ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL

Átírás

1 KÁVÁSSY SÁNDOR: ISMERTETÉSEK A RÉGI SZATMÁRRÓL II. közlemény* 3. SZATMÁR VÁRMEGYE Kari Gotílieb von Windisch: Geographie des Königreischs Ungarn II. Pressburg, Latin nevén: Comitatus Szatmariensis, németül: Satmarer Gespanschaft. Meglehetősen nagy kiterjedű, hosszúsága a 15 16, szélessége pedig néhány helyen a 12 mérföldet is eléri. Nevét Szatmár szabad királyi városról kapta, zakon Bereg Ugocsa, keleten a Kővári kerület (értsd: Kővár vidéke K. S.) Közép-Szolnok, délen Kraszna megye Bihar, nyugaton Szabolcs vármegye határolja. m Legnagyobb rze sík, földje azonban a sok homokos terület miatt éppen nem a legtermékenyebb. Mégis a gabonaneműek, különösen pedig a tengeri, vagy törökbúza szerfelett jól teremnek. Nincs hiány a fán érő kerti gyümölcsösökben sem, ám a szarvasmarhatartást nem a legnagyobb arányokban űzik. Annál nagyobb gondot fordít a lakosság egy rze a szőlőtermelre, amely kitűnően válik be módfelett olcsó. A hegyeken dombokon a legtöbb helyen szőlő díszlik, nagy kiterjedű erdők vannak, amelyekben sokféle vad tenyzik. A hegyek közt a legfontosabbak a Bikkoldal a Fekete-hegy, a legtöbb hegyen gazdag érclelőhelyek vannak. Aranyat éppúgy bányásznak itt, mint ezüstöt, sok egyéb mellett rezet, cinóbert, antimóniumot, illetve ként. A megyét öntöző folyókban meglehetős bőséggel találni halat, különösen a Szamosból fognak ki sok heringet, aminek mivel hiányzik a tengeri só nem a legjobb az íze / a * Az I. közleményt ld. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás III IV. Szerk.; Gyarmathy Zsigmond.: Nyíregyháza,

2 Mezeő Cyril Zanathy Antal: Szathmár vármegye (Comitatus Szathmaríensis) Görög Demeter Magyar átlásában

3 A megyét legnagyobb rzt magyarok lakják, de szlovákok (böhmische Slawen), németek, románok oroszok (értsd: ruszinok K. S.) is élnek köztük. A hadiadó forint 20 krajcár, a népesség lélek, 122 akik közül 1200 zsidó. A főispáni méltóság a gróf Károlyi-házban öröklődik azt jelenleg a Császári Királyi Titkos Tanács hozzájárulása folytán Nagykárolyi Károly Antal gróf főétekfogó vezérőrnagy tölti be. 123 A megye címere hosszában keresztben három rzre osztott pajzs, melynek középső mezőjében a hármashalmon álló héját ábrázoló gróf Károly-címer, a megye négy legnagyobb folyójának, ti. a Tiszának, Szamosnak, Krasznának Túrnak jelképe egy búzakéve látható. A felső mezőben rák, egy vár egy tok (ti. hal K. S.), alul pedig szőlőfürt, szarvas egy tölgyág van. A megyében négy járás van, melyeknek neve valamely városról, vagy folyóról származik. Ezekben egy szabad királyi város, két királyi bányaváros, 12 '' 1 16 mezőváros 236 falu található, 16 katolikus, 131 református 130 görög (értsd: görög katolikus K. S.) plébániával, illetve paróchiávai. I. A krasznai járásban (Processus Krasznaköz), melynek földjét két folyó, a Kraszna a Szamos mossa, 5 mezőváros 72 falu van. A mezővárosok az alábbiak: 1. Beitek, módos helység katolikus plébániával többségében német lakosokkal. 2. Csenger, csinos helység kastéllyal, Szatmártól két mérföldre, lakói magyarok református paróchiájuk van. 3. Daróc, vagy Királydaróc, magyarok románok lakják, mind a magyaroknak, mind a románoknak külön egyházközségük van. 4. Erdőd egy bükk-kel nagyon benőtt hegy lábánál terül el. Környékén számos üveghuta van, amelyek jó minőségű árut gyártanak. Legnagyobb rzt németek lakják, akiknek katolikus plébánosuk van. Az itt lévő vár ahogy a romokból még jól látható hajdan elég jelentős volt. Azelőtt a Drágfi család birtoka volt, ma azonban Károlyi grófé, aki itt szép nyári kastélyt építtetett. A várat hosszú ostrommal János Zsigmond idején foglalták el rombolták le. 5. Erdőszáda lakosai többségükben románok, görög plébánia egy Nagybányához tartozó harmincadfiók található. Katolikus plébániák az alábbi helységekben vannak : 1. Sándorfalu 1. Amac 2. Szakasz 2. Aranyos Görögök (görög katolikusok K. S.) azonban a következőkben:

4 Az erdődi vár Szirmay Antal Szathmár vármegye fekve, történetei polgári esmérete (Buda, ) c. monográfiájában 3. Dobrácsapáti 4. Balotafalu (románul: Acsuva) 5. Barlafalu (románul: Bariesti) 6. Bagos, ahol postaállomás van; 7. Szakálosbikó (románul: Bikogye imp.) 8. Papbikó (románul: Bikogye padure) 9. Borhíd 10. Felsőboldak (Felsőboldád) 11. Alsóboldak (Alsóboldád) 12. Cikó 13. Dob 14. Farkasaszó 15. Gyöngy 16. Gyűrűs 17. Oláhhodos 18. Alsóhomoród, nagykárolyi főhivatalhoz tartozó harmincadfiókkal 19. Felsőhomoród 20. Középhomoród. 21. Ivácskó 22. Kegye 23. Nagykolcs 24. Kórod; 25. Krassó 26. Lophágy 27. Lippó 28. Madarász 29. Medes

5 30. Mogyorós Reformátusok ezekben: 31. Nántű 32. Oroszfalu 1. Amac 33. Pácafalu 2. Angyalos 34. Piskáros 3. Dobrácsapáti 35. Porcsalma 4. Bagos 36. Remetemező 5. Dob 37. Rztelek 6. Dobra 38. Színfalu 7. Ököritó 39. Nagyszokond 8. Géres 40. Kisszokond 9. Györtelek 41. Szoldobágy 10. Hirip 42. Felsőszopor, 11. Ilosva 13. Alsószopor, Nagykárolyhoz 12. Nagyhódos tartozó harmincadfiókkal 13. Kishódos 1. Rákosterebes 14. Kórod \5. Tőketerebes 15. Krassó :6. Tomány 16. Ombod 47. Olah tótfalu 17. Óvári 48. Csengerújfalu 18. Pettyén 49. Oláhújfalu 19. Porcsalma 50. Válaszút 20. Sályi 51. Veresmart 21. Tunyog 52. Vet 22. Tyúkod 53. Zsadány 23. Csengerújfalu 24. Vet II. Nagybányai járás (Processus Nagybanyiensis), nevét az ott fekvő királyi bánynzyavárosról kapta, magyarok, románok kisebb rzt oroszok (értsd: rutének K. S.) lakják, két királyi bányavárost, három mezővárost 81 falut számlál. Bányavárosok: 1. Nagybánya, vagy Újváros (Neostadium, Neustadt) hegyektől körülvett völgyben terül el, régi német települ, amelyet egyszerű faluból emeltek szabad királyi várossá. Hajdan, bányáival együtt, a magyar királynőknek volt hagyományos nászajándéka ezért, valamint az zak felé futó patak miatt, amely az idáig nyúló Kárpátok irányába folyik, nevezték Patakocskának (Rivulinum), vagy Űrnők patakának (Rivulus Dominarum). Lakói, akik 2120-an vannak 2755 forint 20 krajcár hadiadót fizetnek, magyarok németek, akik kézművességgel, szőlőművelsel, de leginkább bányászattal foglalkoznak. Az itteni bányák hajdan oly gazdagok voltak, hogy a munkások kötelesek voltak ruhájukról lerázni az arany-

6 port, mielőtt feljöttek a bányából. A hozam, melyből az egyetlen N (ti. Nagybánya felirat K. S.) kivételével a körmöcivel mindenben azonos ismert dukátok kzülnek, ma is jelentős. A bányákat, ahogy az a város I Lajos királytól kapott kiváltságleveléből kitűnik, már 1347-ben művelték. Működik itt Bányafőfelügyelőség, amely a felügyelőből, öt ülnökből hivatalsegédből áll, nemkülönben pénzverde, bányahatóság bányabíróság. A felsőbányai, a kaphikbányai kicbányai bányahatóság szintén az említett felügyelőség alá tartozik. Van még a városban királyi főharminead-hivatal, sóhivatal egy postai váltóállomás. A hegyek közt gesztenyeerdők díszlenek források buzognak, melyek közül az egyik a legkitűnőbb borvízet kínálja, míg a másik inkább növeli, mint oltja a szomjúságot ban I. Ferdinánd császár a helységet a hozzá pártoló Balassa Menyhártnak adta, 1564-ben az erdélyiek, majd a következő évben Schwendi császári generális foglalta el ben a törökök veszik be haláláig János Zsigmond birtokolja ban Rákóczi erdélyi fejedelem kapja meg ben újra törökök foglalják el, azonban hamarosan el is kell, hogy hagyják ban a lázadók foglalják el fosztják ki teljesen. 2. Felsőbánya, egy mérföldre a fentitől, a Zazar folyócska által öntözött kies vidéken terül el. A régebbi bányavárosok közé tartozik, ahol 1689-ben már évszázadok óta űzték a bányászatot. A következő évben forintért Lipót császár vásárolta meg a bányát oklevélben biztosított a lakosoknak mentességet minden teher szolgáltatás alól; ettől kezdve a bánya egyre nagyobb mértékben virágzott fel. Jelenleg a Bánkuti- Nagyakna a legjövedelmezőbb. A lakosok, akik többségükben bányászattal foglalkoznak, szlovákok, németek románok, 3075-en vannak 6199 forint 30 krajcár hadiadót fizetnek. A három mezőváros: 1. Nagypeleske, 1^ közepes helység, orosz (értsd: rutén K. S.) lakosokkal egy görög plébániával. 2. Újváros, görög református egyháza van. 3. Szenyérváralja, görög református paróchiája van, magyarok románok lakják. A vár, mely itt állott, nincs többé. Katolikus plébánia csak egyetlen helyen, Giróttótfaluban található. A görög (azaz: görög katolikus K. S.) hiten lévőknek ellenben az alábbi falvakban van egyházuk: 1. Apa 4. Berence 2. Bajfalu, ahol postai váltóállo- 5. Bikszád más van 6. Bujánháza 3. Láposbánya, az itt termelt 7. Busák aranyat ezüstöt a nagybányai pénzverdébe szállítják

7 8. Dobravica 9. Feketefalu 10. Felsőfalu 11. Alsófernezely 12. Felsőfernezely 13. Görbed 14. Györké falu 15. Iloba, postai váltóállomása van, ugyanott tiszta rezet fejtenek 16. Józsefházaj 17. Kányaháza 18. Magyarkékes 19. Oláhkékes 20. Komorzány 21. Lacfalu 22. Lekence 23. Lénárdfalu 24. Aranyosmeggyes, ahol azelőtt erős vár állott 25. Nyigrefalu. 26. Monostor 27. Oroszfalu 28. Rózsapallag 29. Pete 30. Pusztatelek 31. Ráksa 32. Sár 33. Sándorfalva 34. Nagysikálló 35. Kissikálló 36. Szürgyefalu, ahol Nagybányához tartozó harmincadfiók van 37. Szamostelek 38. Tartolc 39. Terep 40. Tők 41. Túrvékonya 42. Alsóújfalu 43. Felsőújfalu 44. Avasújlak 45. Sárközújlak 46. Vámfalu 47. Vasvári Református paróchiák a következőkben : 1. Adorján 2. Apa 3. Atya 4. Batiz; 5. Szamosbecs 6. Berend 7. Tisztabereg (!) 8. Szárazbereg (!) 9. Csegöld 10. Császló 11. Pusztadaróc 12. Gacsály 13. Garbolc 14. Géo 15. Homok 16. Nogyhodos 17. Kishódos 13. Lázári 19. Szentmártorn 20. Aranyosmeggyes 21. Méhtelek 22. Mikola 23. MisztótfalU 24. Patóháza 25. Kispeleske 26. Kőszegremete 27. Rozsály 28. Sárköz 29. Sima 30. Tatárfalu 31. Komlódtótfalu 32. Sárközújlak 33. Vámfalu 34. Egri

8 III. A szamosközi járást (Processus Szamosköz) a Szamos folyó öntözi, magyarok kisebb rzt románok lakják, területén egy szabad királyi város, négy mezőváros 37 falu van. Szatmár, vagy Szatmárnémeti szabad királyi város a Szamos által alkotott szigeten terül el, mind jellegénél, mind nagyságánál fogva tekintélyes erődítmény volt, amely a század elején kitört belső zavarok idején a leghősiesebb ellenállást tanúsította, de a felkelők teljesen tönkretették. A város tulajdonképpen két rzből áll, Szatmárból Németiből, amelyet azelőtt a Szamos választott el ben azonban egyesültek szabad királyi városi jogállást kapott. A várost magyarok, németek kisebb rzben románok lakják, akik kereskedsel, föld- szőlőművelsel foglalkoznak. A lakosság lélekszáma forint 40 krajcár hadiadót fizetnek. A Ferences rendi barátok, akiket I. Lajos anyja, Erzsébet hozott ide, 1370 óta élnek a városban, a jezsuitáknak szintén van egy kollégiumuk templomuk. Van továbbá egy Nagykárolyhoz tartozó harmincadfiók, sóhivatal egy postai váltóállomás ben a helységet a császári katonaság fosztotta ki gyújtotta fel, 1562-ben azonban ugyancsak ezek parancsnoka, Zay Ferenc hősiesen védte a török ellen ben Szapolyai János (értsd: János Zsigmond K. S.) kiüríttette felgyújttatta, Schwendi Lázár foglalta el állíttatta helyre ban, mint családja birtokát, Báthori István lengyel király követelte vissza, de ehelyett Nagybányát kapta ben Bocskai István veszi ostrom alá keríti kiéheztet révén hatalmába ban ismét császári kézre kerül jelentősen megerősítik. Ettől kezdve a császár hűségén maradt 1681-ben Serényi parancsnoksága alatt hősies ellenállást tanúsít a törökökkel szemben, akik egy hónapig ostromolják. A század elején azonban az erődítményt a felkelők teljesen tönkretették. A város különben az ben kötött s a Rákóczi- felkelt lezáró békéről nevezetes. Mezővárosok: 1. Fehérgyarmat, kicsiny, de jómódú helység a Szamos mellett, református paróchiával. 2. Jánk, csinos mezőváros görög református egyházzal. 3. Matolcs, a Szamos mellett fekszik, jómódú ugyancsak református paróchiaja van. 4. Tarpa, református egyháza van. E járás falvainak egyházközségei kizárólag a reformátusokhoz tartoznak, ilyenek az alábbiakban vannak: 1. Kisar 4. Csaholc 2. Nagyar 5. Csecse 3. Tiszabecs 6. Cégény

9 C. Szathmariensis (Szatmár vármegye) Korabinszky János Mátyás ( ) Atlas Regni Hungáriáé portabilis (A Magyar Királyság rzletes atlasza) (Wien, 1804.) c. munkájában

10 7. Dányád 8. Fülpösdaróc 9. Fülesd 10. Fülpös 11. Géberjény 12. Gyügye 13. Hermánszeg 14. Istvándi 15. Tiszakóród 16. Kölese 17. Kömörő 18. Majtis 19. Mánd 20. Milota Nábrád Namény Oroszi Botpalád Kispalád* Nagypalád Penyige Reese SonkácJ Kisszekeres"! Nagyszekeres Szamosújlak Uszka Zsarolyán IV. Nyíri járás (Frocessus Nyér), magyarok, németek, oroszok (értsd : rutének K. S.) románok lakják, négy mezővárost 46 falut számlál. Mezővárosok: 1. Ecsed, módos helység görög református egyházközséggel. Az itt található várat 1442-ben kimondhatatlan költséggel Báthori András építtette szerelte fel tekintélyes védőberendezsel. A Kraszna által képzett mocsár veszi körül, az sohasem fagy be. Kőbb Rákóczi fejedelemmé lett, 1670-ben azonban császári kézre került 1701-ben rombolták le. 2. Károly, másként Nagykároly, kedvező fekvű, tágas népes mezőváros termékeny szép síkságon. A gróf Károlyi család birtoka, akik annak nevét címükben is viselik, a városban szép kastélyuk van. Magyarok, szlovákok, németek oroszok (értsd: rutének K. S.) lakják, akiknek katolikus görög kálvinista egyházuk van. A piarista atyáknak is van itt templomuk, egy kollégiumuk a gimnáziumban is tanítanak. A várost széles mély árok veszi körül, a házak a népesség száma naponként gyarapszik. A kastély, amelyet majdnem négyszög alakúra építettek, még jó állapotban van. Működik végül a városban királyi főharmincad-hivatal, sóhivatal egy postai váltóállomás. 3. Nagymajtény, régi mezőváros a Kraszna mellett, egy mérföldre Nagykárolytól, katolikus plébániával döntő többségében német lakossággal. A helység a József császár által 1711-ben Rákóczi híveinek itt felkínált béke révén ismeretes, amelyet több mint tizenkétezren fogadtak el. 4. Szálka, módos helység református paróchiával magyar lakosokkal. Katolikus plébániák a következő helységekben vannak : 1. Csanálos 3. Kaplony 2. Fény 4. Mezőpetri

11 5. Vállaj 6. Vitka Református paróchiák a következő helységekben találhatók: Görög (értsd: görög katolikus K. S.) paróchiák: 1. Császár^ 2. Csomaköq 3. Dengelek (!) 4. Ders 5. Domahida 6. Encsencs 7. Esztró 8. Fábiánháza 9. Gencs 10. Hodász 11. Kaplony 12. Körtvélyes, postaállomással 13. Lúgos 14. Kismajtény 15. Szentmiklós 16. Parasznya 17. Penzlek 18. Portelek, ahol a nagykárolyi hivatalhoz tartozó harmincadfiók van 19. Rzege 20. Szaniszló 21. Terem 22. Vasvári 23. Vezend 1. Apáti 2. Bere 3. Börvely 4. Csomaköz 5. Dengelek (!) 6. Domahida 7. Fábiánháza 8. Gebe/ 9. Gencs, 10. Gyüre 11. Hodászj 12. Jánosi' 13. Jármi Í4. Ilk 15. Iriny 16. Kaplony 17. Kocsord 18. Körtvélyes 19. Kismajtény 20. Meggyes, postai váltóállomással 21. Szentmiklós 22. Mirk 23. Parasznya 24. Mezőpetri 25. Rohod 26. Szaniszló 27. Terem 28. Vitka Németből fordította: Kávássy Sándor

12 SZATMÁR VÁRMEGYE Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-satisticae inclyti Regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum I. Budae, Magyarul Szatmár vármegyének, németül Satmarer Gespanschaft-nak. szlovákul Szatmárszka Sztolica-nak hívják. Nevét Szatmár szabad királyi városról kapta. Keletről Máramaros Ugocsa, nyugat felől Szabolcs határolja. Délről Erdély határát érinti, zakról Bereg Ugocsa vármegye szomszédos vele. Magyarország leghosszabb vármegyéi között tarthatjuk számon, amennyiben teljes hosszában a 15, sőt néhol a 16 mérföldet is eléri, szélessége pedig 7 8 mérföld. A halban bővelkedő Szamoson kívül, amely zak felől délre haladva majdnem a megye közepén folyik végig, több kisebb folyó is öntözi. Nem hiányoznak, sőt sűrűn fordulnak elő az erdők a hegyek. Az utóbbiak közt a legfőbb a Bükk-oldal, mely délről övezi, a Szamoson túl pedig a Fekete-hegy. A síkon megtelepült lakosok legnagyobb rzt magyarok, akikhez szlávok, valamint mentesítekkel megadományozott németek is csatlakoztak. Termékenység szempontjából nagy különbségek vannak ezen a tájon, néhol ui. homokos a szántóföld, másutt műveletlen, így nem nagyon alkalmas a nemesebb termeivények számára. Ezért leginkább a törökbúza terem nagy mennyiségben ezeken a helyeken. A borban szintén nagy a bőség, s e téren nagy az olcsóság, mivel a megye szélén majdnem minden hegy szőlővel van beültetve. Az egyéb gyümölcsökből hasonló a jövedelem. Állattenyzt a legelők mennyiségének mértékének megfelelően, különböző mértékben folyik. A vármegye négy járásból áll, melyek rzint egy városról, rzint egy tájról, vagy valamelyik közeli folyóról kapták a nevüket. Ezek: a nagybányai, a krasznaközi, a szamosközi a nyíri járások. Városok Nagybánya, más néven Rivulus Dominarum, Asszonypataka Frauenbach, Melkabánya, 1142-ben II. Géza király idejében szász telepesekkel benépesített, majd I. Lajos korában, 1347-ben sok kiváltsággal szabadalommal megajándékozott, végül sok keserves háború viszontagságai után a szabad királyi városok közé sorolt város. A Rivulus Dominarum nevet azért kapta, mert nemcsak maga a város, hanem az itteni bányák is, a királynék örökös birtokai voltak. Hogy a császároknak királyoknak milyen kitűnő

13 bányái léteztek itt, bizonyítja a gazdag jövedelem az, hogy a bányászoknak, mielőtt abbahagyták a munkát, még a cipőjük talpára ragadt port is le kellett törülniük, nehogy a bérüknél is több aranyat vigyenek haza. A munka, bár korántsem a régi eredménnyel, ma is folyik A föld gyomrából kibányászott aranyat pénzverre használják. Az itt vert s N. B. (= Nagybánya) rövidítsel jelzett aranyak az idők folyamán egz Európában jól ismertek voltak. A város a királyi bányafelügyelőségen a kerületi bányatörvényszéken kívül a konventuális minorita atyák rendjének is székhelye. Falai közt királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskola, só- postahivatal működik. Büszke lehet a Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomára, továbbá egy-egy jeles evangélikus református imaházra. A város belső tanácsa a főbírón, a polgármesteren a kapitányon kívül 7 tanácsnokból áll. A városban 371 ház, 2836 római görög katolikus, 2092 evangélikus református, összesen 4928 lakos található. Szatmárnémeti (Szatmárnémet, Szatmár) szabad királyi város, Szatmár Németi egyesüléből 1715-ben jött létre. Először németek települtek itt le, akiket Gizella királyné hívott, vezetett ide, s akiket ezért András V. István király oklevelei hospeseknek is neveznek. V. István, kőbb Szapolyai János, II. Mátyás, II. Ferdinánd I. Lipót királyok idején sok kiváltságban rzesült a város, majd a szabad királyi városok közé sorolták. Egykor erős bástyákkal volt körülvéve, de a sok háború harc következtében elpusztult. Ma azonban régi fényében tündöklik. Püspöki székhely, a városban az uralkodó, I. Ferenc által 1304-ben alapított, 6 tényleges kanonokból álló római katolikus székeskáptalan, papi szeminárium püspöki líceum működik. (L. Nagy feljegyezte: A Szatmári Egyházmegye élén nagyméltóságú főtisztelendő Hám János, a Boldogságos Szent Szűz Mária Szent István magyar király Szent Jobbjáról elnevezett apátja, vagyis szentjbbi apát stb. áll.) Van ezen kívül királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskolája, görög katolikus eleme iskolája református gimnáziuma. Büszke lehet az Űr mennybemeneteléről nevezett plébániatemplomára, valamint a görög katolikusok Szent Mihály főangyal egy másik, Szent Miklós tiszteletére emelt, nem éppen dísztelen templomára. Két evangélikus 120 imaházáról postájáról, sóhivataláról, alapítványi pénztári hivataláról szintén nevezetes. A városi belső tanács a főbíróból, polgármesterből, kapitányból 10 tanácsosból áll. A városban 2211 ház, 3423 római görög katolikus, evangélikus református, összesen lakos található. Mezővárosok 1. Aranyosmeggyes, mezőváros postahivatallal vásártartási joggal. Görög katolikus temploma lelkze, református temploma lelkze, va-

14 lamint izraelita imaháza van. 261 ház, 1612 római görög katolikus, 154 evangélikus református, 196 izraelita lakos. A lakosság összlélekszáma: Avasújváros, mezőváros, református temploma lelkze van. 112 ház, 18 római görög katolikus, 670 evangélikus református, 45 izraelita, összesen 608 lakos. 3. Beitek, vásárjoggal felruházott mezőváros, római katolikus temploma plébánosa van. 172 ház, 1259 római görög katolikus, 22 evangélikus református, 8 izraelita, összesen.1289 lakos. 4. Csenger, vásárjognak örvendő mezőváros. Római katolikus templom plébánia, református templom lelkz, valamint izraelita imaház, 266 ház, 336 római görög katolikus, 1339 evangélikus református, 451 izraelita, összesen 2161 lakos. 5. Erdőd, a hasonló nevű vár mellett elterülő mezőváros. Híres vásárairól. Római katolikus temploma plébánosa van. 206 ház, 1452 római görög katolikus, 3 evangélikus református, 8 izraelita, összesen 1463 lakos. 6. Erdőszáda, vásárjoggal rendelkező mezőváros. Görög katolikus temploma plébánosa van. 131 ház, 938 római görög katolikus, 27 evangélikus református, 2 izraelita, összesen 967 lakos. 7. Fehérgyarmat, mezővaros a Szamos partján, vásárjoga van. Római katolikus templom plébános, református templom lelkz. 217 ház, 272 római görög katolikus, 1494 evangélikus református, 56 izraelita, öszszesen 1822 lakos. 8. Felsőbánya, aranyat ezüstöt termelő, kiváltságos bányaváros, melynek polgárai valamennyien bányászkiváltságnak örvendenek, a dézsma katonaállítás alól fel vannak mentve. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja valamint református temploma lelkze van. 841 ház, 2751 római görög katolikus, 1512 evangélikus református, összesen 4263 lakos. 9. Jánk, mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja van. 105 ház, 587 római görög katolikus, 161 evangélikus református, 20 izraelita, összesen 759 lakos.

15 Tóthfalusy Sámuel: Rajzolat, mely Kölese helység belső telkeit, avagy intravillanumát mutatja (1822.). Eredetije 72X63 cm nagyságban Szabolcs-Szatmár Megye Levéltárában 10. Józsefháza, mezőváros. 127 Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze van. 126 ház, 775 római görög katolikus, 135 evangélikus református, 16 izraelita, összesen 926 lakos. 11. Kapnik, kamarai bányaváros. Fele a megye joghatóságához, másik fele Kővár vidék, Erdély joghatósága alá tartozik. Római katolikus temploma lelkze van. 75 ház, 378 római görög katolikus, 217 evangélikus református, összesen 595 lakos. 12. Király daróc, vásár joggal felruházott mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 301 ház, 1732 római görög katolikus, 382 evangélikus református, 98 izraelita, összesen 2212 lakos.

16 13. Nagyecsed, láppal körülvett mezőváros, a Báthory András idejéből való, XVI. században emelt ősi vár tövében fekszik. Híresek a vásárai. Református temploma lelkze van. 164 ház, 18 római görög katolikus református, 21 izraelita, összesen 1275 lakos. 14. Nagykároly, sík területen fekvő mezőváros, erős falakkal rendelkező vár alatt, a nemes Károlyi-nemzetség birtoka. A városban a megyeházán kívül a piarista atyák királyi gimnáziuma, valamint római katolikus fő elemi iskola található. Büszke lehet a Kalazanci Szent József tiszteletére emelt plébániatemplomra, a gróf Károlyi Sándor költségén helyreállított piarista templomra rendházra, a két, románok rutének számára épített görög katolikus templomra. Még két díszes imaháza van, az egyik az evangélikusoké, a másik a reformátusoké, továbbá izraelita zsinagógája van. Nevezetes megyegyűleiről, postahivataláról vásárairól ház, 6441 római görög katolikus, 2818 evangélikus református, 1796 izraelita, összesen lakos. 15. Nagymajtény, mezőváros a Kraszna partján, vásártartási joggal. Római katolikus temploma plébánosa van. 256 ház, 1919 római görög katolikus, 8 evangélikus református, 5 izraelita, összesen 1932 lakos. 16. Mátzalka, mezőváros, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 299 ház, 141 római görög katolikus, 2202 evangélikus református, 237 izraelita, összesen 2580 lakos. 17. Matolcs, mezőváros a Szamos partján. Vásárai látogatottak. Református temploma lelkze van. 94 ház, 5 római görög katolikus, 620 evangélikus református, 22 izraelita, összesen 649 lakos. 18. Misztótjalu, mezőváros. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 86 ház, 396 római görög katolikus, 203 evangélikus református, 9 izraelita, összesen 608 lakos. 19. Színérváralja (Seini), mezőváros vásártartási joggal. Római katolikus temploma plébánosa, görög katolikus temploma papja, református temploma lelkze, izraelita imaháza van. 361 ház, 2105 római görög katolikus, 562 evangélikus református, 169 izraelita, összesen 2836 lakos. 20. Tarpa, mezőváros. Református temploma lelkze van. 296 ház, 15 római görög katolikus, 2160 evangélikus református, 22 izraelita, öszszesen 2197 lakos.

17 Falvak Ház Róm. kai. gör. kat. Ev. ref. Izr. Össz. 1. Adorján Alsóboldád (Unterboldád) Alsóf ernezely Alsónomoród Róm. kat. templom plébános 5. Alsószopor fi 1036 Görk. kat. templom pap 6. Alsóújfalu (Satunov, Dnyeszusz) Görk. kat. templom pap 7. Amac Görk. kat. templom pap 8. Angyalos 66 ( Apa Aranyos (Mezőaranyos) Atya Avasfelsőfalu (Negresti) Avasújfalu (Certic) Bagos G Postahivatal, gör. kat. templom pap ref. templom pap 15. Bajfalu (Bontei, Banyesti) Gör. kat. leányegyház 16. Balotafalu (Acsuva)

18 Róm. kat. Ev. Ház Izr. Össz. gör. kat. ref. 17. Barlafalu (Pariesti) Róm. kat. templom plébános 18. Batiz Batizvasvári (Osvari) Bere Berence (Babosesti) Berend Bikszád Savanyúvíz forrás 24. Borhíd Borzova Botpalád Börvely Bujánháza (Bunest) Busák Cégény Cikó Csaholc Csanálos < 919 Róm. kat. templom plébános 34. Császári (Osari) Császló

19 Ház Róm. kat. gör. kat. Ev. ref. Izr. össz. 36. Csecse Csegöld Cseke Róm. kat. templom plébános 39. Csengerújfalu Csomaköz Róm. kat. templom pap 41. Dányád Dara « Róm. kat. templom plébános 43. Darnó Dengeleg (Gingilag) Róm. kat. templom plébános 45. Derzs Dob Dobra Dobrácsapáti Gör. kat. leányegyház 49. Dobrovica Domahida Egri G

20 Róm. kat. Ev. Ház Ossz. gör. kat. ref. 52. Encsencs Gör. kat. leányegyház 53. Endréd (Enderéd) Gör. kat. templom pap 54. Esztró (Isztró) Fábiánháza Farkasaszó Feketefalu (Okolist) Felsőboldád (Oberboldád) Gör. kat. templom pap 59. Felsőfernezely (Cirizan) Róm. kat templom plébános Gör. kat. templom pap 60. Felsőhomoród Gör. kat. leányegyház 61. Felsőszopor Gör. kat. templom pap 62. Felsőújfalu (Satunov, Dnyeszusz) Fény Róm. kat. templom pap 64. Fülesd Fülpös Fülpösdaróc Gacsáiy Gai'Dolc R#* templom lelkz

21 Róm. kat. Ev. Ház Izr. össz. gör. kat. ref. 69. Gebe Gör. kat templom pap Izr. imaház 70. Géberjén Gencs Géres (Gyéres) Géc Ref.templom lelkz 74. Gilvács Róm. kat. leányegyház 75. Giróttótfalu í> Róm. kat. templom plébános Gör. kat. leányegyház 76. Görbed Gyöngy Györkefalu (Cetecele) Győrtelek Gyügye Gyűrűs Gör. kat.templom pap 82. Hermánszeg Hidegkút (Mocira) Hirip Hodász Gör. kat. templom lelkz Izr. imaház 86. Homok

22 Ház Róm. kat. gör 1. kat. Ev. ref. Össz. 87. Iklód Ilk Iloba Postahivatal Gör. kat. templom lelkz 90. Ilosva Iriny (Irim) Rom. kat. leányegyház 92. Istvándi Ivácskó (Nikopog) Jármi Kak Kálmánd Róm. kat. templom plébános 97. Kányaháza (Kalinest) Kántorjánosi Gör. kat. leányegyház Izr. imaház 99. Kaplony Róm. kat. templom plébános Gör. kat templom pap 100. Kegye Kér Kérsemjén Kisar

23 Ház Róm. kat. gör. kat. Ev. ós ref. Izr. össz Kisbánya (Kicbánya) Kishódos Kiskolcs (Kiskulcs) Kismajtény Kisnamény Kispalád Kispeleske Róm. kat. leányegyház 111. Kissikárló (Borgeu) Gör. kat. leányegyház 112. Kisszekeres Kisszokond Kocsord Izr. imaház 115. Komlódtótfalu Komorzán GÖr. kat. templom pap 117. Kölese Kömörő Körtvélyes Kőszegremete Középhomoród