A nevelőtestületi értekezleten az óraadók tanácskozási joggal vesznek részt. Döntési jogkörébe tartozik: az intézmény alapdokumentumainak /SZMSZ, NPP, házirend/, képzési és beiskolázási terv módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása; az intézmény éves munka- és feladattervének elfogadása; az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szempontjainak kialakítása, az értékelés rendjének meghatározása, a teljes körű intézményi önértékelés periódusainak, módszereinek elfogadása, a minőségirányítási program végrehajtása évenkénti értékelésének elfogadása. Véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha az intézmény működését érintő bármely azonnal meg nem válaszolható kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény vezetője köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az intézmény-vezető, tagintézmény-vezető gondoskodnak. Működése: A feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy döntésére a közoktatási törvényben meghatározott kivétellel meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Évente egyszer, a tanítási év indításakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a nevelőtestület egyharmada írásban kéri az intézményvezetőtől. Akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatos rendkívüli értekezlet határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról az értekezlet titkos szavazással határoz. A döntésben érintett személy a szavazásban nem vesz részt. Az értekezlet működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg. Kapcsolattartása: A nevelőtestület tagjai közvetlenül, vagy közvetlen felettesük révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási hely vezetésével. 116

117 46.4 Intézmény, tagintézmény nevelői közössége Tagja az intézményegység, illetve a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. Döntési jogköre: az intézményi nevelési-pedagógiai program részét képező helyi nevelési-pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadása, Az intézményegység, tagintézmény helyi működéséhez kapcsolódó belső szabályzat és módosításának véleményezése, éves munkatervének elkészítése, átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend véleményezése, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapításában a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével, a tankönyvtámogatás felhasználásának módja a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, intézményvezetői, tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a feladat-ellátási hely működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, a tagintézmény-vezető helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a felvételi követelmények meghatározásánál, a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésénél, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezlet időpontjában. Átruházott jogkörök és gyakorlóik: helyi vezetésre átruházott jogkör: - pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - az éves munkatervhez munkatervi javaslatok összeállítása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, 117

118 - határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a tankönyvtámogatás szétosztása elveinek és összegszerűségének meghatározása. munkaközösségre átruházott jogkör: - taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a megrendelés után a felhasználás felelőssége - a tantárgyfelosztás elkészítéséhez javaslattétel, - szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése, A nevelőtestületet az átruházott jogkör gyakorlásáról a munkaközösségek vezetői tájékoztatják. Feladattal megbízott szaktanárokra átruházott jogkör: - tartós tankönyvekre, tanulók által kölcsönözhető könyvekre javaslattétel,. Diáktanácsra átruházott jogkör - osztályközösségek értékelése (tanulmányi munka, magatartás, szorgalom), - - a létrehozott elvek alapján javaslattétel tanulók jutalmazására, - - a tanulói házirend módosítására, vagy újraírására javaslattétel. A nevelőtestület elé a tervezetet az igazgató vagy a diáktanácsot patronáló nevelő terjeszti, melynek során beszámol az átruházott jogkör gyakorlásáról. Fegyelmi bizottságra átruházott jogkör: - a tanulók elleni fegyelmi eljárás során a nevelőtestület képviselet, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. A nevelőtestületet a feladat-ellátási hely vezetője - az igazgató - tájékoztatja. A nevelői közösségek működése: Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha az intézményegység nevelőtestületének 25 %-a kéri, illetve ha az intézményvezető vagy az igazgatótanács ezt indokoltnak tartja. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással hozza. A személyi kérdésekben a jelen levők kérésére titkos szavazással is dönthet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézményegységek nevelői közösségei egymással meghívás révén vagy tájékoztatás útján tartanak kapcsolatot. Kapcsolattartás, értekezletek: tanévnyitó, félévi és évzáró értekezlet, nevelési értekezlet, tanévenként minimum 1 alkalommal munkaértekezlet. A nevelőtestület tagjai közvetlenül, vagy közvetlen felettesük révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási hely vezetésével Intézményegység, tagintézmény alkalmazotti közössége Tagjai: a nevelőtestület, az iskolatitkár, a technikai munkakörben dolgozók. Véleményt nyilvánít a feladat-ellátási hely vezetőjének megbízása előtt. Elfogadja az iskola minőségirányítási programját, teljesítését évente értékeli. Működésére a 7.3 pontban leírtak vonatkoznak. Kapcsolattartása: A nevelőtestület tagjai közvetlenül, vagy közvetlen felettesük révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási hely vezetésével. 118

119 46.6 A nevelőtestületek fegyelmi bizottsága Feladata: a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és döntéshozatal. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézményvezető akadályoztatása esetén a székhely tagintézmény vezetője, a feladat-ellátási hely vezetője, a feladat-ellátási hely helyettese, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Változó tagjai a tanuló osztályfőnöke és két pedagógus, akik a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítják. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, a feladat-ellátási hely vezetője köteles a fegyelmi tárgyaláson készült jegyzőkönyvet intézményvezetőhöz eljuttatni Szakmai munkaközösségek A munkaközösség-vezetők/ szakmai vezetők feladat-ellátási helyenként a vezető által megbízott feladatok ellátása mellett intézményi szinten évente meghatározott szakmai területeket fognak át. Például:két tannyelvű német, nemzetiségi német, idegen nyelv /angol/ oktatás; gyermek- és ifjúságvédelem; testnevelés, sport; kompetencia alapú nevelés-oktatás; napközi, tanulószoba; tanulmányi versenyek, mérések; művészetoktatás; óvoda-iskola átmenet; 1-4, 5-8,. évfolyam szakmai munkája, SNI tanulók integrált oktatása stb. A munkaközösség-vezetők éves megbízásáról a tanévenként a feladat-ellátási helyek nevelőtestületének kezdeményezésére, vezetőinek javaslatára, megbízást az intézményvezető ad, a munkaköri leírásokat az igazgatók készítik el. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A feladat-ellátási helyek nevelőtestületének tagjai a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézmény vezetője bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény szakmai munkaközösségei összehangolják munkájukat, kidolgozzák együttműködésük, kapcsolattartásuk rendjét. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. gondoskodnak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről; döntenek működési rendjükről, programjukról, döntenek a belső továbbképzések programjáról; döntenek az iskolai tanulmányi versenyek programjáról; javaslatot tesznek eszközfejlesztésre, tankönyvhasználatra; 119

120 munkaközösség-vezetőt választanak. Feladataik az adott szakmai területen belül: az intézményi nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, a pedagógusok szakmai segítésével kapcsolatos lehetőségek kidolgozása, megvalósítása; országos és helyi mérések eredményeinek elemzése, feladatok meghatározása; tanulmányi versenyek szervezése; egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez Munkaközösségek közötti együttműködés, kapcsolattartásuk rendje: A munkaközösségek vezetői tanév elején a munkaterveket egymással egyeztetve készítik el, tanév közben félévente minimum egy alkalommal munkamegbeszélést tartanak A munkaközösségek tájékoztatják egymást munkatervükről, programjaikról. Ha szakmailag indokolt, a munkaközösségek tagjai részt vesznek egymás programjain. A munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, szakmai segítségnyújtás az azt igénylő pedagógusok számára, javaslattétel képzéseken való részvételre, a nevelési-pedagógiai programban, helyi tantervben rögzítettek betartásának nyomon követése Minőségfejlesztési csoport Az intézmény minőségfejlesztési csoportjának vezetője és tagjai felelősek a belső ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok szervezéséért, megoldásának, végrehajtásának követéséért, a partneri mérések bonyolításáért, fejlesztési tervekkel kapcsolatos javaslattételért, a külső értékelés előkészítéséért. Működésének rendjéről, üléseinek gyakoriságáról a csoport SZMSZ-ében rögzítetteknek megfelelően maga dönt. A tagokat az érintett egységek választják. A minőségügyi csoport az alkalmazottakkal az alkalmazotti értekezleteken, a nevelőtestületi értekezleteken, feladat-ellátási helyenként a munkaértekezleteken tart kapcsolatot. A tagok munkájukat a munkaköri leírásukban rögzítetteknek megfelelően a heti 32 óra keretében végzik Alkalmi feladatokra alakult szakmai munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására szakmai munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatótanács döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatótanács hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 120

121 46.10 Érdekvédelmi szervezetek Az intézmény nagyobb részének érdekeit képviseli a Pedagógusok Szakszervezete intézményi csoportjainak vezetője. Jogosítványát törvény biztosítja. A PSZ az intézményvezetővel, helyettesével, tagintézmény vezetőjével közvetlenül is kapcsolatban állnak, időközönként megbeszéléseket tartanak A szülői szervezet Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében feladat-ellátási helyenként egy-egy szülői szervezet működik. A szülői szervezet kötelessége segítséget nyújtani a gyermekek, szülők jogainak érvényesítésében. A következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes, gazdasági felelős. Kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök az osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézményvezetőhöz, vagy a feladat-ellátási hely vezetőségéhez. Tagintézményben legmagasabb szintű döntéshozó szerve a tagintézményi szülői szervezet választmánya. Elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Vezetősége, valamint a szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek minimum ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Választmányát az intézményvezetőnek tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Döntési, véleményezési, egyetértési jogai: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja működési rendjét, az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti munkatervét, képviseli a szülőket, gyerekeket, tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - a szülő a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, az oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetettek köre, a szülő joga hogy saját vagy gyermeke ügyében igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot, a szülői szervezet véleményezi a munkatervet, a nevelési-pedagógiai programot, házirendet, munkatervet, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyerekekkel, tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyerekekkel, tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ügyében, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének szükség szerinti támogatásában. A szülői szervezetek a választott vezetők révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási helyek vezetőivel, nevelőtestületeivel. 121

122 46.12 A tanulók közösségei Az osztályközösség A közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt e feladattal az igazgató bízza meg. Tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja: 3. évfolyamtól 2 fő küldött az iskolai diákönkormányzatba Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére; a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményi szinten és feladat-ellátási helyen is diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzatot feladat-ellátási helyenként 200 tanulóig 2; 200 tanuló felett 4 fő képviseli. Jogosítványait a diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület véleményeztetésével az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt az iskolai diákönkormányzat javaslata alapján a helyi nevelőtestület véleményeztetésével a feladat-ellátási hely vezetője bízza meg. Általános iskolai tagintézményben diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézményvezetőnek vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, az összehívásáért az igazgató felelős. Működéséhez szükséges feltételek biztosításáért az igazgató felelős. A patronáló nevelő révén tart kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási hely vezetőjével, a nevelőtestületekkel Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása Az intézményvezetés, igazgatótanács és a nevelőtestületek A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető támogatásával a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: igazgatótanács ülései, iskolavezetőségek ülései, értekezletek, megbeszélések. E fórumok időpontját az intézményi munkaterv határozza meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról a feladat-ellátási helyek hirdetőtábláján, elektronikus úton, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés és az igazgatótanács tagjai kötelesek: tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetés, az igazgatótanács felé. 122

123 A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban; egyénileg vagy vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a vezetőkkel, az igazgatótanáccsal és az iskolaszékkel Pedagógusok közösségei tanulók közösségei közötti kapcsolattartás A tanulók osztályközösségei és a pedagógusok közösségei közötti legfontosabb kapcsolattartók az osztályfőnökök. A diákönkormányzatok és a pedagógusok közösségei közötti kapcsolattartást a diákönkormányzatokat segítő felnőttek biztosítják A nevelők és a tanulók kapcsolattartása Az intézmény egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető vagy megbízottja a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, a feladat-ellátási helyek vezetői, az igazgatók az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta minimum egyszer, iskolai gyermekközösséget hirdetéseken minimum havonta egyszer, hirdetőtáblán, faliújságon, elektronikus úton keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon és folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőihez, osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető - a szülői szervezet vezetőségét évente minimum 1 alkalommal, - aktuálisan írásbeli tájékoztatón keresztül, a feladat-ellátási hely vezetője - a szülői szervezet vezetőségét évente minimum 1 alkalommal, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként minimum 2 alkalommal, - elhelyezett hirdető táblán keresztül, - időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül. A szülők számára a gyermekek, tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, 123

124 a szülői értekezletek, a nevelők fogadóórái, a nyílt tanítási napok, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját a feladat-ellátási hely munkaterve tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőhöz, a feladat ellátási hely vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, a feladatellátási hely nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, a feladatellátási hely vezetőjével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az intézmény nevelési-pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről a feladat-ellátási hely igazgatójától, helyettesétől, az intézményi munkatervben évenként meghatározott vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást A szülők tájékoztatásának formái A szülők/gondviselők tájékoztatása tanév elején a programokról feladat-ellátási helyenként a kronológia közzétételével történik. A programokról, azok változásáról, elmaradásáról minden indokolt esetben írásban kell a szülőt tájékoztatni: tanuló felvétele, délutáni napközi elmaradása, felügyeletei igény kérése, szakkörök indítása stb. A tanuló érdemjegyeit, magatartására, szorgalmára vonatkozó értékeléseket az osztálynaplóba (E-naplóba), valamint a tájékoztató füzetbe / ellenőrzőbe / értékelő lapra dátummal és kézjeggyel - ellátva az első évfolyamon a tanítók, a fölsőbb évfolyamokon a tanulók jegyzik be, a szaktanárok aláírják. A szülők láttamozását az osztályfőnökök ellenőrzik. A gyerekek, tanulók fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról rendszeresen tájékoztatják a nevelők a szülőket. A nevelési év során előre meghatározott időpontokban szülői értekezletek, a szülői értekezletek hónapjait kivéve fogadóórák vannak. A tanév során az 1. és a 8. évfolyamot kivéve minimum két szülői értekezlet; első évfolyamon plusz egy - a beíratást követően az osztályokba sorolás miatt; nyolcadik évfolyamon a pályaválasztás miatt szerveznek a feladat-ellátási helyek. Abban az esetben, ha az osztályfőnök indokoltnak tartja, vagy a szülők kérik, rendkívüli szülői értekezletet kell tartani. A fogadóórán a szülő és a pedagógus négyszemközt beszélnek a gyermek előmeneteléről, a szülők megtekinthetik a dolgozatokat, az osztálynaplót. Indokolt esetben személyes beszélgetéseket kezdeményeznek a kollegák, fogadják az azt igénylő szülőket. Az éves kronológiában megjelölt időpontokban a nyílt napokon a szülők foglalkozásokat, tanórákat látogathatnak. 124

125 Indokolt esetben a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák rendezése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együtt tesz családlátogatást az osztályfőnök. Minden tanításon kívüli iskolai programjainkon szívesen látjuk a szülőket. 47 VESZÉLYEZTETETT TANULÓK Fokozott együttműködés szükséges, ha a gyermek, tanuló veszélyeztetettsége fennáll. Amennyiben az intézményben dolgozók a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudják megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítség kérhető: - a gyermekjóléti szolgálattól, illetve - az MEE oktatásügyi közvetítői szolgálattól, vagy - más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. 48 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézményvezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervezetekkel: Igény és lehetőség esetén más oktatási intézményekkel szakmai együttműködés keretében részt veszünk korszerű pedagógiai-módszertani programok megvalósításában. Szükség esetén referencia intézményekkel szakmai kapcsolatot alakítunk ki jó gyakorlatok átvétele, átadása érdekében. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 49 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 49.1 Általános használati rend Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A gyermekek a létesítményeket, helyiségeket csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézményvezető adhat felmentést. Az intézmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületekből elvinni csak a feladatellátási hely vezetőjének engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A tanulók a könyvtárban, tornateremben, tanuszodában, az irodákban, a számítógépes és egyéb szaktantermekben kizárólag tanári felügyelettel tartózkodhatnak. 125

126 A szaktantermekért és az azokhoz tartozó szertárakért; a tornateremért, az illetékes szaktanárok,, az iskolai könyvtárért a könyvtáros; az osztálytermekért az osztályfőnökök és az ott tanítók, az irodákért az azokban dolgozók, a bérelt helyiségekért a bérlők a felelősek. Az irodák rendjéért, az ott levő értékekért az ott dolgozók; a tornaterem, valamint az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények és szertárak rendjéért, az ott levő berendezésekért, eszközökért, továbbá a szaktantermekben és a szertárakban levő értékekért a helyiségekben foglalkozást vezetők, illetve a helyiségek leltáraiért felelősséget vállalók a felelősek. A szertárból eszközöket kiadni illetve azt mások rendelkezésére bocsátani csak a munkaközösség-vezetővel vagy a szaktanárral való egyeztetés után lehet. A délutáni, napközis foglalkozásokon a szertárt nem lehet igénybe venni. A szertárért minden pedagógus felelősséggel tartozik, aki azt használja. Az iskolai DSE edzések, foglalkozások, versenyek elsőbbséget élveznek egyéb iskolán kívüli edzésekkel, foglalkozásokkal szemben. Indokolt esetben a pedagógus használhatja mobiltelefonját a tanítási órákon. Az intézmények helyiségeit, sportlétesítményeket elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás, bérleti szerződés alapján - át lehet engedni, ha ez a foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján a feladat-ellátási helyek épületei a meghatározott nyitva tartástól eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A létesítmények akkor engedhetők át más használatba, ha azok nem veszélyeztetik a működés rendjét, a sportkörök, a mindennapos testedzés működését. Az alkalmazottak minden, a személyre szóló fogyóeszköz nyilvántartásban átvett eszközökről teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. A szándékos károkozást az okozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles az illetékes igazgatót, ő pedig a szülőt értesíteni. A vezető feladata gondoskodni a kár felméréséről, a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázásáról. Saját tulajdonba /tanuló, alkalmazott/levő értékekért az intézmény anyagi felelősséget nem vállal. Tanóra és foglalkozás alatt sem a tanulók, sem a foglalkozásokat tartók telefont nem használhatnak. Amennyiben a tanuló telefonja zavarja a tanórát, azt a nevelő elveheti, és csak szülőnek adhatja vissza. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményvezető felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 126

127 Az intézményekre vonatkozó általános szabályozások betartása mellett az intézményegységek házirendjükben határozzák meg sajátosságaiknak megfelelően működésük rendjét. /Házirend: 5. sz. függelék// 49.2 Nyitva tartás az intézményekben A feladat-ellátási helyek nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 6 30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb óráig tart. A fenti időponttól való eltérést a feladat-ellátási hely vezetője engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A vezetői ügyeleti beosztásról az intézményvezetőt tájékoztatni kell Nyitva tartás a székhely intézményben Szorgalmi időben a nyitva tartás idején belül a intézményvezetőnek vagy az iskolatitkárnak 7.30tól ig kell az intézményben tartózkodnia. Az ügyeleti beosztásról minden feladat-ellátási helyet, a fenntartót a szorgalmi idő kezdetekor tájékoztatni kell A foglalkozások, tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A napközis foglalkozások időtartama 55 perc. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 15, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Rendkívüli esetben az igazgató minimum 30 perces tanórákat rendelhet el. Tanórákon és foglalkozásokon tilos minden olyan tárgy, eszköz használata, melyet a tanórát vezető nem engedélyez, és az a tanórát zavarná. A pedagógus tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni a feladat-ellátási hely vezetőjének vagy helyettesének, hogy intézkedhessenek helyettesítéséről. Egyéb esetben a pedagógus a feladat-ellátási hely vezetőjétől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a távol maradásra. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, /óravázlatait/, a szükséges nevelői taneszközöket a helyettesítő kollega számára eljuttatni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét az igazgató/k javaslata alapján - a munkaterv rögzíti. Az iskolákban a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és tart. 127

128 Az iskolákban a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén a feladat-ellátási hely vezetője vagy helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak a feladat-ellátási hely vezetője vagy helyettese adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat az utolsó tanítási órát követően a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a gyermekeket érintő adminisztrációs ügyek intézése a székhely intézményben és a feladat-ellátási helyeken az iskolatitkári irodában történik. Szorgalmi időn kívül a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezetővel egyeztetve a feladat-ellátási hely vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a gyermekek, a tanulók, szülők és a nevelők tudomására hozza Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény épületeiben az intézmény dolgozóin és a gyermekeken, tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a feladat-ellátási hely vezetőjétől engedélyt kaptak. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói /portás, takarító, pedagógus, vezető / meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak. Az intézmények épületébe érkező idegenek, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépését a portaszolgálat, vagy az ügyeletes nevelő ellenőrzi. Az intézményekbe érkező külső személyekről a portaszolgálatot teljesítő alkalmazott vagy az ügyeletes nevelő megkérdezi jövetele célját, erről tájékoztatja a vezetőség valamely tagját vagy az iskolatitkárt. A külső személy megvárja a vezetőség, iskolatitkár visszajelzését. A keresett személyhez kísérésről gondoskodni szükséges. Más oktatási intézmények képviselőinek fogadását előzetes egyeztetés előzi meg a kölcsönös elvárások pontosítása, a kollegák fogadásának előkészítése érdekében. Az iskolai csoportok más feladat-ellátási helyre érkezésekor /pl. iskolafogászatra, uszodába stb/ való érkezésekor a kísérő felnőttnek bejelentkezési kötelessége van: iskola - ahonnan érkeztek, osztályuk, létszám, kísérő felnőtt neve. A kísérő nevelő felelősséget vállal a gyerekek felügyeletéért. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, - az intézményünkbe meghívottaknak, a fenntartó, kihívott szerelőknek, egyéb ügyintézőknek, - rendezvény esetén - ekkor megerősített tanulói és nevelői felügyelet biztosított. 128

129 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül a helyi munkatervekben meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét elnevezésének és időpontjának megjelölésével a nevelésipedagógiai program tartalmazza. 50 A TANULÓK FELVÉTELE, MENTESÍTÉSE A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni. A tanulói felvétel eljárását, rendjét az intézmény nevelési-pedagógiai programja részletezi. Az első osztályos tanulók felvételéről a tagintézmény-vezető javaslata alapján az intézményvezető dönt. Felsőbb évfolyamos tanuló felvételénél az egyedi körülmények mérlegelését követően /hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, sajátos nevelési igényű tanuló, tanulólétszámok osztályonként/ az intézményvezető dönt. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az intézményvezető adhat. Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az oktatási minisztérium véleménye alapján az intézményvezető dönt. Specialitásra történő tanév eleji és tanév közbeni felvételről a feladat ellátási hely vezetőjének javaslata alapján az intézményvezető dönt. Idegen nyelv tanulása alóli felmentést szakvélemény alapján, vagy a szaktanár, vagy a szülő kérésére az intézményvezető adhat. Bármely tantárgy értékelése alóli felmentést a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján a tagintézmény vezetője adhat. Az intézményegység/tagintézmény-vezető minden év március 15-ig elkészítik és közzéteszik az intézményvezetővel egyeztetett tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt a kisebbségi önkormányzat, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérése is megtörténik. 51 A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A mindennapos testnevelés programját, tananyagát, követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. A délelőtti tanórák délután sportfoglalkozásokkal, tömegsporttal, a napköziben, iskolaotthonos szabadidős foglalkozásokon, a tanórák és foglalkozások közötti szünetekben játékos sporttevékenységekkel egészülnek ki. 52 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az alábbi foglalkozások helyét és időtartamát a tanév elején az igazgató vagy helyettese rögzíti a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozásokról való kilépést, kijelentkezést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a feladat-ellátási hely vezetőjétől kérheti. 129

130 Napközi, tanulószoba - a napközis, tanulószobai foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátást. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató/ellenőrző füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Diákétkeztetés - igény esetén tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Lehetőség van az étkezések számának megváltoztatására is pl. csak ebéd. vagy ebéd és tízórai. A fenntartó által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban előre, legkésőbb az adott hónap 25. napjáig a díjbeszedőjénél kell befizetni. Hiányzó tanuló étkezési díja szülő számára csak akkor téríthető vissza, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést legkésőbb az előző nap óráig lemondja. Lehetőség van az ebéd éthordóban való elvitelére is. Gyógyulását követően étkezést a gyermek csak akkor kap, ha igényét legkésőbb a visszatérés reggelén 8 óráig bejelenti. Egy hónapot meghaladó díjfizetési elmaradás esetén a szülő írásban felkérést kap a pótbefizetésre. Két hónapot meghaladó tartozás esetén a jegyző értesítése szükséges. Két hónapot meghaladó további be nem fizetett étkezés esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egyeztet az illetékes gyermekvédelmi szolgálattal a gyermek étkeztetését illetően. Kizárás csak jegyzői engedéllyel tehető. Szakkörök - jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején a feladat-ellátási hely vezetőjének javaslatára az intézményvezető dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Jelentkezés esetén, a szakkörön való részvétel egész tanévre szól. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. Önköltséges szakkörök is szervezhetők, amennyiben a szülők írásban vállalják ennek térítését. A befizetés a tan- és térítési szabályzat megfelelő pontjai alapján bonyolítandó. Korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az intézményvezető jóváhagyását követően a korrepetálások rendjét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Egyéni fejlesztések - azon tanulók számára, akiknek azt a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság a szakvéleményben előírja, azon a feladat-ellátási helyen, ahol a tanuló a tanulmányait folytatja, egyéni fejlesztést kell biztosítani. E fejlesztéseket a pedagógiai szakszolgálat vezetőjének irányításával a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok végzik. A hit - és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára kötelező. 130

131 Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Az iskolai diáksportkör illetve sportegyesület foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben és tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A részvételhez az iskolák biztosítják az időjárásnak megfelelően a helyszíneket, a felszerelést. A sportegyesületek és az intézmények együttműködésére tanévenként Együttműködési megállapodást kell kötni, melyért felelősek az egyesületek elnökei és a tagintézmények vezetői, igazgatói. A szerződések egy példányát az igazgatóságra el kell juttatni. A részvétel feltétele: a DSE közgyűlése által megállapított havi tagdíj félévre történő egyösszegű befizetése. A tanulók a tagsági díj befizetésével jogosultak az általuk választott sportcsoportok foglalkozásain részt venni. Versenyek, vetélkedők, bemutatók - a tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az intézményen kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanulóink az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat állapotától függően- nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelés a testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelést tanítók a tanulók munkáját érdemjeggyel minősítik. A testnevelési órák alóli felmentésről az iskolaorvos dönthet, ettől függően vesznek részt tantervi és gyógytestnevelési vagy csak gyógytestnevelési órákon az érintettek. Kirándulások - az iskola nevelői a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy-két alkalommal igény szerint kirándulást szerveznek. A tanulók részvételéhez szülői hozzájárulás írásbeli nyilatkozat szükséges. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, melyről szintén írásban nyilatkoznak. Erdei iskola - a nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Erdei iskolában a tagintézményi szinten meghatározott évfolyam tanulói vesznek részt. A felmerülő költségek pályázati pénzből illetve szülői hozzájárulásból - melyről írásbeli nyilatkozat készül kerülnek kifizetésre. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglakozások - egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 131

132 Iskolai könyvtár - tagintézményenként a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 53 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolással kapcsolatos feladatok elsősorban a nevelőtestület, de valamennyi dolgozó, illetve gyermek, tanuló feladata. A hagyományápolás célja az intézmény, feladat-ellátási hely hírnevének megőrzése, növelése. Feladat-ellátási helyenként a hagyományápolás érvényesül: - jelkép használatával, - gyermekek ünnepi viseletével, - testnevelési felszerelésével, - - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről. Az intézmény névadója, emlékének ápolása (megemlékezések, rendezvények időpontja). Kitüntetések a szülők, a dolgozók és a tanulók körében (intézményi kitüntetés alapítása, a felterjesztés és az odaítélés rendje, az iskolai közvélemény tájékoztatásának módja). Intézményi internetes honlap - felelősök kiválasztásának módja, megjelentetés és üzemeltetés rendje. Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét szoknya vagy nadrág,fehér ing, jelvény. Intézményeinkben az alábbi hagyományos események és ünnepek kerülnek megrendezésre: alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet és ünnepély, kirándulások, október 6., október 23., karácsony, március 15., Halloween, Megemlékezés Holokausztról, Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, farsang, félévi értekezlet, Ki-mit-tud, szülői gála, Nemzetiségi nap, Nemzetiségi hét, Márton nap, egészségnap, környezetvédelmi nap 4. osztályosok tanulmányi versenye, gyermeknap, osztálykirándulások, erdei iskola,, 8. osztályos tanulók búcsúztatása, tanévzáró ünnepély, tanévzáró tantestületi értekezlet, nyári táborozások. 15. A GYERMEKEK, TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE és ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó megállapodást köt az egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: a gyermekorvos rendelését (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), 132

133 a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente minimum 1 alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: kétévente minimum 1 alkalommal, - szemészet: kétévente minimum 1 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését kétévente minimum 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente három alkalommal. A szűrővizsgálatok ideje alatt az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. 16. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az intézmény munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai, tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek, tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset- megelőzési szabályokat betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. 133

134 A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó pedagógus baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető, illetve a feladat-ellátási hely vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén A gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket, tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült gyermeket, tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a gyermek, tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a feladatellátási hely vezetőjének. E feladatok ellátásában a gyermek-, tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket, tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A balesetet, sérülést indokolt eseten az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A gyermek- és tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A súlyos sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. 18. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 134

135 Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a feladat-ellátási hely vezetője a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A feladat-ellátási hely vezetője minden év november 15-ig köteles az osztályfőnökök, valamint a tankönyvfelelős közreműködésével felmérni, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületeket, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot a felmérés eredményéről, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Minden év december 15-ig a magasabb jogszabályok előírásai alapján az intézmény-vezető meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével. A nevelőtestület dönt a tankönyvtámogatás módjáról és erről a feladat-ellátási helyek vezetői írásban értesítik a szülőket. Az intézményvezető kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelését, megküldi a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. Ezzel egyidejűleg az intézményvezető megállapodást köt. a tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az intézményvezető iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A tankönyvrendelés véglegesítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék, a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A feladat-ellátási helyeken gondoskodnak arról, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 135

136 Az iskolának legkésőbb június 10-ig, - a helyben szokásos módon-közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolákban alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az iskolai könyvtárak állományába kerül. 19. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Általános szabályok A feladat-ellátási helyeken a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért az e feladattal megbízott könyvtáros felel, feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ. 1. sz. melléklete. Mellékletek: Tankönyvtári szabályzat Katalógusszerkesztési eljárás A könyvtáros munkaköri leírása A könyvtárhasználat szabályai 20. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az gyermekek, tanulók és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 136

137 a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az adott épületet vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a feladat-ellátási hely vezetőjével, illetve az intézményvezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket azonnal a helyben szokásos módon - értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek részére foglakozást, tanórát tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek, tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet amennyiben van az épületben - nem lehet használni! A foglalkozás, tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek, tanuló az épületben. A gyermek, tanulókat a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, 137

138 a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a felelős vezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója, a gyermekek és tanulók kötelesek betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó- és a bombariadó terv elkészítéséért, a gyermekekkel és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a feladat-ellátási hely vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezető, valamint a feladat-ellátási hely vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden gyermekére, tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet a feladat-ellátási helyek meghatározott helyiségeiben kell elhelyezni. 21. AZ INTÉZMÉNYI BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános belső ellenőrzési szabályok, feladatok: A belső ellenőrzés szabályozása a FEUVE-ban rögzített. Az ellenőrzés, mérés a tanév elején készített terv és ütemezés alapján történik. Alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet - kivéve az óralátogatásokat, melyekről két nappal megelőzően értesíteni kell az érdekelteket A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni; 138

139 az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentést követően figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladata Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető: o ellenőrzési feladataik az intézmény egészére kiterjednek; o ellenőrzik a dolgozók pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartatását; o elkészítik az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítják tanévenként az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorolnak a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett, 139

140 o folyamatosan ellenőrzik az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; a gyermekek és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket. Feladat-ellátási helyek vezetői - igazgatók, igazgató helyettesek: - folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; összeállítják tanévenként a feladat-ellátási helyek éves ellenőrzési tervet; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok érvényesülését, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Tagozatvezetők, szakmai vezetők, munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai közösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező intézményi, illetve a feladat-ellátási helyekre lebontott munkaterv és belső ellenőrzési terv határozza meg. Az intézményi belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető, a feladat-ellátási helyek belső ellenőrzési terv elkészítéséért a feladat-ellátási hely vezetője a felelős. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. 22. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 140

141 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a célja, hogy szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok: a pedagógusok munkafegyelme, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a gyermek-nevelő kapcsolat, a gyermek, tanuló személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala: o előzetes felkészülés, tervezés, o a foglalkozás, a tanítási óra felépítése és szervezése, o alkalmazott módszerek, o a gyerekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozásokon, tanítási órán, o eredményesség, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o az egyéni fejlesztés és a tanítási órák elemzésének szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 25. KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA Az intézmény a hivatalos honlapján bárki számára elérhető módon, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is másolható módon a nevelési-oktatási tevékenységéhez kapcsolódóan a következő adatokat tartja nyilván, mely személyes adatokat, információkat nem tartalmazhat. A lista a tanévenként egyszer legkésőbb szeptember 15-ig felülvizsgálandó. Felelős az intézményvezető. Iskolák tekintetében: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma II. FEJEZET 141

142 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, TAGINTÉZMÉNYEK ELTÉRŐ ALAPFELADATAIBÓL, SAJÁTOSSÁGAIKBÓL ADÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Az ÁLTALÁNOS ISKOLA KIEGÉSZÍTÉSE 1. Azon időszak alatt, amikor nincs ügyelet a portán, a tornaterem, a tornaterem felöli bejáraton keresztül közelíthető meg. A tornaterem a hét minden napján ig tart nyitva. Porta ügyelet ig van, ezt követően a használók tornaterem felőli bejáratot használják. A terem bérléséről szerződés, a bejárati ajtót nyitó kulcs átvételéről elismervény készül. 3. A fölső tagozaton az utolsó tanórát tartó nevelő lekíséri a gyerekeket az öltözőbe, ott felügyel a rendre. Alsó tagozaton a tantárgymegosztásos rendszer miatt a munkaidőben levő nevelő kíséri a gyerekeket az öltözőbe, illetve az ebédlőbe. 4. A helyiségeket - legkésőbb a napi takarítás befejezése után - a területért felelős takarítónak zárnia kell. Egyéb rendelkezések a helyiségek zárásával kapcsolatban: -az osztálytermeket, ha az osztály azt elhagyja a hetesek, -a szaktantermeket, szertárakat a foglalkozások befejezése után a szaktanárok, -az irodákat az azokban dolgozó személyek, -a karbantartók műhelyét a karbantartók, -a bérelt helyiségeket a szerződők kötelesek használat után zárni. Délutáni programokhoz /szakkörök, hittan, sportkörök stb/ a portáról akkor vehető át kulcs, ha a résztvevők együtt vannak. Intézményünk helyiségeinek kulcsát kivéve az átvételi elismervény ellenében átvetteket elzárva a portán kell őrizni. A kulcsok hosszabb időszakra történő odaadásáról az igazgató, vagy az illetékes tagintézmény vezető dönt, a kulcsok átadását adminisztrálja, az átadó illetve az átvevő aláírásával hitelesíti. A napi alkalomszerű, rövid ideig tartó kulcsátvétel a portán vagy az igazgatói irodában történik, a portás köteles a pontos dátumot, időpontot is adminisztrálva az átvételt és az átadást aláíratni. A kulcsokat átvevők az aláírást követően teljes felelősséget vállalnak. 5. Tanévenként egy a legkiemelkedőbb eredményt elérő - tanulónkat az iskola névadójáról elnevezett díjjal /emlékplakett, vándorserleg, pénzjutalom/ ismerjük el. 1. SZ. FÜGGELÉK 142

143 53.1 AZ INTÉZMÉNYEEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG Tagintézmény - Általános Iskola Tagozat: 1-8 évfolyamos speciális tagozat (helye: Ált Iskola) 143

144 2. SZ. FÜGGELÉK 53.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETÉSI, IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA Magasabb vezetők VEZETŐI FUNKCIÓ FELADAT-ELLÁTÁSI HELYENKÉNT KÖTELEZŐ ÓRA/HÉT intézményvezetőigazgató igazgató helyettesek 2FŐ), intézményvezető helyettesek (2FŐ) /IGAZGATÓ HELYETTESEK/ SZÉKHELY INTÉZMÉNY 1 FŐ 2 Általános Iskola 1 fő Gimnázium 2 fő Kollégium 1 fő 4 Nem magasabb vezetők INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES helyettese /IGAZGATÓ HELYETTES helyettese/ MUNKAKÖZÖZÖSSÉG VEZETŐK/ SZAKMAI VEZETŐK Általános Iskola - 1 FŐ 6 MUNKAKÖZÖZÖSSÉG VEZETŐK/ SZAKMAI VEZETŐK: Általános Iskola 3 fő Speciális Tagozat 1 fő Gimnázium 10 fő 144

145 145

146 AZ INTÉZMÉNY IGAZGATÓTANÁCSÁNAK 53.3 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 3. SZ. FÜGGELÉK ld. Gimnázium SZMSZ 146

147 4. SZ. FÜGGELÉK 53.4 Bombariadó esetén szükséges teendők.a fenyegetést vevő dolgozó feladata A bombával való fenyegetés közlését vevő dolgozó tanúsítson nyugodt magatartást. Minél hosszabb ideig beszéltetni a telefonálót, miközben egy másik telefonvonalon értesíteni a rendőrséget! Igyekezzen minél több információt megtudni a bejelentőről. A telefont a beszélgetés megszakadása esetén nem visszatenni! - milyen nemű és életkorú? - milyen magatartásra, lelkiállapotra lehet következtetni? - hol van elhelyezve a bomba? - mikor robban? - milyen fajta? - hogyan kívánja működésbe hozni? - ki helyezte el, és miért? - milyen magatartásra, háttérzajokra lehet következtetni? Abban az esetben, ha a bombával való fenyegetés telefonon érkezik, az üzenetet vevő - miközben telefonál - egy papírra felírja bombariadó és azt átnyújtja az irodában tartózkodónak. Az üzenetet vevő azonnal értesíti az iskola igazgatóját, vagy valamelyik helyettesét. A feladat-ellátási hely vezetőjének, helyettesének (abban az esetben, ha tanórán vannak, vagy nem tartózkodnak az irodában) az üzenetet vevőnek az intézkedései: - Azonnal értesíti telefonon a rendőrséget ( vagy 107.) - Gondoskodik az épület azonnali kiürítéséről. E célra felhasználja a hangosbemondót. Felhívja a figyelmet, hogy az egyéni felszerelését (táska, tornazsák, ruházat,) minden tanuló vigye magával. - A kivonulás rendje megegyezik a Tűzriadó esetén alkalmazandó útvonallal. - Az épületből kivonuló tanulók - az órát tartó nevelő vezetésével a feladat-ellátási hely vezetőjének további intézkedéséig a salakpályán várakoznak. - Gondoskodik arról, hogy a rendőrség megérkezéséig az iskola minden kijáratát felnőtt őrzi, az épületbe csak a rendőrség engedélyével lehet bárkinek is belépni. További intézkedések: Bombariadó esetén akkor kell tanítási szünetet elrendelni, ha a gyerekeknek, pedagógusoknak 90 percnél több időt kell szabadban tölteni. Az így elmaradt tanítási órák pótlásáról az igazgató egyik szombat munkanappá nyilvánításával gondoskodik. 147

148 A kérdőívet a telefonfenyegetés után egy órán belül ki kell töltenie az üzenetet vevőnek Felteendő kérdések: A telefonáló hangja 1. Mikor robban a bomba?... nyugodt... izgatott 2. Hol van a bomba jelenleg?... lassú... reszelős 3. Milyen a bomba (hogy néz ki)... mérges dadogó hebegő 4. Milyen fajta bomba?... gyors... mély 5. Mi kell ahhoz, hogy robbanjon?... izgatott... pösze, sejpítő 6. Ön helyezte el a bombát?... lágy... nyers, metsző 7. Miért?... hangos...torokköszörülő... nevetős...szuszogó... kiabálós...rekedtes... normális...elmásított... jól érthető...akcentusos... elmosódó...ismerős Válaszok a kérdésekre: HA A HANG ISMERŐS, AKKOR KIÉRE HASONLÍT?

149 A telefonbeszélgetés jegyzőkönyve: A fenyegetés pontos szövege: Telefonból hallatszó háttérzajok, zörejek. utcai zajok, gépzaj, gyárzaj állathangok nincs háttérzaj statikus zaj vonalzaj zenei hangok helyi, távolsági vonalzaj lakás zaj irodagép zaj gépjármű zaj egyéb zaj nyelvezet: iskolázott közönséges zavaros irracionális ocsmány A beszéd üzenetrögzítőn rögzített A telefonáló neme:... Kora:... A hívás ideje:... nap...óra...perc A hívás időtartama:... A szám, amelyet hívtak:... Dátum:...év... hó...nap Észrevételek: Vezetőnek jelentve: igen, nem Vezető neve:... Rendőrségnek jelentve:...év,... hó... nap,...óra... perc Vette:

150 SZ. FÜGGELÉK