NEMZETKÖZI JOG NEMZETKÖZI JOG ~: A jogrendszernek az a speciális ága, mely a nk jogalanyok egymás közötti kapcsolatát (jogviszonyát) szabályozza.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKÖZI JOG NEMZETKÖZI JOG ~: A jogrendszernek az a speciális ága, mely a nk jogalanyok egymás közötti kapcsolatát (jogviszonyát) szabályozza."

Átírás

1 NEMZETKÖZI JOG NEMZETKÖZI JOG ~: A jogrendszernek az a speciális ága, mely a nk jogalanyok egymás közötti kapcsolatát (jogviszonyát) szabályozza. Államonként 1 jogrendszer ezen belül jogág jogszabály jogi normák Jogi kultúrák típusai: - kontinentális/szárazföldi/francia pl. a laikusokat a népi ülnökök képviselik; Mo. - angolszász pl. a laikusokat az esküdtszék képviseli; Anglia - iszlám Nk jog alanya: 1. az állam ( ez a legfontosabb, mivel a nk jog 98%-ban az áll-ról ill. szerződéseikről szól ) 2. nk szervezetek 3. egyén 1. az állam : a.) eredeti: - egy adott állam, létrejöttétől/megalakulásától automatikusan a nk jog része, pl. az egykori szomszédos államok széthullása után keletkező utódállamok - csatlakozik nk szervezetekhez, - az állam által felruházott személy nk szerződéseket írhat alá. b.) teljes: - mint nk jogalany bármely nk szerződés részesévé válhat. 2. nemzetközi szervezetek: a.) származékos: - akkor válik a nk jog alanyává, ha felruházza önmagát a nk jogalanyisággal. Alapokmány: - szerepel benne, hogy az adott nk szervezet hol, milyen céllal, kinek a közreműködésével jött létre. - az ebben foglaltak szerint építik fel kapcsolataikat, úgy működnek együtt más nk szervezetekkel vagy állammal. b.) részleges: - adott nk szervezetnek van profilja. pl. Labdarugó Szövetség 3. az egyén: - Jogalanyisága vitatott. Nk jog alanya csak az emberi jogok ügyében, peres ügyek elbírálásában lehet. pl. Alkotmány 12.fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) deklarált jogokkal, szerződésekkel van összhangban; 1966 nők védelme, rabszolgaság eltörlése, gyermek kereskedelem tiltása. Hatályos nk szerződésekkel kerül hatályba. - Az egyén jogainak sérelme esetén bírósághoz fordulhat: Mo: 1. fok ( ha elutasítják) 2. fok ( ha elutasítják ) per újrafelvételi kérelem ( ha elutasítják ) AB Nk szint: Emberi Jogok Európai Bírósága. Ide csak akkor fordulhat, ha minden hazai jogorvoslatot végigjárt. Megvizsgálják az iratokat Perbehívó az egyén, perbehívott az állam. Nk jog forrásai: 1) eredeti jogforrások: a. nk szerződés b. nk szokásjog c. nk jog alapelvei c1. az államok szuverenitásának és egyenlőségének elve c2. erőszak tilalma c3. a beavatkozás tilalma c4. a viták békés rendezésének a kötelezettsége 2) származékos jogforrások: a. nk bíróságok határozatai b. nk szervezetek határozatai c. nk udvariassági szabályok 1

2 Nk szerződés: a legfontosabb jogforrás Szokásjogi alapok is lehetnek rendezési alapok Nk jog alapelvei: Szuverenitás főhatalom gyakorlása: a) belső szuverenitás: - az állam területén belül a hatalom valamennyi ága (tv hozás, végrehajtás, ellenőrzés) az övé - az állam határozza meg, hogy milyen játékszabályokkal élhetnek a természetes és a jogi személyek (pl. drogfogyasztás). - a magyar BTK szerint felel állampolgárságától függetlenül az a személy, aki Mo-on bcs.-t követ el - magyar jogszabályok érvényesek, a magyar felségjel alatt közlekedő hajón vagy repülőgépen elkövetett bcs.-ek esetén b) külső szuverenitás: - az állam külső befolyástól mentesen döntheti el, kivel, milyen szinten folytat külkapcsolatokat. - nem lehet beleléptetni nk szervezetbe, nk szerződés aláírására kötelezni. Az államok egyenlősége: - az ENSZ közgyűlés évente egyszer ülésezik ( ENSZ-nek jelenleg 192 tagja van ) - minden tagállam 1-1 szavazattal rendelkezik és max. 5 fős delegátussal vehet részt. - népek önrendelkezési joga - jóhiszeműség Az erőszak tilalma: ~ = a háború indításának tilalma! 1919: Népszövetség Alapokmányban írnak az igazságos és az igazságtalan háborúról. 1928: Briand Kellog paktum USA-Fr. kétoldalú nk szerződése, melyben rögzítették az erőszak tilalmát. Generálisan mondják ki a háború indításának tilalmát, szankciókat fogalmaztak meg okt 24: ENSZ. 51 állam, [Mo dec óta, évi 1. tv. a kihirdetése] ENSZ Alapokmány 2. cikk 4. pontja kimondja az erőszak tilalmát, tartózkodni kell az erőszakkal való fenyegetéstől is. Pl: az állam által kifejtett erőszakos cselekménynek minősül és ezért tiltott: - az egyik állam katonai seregével bevonul a másik államba [denelláció: teljesen elfoglalja, annektálás: részben megszállja], - az egyik állam katonai eszközökkel egy másik állam területéről, vagy a nyílt vizekről indulva bombáz vagy átlő, - nem egy állam területén, hanem a nk területen [légtér, nk vizeken] haladó vízi v. légi jármű ellen indít fegyveres támadást, - A állam megtámadja C államot, miközben B állam légterén vonul át, - A állam katonái C állam területén legitim cselekvéseket követnek el, de a B állam területén lettek kiképezve. szükségesség arányosság időbeliség (kell-e a megtorlás? ha igen, milyen legyen a megtorlás aránya? mikor kerüljön erre sor?) Kollektív önvédelem. pl: NATO. Izland ugyan tag, de nincs is katonája. 1975: Helsinki, EBEÉ USA+Kanada+30 eu-i állam (?) 3 kosár -ban tárgyalták a témákat 1) ENSZ Alapokmány 2. cikk 4.pont (erőszak tilalma) újra kimondják a háború indításának tilalmát. 2) Emberi jogi kérdésekkel foglalkozik biztosítani kell a nk szerződések által biztosított jogokat. 3) Az államoknak törekedniük kell arra, hogy együttműködésük során béke, fejlődés, haladás Beavatkozás tilalma: ENSZ alapokmány 2. cikk 3.pontja: Tilos az egyik állam kormányának a másik állam kormányát pol és/vagy gazdasági eszközökkel arra kényszeríteni, hogy valami olyat tegyen /ne tegyen /vagy eltűrjön, amit nem akar. 2

3 Tilos az egyik állam belső ügyeibe való beavatkozás a másik állam kormánya által. Viták békés rendezése: - Alaphelyzet: konfliktusokat békésen kell rendezni! Módozatai: (a) tárgyalás (b) jószolgálat (c) közvetítés (d) nk vizsgálóbizottság (e) nk egyeztető bizottság (f) választott nk bíróság ad hoc bíróság (g) állandó nk bíróság a) tárgyalás: - két kijelölt delegáció kijelölt helyen, tárgyaló asztal mellett ismerteti álláspontját. - előnye: információ áttétel nélkül, egyenesben jut el egyik (állam) tól a másik (állam)-ig. - hátránya: a tárgyaló delegáció tagjait ugyan kötik a dipl / protokoll előírások, de indulatos szavak mégiscsak elhangzanak, ez visszavetheti a tárgyalás folyamatát. Az álláspont még rosszabb is lehet, mint kezdetkor. b) jószolgálat: - harmadik államhoz (pártatlan) tartozó személy tevékenykedik, ki nemzetközileg elismert diplomata, vagy politikus. - feltétel: mindkét érintett országnak el kell fogadnia a közvetítését. - addig tart, míg le nem ülteti őket a tárgyalóasztalhoz. c) közvetítés: - a jószolgálatot tevő ember részt vesz a tárgyalásokon és vezeti azokat. Meghatározza a napirendi pontokat, szót ad vagy elvesz, elfojtja az indulatokat. d) nk vizsgálóbizottság: - elvégzi a tényfeltárásokat és konkrét megoldási javaslatot tesz. f) választott nk bíróság ad hoc bíróság: - csak erre az egy ügyre hozzák létre - a két vitázó megállapodik, hogy mi az eljárási mód. - előre nyilatkoznak, hogy elfogadják e bíróság döntéseit csak 1 fokozat van, nincs fellebbezés. - mindig páratlan, 1 fő elnök, szakértőket is bevonhatnak, ezek lehetnek más államokból is. g) állandó nk bíróság: - ENSZ egyik fő szerve. Székhelye: Hága. - Ezen bíróság elé csak államok mehetnek. - Önkéntesség elve - A felek előre nyilatkoznak, hogy a döntést elfogadják 1 fokozat. Végre is kell hajtani! - Tagjai: 15 bíró. Minden bíró más-más állam polgára, 9 évre választják, Közgyűlésnek és BT-nek kell jóváhagyni a személyét. Rotáció: 3 évenként 5-5 fő cserélődik. Léc magasra helyezve : több nyelv ismerete, jogtudós, elmélet/gyakorlat. Más kereső foglalkozást nem űzhetnek, kivétel: szerzői jogvédelem alá eső tevékenység. 1 fő elnök, 1 fő alelnök. Van főtitkára is,aki nem bíró. Ha az érintett országnak, akkor éppen nincs tagja a bírók között, ad hoc delegálhat egyet (ő az un. ad hoc bíró ). Tárgyalásonként nincs ott valamennyi bíró, 9 fő jelenléte szükséges/tárgyalás. Nemzetközi bíróságok határozatai: ajánlás jellegűek. Nk udvariassági szabályok: a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rögzíti, hogy a küldő ország kinevezendő diplomatáját megbízólevéllel látja el ennek mit kell tartalmaznia - a fogadó országnak hogyan kell fogadnia, kinek kell átvennie. Az öltözékre vonatkozó szabályokat már a protokollszabályzat tartalmazza! Belső jog és a Nk jog viszonya: 1) dualista nézet: - a nk jog és a belső jog két különálló test és nincs egymással kapcsolatuk. - a nk jog a belső jog felett áll, erősebb. Érv: a belső jog megalkotásakor figyelembe kell venni a nk jogot, melynek az ország tagja. 3

4 2) monista nézet: - egy jogrendszeren belül található a nk jog és a belső jog. - a belső jog a meghatározó, és ennek van alárendelve a nk jog. Érv: az állam a nk szerződés megkötésekor ügyel arra, hogy az ő (állam) érdeke feltétlenül érvényesüljön. Ha a belső szabály így és így szabályozza, akkor azt kell beleírni. Összességében: teljesen mellérendelt a belső- és a nk jog. A belsőnél figyelembe kell venni a nk jogban/szerződésekben foglaltakat. Nk szerződés megkötésekor figyelembe kell venni a belső jogot! AB ról szóló tv 8 témát sorol fel, 1) a nk jog és a belső jog figyelemmel kísérése. Sőt még a közt. elnöknek is figyelemmel kell kísérnie! NEMZETKÖZI JOGALKOTÁS Nemzetközi szerződés ~: Nk jogalanyok közötti megállapodás, mely írásbeli formát, jogviszonyt hoz létre és jogokat és kötelezettségeket eredményez a felek számára. - a nk szerződésekről szóló hatályos egyezmény az 1969-es Bécsi egyezmény (1982-ben emelték be a Magyar Tvkönyvbe ) - Ha egy ország egy nk szerz részévé válik, ebből minimum két kötelezettsége származik: 1) A nk szerz hivatalos magyar fordítását be kell emelni a jogforrási hierarchiába. 2) Más belső jogforrásokban is meg kell említeni. ~ ek kategorizálása: 1) Tárgya szerint: tudományos, oktatási stb. 2) Aláírók száma szerint: a. kétoldalú (bilaterális) b. többoldalú (multilaterális) - zárt: más államok már nem kapcsolódhatnak hozzá a szerződéskötés után - nyitott: kapcsolódhatnak más államok ~ ek részei: 1) Preambulum bevezetés: A nk szerz céljait fogalmazza meg. 2) Érdemi rész: Részletezi a szerződő feleket érintő jogokat és kötelezettségeket pontokba szedve 3) Záró rendelkezés: Ide kerül, hogy a szerz zárt vagy nyitott, határozott v. határozatlan időtartamú, milyen időközönként történik a szerz áttekintése, ellenőrzése ~ ek elnevezései: 1) Nemzetközi szerződés pol-i tartalmú. pl. Varsói Szerz. 2) Egyezmény szakmai kérdéseket tartalmaz. pl. Jogsegély Egyezmény 3) Megállapodás nem egy adott állam legfelsőbb vezetője, hanem a hierarchiában lejjebb levő személy írja alá 4) Alapokmány v. charta ha egy nk szervezetet létrehoznak, akkor a szervezetbe tömörült tagok vmlyen kérdést közösen akarnak megoldani és ezt írják bele az Alapokmányba 5) Paktum egy újszerű kérdés merül fel a korábbi szabályzathoz képest, amit külön szabályoznak 6) Akta jövőbe mutató, perspektivikus kérdésről rendelkező nk szerz, melyet feltételes módban fogalmaznak meg 7) Jegyzőkönyv a hosszú időre szóló nk szert-t évente áttekintik és ha abban állapodnak meg, hogy nem kell módosítani, akkor ezt foglalják a jk-be, ha módosítani fogják, akkor ezt veszik bele a jk-be 8) Kompromisszum abban állapodnak meg a felek, hogy egy nk bírósághoz fordulnak ~ ek megkötésének legfontosabb elemei: 1) Elkészítik a szerződés szövegét 2) Parafálják azt jelenti, hogy ha a szerződés szövege készen van, már nem változtatnak rajta 3) A szerződés ünnepélyes aláírása pl. osztrák-magyar szerz esetén a magyar nyelvű példányt a fő helyen: a bal oldalon lent a magyarok írják alá, a német nyelvű példányt a fő helyen a németek írják alá. Többoldalú szerz esetén a hivatalos nyelv szerint ABC sorrendbe állítva történik az aláírás. 4) Ratifikálás a szerz megerősítése az Országgyűlés elnöke által Mo-on, azt a szerz utolsó okmányának hátoldalára vezetik rá 4

5 Letéteményes: őrzi a szerződés eredeti okmányát Alapszerződés: Olyan jelentőségű, mint az Alkotmány a belső jogi hierarchiában. Ha további szerz-t kötnek, ezt kell alapul venni, nem lehet tőle eltérni. A nk szerz-eket ajánlatos az ENSZ főtitkárának bejelenteni. Nem kötelező, de célszerű, mert ha később szükség lesz az ENSZ segítségére pl. egy szerz-sel kapcsolatos jogvitában, akkor mondhatja az ENSZ, hogy mivel erről a szerz-ről nem tud, ezért nem is segít. Nk szerz-hez fűződő fenntartás: Többoldalú szerz-nél előfordulhat, hogy az egyik fél a szerz egy adott pontjával nem ért egyet és ezt beleveszik a szerz-be. AZ ÁLLAM ~: tartós uralmi képződmény, amelyet 3 ismérvvel definiálnak: 1) körülhatárolt államterület 2) fennhatósága alá tartozó állam népesség (ez kényszertagságot is jelent egyben) 3) legitim állami erőszak monopóliuma Ismérvek: 1) államhatár által körülhatárolt 2) viszonylag állandó népesség 3) hatalmi ág 4) főhatalmat az állam gyakorolja, ennek módja a jog Ha az egyik hiányzik, nem beszélhetünk államról. Res communis omnium usus területek: Államterületté senki által nem nyilvánítható ter-ek: 1) Déli-sarkvidék 2) Nyílt-tenger - a parttól számítva 200 tengeri mérföldre kezdődik 3) Világűr Állam keletkezésének és megszünésének formái: 1) Eredeti keletkezési mód - A még nem uralt területek benépesítését jelenti, ma már csak elméleti 2) Több állam, vagy államok részeinek összeolvadása ezzel a korábbi önálló államok megszűnnek és egy új keletkezik - pl: NSZK + NDK Németország 3) Az államból vmely terület elszakad és önálló állammá alakul, de a régi állam nem szűnik meg Pl. Jugoszláviából kivált Horváto és Szlovénia 4) Az eredeti állam több részre szakad és ezáltal megszűnik. Pl. Csehszlovákia és SZU felbomlása 5) Debelláció Jogellenes! Az egyik állam fegyveres erőinek felhasználásával elfoglal egy másik államot, azt a maga területéhez csatolja, így az megszűnik külön állam lenni Egy állam keletkezésének folyamata befejezettnek tekinthető, ha a nk jog által megkövetelt kritériumok fennállnak. Ezek: - állandó népesség, államhatárral körbevett meghatározott terület - működő, legitim kormány - képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatot tartson (szuverenitás) Államok és kormányok elismerése: - Írásbeli nyilatkozat arról, hogy az adott államot elismeri egy másik állam. - Jogkövetkezményei: 1) Diplomáciai kapcsolatot létesít az elismerő és az elismert állam között a két állam között rendszeres kétoldalú jogalkotás kezdődhet, nk szerz-eket kötnek 2) Az új állam lakosainak állampolgárságát elismerik 3) Az adott hivatalos pénznemét is elismerik 4) Egyúttal a kormányát is elismerik (akkor kell csak külön elismerni, ha több csoport tekinti magát egy országban kormánynak. Ilyenkor dönteni kell, melyiket tekintik legitimnek.) Államterület: ~ Az a térség, amelyben az állam minden más állam kizárásával főhatalmatat ( impérium ) 5

6 gyakorol. Ez a ter-i főhatalom: 1) teljes az állam ter-én levő javak és természetes személyek alávetettek az állami főhat-nak; ( kivéve: diplomáciai mentességgel rendelkező személyek) és 2) kizárólagos az államterületen idegen államok nem fejthetnek ki semmilyen tev-et a főhat-at gyakorló engedélye nélkül - A terület lehet: 1) szárazföldi 2) légi 3) vízi a folyók, tavak, csatornák és belvizek és a tenger bizonyos részei -Bizonyos tekintetben az állam területéhez tartozónak kell tekinteni a magyar felségjel alatt közlekedő hajókat és repülőgépeket Az államhatár: - Az államterületet veszi körül. - Háromdimenziós kiterjedése van: 1) domborzati, földfelszín 2) légtér: 83 km magasságig (Kármán vonalig) 3)Föld mélye a Föld mértani középpontjáig - Államhatár lehet: 1) természetes: ha folyó v. hegyvonulat képezi 2) mesterséges: minden más határ - Az államok közti határt mindig az államok együttesen jelölik ki, ilyen ért-ben minden határ mesterséges. - Hajózható nk folyó esetén a hajózási meder képezi az államhatárt. Ha híd ível át rajta, akkor ennek mértani középvonala. Asztronómiai határ: vmely hosszúsági v. szélességi kör jelöli ki az államhatárt. Delimitáció: a határvonal megrajzolása a térképen Demarkáció: ténylegesen, a helyszínen jelölik ki a határt műtárgyakkal, táblákkal stb. Államterület megszerzése és elvesztése: 1) Változhat természeti viszony következtében. Pl. ha egy határfolyó megváltoztatja medrét v. sziget keletkezik a parti tengerben. 2) Okkupáció: uratlan terület elfoglalása. Uratlan ter: az a ter, mely nem tartozik egyetlen államhoz sem és nem tekintendő minden állam által szabadon használható ter-nek. 3) Debelláció: egyik állam fegyveres erőinek felhasználásával elfoglalja egy másik állam egész ter-ét, s ott megszünteti az államhat-at, a sajátjához csatolja azt. Jogellenes! 4) Annexió: a megtámadott államnak csak egy részét csatolja el a támadó állam. Jogellenes! 5) Cessió: kétoldalú megegyezést követően egyik állam önként átadja ter-nek egy részét egy másik államnak (a baj, hogy ez inkább kényszerből történik, nem önként) 6) Elbirtoklás: egy állam száz évi birtoklás után szerezheti meg a ter-et. 7) Adás-vétel: pl. az USA 1803-ban megvásárolta Fro-tól Lousiana államot. Ter-i felségjog nk jogi korlátai: 1) Nk jogi szolgalom: Pozitív és negatív változata is létezik: - pozitív: az állam köteles eltűrni, hogy a szomszéd állam az ő ter-én tegyen vmit, pl. vasút átvezetésének joga - negatív: az állam a saját ter-én nem tehet meg vmit, amit egyébként megtehetne, pl. határmenti demilitarizált övezetet kell létrehoznia. 2) Nk közérdek: az állam köteles tűrni, hogy ter-én idegen államok bizonyos jogokat gyakoroljanak. Pl. a parti tengeren (ez 12 tengeri mérföldig tart az adott ország partjától számítva egy tengeri mérföld kb m) idegen államok hajója átmehet, de ott nem állhat meg és folytathat harci tev-et. Az 1958-as nk szerz szól erről. 6

7 3)Nk szomszédjog: az állam úgy köteles ter-én a főhat-at gyakorolni, hogy ezáltal ne sértse a vele szomszédos államok alapvető érdekeit. Pl. egy folyó esetében, mely több államon keresztül folyik nem lehet 50 m-re az államhatártól az összes nagyobb halat kifogó hálót elhelyezni, vagy olyan árvízvédő rdsz-t építeni rá, mely a szomszédos államra zúdítja az árvizet. DIPLOMÁCIAI JOG (TK. XIV. fejezet) - a nk jog egyik legrégebbi intézménye - Erre vonatkozó egyezmények: I évi bécsi egyezmény diplomáciai kapcsolatokról ( kihirdetve: 1965.évi XXII. tvr ) II évi bécsi egyezmény konzuli kapcsolatokról ( kihirdetve: évi XIII. tvr ) a tiszteletbeli konzulról szóló passzusát Mo csak 1990-től fogadja el! I évi bécsi egyezmény - Témái: 1) Diplomáciai képviselet 2) küldő állam 3) fogadó állam 4) diplomáciai testület 5) diplomáciai kiváltságok és mentességek 1) Diplomáciai képviselet: (a) Képviseli a küldő államot. Adott nagykövetség az fogadó állam területén nk jogügylet részesévé válik, a küldő állam nevében jár el és vállalal kötelezettséget. (b) Diplomáciai és konzuli védelem nyújtása. Konzuli védelem ha a küldő állam állampolgára a fogadó ország területén bajba jut, a fogadó ország jogrendje szerint jár el. Diplomáciai védelem ha a küldő államot a fogadó állam területén sérelem éri. Pl a küldő államot valótlanságot tartalmazó sajtótermékekkel, híradásokkal, tudósításokkal stb. kellemetlen helyzetbe hozzák. Ekkor a nagykövet diplomáciai jegyzék átadásával fejezi ki a küldő állam nevében tiltakozását. (c) Kapcsolattartás a fogadó állam hivatalos szerveivel mindig a fogadó állam külügyminisztériumának (KM) közvetítésével történik. KM koordinál a tárgyalás létrehozásában. (d) Minden megengedett módon tájékozódik a fogadó állam viszonyáról. (ez kb a dipl tevékenység legfontosabb része!) Sajtótermékek, stat. jelentések, közlemények stb., mely a fogadó országról ad hiteles információt. Ezt az információt hazaküldik, rendszerezik, feldolgozzák, tárolják és hivatalos látogatások/tárgyalások során ebből készülnek fel. Hírszerzés mindenki csinálja, de mindenki letagadja. Ha lehűlés a 2 állam viszonyában, akkor ezeket az embereket utasítják ki legelőször a fogadó államból. Ennek egy súlyosabb fokozata a mélyen titkos kémkedés. (e) A küldő és a fogadó állam mindent elkövet, hogy kapcsolata jó legyen.. 2) A küldő állam részéről: a diplomáciai képviseletek vezetőinek kinevezése Azt, hogy a küldő ország kit tart alkalmasnak arra, nagykövet legyen, nem a nk jog, hanem az ország belső jogszabálya határozza meg. Mo: 18 < életkor, ffokú isk végzettség, magyar állampolgár, a dipl hivatalos nyelvét (angol) és a fogadó ország nyelvét felsőfokon ismerje., tisztában kell lennie a fogadó ország történelmével és jelenével. Az ogy külügyi bizottsága előtt kell számot adnia mindezekről egy meghallgatás keretén belül. Mindezek felül eü+pszicho alkalmasságon is meg kell felelnie. Azonos képzettség stb esetén a tartós párkapcsolatban élő (házas) jelölt elsőbbséget élvez, mivel az egyedül élő jobban kompromittálható. A KM anyagot állít össze az illetőről, ezt elküldik a fogadó ország KM-nak. 3) A fogadó állam KM egyetértés esetén agrément [fogadó nyilatkozat] állít ki. Ha ezt megtagadja, az illető nem mehet oda nagykövetnek. Az agrément lehetőséget ad a fogadó országnak, hogy egyet nem értését kifejezze. Ez elég ritkán fordul elő (ált akkor, ha a jelölt régebben a fogadó állampolgára volt, de távozása és eredeti állampolgárságáról való lemondása sértően történt disszidált) 7

8 Ha a küldő KM megkapta a fogadó egyetértését, a küldő ország legmagasabb közjogi méltósága írja alá azt a megbízólevelet, melyet majd a fogadó országban át kell nyújtani a szintén legmagasabb közjogi méltóságnak (NBr: II. Erzsébet). KM adja meg az időpontot, ünnepélyes aktus. A fogadó ország személyi igazoló okmányokat ad át. Nagyköveti megbízás megszűnhet: a: államokban rejlő okok miatt: pol elhidegülés, hadiállapot hazarendelik b: a nagykövet személye miatt: b/1:hazarendelik, b/2: határozott ideig nevezték ki, ez lejárt (ált. 4 év) b/3: lemond a pozícióról b/4: elhalálozik b/5: idő előtt visszahívják b/6: a fogadó ország kiutasítja 4) A diplomáciai testület: a) diplomaták. Rangsoruk: képviseletvezető (nagykövet) követtanácsos követségi tanácsos követségi 1. titkár követségi 2. titkár követségi 3. titkár szakattasé segédattasé (nemzetközi szokásjogon alapuló kötelezettségek, melyeket részben saját zsebből fizetik. még a segédattasénak is kiemelten jó fizetése van!) b) adminisztratív és technikai személyzet: tolmácsok rádiótávirászok futárszolgálat hivatalnokok (vízumügyintéző) c)segédszemélyzet: kertész sofőr Ők általában a fogadó állam állampolgáraipolgárai. 5) Diplomáciai kiváltságok és mentességek: - kiváltságok: a követség épületére, a nagykövet hivatalos autójára ki lehet tenni a küldő ország lobogóját, címerét, ill. zászlóját. - mentességek: 3-as tagozódás 1: személyi mentesség 2: közlekedési eszközök mentessége 3: épületek mentessége 1. személyi mentességek: a diplomata és a vele azonos háztartásban élő hozzátartozója csak a saját állama által vonható felelősségre. Más állam joghatósága alól ki van vonva. (Tranzit országokban is!) Amennyiben a házastárs a fogadó ország állampolgára, őrá nem vonatkozik a mentesség. Még bűncselekmény esetén sem érheti korlátozás személyi szabadságában- akár tettenérés esetén sem! Polgári peres eljárásában, büntetőeljárásban még tanúként sem idézhető. ÁFÁT fizetnie kell! Ha a jogsértés ténye bizonyítottá válik, a fogadó állam KM berendeli, tiltakozó jegyzéket adnak neki át, melynek hátoldalán felsorolják, hogy a fogadó országban XY mi ellen követett el, mely a diplomáciai státusszal össze nem egyeztethető. Persona non grata vá nyilvánítják. órán belül (.x 24 óra) el kell hagynia az országot. Ha ennek nem tesz eleget, a határidő lejártakor dipl mentessége megszűnik, de nem visszamenőleg. tehát most sem 8

9 vonható felelősségre azért, amit.. órája elkövetett. Csak az ettől az időponttól kezdődően elkövetett tetteiért vonható a fogadó államban is felelősségre. ez a követlen hozzátartozókra (pl. gyermekére) is igaz. 2. közl eszközök mentessége: Ezeket a fogadó országban átrendszámoznak és ellátnak okmánnyal. (ha lopott diplomata autóban utazik valaki de nincs dipl státusza személynek nincs védelme. Ha azonban a diplomata ül lopott autóban, azt elvehetik tőle, de személyét nem tartóztathatják fel. 3. épületek mentessége: hivatali épület lakás céljára szolgáló épület követségi asylum menedékjog, pol. menekültjog - példa: Mindszenty bíboros, ki évtizedekig élt ot követően az USA nagykövetségén Bp-en. II évi bécsi egyezmény konzuli kapcsolatokról Nagykövetség mellett lehet önálló konzulátus is. Nagykövetség: a fogadóállam teljes területére kiterjed, különleges esetben több ország területére is. Pl. Moszkvában lévő bangladesi nagykövetség Mo-ra is képvisel, mert itt nincs nekik. Konzulátus: 2 oldalú nk szerződés alapján döntik el, hogy helyileg hol lesz. Konzuli kerület: az a területileg sajátos közigazgatási egység, melyre kiterjed: Mo-on xy megyékre. Ott létesítik, ahol a nagy földrajzi távolságok, nagyszámú állampolgári jövés-menés miatt célszerű a nagykövetség mentesítése. A létrehozásról kölcsönös gesztusok alapján döntenek. Konzuli tevékenység: konzuli védelem: a fogadóállam területén bajba jutott állampolgár védelme, haláleset esetén ügyintézés, közjegyzői feladatok: közokirat készítése, hiv okmányokról másolat készítése anyakönyv vezetési jogosítványok: házasság, anyakönyvezés, Tiszteletbeli konzulátus: az 1963-as bécsi egyezség ezen passzusát Mo 1990óta fogadja csak el, azóta kb. 180 tb konzulja van Monak szerte a világon. Ők nem hivatalos diplomaták, szinte nincs is magyar állampolgár. A küldő országhoz érzelmi szálak fűzik (pl. magyar származású), itt tanult, tartózkodási helyén nagy köztiszteletnek örvend. feladata a lobbyzás a magyar érdekekért. LÉGTÉR NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA (TK. XII. fej) 20.szd. közepéig a légtér nem volt része az államterületnek, addig mindenki szabadon használhatta. Azóta: ha a légtér alatti terület államterület, akkor a légtér is az Párizs: a nk jogi alapokat fektette le. Légi járműveket lajstromozni kell. Zászló + azonosító szám. Légi folyosó fogalma megváltozott: ma már repülési útvonalnak hívják! A légtérben tartózkodó légi jármű földi irányítás nélkül nem lehet! 1929 Varsó: árufuvarozásról szól. A polgári légi jármű fedélzetén 4 kategória van: utas, áru (erről szól ez az egyezmény) poggyász, posta 1944 Chicago: átrepülés szabadságáról beszél. Korszerűsíti az 1919-es párizsi egyezséget, nem hivatalosan szabványosítási szerződésnek hívják. - nk légi közlekedésben résztvevő gépek személyzetének mindenkinek ugyanazt kell tudnia. (képzés) - minden gépen azonos okmányoknak kell lennie (pl. utaslista) - rávezető fények rendszere, színe ua. mindenhol, pl. a villogás és a fények színe ugyanaz mindenhol ICAO: nk polgári repülési szervezet (International Civil Aviation Organisation) április 4-én alakult meg Tokió: nk légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről szól. (Nem eltérítés, nem terrorcselekedet, hanem pl. utasok egymás közötti vitás rendezés következtében elhalálozik a megkéselt egyik utas ) Helyszín nemzetközi légi jármű (ennek minősül, indulás előtti belső ajtóbezárástól landolást követő belső ajtókinyitásig), ki a joghatóság? Sorrend: 1: A lajstromozó ország (MALÉV gép esetén Mo, KLM- Hollandia stb.) 2: az az állam, ahol a bűncselekmény miatt kényszerleszállást hajtottak végre 9

10 3: az elkövető állampolgársága szerinti állam. gyakorlat: 1) ahol a kényszerleszállást végrehajtották, az az állam jár el joghatóságként és letartóztatja az elkövetőt és folytatja le a büntető eljárását. 2) ha az elkövető állampolgársága szerinti állam is tagja a tokiói egyezménynek és a fenti állam és közte van kiadatási egyezmény, akkor a letartóztatást követően kérheti a kiadatást, és itt folytatják le a büntető eljárást. Kivétel: megtagadhatják a kiadatást mindezek ellenére, a saját államában halálbüntetés várna rá. 3) nyílt tenger felett haladó légi járművön mindenképpen a lajstromozó országot illeti meg a joghatóság, és a főkapitánynak (hasonlóan a hajókapitányhoz) minden joga meg van ahhoz, hogy az elkövetőt fogva tartsa, személyi szabadságát korlátozza (gúzsbakötés) 4) a joghatóság azt az államot illeti meg, melyik felett haladnak, - ha az elkövető éppen ennek az államnak az állampolgára - ezen állam ellen irányul a bűncselekmény (pl. kémkedtek ellene), [az eltévedést már a chicagói 44es egyezmény szabályozza. Példaként emlegette a Szú légterében lelőtt, és kémkedéssel vádol KAL 007-es járatot.] 1970 Hága: Légi jármű jogellenes hatalomba vétele, eltérítése. Nk szerződés megkötése után az aláírók vállalták, hogy nem lehet büntetlenül járművet eltéríteni. Oka: 60as évek végén divattá vált a kommunista táborból oly módon való menekülés, hogy belföldi/nk légi járatokat nyugatra térítettek. Ott meg elengedték szegény menekülteket. Eljáró joghatóság: 1: lajstromozó állam 2: ahová az eltérített légi jármű leszállt. 3: az elkövető állampolgársága szerinti állam. (magyar BTK ként beemelve a magyar jogrendbe) kiadatás már ennek a témája, mert ez 2 ország 2oldalú megállapodásának kérdése, és ebben a megállapodásban sorolják fel, hogy milyen bűncselekmény elkövetése esetén adják ki/nem adják ki. Mo nem ad ki oda, ahol az elkövetőre tetteiért saját hazájában halálbüntetés várna. Ezért ül magyar börtönben Maga Marinko) 1971 Montreál: terrorcselekményekről szól. Az utasokat+gépet túszul ejtik, személyi szabadságukat korlátozzák. Az elkövetők követéléseiket állami v. társadalmi szervhez intézik (ez fontos!) Az egyezmény nem csak menet közbeni, utasokkal elfoglalt légi járművekre vonatkozik, hanem repüléssel összefüggő objektummal (hangár, légi irányító torony, repülésre előkészített, de még a földön álló repülőgépre) kapcsolatban elkövetett fenti bűncselekményre vonatkozik. Eljáró joghatóság: 1: az az állam, akinek területén elkövették 2: lajstromozó ország 3: az elkövető állampolgársága szerinti állam. TENGERJOG - Alapok már a római jogban fellelhetők - Tenger definíciója: az az összefüggő vízterület, melynek bármely pontjáról a világtenger bármely pontját elérjük. - Egyezmények: Genf, 1958: Hatályos nk szerződések zöme 58ban Genfben született, mert ekkor itt rendeztek egy nk tengerjogi konferenciát. 4 multilaterális egyezményt fogadtak el: - parti tenger és csatlakozó övezet (1963.évi 6.sz. tvr) - nyílt tenger (1963.évi 6.sz. tvr) - tengerek használatának joga, halászati jog ( Mo nem csatlakozott ) - kontinentális talapzat jogi helyzete ( Mo nem csatlakozott ) New York, 1965: egyezmény a tengerrel nem rendelkező államok tranzitjogáról ( tvr) Olyan államok is használhatják békés célokra, kereskedelemre, hajózásra, melyek nem rendelkeznek tengerrel. 10

11 1982 egyezmény: (320 cikk és 9 függelék) ENSZ III. tengerjogi konferenciája Mo 1994-ben ratifikálta - A tenger jogállását tekintve lehet: államterületnek minősülő tenger -,,-nek nem minősülő azaz nyílt tenger kettő közötti átmenet: csatlakozó övezet parti övezet 1. parti tenger: az apályvonaltól számított 12 tengeri mérföld (1 tmérf= 1806m) Keskeny tenger esetén, ahol nem biztosítható a 2 szomszédos országnak a 2x12 tmérf, ott a távolságot felezik A parti tenger alapvonalát a következők szerint állapítják meg: (a) ha a parti állam szárazföldi területe egyenes, akkor ezt összekötik, és onnantól kezdve számítják a 12 tmérf. (b) csipkézett partvonal esetén a legtávolabbi szárazföldi pontokat összekötik és ezen vonaltól kifelé számítják a 12 tmérf. (c) ahol kis szigetek is a vannak a szárazföld előtt, ott a legtávolabbi szigeteket kötik össze. (d) speciális esetben pl. Indonézia, mely szigetekből áll, a c.) módszert alkalmazzák, de a szigetek közötti távolság max 100 mérföld lehet, és a bezárt vízterület és a szárazföld aránya max. 9:1 lehet. Ha ez nem teljesül, akkor minden sziget körül kell a parti tengert megvonni. A szigetek között lévő víz a szigetközi tenger. Az alapvonaltól beljebb eső terület a beltenger/parti tenger A parti tenger a parti állam területe, de más hajók áthaladását is biztosítani kell (ezt az 1958as genfi egyezmény biztosítja) Az áthaladásnak békés célúnak kell lenni, más célra (csempészet) nem használható fel. (a) Tilos a környezet szennyezése az áthaladó hajók részéről (nem ereszthetnek semmi szennyező anyagot a vízbe!) (b) nem lehet a parti állam ellen irányuló cselekedetre sem felhasználni (pl. a parti tengeren fel-alá haladó hajóról a parti állam ellen lázító rádiót üzemeltetni, vagy onnan a pállam rádióját/hírközlési eszközeit megzavarni. (c) hadihajók nem haladhatnak konvojban, csak egyenként, fegyverzetnek alaphelyzetben kell lennie. Repülőgépeket, helikoptereket szállító hajókon szüneteltetni kell a fel/leszállást. Tengeralattjáróknak annyira fel kell jönniük a vízfelszínre, hogy a torony látható legyen. (d) áthaladás közben nem halászhatnak. (e) titkos, a parti állam sérelmére elkövetett hírszerzés is (f) nem lehet közben méréseket, kutatásokat végezni, bármit is kiaknázni. A parti állam kijelölhet 1 sávot, hogy egyáltalán hol lehet áthaladni az ő parti tengerén. Megállás csak rendkívüli esetben: (a) áthaladó hajó vízlévő bajba jutott embert ment ki (b) maga az áthaladó hajó vmilyen meghibásodás miatt kényszerül megállni (c) vis maior (akkora, de akkora vihar, tornádó stb törti ki, hogy nem tudnak továbbhaladni. 2.) csatlakozó övezet: a parti tengertől számított következő 12 tengeri mérföld, mely már nem a parti állam területe, de a nk jog (1958as genfi egyezmény) bizonyos előjogokat ad nekik: a parti állam aknázhatja a ki az itt található természeti kincseket (halászat, kőolaj/fölgáz bányászat) rendészeti jogokat gyakorolhat: pl már itt kiszűrheti és feltartóztathatja azokat a hajókat, igazoltathatja az utasaikat, melyek a parti tenger felé tartanak és az oda való behaladásukat megakadályozhatja. [vám, pénzügy, eü, bevándorlási] 3.) Kizárólagos gazdasági övezet: A csatl övezeten kívüli újabb 176(!) tengeri mérföld. A ~ben lévő természeti kincsek kiaknázásának joga kizárólag a parti államot illeti meg, ha ő nem akarja/tudja ezt elvégezni, másnak még nk szerződéssel sem ruházhatja át! Kivétel a megújulásra képes természeti kincs a hal, ezt 2oldalú egyezménnyel átengedheti másnak**. De ha a meg nem újuló természeti kincset nem tudja/akarja kibányászni pl.a kőolajat, ennek a jogát nem adhatja át bizonyos részesedés fejében másnak. 11

12 - a parti állam jogosult a tengeri áramlásokból és a fölötte fújó szélből energia termelésére - berendezések, mesterséges szigetek létesítésére. - a p.államot illeti meg a kutatás joga, de őt terheli a környeztvédelemmel kapcsolatos felelősség is. Nem minősül államterületnek, fölötte szabadon át lehet repülni, szabadon hajózhatnak rajta, gazdasági tevékenységet csak a parti állam engedélyével végezhetnek. Pl. ** lsd. fenn. A ~végén ( =200 tmf) kezdődik a nyílt tenger. 4.) Nyílt tenger: a tenger minden olyan részét kell érteni amely nem tartozik vmely parti állam területéhez, vagy belvizéhez nem minősül sem csatlakozó övezetnek, sem kizárólagos gazdasági övezetnek. ~minden nemzet számára szabad, ezért egyetlen állam sem tarthat jogosan igényt arra, hogy a annak bármely részét szuverenitása alá vonja. Jogállását tekintve azonos a világűrrel, a déli-sarkividékkel, azaz mindenki által békés célokra szabadon használható egyetlen állam sem minősítheti akár csak 1 részét is saját államterületté. A nyílt tenger szabadsága magában foglalja (a) a hajózás szabadságát, (b) a halászat szabadságát (c) a tenger alatti kábelek és olajvezetékek fektetésének szabadságát (d) nyílt tenger átrepülésének szabadságát. (e) minden államnak joga van a nyílt tengeren hajózni és hajóján saját lobogóját kitűzni. A hajók a nyílt tengeren csak egyetlen állam lobogója alatt haladhatnak! Bajbajutottak segítésének kötelezettsége, kalózkodási tilalom. (tk ) 5.) A kikötők: 3 félék lehetnek: 1. nemzeti kikötő 2. nk kereskedelmi kikötő (ide kötnek ki a kirándulóhajók is!) 3. hadikikötő ad.1. nemzeti kikötő: csak az adott parti állam hajói köthetnek ki. ad.2. nk kereskedelmi kikötő: más állam lobogója alatt közlekedő hajó a parti tenger határán bejelentkezik közli az azonosítóját, célját, ezt visszanyugtázzák, majd addig vár, míg a kikötői révkalauz (pilot) kimegy eléje, felmegy a fedélzetre, mindent ellenőriz, útiokmány, rakomány, személyzet, stb. ha ok, az ő irányításával kiköthetnek. Ha a nk hajó személyzetével bűncselekmény történik, vagy ő követi el, a parti állam területén ő a joghatóság! Még a hajóról is lehozhatják, ha oda menekülne. Ha a hajó felhasználásával követnek el bűncselekményt (csempészet) akár a hajót is elkobozhatják. ad3. hadikikötő: Az itt kikötött hajóra vonatkozó joghatósági jog mindig a hajüó lobogója szerinti államot illeti meg. ~ben általában úgyis csak a saját állam hadihajói kötnek ki, kivételes esetben (protokoláris látogatás) más államé. Ha vis maior miatt valakinek partra is kellene szállnia a hadihajóról (pl. szuper tökéletesen még kórházzal is felszerelt hadihajóról mégis szárazföldre kell vinni egy beteget) akkor is a hadihajó kinn marad és kis hajót bocsátanak vízre és ezzel jönnek be a kikötőbe. Kontinentális talapzat nem kell!! NEMZETKÖZI FOLYÓ (nem kell a TK!!) Tágabb értelemben: ~az a folyó, mely min 2 állam területét érinti. Szűkebb értelemben: ~ az a folyó, mely min 2 állam területét érinti, hajózható és a tengerbe ömlik. Egy adott ország önhatalmúlag nem vonhatja ki a nk jelleg alól, és pl. nem biztosítja a hajózhatóság feltételeit. Ha a folyó egyébként hajózható, köteles azokat a munkálatokat elvégezni, amelyet a többi állam is elvégez a hajózhatóság érdekében. CABOTAGE joga a.) légtér használta (kimaradt azon az órán) 12

13 b.) nk folyó használata ad.a.: belföldi légi közlekedés kizárólagos hasznosításával a területi állam rendelkezik (ez az EU-ban már nem így van. München-Róma-Palermo: Róma és Palermo között már belföldi utasok is utazhatnak) ad.b: az adott államban a belforgalom lebonyolítása csak az adott államot illeti meg. DUNA: nk folyó: Ulm =No) Braila (Ro, Sulinai ág) között. Használatát 2 nk egyezmény szabályozza: 1856: Európai Duna Bizottság (Eu-i nagyhatalmak vettek ebben részt, a Duna-menti kisállamok nem) 1948 óta nem hatályos. 1948: Belgrádi egyezmény (1949.évi XIII.tv emelte a magyar jogrendbe) Duna bizottság, mely a Duna menti államok tagjaiból áll. Tagjai nk jogi személyiségek, diplomáciai oltalommal bírnak. Székhelye: : Galac (Ro) 1953: : Budapest - Koordinációs tevékenységet végző nk szervezet, valamennyi, a Dunával kapcsolatos információ adatbázisaként szolgál. - Ajánlásokat tesz a Duna menti államoknak különféle műszaki fejlesztések elvégzésére pl. folyómeder tisztítás - Egységes vízi KRESZ szabályozást dolgoztak ki. - hidrometeorológiai szolgálatot üzemeltetnek. - hajózási térképeket készítenek. - -,,- kézikönyvet adtak ki. HADIJOG 19.szd. közepéig nem foglalkoztak hadijog kérdésével, attól léteznek az első nk szerződések, melyek a hadviselés szabályaival és a hadifoglyok kérdésével foglalkoznak. 2 fő ága van: 1. Hágai jog (konvenció): hadviselés szabályai 2. Genfi jog (konvenció) : humanitárius kérdéseket szabályoz, hadifoglyokkal és megsérül személyekkel, megszállt területek polgárairól szól. Háború fogalma: - államok fegyveres összeütközése - polgári háború adott állam területén a reguláris fegyveres erők és más fegyveres erők között (pl a fennálló államrend megdöntése érdekében) - magánháború egyének gazdaági érdekének megvédésére (pl. kolumbiai drogbárók hadserege harcol az államhadsereggel a kábítószer miatt) Hadviselők: mindig az államok! Harcosok kombattánsok (?írják??) természetes személyek (emberek) - aki ennek minősül, és a hadijog betartásával öl meg ellenséget, nem minősül gyilkosnak, hanem kitüntetik. - adott hadviselő állam reguláris hadseregébe tartozó személy - partizánok, gerillák esetén a hágai jog csak akkor minősíti harcosnak, ha: az egységben aláfölérendeltség van, a pk személyét elfogadják, parancsait végrehatják, együvé tartozásukat külsőségekkel (egyenruha, ennek hiányában jelvény, karszalag, fejpánt) jelzik, fegyvereiket nyíltan viselik. Hadüzenet: 1. diplomáciai jegyzék átadása a megszólított állam képviselője (dipl) útján, ahol leírják, hogy megtámadják. 2. Ultimátum: itt leírják, hogy eddig és eddig ezt és ezt meg kell tennie, mert különben... casus belli és támadok. 13

14 ~megérkezését követően beáll a hadiállapot. Az persze lehet csak papíron és nem történik köztük semmi (pl. Mo a II.vh során az USA összes szövetségesének hadat üzent, de Costa Ricát mégsem támadtuk meg) Tiltott célpontok: eü intézmény (incl. hadikórház), okt intézmény, kulturális objektum (múzeum), közéleti szobrok, templomok, nukleáris objektum, lakosság alapvtő ellátását (víz, élelmiszererőű, mg terület, lábon álló aratás előtti búzatábla is) mindezek mindaddig, amíg rendeltetésszerűen használják. Tiltott eszközök: ABC (atom/biloógia/vegyi) fegyverek, olyan rakták, melyeket nem lehet irányítani (csak úgy vaktában ellőni olyat, melyről nem tudom hogy pontosan hová fog becsapódni), tompa golyó a kézifegyverben un. dum-dum golyó, mely a testben robban. Harci tevékenység: - álnok-perfid magatartás tilos. Pl mentőautóval robbanóanyagot szállítani. - megtévesztő, cseles magatartás megengedett (hadicsel) - tilos lőni légi balesetet szenvedett v. lelőtt légi járműből ejtőernyővel kiugró katonára lőni mindaddig, amíg a levegőben van, - de nem tilos a légi deszantos katonára már a levegőben lőni, mert ő ellenséges szándékkal ugrott ki a repülőből, hogy lenn harci cselekményeket kövesen el, az ő légijárműve a kiugrást követően rendben tovább halad. - tilos kémkedni. A csapat előtt menő, előreküldött un. felderítő nem minősül ennek. Genfi konvenció (1949): A) Hadifogoly: 1. megsérült, harcra már alkalmatlan 2. semmi baja, csak megadta magát - Hadifogoly táborba kell elhelyezni, itt olyan körülményeket kell nekik biztosítani, mint a saját (fogva tartó) katonáknak - fegyvert, támadásra alk. eszközt nem tarthat magával, személyes tárgyait igen - megkérdezhetik nevét, rangfokozatát, alakulatát, de hadititkot nem kérdezhetnek tőle, - katonai tevékenységgel összefüggésben lévő munkavégzésre nem kötelezhető (nem vihetik lőszergyárba dolgozni) - tiszti rangfokozatú személy munkavégzésre nem kötelezhető, - levelet/csomagot kaphat, küldhet - vallását szabadon gyakorolhatja, de nem fognak a kedvéért templomot építeni! - érdekképviselőt (ált. rangidős tiszt) választhatnak maguk közük, ki képviselheti őket a fogva tartókkal szemben. - ha a fogva tartás alatt bűncselekményt követ el, megöli rabtársát, őrét stb. a fogva tartó állam jogszabályai szerint járnak el, azonban a halálbüntetés végrehajtását 6 hónap alatt nem lehet végrehajtani. Közben kitörhet a béke, stb. - ha hadifogolycserére is kerülne sor, aki pl. jogos büntetését tölti, még kötelezhetik ennek letöltésére, addig nem engedik el. - orvosi kísérleteket nem hajthatnak végre rajtuk. B) Polgári lakosság A megszállók parancsnoka köteles a közigazgatás vezetését átvenni (pl. eü, ivóvíz, alapf oktatás fenntartása, fűtés, világítás) - polgári lakosságot katonai tevékenységgel nem szabad megbízni (nem küldhetik őket harciárok ásásra) - polgári lakosság kötelezhető saját életfenntartásukhoz szükséges tev elvégzésére (pl. élelmiszert tartalmazó konténer/vasúti kocsi kirakása) - tilos a fosztogatás - tilos a bosszúállás (nem tizedelhetik meg a polgári lakosságot, mert.) - tilos a polgári lakosság sérelmére elkövetett egyéb bűncselekmény (nem erőszak) Fegyverszünet: Az a cselekmény, amikor végleges szándékkal befejezik a harci tevékenységet, készülnek a békére. 14

15 Tűzszünet v. fegyvernyugvás: rövid ideig tartó szüneteltetés pl vallási ünnep miatt, vagy sérültek, holttestek eltávolításának idejére, utána folytatják. ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezetének csírája az Atlanti Charta volt, amely először az USA és Nagy- Britannia együttműködésének elveit rögzítette a világháborúra való tekintettel, s melyet Roosevelt és Churchill augusztus 14-én írt alá. A megállapodás tartalmazta a népek önrendelkezése, a szabad kereskedelem, az ált. gazdasági együttműködés, az erőszakmentesség elvét, kilátásba helyezett egy általános biztonsági rendszert ben csatlakozott 26 állam, köztük SZU és Kína, majd június 26-án írták alá az Egyesült Nemzetek Kiáltványát, ebből született meg módosításokkal az ENSZ Alapokmánya, mely az egyes országokban történő ratifikálás után október 24-én lépett életbe. Alapvető célkitűzéseit az Alapokmány tartalmazza, amely nemzetközi jogi érvénnyel rögzíti az államközi kapcsolatok fő szabályait. I. cikkely a nemzetközi béke és biztonság fenntartását nevezi meg a szervezet alapvető céljaként. Államközi kapcsolatokat a következő főbb alapelvekre helyezi: -államok szuverenitása és egyenlősége -nemzetközi viszályok békés rendezése -Erőszakkal való fenyegetésről vagy az erőszak alkalmazásáról való lemondás, viták békés megoldására való törekvés -beavatkozás tilalma (szuverén államok belső ügyeibe az ENSZ sem szólhat bele) -népek önrendelkezési jog Minden tagországnak vállalnia kell, hogy hozzájárul az ENSZ tevékenységéhez, tartózkodik az olyan állam megsegítésétől, amely megszegi az ENSZ alapelveit. Alapelvek közé tartozik még az emberi jogok tiszteletben tartásának és érvényesítésének az elve, külön egységokmányba lett foglalva. ENSZ 6 fő szerve, székhelye New York: -Közgyűlés, demokrácia alapja, minden tagország képviselőjének szavazata egynek számít, többségi döntéssel hoz határozatot. Bármilyen kérdést megtárgyalhat, dönt a szervezet főbb szerveinek összetételéről, ellenőrzi az ENSZ költségvetését. Felülvizsgálj a Biztonsági Tanács és más szervek munkáját. -Biztonsági Tanács, 15 tag, fő felelősséget viseli a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Kötelező erejű határozatot hozhat a tagállamokra nézve. Állandó tagjai a nagyhatalmak: USA, Oroszország, Nagy- Britannia, Franciaország, Kína. Békefenntartó erői vannak, nemzetközi konfliktusokban vetnek be. -Gazdasági és Szociális Tanács, egyezménytervezeteket hoz létre, nemzetközi értekezleteket készít elő, regionális gazdasági bizottságokat állít fel, kapcsolatot teremt a szakosított nk intézmények egész sorával, melyek így az ENSZ égisze alatt működnek. -Gyámsági Tanács, jelentőségük addig volt, míg a gyarmatbirodalmak fennálltak, átmeneti helyzeteket kellett szabályozni -Nemzetközi Bíróság -Titkárság, szervezi a hivatali apparátus munkáját, előkészíti a közgyűlést és a nemzetközi konferenciákat. ENSZ szakosított intézményei: Nemzetközi politika legfontosabb szereplői. Nem az ENSZ alapította, hanem a kormányok között speciális feladatok teljesítésére létrejött nemzetközi szervezetek. Nk jog alanyai, érvényes szerződéseket köthetnek és kötelezettséget vállalhatnak, állandó kapcsolatot tartanak fenn az ENSZ-szel. -Nemzetközi Munkaügyi Szervezet -UNESCO -Egészségügyi Világszervezet -Világbank -Nemzetközi Valutaalap -Nemzetközi Atomenergia Ügynökség -Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet 15

16 Sokoldalú kapcsolatot tartanak fel az ENSZ-szel, szavazati jog nélkül részt vehetnek bizottságainak tanácskozásain, ajánlásokat dolgozhatnak ki a tagállamok számára. Tevékenységük finanszírozásában a bennük részt vevő kormányok pénzügyi hozzájárulásán nyugszik, meghatározott kvóták szerint állapítanak meg. Szervezetekben való részvétel nem kötött ENSZ tagsághoz. Főtitkárok: 1: Trygve Lie (Norvégia) : Dag Hammarskjöld (Svédo) : Sthu U Thant (Buma) : Kurt Waldheim (Ausztria) : Javiér perez de Cuéllar (Peru) : Butros Butros Ghali (Egyiptom) : Kofi Annan (Ghána)

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II.

A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai és konzuli képviselet tagjainak kiváltságai és mentességei II. A diplomáciai képviselő és konzuli tisztviselő adó- és vámmentessége Az igazgatási-műszaki személyzet, a kisegítő személyzet

Részletesebben

Közigazgatási Megállapodás

Közigazgatási Megállapodás BGBl. III - Ausgegeben am 18. August 2005 - Nr. 150 1 von 5 Közigazgatási Megállapodás az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az Európai Unió Tanácsa 2003. február

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. T/ számú törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/19079. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a két ország között kötött nemzetközi szerződések felülvizsgálatáról Budapesten

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

2009.1.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 10/29

2009.1.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 10/29 2009.1.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 10/29 FORDÍTÁS MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és Szomália között az Európai Unió által az Atalanta elnevezésű Európai Uniós katonai művelet keretében vezetett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül.

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül. Gépjármű vezetői engedélyekkel kapcsolatos eljárások Ki kaphat vezetői engedélyt? 1. Magyar állampolgár, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. 2. Az Európai Gazdasági Térség

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, 2014.6.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/93 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 656/2014/EU RENDELETE (2014. május 15.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Ez az Egyesült Nemzetek Szervezete

Ez az Egyesült Nemzetek Szervezete Vienna International Centre PO Box 500, A-1400 Vienna, Austria Tel: (+43-1) 26060 4666 Fax: (+43-1) 26060 5899 Email: unis@unvienna.org http://www.unis.unvienna.org/ Csak információs célokra nem hivatalos

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A

A L A P S Z A B Á L Y A INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ DEBRECENI SZERVEZETÉNEK A L A P S Z A B Á L Y A 2016. február 19. 2 INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION MAGYAR SZEKCIÓ DEBRECENI SZERVEZETÉNEK A L A P S Z A

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATA Hajdúhadház, 2012. június 18. A VEZETÉKES ÉS RÁDIÓTELEFONOK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYZATA

Részletesebben

AZ 1961. ÉS 1963. ÉVI BÉCSI EGYEZMÉNYEK ALAPFOGALMAI A KÉT EGYEZMÉNY SZANKCIÓRENDSZERE A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK FELADATKÖRE

AZ 1961. ÉS 1963. ÉVI BÉCSI EGYEZMÉNYEK ALAPFOGALMAI A KÉT EGYEZMÉNY SZANKCIÓRENDSZERE A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK FELADATKÖRE AZ 1961. ÉS 1963. ÉVI BÉCSI EGYEZMÉNYEK ALAPFOGALMAI A KÉT EGYEZMÉNY SZANKCIÓRENDSZERE A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK FELADATKÖRE 1. Fogalom-meghatározások az egyezményekben. Az egyezményekben nem

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva Alulírottak, mint a MEGÚJULÓ HANGYA-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató

Részletesebben

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása 2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

1949. évi III. Genfi Egyezmény

1949. évi III. Genfi Egyezmény 1949. évi III. Genfi Egyezmény http://humanitarius.nemzetkozijog.hu A HADIFOGLYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓDRA VONATKOZÓAN GENFBEN, 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KELT EGYEZMÉNY 1 Alulírottak, az 1929. július 27-én a hadifoglyokkal

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

Magyar Jacht Akadémia

Magyar Jacht Akadémia KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET KÖZÚTI, VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY HAJÓZÁSI ÉS TENGERÉSZETI OSZTÁLY A víziközlekedésről szóló 2000. évi 42. törvény 56. -nak megfelelően az alábbi tájékoztatást teszem közzé.

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az anyakönyvi díjak megállapításához

ELŐTERJESZTÉS az anyakönyvi díjak megállapításához Körjegyzőség Mátraterenye-Mátraszele-Nemti 3152 Nemti, Kossuth út 28. Tel/fax:32/364-002 Szám: /2012./III. Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS az anyakönyvi díjak megállapításához A 2010. évi CXLVIII.

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS

KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS ALTEO Nyrt. Üzletszabályzat 3. sz. melléklet KÉTOLDALÚ VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERETSZERZŐDÉS A jelen villamos energia-kereskedelmi keretszerződés (az annak elválaszthatatlan részét képező valamennyi

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A az Alapszabállyal összhangban a Szövetség működését az alábbiak szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya Alapszabály (2012. május) 1 A Lehet Más a Politika párt alapszabálya A Lehet Más a Politika párt alapszabálya...1 I. Általános rendelkezések...2 1. A párt neve...2 II. Célok és alapelvek...2 2. A párt

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 23-i ülésére Tárgy: A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kérelme Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdálkodási Osztály Véleményező Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/6 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN

VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Villamos energia Kereskedelmi üzletszabályzat 1. számú melléklet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMI KERET SZERZŐDÉS (Minta) VILLAMOS ENERGIA ADÁS-VÉTEL TÁRGYÁBAN Szerződő felek: Szerződésszám: Dátum: Érvényesség:

Részletesebben

T/807. számú. törvényjavaslat

T/807. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/807. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok 1. oldal 1. 2. 100413 212 00 00 00 Légijog Kivéve, ha egy légiforgalmi irányító egységtõl erre engedélyt kapott, VFR szerint mûködõ légijármû nem léphet be egy repülõtéri irányító körzetbe, illetve nem

Részletesebben