AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Közgyűlési dokumentum. az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételéről

Átírás

1 AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS Közgyűlési dokumentum AKCS-EU 3686/05/végleges február 17. JELENTÉS az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételéről Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Pénzügyi Bizottság Társelőadók: David Matongo (Zambia) és Thierry Cornillet PR\ doc APP/3686/déf.

2 ÖSSZEFOGLALÁS Oldal AKCS-EU KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS... 1 ELJÁRÁSI OLDAL... 3 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY... 4 EXPOSÉ DES MOTIFS PR\ doc APP/3686/déf.

3 ELJÁRÁSI OLDAL január 21-i ülésén az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés Elnöksége az Eljárási Szabályzat 2. cikke (8) bekezdésének értelmében jóváhagyta, hogy a Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Pénzügyi Bizottság jelentést készítsen az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételéről január 22-i ülésén a Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Pénzügyi Bizottság David Matongót (Zambia) és Thierry Cornillet-t nevezte ki társelőadóknak. A bizottság február 14-i, szeptember 23-i és november 20-i, illetve február 2-i ülésén megvizsgálta a jelentéstervezetet. A legutóbbi ülés során 31 szavazattal mellette, 1 szavazattal ellene és 0 tartózkodás mellett elfogadta az állásfoglalási indítványt. A szavazás során a következők voltak jelen: Assarid (Mali), társelnök; Schlyter; társelnök; Dombrovskis, alelnök; Chulumanda (Matongo (Zambia) helyettese), társelőadó; Cornillet, társelőadó; Amon-Ago (Elefántcsontpart); Bereaux (Trinidad és Tobago); Berend; Bushill- Matthews (Lulling helyettese); Busk; Conteh (Sierra Leone); Davies (Dél-Afrika); Deva; Dlamini (Szváziföld); Francois (Saint Lucia); Gunnessee (Mauritius); Hay Webster (Jamaica); Knights (Dominika); Lekoba (Kongói Köztársaság); Mantovani (Daul helyettese); Mwgodo (Kenya); Mitchell; Moubelou (Gabon); Mporogomyi (Tanzánia); Muymba (Kongói Demokratikus Köztársaság); Nyassa (Kamerun); Osei-Prempeh (Ghána); Safuneituuga (Szamoa); Sebetela (Botswana); Speroni; Van Lancker és Weldegiorgis (Eritrea). A jelentést február 17-én nyújtották be. PR\ doc 3/16 APP/3686/déf.

4 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY Az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlése, - amely április 18-a és 21-e között Bamakóban (Mali) ülésezett, - tekintettel Eljárási Szabályzata 17. cikkének (1) bekezdésére, - tekintettel a június 23-án Cotonou-ban aláírt 1 és április 1-én hatályba lépett AKCS-EK partnerségi megállapodásra, pontosabban annak az I. mellékletében található pénzügyi jegyzőkönyvre és a IV. mellékletben található végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokra, - tekintettel az Európai Bizottság a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, Az AKCS-országokkal való együttműködés az EU költségvetésébe történő teljes integrációja felé című közleményére (COM(2003)590), - tekintettel az Európai Parlament fejlesztési bizottságának az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételéről szóló jelentésére (A5-0143/2004) 2, - tekintettel a Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Pénzügyi Bizottság az Európai Fejlesztési Alap felhasználásáról szóló jelentésére (AKCS-EU/3602/03/végleges) 3, - tekintettel a Gazdasági Fejlesztési, Kereskedelmi és Pénzügyi Bizottság az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételéről szóló jelentésére (AKCS- EU/3686/05/végleges), A. emlékeztetve arra, hogy 1957-es létrehozása óta az EU tagállamainak önkéntes hozzájárulása alapján működő Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS) közötti együttműködés fő pénzügyi eszköze, B. mivel az Európai Unió tagállamainak vezetői a Barcelonai Tanács és a fejlődés finanszírozásáról szóló, évi, Monterrey-ben megrendezett ENSZ-konferencia során kötelezettséget vállaltak arra, hogy pénzügyi célkitűzéseket határoznak meg az EU részéről a hivatalos fejlesztéstámogatáshoz (ODA) való hozzájárulás tekintetében, C. újólag megerősítvén az Európai Unió által biztosított pénzügyi támogatás az AKCSországok országos és regionális szintű fejlődésében játszott fontos szerepét, amiből 1 HL L 317, , 3.o i jegyzőkönyv 3 HL C 26, , 7.o. APP/3686/déf. 4/16 PR\ doc

5 kifolyólag meg kell erősíteni a fejlődés finanszírozását célzó együttműködést az EFA keretében, D. örvendezvén az AKCS-EK pénzügyi együttműködés végrehajtásában 2003 során a kötelezettségvállalások és ráfordítások tekintetében elért példátlan fejlődésnek, E. tekintettel a Cotonou-i megállapodás keretében a nemzeti és regionális programengedélyezőkre háruló új szerepre és a megállapított valamennyi feladat és kötelezettség végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges kapacitásra, többek között az EFA által finanszírozott támogatás kezelésének javítására, F. megállapítván, hogy az EFA költségvetésbe való felvételének kérdése az AKCS-EU partnerség alapvető változásainak pillanatában merült fel, amint azt a gazdasági partnerségi megállapodásokról folyó tárgyalások mutatják, és ami a fejlesztési együttműködés finanszírozásához kapcsolódó célkitűzések és alapelvek javítására is alkalmat kínál. G. újólag megerősítvén a nemzeti és regionális programengedélyezők szerepének fontosságát és felelősségét a különböző projektek és programok irányításában és végrehajtásában, H. aggodalmát fejezvén ki a költségvetésbe való felvétel kilátásai és ennek a fejlesztésfinanszírozási együttműködés alapelveire és kulcselemeire különösen a közös irányításra, a források előreláthatóságára és a források felhasználásának rugalmasságára gyakorolt lehetséges hatása miatt, I. emlékeztetve, hogy az Unió 25 tagúra bővítése az államok önkéntes hozzájárulásán alapuló pénzügyi támogatások terén új megosztási kulcs kialakításához fog vezetni, ha továbbra is fennmarad az ötéves pénzügyi jegyzőkönyv jelenlegi rendszere, J. mivel a 25 tagállam mind a mai napig nem állapodott meg az új megosztási kulcsban és mivel az ügyben minden késlekedés a finanszírozási források befagyasztásához vezet, K. emlékeztetve, hogy az EFA költségvetésbe való felvételének, azaz az általános költségvetésbe való beolvasztásának fő érdeme, hogy ipso facto, a 25 tagállam által jelenleg ismert megosztási kulcs végrehajtásához vezet anélkül, hogy szükség lenne hosszú és esetleg céltalan vitákat folytatni egy ad hoc megosztási kulcsról a 10. EFA számára, L. hangsúlyozván, hogy az új ad hoc kulcsot illető megegyezés hiányában egyáltalán nem lesz, vagy legalábbis csak nagy késéssel lesz 10. EFA, ami természetesen a partnerségi megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását hátráltatja, mikor pedig az EFAfinanszírozás tartósságának garantálására lenne szükség, M. hangsúlyozván, hogy az EFA költségvetésbe való felvétele nem minden problémát megoldó csodaszer, sem pedig az AKCS-EU partnerség megfelelő működésének akadálya, PR\ doc 5/16 APP/3686/déf.

6 N. mivel október 8-i közleményében (COM(2003)590) a Bizottság már megválaszolt néhány kérdést, de az AKCS fél számos kérdésére még pontosabb választ kell adnia, különösen az éves költségvetési elv hátrányos hatásairól és a többéves finanszírozás megszervezésének lehetőségéről, amelyek a Közös Parlamenti Közgyűlés belegyezésének feltételét képező garanciák, O. tájékoztatván, hogy az Európai Unió költségvetési rendeletében gyakorlati eszközök állnak rendelkezésre az adott célra szánt alapok működésének megszervezéséhez és garantálásához, P. megismételvén, hogy az AKCS-országok részvételi szintjének növelése az EFA programozására és végrehajtására vonatkozó döntéshozatali folyamatban szorosabb partnerségi kapcsolathoz vezet az adományozók és a kedvezményezettek között, és ily módon a programok nagyobb fokú támogatást élveznek az AKCS-országok részéről, Q. újólag megerősítvén a partnerségi vívmányok fenntartásának és megerősítésének szükségességét, és hogy a Cotonou-i megállapodásban rögzített birtokbavétel és részvétel elve a szegénység felszámolását célzó stratégia kulcselemei, R. újólag megerősítvén, hogy a források garantálása, a fejlesztési programok AKCSországok általi birtokbavétele, a partnerségi szellem folytonossága olyan politikai problémák, amelyeket a költségvetésbe való felvétel se meg nem old, se meg nem kérdőjelez, S. felismerve, hogy a politikai hatóságnak választ kell adnia az AKCS-országok jogos kérdéseire, különösen a támogatás közös irányítását, a 9. EFA során már jelen lévő teljesítmény hatásait, illetve a források előreláthatóságát és tartósságát illetően, T. hangsúlyozván, hogy nem indokolatlan 40 évvel az EFA létrehozása után annak reformjával kapcsolatos kérdéseket felvetni, és hogy a jelenlegi rendszerben mind a mai napig megoldatlanok a kifizetések gyorsaságával és a fel nem használt hitelek halmozódásával (11milliárd euró) kapcsolatos problémák, 1. kijelenti, különös fontosságot tulajdonít az EU AKCS-országokat támogató fejlesztési segélypolitikája folytatásának, amelynek jól körülhatároltnak és azonosíthatónak kell lennie, a címzett felé kell irányulnia, és amelyhez folyamatos és garantált finanszírozást kell biztosítani; 2. nyomatékosan kéri, hogy az AKCS-EU partnerség őrizze meg sajátos tulajdonságait, csakúgy, mint partnerségi szellemét, és ily módon járuljon hozzá a kölcsönös cél megvalósításához, a szegénység felszámolásához és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához; 3. nyomatékosan felkéri az Európai Bizottságot és az AKCS-országok megbízottjait, az AKCS-EK pénzügyi együttműködés végrehajtása tekintetében fokozzák erőfeszítéseiket a APP/3686/déf. 6/16 PR\ doc

7 2003-ban elért eredmények fenntartása és javítása céljából, hasznot húzván a programozás új megközelítésének alkalmazásából, illetve a kompetenciák és a döntéshozatal decentralizációjából; 4. ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár fejlesztés szempontjából az Európai Unió az AKCS-országok legfontosabb partnere, a mindkét fél részéről felmerülő adminisztrációs és eljárási késedelmek és akadályok problémáját, amelyek lassítják és gátolják az EFAforrások áramlását, a költségvetésbe való felvételtől függetlenül meg kell oldani vagy javítani kell; 5. megerősíti, hogy az AKCS-csoport számára elérhető pénzügyi keretnek olyan összegűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a Cotonou-i megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását, akár egy tizedik EFA, akár a közösségi költségvetés finanszírozza azt; 6. bátorítja a Tanácsot és a Bizottságot, állapítsanak meg a közösségi költségvetésre vonatkozó pénzügyi szabályozás alóli mentességet oly módon, hogy számításba veszik az AKCScsoport aggodalmait, és megerősítik a partnerséget, valamint a fejlesztési alap birtokbavételét és előreláthatóságát; 7. emlékeztet, hogy az EFA költségvetésbe való felvételére vonatkozó valamennyi döntésnek összhangban kell lennie az Európai Unió által a Barcelonai Tanács során és az Egyesült Nemzetek 2002-es, Monterrey-ben megrendezett, fejlesztéstámogatásról szóló konferenciáján tett azon kötelezettségvállalásaival, miszerint 2002 és 2006 között 0,33%-ról átlagosan 0, 39%-ra növeli a hivatalos fejlesztéstámogatás szintjét; 8. nyomatékosan felkéri az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, tartózkodjanak olyan döntések meghozatalától, amelyek a Cotonou-i megállapodás célkitűzéseivel ellentétes hatást okozhatnak; 9. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy szembe kell nézni a kevésbé jól teljesítő AKCS-országok azon aggodalmaival, miszerint az EFA költségvetésbe való felvétele a számukra biztosított pénzeszközök csökkenését jelentheti, és kéri a Bizottságot, magyarázza meg, hogyan kívánja garantálni, hogy ezen országok érdekei ne sérüljenek; 10. tudomásul veszi az AKCS-országok a közösségi költségvetés éves elvének alkalmazása miatt felmerülő esetleges hatásokra vonatkozó aggodalmait, még ha a Bizottság világosan jelezte is, hogy ez az elv nem zárja ki a többéves programozás lehetőségét; 11. felkéri az AKCS-EU titkárságát, hogy a lehető legrövidebb határidőn belül készítsen közös jegyzetet, amely összefoglalja az AKCS Miniszterek Tanácsának, az EU Miniszterek Tanácsának és az Európai Bizottságnak az álláspontját a költségvetésbe való felvétel hatályát és az éves költségvetési elvet illetően, a fejlesztésfinanszírozás céljából történő együttműködés kulcselemei, különösen az alábbiak alapján: - a támogatás közös irányítása, PR\ doc 7/16 APP/3686/déf.

8 - a források előreláthatósága és tartóssága, - a költségvetésbe felvett források szintje, - rugalmasság a források felhasználásában, - a források felosztása, - a nemzeti és regionális programengedélyezők szerepe és kötelezettségei, - az AKCS-EK fejlesztésfinanszírozási együttműködési bizottságának szerepe és kötelezettségei, - a források gyors kifizetése, - a teljesítményellenőrzés hatásai, 12. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az AKCS-országok számára hosszú távon garantált fejlesztésfinanszírozást kell biztosítani, és hogy a finanszírozási rendszer módosítását követően egyetlen AKCS-ország sem kerülhet a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe; 13. megismétli a jelenlegi EFA által biztosított források előreláthatóságának fontosságát, ami megkönnyíti az AKCS-országokban a hosszú távú programozást, és amelyet a Közös Parlamenti Közgyűlés is támogat; 14. felkéri az Európai Bizottságot, az EU Tanácsát, az Európai Parlamentet és az AKCSállamokat, alakítsanak ki az elmélyült konzultációk tartásához megfelelő keretrendszert, hogy értékelni lehessen a két rendszer (az EFA költségvetésbe való felvétele és a költségvetésbe való fel nem vétele) előnyeit és hátrányait; 15. újólag megerősíti annak szükségességét, hogy a jövőbeli EFA-rendeletre vonatkozó valamennyi együttdöntési eljárás során meg kell őrizni az AKCS-országok fejlesztési programjai tekintetében a partnerség és a fejlesztési programok AKCS-országok általi birtokbavételének elvét, illetve biztosítani kell az AKCS-országok beleszólását a források felhasználását illető döntésekbe; 16. hasonló szellemben szükségesnek ítéli, hogy az EFA esetleges költségvetésbe való felvétele esetén az EFA szorosan kapcsolódjon az EU költségvetési eljárásához, és biztosítson az EU költségvetési hatósága számára értékes hozzájárulást az AKCS-országokra vonatkozó költségvetési kérdések tekintetében; 17. javasolja, hogy az EFA költségvetésbe való felvételéről zajló vitákkal párhuzamosan történjen meg a 10. EFA előkészítése és az AKCS-országok számára történő rendelkezésre bocsátása, hogy lehetővé tegye számukra az általános költségvetésre érvényes pénzügyi megosztási kulccsal azonos alapon finanszírozott partnerségi megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását; örömét fejezi ki, hogy folytatódnak a finanszírozásról folyó tárgyalások, legyen szó akár az Európai Unió általános költségvetésének keretein belül, vagy egy esetleges 10. EFA keretén belül történő finanszírozásról, és ebben az összefüggésben tudomásul veszi a Bizottság azon indítványát, miszerint a közötti időszak tekintetében az AKCS-csoport számára többéves finanszírozási keretet dolgozzanak ki az együttműködéshez; APP/3686/déf. 8/16 PR\ doc

9 18. hangsúlyozza az adott régiók és országok számára biztosított külön források fenntartásának szükségességét, és külön kiemeli, hogy az EFA-források más globális célkitűzésekhez való átcsoportosítása csak az AKCS-országokkal való konzultációt követően lehetséges; 19. megbízza társelnökeit, továbbítsák a jelen állásfoglalást az AKCS-EU Tanácsa és az Európai Bizottság számára. PR\ doc 9/16 APP/3686/déf.

10 EXPOSÉ DES MOTIFS I. Rappel Le Fonds européen de développement (FED) est de nos jours le principal instrument communautaire européen qui subventionne le développement des pays ACP. Il s est toujours caractérisé par la particularité de sa gestion journaliere par la Commission européenne en dehors de son budget général. Ne faisant pas partie du budget général, il est financé par les Etats membres de l'union européenne et il est soumis a des regles financieres spécifiques ainsi qu a ses propres modalités d exécution. Il est alimenté par des contributions volontaires des Etats membres de l UE, et fait l objet d une négociation (protocole financier quinquennal) distincte de celle de l Accord de partenariat. Cette formule doit etre réinventée a chaque renouvellement des protocoles financiers qui ont une durée de 5 ans. Afin d'éviter des discussions et des marchandages, l'objectif est d'intégrer entierement le financement de la coopération UE-ACP dans le régime du budget général. Depuis plusieurs années, la budgétisation du FED est en discussion au sein des institutions européennes sans pour autant faire l unanimité. A ce titre l'intégration du FED, élément particulier mais d'une seule et meme politique communautaire - la coopération au développement - est posée. Elle rejoint les soucis de l'app d'etre plus associé au contrôle de l'argent public transitant par le FED, le souci d'éviter aux Etats membres une discussion politique particuliere pour établir la clé de répartition spécifique des FED et celui des pays ACP de voir garantir la pérennité, la durée et la prévisibilité des ressources FED. Actuellement, elle est a l ordre du jour a la demande du Parlement européen, qui se sent privé de tout pouvoir dans l adoption des crédits du FED, et elle est appuyée par la Commission européenne, ce qui lui confere une approche a la fois politique et institutionnelle. Au mois d octobre 2003, la Commission européenne a produit une communication au Conseil et au Parlement visant une pleine intégration de la coopération avec les pays ACP dans le budget de l UE. En application de l article 12 de l Accord de Cotonou, le texte a été communiqué au Groupe ACP afin de faire connaître ses observations et d entamer les consultations requises. APP/3686/déf. 10/16 PR\ doc

11 Le présent exposé des motifs a pour objectif d identifier les éléments clés du financement de la coopération au développement qui pourront etre négativement affectés ainsi que les avantages supposés de la budgétisation. II. Contexte a) Côté UE La tentative d une budgétisation prochaine du FED s inscrit dans un contexte politique et institutionnel marqué par la volonté du Parlement européen d assurer un contrôle effectif sur l aide extérieure de la Communauté, par la volonté de la Commission d accroître ses responsabilités de gestionnaire, et par la façon dont le Conseil s efforce depuis quelques années, a mieux contrôler les actions extérieures de la Commission. Le contexte est également marqué par : - l élargissement des Etats membres de l UE a 25 et la nécessité d inscrire l aide aux pays ACP dans les perspectives financieres tenant compte de l adhésion de nouveaux Etats membres, - l évolution de la politique d aide au développement de l Union européenne, appelée désormais a s inscrire dans le cadre plus large de la politique extérieure de l Union, - la recherche d une efficacité plus accrue de l utilisation des ressources affectées a l aide au développement b) Côté ACP Les discussions actuelles sur les perspectives de la budgétisation du FED interviennent a un moment ou le Groupe ACP est placé devant de nombreux défis a relever qui auront un impact sur le contenu du partenariat. Il s agit essentiellement : - des révisions a mi-parcours en 2004 et en fin de parcours en 2006 ; - de l amélioration de la capacité d absorption des ressources ; - de la révision de certaines dispositions et annexes de l Accord de Cotonou ; - la nécessité de mettre a la disposition des États ACP un 10 eme FED pour leur permettre de réaliser les objectifs de l Accord de Cotonou, PR\ doc 11/16 APP/3686/déf.

12 - des négociations des accords du partenariat économique (APE) et les besoins financiers qui en résulteront. III. Portée de la budgétisation du FED La portée de la budgétisation du FED doit s apprécier en fonction de son impact sur les éléments clés de la coopération pour le financement du développement et des conséquences des changements qui en résulteront, notamment son impact sur la réduction de la pauvreté qui a été introduite en tant qu objectif principal de l Accord de Cotonou et de la politique communautaire de développement. Dans sa communication, la Commission «estime qu il est politiquement souhaitable et opportun de normaliser le cadre financier de l aide apportée par la commission aux pays ACP ainsi qu aux pays et territoires d outre-mer. Ce changement mettra fin au systeme des FED successifs et présentera l avantage d intégrer entierement le financement de la coopération UE-ACP dans le régime du budget général, c est-a-dire dans le budget annuel de l UE et dans son cadre de programmation a moyen terme, les perspectives financieres. La conjonction des événements qui interviendront en 2004 fournit l occasion idéale de procéder a cette intégration». Il apparaît clairement que la manifestation la plus frappante de la budgétisation sera l annualité budgétaire qui réduira considérablement la marge de manouvre flexible qu offre la mise en ouvre du FED dans sa structure actuelle. En effet, les ressources non utilisées ou qui feront l objet d un désengagement font naître la crainte qu'ils soient perdues pour les pays concernés, alors que dans l actuel systeme FED ces crédits peuvent etre recyclés dans le pays. Si elle est appliquée, l annualité budgétaire consistera, entre autres choses, a favoriser les pays performants de la meme maniere que cela est envisagé dans le cadre des révisions a mi-parcours et en fin de parcours. Enfin, on court le risque de voir les ressources détournées vers d autres objectifs pour répondre aux engagements souscrits au niveau international par la Commission et la Communauté. A cet égard, son impact devra etre apprécié par rapport au éléments clés du partenariat ci-apres : a) la cogestion de l aide La cogestion est une des particularités du partenariat ACP-UE impliquant le partage des responsabilités entre les agents d exécution.(ordonnateur Principal, Ordonnateurs nationaux et régionaux, et le Chef de Délégation). Elle implique également la prise de décisions conjointes, créant ainsi une synergie dans le processus décisionnel. APP/3686/déf. 12/16 PR\ doc

13 La cogestion est également un des éléments clés du fonctionnement du Comité ACP-CE de Coopération pour le Financement du Développement, dont les décisions, tant sur le plan financier que sur le plan de la mise en ouvre, sont prises conjointement. Enfin, elle autorise des évaluations et la recherche de solutions communes aux problemes rencontrés dans la mise en ouvre. Il est fort a craindre qu une budgétisation du FED s accompagne d une modification dans cette architecture. En effet, la Commission européenne a de plus en plus tendance a se doter d une marge de manouvre plus grande dans la gestion de l aide estimant que si elle pouvait prendre toute seule des décisions de financement, celles-ci seraient plus anticipatives et plus dynamiques en terme de réalisation. On peut raisonnablement soutenir que la budgétisation sera une bonne occasion pour amoindrir le rôle et les responsabilités des agents d exécution du côté ACP, et qu elle aura également un impact sur-le-champ d application des compétences du Comité ACP-CE de CFD. b) la prévisibilité des ressources L article 56 paragraphe C de l Accord de partenariat stipule que «la coopération prend en compte l importance de la prévisibilité et de la sécurité des apports de ressources, effectués a des conditions tres libérales et sur une base réguliere» La prévisibilité de l aide est un facteur important dans la programmation des projets et programmes et de leur durabilité sur le moyen et le long terme. Beaucoup d observateurs avisés s accordent sur le fait qu avec l annualité budgétaire qui est un risque majeur de la budgétisation, les fonds non utilisés a la fin de chaque exercice budgétaire seront annulés. Il sera possible de pallier a ce risque en faisant appel systématiquement a des plans pluriannuels de financement. En conséquence, avec la budgétisation du FED, il est moins sur dans les faits que les fonds iront de maniere durable aux pays ACP et plus a craindre qu'ils soient utilisés pour d autres priorités globales communautaires. c) la répartition des ressources Dans l Accord de Cotonou les instruments du Fonds Européen de Développement ont été regroupés et rationalisés. La totalité des ressources disponibles sont canalisées a travers trois instruments a savoir : - le développement a long terme, - la coopération régionale et, PR\ doc 13/16 APP/3686/déf.

14 - la facilité d investissement A l intérieur de l enveloppe destinée a la coopération régionale, subsiste une provision destinée a la coopération Intra-ACP dont la particularité est la subsidiarité. La répartition sectorielle des ressources Intra-ACP fait l objet d une décision conjointe ACP-UE, et leur mise en ouvre requiert l approbation du Comité des ambassadeurs ACP dans la plupart des cas. Avec la budgétisation, la particularité de cette enveloppe et son mode de fonctionnement pourront subir des modifications substantielles. d) l amélioration des décaissements La Commission de l UE place la budgétisation du FED dans l optique d une accélération des décaissements, qui va se traduire en grande partie par l appui budgétaire et le financement des engagements et des initiatives auxquelles elle a souscrit au plan international. En d autres termes, il y a un risque de vouloir privilégier le volume des décaissements et de négliger en revanche la qualité de la mise en ouvre effective des projets et programmes de meme que du principal objectif visé par le partenariat ACP-UE, a savoir, la réduction de la pauvreté. Il est difficile d aborder la question de la lenteur des décaissements sans une évaluation objective des facteurs internes et externes aux états ACP qui ont été un frein a une mise en ouvre efficace et efficiente. Il n y a pas de lien évident entre la budgétisation et la rapidité et le volume des décaissements. Ceci est confirmé, par exemple, par les résultats sans précédent de la mise en ouvre de la coopération en L Accord de Cotonou a introduit des améliorations qui, au stade actuel de leur mise en ouvre, n offrent pas assez d éléments de mesure pour apprécier leur pertinence au regard de l objectif d une mise en ouvre rapide et simplifiée. IV. Les avantages de la Budgétisation - Elle permettrait d'obtenir des gains d'efficience dans les pays bénéficiaires, qui reçoivent actuellement des ressources de la Communauté selon des regles différentes. L'unification des procédures produirait aussi des avantages significatifs pour la cohérence de la gestion; - L'efficacité de l'aide communautaire aux pays ACP s'améliorerait grâce a la discipline budgétaire et a des mécanismes de réaffectation plus souples; APP/3686/déf. 14/16 PR\ doc

15 - Les crédits seraient disponibles rapidement sans qu'il faille attendre la ratification d'un protocole financier par vingt-cinq (ou plus) États membres de l'ue et les deux tiers des pays ACP; - La budgétisation fournit l'occasion de moderniser les relations entre les ACP et l'ue; Nos collegues se reporteront tres utilement a la communication de la Commission du 8 octobre 2003 "Vers une pleine intégration de la coopération avec les pays ACP dans le budget de l'ue" qui répond a une grande partie de leurs interrogations. V. Conclusion La commission du développement économique, des finances et du commerce considere qu il faut approfondir l'examen du projet de budgétisation du FED, comparer ses avantages a ses inconvénients et étudier en particulier le probleme de l annualité budgétaire avec la conception des programmes et projets de développement conçus sur le moyen et le long terme. Le Parlement européen s'est tres clairement prononcé en faveur de la budgétisation; néanmoins pour rester fidele a l'esprit de partenariat qui anime les ACP, il ne doit pas y avoir une vision ACP de la budgétisation et une vision du Parlement européen. Il ne peut y avoir qu'une version conjointe, bâtie entre partenaires égaux, conscients des problemes politiques que cette solution "technique" pourrait poser. A ce titre, il serait utile dans les meilleurs délais qu'une note conjointe ACP-UE sur ce theme soit soumise a l'app retenant les positions tant du Conseil de Ministres ACP que celles de l'ue et de la Commission européenne et permettant d'examiner la portée de la budgétisation et du principe de l'annualité budgétaire en fonction de son impact sur les élements clés de la coopération pour le financement du développement notamment sur: - la cogestion de l aide ; - la prévisibilité et la durabilité des ressources ; - le niveau des ressources qui seront budgétisées ; - la flexibilité dans l utilisation des ressources ; - la répartition des ressources ; - le rôle et les responsabilité des ordonnateurs nationaux et régionaux ; - le rôle et les responsabilités du Comité ACP-CE de coopération pour le financement du développement ; et - le décaissement rapide des ressources. Il est rappelé que, tant pour respecter l'esprit paritaire qui caractérise l'app que pour satisfaire l'exigence d'unanimité des Etats de l'ue, seule une solution de consensus pourra etre mise en oeuvre. PR\ doc 15/16 APP/3686/déf.

16 APP/3686/déf. 16/16 PR\ doc