T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla évi működéséről

Átírás

1 GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 202.El.II.B.38.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 20. évi működéséről

2 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 20.évi CLXI. tv.(bszi.) 9.. k./ pontja a bíróság elnökeként kötelez arra, hogy évente egyszer tájékoztassam az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről. A tájékoztatási kötelezettségemnek az OBH elnökének a 2/202.(I.20.) számú utasítása szerint hatályban lévő 999.évi 9. számú szabályzat. számú mellékletében foglalt szempontokat követve teszek eleget.. A bíróság személyi feltételei. A pályázatok, előterjesztések, kinevezések időszerűsége és gyakorlata, a bírói utánpótlás tervszerűsége. A bíróságunkon a bírákat tekintve személyi változás nem történt. Dr. Németh Attila ítélőtáblai bírósági titkár sikerrel pályázott bírói álláshelyre, a szolgálati viszonya nálunk megszűnt, mivel 20. december. napjától a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság bírája. Dr. Korát Viktória bírósági titkár 20. február 5-től június 5-ig kirendeléssel a Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróságon, illetve a Győri Városi Bíróságon dolgozott, míg dr. Kovács Tamás győri városi bírósági titkár ugyancsak kirendeléssel január. napjától április 30. napjáig az ítélőtáblán került foglalkoztatásra. Az igazságügyi alkalmazottak körében kiemelendő, hogy gyermekgondozás okán egész évben távol volt dr. Gaál Mariann bírósági titkár, Békési Klára és Szabóné Prikler Enikő bírósági ügyintéző, Szabó Anikó tisztviselő és 20 júniusa óta Fekete Nóra tisztviselő. Szabó Dominika, a gazdasági hivatal tisztviselője szeptember 22-e óta teljes munkaidőben látja el feladatát. A bírói kinevezés, illetve a gyermekszülés miatt az elmúlt évben két titkár munkáját is nélkülöznünk kellett. E hiány részbeni pótlására azonban csak 202. január -től volt lehetőség, hiszen egy titkári álláshely csak 20 decemberétől üresedett meg. Az OIT 256/200. (XII.7.) számú határozatával 200. január -jei hatállyal a Győri Ítélőtábla bírói karának létszámát (a vezetőkkel együtt) 8 főben, az igazságügyi alkalmazottak létszámát 37 főben, összesen 55 főben határozta meg.

3 3 megnevezése engedélyezett 20. január -én. Ideiglenes engedélyezett. 20.dec. 3-ig. betöltött 20. december 3-én eltérés Bíró 7 8 Titkár Fogalmazó Bírósági ügyintéző Tisztviselő 2 2 Írnok Fizikai alkalmazott 8 8 Összesen Megjegyzés 2 álláshelyen 4 fő részfoglalkozású dolgozót alkalmazunk Valamennyi bírói álláshely betöltésre került, 200. május. napjától kezdődően ítélkezik 8 bíró a bíróságunkon 2. A munkavégzés tárgyi feltételei, biztonságtechnika Épület: A beszámolási időszakban a rendelkezésre álló bankgarancia terhére a 200. évben megkezdett, a felszámolás alatt lévő kivitelező helyett mással elvégeztetett garanciális munkák folytatódtak. A közbeszerzési eljáráson nyertes LINTERS Kft. a módosított határidőre, a rendelkezésre álló költségkereten belül az alábbi munkákat végezte el: - a tető héjazat bontása, újraépítése - a tetőszerkezet megerősítése és részleges átépítése - a villámvédelem újraépítése - a belső burkolatok teljes körű rekonstrukciója - a homlokzati kőburkolat átépítése - a garázs és a bv. buszbeálló padozatának cseréje - a belső festés - a tereprendezés teljes rekonstrukciója - az oszlopcsarnok kövezetének és a külső lépcsők kövezetének teljes cseréje - egyéb, kiegészítő javítások

4 4 Ezzel befejeződtek az eredeti kivitelezővel megkötött szerződés alapján a hibás teljesítés miatt szükségessé vált munkálatok. Az ítélkezés ezek elvégzése alatt is zavartalanul folyt. A munkatársaimnak az elmúlt évben sokszor kellett zajos és poros körülmények között dolgozniuk. A zavaró körülmények fegyelmezett elviseléséért köszönetet mondok minden kollégámnak. Úgy vélem, hogy az immár teljes körű rekonstrukció nyomán átvett épület a használati értékével és esztétikai megjelenésével méltón szolgálja az igazságszolgáltatást, az épületben folyó ítélkezési munkát. A rekonstrukcióra kötött szerződésben a vállalkozót 36 hónap jótállási idő kötelezi, a jótállás és a szavatosság határideje 20. június 6. napján kezdődött. A beépített biztonságtechnikai eszközök rendszeres karbantartását szerződésünk értelmében a Persecutor Vagyonvédelmi Kft. végzi. A tűzvédelmi, munkavédelmi és sugárvédelmi feladatokat az erre kötött szerződés alapján külső cég látja el. A munkatársaink a szervezett oktatásokon megjelentek, ennek dokumentálása is megtörtént. Az elmúlt évben az ítélőtábla épületének biztonságát érintő, rendkívüli esemény nem történt. Informatika: A bíróság a 20. évben informatikai szempontból változatlanul jó körülmények között folytatta a munkát. A számítógépes ellátottság teljes körű. Minden bíró és alkalmazott akinek a feladata ezt szükségessé teszi rendelkezik saját használatú asztali számítógéppel. Az év végén beszerzett 6 darab korszerű számítógépet is figyelembe véve 70 darab munkaállomás áll a rendelkezésünkre. Ennek 45 százaléka három éves vagy annál fiatalabb. Elmondható, hogy az országos átlaghoz képest az informatikai ellátottságunk korszerűnek tekinthető. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi erőforrásokból minden évben gondot fordítottunk az informatika szinten tartására. Változatlanul az a megoldás a nyomtatási igények kielégítése körében, hogy az épület folyosóin elhelyezett nagy teljesítményű, hálózati nyomtatókkal oldjuk meg a nyomtatási feladatokat. Ezen felül minden jegyzőkönyvvezetőnek, továbbá annak, akinek erre a munka hatékonyabb elvégzése érdekében feltétlenül szüksége van, saját asztali nyomtató áll rendelkezésére. Az asztali nyomtatók elhasználódása miatt 3 darab új, kis teljesítményű, jellemzően un. kiscsoportos felhasználásra szánt nyomtatót szereztünk be az év végén. Az országos rendszerek - BIIR, GIIR - üzemeltetése zökkenőmentes volt. A felmerült problémák elhárítása az érintett területen dolgozó kollégák és ha ez szükséges volt, az informatikai főosztály segítségével minden esetben sikeresen megtörtént. Az elmúlt évben sor került Bedő Balázs informatikus munkájának vizsgálatára és értékelésére.

5 5 3. A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása A Győri Ítélőtábla 20. évi működésének személyi és tárgyi feltételei biztosítására ezer Ft (a bázisévben ezer Ft, az azt megelőző évben ezer Ft) eredeti előirányzat év közben ezer Ft pótelőirányzattal növekedett, majd év végén felügyeleti hatáskörben elvonásra került a zárolt előirányzatból ezer Ft. Ekként a módosításokkal az év végén ezer Ft (a bázisévben ezer Ft) felhasználható előirányzat állt rendelkezésünkre. A beszámolási időszakban az összes kiadásunk Ft (a bázisévben ezer Ft) volt. Az ítélőtábla a működési és felhalmozási kiadásait szinte teljes egészében támogatásból fedezi, a támogatási bevételünk ezer Ft (a bázisévben ezer Ft) volt. Az összeget az előző évi pénzmaradvány összege (4.270 ezer Ft és a saját bevételünk (.22 ezer Ft) növelte. Saját bevételként a garanciális felújítást végző kivitelező által felhasznált és megtérített villamos energia költséget, a vendégszobák igénybe vételéért fizetett szállásdíjakat, a telefonok magán célú használatáért fizetett összegeket számoltuk el. A 20. költségvetési év végén ezer Ft - megrendeléssel terhelt - pénzmaradványunk keletkezett. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 256/200.(XII.7.) számú határozatával az ítélőtábla 20.évi költségvetésének kiemelt előirányzatait jóváhagyta A 20. évi előirányzat fedezetet nyújtott: - a Ft bírói alapilletménnyel számolt éves rendszeres illetményre, - a bírák és igazságügyi alkalmazottak 20. január -jei kötelező előresorolására - a bíráknak az előző év után járó egy havi különjuttatására - a jubileumi jutalmakra - egyéb, nem rendszeres személyi juttatásokra (utazási költségtérítés, egyéb kifizetések) - a külső személyi juttatásokra - cafeteria keretre bruttó Ft/fő/év összegben A nem rendszeres külső személyi juttatásokra biztosított előirányzaton felüli teljesítés a rendszeres személyi juttatás megtakarításából finanszírozható. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 200.évi december 7-ei ülésén a személyi juttatás és kapcsolódó járulékai előirányzat egy részét zárolta és annak felhasználását az OIT hatáskörébe utalta. Zárolásra került - rendszeres személyi juttatásból.68 ezer Ft - társadalombiztosítási járulékból 3.37 ezer Ft A Magyar Köztársaság 20. évi költségvetéséről szóló 200. évi CLXIX. törvény 6..() bekezdésében változatlan összegben került megállapításra a legalacsonyabb bírói alapilletmény. Így a bíróságoknál béremelés nem volt, csak a korábbi ,- Ft-os bírói alapilletmény figyelembe vételével lehetett tervezni a rendszeres személyi juttatások előirányzatát. Béremelésben csak a törvény szerint kötelező előresorolásra jogosult öt bíró, egy titkár és négy igazságügyi alkalmazott részesült.

6 6 A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 200.évi CLXXXIII.tv.76..(4) bekezdése alapján 20. február. napjától a 0. fizetési fokozatba sorolt bírák besorolását ismételten el kellett végezni, a további fokozatba sorolásukkal. Ez az átsorolás 8 bírót érintett. Költségvetésünk előirányzata az alábbiak szerint módosult: Személyi juttatások előirányzata Ebből: átsorolás különbözete jub.jut.különbözete ezer Ft 3.96 ezer Ft 570 ezer Ft A munkáltatót terhelő járulék előirányzata +.2 ezer Ft Ebből: átsorolás különbözete.057 ezer Ft jub.jut. különbözete 54 ezer Ft A kiadások és bevételek alakulása: 20. évi kiadások ezer Ft Megnevezés 20. eredeti előirányzat módosított előirányzat 20. évi teljesítés teljesítés % rendszeres személyi juttatások nem rendszeres személyi juttatások állományba nem tartozók juttatásai SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÖSSZESEN társadalombiztosítási járulékok egészségügyi hozzájárulás táppénz hozzájárulás MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉK dologi kiadások ,9 egyéb folyó kiadások DOLOGI ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK ,6 BERUHÁZÁSOK intézményi beruházási kiadások ,4 beruházások ÁFA-ja ,2 beruházási kiadások összesen ,9 KIADÁSOK MIND ÖSSZESEN ,6 20. évi bevételek INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK TÁMOGATÁS felügyeleti szervtől kapott Intézmény beruházás Előző évi maradvány TÁMOGATÁSOK, KIEGÉSZÍTÉSEK, ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK Összesen

7 7 A rendszeres személyi juttatások előirányzata: ezer Ft-ban teljesült, a módosított előirányzathoz viszonyítva ez az összes kiadás 58,4 %-a. A beszámolási időszak rendszeres személyi juttatás kiadása az előző évihez képest minimális összeggel, 500 ezer Ft-tal volt magasabb. A felhasználást kisebb mértékben (havi 400 ezer Ft-tal) növelte, hogy 8 bíró alapilletménye - a bevezetésre került újabb fizetési fokozatba történt átsorolással - növekedett. Ugyanakkor az igazságügyi alkalmazottaknál, a szülési szabadságon lévők már jelzett nagy száma miatt bérmegtakarítás keletkezett. Az év elejétől négy fő gyermekszülés, illetve gondozás miatt van távol, majd szeptember -től további egy fő távozott szülés miatt. A tartósan távol lévők béréből a beszámolási időszakban ezer Ft átmeneti bérmegtakarítás keletkezett. A nem rendszeres személyi juttatásokra 35,7 millió Ft-ot (a bázisévben 44.7 millió forintot) használtunk fel, ez az előző évi kifizetés 79,8%-a (a bázisévben ez 94. % volt.) A felhasználási arány tovább csökken, ha figyelembe vesszük, hogy az általunk nem befolyásolható jubileumi jutalomra kifizetett összeg 20-ben ezer Ft-tal volt magasabb, mint a 200. évi felhasználás. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a törvény szerint járó juttatásokon (jubileumi jutalom, cafeteria) túl a közlekedési költségtérítésnél csak a valós igények 50 %-át biztosította. A ezer Ft-os hiányt a rendszeres személyi juttatások átmeneti bérmegtakarításából fedeztük. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009.évi CIX. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényeket módosította. Eszerint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogosulttá válnak a cafeteria juttatásra. Az OIT a 20. évi költségvetésünkben a cafeteria keretet.000 ezer Ft-ban állapította meg. A rendelkezésünkre álló Ft/fő/év összeget az OIT döntésének megfelelően, kizárólag az SZJA. rendelkezésekben foglalt juttatási elemekre és az ott írt mértékben használtuk fel. Az iskolai tanév kezdetén az arra jogosultak számára kedvező mértékű (6%) adó megfizetése mellett beiskolázási támogatást fizettünk Ft/gyermek/szülő mértékig. Az első félévi, átmeneti bérmegtakarítás terhére ezen a címen 5 fő részére összesen Ft-ot fizettünk ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 20/36 (VII.5.) számú belső határozatával a rendszeres személyi juttatások zárolt.68 ezer Ft-jából, továbbá a munkaadókat terhelő járulékoknál zárolt 3.37 ezer Ft-ból engedélyezte a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető címzetes legfelsőbb bírósági bírói valamint Nyikos Sándorné elnöki irodavezető Juhász Andor díj bronz fokozata kitüntetése alapján járó, összesen Ft kifizetését. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 20.évi kompenzációjáról szóló 352/200.(XII.30.) Kormányrendelet a személyi jövedelemadó és a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék változása miatt bekövetkezett nettó keresetcsökkenés ellentételezéséről rendelkezett. Erre figyelemmel az ítélőtáblán a jogosult 20 fő részére teljesített kifizetések miatt az előirányzatunk az alábbiak szerint változott: - személyi juttatás előirányzata ezer Ft - munkaadókat terhelő járulékok ezer Ft.

8 8 A beszámolási időszakban sem normatív, sem teljesítményhez kötött jutalom kifizetésére nem került sor. A rendszeres személyi juttatásoknál keletkezett bérmegtakarításból év végén a jutalomnál jóval kedvezőbb adó- és járulék fizetése mellett 55 fő részére személyenként Ft értékű étkezési utalványt adtunk. A banköltség megtérítéseként nettó Ft kifizetésére került sor 52 fő részére, összesen ezer Ft értékben. A külső személyi juttatásokon a dolgozói állományba nem tartozók részére teljesített kifizetések összege 528 ezer Ft volt. A bírósági eljárásokban közreműködő szakértő, védő, tolmács díjazásának elszámolását és kifizetését tekintettel arra, hogy a tevékenységüket vállalkozásban végzik a dologi kiadásoknál számoltuk el. A munkaadókat terhelő járulék változása miatt a módosított előirányzat az előző évihez viszonyítva %-al csökkent. A 20. évi kifizetés ezer Ft volt. A rendelkezésre álló előirányzat a járulékköteles személyi juttatásokkal arányosan változott. Dologi kiadások A kiadási főösszegen belül a dologi kiadások aránya most 3,7 %. Az előirányzat évek óta elmarad a tényleges szükségletektől. A rendelkezésre álló keretből csak jelentős forráshiánnyal tudjuk tervezni a költségvetésünket. Az elengedhetetlen kiadásokra a rendszeres személyi juttatás megtakarítás és az OIT által zárolt összeg felszabadítása nyújt fedezetet. A gazdálkodásunkban már bevezetett gyakorlat, hogy a bérmegtakarításból keletkező rendszeres személyi juttatás és a kapcsolódó járulék megtakarítást elsősorban a dologi kiadásoknál jelentkező forráshiány megszüntetésére használjuk. Ennek megfelelően a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben ezer Ft bérmegtakarítás átcsoportosítást hajtottunk végre. A dologi előirányzatot növelő tételek az alábbiak: - cafeteria adójának átcsoportosítása eft - a bérmegtakarításból saját hatáskörben módosítás eft - fejezeti előirányzat módosítás (többlet bevétel) 243 eft A legjelentősebb kiadási jogcímek a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: - irodaszer, nyomtatvány beszerzése eft (korábbi beszámolás évében 2.5 eft) - könyv, folyóirat.792 eft (korábbi beszámolás évében eft) - hajtó és kenőanyag vásárlása eft (korábbi beszámolás évében eft ) - nem adatátviteli célú távközlési díjak 539 eft (korábbi beszámolás évében 68 eft ) - villamos-energia szolgáltatás díja e Ft (korábbi beszámolás évében eft ) - gáz energia díja e Ft (korábbi beszámolás évében 4.23 eft )

9 9 - egyéb üzemeltetési szolgáltatások eft(korábbi évben eft.) ebből posta eft (tavaly eft, korábban eftt) egészségügyi szolgáltatás.254 eft (tavaly.222 eft, korábban.46 eft.) tűz- és munkavédelmi szolgáltatás 423 eft (tavaly.23 eft, korábban 987 eft,) őrzési-őrszolgálati díj eft (tavaly eft, korábban eft.) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 99.évi IV. tv. módosítását követően a rehablitációs hozzájárulás mértéke Ft/fő/év. A bíróság 20.évi átlaglétszáma alapján 3 fő után után eft ot fizettünk be a megadott költségvetési számlára. Az intézményi beruházás eredeti előirányzatát az előző évi pénzmaradvánnyal kiegészítettük, így a beszámolási időszakban tárgyi eszközök beszerzésére 4.03,-ezer Ft állt rendelkezésre. Jelentősebb beszerzések, lekötések az alábbiak voltak: - számítógépek beszerzése.27 ezer Ft - padlósúroló gép 289 ezer Ft - klímaberendezések.082 ezer Ft - őrizetes helyiség fűtés 560 ezer Ft A jelentősebb beszerzések és lekötések: - bírói szoba bútorzata 34 eft (új bírói álláshelyhez kapcsolódóan) - 3 db kültéri kamera kiépítése.29 eft A beszámolási időszakban a szakmai feladatok teljesítéséhez és a gazdálkodáshoz szükséges költségvetési feltételek, pénzügyi eszközök rendelkezésre álltak. A korábbi évekhez hasonlóan az Állami Számvevőszék is végrehajtott nálunk vizsgálatot, amelynek során hiányosságot nem állapított meg. A megfontolt, kiemelten takarékos gazdálkodás tette lehetővé, hogy fizetési kötelezettségeinket ismét maradéktalanul teljesítettük, tartozásunk nincs, ebben az évben sem volt likviditási problémánk. Az év végi maradvány összegét teljes egészében szerződéssel, megrendelésekkel kötöttük le. 4. A bíróság ügyforgalmi adatai, ítélkezési helyzete ügyszakonként (ügyhátralék, az ítélkezés időszerűsége valamint a felülvizsgált és fellebbezett ügyek statisztikai mutatói, az ebből levonható elemzések, következtetések). A bírák egyéni munkaterhe ügyszakonként.

10 0 Az ügyforgalom megoszlása ügyszakok és ügycsoportok szerint Érkezett Ügyszak/ügycsoport ügyek száma 200- ben foly.maradt.számú táblázat Befejezett ügyek száma 20-ben foly. maradt Büntető ügyszak Fellebbezett büntető peres ügyek Másodfokú fellebbezett peres ügyek Harmadfokú fellebbezett peres ügyek Fellebbezett büntető nemperes ügyek Fellebbezett nyomozási bírói ügyek Előzetes letartóztatással kapcs.ügyek Kifogás az eljárás elhúzódása miatt 0 0 Bírósági mentesítés iránti ügy Perújítási indítvány Bíróság kijelölése Egyéb nemperes ügy Civilisztikai ügyszak Polgári ügyek Fellebbezett polgári peres ügyek Fellebbezett polgári nemperes ügyek Társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyei Bíróság kijelölése Felterjesztett kifogás Egyéb ügyek Gazdasági ügyek Fellebbezett gazdasági peres ügyek Fellebbezett gazdasági nemperes ügyek Fellebbezett cégbejegyzési ügyek Fellebbezett cégtörvényességi ügyek Felszámolási fellebbezett peren kívüli ügyek Ebből a fell.vitatott igény és kifogás Bíróság kijelölése Végelszámolási kifogások Fellebbezett csődeljárási ügyek Önkormányzatok adósságrendezése Egyéb ügyek Fellebbezett vagyonrendezési ügy Büntető és civilisztikai ügyek összesen

11 A táblázat mutatóiból levonható legfontosabb megállapítások: Büntető ügyszakban az elmúlt év volt a harmadik olyan ítélkezési év, amelyben a kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró teljesített szolgálatot. Ennek megfelelően un.másfél tanács ítélkezett, amit a kollégiumvezető tanácselnöklése tett lehetővé. A un. másfél tanácsra 597 ügy érkezett, ami 26 üggyel kevesebb a továbbiakban bázis évként megjelölt 200-hez képest. A befejezések száma 594 ügy, ami 79 üggyel kevesebb a tavalyinál. Az is megállapítható, hogy a befejezések száma közel azonos az érkezéssel (mindössze 3 üggyel kevesebb.) Ebből a peres érkezés száma csökkent 32-vel. Az érkezett 4 per a teljes érkezés 9 %-a, míg a bázisévben a peres érkezés 20,9 % volt. A peres befejezések (másodfok és harmadfok összesen) száma 2-el csökkent. Míg ez az adat 200-ben 3 volt, most 0 per nyert befejezést. A folyamatban maradt perek száma 4-el nőtt, ( 3-ról 7-re). A harmadfokú fellebbezett peres ügyek száma 20-ról emelkedett 23-ra, míg ezek befejezésének száma a bázisévihez képest 5-el csökkent (8-ról 3-ra). A fellebbezett nemperes érkezés a bázisévben 577 ügy volt, most 483, azaz az érkezés csökkent 94-el. A befejezés is csökkent 542-ről 484-re. Mindösszesen 52 (a bázisévben 53) nemperes ügy maradt folyamatban. A nemperes ügyek között 8 ügy a bíróság kijelölése, ez az érkezett nemperes ügyek 24,4 %- a ( ez az adat a bázisévben 70 ügy az érkezett nemperes ügyek 29,46 %-a volt.) Az előzetes letartóztatással kapcsolatos fellebbezések tárgyában érkezett 68 ügy, ez a nemperes ügyek 34,7 %-a, míg tavaly ez 82 ügy, az összes nemperes érkezés 3,5 %-a volt. Az elmúlt évben 20 perújítási indítvány érkezett, a bázisévben 24. A bázisévben és most is az eljárás elhúzódása miatt kifogás érkezett, amelyet elbíráltunk. A büntető ügyszakban a bázisévi befejezés 88,26 %-át fejeztük be és amíg a bázisévben az érkezés 93 %-át fejeztük be, most a csökkent érkezés miatt - annak 99,49 %-át. Összességében megállapítható ugyanis, hogy ebben az ügyszakban az ügyérkezés csökkent 26 üggyel, 723-ról 597-re, azaz 7,43 %-al. Az illetékességi területünk 20.március -től változott meg, ekkortól a Zala Megyei Bíróság ügyei már a Pécsi Ítélőtáblához tartoztak. Zala megyéből 200-ben összesen 5 ügy érkezett, 20-ben már csak 48 ügy, tehát 67 üggyel kevesebb, mint a bázisévben. Az érkezés összes csökkenésének (26) fele tehát az illetékességi területünk csökkenése miatt következett be. Az ebből a megyéből a büntető ügyszakban érkezett ügyek a teljes érkezés 6%-át tették ki 200-ben, míg 20-ben már csak 8%-ot. Ebben az ügyszakban a csökkenő érkezéssel szinte azonos számú befejezés mellett a folyamatban maradt ügyek száma is azonosnak tekinthető (66 a bázisévben, most 69 ügy.)

12 2 Civilisztikai ügyszakban 200. május -ig két tanácselnök, a kollégium vezetője, az ítélőtábla elnöke és helyettese látott el tanácselnöki feladatokat. Miután miként erről az elmúlt évi beszámolómban már szóltam 200. május. napjától ítélőtáblai bírói álláshelyre sikerrel pályázott dr. Bajnok István, aki ebbe az ügyszakba nyert beosztást. A tanácsok összehangolt működése, az ítélkezés időszerűsége, a befejezések számának növelése érdekében 200. július -től megbízást adtam dr. Lezsák József ítélőtáblai bírónak tanácselnöki feladatok ellátására. Az OIT nak a bírói létszámot növelő intézkedése és a tanácselnöki megbízás együttes hatásaként a bázisévben már számot adtam azokról az időszerűséget érintő kedvező változásokról, amelyek a beszámolás évében is folytatódtak ebben az ügyszakban. Az ügyszakba összesen 827 ügy érkezett. A bázisév 894 ügyéhez képest ez 67 üggyel kevesebb. Az elmúlt évinél 59-el kevesebb a polgári szakági érkezés. Ezen belül 24-el csökkent a perek száma, 6-al a bírósági kijelöléseké és 32-vel a társadalmi szervezetek, alapítványok fellebbezett ügyeinek a száma, míg 8-al nőtt a nemperes ügyeké, 2-vel a kifogásoké és 3-al az egyéb ügyeké. A gazdasági szakágban mindössze 8-al csökkent az érkezés, ezen belül a perek száma 2-el, a cégbejegyzési ügyeké 7-el. Változatlanul magas az érkezés a felszámolási ügyekben: a bázisév 490 ügyéhez képest most 472, míg nőtt a cégtörvényességi ügyeké 78-ről 02-re. Összesen 973 ügy került befejezésre, amely 72-vel több a bázisév 90 ügyéhez képest. Ebből 050 polgári ügy, ami 3-al több, mint a bázisév 037 befejezése, míg a gazdasági ügyszakban a bázisévben 864 ügyet fejeztek be, most 923-at, azaz 59-el többet. Az összes befejezés most a tavalyi befejezés 03,78 %-a, amely az érkezés 07,99 %-a, (a bázisévben 00,36 %). A folyamatban maradt ügyek száma a bázis évéhez képest 750-ről 604-re csökkent. Az összes peres érkezés a tavalyi 58-hoz képest 473-ra csökkent, amely az összes civilisztikai érkezésnek most 26 %-a a bázisévben és az azt megelőző évben 27 %-a volt. A perek ügyszakon belüli megoszlása: polgári 330 (bázisban 354) gazdasági 43 (bázisban 64). A peres befejezések száma összesen 534 (bázisévben 455), folyamatban maradt összesen 300 per (a bázisban 36 per). Az ügyek zömét (74 %-át) kitevő nem peres ügyből összesen 364 a bíróság kijelölése tárgyában érkezett, ami a teljes érkezésnek most is 20 %-a. Az illetékességi terület változása ezt az ügyszakot 20. március -től a következőképpen érintette:

13 3 Zala megyéből a polgári ügyszakba 200-ben 267 ügy érkezett, ami az akkori polgári érkezésünk 25,3 %-a volt. A 20. évben 05 ügy érkezett, ami a teljes polgári érkezés 0,56 %-a. A gazdasági érkezés ebből a megyéből 200-ben 84 ügy (22 %), 20-ben 92 ügy ( %) volt. Annak ellenére, hogy Zala megyéből összesen 254 üggyel érkezett kevesebb, mint a 200. évben, az összes érkezés a civilisztikában az illetékességi területünk csökkenése mellett is csak 67 üggyel, azaz a bázisév érkezéséhez képest mindössze 3,5 %-al csökkent. Mindkét ügyszakot tekintve az ítélőtáblára az illetékességi terület csökkenése folytán 32 üggyel kevesebb érkezett az elmúlt évihez képest. ( Ez az összes érkezés 3 %-a). A beszámolási időszakban az összes érkezés 2424 ügy, ami azonban csak 93-al kevesebb, mint a 200. évi érkezés (267). Összességében tehát az érkezés csak 7,9 %-os mértékben csökkent. Befejeztünk 2567 ügyet, ami a bázisévi befejezés (2574) 99,72 %-a, egyben az összes érkezés 05,89 %-a (a bázisévben 98,3 %-a, az az előtti évben 95,5 %- a volt). : Tárgyaló tanácsok havi átlagos száma az ítélőtáblákon A táblázat Terület Büntető ügyszak: Főváros 3,26 3,24 3,28 3,4 3,4 2,94 3,50 Debrecen,50,89 2,3 2,08,88,9 2,0 Győr 0,62 0,85,2 0,88,25,2,04 Pécs,07,0 0,80 0,77 0,79 0,8 0,85 Szeged,50,67,56,63 0,9 0,92 0,99 Összesen 7,94 8,76 8,98 8,50 7,97 7,78 8,39

14 4 Polgári ügyszak: Főváros 7,93 9,8 9,09 8,9 9,03 9,22 2,38 Debrecen 2,7 2,63 2,75 2,56 2,05,79,67 Győr,44 2,9 2,35 2,38 2,33 2,33 2,37 Pécs 2,0 2,7,65,78,69,8 0,75 Szeged,92 2,33 2,27 2,50,23,3,39 Összesen 5,55 8,49 8,2 8,3 6,34 5,84 8,55 Az Országos Bírósági Hivatal Statisztikai Adatgyűjtő és Elemző Osztálya rendelkezésemre bocsátotta a 20. évre vonatkozó, az ügyforgalmi adatokról szóló összesítését. Az elmúlt évi beszámolómhoz hasonlóan most sem elemeztem a bírói egyéni statisztikai adatszolgáltatás alapján nyerhető adatokat. Ennek az az oka miként ezt már az elmúlt évi beszámolóimban is jeleztem, hogy az ítélőtáblák a statisztika elkészítésekor eltérő számítási módot alkalmaznak az ügyforgalmi, illetve egyéni statisztikai számítás módjában. A tanácsok számát, a tárgyalási napok számát más-más módon veszik figyelembe. Megállapítható az is, hogy a TÜK-ös ügyek a statisztikában több helyen nem jelennek meg. A fentiek alátámasztására ezúttal csak az alábbiakat jelzem: Az ítélőtáblákon a tárgyaló tanácsok havi átlagos számát tartalmazó (ide az A alatt csatolt) táblázat a büntető ügyszakban a Szegedi Ítélőtáblán 0,99 tanáccsal számol 9 büntető ügyszakos bíró mellett. A Győri Ítélőtáblán 6 büntető bíró ítélkezik, nálunk ez az adat,04, míg az öt büntető bíróval ítélkező Pécsi Ítélőtáblán 0,85. A civilisztikai ügyszakban ez az adat 3 civilisztikai bíróval Debrecenben,67 tárgyaló tanács, nálunk 2 bíróval 2,37, míg 0 bíróval 0,75 Pécsen és 2 bíróval,29 Szegeden. Ehhez az adathoz igazodik aztán az egy tárgyaló tanácsra eső tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és befejezett, a folyamatban lévő peres ügyek száma. Ezek az adatok a tárgyaló tanácsok ítélőtáblánként eltérő számítási módja miatt nem szolgálhatnak alapul a valós összehasonlításra az egyes táblákon a bírókra háruló munkateher tekintetében. Ezúttal nem is szólva arról, hogy az ügyek döntő többségét (nálunk 70 %-át) kitevő, tárgyaláson kívül intézendő, nemperes ügyeket nem is tartalmazza ez az adatszolgáltatás. Mindaddig, amíg nincs egyértelmű, egységes statisztikai adatszolgáltatás, az összehasonlítás nem tekinthető egzaktnak. Mindehhez fontosnak tartom jelezni, hogy az ítélőtáblákon a bírói létszámhoz nem minden esetben arányosan igazodóan került megállapításra a tanácselnöki státuszok száma sem, ami szintén jelentősen befolyásolja a működő tárgyaló tanácsok számát és a bírák terhét. A 25 bíróval rendelkező Debreceni Ítélőtáblán 6, a 5 bíróval rendelkező Pécsi Ítélőtáblán 4, a 2 bíróval rendelkező Szegedi Ítélőtáblán 5, míg a 8 bíróval ítélkező Győri Ítélőtáblán 3 tanácselnöki álláshely került rendszeresítésre.

15 5 Az összehasonlítást azért tettem meg kizárólag a vidéki ítélőtáblák tekintetében, mert a Fővárosi ítélőtábla olyan mértékben eltérő hatásköri szabályok alapján ítélkezik, hogy ennek figyelembe vétele meghaladja a beszámolóm kereteit és a rendelkezésemre álló adatokat. Az ítélőtáblákra 20-ben érkezett összesen (200-ben ügy.) A 20. évi összes ügyérkezés megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 58,43 % (tavaly 57,59 %) ügy Debreceni Ítélőtábla 3,27 % (tavaly 2,90 % (25 bíró) 2906 ügy Győri Ítélőtábla,07 % (tavaly 2,8 % (8 bíró) 2424 ügy Szegedi Ítélőtábla 9,3 % (tavaly 0,05 % (2 bíró) 200 ügy Pécsi Ítélőtábla 8,0 % (tavaly 6,63 % (5 bíró). 775 ügy A 20. évi fellebbezett peres ügyérkezés (7042) megoszlása az ítélőtáblák között: Fővárosi Ítélőtábla 60, % (tavaly 6,4 %) 4233 ügy Debreceni Ítélőtábla 5,30 % (tavaly 4,52 % (25 bíró) 077 ügy Győri Ítélőtábla 8,33 % (tavaly 9,8 % (8 bíró) 587 ügy Szegedi Ítélőtábla 8,60 % (tavaly 8,22 % (2 bíró) 605 ügy Pécsi Ítélőtábla 7,66 % (tavaly 6,29 % (5 bíró) 540 ügy Az összes (2505) befejezés ( peres, nemperes és egyéb ügyek ) száma ítélőtáblánként: Fővárosi Ítélőtábla 2372 ügy (az összes befejezés 57,5 %-a) Debreceni Ítélőtábla 2977 ügy (25 bíró, az összes befejezés 3,8 %-a) Győri Ítélőtábla 2567 ügy (8 bíró az összes befejezés 2 %-a) Szegedi Ítélőtábla 939 ügy (2 bíró, az összes befejezés 9 %-a) Pécsi Ítélőtábla 650 ügy (5 bíró, az összes befejezés 7,7 %-a) A fenti adatokat arra is figyelemmel emelem ki, mert a tárgyaló tanácsok számára vonatkozó statisztikai adatgyűjtés és számítás eltérő szempontok szerinti összeállítása nem ad alapot a valós bírói munkateherről. Miután az ítélőtáblán kizárólag bírói hatáskörben végezhető minden feladat, ezért érdemes kiemelni, hogy az egyes ítélőtáblákon milyen ügymennyiség érkezett egy bíróra esően, illetve ugyanez az adat mit mutat az egy bíróra eső befejezés tekintetében: Az érkezés: Debreceni Ítélőtábla 6 ügy bíránként. Győri Ítélőtábla:34 ügy bíránként. Szegedi Ítélőtábla:95 ügy bíránként. Pécsi Ítélőtábla:8 ügy bíránként. A befejezés: Debreceni Ítélőtábla 9 ügy bíránként. Győri Ítélőtábla 42 ügy bíránként. Szegedi Ítélőtábla 92 ügy bíránként. Pécsi Ítélőtábla 0 ügy bíránként.

16 6 20. évben befejezett ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva 2. számú táblázat Ügyfajták/ Pertartam 0 3 Hónap 3 6 hónap 6 2 hónap -2 év Között 2-3 év között 3 év felett Összesen Bázis év Polgári ,% 53 6,6% ebből peres gazdasági 98 22,9% 9 4,% ebből peres Civilisztika 780 4% 72 5,9% ebből peres Büntető 560 Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen 340 ebből peres 83,3% 4 2,4% 5 27,8% 52% 9 5,5% 20 Bázis év ,7 75 2,3% ,2 9 4,9% 05 5,4 84 5,7% 486 8,8 5 5,2% ,% 57 7,8% ,6% 35 25,9% 605 3,8% 92 20,2% 2 3,% 8 5,9% 0 2,% 50 58,5 89 3,8% ,3% 2 9,% 20 Bázis év 07 0,2 37 0,5% 294 3, ,3% 40 20,3 96 8% 9 3,2 3 3,4% 3 23% 420 6,4 2 7,4% 20 9,4% 85 57,8% ,8% 67 49,6% ,7% ,4% 56 8,3% 50 44,2% 6 33,3% 506 9,7% ,6% 20 Bázis év 20 9, 87 53,3% ,6% 44 22, ,3% 47 7, ,2% 5 38,5% ,8% 23 2,2% 23 7,2% 39 4,5% 3 9,6% 62 3,3% 36 7,9% 35 5,2% 30 26,6% 5 27,8% 97 3,8% 7 2,% 20 Bázis év 48 4,6 48 3,7% ,9% 03 5,2 68 2,7% 40 6, ,% 5 38,5% 43 5,5 08 6,8% 2 0,2% 2 0,6% 20 Bázis év 3 0,3 3 0,9% 8 0,% 0, ,8% 3 0,5% 2 0,4% 0,% 0,9% 0,6 0,9% 2 0,3 2 2,% 0 0, 0 0,3% 0,% 0,8% 0,05% 0,2% 20 Bázis 20 év , 0,5% 2 0, 2 0,4% ,6% 3 0,5% 3 0,5 2,9% 0,04% 0,2% 2 0, 2 0,3%

17 7 Folyamatban maradt ügyek pertartam szerinti megoszlása a másodfokra érkezéstől számítva Ügyfajták/ Pertartam 0 3 Hónap 3 6 hónap 6 2 hónap -2 év Között 2-3 év között 3 év felett Összesen Bázis év Polgári 68 48,7% 75 3,4% ebből peres gazdasági 92 47,4% 43 35,3% ebből peres Civilisztika % 8 32,7% ebből peres Büntető 80 Ebből peres II.fok ebből peres III.fok Összesen 440 ebből peres 48,2% 22 22,9% 5 29,4% 48,% 45 30,6% 20 Bázis év 27 43,9% 6 28% 25 39,7% 30 36,6% 252 4,7% 9 30,3% 73 43,2% 7 8,9% 4 4,8% ,% 2 26,9% 78 22,6% 68 28,5% 04 25,7% 3 25,4% 82 24,3% 99 27,4% 27 6,3% 24 25% 3 7,6% ,8% 26 26,6% 20 Bázis év 55 9,% 52 23,9% 72 22,9% 23 28% 27 2% 75 25% 26 5,4% 20 22,2% 6 22,2% 53 9,8% 0 24,2% 79 22,9% 76 3,8% 97 24% 38 3,% 76 23,4% 4 3,6% 45 27,% 38 39,6% 7 4,2% 22 24,% 59 33,6% 20 Bázis év 88 30,4% 86 39,4% 6 36,8% 28 34,2% ,8% 4 38% 37 2,9% 27 30% 0 37,% 24 3,2% 5 36,2% 8 5,2% 8 7,5% 2,7% 9 7,4% 29 3,9% 27 7,5% 4 8,4% 2 2,5% 2,8% 43 4,7% 4 8,6% 20 Bázis év 4 4,8% 4 6,4% 2 0,6%,2% 6 2,6% 5 5% 33 9,5% 26 28,9% 7 25,9% 49 6,3% 48,5% 2 0,6% 2 0,8% 0,2% 0,8% 3 0,4% 3 0,8% 20 Bázis év 4,4% 4,8% 0 0,4% 0 0,5% 20 Bázis 20 év ,7% 4,4% 0 0,2% 0 0,3% ,3% 3 0,6% 4 0,5% 4 % 0 0,% 0 0,2%

18 8 Az ítélkezés időszerűsége. A táblázatból kiemelendő adatok: A civilisztikai ügyek 94 %-át (a bázisévben 96 %) éven belül befejeztük, míg a fennmaradó 5,2 % befejezésére -2 év között került sor, ügy (0,6 %) nyert befejezést 2-3 év között és 2 ügy ((0, %) 3 év felett. A civilisztikai peres ügyek 85 %-át egy éven belül befejeztük. A fennmaradó 5 %-ból 2,7 % (68 ügy) egy-két év közötti időtartamban,,9 % (0 ügy) 2-3 év között, míg 2 ügy (0,4 %) 3 év után fejeződött be. Az összes polgári ügy 65,7 %-át (a bázisévben 56, %-át, az azt megelőző évben 47,5 %-át ) három hónapon belül befejeztük. Ebből a perek 2,3 %-a, (a bázisévben 6,6 %-a, az azt megelőző évben 4,7 %-a) nyert befejezést három hónapon belül. A perek zöme, 53,3 %-a (a bázisévben 57,8 %-a, az azt megelőző évben 55,8 %-a) 6 és 2 hónap között fejeződött be. Az egy éven túl befejezett peres ügyek aránya most 23 perről 48 perre (3,7 %-ra) nőtt, míg 3 pert fejeztünk be két és három év között és egy pert 3 év felett. Az összes gazdasági ügynek most 35,2 %-át (a bázisévben 22,9 %-át, az azt megelőző évben 2,9 %-át) három hónapon belül fejeztük be. Három és hat hónap között fejeződött be az ügyek 3,9 %-a. Némileg csökkent (28,8 %-ról 26 %-ra) a hat és tizenkét hónap között befejezett ügyek száma, de kis mértékben (4,5 %-ról 6 %-ra nőtt ) az egy és két év közötti befejezés aránya. Most 8 ügyet (0,8 %) fejeztünk be két és három év között a bázisév egy ügyéhez képest és változatlanul egy ügyet fejeztünk be három év felett. Ezen belül a pereknek most csak 4,9 %-a (a bázisévben 4, %) került befejezésre három hónapon belül. Javult a három-hat hónap közötti befejezési mutató, 25,9 %-ról 32,3 %-ra.a perek többsége, 47,6 %-a (a bázisévben 49,6 %) hat és tizenkét hónap között fejeződött be. A korábbi 3 perrel szemben most 20 pert fejeztünk be egy éven túl és most 7 olyan per volt, amely 2 és 3 év között nyert befejezést, míg változatlanul egy pert fejeztünk be három év felett. Az időszerűségi mutatók valamelyes javulására utal a három hónapon belüli befejezések arányának kedvező változása. Az összes büntető ügy 93 %-át (a bázisévben 94 %-ot) fejeztük be egy éven belül. A fennmaradó 6,8 % befejezésére éven belül került sor, míg 2-3 év között 2 ügyet (2, %) fejeztünk be. Ebből a másodfokú perek 62 %-a fejeződött be éven belül, 36 %-a (35 per) -2 év között, 2 per (2, %) 2-3 év között. A harmadfokú pereknek szintén 62 %-a került befejezésre éven belül, míg a fennmaradó 38 % -2 év között. Az összes büntető ügynek most 8,8 %-a, a bázisévben 83,3 %-a három hónapon belül befejeződött.

19 9 Lássuk, miként alakul jelenleg a folyamatban maradt ügyek pertartama: Az időszerűségi adatok némi javulására utal, hogy most a polgári pereknek 6,4 %-a (4 per) van folyamatban éven túl (ez a bázisévben 8 per, 7,5 % volt, míg a gazdasági pereknek 0,6 %-a,azaz 2 per,a bázisévben ez per, 2,7 % volt). A büntető ügyszakban ez az adat most másodfokon 30 %, 27 per (a bázisévben 39,6,38 per) harmadfokon 37, % (a bázisévben 4,2 %). Lényegesen romlott azonban ebben az ügyszakban az -2 év között folyamatban lévő perek száma és százalékos aránya is, ez az adat most a bázisév 2,5 %-ához (2 per) képest 28,9 % (26 per). Civilisztikában a folyamatban lévő 300 perből 5 darab az egy éven túli (a bázisévben ez 36 perből 27 darab, 7,4 %) ami a perek 5 %-a. A büntetőben a 7 folyamatban lévő perből most 33 az egy éven túli, ami 9,5 %, szemben a bázisév adataival, ami 4 per, 8,4 % volt. Két éven túli per nincs folyamatban.

20 20 A tárgyaló tanácsok összesített adatai: Büntető ügyszak 4. számú táblázat Civilisztikai ügyszak tárgyaló tanácsok száma 2,4 tárgyalási napok száma 62 3 egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma 62 54,6 kitűzött ügyek száma egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 36 75,8 halasztás tárgyalás előtt 26 5 tárgyalt ügyek száma 0 47 egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma 0 73,8 kiesett tárgyalási napok száma 2 0 Befejezett peres ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 0 222,5 folyamatban maradt peres ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peres ügyek száma 7 25 Befejezett peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó befejezett peren kívüli ügyek száma ,6 folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma egy tanácsra jutó folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma 52 26,7 A tárgyaló tanácsot abban a hónapban tekintettük egy, teljes tanácsnak, ha legalább négy tárgyalási napot tartott.

21 2 Az ítélőtábla bírói karának létszáma a büntető ügyszakban a beszámolás évében a korábbi év feltételeivel azonos volt, mert az év egészében egy kollégiumvezető, egy tanácselnök és négy előadó bíró ítélkezett. Csekély mértékben (69-ről 62-re) csökkent a tárgyalási napok száma, a kitűzött ügyek száma 36, ami 7-el kevesebb, mint a bázisévben, míg az egy tanácsra jutó kitűzött ügyek száma 27,5-ről 36-ra nőtt. Az egy tanácsra jutó tárgyalt ügyek száma változatlanul 0, a befejezetett perek száma pedig szintén 0. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma emelkedett 94,2-ről 7-re. A civilisztikai ügyszakban a tárgyaló tanácsok száma most is 2,4, a tárgyalási napok száma most 3-ról 3-re emelkedett, az egy tanácsra jutó tárgyalási napok száma most 54,6 (a bázisévben 47,) Lényegesen nőtt a kitűzött ügyek száma, 367-ről 422-re, az egy tanácsra jutó kitűzött perek száma most 75,8 (a bázisévben 53) volt. A tárgyalt ügyek száma most 47, a bázisévben 357 volt. A befejezett peres ügyek száma most 534 a bázisévben ez 455 volt, míg az egy tanácsra jutó befejezett peres ügyek száma 89-ről 222,5-re emelkedett. Az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peres ügyek száma a bázisévhez képest 50,4- ről 25-re csökkent. Csökkent az egy tanácsra jutó, folyamatban maradt peren kívüli ügyek száma is 62-ről 26,7- re és most is 600 az egy tanácsra jutó, befejezett peren kívüli ügyek száma. Fontos kiemelni, hogy a Győri Ítélőtáblán minden tanács intéz nagy számban peren kívüli ügyeket is.

22 22 Vessük össze az ítélőtábla teljes bírói karának, a tanácselnököknek és bíráknak a tevékenységét az elmúlt évivel: Összesített adatok a tanácselnökök és bírák tevékenységéről 5. számú táblázat Név elnök Előadó Szavazó beosztás peres nemperes Peres nemperes peres Nemperes Dr.Havasiné dr.o.m. eln Dr.Világi Erzsébet elnh Dr.Zámbó Tamás k.v Dr.Ábrahám Éva t.e Dr.Lezsák József t.e Dr.Szalai György t.e Dr.Hammer Sándor bíró Dr.Bajnok István bíró Dr.Vass Mária bíró Dr.Ferenczy Tamás bíró Dr.Maurer Ádám bíró Menyhárdné dr.s.h. bíró Dr.Szalay Róbert bíró Összesen civilisztika Dr.Nagy Zoltán k.v Dr.Kovács Tamás t.e Dr Miklós Mária bíró Dr.Tné dr.helyes K. bíró Dr.Csák Csilla bíró Dr.Zólyomi Csilla bíró Dr.Világi Erzsébet elnh Dr.Havasiné dr.o.m. eln Összesen büntető Mindösszesen:

23 23 Az összevetésből az alábbi megállapítások tehetők: Ezúttal is mellőzve a szavazó bírói tevékenység számszaki adatainak összevetését, csak az elnöki és előadói adatokat vizsgálva a bázis évben a beszámolás évében Dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök Dr. Világi Erzsébet elnökhelyettes Dr. Zámbó Tamás koll.vezető Dr. Ábrahám Éva tanácselnök Dr. Szalai György tanácselnök Dr. Lezsák József mb.tanácselnök Dr. Vass Mária bíró Dr. Ferenczy Tamás bíró Dr. Maurer Ádám bíró Dr. Szalay Róbert Dr. Bajnok István Dr..Sarmon Hedvig Dr. Nagy Zoltán koll.vezető 9 9 Dr. Kovács Tamás tanácselnök Dr. Tné dr.helyes Klára bíró Dr. Miklós Mária bíró 6 49 Dr. Csák Csilla bíró Dr. Zólyomi Csilla bíró A tanácsok tevékenysége összesítve: A dr. Ábrahám Éva tanácselnök vezette I. tanács a hozzá érkezett peres ügyből 9-et, a bázisévben 62-őt, míg 76 nemperes ügyet intézett el, a bázisévben 99-et. Az I. tanács összes befejezése 295 (a bázisévben 36). A dr. Szalai György vezette II. tanács 09 peres ügyet (a bázisévben 89) fejezett be,míg 322 volt a nemperes befejezések száma (a bázisévben 400). A II. tanács összes befejezése: 43 (a bázisévben 489) Az általam és az elnökhelyettes által vezetett III. tanács 83 pert (a bázisévben 73 pert) fejezett be, és 250 nemperes ügyet (a bázisévben 327) intézett el. A III. tanács összes befejezése: 333 (a bázisévben 400) A dr. Zámbó Tamás által vezetett IV. tanács 97 pert (előző évben 86-ot) és 487 (előző évben 440) nemperes ügyet intézett el. A IV. tanács összes befejezése: 584 (a bázisévben 526). A tanácselnöki feladatokat megbízással ellátó dr. Lezsák József által vezetett V. tanács 26 pert és 204 nemperes, összesen 330 ügyet fejezett be.

24 24 A büntető ügyszakban a dr. Nagy Zoltán kollégiumvezető által vezetett tanács 46 (a bázisévben 53) peres és 45 (a bázisévben 38) nemperes, összesen 9 ügyet intézett el. (A bázisévben is 9-et.) A teljes tanácsként működő, dr. Kovács Tamás által vezetett tanács 64 (a bázisévben 78) peres és 439 (a bázisévben 503 ) nemperes, összesen 503 ( a bázisévben 58) ügyet bírált el. Feldolgoztuk a büntető és a civilisztikai ügyszak ügyforgalmát megyénkénti bontásban. Az érkezett ügyek megoszlása megyénként és ügycsoportonként Polgári ügyek: 6. számú táblázat Megye/bíróság Pf Pkf összes saját Pk Pv Pkif Összesen össz. %-a Pkk %-a Győr (2,6) 77 (35) (29,5) 99 (36,3) Vas (6,6) 59 (4) (9,3) 65 (4,4) Komárom (6,6) 59 (26,8) (6,) 54 (23,) Zala (30,6) 09 (40,8) (3,7) 46 ( 43,8) Veszprém (4) 50 (25) (2,4) 72 (32,5) 2 22 Egyéb (0,6) 2 (00) Összesen

25 25 Gazdasági ügyek Megye/ Bíróság Ügycsoportok Gf Fpkf Fpkhf Cgf Cgtf Gpkf Gkk Ckk Cspkf Vgkf Vpkf Apkf Cgfe Összesen Győr Vas Komárom Zala Veszprém Egyéb Összesen A legtöbb peres ügy a polgári ügyszakban ismét Komárom-Esztergom megyéből érkezett, a legkevesebb pedig most (az illetékességi terület változása okán) Zala megyéből. A gazdasági ügyszakban a legtöbb per most Győr-Moson-Sopron megyéből jött, míg a legkevesebb szintén Zalából. Most is Győr-Moson-Sopron megyéből kaptuk a felszámolási ügyek zömét. A polgári ügyszakban a legtöbb kijelölési ügy most (Pkk.) Győr megyéből, míg a legkevesebb Zala megyéből érkezett. Amennyiben megyénként a saját összes érkezéshez viszonyított %-os arányt nézzük a kizárási ügyeknél, akkor ez magas %-ot mutat a tavalyihoz hasonlóan Vas és Zala megyénél is. A megyék sorrendje az érkezés nagyságrendjét tekintve civilisztikában: A bázis évben:. 45 ügy Zala Megyei Bíróság ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság A beszámolási évben. 494 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság ügy Zala Megyei Bíróság

26 26 A Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakába egészen az elmúlt évnek az illetékességi terület 20. március. napján bekövetkezett változásáig, kezdettől fogva Győr-Moson-Sopron és Zala megyéből érkezett a legtöbb ügy. A büntető ügyszak ügyforgalma megyénkénti megoszlásban: 7. számú táblázat Ügyforgalom 200-ben 20 év végén Megye/Bíróság folyamatban Érkezett Befejezett Folyamatban maradt maradt Győr-M-Sopron peres II.fok III.fok nemperes Vas peres II.fok III.fok nemperes Komárom-Eszt peres II.fok III.fok nemperes Zala peres II.fok III.fok nemperes Veszprém peres II.fok III.fok nemperes Egyéb megye peres II.fok III.fok nemperes Összesen peres II.fok III.fok nemperes

27 27 Büntető ügyszakban a megyék sorrendje az érkezés nagyságát tekintve: A bázis évében:. 205 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság 3. 5 ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 4. 5 ügy Zala Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság A beszámolási évben:. 90 ügy Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ügy Veszprém Megyei Bíróság ügy Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ügy Vas Megyei Bíróság ügy Zala Megyei Bíróság Megyénként, ügyszakonként, a peres és nemperes határozatokat külön kezelve feldolgoztuk a határozatok tartalom szerinti megoszlását. Civilisztikai ügyszak: nemperes ügyek Megye Győr 3 43,6% Komárom 96 4,% Vas 50 28,% Veszprém 75 40,5% Zala 9 43,% 8. számú táblázat Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Egyéb Összesen helyezés ,4 20,% 3,4% 7,7% 6,3% 28,6% 29,9% ,3 20,5% 23,9% 9,2%,7% 9,2% 2,% ,5 3,5% 6,% 6,7% 7,% 5,7% 3,3% ,5% 20,% 6% 7,8% 5,5% 2,6 22,% ,3% 4,7% 8,4% 3,7% 5% 28,5% 26,3% 2 79 Egyéb összesen ,8% ,2% 92 8% 67 5,9% 39 3,% 6,% 3 29,% 27 25,8% Civilisztikai ügyszak: a nemperes ügyekben keletkezett határozatok tartalma, megyénként. (Az adatok itt nem tartalmazzák a bíróság kizárása, kijelölése tárgyában intézett ügyeket.) Az ítélőtábla a felülbírált nem peres ügyeknek most is 47,2 %-át (tavaly 39,8 %-át) hagyta helyben, a tavalyinál tehát nagyobb mértékben. A határozatoknak, %-át (szemben a bázisév 3,%-ával) helyezte hatályon kívül.

28 28 Civilisztikai ügyszak: peres ügyek 9. számú táblázat Megye Győr 49 47,6% Komárom 47 52,8% Vas 3 53,4% Veszprém 44 44,9% Zala 52 49,% Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Egyéb Összesen Helyezés ,9% 34,9% 27,% 6,8% 5% 0,7% 2% ,8% 25,8% 26,3% 9% 0,2% 2,4% 23,7% ,7% 27,6% 9,7% 6,9%,3% 2,%,3% ,5% 28,6% 2,8% 6,3% 5,8% 0,2% 7,9% ,7% 29,2% 25,5% 0,4% 3,6%,3 8,2% 06 0 Egyéb 00% összesen ,2% 00% ,3% ,5% 3 24,5% 46 0,% 7 3,3% 5,2 69 2,9% Az ítélőtábla a felülbírált peres ügyek 49,2 %-át ( ami a bázisévével azonos százalékos arány) hagyta helyben, 24,5 %-át (a bázisévben 29,5 %-át) változtatta meg, 3,3 %-át helyezte hatályon kívül (a bázisévben 0, %-át), míg a perek 2,9 %-át (a bázisévben,2 %-át) egyéb módon fejezte be. Az összes peres befejezéshez képest változatlan a helybenhagyás és nőtt a hatályon kívül helyezés aránya. Büntető ügyszak: nemperes ügyek 0. számú táblázat Megye Győr 55 72,4% Komárom 86 75% Vas 34 73,9% Veszprém 8 84,3% Zala 44 89,8% Egyéb összesen ,5% Helybenhagyás Megváltoztatás Hatályon kívül Egyéb Összesen Helyezés % 5,3% 2,4% 2,6% 3,6% 9,7% 25% ,8% 5% 4% 0,8% 20% 22,4% ,8% 6,5% 2,2% 7,4% 2,2% % 2,% 3,7% 2,%,3%,5% 20% ,6% 2% 8,2% 29,4% % ,7% % 5 3,9% 0 2,7% 6,6% 5,4% 6 6% 86 23,2% (Az adatok a bíróság kijelölési ügyeket nem tartalmazzák.) Az ítélőtábla a felülbírált nemperes ügyeknek 72,7 %-át (a bázisévben 78,5 %-át) hagyta helyben és,4 %-át (5 ügyet, a bázisévben 6 ügyet,,6 %-ot) helyezett hatályon kívül. A táblázat tartalmazza ezek %-os arányát megyénkénti bontásban is.