TÓTH I. JÁNOS KÖRNYEZETSZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS A TISZA MENTÉN Kiadó: CSEMETE Szeged, 2003 Lektorálta: Madarász Imre

Átírás

1 TÓTH I. JÁNOS KÖRNYEZETSZOCIOLÓGIAI FELMÉRÉS A TISZA MENTÉN Kiadó: CSEMETE Szeged, 2003 Lektorálta: Madarász Imre A CSEMETE szervezésében 2002 tavaszán környezetszociológiai jellegű felmérést végeztünk Martonos (Jugoszlávia, Délvidék), Mindszent (Csongrád megye), Tiszafüred (Szolnok megye) és Rakamaz (Szabolcs- Szatmár-Bereg megye) településeken. Az adatfelvétel során 1110 főt kérdeztünk meg. Felmérésünk a következő témákkal foglalkozott: környezeti értékrend, Tisza melletti élet, környezeti problémák (beleértve a hulladék és a szennyvíz kérdését), földhasználat, ártéri gazdálkodás, Európa Unió, és politikai preferenciák. Mindezeket a kérdéseket a lakosság fontosabb demográfiai mutatóinak (életkor, anyagi helyzet, iskolázottság stb). illetve a különböző értékek a tükrében vizsgáltuk. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Error! Bookmark not defined. I. Előzmények Error! Bookmark not defined. 1. Fenntarthatatlan társadalom és vízgazdálkodás Error! Bookmark not defined. 2. Korábbi kutatások Error! Bookmark not defined. 3. A felmérés helyszínei Error! Bookmark not defined. 4. A minta ismertetése Error! Bookmark not defined. II. A 2002-es Tisza kutatás eredményei Error! Bookmark not defined Környezeti értékrend Error! Bookmark not defined A Tisza melletti élet Error! Bookmark not defined Környezeti Problémák Error! Bookmark not defined Hulladék Error! Bookmark not defined Szennyvíz Error! Bookmark not defined Egyéb környezeti problémák Error! Bookmark not defined.

2 2.4. Földhasználat Error! Bookmark not defined Ártéri gazdálkodás Error! Bookmark not defined. III. Európai Uniós csatlakozás Error! Bookmark not defined. IV. Pártpreferenciák Error! Bookmark not defined. V. Összegezés 2 Ábrajegyzék Error! Bookmark not defined. Irodalom Error! Bookmark not defined. KÉRDŐÍV Error! Bookmark not defined. V. ÖSSZEGEZÉS Az adatfelvétel 2002 februárja és márciusa között zajlott le. A kutatásban a következő települések kerültek kiválasztásra: Martonos (Jugoszlávia, Délvidék), Mindszent (Csongrád megye), Tiszafüred (Szolnok megye) és Rakamaz (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Az adatfelvétel során 1110 főt kérdeztünk le. Martonoson 288 főt, Mindszenten 292 főt, Tiszafüreden 230 főt és Rakamazon 294 főt, ami a településeken átlagosan 5,8 %-ot jelent egyenetlen megoszlásban. A felmérés legfontosabb eredményeit az alábbiakat foglalhatjuk össze. (Környezettudatosság) A fogyasztói társadalomnak a környezetre gyakorolt hatásáról a megkérdezettek döntő többsége nagyon rossz véleménnyel van, ugyanis a föld lakhatatlanná válásával számolnak. Mindez azt mutatja, hogy az emberek a jelenlegi társadalmi gyakorlatot (fogyasztói társadalmat) nem tartják fenntarthatónak. Ugyanakkor a többség bízik abban, hogy a teljes környezeti leromlás vagy katasztrófa már nem az ő életükben fog bekövetkezni, vagyis nincs szükség arra, hogy változtassunk az életformánkon. A fentiekkel összhangban a természet és környezet, mint érték napjainkban már szervesen integrálódott a Tisza-menti emberek gondolkodásába, fontosságát tekintve megelőzött olyan a vidéki társadalomra általában jellemző értékeket, mint Rend, Nemzet, Hagyomány és Vallás. A válaszadók legfontosabb értéke sorrendben a "Szabadság Család Természet" hármasa. Az anyagilag legjobb helyzetű válaszadók pedig a "Szabadság Természet Család/Rend" zászlaja alatt menetelnek. 2

3 Felmérésünk szerint összhangban a szakirodalmi adatokkal a környezet ügyét elsősorban az iskolázottabb, a fiatalabb és a jobb anyagi helyzetben levők (illetve anyagi helyzetükkel elégedettebbek) valamint a szellemi foglalkozásúak viselik a szívükön. Az a tény, hogy rendelkeznek-e a válaszadók termőfölddel, csupán kisebb, bár negatív (!) hatású determinánsa a környezettudatosságnak. A fentiek tükrében nem véletlen, hogy a mezőgazdasági tehát a közvetlenül és személyesen a természettel tevékenykedő foglalkozási csoport elutasítóbb beállítottságú a környezeti értékekhez, mint a másik két csoport. Minden jel azt mutatja, hogy a környezetbarát jellegű termelésre való átálláshoz hiányzik a tőkeerejük (és az ilyen jellegű támogatási rendszereket sem ismerik), valamint a hajlandóságuk sem túl nagy. Általában a Tiszafüredi lakosok környezettudatossága kiemelkedik a másik három településhez viszonyítva, ami jól magyarázható a fentebb említett általános összefüggésekkel. Szintén jól magyarázható a martonosiak általában alacsonyabb környezettudatossága a szocio-demográfiai adatokkal, bár itt már meglepő (vagy nem is annyira meglepő) kivételeket találunk. Például az alternatív szennyvízkezelési program iránti érdeklődés Martonoson a legnagyobb. A szociológiai-demográfiai mutatók alapján Rakamaz és Mindszent esetében egy közepes környezeti tudatosságra és aktivitásra számíthatunk, amely nagy vonalakban igazolódott is, esetenként azonban nagy, többnyire negatív irányú eltéréseket tapasztaltunk. Mindez arra utal, hogy pusztán a szociológiai-demográfiai adatokból nem minden esetben lehet pontosan megjósolni egy település hozzáállását pl. a csatornázás, szelektív hulladékgyűjtés vagy más környezettudatos aktivitáshoz. Fontos eredménye a felmérésünknek, hogy a 14 megadott, önmagában pozitív értékek között összefüggések és korrelációk vannak. Így a Tiszamenti lakosság esetében 4 alapvető értékcsoport vagy értékrend létezik, amelyeket jobb híján a következőképpen neveztünk meg: zöldszocialista, konzervatív, önérdekkövető és kisebbségi-tradicionális. A kutatásunk számára különösen érdekes volt a szabadság-természetegyenlőség értékeire épülő ( zöld-szocialista ) értékrend detektálása a Tisza-menti lakosság körében. Kutatásunk egyik fontos tanulsága, hogy miközben a környezeti gondolkodás és a környezetfilozófia (vagyis a teória) élesen a modernitással szemben határozza meg magát, addig az átlag emberek gondolkodásában (vagyis a gyakorlatban) a modernitás legfontosabb értékei egységet alkotnak a természet és környezetvédelem gondolatával. 3

4 Összességében a demográfiai adatok és az értékrend viszonyáról azt mondhatjuk, hogy a zöld-szocialista értékrend inkább a magasabb iskolázottságú, jobb anyagi helyzetben lévő, fiatal középkorú korosztályok között domináns. A zöld-szocialista értékrend, egyetlen településre sem jellemző elsődlegesen, de másodiként, még éppen pozitív értéket kap Martonos és Rakamaz esetében. A konzervatív értékrend inkább az idősközépkorú, magas iskolázottságú, közepes vagy gyengébb anyagi helyzetű lakosokra illetve Tiszafüredre, mint településre jellemző. Az önérdekkövető értékrend a középkorú munkásoknál és a rakamaziaknál jelenik meg erőteljesebben. Végül a kisebbségi-tradicionális értékrend inkább az iskolázatlan, rossz anyagi helyzetben lévő, idősebb korosztályok között meghatározó, és a települések közül egyértelműen Martonoshoz köthető. Megjegyzendő, hogy Rakamazon igen erős a kisebbségitradicionális értékrend elutasítása. Értelemszerűen a zöld-szocialista gondolkodásmódúakra jellemző leginkább a környezettudatosság és a környezetvédelem, míg a másik végletet az önérdekkövető értékrendet képviselők jelentik. Úgy tűnik, hogy a szocio-demogfráfiai adatok természetüknél fogva inkább alkalmasabbak arra, hogy egy-egy korosztály, foglalkozási ág vagy település környezettudatosságáról áttekintő képet adjanak, mint a különböző értékrendek. (A Tisza menti élet) A lakosság elsöprő többsége szeret a Tisza mellett élni. Legtöbben a szabadidejüket töltik a folyóparton, ugyanakkor magas azok aránya, akiket a folyóhoz semmilyen személyes kapcsolat sem fűz. A felmérésből kitűnik, hogy a Tisza gazdasági szempontból alig-alig bír jelentőséggel (4,3%). A hagyományos kenyérkereseti módok (halászat, nádvágás, ártéri gazdálkodás stb.) egy része elenyészett, más része függetlenedett a folyótól. A másik oldalról viszont még nem bontakozott ki a vízpart új típusú hasznosításának gazdasága. A folyó környékén lakók kis része rekreációs, szabadidős tevékenységét kapcsolja a Tiszához. A hétvégi telekkel rendelkezők aránya is meglepően alacsony (2,4%), bár a helyi lakosok 10%-a üdül rendszeresen a Tisza mellett. Az idegenforgalom, a turisztika nem foglal el olyan jelentős helyet a víz mellett élők megélhetésében, ami közvetlenül is érdekeltté tenné az ott élőket az ökológiai szempontból igen jelentős Tisza-menti táj környezeti és természeti értékeinek a fenntartásában és gondozásában. A helybéliek tőkeszegénysége, informálatlansága és szokásrendszere egyaránt akadályozza a Tisza természetbarát rekreációs és vízgazdálkodási hasznosítását. (Környezeti problémák) A vizsgált településeken a három legsúlyosabb környezeti problémát: a felszíni vizek állapota, a szemétlerakás és a 4

5 szennyvíztisztítás jelent. Az utóbbi kettőt részletesebben is vizsgáltuk, tekintve, hogy ezek esetében a lakosság személyes közreműködése is fontos szerepet játszik. Amint a különböző értékek preferenciái terén is, az alternatív kezelési lehetőségek választásában is a végzettség, az életkor és az anyagi jólét tűnt a legfontosabb meghatározónak. Ismét a mezőgazdasági foglalkozásúak tűntek tájékozatlanabbnak és kevésbé környezetbarátnak az alternatív szennyvízkezelés ügyében és a szelektív hulladékgyűjtés kérdésében egyaránt. Például a mezőgazdasági foglalkozásúaknak csaknem 15 százaléka "semmi esetre" ha törvény kötelezné (egyébként kötelezi), vagy ha fizetnének neki érte sem gyűjtené a háztartási (és a gazdasági?) hulladékát szelektíven. Összességében azonban a legismertebb környezettudatos aktivitásokra (pl. szelektív hulladékgyűjtésre) a lakosság többségében már lenne hajlandóság. Továbbá a lakosság által érzékelt súlyos környezeti problémák (pl. szennyvíz-kérdés) esetében bátrabban lehetne a lakossággal együttműködve keresni az alternatív megoldásokat. (A mezőgazdasági családi termelés) A mezőgazdaságra vonatkozó kérdések csak a családi gazdaságokat fedték le, hiszen a felmérés nem érintette a nagyobb gazdálkodó cégeket. A családi gazdálkodásra egyrészt a rendkívül elaprózódott birtokstruktúra, másrészt a részidős (de nem hobbi) művelés magas aránya jellemző. A vizsgált térségben a nem mezőgazdasági foglalkozásúaknak is csaknem fele rendelkezik művelt földterülettel. A mezőgazdaságiak jelentős arányban művelik bérelt, vagy tulajdonukban lévő birtokukat extenzív módon. (Ártéri gazdálkodás) A felmérésben részt vevő települések lakóinak a többsége tisztában van az ártéri gazdálkodás mibenlétével és elvben támogatják elterjedését. A válaszadók az ártéri terület növelésének (és az ártéri gazdálkodásnak is) a hasznát elsődlegesen a csökkenő árvízveszélyben (41%), a természetvédelemben (18%) és a horgászat, halászat, turizmusban (13%) látja. A többség mindenhol támogatja az ártéri gazdálkodást, de nagyon jelentősek a különbségek a különböző szociológiai rétegek és települések között. Az tapasztalható, hogy az ártéri gazdálkodás támogatottsága lényegében a többi (viszonylag új) környezetvédelmi aktivitások logikáját követi és elsősorban a fiatalok, az iskolázottabbak, és az urbánusabb települések lakói támogatják, vagyis éppen azok nem támogatják, akiknek életformájuknál fogva egyáltalán lehetőségük lenne erre a gazdálkodási formára. Az ártéri gazdálkodás bevezetését tovább nehezíti, hogy azt mint egy ősi gazdálkodási formát a tradicionálisabb települések az elmúlt 50 évben hagyták végleg maguk mögött. 5

6 (Az Uniós csatlakozásról és választásról) A megkérdezettek 74% hajlandó lenne az EU igényei szerint átalakítani a tevékenységét. Mindez véleményünk szerint a vidéki lakosság rugalmasságát és a csatlakozáshoz való pozitív hozzá állását mutatja. Ugyanakkor két évvel a várható csatlakozás előtt csak a lakosság fele (59%) mondta azt, hogy (egyáltalán valamit) hallott az EU mezőgazdasági támogatási koncepciójáról. A felmérésben részt vevők háromnegyede úgy érzékeli, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a terméshozam növelésével szemben az ökogazdálkodás támogatása lesz az agrárpolitika alapja. Ennek akár örülhetnénk is hiszen a válaszadók tájékozódását jelzi, ha azt tapasztalnánk, hogy az agráriumban várható fordulatra tudatosan készülnek a földtulajdonosok. Mivel azonban a fenti ismeret a támogatási rendszerekről szóló információk, és különösen a támogatások igénybe vételének hiányában akár félelmeket is jelezhet, érdemes volna a mélyebb vizsgálatokkal közelíteni a földtulajdonosok gondolkodásához. A választási hajlandóságra és a pártpreferenciára kapott eredményeink lényegében összhangban vannak a évi országgyűlés választások eredményeivel illetve azokkal a felmérésekkel, amelyek a hasonló időszakban, hasonló területre vonatkozólag készültek. A KÖNYV BESZEREZHETŐ: A terjesztőtől illetve a szerzőtől Szegedi Tudományegyetem (JGYTF Kar) Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Tel/Fax: (62) Tel: (62) Virtuális könyvesbolt: publish@jgytf.u-szeged.hu A szerző a könyvvel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a kötetet. jtoth@philo.u-szeged.hu Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE) A kötet elkészítését és megjelenését Ökotárs alapítvány (Thu01-7) támogatta. 6