NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP /10/2005. GYŐR november

2 Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN X IGAZGATÓ: Nyitrai József TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: Dr. Bódiné Vajda Györgyi KÉSZÍTETTE: Vass Anikó A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/ Telefax: 96/ AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

3 TARTALOM Tartalom...3 Megjegyzések...4 Jelmagyarázat Vállalkozások Magyarországon Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei Általános jellemzők Foglalkoztatásban betöltött szerep Beruházási tevékenység Külföldi tőke jelentősége évi teljesítmény A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP TÁBLÁZATOK A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint...18 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint...19 A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon...20 Külföldi érdekeltségű vállalkozások...21 A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint...22 A vállalkozások teljesítménye...23 A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint...24 A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint...25 Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP Módszertani megjegyzések

4 MEGJEGYZÉSEK A gazdasági szervezetek beruházásaira és a külföldi érdekeltségű vállalkozásokra vonatkozó adatok előzetesek. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. JELMAGYARÁZAT = Nem közölhető adat. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 4

5 1. Vállalkozások Magyarországon december 31-én mintegy ezer gazdasági szervezetet, ezen belül 481 ezer társas és 717 ezer egyéni vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. Közép- Magyarországon 40,4%-ukat elsősorban Budapest kiemelkedő szerepe miatt, az északés a dél-alföldi régiókban egyaránt 10,9%-ukat regisztrálták, míg a többi térségben arányuk 8,5 10,2% közötti. A társas vállalkozások hányada Közép-Magyarországon kiemelkedő, 52,1%, a többi régió részesedése pedig 7,0-9,3% között alakult. Az egyéni formában tevékenykedők területi eloszlása kiegyenlítettebb, a központi régió 32,6%-os arányát a többi térség 9,4 12,5%-kal követi. Közép-Magyarországon 1000 lakosra 170,4 vállalkozás jutott, amit a régiók között felállított rangsorban a Nyugat-Dunántúl követett (116,8). Az arányszám a dél-dunántúli és a közép-dunántúli térségben kedvezően alakult, míg a többi régióban a 100,0-at sem érte el, a legalacsonyabb Észak-Magyarországon volt lakosra jutó vállalkozások 75,8 74,8 81,6 115,7 104,7 208,9 91,6 91,7 107,3 119,4 105,3 113,2 80,1 127,0 124,9 100,6 98,3 108,4 81,6 90,0 alatt 114,2 90,0 109,9 110,0 129,9 170,4 A vállalkozások több mint felét két nemzetgazdasági ágban jegyezték be: 36,1%-át az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban és 18,6%-át a kereskedelem, javításban. Ipari, építőipari területen 7,5, illetve 7,9%-uk tevékenykedett. A szálláshely- és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás részesedése egyenként 6,5, a szállítás, posta, távközlésé 4,1% volt. 5

6 2. Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei 2.1. Általános jellemzők A rendszerváltást követően a gazdasági szerkezetváltásból adódóan jelentősen megemelkedett a szervezetek száma. A természetes fluktuáció miatt bekövetkezett mozgás ellenére zömük jól prosperáló, működőképes. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a társas vállalkozások száma dinamikusabban bővül az egyéniekénél, melynek eredményeképpen arányuk is egyre magasabb ezer Gazdasági szervezetek számának alakulása Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Gazdasági szervezetek év végén a régióban gazdasági szervezetet regisztráltak, az országos 9,8%-át. Tényleges tevékenységet háromnegyedük folytatott. Legtöbbjüket Győr-Moson- Sopron megyében tartották nyilván, de Zalában is jóval nagyobb számban fordultak elő, mint Vasban. A vállalkozási aktivitást tekintve Zala megye áll az élen, ahol 1000 lakosra 11,3, illetve 19,7-del több vállalkozás jutott mint Győr-Moson-Sopronban, valamint Vasban. A régió vállalkozásainak 31,6%-át társas formában jegyezték be, ezt meghaladó hányad csupán Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte. A legnépszerűbb gazdálkodási formák a korlátolt felelősségű és a betéti társaság, 43,2, illetve 42,7%-os részesedéssel. Vas megyében kiemelkedően magas (48,3%) a korlátolt felelősségű társaságok, Zalában pedig a betéti társaságok aránya (46,8%). A vállalkozások 68,4%-a volt egyéni, ami magasabb az országosnál. Ennél is nagyobb a hányaduk Vas és Zala megyében. A munkavégzés jellegét tekintve az egyéniek 46,0%-a fő-, 39,0%-a mellékfoglalkozású, 15,0%-a pedig nyugdíjas volt. 6

7 A gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet Nonprofit szervezet MRP-szervezet Összesen A vállalkozások 41,9%-a foglalkoztatottak nélkül vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal tevékenykedett, a legjelentősebb arányt (55,0%) az 1-9 fővel dolgozók képviselték. 2,5%-uk a 10-49, 0,4%-uk az fős létszám-kategóriába tartozott. Ennél nagyobb létszámmal 0,1%-uk rendelkezett. Vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Szállítás, posta, távközlés 3,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,6% Ipar 7,2% Pénzügyi közvetítés 2,9% Oktatás 2,9% Egészségügyi és szociális ellátás 2,4% Egyéb tevékenységek 0,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 32,4% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 7,5% Építőipar 8,2% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 9,9% Kereskedelem, javítás 16,4% Az országoshoz hasonlóan a nyugat-dunántúli vállalkozások jelentős részét, csaknem felét az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakban regisztrálták. Emellett az építőiparban, valamint az iparban is jelentős a részesedésük. Az országos átlagot jóval meghaladó mértékben a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, továbbá a mezőgazdaság területén voltak jelen. Az 7

8 idegenforgalom Zala megyében, az agrárszféra pedig Zala és Vas megyében egyaránt meghatározó részarányú Foglalkoztatásban betöltött szerep A régióban az alkalmazásban állók létszáma 259 ezer fő volt, az országos 9,3%-a. 46,3%-ukat Győr-Moson-Sopron, 27,6%-ukat Vas és 26,1%-ukat Zala megyében foglalkoztatták. Míg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágak dominálnak, a foglalkoztatásban az ipar játszik vezető szerepet. A régió fejlett iparosodottsági szintjére utal, hogy a feldolgozóiparban alkalmazásban állók hányada 37,3%, amely jelentősen felülmúlja az országos átlagot. Ez elsősorban a dinamikus gépiparnak tudható be, de a textiliparban és az élelmiszeriparban is nagyobb arányú a foglalkoztatottság. Alkalmazásban állók megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Szállítás, posta, távközlés 4,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5,0% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,6% Építőipar 4,9% Egészségügyi és szociális ellátás 7,8% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 3,6% Kereskedelem, javítás 8,2% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,0% Oktatás 8,6% Pénzügyi közvetítés 0,5% Ipar 39,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9,1% Az ipari tevékenység Vas és Győr-Moson-Sopron megyében jelentősebb. Az egyes feldolgozóipari ágazatok közül a gépipar Győr-Moson-Sopronban és Vasban, a textília, ruházati, bőrtermék gyártása, valamint a fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vasban, az élelmiszer, ital, dohány gyártása Zalában, a vegyipar pedig Győr-Moson- Sopronban képviselt nagyobb súlyt a foglalkoztatásban. 8

9 2.3. Beruházási tevékenység Az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepéhez nagy mértékben hozzájárultak néhány multinacionális vállalat beruházásai. A külföldi befektetők zöldmezős beruházásaikkal új ipartelepeket létesítettek, számos új munkahellyel. A térség fejlett iparát jól tükrözi a fejlesztések értéke is, a ráfordítások 42,3%-a ebben a gazdasági ágban realizálódott. A régió gazdasági szervezetei 327,9 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely az országos 10,9%-át jelentette. Négytizedét Győr-Moson-Sopron, 35,4%-át Zala, negyedét pedig Vas megyében fektették be. A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (millió Ft) Ország Összesen Ebből: Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű A gépi beszerzések valamelyest, országosan azonban jóval magasabb részarányt képviseltek mint az építések. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében országos átlagot meghaladó, több mint hattizedes volt a hányaduk. Ezzel szemben Zalában az épületek, egyéb építmények fejlesztései a ráfordítások héttizedét tették ki. A nyugat-dunántúli szervezetek beruházásainak 36,0%-a a feldolgozóiparba irányult. Emellett a szállítás, posta, távközlés részaránya volt kimagasló (29,0%). A nagy vállalkozásszámot regisztráló nemzetgazdasági ágakban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban a fejlesztések összértékének 3,5%-át, a kereskedelem, javításban pedig 5,4%-át hajtották végre Külföldi tőke jelentősége A régió, azon belül is az északi terület vonzó célpontja a külföldi befektetőknek. A földrajzi elhelyezkedés, a jó közlekedési, infrastrukturális, valamint demográfiai és munkaerőpiaci adottságok hozzájárultak a külföldi működő tőke beáramlásához, multinacionális cégek letelepedéséhez. 9

10 A Nyugat-Dunántúlon külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, az országban regisztráltak 9,8%-át. A társas formában működők 7,6%-a rendelkezett külföldi tőkével. Döntő hányaduk Győr-Moson-Sopronban folytatott tevékenységet. A lakosra jutó vállalkozásszám alapján azonban Vas megye vezeti a rangsort, ahol a mutató értéke 26,3. Győr-Moson-Sopronban 25,2, Zalában 23,1 volt. A régióban a külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéje milliárd forint, melyből a külföldi befektetés aránya 96,2% volt. Ennél is magasabb, 97-98%-os hányad jellemezte Győr-Moson-Sopron és Vas megyét, míg országosan 76,2%. Szintén a külföldi tőke erőteljes jelenlétét mutatja, hogy a régióban egy vállalkozásra 450 millió forint külföldi tőke jutott szemben az országos 376 millió forinttal. Az arányszám Győr-Moson-Sopron megyében kiemelkedően magas, 746,5 millió forint. A kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások túlsúlyát és tőkeellátottságát jelzi, hogy a saját külföldi tőke tulajdon szerinti megoszlása alapján részesedésük 83,0%, a külföldi többségi tulajdonúaké pedig 15,7%. A tőkeösszetétel mellett a tulajdon szerint is jelentős eltérés mutatkozik az országostól. Ott a külföldi tőkerészesedés a kizárólag külföldi és a többségi külföldi tulajdonú szervezetek között 48,6, illetve 46,4%-ban oszlott meg. A régió megyéiben is nagy mértékű különbség figyelhető meg. Győr-Moson-Sopron megyében a legerőteljesebb, Zalában pedig a leggyengébb a külföldi tőke jelenléte. A saját tőke összetétel és tulajdon szerint (százalék) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Saját tőkén belül a külföldi részesedés aránya 97,4 98,1 71,0 96,2 76,2 A külföldi részesedésen belül: kizárólag külföldi tulajdonú 88,8 71,6 36,2 83,0 48,6 többségében külföldi tulajdonú 10,4 28,1 45,9 15,7 46,4 többségében belföldi tulajdonú 0,8 0,3 17,9 1,3 5,0 Differencia mutatkozik a vállalkozások szerkezeti összetételében is. Egyaránt 23%-uk az ipar, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban működött. Győr-Moson-Sopron megyében ennél is többen tevékenykedtek e három területen, különösen az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban. Vas megyében a mezőgazdaság, erdő-, vad- és halgazdálkodás, Zalában 10

11 pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviselt nagyobb súlyt, 16,3, illetve 15,3%-os részaránnyal. Az egyes ágazatokban a szervezetszám mellett a befektetések volumene is különböző. A külföldi tőke leginkább az ipar versenyképes területére, a feldolgozóiparba áramlott, 92,0%-a ide koncentrálódott. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében hasonló az arány, Zalában 59,2%, ahol a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a kisebb vállalkozásszámú szállítás, posta távközlés területére is jelentős tőke jutott. A térségre jellemzőkkel ellentétben országosan mindössze 44,1%-os a feldolgozóipar részesedése, s a szolgáltató ágazatok szerepe nagyobb: az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás aránya 16,8%, a kereskedelem, javításé, a szállítás, posta, távközlésé és a pénzügyi közvetítésé pedig 10 10% évi teljesítmény A régió 4 fő feletti vállalkozásai üzleti tevékenységének bevétele 3 964,3 milliárd forintot tett ki, az országos 8,8%-át. Ebből Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye szervezetei 62,6, 22,0, illetve 15,4%-kal részesedtek. A bevételek átlagosan 95,8%-a az értékesítés nettó árbevételéből, 3,4%-a egyéb forrásból tevődött össze. Az előbbi hányada Győr-Moson-Sopron megyében, az utóbbié pedig Vas megyében volt jelentősebb. A megfigyelés azon vállalkozásokra terjedt ki, amelyek nem tartoznak a pénzügyi közvetítés, illetve a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakba. Hasonlóan ez utóbbihoz az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén is jelentős a költségvetési szervek szerepe, csupán a kisebb szervezetek csekély hányada működik valamely vállalkozási formában. Ezért e nemzetgazdasági ágak súlya minden mutató esetében rendkívül alacsony. A 19 fő feletti szervezetek teljes körűen megfigyelt, az 5-19 fős vállalkozások mintavételes adatszolgáltatás alapján becsült adatai a nyugat-dunántúli régióban 2004-ben vállalkozásra vonatkoznak. A vállalkozások évi üzleti tevékenységének bevétele döntően (68,5%) az iparban, s jelentős hányadban (15,2%) a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban keletkezett. Meghatározó részét valamennyi nemzetgazdasági ágban az értékesítés nettó árbevétele tette ki. Részesedése az iparban az átlagosnál is nagyobb (96,2%), míg a mezőgazdaságban jóval kisebb (79,3%) volt. Egy vállalkozásra átlagosan 565 millió forint, egy alkalmazásban állóra közel 15 millió forint nettó árbevétel jutott, amelyet az ipar egészére számított átlag jelentősen felülmúlt. Mindkét mutató értéke a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén, valamint a feldolgozóiparon belül a gépiparban azon belül is a közúti járműgyártásban volt a legmagasabb, ahol kiemelkedő értékesítési árbevételt értek 11

12 el. Emellett az élelmiszeriparban és a vegyiparban alakultak kedvezően a mutatószámok. A kereskedelem, javítás gazdasági ágban az egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel szintén átlag feletti volt. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel viszont nagy mértékben elmaradt a nemzetgazdaság egészének átlagától, hiszen itt a nagyobb számú, kisebb méretű szervezetek a jellemzőek ellentétben a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a gépipar területével. A nyugat-dunántúli székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások üzleti tevékenységüket 3 668,1 milliárd forint ráfordítással folytatták. A ráfordítások országos és megyei arányai a bevételekéhez hasonlóan alakultak. A nemzetgazdaság egészét tekintve az összes ráfordítás 46,4%-át az anyag- és energiaköltség, 20,6%-át az eladott áruk beszerzési értéke, 9,5%-át az igénybevett szolgáltatások, 8,2%-át pedig a bérköltség és a személyi jellegű kifizetések adták. (Az anyag- és energiaköltség hányada országosan 27,4%.) Az anyagjellegű ráfordítások az iparban, az eladott áruk beszerzési értéke a kereskedelem, javítás területén, a személyi jellegű kifizetések a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban jelentettek az átlagosnál jóval nagyobb összegű és arányú kiadásokat. Az anyag- és energiaköltség, illetve a bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések a feldolgozóiparon belül a gépiparban közúti járműgyártásban, valamint az élelmiszeriparban voltak a legjelentősebbek. A évi üzleti tevékenység 296,2 milliárd forint eredménnyel zárult, amely az országos 12,0%-át tette ki. Háromnegyede Győr-Moson-Sopron, 17,4%-a Vas, 6,9%-a pedig Zala megyében keletkezett. A teljesítmény döntően (80,9%-a) az iparban koncentrálódott, számottevő (7,0%) volt azonban a kereskedelemmel, javítással és az építőiparral foglalkozók részesedése is. Az iparon belül a legeredményesebb a gépipar volt, de a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban, valamint a vegyiparban is kimagasló eredményeket könyvelhettek el. Az egy adott időszakban megtermelt új értéket nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP), a vállalkozások szintjén leginkább a hozzáadott érték mutatója fejezi ki ben a régióban a megfigyelt vállalkozások által megtermelt új érték 821,2 milliárd forintot tett ki, az országos 9,2%-át. A hozzáadott érték Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék között 60,8, 23,2, valamint 16,0%-ban oszlott meg. Előállításában a feldolgozóiparnak döntő szerepe volt, 63,8%-a itt képződött. Az egyes ágazatokat vizsgálva a gépipar 38,3, az élelmiszeripar 6,1%-kal részesedett. A hozzáadott értéken belül az iparban a 12

13 villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (6,3%), a többi nemzetgazdasági ágat tekintve pedig a kereskedelem, javítás (7,5%) területe is jelentősnek mondható. Az egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén (1 330,3 millió forint), illetve a gépiparban (1 122,7 millió forint) volt kiemelkedő, nemzetgazdasági átlagban mindössze 122,1 millió forint. Az arányszám a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágakban jóval elmaradt a régiós átlagtól. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásmérettel, illetve jövedelemtermelő-képességgel magyarázható. 3. A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 A KSH céginformációs adattára alapján a legmagasabb, azaz a millió forint feletti éves árbevétel kategóriába a nyugat-dunántúli régióban 97 vállalkozás tartozott. E kört a foglalkoztatásban betöltött szerep szerint tovább szűkítve a 300 fő felettieket tekintve 51 szervezet sorolható a legjobban teljesítők közé. Kizárólag az alkalmazásban állók számát figyelembe véve szintén meghatározható az 50 legkedvezőbb helyzetű vállalkozás, melyek az 500 fő feletti létszám-kategóriákat alkotják. A 4001 millió forint feletti árbevétel-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 7,2% Építőipar 7,2% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6,2% Kereskedelem, javítás 17,5% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,0% Pénzügyi közvetítés 1,0% Ipar 59,8% ,2% ,2% ,2% ,2% ,4% ,1% ,4% ,1% ,7% ,5% Az elért árbevétel és a foglalkoztatásban való jelentőség ötvözésével lehatárolt vállalkozások döntően közötti létszámmal működtek, csupán egy-egy foglalkoztatott több mint 5000, illetve közötti főt. Területi elhelyezkedésüket tekintve 25 tevékenykedett Győr-Moson-Sopron, 14 Vas, 12 pedig Zala megyében. Meghatározó hányaduk, 54,9%-uk korlátolt felelősségű társaság, 39,2%-uk részvénytársasági formában működött. Főtevékenységük szerint túlnyomórészt ipari tevékenységet folytatottak. 13

14 A legjobban teljesítő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,9% Építőipar 5,9% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0% Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, 2,0% gazdasági szolgáltatás 2,0% Ipar 82,4% ,7% ,3% ,0% ,0% ,1% A foglalkoztatási szerep alapján meghatározott 50 legkedvezőbb helyzetű vállalkozásból 34 megegyezik az előző, két kritérium által kijelöltekkel. Az 500 főnél többet foglalkoztatók közül tehát 34 szervezet a 4001 millió forint feletti, további 6 db a , 9 db az millió forint közötti, valamint egy a 20 millió forint alatti árbevétel kategóriába tartozott. Győr-Moson-Sopron megyében 24-et, Vasban 19-et, Zalában mindössze 7-et tartottak számon. A legkedveltebb gazdálkodási forma szintén a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A szervezetek legtöbbje a nagy létszámot igénylő ipari szférába tartozott. Az 500 fő feletti létszám-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10,0% Kereskedelem, javítás Építőipar 2,0% 2,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2,0% Ipar 80,0% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2,0% ,0% ,0% ,0% ,0% A régió iparának meghatározó jellegét mutatja, hogy a legjobban teljesítő vállalkozások mintegy nyolctizede itt tevékenykedik. A nagyobb méretű, tőkeigényes tevékenységet folytató, jelentős külföldi befektetéssel gazdálkodók a feldolgozóiparban, döntően (16 db) a gépiparban működtek. Az ipar eredményességében kiemelt szerepe van a járműgyártásnak, illetve az azt kiszolgáló termékek és szolgáltatások előállításának. Emellett a gépiparban a villamos gép, műszer ezen belül is a híradástechnikai termékek gyártása, valamint a gépek, berendezések gyártása meghatározó. A második legnagyobb iparágban, az 14

15 élelmiszeriparban 9 vállalkozás termelt, túlnyomórészt húsfeldolgozással, továbbá tejfeldolgozással, egyéb élelmiszer-, valamint italgyártással foglalkoztak. Ezen kívül a fafeldolgozásban, a vegyiparban és a nemfém ásványi termék gyártásában értek el jó eredményeket. 15

16

17 TÁBLÁZATOK

18 A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 5,1 9,2 9,4 7,5 4,7 Bányászat 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,7 0,5 0,6 0,6 0,7 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 1,0 1,2 0,8 1,0 1,0 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 1,2 1,5 1,4 1,4 1,6 Vegyipar 0,4 0,2 0,2 0,3 0,3 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 0,4 0,4 0,3 0,4 0,3 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 1,3 0,9 1,1 1,2 1,1 Gépipar 1,6 1,1 1,2 1,4 1,5 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 0,9 0,9 1,0 0,9 0,8 Feldolgozóipar összesen 7,4 6,8 6,7 7,0 7,3 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Ipar összesen 7,6 7,0 6,9 7,2 7,5 Építőipar 8,8 8,0 7,4 8,2 7,9 Kereskedelem, javítás 17,1 16,2 15,7 16,4 18,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,3 9,5 16,5 9,9 6,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4,3 3,4 3,1 3,7 4,1 Pénzügyi közvetítés 2,9 3,3 2,7 2,9 2,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 36,8 31,1 27,5 32,4 36,1 Oktatás 3,0 3,1 2,5 2,9 3,0 Egészségügyi, szociális ellátás 2,4 2,3 2,4 2,4 2,2 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,8 7,0 5,9 6,6 6,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 18

19 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,7 4,6 4,5 4,6 3,7 Bányászat 0,0 0,1 1,2 0,4 0,2 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 4,7 5,2 6,6 5,3 4,2 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 5,3 11,7 3,5 6,6 3,1 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2,1 3,9 3,0 2,8 2,3 Vegyipar 3,7 2,2 0,7 2,5 2,7 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 1,8 0,6 2,4 1,6 1,0 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 2,9 2,2 2,0 2,5 2,7 Gépipar 15,7 16,7 6,6 13,6 9,0 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 2,1 1,7 3,4 2,3 0,9 Feldolgozóipar összesen 38,4 44,1 28,1 37,3 25,8 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3,1 1,2 2,0 2,3 2,1 Ipar összesen 41,5 45,4 31,3 39,9 28,2 Építőipar 4,8 4,0 6,1 4,9 4,7 Kereskedelem, javítás 8,1 7,5 9,3 8,2 11,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,2 2,8 5,2 3,6 2,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,0 4,3 4,5 4,7 8,1 Pénzügyi közvetítés 0,6 0,4 0,6 0,5 1,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4,5 3,8 6,9 5,0 7,0 Oktatás 9,2 8,1 8,2 8,6 9,2 Egészségügyi, szociális ellátás 7,5 7,0 9,3 7,8 8,1 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,0 2,9 3,2 3,0 2,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 19

20 A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon Gazdasági ág Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Összesen (százalék) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,7 3,3 4,2 Bányászat 0,0 0,3 0,1 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 2,8 5,2 4,0 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 0,5 2,9 1,7 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 0,4 2,3 1,3 Vegyipar 1,9 3,9 2,9 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 0,9 1,8 1,4 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 1,3 3,3 2,3 Gépipar 4,8 38,8 21,6 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 0,5 1,2 0,8 Feldolgozóipar összesen 13,2 59,4 36,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8,2 4,3 6,2 Ipar összesen 21,4 64,0 42,3 Építőipar 1,2 2,5 1,9 Kereskedelem, javítás 4,3 6,5 5,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,1 1,1 1,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 46,7 12,3 29,0 Pénzügyi közvetítés 0,9 0,7 0,8 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4,5 2,7 3,5 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 4,6 1,9 3,2 Oktatás 1,6 1,2 1,4 Egészségügyi, szociális ellátás 2,4 1,6 2,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 8,7 2,3 5,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 20

21 Külföldi érdekeltségű vállalkozások Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Kizárólag külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 1 000,6 385,3 30,9 549,8 268,7 Ezen belül: külföldi részesedés 1 000,6 385,3 30,9 549,8 268,7 Többségében külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 381,5 479,7 191,3 369, ,6 Ezen belül: külföldi részesedés 345,0 460,4 172,7 342,2 953,2 Többségében belföldi tulajdonban lévő Vállalkozás Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 157,4 31,3 280,8 157,1 785,3 Ezen belül: külföldi részesedés 53,8 8,7 93,4 52,4 137,0 Összesen Vállalkozás Saját tőke, millió Ft Ebből: külföldi részesedés Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 766,3 366,0 86,4 467,8 493,8 Ezen belül: külföldi részesedés 746,5 359,2 61,3 450,2 376,1 21

22 Gazdasági ág A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 0,5 0,3 5,3 0,6 0,4 Bányászat 0,2 0,1 0,5 0,2 0,1 Feldolgozóipar 93,5 92,4 59,2 92,0 44,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1,7 0,0... 1,7 4,1 Építőipar 0,2 0,1 0,3 0,2 0,8 Kereskedelem, javítás 0,9 2,4 3,7 1,3 9,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,1 0,2 2,9 0,2 0,8 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 0,7 0,6 4,1 0,8 10,1 Pénzügyi közvetítés 0, ,2 10,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1,8 3,7 9,8 2,6 16,8 Oktatás ,0 Egészségügy, szociális ellátás 0,0... 0,0 0,0 0,1 Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás 0,2 0,1 0,8 0,2 0,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 22

23 A vállalkozások teljesítménye Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Üzleti tevékenység bevétele, millió Ft Ebből: értékesítés nettó árbevétele egyéb bevétel egy vállalkozásra jutó árbevétel 761,1 515,0 293,2 564,7 635,6 egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel, 1000 Ft , , , , ,7 Üzleti tevékenység ráfordításai, millió Ft Ebből: anyag- és energiaköltség bérköltség és személyi jellegű kifizetések értékcsökkenési leírás Üzleti tevékenység eredménye Hozzáadott érték Vállalkozások száma Alkalmazásban állók száma

24 A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Üzleti tevékenység bevétele értékesítés nettó árbevétele Ebből: millió Ft egyéb bevétel Egy vállalkozásra Egy alkalmazásban állóra jutó értékesítési árbevétel 1000 Ft A vállalkozások számának megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás , ,7 6,1 Bányászat , ,6 0,4 Élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,2 3,5 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása , ,3 3,5 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység , ,6 3,9 Vegyipar , ,4 1,9 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása , ,9 1,3 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,9 4,1 Gépipar , ,4 4,2 Máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,4 2,5 Feldolgozóipar összesen , ,4 24,9 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás , ,3 0,6 Ipar összesen , ,5 25,8 Építőipar , ,9 12,3 Kereskedelem, javítás , ,5 25,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,1 9,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,0 5,6 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás , ,6 10,5 Oktatás ,5 86,5 0,4 Egészségügyi, szociális ellátás ,7 202,8 1,4 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,5 2,4 Összesen , ,8 100,0 24

25 A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Üzleti tevékenység ráfordításai Ebből: bérköltség és személyi jellegű kifizetések anyag- és energiaköltség értékcsökkenési leírás Üzleti tevékenység eredménye Hozzáadott érték millió Ft Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, ruházati, bőrtermék gyártása Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyipar Egyéb nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gépipar Máshova nem sorolt feldolgozóipar Feldolgozóipar összesen Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

26 Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 Győr-Moson-Sopron megye: Audi Hungária Motor Kft. Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt. Brau Union Hungária Rt. Ceres Sütőipari Kft. E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. Észak-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (ÉGÁZ Rt.) GRABO Padló-, Tapéta-, Műbőr- és Nemszőtt Textíliagyártó Kft. GYŐRI ÁFÉSZ Győri Keksz Kft. Hydro Alumínium Győr Alumíniumöntöde Kft. Interfa Bútoripari Kft. (INTERFA Kft.) Kisalföld Volán Közlekedési Rt. Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt. (MOFÉM Rt.) Pannon Baromfifeldolgozó és Értékesítő Kft. Pannon-Víz Víz-Csatornamű és Fürdő Rt. Rába Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft. RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft. Robust Plastik Assembling Műanyag és Elektronika Kft. Roto Elzett Certa Vasalatgyártó és Kereskedelmi Kft. Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt. Swedwood Sopron Bútor Kft. TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Rt. Velux Magyarország Fertődi Építőkomponens Kft. Vas megye: Ada Hungária Bútorgyár Kft. BPW-Hungária Kft. Cellcomp Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft. Epcos Elektronikai Alkatrész Kft. Falco Forgácslapgyártó Rt. Linde Gáz Magyarország Rt. LUK SAVARIA Kuplunggyártó Kft. MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó Kft. MÁVÉPCELL Mély- Magas és Vasútépítő Kft. General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft. PANNUNION Csomagolóanyag Kft. Sága Foods Baromfiipari Rt. TARAVIS Baromfi és Élelmiszeripari Kft. Zala megye: DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Rt. Hoffmann Építőipari Rt. Kanizsa Trend Kft. Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ Rt.) Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Pannontej Rt. Rotary Fúrási Rt. Zala Volán Közlekedési Rt. Zalabaromfi Feldolgozó és Kereskedelmi Rt. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. (ZALAERDÖ Rt.) Zalai Húsipari Rt. ZALAKERÁMIA Zártkörűen Működő Rt. 26

27 Módszertani megjegyzések Gazdasági szervezetek Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező magánszemélyek (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak) is. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. A gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (röviden: GFO) a június 1-jétől érvényben lévő osztályozáson alapul. Külföldi érdekeltségű vállalkozás: olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalat, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával, vagy ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. Az adatok a 10% alatti részesedésű és az off-shore vállalkozásokat nem tartalmazzák. Az ez alatti tulajdoni hányadokat azok összegszerűségétől függetlenül portfólióbefektetésnek tekintjük. A gazdasági szervezetek adatai a Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala megyei székhelyű szervezetek adatait tartalmazzák. Az adatok forrása: a gazdasági szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és a gazdasági szervezetek regisztere (GSZR). A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatforrása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) benyújtott társaságiadó-bevallás és az 1597 OSAP-számú, a Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon című adatgyűjtés. Foglalkoztatottság Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy hónapot meghaladó távollét) távollévők és a munkaszerződés szerint 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak kivételével. 27

28 Beruházás Beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, pótlása, az erdőnevelési munkák kivételével, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Tárgyi eszköz az a vállalkozási és egyéb tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszköz, amely a vállalkozási és egyéb termelőtevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik. Beruházás teljesítményértéke: tartalmazza a vételárat, a szállítási, raktározási, alapozási, szerelési, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségeket, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, bizományi díjakat, támogatásokat, adókat, vámköltségeket, az előzetesen felszámított le nem vonható forgalmi adót, valamint azokat az egyéb költségeket, amelyek a beruházott eszközhöz egyedileg kapcsolhatók. Az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó nem része a beruházási teljesítményértéknek. Az Európai Unió előírásainak megfelelően a tervezési, átírási és egyéb költségek az anyagiműszaki összetétel szerinti megfelelő adatok között (pl. épület, gép, berendezés) oszlik meg. A gépek, berendezések adatai magukban foglalják a bútorok, hangszerek és sportszerek adatait is. Az adatok forrása: a KSH beruházás-statisztikai adatgyűjtése, mely a vállalkozásokra és a költségvetési szervekre terjed ki. A beruházási tevékenység megfigyelésének vonatkozási köre: a megfigyelés a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a 10 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál és létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél teljes körű, az 5-19 főt foglalkoztató vállalkozások esetében reprezentatív. A reprezentatív módon megfigyelt adatok teljeskörűsítése egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. Az adatok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén megvalósult beruházásokra vonatkoznak, függetlenül a beruházó hovatartozásától. 28