S ZEGEDI Í TÉLŐ TÁBLA E LNÖKE S ZEGED

Átírás

1 S ZEGEDI Í TÉLŐ TÁBLA E LNÖKE S ZEGED Telefon: 62/ Szeged Pf El. II. D. 4. T Á J É K O Z T A T Ó A SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. Bevezető; II. III. IV. Az ítélőtábla személyzeti helyzete; Az ítélőtábla igazgatási szervezeti rendje, a szervezeti egységek működése, egyes igazgatási tevékenységek ismertetése; A gazdálkodás, a tárgyi feltételek biztosítása, az elhelyezés, a biztonsági helyzet, az informatika helyzete; V. Az ítélőtábla ügyforgalmi adataira vonatkozó kimutatások; VI. VII. Az egyes ügyszakok ítélkezésének helyzete, a kollégiumok évi tevékenysége; Az ítélőtábla évi fontosabb céljai és feladatai. Központi intézkedést igénylő javaslatok. Beszámoló az ítélőtábla Bírói Tanácsának működéséről.

2 - 2 I. Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 63. -ának (1) bekezdés k) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság elnöke évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróság működéséről. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) módosított évi 9. számú a bíróságok igazgatásáról szóló - szabályzata szerint az elnöki tájékoztató tárgyidőszaka az összbírói értekezletet megelőző év január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a bíróság előtt álló legfontosabb feladatokat és ki kell térnie az igazgatási szabályzat mellékletében felsorolt szempontokra is. A Szegedi Ítélőtábla évi tevékenységéről és az ítélőtábla előtt álló legfontosabb feladatokról szóló tájékoztatót a fenti rendelkezések alapján terjesztem elő. II. Az ítélőtábla személyzeti helyzete Az OIT január 1. napjától a Szegedi Ítélőtábla bírói karának létszámát 21 főben határozta meg az alábbiak szerint: 1 fő elnök; 1 fő elnökhelyettes; 2 fő kollégiumvezető; 5 fő tanácselnök; 12 fő bíró. Az álláshelyeket év első felében az OIT által meghatározott ütemterv szerint lehetett betölteni évben az ítélőtáblán az engedélyezett bírói létszám nem változott. Az álláshelyek

3 - 3 - betöltöttek voltak, az év során a bírói karban nem történt változás. Az OIT április 6-án dr. Maráz Vilmosnét június 1. napjától május 31. napjáig terjedő időtartamra kinevezte a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjévé. A Szegedi Ítélőtábláról 1 fő bíró részesült állami kitüntetésben és 2 fő az OIT által adományozott elismerésben. Dr. Mányoki Zsolt tanácselnök október 23-a alkalmából a Magyar Köztársasági Éremrend Tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést, dr. Szeghő Katalin tanácselnök pedig július 15-én a Bíróságok Napja alkalmából - a Juhász Andor Díj ezüst fokozata elismerést vehette át, Dr. Kemenes István kollégiumvezető címzetes legfelsőbb bírósági bíró elismerésben részesült. Az év folyamán bíróval szemben fegyelmi, illetve kártérítési felelősség megállapítására irányuló eljárás nem indult évben bíró tevékenységének a vizsgálatára, értékelésére nem került sor. Az ítélőtáblára január 1-től az OIT által meghatározott ütemterv szerinti folyamatos betöltéssel 41 igazságügyi alkalmazotti álláshely rendszeresítésére került sor. Az álláshelyek száma november 1-től 40-re csökkent, miután a nyugállományban lévő igazságügyi alkalmazottak álláshelyeinek felülvizsgálata során az OIT elnöke 1 álláshelyet megszüntetett év december 31-én az álláshelyek betöltöttek voltak. Az év folyamán az alkalmazotti létszámban a következő változások történtek: Megszűnt a szolgálati jogviszonya 1 fő bírósági titkárnak, 1 fő tisztviselőnek és 2 fő bírósági titkár kinevezésére került sor. A december 31-én állományban lévő 40 fő igazságügyi alkalmazott közül 4 fő bírósági titkár, 3 fő írnok, 4 fő fizikai és 29 fő tisztviselő munkaköri csoportban dolgozott. Az össz igazságügyi alkalmazotti létszámból 37 fő kinevezése határozatlan időtartamra, 3 fő kinevezése határozott időtartamra történt. Az igazságügyi alkalmazott tisztviselők közül 1 fő tanácsosi címmel rendelkezett, 2 fő tisztviselő bírósági ügyintézői munkakörben dolgozott évben igazságügyi alkalmazott nem részesült az OIT által adományozható elismerésben és állami kitüntetésben. Az év folyamán igazságügyi alkalmazottal szemben fegyelmi, illetve kártérítési felelősség megállapítására irányuló eljárás nem indult évben 1 fő igazságügyi alkalmazott tisztviselő tevékenységének a vizsgálatára, értékelésére került sor.

4 - 4 - III. Az ítélőtábla igazgatási szervezeti rendje, a szervezeti egységek működése, egyes igazgatási tevékenységek ismertetése Az ítélőtábla szervezeti és működési rendjét az OIT által novemberében elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban Szmsz.) határozza meg. Az Szmsz. a jóváhagyása óta eltelt időszakban öt alkalommal került módosításra. Az I.számú módosítást az ítélőtáblán működő nemzeti trénerek tevékenységével kapcsolatos rendelkezések beépítése az Szmsz.-be az OIT május 3-án a 81/2005. (V.3.) OIT számú határozatával jóváhagyta. Az OIT ugyanakkor felkérte az ítélőtábla elnökét, hogy tegyen intézkedést a költségvetési gazdálkodással és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos további szabályozási feladatok elvégzésére, az alapító okirat dátumának, számának, az illetékességi terület megváltozásának az Szmsz-ben való feltüntetésére és az így módosított Szmsz-nek I. félévében történő előterjesztésére. A felhívásban megjelent tárgykörben szeptember 20-án elkészült az Szmsz. III. számú módosítása is és azt az ítélőtábla elnöke az OIT Hivatala Bírósági Igazgatási Főosztályán keresztül az OIT elé felterjesztette. Ugyanígy megtörtént az Szmsz. II. számú módosításának az elkészítése és felterjesztése is május 20-án. Ez utóbbi módosításra azért került sor, mert tavaszán az ítélőtábla bírái és igazságügyi alkalmazottai átköltöztek az ítélőtábla végleges épületébe, a Szeged, Sóhordó u.5. szám alatti ingatlanba. Az átköltözés következtében szükségessé vált az ítélőtábla székhelyére és szervezetére vonatkozó több rendelkezés, adat módosítása. Az új rendelkezések között helyet kaptak a személy-és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szabályok, valamint a január 1-től megváltozott ítélőtáblai illetékességi területre vonatkozó szabályok is. Az Szmsz. IV. számú módosítása május 5-én készült el. E módosítások az ítélőtábla székhelyére és szervezetére vonatkozó azonosító adatok megváltozásával, a gazdálkodás alapjául szolgáló gazdasági szabályzatok és a belső ellenőrzésre háruló feladatok kiegészítésével, továbbá az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének új szabályozásával voltak összefüggésben. Az Szmsz. II., III. és IV. számú módosítását az OIT november 4-én a 242/2008. (XI.4.) OIT számú határozatával hagyta jóvá. Az Szmsz évben elkészült V. számú módosítását amely kiegészítette az Szmsz. elsődleges jogforrásaira, az ítélőtábla elnökének gazdálkodási felelősségére, az ítélőtábla székhelyére és szervezetére, az ítélőtábla alapítására, illetékességére és alaptevékenységére, az európai jogi szaktanácsadókra, a Gazdasági Hivatal ügyrendjére és pénzügyi kihatással

5 - 5 - bíró, a gazdálkodás alapjául szolgáló szabályzataira, a függetlenített belső ellenőr feladataira, a sajtószóvivő és a sajtótitkár feladataira, az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására vonatkozó szabályokat az OIT a 237/2010. (XI.9.) OIT határozattal hagyta jóvá. A Szegedi Ítélőtáblán évben is két szakmai kollégium működött: a Büntető, valamint a Polgári Kollégium. A büntető ügyszakban két tanácsonként 4-4 főből álló ítélkező tanács, a polgári ügyszakban pedig három tanácsonként 3-3 főből álló ítélkező tanács működött évben az egyik polgári ügyszakos tanács munkájában részt vett az ítélőtábla elnökhelyettese is. A kollégiumok az ügyrendjüknek megfelelően, a évre meghatározott ügyelosztási rendnek és munkatervnek megfelelően tevékenykedtek évben a szakmai és az igazgatási munkát segítő szervezeti egységek elnöki iroda, polgári kezelőiroda, büntető kezelőiroda, gazdasági hivatal, postázó iroda az Szmsz. rendelkezései szerint végezték munkájukat. Az igazságügyi alkalmazottak munkaköri leírásait évben aktualizáltuk. Az ítélőtábla Bírói Tanácsa elvégezte a törvényben meghatározott feladatait és jól segítette az igazgatási vezetés munkáját. Az ítélőtábla Fegyelmi Tanácsának évben nem volt feladata évben az éves igazgatási munkaterv alapján négy vezetői értekezletet tartottunk. Az értekezleteken rendszeresen áttekintettük az ítélőtábla személyzeti helyzetét, a költségvetés, a bér-és dologi gazdálkodás, valamint a kollégiumok ítélkező munkájának a helyzetét évben két összbírói értekezletet tartottunk, a évi tevékenységről beszámoló, valamint a büntető kollégium kollégiumvezetői álláshelyére benyújtott pályázatot véleményező összbírói értekezletet. Megrendeztük az igazságügyi alkalmazottak részére a évi munkáról tájékoztató és a évi feladatokat meghatározó értekezletet is. Az ítélőtábla vezetői folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartottak és jó együttműködést alakítottak ki az OIT Hivatal vezetőivel és munkatársaival, az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok vezetőivel. Az OIT Hivatal egyes főosztályai felé a különböző jelentéstételi kötelezettségeinknek minden esetben határidőre eleget tettünk. Rendszeresen részt vettünk a különböző országos értekezleteken. A nyári szabadságok kiadásával összefüggésben szabadságolási ütemtervet készítettünk és annak gyakorlati végrehajtása is sikeresen megtörtént. A háromnapos ünnep, illetve munkaszüneti napok esetén a büntető kényszerintézkedések intézésére ügyeleti és készenléti terveket készítettünk.

6 - 6 - Végrehajtottuk a bírák és az igazságügyi alkalmazottak vagyonnyilatkozataival kapcsolatos évben szükségessé vált intézkedéseket. Az Szmsz a és 45. -a részletesen rendelkezik a munkahelyről való eltávozás szabályairól, az ítélőtábla vezetőinek, bírósági vezetőinek és bíráinak a munkaidejére, a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésére és az engedély visszavonására vonatkozó szabályokról. E rendelkezések közül kiemelem, hogy az ítélőtábla vezetői, bírósági vezetői és bírái a munkájukat munkaidőben a munkahelyen kötelesek végezni. Az ítélőtábla elnöke kérelemre, határozott, vagy határozatlan időre, írásban engedélyezheti, hogy a tanácselnök és a bíró a tárgyalási napok és a nyilvános tanácsülésnapok kivételével a munkáját részben, vagy egészben a munkahelyén kívül végezhesse. Az ítélőtábla vezetője részére a munkahelyen kívüli munkavégzés nem engedélyezhető. A kollégiumvezető részére csak esetenként, az ítélkező tevékenységhez szükséges feladatai ellátásához engedélyezhető munkahelyen kívüli munkavégzés évben az ítélőtáblán kívüli munkavégzésre kiadott engedély visszavonására nem került sor. Az igazgatási tevékenység egyes területei közül részletesebben indokolt tájékoztatást adni: - a panaszügyek intézéséről, - az oktatás, továbbképzés helyzetéről a szakmai munkához szükséges segédeszközök biztosításáról, - a bírósági titkárok helyzetéről - a sajtótájékoztatás gyakorlatáról, - a soronkívüli ügyintézésről. Az ítélőtáblán az igazgatási jellegű panasz ügyeket a évi XXIX. törvény alapján intéztük évben az ítélőtábla működésével összefüggésben 3 panasz érkezett, amelyek alaptalannak bizonyultak. Az egyik ügyben kiderült, hogy a megyei bíróság nem terjesztett fel egy végzés elleni fellebbezést. A másik ügyben a panaszos azt kifogásolta, hogy ügyében nem végzett szignalizációt az ítélőtábla. A harmadik ügyben pedig azt sérelmezte a panaszos, hogy a tanácselnök nem magyarázta meg részére külön levélben a határozat indokolását. A panasznak címzett beadványok közül 6 beadvány más bíróságok működése elleni panasznak minősült. Ezeket továbbítottuk az illetékes bírósághoz. 85 beadványban a felek a fellebbezésüket, a felülvizsgálati kérelmeiket, vagy indítványaikat küldték meg az ítélőtáblára. E beadványokat továbbítottuk az elintézésükre hatáskörrel és illetékességgel

7 - 7 - rendelkező hatóságnak, illetve ahol ez nem volt megjelölve, a panaszost megfelelően tájékoztattuk. Így többeket arról is tájékoztatni kellett, hogy az ítélőtábla nem ad részükre jogi tanácsokat. A évi oktatási tervet teljesítettük. A kollégiumok szakmai tevékenységéről szóló részletes leírások a beszámoló VI. fejezetében találhatók. Az ítélőtábla bírái és igazságügyi alkalmazottai jelentős számban vettek részt a központi oktatási terv rendezvényein. Egynapos konferencián 7 alkalommal bíró, 7 alkalommal bírósági titkár, 40 alkalommal bírósági tisztviselő vett részt. Kétnapos rendezvényen 15 alkalommal bíró, 8 alkalommal bírósági tisztviselő volt. Háromnapos rendezvényre kilencszer utazott el bíró. Az ítélőtáblán 3 európai jogi szaktanácsadó működik. Mindannyian részt vettek az európai jogi szaktanácsadó továbbképzésen. Évközben a bíráknak tájékoztatást adtak a felmerült jogviták kapcsán az uniós jogszabályokról, illetve az európai bíróság jogértelmezéséről. Ezen túlmenően dr. Simonné dr. Gombos Katalin részt vett 2 külföldi tanulmányúton és 2 külföldi e-learning képzésen, 2 belföldi konferencián, előadást tartott tárgyköréből 8 helyen, 3 konferencián szervezőként működött közre. Dr. Katona Tibor két külföldi tanulmányúton vett részt, az egyiken előadó is volt. Részt vett továbbá 4 belföldi konferencián. Dr. Laluska Zsuzsanna bírósági titkár a civilisztikai ügyszakban az I-es és II-es tanács mellett dolgozott, részt vett a felszámolási ügyek intézésében, akként, hogy az egyszerűbb ügyekben határozat szerkesztést végzett, a bonyolultabb ügyekben pedig a döntés előkészítését végezte. Emellett az I-es tanács tanácskozásain és tárgyalásain is részt vett és végezte a tanács határozatainak anonimizálását. Dr. Polnerné dr. Svecz Mónika bírósági titkár a III-as Pf. tanács mellett szeptember 15- ig a cégtörvényességi, cégbejegyzési és változás bejegyzési ügyekben felkészült, a tanácskozásokon előadta az ügyeket, majd a határozatok jelentős részét írásba foglalta. Emellett végezte a II-es és III-as tanács határozatainak anonimizálását december 15-től dr. Kálmán Györgyi bírósági titkár folytatja a munkáját. Dr. Tóth Kinga Ágota bírósági titkár a büntető ügyszakban dolgozott. A két tanács mellett váltakozva készült fel a tárgyalásokra, részt vett a tanácskozásokon és tárgyalásokon, emellett a tanács elnöke által kijelölt határozatok szerkesztését végezte. A büntető ügyszakban intézte a határozatok anonimizálását december 1. napjától dr. Szabó Szilvia is a büntető ügyszakban dolgozik bírósági titkárként, ettől kezdve a két titkár három havonta felváltva dolgozik az egyes tanácsok mellett. Az elmúlt évben 81 féle könyvet vásároltunk 187 példányban. 16 időszaki kiadványt és 3 saját kiadványt köttetünk be. A könyvekért Ft-ot fizettünk. A pótlapok Ft-ba kerültek. A közlönyökért Ft-ot, a szakmai folyóiratokért Ft-ot, a napilapokért Ft-ot fizettünk ben összesen 74 könyvet kaptunk térítés nélkül, elsősorban a Magyar Bíróképző Akadémiától és a Fővárosi Bíróságtól.

8 - 8 - A Szegedi Ítélőtábla 2010-ben is folyamatos, jó munkakapcsolatban állt a médiumokkal. Tavaly több mint 80 tárgyalásunkról küldtünk ki részletes sajtóanyagot. A fontosabb, nagyobb közérdeklődésre számot tartó tárgyalások előzetesét egy nappal a tárgyalás előtt juttattuk el a médiumokhoz, majd másnap az ítéletet is tartalmazó sajtóanyag egy órán belül, egy időben közel ötven szerkesztőséghez, nyolcvannál több címre jutott el. Tavaly is mindent megtettünk azért, hogy a lehető legátfogóbb képet adjuk a Szegedi Ítélőtáblán folyó ítélkezési munkáról. A legkülönbözőbb típusú perekről készült sajtóanyag, de figyelemmel a médiumok érdeklődésére leginkább az erőszakos bűncselekmények, ezen belül is a gyilkossági, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, erőszakos közösülést tárgyaló ügyekről adtunk bővebb tájékoztatást. Ezek mellett a kábítószerrel visszaélés és az adócsalás bűntettében meghozott ítéletek jelentek meg leggyakrabban a médiumokban. Sajtótájékoztatót egyszer, február 26-án tartottunk, amelyre a évi ítélkezési munkát értékelő összbírói értekezlet után került sor. Ezen részt vett dr. Baka András, az OIT és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Ekkor beszámoltunk a Szegedi Ítélőtábla tevékenységéről, terveiről, valamint a magyar bíróságokat érintő általános problémákról, eredményekről is. Meghívtuk a sajtó képviselőit valamennyi, a táblabíróság életét érintő fontosabb eseményre. A legeredményesebb kapcsolatot tavaly is az MTI-vel, a Csongrád megyében megjelenő Délmagyarország és a Délvilág című napilappal, a Békés Megyei Hírlappal és Bács-Kiskun megye napilapjával, a Petőfi Népével, a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójával, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójával, a szegedi Rádió 88-al és a Rádió Plusszal, valamint a Csaba Rádióval sikerült kiépíteni. Ezek a médiumok, akárcsak az országos napilapok (Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Blikk, Napi Ász, Bors) az esetek túlnyomó többségében gyors, pontos és hiteles tájékoztatást adtak a Szegedi Ítélőtábla ügyeiről. Egyre nagyobb szerepet kapnak a napilapok internetes hírportáljai és az önálló internetes újságok a Szegedi Ítélőtábla munkájának megismertetésében. A velük kiépített kapcsolat jól szolgálta azt, hogy a táblabíróság döntései néhány órával azok megszületése után nyilvánosságra kerüljenek. Sajtóközleményeinket az említettek mellett rendszeresen átveszi a Havária Press, az Objektív Hírügynökség, az Index, az Origo, a WEB Rádió, a szegedma.hu is. A sajtóval vitás ügyünk nem volt, helyreigazítást nem kellett kérnünk ben a felek 3 ügyben kérték a soronkívüliség elrendelését. Ebből 2 ügyben már a határozatok meghozatala után érkezett a kérelem, egy ügyben pedig a kérelem beérkezésétől számított 12. napon készült el a határozat. Az 5 éven túli időtartamú ügyekben az OIT határozata alapján került alkalmazásra a soronkívüliség. A büntető ügyszakban 3 soronkívüli ügy volt, 1 ügy három hónapon belül, 2 ügy pedig négy hónapon belül befejezésre került.

9 - 9 - A polgári ügyszakban 21 ügy volt soronkívüli, ezek közül a mai napig 17 ügy került befejezésre. Az ügyek első tárgyalására jellemzően 3 hónapon belül került sor. 11 ügyet 3 hónapon belül, 4 ügyet 3-6 hónapon belül, 2 ügyet pedig 1 éven belül fejeztünk be. A tárgyalásra kerülő ügyek általában egy héten belül kitűzésre kerültek. A kialakult gyakorlat szerint a soronkívüli ügyekről az elnöki iroda vezet kimutatást, amelyben feltüntetjük az érkezés, a kitűzés napját, a határnapot, a befejezés és a visszaküldés napját. A soronkívüliség érvényesülését a kollégiumvezetők kísérik figyelemmel. IV. A gazdálkodás, a belső ellenőrzés, a tárgyi feltételek biztosítása, az elhelyezés, a biztonsági helyzet, az informatika helyzete A Szmsz. tartalmazza az ítélőtábla pénzügyi-gazdasági tevékenységét végző Gazdasági Hivatal (ÍGH) működésére vonatkozó alapvető szabályokat. A működésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a gazdálkodással összefüggésben teljes körűen elkészült gazdasági szabályzatok foglalják össze évben az ítélőtábla működéséhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítottak voltak. Az ítélőtábla módosított költségvetési előirányzata évben ezer Ft volt. A költségvetési előirányzat fő összegéből személyi juttatásként ezer Ft, járulékként ezer Ft állt rendelkezésre. A személyi juttatások címén rendelkezésre álló főösszegen belül rendszeres személyi juttatásra ezer Ft-ot, nem rendszeres személyi juttatásra ezer Ft-ot fordítottunk. A törvényesen járó személyi juttatásokat a bírák és az igazságügyi alkalmazottak kézhez vették. A kifizetett teljesítményhez kötött jutalom összege pedig ezer Ft volt évben a külsős személyi juttatásokra a kifizetés 554 ezer Ft volt. Az állományba nem tartozók (családtagok) részére kifizetett utalvány összege 213 ezer Ft volt, amelynek fedezetét a cafeteria keret biztosította. A évi költségvetésünk jelentős részét tette ki a dologi kiadásokra fordított ezer Ft és az intézményi beruházásokra, felújításokra fordított ezer Ft. A dologi kiadásokra rendelkezésre álló összeget teljes egészében felhasználtuk, maradvány nem keletkezett.

10 évben minden esetben határidőre eleget tettünk a gazdálkodással összefüggő különböző jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettségeinknek. Befizetendő adó-és járulékhátralékunk, hiányunk nem volt, nem maradt, befizetési kötelezettségeinket minden esetben határidőre teljesítettük évben a Szegedi Ítélőtábla működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételeket biztosítottuk. A Szegedi Ítélőtáblán 2010-ben 9 belső ellenőrzési jelentés készült a kockázatelemzésen alapuló, éves ellenőrzési tervben foglalt és a gazdálkodás folyamán felmerült témák vonatkozásában, továbbá a belső ellenőrzés részt vett a tárgyi eszköz leltározási bizottságok munkájában. Előző évről áthúzódó, illetve a következő évre áthúzódó ellenőrzés nem volt. Az alábbi típusú ellenőrzésekre került sor: Ellenőrzések csoportosítása Tárgyévi terv szerinti Soron kívüli ÖSSZESEN Rendszerellenőrzés 2 db - 2 db Pénzügyi ellenőrzés 3 db 1 db 4 db Teljesítményellenőrzés Szabályszerűségi ellenőrzés 2 db 1 db 3 db ÖSSZESEN 7 db 2 db 9 db Az alábbi témák képezték vizsgálat tárgyát: - a évi költségvetési beszámoló mérlegének leltárral való alátámasztása, a beszámoló tartalmi vizsgálata, - aktuális jogszabályi és belső szabályzatok változásainak átvezetése az ítélőtábla szabályzataiban (két időszakban ellenőrizve), - az informatikai és telekommunikációs eszközök nyilvántartása, kapcsolódó kiadások és az értékcsökkenés elszámolása utóellenőrzés, - készenléti, ügyeleti, helyettesítési díjak elszámolása, - munkaköri leírások készítésének szabályszerűsége, teljeskörűsége és aktualizáltságának vizsgálata, - pénztári elszámolások, - a kötelezettségvállalás bejelentési rendjének vizsgálata, A tárgyévi ellenőrzések során csak a munkaköri leírások aktualizáltságával kapcsolatosan volt szükséges intézkedési terv készítése. Az ellenőrzési javaslatok alapján összeállított intézkedési terv 2 feladatot fogalmazott meg, amelyek az év végéig az előírt határidőre, végrehajtásra kerültek.

11 A többi témában az ellenőrzések hiányosságot, szabálytalan elszámolást vagy eljárást nem állapítottak meg. A vizsgált folyamatok megfeleltek a jogszabályi előírásoknak és egyéb, belső utasításoknak, gazdálkodást érintő szabályzatoknak. A belső kontrollrendszer az ellenőrzött területeken jól működik. A számviteli-pénzügyi elszámolás folyamatába kapcsolódva bizonyosságot adó ellenőrzésekre és a vezetéssel történő konzultációkra is sor került az alábbi témákban: az elemi költségvetési beszámoló, kiegészítő melléklet előzetes áttekintése, a költségvetés áttekintése, az Állami Számvevőszék éves felmérő lapjainak vizsgálata, a vagyonról történő adatszolgáltatások áttekintése, a kiküldetéssel kapcsolatos központi szabályozások véleményezése, javaslatok a Szervezeti és Működési Szabályzat változásaira. Az ellenőrzések lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentáció és információ a belső ellenőr rendelkezésére állt, az ellenőrzési tevékenységnek sem személyi, sem tárgyi akadályai nem voltak. A Szegedi Ítélőtábla tevékenységét, gazdálkodását érintően évben külső ellenőrzés nem állapított meg hiányosságot. Összefoglalva megállapítható, hogy a Szegedi Ítélőtábla szabályozottsága megfelelő: lefedi a szervezetet és a működést, aktualizált. Az elemi költségvetés és végrehajtása megfelel a jogszabályi előírásoknak. A költségvetési gazdálkodás szabályszerű, ellenőrzött és takarékos. A Szegedi Ítélőtábla évben a években átalakított, felújított, Szeged, Sóhordó u.5. szám alatti ingatlanban működött. Az épület korszerű, kultúrált elhelyezést biztosít az ítélőtábla bíráinak és az igazságügyi alkalmazottaknak. Az ítélőtábla és a Csongrád Megyei Bíróság az OIT döntésének megfelelően évben megállapodást kötött az épület udvari részének a Csongrád Megyei Bíróság által történő használatáról. A Csongrád Megyei Bíróság az épületrészt birtokba vette, évben zavarmentesen használta. A Szegedi Ítélőtábla felújított épületében a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jó biztonsági helyzetben végezhetik munkájukat. Az épület, az épületben dolgozó bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a tárgyalásokra, az ügyfélfogadásokra érkező ügyfelek őrzését, védelmét külső szervezet látja el. Az épület és a tárgyalótermek az őrzés védelmet szolgáló kamerákkal vannak felszerelve. Munkaidőben a biztonsági őrök létszáma megfelelő. Szükség esetén lehetőség van a rendőri védelem kérésére és igénybevételére is. Az épület éjszakai védelme megoldott.

12 évben a Szegedi Ítélőtábla személyi állományát, az ítélőtábla működését érintő a biztonsággal összefüggő rendkívüli esemény nem történt. A Szegedi Ítélőtábla 2010-ben is eleget tett a számára előírt honvédelmi és polgári védelmi kötelezettségeinek. Aktualizáltuk a honvédelmi és a polgári védelmi terveinket, a módosításokat az előírásoknak megfelelően eljuttattuk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához és a Csongrád Megyei Védelmi Bizottsághoz (CSMVB) november 18-án az ítélőtáblán a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére Balázs Gábor őrnagy, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetője előadást tartott a honvédelmi és a polgári védelem aktuális kérdéseiről. A Szegedi Ítélőtábla a évi tűzvédelmi és a munkavédelmi tervet végrehajtotta november 18-án sor került a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás megtartására is. A Szegedi Ítélőtábla informatikai rendszerében az eszközállomány tekintetében év során jelentős, az egész rendszer működését érintő változás nem történt. Saját költségvetésünkből évben informatikai eszközt nem vásároltunk. A Szegedi Ítélőtáblán 2010-ben változatlanul a 350 végpontos Cat5e hálózat szolgálta ki a számítógépeket és a telefonközpontot. Összesen 4 szerverrel, 75 számítógéppel, 11 multifunkciós (hálózati) és 21 egyedi nyomtatóval, 65 telefonnal és fax-al rendelkezünk. A szerverek és a telefonközpont klimatizált, mágneskártyás beléptetővel, füstérzékelővel felszerelt szerverszobában működnek. A tárgyalótermekben lévő számítógépek önállóan, a hálózattól függetlenül üzemelnek annak érdekében, hogy az esetleges hálózati problémák ne zavarják a tárgyalásokat. A jegyzőkönyvvezetők a tárgyalótermi gépek és a saját munkaállomásuk között USB pendrive segítségével mozgatják az elkészített dokumentumokat. A szerverek és a tárgyalótermi munkaállomások szünetmentes tápegységgel vannak felszerelve. Rendelkezünk a távmeghallgatási rendszerhez tartozó számítógéppel is, amely alkalmas a felvételek visszajátszására, illetve másolására. A évben telepített Bírósági Integrált Információs Rendszer (BIIR) 2007-ben kibővült a Bírósági határozatok anonimizálása modullal. Ehhez kapcsolódik az AHKAT rendszer, amely az anonimizált határozatok jóváhagyását és közzétételét támogatja. Ezek a rendszerek évben is működtek. A gazdasági hivatalban továbbra is működött a januárjában bevezetett NEXONBÉR rendszer és a Forrás rendszer. E rendszerek használata folyamatosan informatikai felügyeletet igényelt.

13 évben az ítélőtábla Informatikai Biztonsági Szabályzatának a módosítására nem került sor. Továbbra is lehetséges volt az ítélőtábla önálló internet elérése a korábban kialakított helyiségekben (könyvtár, gazdasági hivatal, informatikusi szoba) ben is üzemelt az ítélőtábla már korábban elkészült, de évben átdolgozott, felújított honlapja. A honlap a címen érhető el. Tartalmazza az ítélőtábla hatáskörét, feladatkörét, szervezeti felépítését, a szervezeti egységek elérhetőségét és dolgozói névsorát, a kollégiumok nyilvános anyagait és az üvegzseb törvény által előírt információkat. A korábbi Complex jogtár helyett 2010-ben a Complex jogtár pluszt használtuk. A BM adatbázisok használatára ügyszakonként 2-2 tisztviselő számára volt lehetőség. A Szegedi Ítélőtábla informatikai felszereltsége megfelelő, de az eszközök döntő többsége már 8 éve üzemel. Ennek következtében a gyakori meghibásodás és az új programok telepítése is komoly gondokat okoz. Jelentős, a munkát komolyan korlátozó probléma ez ideig még nem jelentkezett, de a géppark öregedésével ennek valószínűsége egyre növekszik.

14 - 14 V. Az ítélőtábla ügyforgalmi adataira vonatkozó kimutatások év végén folyamatban maradt ügyek összesen: 233 ebből büntető: 44 (a folyamatban maradt ügyek 18,88 %-a ) polgári: 97 (a folyamatban maradt ügyek 41,64 %-a ) gazdasági: 92 (a folyamatban maradt ügyek 39,48 %-a ) évben érkezett ügyek összesen: ebből büntető: 527 (az érkezett ügyek 25,64 %-a ) polgári : 791 (az érkezett ügyek 38,50 %-a) gazdasági: 737 (az érkezett ügyek 35,86%-a ) Az érkezett büntetőügyekből a peres ügyek száma: 102 ( aránya: 19,35 % ) (Harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma: 15 Másodfokú fellebbezett peres ügyek száma : 87 ). polgári ügyekből a peres ügyek száma: 310 ( aránya: 39,19 % ) gazdasági ügyekből a peres ügyek száma: 145 ( aránya: 19,67 % ) Az érkezett összes ügyből a peres ügyek száma: 557 ( aránya:27,10 % ) Az érkezett büntetőügyekből a nemperes ügyek száma: 425 ( aránya: 80,65 % ) polgári ügyekből a nemperes ügyek száma: 481 ( aránya: 60,81% ) gazdasági ügyekből a nemperes ügyek száma: 592 ( aránya: 80,33 % ) Az érkezett összes ügyből a nemperes ügyek száma: 1498 (aránya: 72,90 % )

15 A évben befejezett ügyek összesen: /a év végén folyamatban maradt és 2010-ben érkezett ügyek (össz ügy) 90,21 %-a ) ebből büntetőügy: 521 ( a befejezett ügyek 25,24 %-a) ( a 2009.év. végén folyamatban maradt és 2010-ben érkezett össz. 571 büntetőügy 91,24 %-a ) polgári ügy: 793 ( a befejezett ügyek 38,42 %-a ) ( a év végén folyamatban maradt és 2010-ben érkezett össz. 888 polgári ügy 89,30 %-a) gazdasági ügy: 750 ( a befejezett ügyek 36,34 %-a ) ( a év végén folyamatban maradt és 2010-ben érkezett össz. 829 gazdasági ügy 90,47 %-a) A befejezett büntetőügyekből a peres ügyek száma: 93 ( aránya: 17,85 % ) (Harmadfokú ügyek száma : 14 másodfokú ügyek száma : 79 ). polgári ügyekből a peres ügyek száma: 312 ( aránya: 39,35 % ) gazdasági ügyekből a peres ügyek száma: 166 ( aránya: 22,13 % ) A befejezett ügyekből a peres ügyek száma: 571 ( aránya:27,66 % ). A befejezett büntetőügyekből a nemperes ügyek száma: 428 ( aránya: 82,15% ) polgári ügyekből a nemperes ügyek száma: 481 ( aránya: 60,65 % ) gazdasági ügyekből a nemperes ügyek száma: 584 ( aránya: 77,87 % ) A befejezett ügyekből a nemperes ügyek száma: 1493 ( aránya: 72,34 % )

16 A év végén folyamatban maradt ügyek összesen: 224 ( a év végén folyamatban maradt és évben érkezett ( össz ügy ) 9,79 %-a) ebből a peres ügyek száma: 140 ( a év végén folyamatban maradt és 2010-ben érkezett / össz. 711 / peres ügy 19,69 %-a ) A folyamatban maradt ügyekből büntetőügy: 50 ( a folyamatban maradt ügyek 22,32 %-a ) ( a év végén folyamatban maradt és évben érkezett össz. 571 bünt.ügy 8,76 %-a. ( Büntető peres ügy 33, a folyamatban maradt büntetőügyek 66,00 %-a.) polgári ügy: 95 ( a folyamatban maradt ügyek 42,41 %-a) ( a év végén folyamatban maradt és évben érkezett össz. 888 polgári ügy 10,70 %-a ) ( Polgári peres ügy 81, a folyamatban maradt polgári ügyek 85,26 %-a.) gazdasági ügy: 79 ( a folyamatban maradt ügyek 35,27 %-a ) ( a év végén folyamatban maradt és évben érkezett össz. 829 gazdasági ügy 9,53 %) ( Gazdasági peres ügy 26, a folyamatban maradt gazdasági ügyek 32,91 %-a.)

17 2010. január 1 - december Szegedi Ítélőtábla Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint ügyszak/ügycsoport végén évben dec. 31-én folyamatban folyamatban maradt érkezett befejezett maradt ügyek száma Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek Másodfokú fellebbezett peres ügyek Harmadfokú fellebbezett peres ügyek Nemperes ügyek Fellebbezett büntető nemperes ügyek Előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyek Perújítás megengedhetőségével kapcs.ügyek Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Egyéb ügyek Perújítási indítvány Bíróság kijelölése Egy éven túli előzetes letartóztatások ügyei Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Egyéb ügyek 6 6 Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Egyéb ügyek 6 6 Büntető és civilisztikai ügyek össz.:

18 2010. január 1 - december Szegedi Ítélőtábla Tárgyaló tanácsok összesített adatai Büntető ügyszak* Civilisztikai ügyszak Összesen tárgyaló tanácsok száma 0,92 1,31 2,23 tárgyalási napok száma egy tanácsra jutó tárgyalási napok havi átlaga 7,97 8,01 8 Érkezett ügyek száma egy tanácsra jutó érkezett ügyek számának havi átlaga 47,73 97,20 76,79 Érkezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó érkezett peres ügyek számának havi átlaga 9,24 28,94 20,81 Kitűzött ügyek száma egy tanácsra jutó kitűzött ügyek számának havi átlaga 9,33 24,05 17,97 halasztás tárgyalás előtt Tárgyalt ügyek száma egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek számának havi átlaga 8,88 23,66 17,56 kiesett tárgyalási napok száma Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek számának havi átlaga 8,42 30,41 21,34 Folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma 35,87 81,7 62,78 Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek számának havi átlaga 38,77 67,75 55,8 Folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 18,48 51,14 37,67 Befejezett ügyek száma összesen egy tanácsra jutó befejezett ügyek számának havi átlaga 47,19 98,15 77,13 Folyamatban maradt ügyek összesen egy tanácsra jutó folyamatban maradt ügyek száma 54,34 132,82 100,45 * A büntető ügyszak rovatai tartalmazzák a fellebbezett harmadfokú peres ügyek adatait is.

19 Szegedi Ítélőtábla Összesített adatok a tanácselnökök/bírák tevékenységéről január 1 - december 31. Tanácselnök/bíró tanács/ elnök előadó szavazó neve beosztás tárgy. tan.ülés tárgy. tan.ülés tárgy. tan.ülés Ítélőtábla Dr.Heidrich Gábor elnöke 1 31 Ítélőtábla Dr.Kasza Ferenc elnökhelyettese Büntető ügyszak Dr.Maráz Vilmosné Koll.Vez Dr.Hegedűs István I.Tanács eln Dr.Nikula Valéria I Dr.Sefta Márta I Dr. Harangozó Attila I Gyurisné Dr.Komlóssy Éva II.Tanács eln Dr.Katona Tibor II Dr.Cserháti Ágota II Dr.Mezőlaki Erik II Civilisztikai ügyszak Dr.Kemenes István Koll. vez. I.Tan Dr.Mányoki Zsolt I.Tanács eln Dr. Kiss Gabriella I Dr.Hámori Attila I Dr. Szeghő Katalin II.Tanács eln Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet II Bereczkyné dr. Lengyel Nóra II Dr.Kissné Dr.Koch Ágnes III.Tanács eln Dr Rakita Zsuzsanna III Simonné Dr.Gombos Katalin III összesen:

20 Szegedi Ítélőtábla A január 1 - től december 31 - ig befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása az ítélőtáblára érkezéstől számítva Ügyfajták Összesen hónapon belül éven belül b e f e j e z e t t Polgári ebből peres Gazdasági ebből peres Civilisztikai ügyek ebből peres Büntetőügyek* ebből peres Összesen ebből peres december 31 - én folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása az ítélőtáblára érkezéstől számítva Ügyfajták Összesen hónapja éve folyamatban lévő ügyek Polgári ebből peres Gazdasági ebből peres Civilisztikai ügyek ebből peres Büntetőügyek* ebből peres Összesen ebből peres A büntetőügyek adatai a harmadfokú ügyek számát is tartalmazzák.

21 VI. Az egyes ügyszakok ítélkezésének helyzete, a kollégiumok évi tevékenysége POLGÁRI KOLLÉGIUM 1./ A polgári kollégium ítélkezésének helyzete az ügyforgalmi adatok alapján A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma előtt december 31. napján 189 ügy volt folyamatban, amelyhez évben összesen 1528 polgári és gazdasági ügy érkezett. Az év során a tanácsok összesen 1543 ügyet fejeztek be, így december 31. napján 174 ügy maradt folyamatban. A évi ügyérkezési adatokkal összevetve megállapítható, hogy évben 139 üggyel több érkezett, a növekedés aránya 9,9 %. Megjegyzendő, hogy az ügyérkezés évek óta hasonló nagyságrendben emelkedik. Így például a évi ügyérkezési adatokkal összevetve évben már 317 üggyel érkezett több (25,8 %). A évi adatokhoz képest a tanácsok évben 173 üggyel többet fejeztek be. Miután a befejezések száma meghaladta az érkezett ügyek mennyiségét, az év végén a folyamatban maradt ügyek száma 189 ügyről 174 ügyre csökkent. A gazdasági és a polgári ügyek megoszlása Az év során érkezett ügymennyiségből 737 volt a gazdasági ügy, és 791 a polgári ügy. A befejezett gazdasági ügyek mennyisége 750 volt, az év végén folyamatban maradt 79 gazdasági ügy A befejezett polgári ügyek mennyisége évben 793 volt, az év végén folyamatban maradt 95 polgári ügy. A peres ügyek aránya A polgári kollégiumhoz évben összesen 455 peres ügy érkezett, amelyből 310 polgári (Pf.) és 145 gazdasági (Gf.) peres ügy volt. A évi peres ügyérkezési adatokkal összevetve megállapítható, hogy évben 17 peres üggyel érkezett több. Ezen belül elsősorban a gazdasági peres ügyek száma emelkedett, a polgári peres ügyek érkezése nem változott. A tanácsok évben összesen 478 peres ügyet fejeztek be, amelyből 312 polgári, és 166 gazdasági ügy volt. Az év végén összesen 107 peres ügy maradt folyamatban, amelyből 81 polgári és 26 gazdasági peres ügy.

22 A nemperes ügyek részaránya, belső megoszlása A polgári kollégiumhoz évben összesen 1073 nemperes ügy érkezett, amelyből 481 polgári nemperes ügy, 592 gazdasági nemperes ügy volt. A évi nemperes ügyérkezéshez képest 107 üggyel több érkezett; a növekedés aránya 11 %. Itt is kiemelendő, hogy az ügyérkezés növekedése évekre visszamenően hasonló nagyságrendben folyamatos, így például a évi nemperes ügyérkezéshez képest évben 275 üggyel több érkezett (34,5 %). Az év során befejezett nemperes ügyek mennyisége összesen 1065 ügy volt, amely 115 üggyel több, mint a évi befejezés. Az év végén 67 nemperes ügy maradt folyamatban, amelyből 53 gazdasági, és 14 polgári nemperes ügy. - Felszámolással kapcsolatos ügyek: évben 428 felszámolási ügy érkezett, a évinél 54 ügyel több, a növekedés aránya 14,4 %. Megjegyzésre érdemes, hogy már évben is az előző évhez képest 27,6 % nagyságrendű emelkedés mutatkozott, évben pedig 20 %-kal több felszámolás ügy érkezett, mint évben. Az év során 420 felszámolási ügy került befejezésre, az előző évhez képest 52 üggyel több (14,1 %). Az év végén 46 felszámolási ügy maradt folyamatban. - A fellebbezett cégbejegyzési, cégtörvényességi ügyek: évben 72 ügy érkezett (az előző évinél 3 üggyel kevesebb). A befejezett ügyek mennyisége 70 ügy, az év végén 5 cégügy maradt folyamatban. - Az egyesületek, alapítványok nyilvántartásával, törvényes működésükkel összefüggő ügyek: érkezett 59 ügy (az előző évhez képest 9 üggyel több), befejezésre került 59 ügy, az év végén nem maradt folyamatban ilyen ügy. - Egyéb nemperes ügyek: összesen 514 nemperes egyéb ügy érkezett, a évi érkezéshez képest 47 üggyel több. Az év folyamán befejezésre került 516 ügy, az év végén 16 egyéb nemperes ügy maradt folyamatban.. 2./ A polgári kollégium ítélkezését jellemző megállapítások és adatok A polgári kollégiumban nem működnek külön gazdasági ( Gf. ), illetve polgári ( Pf. ) tanácsok, hanem mindhárom tanács vegyesen intéz az éves ügyelosztási rendnek megfelelően polgári, illetve gazdasági peres és nemperes ügyeket egyaránt. Az egyes tanácsok az ügyelosztási rend figyelembevételével az ügy tárgya szerint szakosodnak, és ehhez igazodóan eltérő részarányban intéztek polgári, illetve gazdasági ügyeket. A tanácsok összetételében, működésében az év folyamán a munkavégzést nehezítő változások nem történtek. A tanácsok munkáját az év során két bírósági titkár segítette. Az egyik bírósági titkár szeptember hónapban történt távozását követően, az év végére mindhárom bírósági titkári hely betöltésre került.

23 Az ügyforgalmi adatok a munkaterhelést illetően akkor nyújthatnak megfelelő tájékoztatást, ha az ügyek érkezésére és befejezésére vonatkozó adatokat az ítélkező bírák létszámával vetjük össze. Megállapítható, hogy évben az érkezett és befejezett ügymennyiség alapján az egy bírói tanácsra, illetve az egy bírói létszámra vetített érkezési és befejezési adatszámok magasnak értékelhetők. A polgári kollégium által évben befejezett ügyek elintézési időtartama a következők szerint alakult: A évben befejezett összesen 1543 ügyből 0-3 hónap között 1282 ügyet (646 gazdasági, és 636 polgári) 83 %; 3-6 hónap között 237 ügyet (96 gazdasági és 141 polgári) 15,3 %; 6-12 hónap között 23 ügyet (8 gazdasági és 15 polgári) 1,5 % intéztek el a tanácsok. Egy éven túli befejezés 1 ügyben fordult elő. A december 31-én folyamatban maradt összesen 174 ügyből 0-3 hónap közötti 148 ügy (85 %), 3-6 hónap közötti 20 ügy (11,5 %), 6-12 hónap közötti 5 ügy (2,9 %), és 1 éven túli 1 ügy (0,5 %). Az ügyek elintézési időtartamára vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a polgári kollégium tanácsai az ítélkezési munkájukat időszerűen végezték, az ügyek elintézési időtartama az országos adatokhoz képest is igen kedvező képet mutat. A polgári kollégium tanácsainak határozataival szemben a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmek tárgyában évben vissza érkezett összesen 91 határozat közül 14 ügyben a Legfelsőbb Bíróság a kérelmet elutasította (Pp (1), (2) bekezdés); 64 ügyben a határozatot hatályában fenntartotta (Pp (3) bekezdés); 13 ügyben pedig hatályon kívül helyezte (Pp (4) bekezdés). A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumához évben a legtöbb ügy Bács-Kiskun megyéből érkezett: összesen 607 ügy (ezen belül 298 polgári és 309 gazdasági ügy). Csongrád megyéből összesen 584 ügy érkezett (ezen belül 304 polgári és 280 gazdasági ügy), Békés megyéből pedig 328 ügy (182 polgári és 146 gazdasági ügy). Az elmúlt évhez képest jelentős emelkedés mutatkozott Bács-Kiskun megye esetében, ahonnan 152 üggyel érkezett több. Csongrád megyéből 22 üggyel, míg Békés megyéből 10 üggyel kevesebb érkezett az előző évhez képest. A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának ügyforgalmi adatait az egyes tanácsok ügyforgalmát, az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyékből érkezett és befejezett ügymennyiséget, a megyéktől érkezett ügyekben hozott határozatok számszerű és százalékos megoszlását a következő táblázatok mutatják:

24 Szegedi Ítélőtábla A civilisztikai tanácsok ügyforgalma Polgári-gazdasági ügyszakban január 1- december 31-ig H Á T R A L É K É R K E Z E T T B E F E J E Z E T T FOLYAMATBAN MARADT Tanács Polgári ügyek Gazdasági ügyek Polgári ügyek Gazdasági ügyek Polgári ügyek Gazdasági ügyek Polgári ügyek Gazdasági ügyek Pf Knyf Egyéb Gf Fpkf Cgf Egyéb összesen Pf Knyf Egyéb Gf Fpkf Cgf Egyéb összesen Pf Knyf Egyéb Gf Fpkf Cgf Egyéb összesen Pf Knyf Egyéb Gf Fpkf Cgf Egyéb összesen I össz II össz III össz összes

25 Megyei Bíróság dec. 31-én évben folyamatban maradt érkezett befejezett 2009.dec. 31-én folyamatban kévő polg. gazd. össz. polg. gazd. össz. polg. gazd. össz. polg. gazd. össz. Csongrád peres nemperes Bács-Kiskun peres nemperes Békés peres nemperes Más megyék peres nemperes Összesen peres nemperes A civilisztikai ügyszakban hozott határozatok megyénkénti megoszlása január 1 - december 31. Befejezett Helyben Részben Egészben Hat.kívül Nem érdemi Megye / ügyek hagyó megváltoztató helyezés határozat Bíróság száma T Tk T Tk T Tk T Tk T Tk Csongrád Bács-Kiskun Békés Egyéb Összesen:

26 A határozatok százalékos megoszlása január 1 - december 31. Befejezett Helyben Részben Egészben Hat.kívül Nem érdemi Megye / ügyek hagyó megváltoztató helyezés határozat Bíróság száma T Tk T Tk T Tk T Tk T Tk % % % % % % % % % % Csongrád 100,00 % 9,34 25,81 7,30 2,72 1,70 5,43 3,39 16,81 0,34 27,16 35,15 10,02 7,13 20,20 27,50 Bács-Kiskun 100,00 % 9,37 28,14 8,06 2,47 1,32 6,57 2,96 17,10 0,49 23,52 37,51 10,53 7,89 20,06 24,01 Békés 100,00 % 8,53 28,53 8,23 2,65 1,76 5,88 2,35 19,12 0,89 22,35 37,07 10,88 7,64 21,47 22,94 Összesen: 9,14 27,29 7,84 2,59 1,56 6,09 2,98 17,37 0,45 24,69 100,00 % 36,43 10,43 7,65 20,35 25,14 3./ A polgári kollégium ítélkezésen kívüli szakmai és igazgatási tevékenysége a) A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma a november 25. napján tartott kollégiumi ülésén az időmúlás polgári joghatásaival összefüggő egyes kérdésekkel, továbbá az ingatlan tulajdonjogát érintő érvénytelenségi és törlési per viszonyával foglalkozott. A kollégiumi ülésen ez alkalommal is részt vettek a Legfelsőbb Bíróság, a társ-ítélőtáblák szakmai vezetői, továbbá a fellebbviteli főügyészség, az ügyvédi kamara és a SZTE Polgári Jogi Tanszék képviselői. Az ítélőtábla a kollégiumi ülésen kollégiumi véleményt nem nyilvánított, azonban az egyes témákhoz kapcsolódóan készült írásbeli vitaanyagok lényegi megállapításaival egyetértett. b) A regionális ítélkezési gyakorlat és jogértelmezés elősegítése érdekében a kollégiumvezető évben is elkészítette a másodfokú határozatokból a válogatásokat. A Táblabírósági Füzetek XIII. és XIV. köteteiben a január 1-december 31. között meghozott másodfokú határozatokból válogatott gyűjtemény kapott helyet. A kollégium elvi értékű eseti döntései az év során folyamatosan megjelentek az országos szaklapokban, elsősorban a Bírósági Döntések Tára és az Ítélőtáblai Határozatok szakfolyóiratokban. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a polgári határozatok anonimizált formában elektronikusan közzétételre kerültek. Az ítélőtábla honlapján a különböző polgári jogi szakmai anyagok, kollégiumi vélemények és válogatott eseti döntések elektronikusan hozzáférhetők, megtekinthetők voltak. Az elvi értékű határozatok megküldésre kerültek a Legfelsőbb Bíróság honlapjára is. c) A jogalkalmazás egységének és minőségének biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai ügyszakai között a szakmai kapcsolattartás és együttműködés fórumai horizontális és vertikális irányban egyaránt a gyakorlatban

27 megfelelően kiépültek és jól működnek. Az ítélőtábla polgári kollégiumvezetőjének szakmai feladatához tartozik a konzultatív értekezleteken, a bíróságok polgári kollégiumi ülésein, különböző szakmai rendezvényeken való részvétel, illetve a polgári kollégium álláspontjának megjelenítése. A évi szakmai rendezvények közül különösen az alábbiak emelhetők ki: - A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma két alkalommal - június 28-án és december 6-án tartott kollégiumi üléseket és hozott kollégiumi állásfoglalásokat a szerződés érvénytelensége tárgyköréből. Az ítélőtábla kollégiumvezetője, mint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tagja vett részt a szakmai anyagok megvitatásában. - A civilisztikai kollégiumvezetők országos konzultatív értekezletén február én a kollégiumvezető ezúttal is részt vett és a polgári kollégium szakmai álláspontját tolmácsolta évben a Legfelsőbb Bíróság volt a házigazdája az ítélőtáblák civilisztikai kollégiumvezetőinek évenként megrendezésre kerülő konzultációs értekezletének. A május 26-án tartott rendezvényen számos aktuális, fontos szakmai kérdés került megvitatásra. - A társ-ítélőtáblák kollégiumi ülésein a meghívottként résztvevő kollégiumvezető a felvetett szakmai kérdésekben álláspontját kifejtette (május 3-án Fővárosi Ítélőtábla, október 22-én Pécsi Ítélőtábla, november 12-én Debreceni Ítélőtábla polgári kollégiumi ülései). - A Szegedi Ítélőtábla illetékességi területén működő megyei bíróságok polgári kollégiumi ülésein az ítélőtábla kollégiumvezetője, vagy az általa felkért ítélőtáblai bíró vett részt, és a felmerült kérdésekben a kollégium szakmai álláspontját kifejtette. - A másodfokú tanácsok elnökei által készített tanácselnöki feljegyzéseket a három tanácselnök és a kollégiumvezető a Csongrád Megyei illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság érintett bírái számára december 9-én, a Békés Megyei Bíróság bírói számára pedig december 16-án ismertették és értékelték. d) A polgári kollégium tagjai évben is részt vettek a szakmai képzéseken, és felkérésre előadásokat tartottak. A kollégium szakmai életéhez tartozik a jogalkotáshoz kapcsolódó, a publikációs, valamint az oktatási tevékenység is. - A tanfolyamok közül kiemelhető a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett, az új Polgári Törvénykönyv egyes részeinek részletes megismerését célzó tanfolyam, amely az első félévben havi rendszerességgel került megtartásra. Az új Ptk. hatálybalépése utóbb elmaradt, ezért a második félévben a képzés nem folytatódott. - Az év második felétől a kollégiumvezető meghívottként részt vett az új Ptk. folytatódó kodifikációjában, az újonnan felállított operatív bizottság és szerkesztőbizottság munkájában. - A kollégium tagjai közül 2 bíró európai jogi szaktanácsadói tisztséget töltött be. A kollégium erre felkért tagjai részt vettek a jogi szakvizsgabizottság munkájában, illetve egyetemi oktató tevékenységet fejtettek ki.

28 A kollégium tagjaitól szakfolyóiratokban az év során is különböző publikációk jelentek meg. Az ítélőtáblák másodfokú ítélkezési gyakorlatát megjeleníteni hivatott Bírósági Döntések Tára szerkesztőbizottságában a kollégiumvezető vett részt és közreműködött az Ítélőtáblai Határozatok szerkesztésében is. e) A polgári kollégium a jogszabályok és a szervezeti, működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az év során igazgatási feladatait is ellátta. - A kollégium január 21-én véleményt nyilvánított az ügyszak bíráinak, tisztviselőinek kitüntetésre történő felterjesztéséről, továbbá véleményezte és elfogadta a évre vonatkozó ügyelosztási rendet és munkatervet. - Az igazgatási és szakmai munka intézményes, szervezett kapcsolatát a évben tartott igazgatási vezetői értekezletek biztosították. A kollégium vezetője és a tanácselnökök ezeken részt vettek és rendszeresen beszámoltak a kollégium szakmai tevékenységéről, az aktuális ítélkezési feladatokról, az ügyforgalom alakulásáról. BÜNTETŐ KOLLÉGIUM 1./ A büntető kollégium ügyforgalma: A Szegedi Ítélőtábla büntető ügyszakához évben összesen 527 ügy érkezett, évből folyamatban maradt 44 ügy. Az év folyamán a tanácsok 521 ügyet fejeztek be, december 31-én így folyamatban maradt 50 ügy. Az ügyforgalmi adatok megoszlása a következő volt: Peres ügyként számontartott ügy, amely a büntetőjogi felelősség kérdésében hozott ügydöntő határozatok elleni fellebbezést jelenti (tehát bűnösséget megállapító vagy felmentő ítélet felülbírálatát teszi szükségessé) december 31-én folyamatban maradt 24, 2010-ben érkezett 102, befejeződött 93 ügy. Az év végén folyamatban maradt 33 ügy évben 15 harmadfokú ügy érkezett az ítélőtáblára, ezek közül 11 ügy már befejeződött december 31-én folyamatban maradt 20 nemperes ügy, 2010-ben a nemperes ügyek érkezésének száma 425, a befejezések száma 428. Az év végén 17 nemperes ügy maradt folyamatban.(i.sz.melléklet)

29 ben az érkezés és a befejezés a évhez viszonyítva a következők szerint alakult: érkezés: % ,59 % befejezés: % ,55 % Az ítélőtáblához érkezett ügyek megyei bíróságok szerinti megoszlása: A Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó három megyéből 2010-ben összesen 514 ügy érkezett. (Megoszlásukat a II. számú melléklet mutatja.) Más ítélőtábla illetékességi területéről 13 ügy érkezett. Ezen ügyekben a Legfelsőbb Bíróság a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki az eljárás lefolytatására. 2./ Időszerűség: 2010-ben a büntető kollégium ítélkező munkája rendkívül időszerű volt, az ügyek 88,87 %-a három hónapon belül befejeződött. Mindössze 6 ügyben történt 6 hónapon túli befejezés, 6 hónapon túl folyamatban lévő ügy az évvégén nem maradt. (A befejezett és folyamatban maradt ügyek pertartamát a III. sz. táblázat tartalmazza.) Az OIT a 129/2009. (VII.7.) OIT számú határozatával rendelte el a soronkívüliséget a vádirat érkezésétől számított 5 éven túl folyamatban lévő ügyek tekintetében ben 3 ilyen ügy érkezett az ítélőtáblára, amelyek közül egy ügy 3 hónapon belül befejeződött, további két ügyet a 4. hónapban intézett el a bírói tanács. A évben befejezett harmadfokú ügyekből 6 ügy 3 hónapon belül, 6 ügy 3-6 hónap közötti időtartamban, 2 ügy pedig 6 hónapon túl fejeződött be. 3./ Az ügyek összetétele: 2010.évben tárgyukat tekintve a peres ügyek összetételében változások történtek. A korábbi évekhez képest csökkent az élet, testi épség elleni bűncselekmény miatt ezen belül az emberölés miatt - indult ügyek száma évben az élet, testi épség elleni bűncselekmény miatt indult ügyek aránya 47,77 %, az emberölés miatt indult ügyek aránya 29,85 % volt. Ezek a számarányok évben 36,71 %-ra, illetve 17,72 %-ra változtak. Jelentősen emelkedett a közélet tisztasága elleni és a hivatali bűncselekmények miatt indult ügyek száma. A befejezett ügyek több mint ¼ része ezen ügyek közül került ki. A Btk módosítására figyelemmel, hatásköri változás folytán csökkent a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma (2010.évben 3 ilyen ügy érkezett), és jelentősen csökkent a kábítószerrel visszaélés miatt indult ügyek száma (2010. évben az érkezett ügyek száma 3).

30 A befejezett peres ügyek között jelentős a számaránya a nagyobb terjedelmű, bonyolult tényállású gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények miatt indult ügyeknek. (IV. sz. táblázat) Ezek az ügyek az érkezett ügymennyiség 24,05 %-át teszik ki. 4./ A büntető kollégiumban működő tanácsok összetétele, ítélkező tevékenysége: A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumában a tanácsok az elfogadott éves ügyelosztási rend szerint szakosodás nélkül intézték az ügyeket, alapvetően a páros páratlan szám szerint történő szignálással. A kollégiumvezető - a tanácselnökök munkaterhének csökkentése érdekében - nem önálló tanácsban ítélkezett, az ügyelosztási rendnek megfelelően nem harmadik tanácsként tárgyalt, hanem egy-egy alkalommal a két tanács elnökét helyettesítette. (A tanácsok tevékenysége az V. sz. mellékletben) A másodfokon hozott határozatok megoszlása a következő volt: Az összes ügyben: helybenhagyás 280 ügyben (a befejezett ügyek 71,61 %-a), hatályon kívül helyezés 6 ügyben (a befejezett ügyek 1,53 %-a) történt. A peres ügyekben a másodfokú határozatok az alábbiak szerint oszlottak meg, a fellebbezéssel érintett vádlottakra kimutatva: helybenhagyás 45,40 % enyhítés 15,00 % (benne a felmentés és a minősítésváltozással együttes enyhítés is) súlyosítás 31,90 % (benne a minősítésváltozással együtt történt súlyosítás és a felmentett elítélése is) hatályon kívül helyezés 3,24 % (Részletesen a VI. sz. mellékletben.) A hatályon kívül helyezések aránya az ügyek számát tekintve csökkent (2009-ben 15, ben 6 ügy). A vádlottak számát tekintve is ugyanez a csökkenés észlelhető. A Legfelsőbb Bíróság 19 (2010-ben visszaérkezett) felülvizsgálati ügyben hozott határozatot az ítélőtábla döntéseire vonatkozóan. A felülvizsgálati eljárásokban 10 ügyben az indítványt elutasította, az érdemi vizsgálatok során 9 határozatot hatályában fenntartott. Határozat hatályon kívül helyezésére, megváltoztatására nem került sor. (VII. sz. melléklet) 2010-ben a büntető tanácsok 33 határozatát bírálta el fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság 32 esetben helybenhagyta az ítélőtábla döntését, 1 esetben pedig a fellebbezést elutasította. (VIII. sz.melléklet)

31 / Fővárosi Bírósági tevékenység: Az OIT a 239/2008. (XI.4.) OIT számú határozatával évre kirendelte munkavégzésre eredeti beosztásukból eredő tevékenységük megtartása mellett a Szegedi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráit a Fővárosi Bíróságra. A évben átvett 100 másodfokú ügyből 1 ügy befejezésére február 10-én került sor, miután az OIT az ügyben eljáró bírák kirendelését meghosszabbította. 6./ A büntető kollégium egyéb tevékenysége: A kollégium már decemberében megtárgyalta és elfogadta a évi munkatervét, ügyelosztási rendjét január 20. napján a kitüntetésekre, elismerésekre vonatkozó javaslatok tárgyában tartott ülést. Ugyanakkor szakmai kérdések is megvitatásra kerültek március 10. napján a büntető kollégium vezetői álláshelyére benyújtott pályázat véleményezése volt a kollégium ülésének tárgya. A kollégium április 21-én a kollégiumvezetők országos tanácskozásán megvitatott kérdéseket beszélte meg. Az ülés tárgya volt ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság több kollégiumi ülésének az anyaga több kollégiumi vélemény alkotásáról ben az ítélőtáblai kollégiumvezetők elhatározták, hogy évente két alkalommal szakmai tanácskozást tartanak a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője és a kollégium jegyzője részvételével ben az egyik tanácskozásnak a Szegedi Ítélőtábla volt a házigazdája. A tanácskozások eredményét a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma is megtárgyalta. A november 10-i kollégiumi ülésre a kollégiumvezető a hivatali visszaéléssel összefüggő ügyek ítélkezési gyakorlatáról készített megyei bírósági anyagokat összegezte, továbbá az ítélőtábla ügyeiről vizsgálati feljegyzést készített. A kollégiumi ülésen a Btk. és a Be. novellák miatt felmerült jogértelmezési kérdések is megtárgyalásra kerültek december 7. napján a kollégium évi munkaterve, ügyelosztási rendje volt a tanácskozás témája. Ezen kívül a kollégium megtárgyalta a novemberi országos kollégiumvezetői tanácskozáson megvitatott jogértelmezési kérdéseket is. A tanácselnökök minden kollégiumi ülésen beszámoltak a másodfokú ítélkezés általánosítható tapasztalatairól. Az év során a kollégiumvezető rendszeresen szervezett bírói tanácskozásokat. E tanácskozásokon a tanácselnöki feljegyzésekről és az ítélkezési gyakorlat egységesítése érdekében az aktuális ítélkezési kérdésekről folyt megbeszélés. A kollégium tagjai összegyűjtötték azokat az anyagi és eljárásjogi problémákat, amelyeket a márciusi és novemberi országos büntető kollégiumvezetői tanácskozásnak megvitatásra javasoltak. Ez utóbbiról készült összefoglalót külön bírói tanácskozás tárgyalta meg.

32 Május hónapban a szabadságolási és ügyeleti terv megbeszélése, a másodfokú határozatokban nem szereplő eljárási, ügyviteli szabálysértések kérdése volt a tárgy. A kollégiumvezető rendszeresen részt vett a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának ülésein, az OIT által szervezett országos szakmai tanácskozásokon, továbbá lehetőség szerint más ítélőtáblák és az egyes megyei bíróságok kollégiumi ülésein. Az ezeken felmerült vitás kérdéseket a kollégium megtárgyalta és a kialakított álláspontról a megyei kollégiumvezetők tájékoztatást kaptak január február hónapban a kollégiumvezető és a tanácselnökök előzetesen egyeztetett időpontokban felkeresték az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságokat és az érintett bírókkal megbeszélték az ítélőtáblai tanácselnöki feljegyzések tapasztalatait. A megbeszéléseken részt vettek a megyei bíróságok kollégiumvezetői és esetenként a megyei bíróságok elnökei is. A Bírósági Határozatok című folyóiratban, valamint az Ítélőtáblai Határozatokban rendszeresen megjelentek a Szegedi Ítélőtábla büntető ügyekben hozott határozatai évben folyamatosan közzétételre kerültek az anonimizált másod-, illetve harmadfokú érdemi büntető határozatok, valamint a büntető kollégium állásfoglalásai. A kollégium több tagja másodállásban oktatott a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, de rajtuk kívül többen részt vettek az egyetemi záróvizsgabizottságokban is. A kollégiumvezető és az egyik tanácselnök a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsgabizottságában is tevékenykedett. A másik tanácselnököt ben az OIT az országos fogalmazói Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjává nevezte ki. Egy bíró a jogi asszisztens képzésben (MIOK), két bíró pedig az igazságügyi szakértők oktatásában vett részt. Az OIT Hivatala által szervezett szakmai konferenciákon több bíró is részt vett. A büntető kollégium egyik bírája az Eurojust Felügyeleti Testületének tagjaként hasznos és elismert tevékenységet folytatott az európai büntetőjogi együttműködés terén. A kollégiumnak az ítélőtábla igazgatási vezetésével, a bírói tanáccsal rendszeres és jó a kapcsolata. Vezetői értekezleteken a kollégiumvezető és a tanácselnökök is részt vettek, beszámoltak a büntető ügyszak helyzetéről, a kollégium tevékenységéről. A bírói tanács elnöke az egyik tanácselnök. Megállapítható, hogy a Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának bíráit ítélkezési tevékenységük során 2010-ben is az a cél vezérelte, hogy továbbra is megfeleljenek annak a társadalmi elvárásnak, amely az ítélőtáblák létrehozását, működésüket övezte. A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma 2010-ben is eredményes, színvonalas, rendkívül időszerű ítélkezési tevékenységet folytatott és törekedett az illetékességi területén működő bíróságok ítélkezési színvonalának emelésére, az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítására.

33 Szegedi Ítélőtábla A büntető ügyszak ügyforgalma január 1-december 31. I.sz. melléklet végén 2010-ben 2010-ben végén folyamatban maradt érkezett befejezett folyamatban maradt Peres ügyek Nemperes ügyek Összesen

34 Szegedi Ítélőtábla A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban január 1 - december 31. II. sz. melléklet Ü g y f o r g a l o m végén évben dec. 31-én Megye/Bíróság folyamatban érkezett befejezett folyamatban maradt ügyek száma maradt Csongrád peres nemperes Bács-Kiskun peres nemperes Békés Az illetékességi területhez peres nemperes tartozó megyék összesen peres nemperes Hajdú-Bihar 1 1 peres nemperes 1 1 Jász-Nagykun-Szolnok peres nemperes Somogy 1 1 peres 1 1 nemperes Szabolcs-Szatmár-Bereg Összesen peres nemperes

35 Pertartam Szegedi Ítélőtábla Büntető ügyszak A 2010-ben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a Szegedi Ítélőtáblára érkezéstől III.sz.melléklet Befejezett büntetőügyek peres ügyek nemperes ügyek %-os %-os %-os száma megoszlása száma megoszlása száma megoszlása 0-3 hónap ,87% 37 39,79% ,53% 3-6 alatt 52 9,98% 50 53,76% 2 0,47% 6-12 befejezett 6 1,15% 6 6,45% 1-2 év alatt befejezett Összesen ,00% ,00% ,00% december 31-én folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a Szegedi Ítélőtáblára érkezéstől Pertartam Folyamatban maradt Ebből büntetőügyek peres ügyek nemperes ügyek %-os %-os %-os száma megoszlása száma megoszlása száma megoszlása ,00% 25 75,76% ,00% ,00% 8 24,24% 6-12 hónapja folyamatban lévő Összesen ,00% ,00% ,00%

36 Szegedi Ítélőtábla A befejezett másodfokú büntető peres ügyek tárgy szerinti megoszlása január 1 - december 31. IV. sz. melléklet A Z Ü G Y E K tárgya száma százalékos aránya Emberölés 14 17,72% Életveszélyt okozó testi sértés 14 17,72% Súlyos testi sértés 1 1,27% Élet, testi épség ell. bcs-ek összesen 29 36,71% A szabadság és az emberi méltóság ell.bcs-ek 1 1,27% visszaélés személyes adattal 1 Nemi erkölcs elleni bcs-ek 3 3,80% Hivatali bűncselekmények 12 15,19% hivatali visszaélés 8 bántalmazás hivatalos eljárásban 2 jogellenes fogvatartás 2 Közélet tisztasága elleni bcs-ek 10 12,65% Hivatali vesztegetés 5 hiv.személy által elk.vesztegetés 3 befolyással üzérkedés 2 Közrend elleni bcs. 5 6,33% visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással 1 magánokirat-hamisítás 1 kábítószerrel visszaélés 3 Gazdasági bűncselekmények 5 6,33% adócsalás 3 jövedéki orgazdaság 1 Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése 1 Vagyon elleni bűncselekmények 14 17,72% lopás 1 sikkasztás 2 csalás 8 rablás 2 orgazdaság 1 Összesen: ,00%

37 Szegedi Ítélőtábla Büntető tanácsok ügyforgalma január 1 - december 31. V. melléklet ügyek / tanácsok I. II. Összesen összesen dec. 31-én fellebbezett büntető peres ügyek folyamatban ebből harmadfokú fell.peres ügy 3 3 maradt fellebbezett büntető nemperes ügyek egyéb ügyek összesen évben fellebbezett büntető peres ügyek érkezett ebből harmadfokú fell.peres ügy fellebbezett büntető nemperes ügyek egyéb ügyek összesen fellebbezett büntető peres ügyek évben ebből harmadfokú fell.peres ügy Befejezett fellebbezett büntető nemperes ügyek egyéb ügyek hón " belül " befejezett éven összesen dec. 31-én fellebbezett büntető peres ügyek ebből harmadfokú fell.peres ügy folyamatban fellebbezett büntető maradt nemperes ügyek egyéb ügyek hónapja " folyamatban " lévő 1-2 éve ügy Tárgyalási napok száma

38 Szegedi Ítélőtábla A fellebbezett büntető peres ügyekben hozott határozatok január 1 - december 31. VI.sz.melléklet A Szegedi Ítélőtábla határozatainak tartalma Felülbírált Helyben- Súlyosítás Enyhítés Min.változtatással Hatályon kívül Felm. megszünt. Felmentés, Nem érdemi vádlottak hagyás súlyosítás enyhítés helyezés elítélésre vált. megszüntetés döntés száma száma % száma % száma % száma % száma % száma % száma % száma % száma % Összesen , , , , ,40 6 3,24 2 1,09 2 1,09 8 4,32

39 Szegedi Ítélőtábla A Legfelsőbb Bíróság határozatai a büntető tanácsok határozatai ellen a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott, elbírált és 2010-ben visszaérkezett felülvizsgálati ügyekben január 1 - december 31. VII.sz.melléklet Felülbíráló határozatok száma A Legfelsőbb Bíróság határozatainak tartalma A felülvizsgálati indítvány A határozat Elj.megszüntetése Megváltoztatás Hatályon elutasítása hatályban az ügyészi indítvány kívül tartása visszavonása helyezés I.tanács II.tanács Összesen:

40 Szegedi Ítélőtábla A Legfelsőbb Bíróság 2010-ben visszaérkezett határozatai a büntető tanácsok fellebbezett ügyeiben január 1 - december 31. VIII. sz. melléklet A Legfelsőbb Bíróság határozatainak tartalma Felülbíráló határozatok száma A fellebbezés Fellebbezés Helyben Hatályon elutasítása visszavonása hagyás kívül helyezés I.tanács II.tanács Összesen:

41 VII. Az ítélőtábla évi fontosabb céljai és feladatai. Központi intézkedést igénylő feladatok l./ Igazgatási jellegű célok és feladatok: a.) Értekezletek: Összbírói értekezlet: február 25. Beszámoló az ítélőtábla és az ítélőtábla Bírói Tanácsa évi tevékenységéről. Igazságügyi alkalmazotti értekezlet: március 4. Tájékoztatás az igazságügyi alkalmazottak részére az ítélőtábla évi tevékenységéről, a évi feladatokról. Vezetői értekezletek: február június október december 2. Az Szmsz ában foglalt rendelkezések szerint megtartandó vezetői értekezletek. b.) Személyzeti jellegű feladatok: - A bírák és az igazságügyi alkalmazottak évi kitüntetésére, elismerésére vonatkozó előterjesztés elintézése; - A Szegedi Ítélőtáblán évben esetleg megüresedő bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyek betöltésével kapcsolatos intézkedések meghozatala; - A bírák és az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének vizsgálatára és értékelésére vonatkozó évi ütemtervek elkészítése, a vizsgálatok és értékelések lebonyolítása; - A bírák és az igazságügyi alkalmazottak évben esedékes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok végrehajtása.

42 c.) A gazdálkodással kapcsolatos feladatok: - Az ítélőtábla költségvetésében rendelkezésre álló személyi juttatásokra, dologi kiadásokra és beruházási célokra fordítható összegek takarékos és célszerű felhasználásának folyamatos meghatározása és a felhasználásról szóló döntések végrehajtása. - Negyedévenként az ítélőtábla gazdálkodásával kapcsolatos feladatok átfogó áttekintése, elemzése az ÍGH főosztályvezetőjének időszakos jelentései alapján. - Az ítélőtábla gazdasági szabályzatainak szükség szerinti módosítása, aktualizálása. - Az ítélőtábla évi gazdálkodásával összefüggő beszámoló, valamint a évi intézményi költségvetés elkészítése és az OIT Hivatalába való felterjesztése. - Az ítélőtábla bírái és igazságügyi alkalmazottai részére biztosított kötelező illetményemelésekre vonatkozó iratok elkészítése és kiadása. d.) Egyéb igazgatási feladatok: - A nyári szabadságolási és ügyeleti terv elkészítése; - A büntető kényszerintézkedések intézésére ügyeleti és készenléti tervek elkészítése; - Az ítélőtábla honvédelmi és polgári védelmi szabályzatainak áttekintése és aktualizálása; - Az Szmsz. és egyéb igazgatási szabályzatok szükség szerinti aktualizálása, módosítása; - A évi sajtóterv végrehajtása; - A évi oktatási terv végrehajtása, a központi oktatási és szakmai rendezvényeken, egyéb igazgatási és szakmai jellegű rendezvényeken való részvétel megszervezése és biztosítása; - A évi belső ellenőrzési terv végrehajtása; - Az ítélőtábla informatikai rendszerének folyamatos működtetésén belül kiemelt feladat: a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatok végrehajtása; - Az ítélőtábla kollégiumai szakmai rendezvényeinek igazgatási előkészítése, szervezése, lebonyolítása; - Az ítélőtábla évi tűz-és munkavédelmi tervének végrehajtása; - A évben kiállított bírói és igazságügyi alkalmazotti igazolványok helyett új igazolványok kiadása; - Az ítélőtábla Bírói Tanácsával való együttműködés biztosítása és szinten tartása.

43 / A kollégiumok céljai és feladatai: a.) Polgári Kollégium Kollégiumi ülések: - A hibás teljesítéssel kapcsolatos perek jogalkalmazási kérdéseinek megtárgyalása. - A kollégium feladatkörébe tartozó, aktuális igazgatási kérdésekben állásfoglalás. Tanácselnöki értekezletek: Szükség szerinti rendszerességgel, általában negyedévenként aktuális szakmai kérdések megtárgyalása. Szakmai kapcsolatok: - Részvétel a polgári kollégiumvezetők országos konzultatív tanácskozásán. - Részvétel a Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtáblák kollégiumi ülésein. - Részvétel a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok kollégiumi ülésein. Határozatok kigyűjtése, elemzése, közzététele: - A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácsai által hozott másodfokú határozatokból félévente Szegedi Táblabírósági Füzetek elnevezés alatt válogatás elkészítése. - Az elvi értékű határozatok folyamatos közzététele a Bírósági Határozatok, az Ítélőtáblai Határozatok és a Bírósági Döntések Tára szakfolyóiratokban. b.) Büntető Kollégium Kollégiumi ülések: - A kollégium feladatkörébe tartozó igazgatási kérdésekben állásfoglalás. - Az országos kollégiumvezető tanácskozások állásfoglalásainak megtárgyalása. - Az előzetes letartóztatásokkal összefüggő vizsgálati anyag megbeszélése. - Az új szankciórendszer alkalmazása során felmerült vitás kérdések megbeszélése.

44 Bírói tanácskozások: - A szabadságolási és ügyeleti tervek megbeszélése. - A márciusi és decemberi országos kollégiumvezetői tanácskozáson megvitatásra javasolt kérdések megbeszélése a tanácskozás állásfoglalásainak megvitatása. - Megbeszélés a tanácselnöki feljegyzések tapasztalatairól. - A másodfokú határozatokban nem szereplő eljárási, ügyviteli szabálysértések megbeszélése. Tanácselnöki megbeszélések: - Havi rendszerességgel a felmerülő aktuális jogértelmezési, jogalkalmazási és egyéb kérdések megtárgyalása. - Kollégiumvezetői tájékoztatás a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásairól. Szakmai kapcsolatok: - A Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok elsőfokú ügyeket tárgyaló bíráival szakmai konzultáció, ennek keretében a tanácselnöki feljegyzések ismertetése, megvitatása. - A kollégiumvezető részvétele a kollégiumvezetők országos konzultációs tanácskozásán, a Legfelsőbb Bíróság, a társ ítélőtáblák és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok kollégiumi értekezletein. 3./ Központi intézkedést igénylő fontosabb javaslatok: A beszámoló IV. fejezete (13.oldal 6.bek.) tartalmazza, hogy a Szegedi Ítélőtábla informatikai felszereltsége megfelelő, de az eszközök döntő többsége már 8 éve üzemel. Ennek következtében a gyakori meghibásodás és az új programok telepítése is komoly gondokat okoz. Ez a megállapítás azt jelenti, hogy feltétlenül szükséges lenne az informatikai eszközállomány folyamatos cseréjére, felújítására. A Szegedi Ítélőtábla ezt a feladatot a saját éves költségvetése (költségvetései) terhére nem tudja elvégezni, az informatikai eszközpark cseréjére, felújítására csak központi beruházásból van lehetőség. S z e g e d, év február hó 7. napján