20. A DTR működése. Czimber Kornél NYME EMK, Illés Gábor NAIK ERTI
|
|
- Balázs Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 20. A DTR működése Czimber Kornél NYME EMK, Illés Gábor NAIK ERTI Bevezetés Egy döntéstámogató rendszer fejlesztése túlmutat a környezeti adatok beszerzésén és az adatintegráción. A rendszernek olyan térbeli elemzéseket kell támogatni, mint a geostatisztikai kimutatások, növényfajonként vagy különféle csoportokban a környezeti paraméterek térbeli összefüggés vizsgálata, valamint a növények jellemzői, térbeli előfordulása hogyan módosul a változó klímaparaméterek függvényében. Ebben a fejezetben zömmel az erdészeti vonatkozású döntéstámogató eszközöket és a kialakításukhoz végzett kutatások kivonatát közöljük. Az alkalmazások egy részét kísérleti jelleggel a NAIK ERTI Geoportálján, a oldalon lehet megtekinteni. A DTR-t direkt módon megalapozó alkalmazott kutatások Raszter-vektor integráció A döntéstámogató rendszer nagymennyiségű raszteres adatot használ (klíma, domborzat), a növényzeti fedvények viszont vektoros formátumúak. Ezért fontos a kétféle adatmodell közötti átjárhatóság biztosítása az összefüggések számíthatósága miatt. Az elemzésekhez szükségünk lehet erdőpoligonok esetében a területre összesített raszteres adatokra, valamint igényként jelentkezett a raszter-vektor fedvényezési művelet is (20.1 ábra). Utóbbi eljárás egy szinttel pontosabb megközelítést kínál, ugyanakkor megtartja a rasztercella és a vektorpoligonok határait is. Klímaindexek 20.1 ábra: Raszteres fedvények adatainak átvezetése az erdőrészletekre (bal), raszter és vektor rétegek fedvényezése (jobb) A klímaadatokból előállíthatunk olyan indexeket, amelyeket egyszerűen használhatunk az aszályosság kifejezésére, a klímaosztályok elkülönítésére, vagy klímafüggő regressziók bemeneti paraméterének. Az indexek előnye egyben hátránya is, ugyanis leegyszerűsíti az adatok közötti összefüggéseket, két dimenzióból egy dimenziót állít elő. Az 20.2 ábrán látható, hogy azonos Ellenberg-indexhez különböző júliusi átlaghőmérsékletek és éves 218
2 csapadék-összegek tartozhatnak. Ugyanaz az index végighúzódik egy faj klímafülkéjének szélsőségén és optimumán is. Az egyenesek meredeksége eltér és nem esik egybe a párolgási görbékkel ábra: Különböző Ellenberg indexek és a zalai bükkösök előfordulása a klímatérben Az indexek nem alkalmasak egy-egy év jellemzésére, sokkal inkább éves időszakok leírására. Ha egy éven belül a megszokottól eltérő csapadékeloszlás mutatkozik, akkor az indexek jelentős különbségeket mutathatnak. A 20.3 ábrán az egyes aszályindexek normalizált (szükség esetén invertált) változatait mutatjuk be Zala-megyében a es időszakon belül ábra: Normalizált aszályindexek összehasonlítása időszakban, Zala megyében Az ábrán referenciaként a Thornthwaite-féle (1957) talajnedvesség értéket használtuk, mely a hőmérséklet, és a naphosszúság alapján számított potenciális evapotranspiráció és a lehulló csapadék alapján kumulálja a talajban tárolt vízmennyiséget, addig a szintig, amennyit a talaj képes eltárolni. Utóbbi a fizikai talajféleségtől és a termőréteg vastagságától függ. A grafikonról leolvasható, hogy azok az aszályindexek, amelyek több hónap értékeit súlyozzák, például Bükk tolerancia index (Berki et al 2009), jobban le tudják írni az aszályos éveket. A vonaldiagramok hátterében látható a évi zalai bükk száradék kitermelés adatai. A legsúlyosabb aszály a egymás utáni években volt, melyet három éven keresztüli, fokozatosan csökkenő száradék kitermelés követett. 219
3 Pivot lekérdezések A döntéstámogató rendszerek egyik elengedhetetlen eszköze a pivot eszköz, mely a földrajzi objektumok leíró adatainak hatékony csoportosítását és aggregációját végzi el. A pivot eszközzel megadhatjuk, hogy mely adatmezők alapján történjen szűrés, mely mezők alapján képződjenek sorcsoportok, melyek alapján oszlopcsoportok és mely mezők legyenek összesítve a kimutatás adatcelláiban. A 20.4 ábra a zalai erdőterületek összesítését mutatja a pivot eszközzel, csoportosító elemek a klíma, a hidrológia, és a termőréteg vastagság ábra: Terület kimutatás a pivot eszközzel Összefüggés vizsgálat, többváltozós regresszió A nagyszámú környezeti változó közötti összefüggések feltárására hivatott a többváltozós variancia- és korreláció analízis, mely a bevont változók számával azonos méretű, átlóra szimmetrikus kovariancia és korrelációs mátrixokat állít elő. A vizsgálat térbeli valószínűségi változókkal dolgozik és a változók térbeli helyzete alapján rendeli össze az adatokat. Ez a módszer segít a térbeli adatok statisztikai elemzésében, az egyes paraméterek közötti térbeli összefüggések feltárásában, a későbbi elemzésekhez, osztályozásokhoz, predikciókhoz használt paraméterek kiválasztásában. Az 20.5 ábrán az időszak évi átlagos csapadékösszege és éves középhőmérséklete alapján számítottuk az erdészeti klímaosztályokat. 220
4 20.5 ábra: Erdészeti klímaosztályok becslése multilineáris regresszióval Erdészeti klímaosztályozás jelen Erdészeti szempontból fontos, hogy a változó klíma esetén az erdészeti klímaosztályok jövőbeli elterjedését becsülni tudjuk. Az erdészeti klímaosztály, mint a termőhelytípusváltozat legfontosabb eleme, meghatározza a célállománytípust, ezáltal számos erdőgazdálkodási tevékenységet. Ezért az erdőgazdálkodók szemszögéből az egyik legfontosabb paraméter. Ismerniük kell a klímaosztályok jelenlegi és jövőbeli elterjedését is. A feladathoz az erdőállomány adatok erdészeti klímaosztályát, az es hőmérséklet és csapadékadatokat és az SRTM domborzatmodellt vettük alapul. A tanítás után a legnagyobb valószínűség osztályozó módszerével (Csornai, Dalia, 1991) osztályoztuk le a bemeneti geoadatokat, melyek kezdetben egydimenziós indexek voltak (20.6 ábra), a végén 2 és 5 dimenziós osztályozást is kipróbáltunk (20.7 ábra). Az osztályozás rámutat, hogy a dimenziók növelésével, több paraméter bevonásával az osztályozás pontossága növelhető. A domborzati adatok bevonásával a pontosság növekedet, ami arra enged következtetni, hogy a klímaadatok tengerszint feletti magassággal korreláló interpolációját lehet még javítani ábra: Klímaosztályozás Ellenberg-index (bal oldal, pontosság 56.3%) és a Forest Aridity index (jobb oldal, pontosság 60.8%) alapján 221
5 20.7 ábra: Klímaosztályozás a középhőmérséklet-csapadékösszeg (bal, pontosság 64.1%), valamint az éves és júliusi középhőmérséklet, éves és vegetációs időszaki csapadékösszeg és tengerszint feletti magasság alapján (jobb oldal, pontosság 71.4%) Erdészeti klímaosztályozás jövő Az előbbi részben bemutatott legnagyobb valószínűség alapú osztályozókat érdemes kipróbálni a modellezet, jövőbeli klímaadatokon is. A 20.8 ábrán látható, hogy bizonyos osztályozók a jelenlegi időszak klímaadatain megfelelően működnek, de a jövőbeli adatokon, egymással összehasonlítva, jelentős eltérések mutatkoznak. Az egyik alábecsüli, a másik pedig túlbecsüli a változásokat. A klímaindex alapú osztályozókat a jövőben valószínűleg más értékhatárokkal kell felállítani. A megfelelő, a jelenlegi és a jövőben is működő klímaosztályozó kiválasztása még további kutatásokat igényel ábra: Klímaosztályozás az Ellenberg-index (bal), a Forest Aridity index (közép) és a középhőmérsékletcsapadékösszeg alapján (jobb) a időszakra Fafaj elterjedés modellezése Az erdészeti klímaosztályok térképezésén kívül egy alternatív lehetőség a klímazonális fafajok (bükk, kocsánytalan tölgy) elterjedésének térképezése is (Mátyás, Czimber 2004). Mivel Magyarországon a bükk elterjedése 5.9%-os, ez a terület kevés ahhoz, hogy a bükk klímaniche-ét felrajzoljuk. Nagyobb léptéket, Európai méretű adatforrásokat kell választanunk. Az európai klímaadatokat időszakban a WorldClim adatbázisból vettük ki ( a bükk európai elterjedését pedig a ICP-Forest Level-I adatokból (Brus et. al. 2011). A 20.9 ábrán Európa középső részének júliusi középhőmérséklet (kék-zöld-sárga-vörös) és vegetációs időszaki csapadékösszegének (barnasárga-zöld-kék), valamint a 20%-nál nagyobb előfordulású bükkerdőknek (fekete) kompozit térképét láthatjuk. 222
6 20.9 ábra: Éves középhőmérséklet, évi csapadékösszeg és bükk előfordulások A fenti három adatforrás alapján a bükk európai elterjedése a középhőmérsékletcsapadékösszeg klímatérben felrajzolható. A júliusi középhőmérsékletet tekintve 12.5 és 20.1 C között, valamint 340 és 820 mm vegetációs időszaki csapadékmennyiség között 95%- os az előfordulás. Az európai klímaadatokból és bükk elterjedési adatokból számított hőmérséklet-csapadék szóródási diagramok segítségével több valószínűségi osztályozó is felállítható. Az egyik ilyen eljárás a többdimenziós normális eloszlások elvén működő legnagyobb valószínűség osztályozó, mely a hőmérséklet-csapadék adatok átlagvektorával (m) és kovariancia mátrixával dolgozik (COV): p x i 1 n i COV 1 exp 2 2 / 2 1/ 2 i T 1 x mi COV x mi A másik kipróbált eljárás egy Fuzzy logikán alapuló osztályozó, mely a normálistól eltérő eloszlások esetében használható hatékonyan. Az osztályozó tagsági függvények produktumát számítja. Tagfüggvénynek négy szigmoid függvényt választottunk, az egyes függvények formulája a következő: p x 1 1 i axb e Mindkét osztályozó 0 1 (0 100%) közötti értéket ad eredményül, és képes leírni a bemeneti hőmérséklet-csapadék adatok alapján a bükk jelenlegi és jövőbeli országos előfordulási valószínűségét (20.10 ábra) is. A két osztályozó közül a Fuzzy logika alapú a rugalmasabb ábra: Bükk előfordulása a legnagyobb valószínűség osztályozó (bal) és a Fuzzy osztályozó (jobb) alapján az klímaadatokat felhasználva Fatermési viszonyok és a termőhely kapcsolata 223
7 A klímaváltozás erdőgazdálkodást érintő egyik legnagyobb kihívása a jövőbeni fafajválasztás szakmai alátámasz-tása lesz. A problémát a jelenleg alkalmazott gyakorlati módszerrel nem tudjuk teljes körűen megoldani. Az AGRÁRKLÍMA projekt keretében Zala megye erdőtervi adatainak, a NAIK ERTI hosszúlejáratú fatermési kísérletek mérési eredményeinek, valamint a projekt keretében létrehozott térinformatikai adatbázisnak a fel-használásával vizsgáltuk a faállományok magassági növekedésének termőhely-függőségét a megye területére vonatkozóan. A vizsgálatok során azonosítottuk azokat a termőhelyi és egyéb tényezőket, amelyek a faállomá-nyok növekedését döntően befolyásolják. Ezek ismeretében többváltozós regressziós módszerekkel a bükk, a kocsánytalan tölgy, a csertölgy és az erdei fenyő magassági növekedésének számszerűsítésére függvényeket készítettünk. A vizsgálatok alapján biológiai értelemben magas, 0,65-0,87 közötti, r-négyzet értékekkel jellemez-hető összefüggéseket találtunk. A famagasságot leginkább meghatározó tényezőknek a faállományok kora, a klímát jellemző erdészeti ariditási index, a talajok termőréteg vastagsága és azok fizikai félesége bizonyult. A regressziós összefüggések és a megyére készült új fatermési táblák felhasználásával térképeket készítettünk, melyek a klímaváltozás miatti erdészeti ariditási index változásának következtében várható fatermési osztály és fatermőképesség változását mutatják. A módszer alkalmas arra, hogy a változó klímában, a fafajok változó növekedési erélyét becsülni lehessen, és így a jövőbeni fafajválasztást pontosítani tudjuk (20.11 ábra) ábra: Zala megye erdőterületein várható fatermési osztály változás között Jelenlegi és jövőbeli termőhelytípusokra javasolható célállományok változása A vizsgálatok második fázisában azt teszteltük, hogy a jelenlegi termőhelytípus-változatok és az azokon alkalmazható, érvényben lévő célállomány táblázat hogyan használható a klímaváltozási szcenáriók becsléseinek megfelelően kialakuló új termőhelyi környezetben. Ezért előállítottuk Zala megye bázisidőszakra ( ) vonatkozó, a jelenlegi időszakra ( ) vonatkozó, illetve a várható klímaváltozás előrehaladásával becsült jövőbeli időszakra vonatkozó termőhelytípus-változat térképeit. Ezekhez hozzárendeltük a nekik megfelelő célállományok főfafajait. Az első eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi termőhelyosztályozásunk alapján a megye jelentős területére nem lehet majd optmális célállomány javaslatot tenni (20.12 ábra). 224
8 20.12 ábra: A megye területén alkalmazható célállomány főfafajának változása közötti időszak és közötti időszakban. Talajtulajdonságok térképezése digitális térképezési eljárásokkal. A projekt keretében Zala megye területére vonatkozóan készítettünk talajtípus térképeket a mező-, és az erdőgazdálkodók részére. A térképek az erre a célra összeállított, geológiai, domborzati, hidrológiai térinformatikai adatbázis, és erdőtervi adatok felhasználásával készültek, kiegészítve a Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer adataival. A termőhelyi erdőtervi és mezőgazdasági adatokat a környezeti változók adataival együtt értékeltük, aminek érdekében talajtípusok előfordulásának legjellemzőbb környezeti feltételrendszerét (szignatúrát) határozzuk meg. A szignatúrák segítségével hierarchikus és nem-hierarchikus osztályozási algoritmusokat dolgoztunk ki a talajtípusok térbeli helyének a felismerésére, és értékeltük azok pontosságát. A neurális hálózat módszert találtuk a leghatékonyabb talajtípus előfordulás becslési eljárásnak. Ismert talaj tulajdonságú területek adataival összevetve 67%-os besorolási eredményességet értünk el. A térképezési munkával egységes talajtípus adatbázist állítottunk elő Zala megye területére (20.13 ábra) ábra: Erdőterületek (balra) és mezőgazdasági területek (jobbra) harmonizált talajtérképe 225
9 DTR prototípusok 1. Webes kliens alapú döntéstámogató rendszer prototípusa A döntéstámogató rendszer második szintje egy olyan webes alkalmazás prototípusának kidolgozása, mely a legfontosabb eredményeket mutatja be térképek és jelentések formájában bárki számára elérhető, könnyen kezelhető és gyorsan tanulható formában. A webes alkalmazáshoz a szerver oldali előre raszterizált geoadat kiszolgálást (TMS tile map server), és feldarabolt leíróadat kiszolgálást (nosql), valamint vékonykliens alapú alkalmazás-fejlesztést választottuk. Ez a megoldás nem használ szerver oldali szoftvereket, ennek előnye, hogy egyidőben sok felhasználót képes kiszolgálni. A képcsempéket és leíró adattömböket (JSON) a kliens oldal, és az egyes internetes átjárók gyorsítótárazni tudják. A számításokat a kliens oldalon végezzük el, ezért egy könnyed, reszponzív, mégis nagyméretű térképi és leíró adatokat bemutató alkalmazás alapjait sikerült lefektetni. A fejlesztés első lépése a legfontosabb eredmények (térképek és összefüggések) kiválogatása, a térképek kartografálása (több méretarány szinten), a térképek rétegenként történő raszterizálása (jpeg vagy átlátszó PNG formátumban). Legtöbb térkép esetében idősorok is elérhetők, ezeket külön rétegként kellett raszterizálni. A képcsempék mellé a leíró adatokat JSON tömbökben helyeztük el erdőrészletenként, településenként és 1x1 kmes négyzethálónként darabolva. A webes alkalmazás kliens oldali része tartalmazza a működési logikát. A kliens oldal három fő munkafelülete: térképmegjelenítő, leíró információk, összefüggések. Az első felületen jelenleg 116 térkép közül választhatunk. A felületen alul állíthatjuk az időskálát 1951 és 2100 között. A második panelen egy földterület 150 leíró adata tekinthető meg hierarchikusan kibontható panelek segítségével. Az alkalmazás erőssége, hogy a 150 változó nagy része a kliensen néhány paraméter megadásával újraszámítható. A harmadik felületen 800 féle párosításban vizsgálhatjuk a környezeti változók közötti összefüggéseket (20.14 ábra) ábra: Webes kliens alapú döntéstámogató rendszer térképi és információs felülete 2. ArcGIS szerver alapú döntéstámogató rendszer prototípusa A DTR akkor tud hatékonyan működni, ha tematizált és célzott információkat nyújt a felhasználóknak. Ezáltal érhető el, hogy minden felhasználó a maga szintjén releváns tudáshoz jut, anélkül, hogy a részletesebb döntéshozói szintek prioritásait sértené. A rendszerben három felhasználói szintet valósítunk meg: 1. Látogató szintű felhasználó, aki azonosítás nélkül általános, illetve regionális szinten aggregált információhoz fér hozzá általános tájékozódáshoz. Részletes leíró adatok nem elérhetők. 2. Gazdálkodó szintű felhasználó, aki azonosítás után részletes területi adatokhoz hozzáfér, leválogatásokat, lekérdezéseket végezhet, az adatokat letöltheti. 3. Kutató szintű felhasználó, aki a fentieken 226
10 túl geoprocesszálási, elemzési modulokat is elér, új információk előállítására is képes. Jelen állás szerint a koncepció site-on az első két szint 1.0-s verziója érhető el. Általános, művelési ág független eredmények, elindított térképszolgáltatások: - A klimatikus viszonyokban bekövetkezett múltbeli, és várhatóan bekövetkező jövőbeli változások vizsgálatára alkalmas web-alkalmazás prototípusa (hőmérséklet, csapadék, FAI). - A nem-klimatikus termőhelyi paraméterek térbeli vizsgálatára alkalmas webalkalmazás prototípusa (hidrológiai kategória, talaj, fizikai féleség). Erdőgazdálkodás A koncepció weboldalunk több felhasználói szinten nyújt többrétű szolgáltatásokat. Projekt tagok és érintett erdőgazdálkodók részére jelszóval védett on-line térképfelületen nyújtunk részletes környezeti információkat ( ábra). A felhasználó által választott, tetszőleges méretű vizsgálati területek változtatható időtávra vonatkozó adatait a felhasználók további elemzésekre letölthetik, vagy on-line vizsgálhatják ábra: Terület kiválasztás feltételrendszerének megadása 227
11 20.16 ábra: Keresési feltételek érvényesítése ábra: On-line adatelemzés és adat exportálás. Az alkalmazási terület másik lehetőségére mutat példát a termőhelyhez optimalizált faállomány összetételt, és azok várható növekedési erélyét reprezentáló statikus; valamint a jövőbeli fatermesztési viszonyokat erdőrészlet szinten jellemző interaktív, dinamikus térképszolgáltatásunk ( ábra). Ezeken a laikus, vagy az erdőgazdálkodó saját területére fókuszálva, vagy általánosságban kap információt a klímaváltozás várható hatásairól, ami alapján megalapozottabb döntéseket hozhat. Az 20.8 ábra példája adott erdőrészlet esetében ad konkrét javaslatot a jövőbeni hasznosításra nézve: A jó 228
12 fatermőképességű (famagasság cca. 26 m), bükkös (fafajkód = 311) területekből közepesgyenge fatermőképességű (famagasság cca.21 m) erdei fenyves (fafajkód = 911) termőhelyek alakulnak. Mindezek mellett, koncepcionális térképszolgáltatásaink az A1 jelentésben, illetve az A2 és A3 jelentésekbe foglalt adattartalmak megjelenítését, szűrését és értékelését tartalmazzák, amelyek ismertetésétől részleteiben e helyen eltekintünk. Koncepcionális térképszolgáltatásainkat folyamatosan bővítjük, és újabb on-line alkalmazásokkal segítjük a végleges DTR modulok kialakítását a jövőben. Ilyen lesz hamarosan még a projekt zárása előtt a következő fejezet mezőgazdasági területekre vonatkozó eredményeinek társadalmasítását jelentő web-szolgáltatások indítása ábra: Különböző időszakokhoz rendelt optimális faállomány összetétel térképek ábra: Erdőrészletre skálázott klímaváltozás hatás átültetése a gazdálkodói gyakorlatba. A termőhely növekedésre gyakorolt hatása és az alkalmazható fafajok meghatározása. 229
13 Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági területeire vonatkozóan a projekt keretében a 4M modell alkalmazásával létrejöttek mezőgazdasági termesztésbe vont növénykultúrák klimatikus, illetve az egyéb termőhelyi feltételek által is befolyásolt, becsült termésátlag térképei. A modellezésbe vont növények: repce, búza, kukorica és a napraforgó voltak. A modellezésnél három féle öntözési és ugyancsak három féle tápanyag utánpótlási rezsimet vizsgáltak, ami lehetőséget ad a különböző kombinációk vizsgálatára. Öntözési módok: nem öntözött, átlagosan öntözött, intenzíven öntözött. Tápanyag utánpótlási módok: extenzív, átlagos, intenzív. Ezáltal a különböző növénykultúrák helyszíntől, és gazdálkodási módtól függően összehasonlíthatókká válnak. Hivatkozott Irodalom Berki, I., Rasztovits, E., Móricz, N., Mátyás, Cs. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: Csornai G., Dalia O. (1991): Távérzékelés, Jegyzet, Székesfehérvár Führer E., Marosi Gy., Jagodics A., Juhász I. (2011): A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények évf. 1. sz. pp Mátyás Cs., Czimber K. (2000): Zonális erdőtakaró mezoklíma szintű modellezése: lehetőségek a klímaváltozás hatásainak előrejelzésére. In: Tar K. (szerk.) III. Erdő és Klíma Konferencia Debrecen, június 7-9., Debrecen: DE-TTK Meteorológia Tanszék, pp Thornthwaite C. W. (1948): An Approach toward a Rational Classification of Climate. Geographical Review, Vol. 38, No pp
Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez
Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez 20 éves a Térinformatika Tanszék Emlékülés 2014.12.15. Czimber Kornél, czimber.kornel@emk.nyme.hu NYME, EMK,
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
Részletesebbenműszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenIngatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.
Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenOrszágos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.
Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenTérinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban
Térinformatikai támogatás a kistérségi döntés és erőforrás-gazdálkodásban Készítette: Pázmányi Sándor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ 1 A stratégiai területi döntéstámogatási rendszerek
RészletesebbenAszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk
Drought and Water Scarcity Management System DWMS Operatív Aszály- és Vízhiány Kezelő Rendszer MHT Vándorgyűlés Aszály-monitoring műhelymunka Debrecen 2016. Július 6-8. Az aszály definiálása Aszály (WMO):
RészletesebbenA ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 77 89. oldal A ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL Illés Gábor 1, Kollár Tamás 1, Veperdi Gábor 2 és Führer Ernô 1
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenGeoinformatikai rendszerek
Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenA magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem
A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége Szalai Sándor Szent István Egyetem Szalai.sandor@mkk.szie.hu Az aszály tulajdonságai Természetes jelenség Relatív Vízhez köthető, a normánál kevesebb A vízhiány
RészletesebbenAz aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő
Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2017 között (homogenizált, interpolált adatok alapján) Legcsapadékosabb
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenIT megoldások a 4F rendszerben
IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenA hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban
A hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban Debreceni Péter, MgSzH, Erdészeti Igazgatóság Kaposvár, 2011. március 23. Erdőtüzek Magyarországon Az erdőtűz az egyetlen
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
Részletesebben18. A Döntéstámogató rendszer felépítése
18. A Döntéstámogató rendszer felépítése Czimber Kornél NYME EMK, Illés Gábor NAIK ERTI Döntéstámogató- és térinformatikai rendszerekről általában A döntéstámogató rendszerek (DTR, Decision Support Systesm,
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenA D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága
A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja
RészletesebbenAszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenKészítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1
Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenElőadó: Dr. Benyhe Balázs
Előadó: Dr. Benyhe Balázs Tartalomjegyzék Az aszálykezelés új megközelítése A talajnedvesség mérés szerepe Operatív aszálymonitoring HDI (Hungarian Drought Index), a napi időléptékű aszályindex Értékelés
Részletesebben4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre
4. Tematikus csoport: Termőhely változásának hatása a fatermésre Koordinátor: Bidló András Sorszám Cím Résztvevő intézmények D.1 Az erdőállományok növekedésmenetének és NymE EVGI természeti kockázatainak
RészletesebbenTerületi elemzések. Budapest, 2015. április
TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.
RészletesebbenQGIS. Tematikus szemi-webinárium Térinformatika. Móricz Norbert. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI)
Tematikus szemi-webinárium Térinformatika Móricz Norbert Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) Tartalom QGIS ismertető Vektor/raszter adatok elemzési lehetőségei
RészletesebbenTervezett fakitermelések bejelentése
Tervezett fakitermelések bejelentése ERDŐGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI BEJELENTÉSEK/TERVEZETT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEV. BEJELENTÉSE/TERVEZETT FAKITERMELÉSEK BEJELENTÉSE BEVEZETÉS A Tervezett fakitermelések bejelentése
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
Részletesebbentársadalomtudományokban
Gépi tanulás, predikció és okság a társadalomtudományokban Muraközy Balázs (MTA KRTK) Bemutatkozik a Számítógépes Társadalomtudomány témacsoport, MTA, 2017 2/20 Empirikus közgazdasági kérdések Felváltja-e
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenÉghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
RészletesebbenINSPIRE irányelv végrehajtásával kapcsolatos fejlesztések
INSPIRE irányelv végrehajtásával kapcsolatos fejlesztések Palya Tamás FÖMI MFTTT Vándorgyűlés 2013. július 11-13. Földmérési és Távérzékelési Intézet Tartalom Mi is az az INSPIRE? Magyar helyzet FÖMI tevékenység
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenKorlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
RészletesebbenGEOSTATISZTIKA II. Geográfus MSc szak. 2019/2020 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
GEOSTATISZTIKA II. Geográfus MSc szak 2019/2020 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja Tantárgy neve:
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenA nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései
A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van
RészletesebbenAz körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben
Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados
Részletesebben9. Vitalitás csökkenésének visszamenőleges vizsgálata távérzékelési alapokon, vegetációs indexek felhasználásával
9. Vitalitás csökkenésének visszamenőleges vizsgálata távérzékelési alapokon, vegetációs indexek felhasználásával Készítette: dr. Illés Gábor NAIK-ERTI 9.1. A távérzékelés szerepe az Éghajlatváltozási
RészletesebbenTérinformatikai kihívások a természetvédelem előtt
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenAz értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a
Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenOMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz
OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz BIHARI ZITA1, HOFFMANN LILLA1, IZSÁK BEATRIX1, KIRCSI ANDREA1, LAKATOS MÓNIKA1, SZENTIMREY TAMÁS2 1Országos Meteorológiai
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió
SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás
RészletesebbenErdészeti útügyi információs rendszerek
Erdészeti útügyi információs rendszerek PÉTERFALVI József, MARKÓ Gergely, KOSZTKA Miklós 1 Az erdészeti útügyi információs rendszerek célja a feltáróhálózatok térképi vonalai és az azokhoz kapcsolt leíró
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenTalajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon
Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált e-önkormányzati Rendszerének Térinformatikai Modul felhasználói kézikönyve. Internetes verzió
Szeged Megyei Jogú Város Integrált e-önkormányzati Rendszerének Térinformatikai Modul felhasználói kézikönyve Internetes verzió 2012. 04. 05. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Az alkalmazás felépítése...
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenA bükk jövőbeni elterjedésének modellezése az alsó szárazsági határ közelében - empirikus és korrelatív elterjedés-modellek összehasonlítása
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A bükk jövőbeni elterjedésének modellezése az alsó szárazsági határ közelében - empirikus és korrelatív elterjedés-modellek
RészletesebbenEGYSZERŰSÉG ÉS ÁTTEKINTHETŐSÉG AZ ÜZLETI ANALITIKÁBAN CRS PORTÁL AVENSOFT KFT. 1072 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 42. WWW.CRSPORTAL.HU WWW.AVENSOFT.
CRS PORTÁL AVENSOFT KFT. 1072 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 42. WWW.CRSPORTAL.HU WWW.AVENSOFT.HU EGYSZERŰ KEZELHETŐSÉG ÁTTEKINTHETŐ LOGIKA A CRS Portál egy olyan, web alapú üzleti intelligencia (BI) megoldás, amely
RészletesebbenKITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban
KITE Zrt. Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Agrárgazdasági Kamara SZÉLSŐSÉGEK SZORÍTÁSÁBAN Adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban Előadó: Fiala Károly, ATIVIZIG Tartalomjegyzék Az aszálykezelés
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenKovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2
Kovács Ernő 1, Füvesi Viktor 2 1 Miskolci Egyetem, Elektrotechnikai - Elektronikai Tanszék 2 Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1 HU-3515 Miskolc-Egyetemváros 2 HU-3515 Miskolc-Egyetemváros,
RészletesebbenA VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán
A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai Katona Zoltán 2015.01.21. A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból adódó kötelezettségek teljesítése, a közös agrárpolitika érvényesítésének kiszolgálása,
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenBig Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez
Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez Szármes Péter doktorandusz hallgató Széchenyi István Egyetem, MMTDI Dr. Élő Gábor egyetemi docens, Széchenyi István
RészletesebbenDLM PULSE - PREDIKTÍV TÁRGYALÁS TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS DLM PULSE
DLM PULSE - PREDIKTÍV TÁRGYALÁS TÁMOGATÓ ALKALMAZÁS DLM PULSE A DLM Pulse innovatív testbeszéd kiértékelő megoldás virtuális tanácsadóként segíti az értékesítő munkáját az üzleti tárgyalás során. Könnyen
RészletesebbenÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben
ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben A könyv összefoglalja a gyümölcstermő növények környezeti igényeire vonatkozó ismereteket, segítséget nyújtva evvel az adott gyümölcsfaj számára alkalmas terület kiválasztásához,
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
Részletesebben