GERGELY FI IMRE. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum)

Átírás

1 л Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ÉREMLELET GERGELY FI IMRE (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Hódmezővásárhely határában, 1969 június 1-én Csanki Mátyás és Zsunk Imre hódmezővásárhelyi lakosok, kukoricakapálás közben egy ezüst érmékből álló leletre bukkantak, amelyet a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeumnak szolgáltattak be. Előadásuk szerint a 350 db ezüstérméből álló lelet mindössze cm talajszint alatti mélységből került elő két nagyobb csomóban. Napokkal később, a Csanda- Zalaváry féle régészeti kutatóműszerrel a lelőhely közvetlen környékét átkutatva, sikerült még 17 db ezüst érmét találni, amelyekkel együtt a lelet darabszáma 367-re emelkedett. Az érmékkel vegyesen előkerült edény töredékekből következtetve valószínűnek látszik, hogy azokat annakidején tulajdonosuk egy cserépedénybe rejtve ásta el, amelyet a tavaszi mélyszántás alkalmával az eke vasa a felszínre hozott és egyben darabokra is tört, a darabokat pedig a belőle kiömlött érmékkel együtt, egy 8 10 m hosszú és 1 2 m széles földsávon szórt szét. A hiányosan és egészen apró darabokban előkerült edénytörmelékekből az edény egykori alakjára és nagyságára következtetni még hozzávetőleg sem lehet, de bizonyos, hogy egy-két, a földben elkallódott darab kivételével a lelet teljes egészében került a múzeum tulajdonába. Az érmék 80%-a I. király és császár ( ) osaiból és XV krajcárosaiból állnak, amelyeknek legnagyobb része magyarországi veretű és részben a nagybányai, részben a pozsonyi, zömükkel a körmöcbányai pénzverdében készültek. Természetes, hogy szép számmal akad az érmék között a különböző osztrák tartományokban (Alsóausztria, Tirol, Stájerország, Karinthia) és Csehországban vert darab is, hiszen abban az időben a Magyarországon és Ausztriában vert pénzek mindkét országban egyformán forgalomban voltak. Néhány szomszédos német államnak és Franciaországnak a leletben előforduló pénzei a nyugati államokkal fennállott kereskedelmi kapcsolatoknak a bizonyítékai. A lelet összetétele különben majdnem teljesen azonos a legtöbb XVII. századból származó magyarországi eremleletével, mint pl. a Szeged - Szt.György utcai-, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában feldolgozott és a Numizmatikai Közlöny számaiban publikált kecskeméti-, nagykőrösi-, ötvöskónyi, stb. leletek. Egyetlen kivételt csak II. Rákóczi Ferencnek a leletünkben sajnos csak egyetlen példányban előforduló és a kuruc felkelés emlékét őrző ezüst forintosa képezi. A lelet darabjainak részletes meghatározása a kibocsátás évének és a verde-, illetve mesterjegyeknek feltüntetésével: Magyarország 1. III. Ferdinánd 2. I. 3. I

2 Magyarország 4. I. 5. I. 6. I. 7. I. 8. I. 9. I. 10. I. 11. I. 12. I. 13. I. 14. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. 19. I. 20. I. 3 címer 3 címer db 4 db ldb 5 db 60

3 Magyarország 21. I db 22. I db 23. I db 24. I db 25. I. N-B I db 27. I db db 29. I db 30. I db 31. I db 32. I db 33. I db 34. I db 35. I I I. N-B I db 39. I I. YV krajcár db db db 43. I db N-B I. C-H db 46. I. N-B II. Rákóczi Ferenc forint 1705 Alsó- és Felsőausztria C-A I. G-H I. C-A db 51. I. C-A I. G-H db 53. I. C-A db 54. I. G-H db 55. I. C-A db 56. I db 57. I. G-H db 58. I. S-HS I. Rozetta I. Rozetta I. S-HS I. F-F I. M-M I. M-M db 65. I. (a) I. Mj. nélk I. B-W I. C-B db 69. I. Mj. nélk I. C-B I. M-M-W db 72. I. Mj. nélk I. Mj. nélk db 74. I. H. M.W.? 75. I. S-HS? 76. I. G-H?

4 Tirol I. I. Karinthia I. Stájerország I. I. I. I. I. I. I. Csehország 92. I. 93. I. Mj. nélk db Mj. nélk db Mj. nélk ldb Mj. nélk ldb G-S db Mj. nélk db C-S 1694 ldb Mj. nélk ldb Mj, nélk Mj. nélk ldb A-N 1675 I. A. N Mj. nélk I-A db I-A 1696 P. M 1664 ldb P. M ldb Olmützi püspökség 94. Vilmos 95. Vilmos 96. Carolus 97. Carolus 98. Carolus 99. Carolus 100. Carolus db ldb SAS 1694 ldb 1694 Boroszlói püspökség 101. Neubor gróf 102. Neubor gróf Liegnitz-Brig 103. Georg 104. Georg 105. Georg 106. Ludwig 107. Ludwig 108. Ludwig 109. Christian 110. Christian 111. Christian 112. Christian 113. Christian Württenberg- Öls 114. S. Friedrich 115. S. Friedrich LP H 1693 LP H 1694 E-W 1660 Mj. nélk ldb E-W db E-W 1660 ldb db 1663 Mj. nélk E-W 1661 Mj. nélk db Mj. nélk E-W? ldb S-P 1675 I. I. T db 62

5 Franciaország 116. XIV. Lajos tallér 117. XIV. Lajos tallér 118. XIV. Lajos tallér 119. XIV. Lajos 120. XIV. Lajos 121. XIV. Lajos 122. XIV. Lajos Vj. nélk ldb A 1694 ldb Vj. nélk ldb V 1693 ldb A 1694 ldb A lelet amelynek legrégibb darabja III. Ferdinándnak 1643-ban Körmöcbányán vert osa II. Rákóczi Ferencnek már említett és ugyancsak Körmöcbányán vert ezüst forintosával zárul. Valószínű, hogy a kincs 1705, vagy 1706-ban kerülhetett a föld alá. Ha ennél az időpontnál későbben rejtették volna el, akkor kétségkívül tartalmazna későbbi veretű Rákóczi pénzeket, vagy I. utódjának: I. Józsefnek pénzei közül legalább néhány darabot. Az éremleleteknek majdnem általános és természetes sajátsága, hogy a valószínű földberejtés időpontját megelőző esztendő veretei fordulnak elő benne legsűrűbben. Leletünkben azonban nem az elrejtés időpontja felé fokozatosan sűrűsödő példányok gyakori jelensége a szembetűnő, hanem inkább a különböző évjáratú véreteknek egy olyan összetétele, amely önkéntelenül azt a benyomást kelti, hogy egykori tulajdonosa huzamosabb időn át gyűjtötte össze később valamilyen okból elrejtett pénzét. Ezt a feltevést látszik bizonyítani az a tény is, hogy a lelet majdnem valamennyi darabja, még a valószínű földberejtés ideje előtt évvel forgalomba került példányok is igen jó tartásúak és csak kevésbé kopottak. A földberejtés oka valószínűleg valami egyéni ok lehetett, de kapcsolatba hozhatjuk azt a kor hadieseményeivel is, mert bár nagyobb összecsapások a szóbanforgó évek alatt Csongrád vármegye területén nem voltak, de éppen az évről jegyzi meg dr. Zsilinszky Mihály Csongrád vármegye története" с munkájában, hogy,,...a vármegye népe folytonos izgatottságban volt, mert a kuruc és rác csapatok gyakran vonultak át falvaikon." Könnyen lehetséges, hogy az ilyen csapatátvonulásokkal gyakran együttjáró fosztogatásoktól tartva, látta jónak egykori tulajdonosa a pénzt elrejteni. DAS MÜNZFUND VON HÓDMEZŐVÁSÁRHELY von Imre Gergelyfi In der Umgebung von Hódmezővásárhely ist im Juni 1969 ein Münzfund vorgefunden, der aus 369 Silbermünzen bestand. Der Fund wurde wahrscheinlich in einer Tongefäss versteckt, mit der Münzen waren nähmlich auch Scherben gefunden. Das Fund besteht grösstenteils aus ungarischen und böhmischen Prägungen von Leopold L, ein kleiner Teil enthält die Silbermünzen Louis XIV., und die Münzen einigen benachbarten deutschen Staate. Der Fund, dessen ältestes Stück ein Halbtaler von Ferdinandus III. aus dem Jahre 1643 ist, schliesst mit einer Silberforint von Ferenc Rákóczi II. ab, dessen Jahrgang 1705 gleich auch die wahrscheinliche Zeitpunkt der Verborgung zeigt. 63