í r o (t a I o ni. 7 7

Átírás

1 3«í r o (t a I o ni. A bécsi cs. k ir, fö ld ta n i in tézet \77o-iki évkönyvének I ll- ik (J u liu s, A ugu sztus, Sejtem ben ) füzetében m egjelent értekezések : I. R evision der tertiären Land und Süssw asser V e r steinerungen des nördlichen Böhm ens von Dr. O skar B oettger. Á b rákkal. II. B eiträ g e zur K entn iss der stratigraphischen V e r hältnisse der marinen Stufe des W iener B eckens von D. Stur. III. D ie Fauna der Congerien Schichten von R admanest. Von Th. Fuchs. Á b rákkal. V I. D ie geologischen V erhältnisse des östl. T h eiles der Europäischen Türkei von Prof. D. Ferd. H ochstetter. (Színezett földtani térképpel és átm etszetekkel.) Ezen értekezések közül Fuchs T ivad ar m uukálata új adatokat nyújt hazánk C ongeria kép letének ism ertetéséhez, a jelzett kövületek a Bánátban Lúgos m ellett R adnanest h ely ség közelében, igen n a g y m ennyiségben és k i tűnő jó m egtartási állapotban jönnek e lő ; ezen leihelyről Fuchs 51 fajt határozott m eg, m elyek közül 37 újnak bizonyult. Igen leltünő h o gy a C ongeria kép let faunája a különféle lelh elyekröl an n yira különbözik egym ástól, s m ajdnem minden vidék új fajokat mutat fel, m ig a Sarm at képletben m ely elterjedésére nézve szoros összefüggésben van a C ongeria képlettel, a legtávolab b lelh elyeken előjövő fajok egym ással tökéletesen m egegyezn ek. A R adm anesten talált és m eghatározott uj fajok k ö vetkezők : 3 Planorbis, 1 Lim naea, 2 V alvata, 1 B ithynia, 4 Pleurocera, 4 P yrgula, 5 Neritina, 1 M elanopsis, 1 x Cardium, 2 Unió, 3 Congeria. A z iki évkönyv IV. (Október, November, Decem ber havi) fü zetén ek tartalm a : I. G eologisch e Ü bersichtskarte der österreichischungarischen M onarchie. B latt V II. ungarisches Tiefland. V on Franz R itter von Hauer. II. G eologischer D urchschnitt durch Süd-A frica. Von K a rl L udw ig Griesbach.

2 39 ü l. Ü ber die E rzlagerstätten von Schn eeberg unweit S terzin g in Tirol. V on Constantin Freiherrn von Beust. rv. O ber den. Dim orphism us in der G eologie der E rzlagerstätten. V on Constantin F reih ern v. B eust. V - Zwei neue Pseudom orphosen. Von Prof. D. A. E. R e e s. V L D as K oh len becken des Zsily-T hales in Siebenb ergen. Von D r. K a r l Hofmann. (Aus dem ungarischen übersetzt von T h. Fuchs.) YTL B eiträge zur K enntniss fossiler Binnenfaunen, IV e. V die- Fauna der Congerienschichten von T ih any d K i x U a Von T h. F u ch s. ob D r. M- N eum ayr (Erste F olge.) b et B eslm ac nächst T e rg o ve in e. V o n K a r l R itte r v. H auer. N : -u- dem nordöstlichen S e r ifo «Dr. E m il H etze. A hhmmyi és subáéi C ongeria rétegek Faunája feltü- tg fg jf rik a radmanesti Fannával, itt is majdnem apró fajok különösen G asteropodák jönnek e l ő ; Fachs T üudttói 42, K ú p ró l 30 különböző fajt határozott cg. ezek közül ismét több faj újnak bizonyult, és pedig : Tdhmar<m 1 Lym naeus. 1 Planorbis, 2. B ithynia, 1 Lito- V'aErata. 1 -Melanopsis, 2 M elánia, 1 Pleurocera, D reisenom ia összesen 17 faj. Kúpon 1 V al- 2 lt»laz»3psi>. 1 P leu rocera. 1 Cardium, 1 C ongeria 1 Számla in U n g a m, von P r o f. D r. Umger. D en k sch riften der ka is. A kadem ie B d. X X X Tab. 1 V. A magyar földtani társulat D r. O váry Endre tisztelt tagtársunk szives közrem űködése folytán, a szántói R h yolith - tnfiokban előjövő növény lenyom atokból e g y nagyobb gyűjtem ény birtokába jutott, m ellyeknek m eghatározását az elm últ évben m eghalt U n ger Ferencz tanár szives vo lt Erre- vonatkozó m unkálata a bécsi akadém ia k i i ív.-. : vaiban jelent m eg m ellyet miután hazánk harmadkon flórájának viszonyait felderíti, röviden m egösmert-rtn: k --g esn ek tartottam. A H e g y a lja kizáró lag a harm adkor eruptiv k ő zetei, jelesen T rach yt és T rach ytp o rp h ir, valam int az ezekkel összefüggésben lévő T ra ch y t és Rhiolithtuffokból van a lk o tv a ; ezen kőzetek g ya k ra n a viz színe alatt

3 4o történt kitörés nyom ait m utatják, szerves zárván yokat tartalm aznak, és ig y a kitörési korszak m eghatározására biztos adatokat szolgáltatnak. A R h yolith tu ff m elyben a szántói növénylenyom a tok előjönnek igen palás szerkezetű ; vékony a lig e g y vonalnyi vastagságú lem ezkék fekszenek egym áson, m elyek között a növénym aradványok igen jó m egtartási állapotban találtatnak, a kőzet rendesen igen szép fehér szinü, m elyen a barnaszinü szenes növénym aradványok a le g kisebb részletekig igen világosan kivehetők. Valam int a T rach yt úgy a R hyolithtuffokból számos lelhelyről ism erünk növénylenyom atokat és habár a R h y olithtuff fiatalabbkori képződm ény mint a Trachyttuff, az ezekben előjövő növénym aradványok egym ással annyira m egegyezn ek, miszerint egész biztossággal lehet állítani, h o g y m indkettőnek flórája ugyanazon je le g g e l bir, m ajdnem ugyanazon korszakban tem ettetett el, s a harm adkor Cerithm m (Suess tanár szerint Sarm át emelet) képletének korát jellem zi. Dr. U nger Ferencz a szántói növény lenyom atokból következő fajokat határozott m eg, azokat részletesen leirta s részben lera jzo lta: P h ragm ites U ngeri Stur. oeningensis. A Braun *Sm ilax hyperborea. U ng. n. sp. P inus K otschyana. U ng. A lnus K efersteini. U ng. Carpinus Grandis. U ng. Quercus deuterogona. U ng.,, Nimrodis. U ng. gigantum. Ett. Zelkova U ngeri. K o v. Ulm us plurinervia. U ng. Celtis trachytica. Ett. *Morus sycaminos. U n g n.sp. F icu s tiliaefolia. H eer. grandifolia. U ng. n. sp. Populus latior rotundata. Heer. Populus insularis. K o v. Cinnamomum Rossm ässleri Heer. E leagn us acum inata W eb, J B an ksia helvetica Heer. *Embothrium Szántoinum U ng. n. sp. Androm eda tristis Ung. Vaccinium myrsinaefolium Heer. *Sterculia H antkeni U ng. n. sp. Sterculia tenuinervis H eer. T ilia vindobonensis Stur. A cer tilobatum Heer. Trachiticum K ov. Sapiudus U ngeri Ett. erdőbényensis K o v. Evonym us Szantoinus U ng. Rham nus oeningensis Heer. pseudulaternus U ng. n. sp. Juglans acuminata A. Braun R h u s H erthae U ng. *A m yris Zanthoxyloides U ng. n. sp.

4 4i *Zanthoxylon pannonicum U n g. n. sp. P telea m acroptera K o v. M yrtas D ian ae H eer. R obinia R e g e li H eer. Podcgoninm K norrii H eer. Sap őora europaea U ng. A tó h c k éj jafok, összesen 8. G leditschia allem anica H eer celtica U ng. Cassia rotunda U ng. B erenices U ng., Phaseolithes U ng. Caesalpinia delta U ng. W. B.. út.r K em ntniss der C hón chilien Fauna des Vícenir-G eh rg es. I. A btheu ung die oberen Sch ich-. Gom berto. Lavorda, und mkmd. Bmmd X X X. der W issenschaften : Faunája igen nagy7 változacsig á k és k a g y ló k n a g y m ennyiségben d &. ezek m ellett K o ralio k és Echinóderm ák. A között a vastagh éjú fajok, Hemicardium, Chama. i áin, Spondylus, O streák és m ások vannak túlsúlyba». A G asteröpodák közöl vastaghéjú és szépen diszitett % w l w., Cassis, X aticellák különösen pedig Cerithium ok é s Trochoidok a kisebbek k ö z ü l: M arginella Rissoina, R isso a. B u lla stb. II- A L avorda rétegek Faunája, ez az előbbivel elentétben n a g y egyform aságot m u ta t; nehány b ivalva faj ig e» n a g y m ennyiségben jön elő jelesen Psam m obia H ol- Uarmyst. S o r - Pmnopaea angusta X y st és Pholadom ya Pmscki Goid/. ITT- A sangonini B asalttuff Faunája ném ileg ellentéte az előbbinek, a Lavorda rétegben kiválóan a bivalvok ebben a G asteropodák uralkodnk, jelesen : Fusus, Pleurotoma. M urex, Tritonium, V oluta, Conus, A n cillaria : a Gom berto régekben uralkodó K o ralio k, Echinóderm ák, továbbá a vastaghéjú k a g y ló k, valam int a Cerithium ok, Trochoidok itten egészen elenyésznek. S ;erző azon nézetben van, h o gy ezen rétegek habár ^ be-.r.tk talált Fauna egym ástól nagyon kü lön bözik, ranazon korszakban s csak különböző viszonyok között -A p edtek le, és az egész réteg com plex szerinte az O ligon vagy a felső Eocän képlethez tartozik (mely elnevezés Fuchs szerint helyesebbnek mutatkozik.) Ezen rétegöszletből összsen 221 fajt sorol elő m elyek közül 132 faj m ás helyről is ism eretes a többi ezen lelh ely n ek tulajdona. W, B.

5 42 W. B D ie C honchylien F a un a der E ocänbildungen von K a linovka in Gouvernem ent Cherson im südlichen R u sslan d Th. F u chs. A szerző ajándéka. Ezen a Sz. pétervári A kad ém ia kiadván yaiban m egjelent m unkában összesen 42 faj k a g y ló van leírva és lerajzo lva; a Fauna összebasonlitásából kitűnik h o g y ezen rétegek m egegyezn ek a kressenbergi, biaritzi, és a V icenti priabonai eocän réteg ek k el, W. B. D ie L a n d u n d Süssw asser-c honchylien der Vorw elt. V on F rid o lin Sandberger. W iesbaden CT IV. K reid els Verla g Szerző ezen m unkában m elynek első füzete m ár m egjelent, az édes és féligsósvizi k a g y ló k leirását és leszárm aztatását kezdi m eg, a le g ré g ib b időktől kezdve a je le n k o rig ; a paläozoi korszakbul csak nehány U j-s kócziában az ottani kőszén képletben előjövő szárazföldi c sig á k tartoznak ide, a többi k a g y ló k m elyek eddig az édes víziekhez szám itattak, közelebbi v izsg á la t után ten gerü k n ek bizonyultak ; hasonló eredm ényre jutott a T ria sk ép let állítólag o s édes és félig sósvizi csig á ira nézve is ; csak a mélyeb b Liasrétegekben találni valódi édesvízi k a g yló k a t m elyek a barna de m ég inkább a fehér Jurában mindinkább szaporodnak. V erh. d. k. G. R. A. Nr. 9. IV B. Term észettudom ányi K özlöny kiad ja a k. m. term é szettudom ányi társulat. III. kötet X X I füzet. A jelen füzet L e n g y e l B éla és P etrovits G yu la titkárok szerkesztése m ellett következő tartalommal' jelent m eg : A gyerm ekn yelvről. Ponori T h ew rew k E m iltől. A z egyetem i oktatás lényeges kellékeiről. Than K á ro lytó l. A p ró b b közlem ények. Á lla tta n. A protisták országa. U j állat. A Szivacsok az állattani rendszerben. Á sván y és N övénytan. V u lkán i tünem ények statistikája ben. A z első csehországi gyém ánt. N övénytan. A z A ilanthus fák. T ársulati ü gyek. A B á n y á sza ti és K o h á sza ti la p o h lí m elyeket P éch A n ta l pénzügym iszteri osztálytanácsos 1868-ban m eginditott. és három éven keresztül a legn agyobb buzgalom m al

6 43 szerkesztett, f. évi Január i-je óta Selm eczbányán jelennek meg K e rp e íy A n ta l akad : tanár szerkesztése m e lle tt; az első szám tartalm a következő : A bánya és kohóm unkások gyarm atosítása, rajzokkal. A kéntartalm ú vasérczek előkészítése és olvasztása, rajzokk a l M agasság i m érésekre szolgáló A neroid-barom eter, rajzo k k al A telluros savnak szinitése szőllőczukorral. Guilemin rézfinom itó eljárása. K ü lön félék. Lapszem le. K önyvism ertetés. A M_ T- A kadém ián ak múlt évi O któber hó 17-én K ( O t i l f i i a n D r. S zabó József r. t. értekezett JI- i^ycsaportjában u kepletek legk iseb b cso- A z ed d igi nyom ozások annak szerkezetét csak áta- H fcee áhapieoiták m eg. a mennyire azt t. i. az edd ig dívott mafcradmgmisxsok m egengedték. E gészen ezen a módon to lin a k a iw a k viszonyait visszaadva a bécsi birodalm i földt a i in é z e t térképén, m ely 1866-ban jelen t m eg. K é t évvel k é rfb b e n én szerkesztettem e g y térképet, m elyben e g y Am Abol Trackytot Labradorittal s e g y A northittrachytot k ü lönböztettem m eg, kim utatván, h o gy m ely leih elyek rő l való k az általam vizsgált kőzetek. E z csak a kezdet volt, a m ely feltételezte, h o g y ily módon minden eg yes kúpnak a kőzete vizsgáltassák m eg azon m ikrodiagnostikai eszköz ö k k é. m elyeket a z ásvány- és kőzettan az utolsó években bódrtnp m eg. t. L a finom csiszolatok górcsői tanulm ányozása é s m ásrészt lángelem zési kísérletek alkalm azásával. A M átra tanulm ányozását ezen szempontból azóta folytatva, je le n le g m ár v a g y */.-ével kész v a g yo k, s hiszem, h p gy az e g y e s kőzetek quantitativ szerepléséről ism eretem b efejez ért a n n y ib ó l: h o g y kimutathatom, h ogy m ely T rachyt v a g y általában vulkáni kőzetfaj az uralkodó s m elyik s m ily sorban alárendelt. E g y ik e ezen utóbbiaknak a csak e g y ponton feltóduló Bazalt I.örinczi falu határában, hol egyszersm ind a le g első vulkáni kőzettel találkozunk, ha H atvantól, tehát a m ag yar alföldből éjszaknak a M átra m agaslatai felé indulunk. Ez y rekete igen aprón kristályos kőzet, m ely n a g y ban kétféle alakulást mutat, a domb tetején táblás s oszlopos, s aláb b töm eges, s a helyszínén az újabb ásások által a határ e kettő között látható. E legyrészei Földpát, A u g it s M agnetit. A tá b lá k síkján, de néha a fekete

7 44 kőzeten, világos zöldes fehéres erek húzódnak keresztül, a m elyek részben F öld p át, részben Quarz s részben v a lam i vasóxyd u lh yd rosilikát k everék e. E z utóbbi kettő utólagosan jött oda, m ig benn a fekete kőzetben nem mutatkoznak. Ezen bazalt-küllem ű kőzet nem m aga képezi azon h egyet, hanem e g y m ásik eruptiv kőzettel együtt, s ez e g y T r a c h y t, m elyben O ligoklas s A u g it a fő e le g y részek. Ezen T ra ch yt az öregebb, s a fiatalabb B azalt által többféle m ódosulást szenvedett. Á talán os színe v i lágos veres. V á lad ék a táblás. H asználják ép ítésre, s a b ányát vereskőbányának nevezi a nép, m ig a B azaltét h e g y e sh e g y i v a g y feketekőbánya. E zt útcsinálásra hordjá k el törecsekben. A z utolsó évek b en annyira neki estek, h o g y ha íg y m egy, az egész oszlopos válad éku B a zaltot k ev és évtized alatt el fo gtá k hordani. A B aza lt földpátja A northit, az tehát nem egyéb b mint az anorthit-augitos kőzet, m it én e g y előbb i a lk a lommal M átraitnak neveztem, bazaltos kiképződésben. M íg keletre a Tárná v é g e t vét ezen M átraitnak, ny-ugotra az a Z agyván keresztül tart m essze be, nem csak eg é sz N ógrádon keresztül, hanem bejön P estm eg yéb e, e l hatol a D unáig, sőt biztosan kim utattam ínár a visegrád i hegycsoportban is, hol azonban nem az uralkodó mint a M átrában, hanem- alárendelt. Ú g y hiszem, h o g y több a nógrádi s pestm egyei B azaltokból ugyanazon anorthitau gitos kőzetn ek fo g találtatni, m int a L őrinczi falu m ellett a m ulatóh egyi, m elyet a h e ly színén vizsgáln i s itthon tanulm ányozni tüzetesebben v o lt alkalm am. (A M. T. A k a d. Értesítője sz.) D ie F ora m in iferen des S ep ta rien thon es von P ietzp u h l. E. v. S ch lich t. B erlin ; Szerző ezen a K özép -O ligocan korszakhoz tsrtozó a g y a g b ó l 556 különböző alakot ism ertet m eg m elyek 38 táblán a term észet után van n ak lerajzolva, s lehető tö k é letesen k ép v iselik ezen képződm ény Foram iniferait. A z osztályozásnál D O rbigni rendszerét követte, az e g yes alakokat azonban nem hasonlította össze a már edd ig ism ert és leirt fajokk al, s a netaláni uj fajok elnevezését fü ggőb en h agyta.