SÁRVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA. Egyeztetési terv Alátámasztó munkarészek

Átírás

1

2

3

4 SÁRVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Egyeztetési terv Alátámasztó munkarészek Településtervezés: Fülöp Péter TT/1É Nyári Balázs Örökségvédelem: Fülöp Péter É/ Tájtervezés, zöldfelületek: Rigó István TK /13 Dubniczki Kitti Térinformatika: Nyári Balázs ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint

5 TARTALOMJEGYZÉK 3. Alátámasztó munkarészek Tervezési program Az alátámasztó munkarészek szükségességének vizsgálata Tájrendezési, környezetalakítási munkarész A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és számítás Örökségvédelem június 2

6 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVEZÉSI PROGRAM Jelen településrendezési tervmódosítás programjául Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestülete 35/2012. /III. 22./ és 91/2012. (IV. 26.) képviselő-testületi határozatai szolgáltak. 3

7 A fenti határozatok szerint a településrendezési terv változtatása 3 különálló területre terjed ki, ezek a következők: 4

8 1. Gyógyhely területének és védőterületének kijelölése Tervezett területi egységek helyei: Az Önkormányzat igényeinek megfelelően a gyógyhely területének és védőterületének kijelőlése 2 önálló területegységen történt: az Arborétum és közvetlen környezetének területe az Önkormányzati Kórház Sárvár, a Rendelőintézet, a Gyógyfürdő és Kemping, a Vadkert, a tavak és a Bagolyrét területe a Gyöngyös parti kiskertekig. A gyógyhely területi lehatárolásának településszerkezeti terven való kijelölésén kívül a településszerkezeti terv nem változik. A szabályozási terv a gyógyhelyre vonatkozó területi határokon és védőterületen kívül törölte a gyógyhely területén belüli gyalogutakat, amely megkönnyíti a területen belüli más elrendezés lehetőségeit. A rendelet tervezete tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket az országosan érvényes előírásokon felül a terület övezetein be kell tartani. 2. Intézménykert területének kijelölése Tervezett területi egység helye: A 91/2012. határozat pontos térbeli lehatárolást ad a területre vonatkozóan. Az Önkormányzattal való egyeztetés során pontosítottuk az igényeknek és lehetőségeknek leginkább megfelelő szabályozást, amely a területfelhasználást nem megváltoztatva írná elő az építési telkek számára a korlátozott közhasználatot. Az önkormányzati igények ennek megfelelően itt sem érintettek területfelhasználási egységet, a közlekedési célú közterületek (sárga színezésű kiszolgáló utak) nem minősülnek önálló területfelhasználású közlekedési területnek, tehát a szabályozási terv keretei közt úgy változtathatók, hogy a településszerkezeti terv területfelhasználása nem változik. A szabályozási terv az intézménykertre vonatkozó területi határokon belül megszüntet tervezett közterületeket, valamint a területre vonatkozó háromféle övezetet egységesíti. A rendelet tervezete tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket a terület övezetein be kell tartani. A megszüntetett közterületek helyett az intézménykertre vonatkozó előírás tartalmaz korlátozott közhasználatra vonatkozó rendelkezést. 5

9 AZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A 2005-ben, és ennek módosításaként 2008-ban, valamint 2011-ben jóváhagyott településrendezési tervekhez elkészültek a szükséges alátámasztó munkarészek. A jelen tervmódosítás 3 önálló terültre terjed ki, ezek közül az 1. jelű (2 különálló területegység) gyógyhely területének és védőterületének kijelölését, a 2. jelű (a gyógyhely területével összehangolt rendeltetésű) intézménykert besorolású terület kijelölését tartalmazta.. A tervezett változtatások nem növelik a meglévő és a hatályos terv szerinti beépítettséget, a biológiai aktivitásérték szintén nem változott.. Fentieknek megfelelően vizsgáltuk az alátámasztó munkarészek kiegészítésének szükségességét. Közlekedési munkarész A korábbi alátámasztó munkarészeket nem kellett kiegészíteni. Közművesítési, hírközlési munkarészek Az 1. és 2. jelű módosítások nem változtattak a településszerkezeti tervi területfelhasználásokon, az 1. jelű területek módosítása során közterületeket érintő változtatások sem történtek, a 2. jelű terület szabályozási korrekciója pedig a jelen utcahálózat szabályozásához közelít. Fentiek miatt a korábbi munkarészek kiegészítése nem vált szükségessé. TÁJRENDEZÉSI, ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI MUNKARÉSZ Sárvár Város Önkormányzata kezdeményezte a település egy részének gyógyhellyé nyilvánítását. A gyógyhellyé nyilvánításhoz benyújtandó dokumentumok között ugyanis szerepelnie kell a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervnek. A településrendezési terv módosítását Sárvár Város 35/2012 (III. 22.) számú képviselő-testületi határozatával döntötte el, ezt a határozatát a Képviselő-testület a 91/2012. (IV. 26.) határozatával kiegészítette. A két részfeladatot tartalmazó kiegészítés indoka az adott területek uniós forrásból történő fejlesztési lehetőségének megnyílta. A gyógyhellyé nyilvánítást megalapozó természeti adottságok: a település gyógyvize kiváló, minősített; a fürdőhely természeti környezete rendezett, parkosított; zárt, védőterülettel ellátott, illetve ellátható területekkel rendelkezik a gyógyfürdő és tágabb térsége, illetve a gyógyszálló környéke; a Thermál Hotel Sárvár 1998-tól gyógyszálló. Gyógyhellyé nyilvánítandó területek: A gyógyhely magját a gyógyfürdő és közvetlen környezete adja. Ehhez egy nagyobb terület kapcsolható, aminek a határai a következők: Rába folyó Gyöngyös-árasztó csatorna Gyöngyös patak Alkotmány utca Rákóczi Ferenc utca Rába folyó. Ezen kívül ez a terület kiegészülhet a Vár Várkerületen belüli területével, illetve a Gyógyszálló és az Arborétum területével. 6

10 Ez a két terület az a maximálisan elképzelhető terület, aminek gyógyhellyé nyilvánítása szakmailag indokolható. Kiterjedt zöldterületekkel és szálláskapacitással rendelkezik, kevés lakóterületet érint és (a Rákóczi Ferenc utca kivételével) jellemzően alacsony a közúti forgalom ezen a területen. Jogszabályi környezet A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet A gyógyhellyé nyilvánítást szabályozó jogszabály a településrendezés és a környezetalakítás szempontjából az alábbi lényeges előírásokat tartalmazza: Gyógyhely valamely település egésze vagy meghatározott része lehet, abban az esetben, ha: o elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik, o a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló, szanatórium) biztosítottak, o a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak, o a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított. A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető. A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt az OTH véleményét ki kell kérni. Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény A jogszabály 8. -a szerint a településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. A természet- és a környezetvédelem érdekében érvényt kell szerezni az alábbi követelményeknek: A tervezés időszakában a fő lakosságszámot meghaladó, valamint a tervezett létszámmal azt elérő települések, a kiemelt üdülőterületek, a gyógyhelyek meglévő, illetőleg bővített belterületét a közigazgatási területükön belül eltérő területrendezési tervi előírás hiányában, és ahol ez fizikailag lehetséges legalább 200 m szélességű, beépítésre nem szánt (mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, amely területen csak közlekedési, közmű, hírközlési és vízvédelmi építmények helyezhetők el. 7

11 Új belterületet, beépítésre szánt területet úgy kell kijelölni, hogy legfeljebb tízezer tervezett lakost befogadó településrészt (illetőleg az üdülőterület valamint a gyógyhely jellegéhez igazodó területegységeket) ugyanilyen, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrű vegye körül. Két terület közötti gyűrű a természeti adottságok és a környezetvédelmi előírások figyelembevétele mellett egymásba metszhet. Sárvár esetében a gyógyhellyé nyilvánítási kérelemmel érintett terület a jelenlegi belterülethez kapcsolódik, ezért a 200 m szélességű, beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűt fizikailag a gyógyhelytől D-re eső területeken lehet, és a jövőben kell is biztosítani. A településrendezési terv módosítás tájrendezési, környezetalakítási vonatkozásai Ssz. Módosítás megnevezése 1 A gyógyhely és a gyógyhely védőterület határvonalának feltüntetése a településrendezési terven 2 A Posta tér, és a Sylvester János utca térségének rendezése Módosítás leírása A hatályos településrendezési terven eddig nem szerepelt az elem. A gyógyhellyé nyilvánításhoz benyújtandó dokumentumok között szerepelnie kell az ezt tartalmazó településrendezési tervnek. A gyógyhely terület és védőterületének feltüntetése közvetlen környezeti hatásokkal nem jár. A terület gyógyhellyé nyilvánítása és a cím megtartása szigorú környezeti feltételekhez kötött, ezért a terület és környezete szempontjából a módosítás kedvező. Ugyanakkor a gyógyhellyé nyilvánítás várhatóan idegenforgalmi fellendüléssel járhat, ami a település szempontjából a környezet terhelés növekedését jelentheti. A módosítással érintett terület nem tartozik a gyógyhellyé nyilvánítandó területek közé, azonban azokhoz térben közel helyezkedik el. A településrendezési terv módosításával lehetőség nyílik a terület gyógyhelyhez kapcsolódó reprezentatív kialakítására. A módosítási területen átalakításra került a közlekedési rendszer. Az eddigi három, különböző építési övezet (Vt , Vt-12984, Vt-12985) egységesen Vt övezetbe került átsorolásra. Az építési övezeti jel paramétereit az alábbi táblázat szemlélteti. A területen intézménykert került kijelölésre, a HÉSZ az intézménykertre vonatkozó előírásokkal egészült ki. A településrendezési terv ilyen irányú módosításával a településnek lehetősége nyílik pályázni a terület uniós forrásból történő fejlesztésére, ami környezetalakítási szempontból kedvező. 8

12 A számkód jelentése Hat. Jav. Érték Rendeltetési területegység jele Vt Vt Vt Vt Vt: Településközpont vegyes Beépítési mód : zártsorú, általános Legkisebb építési telek : 300 m 2 2: 500 m 2 Legnagyobb beépítettség : 80% Legkisebb zöldfelület : 10% Legnagyobb építménymagasság : 7,5 m 5: 9,0, m Hat.: Hatályos terv szerinti építési övezet 3 A Vadkert körúttól északra, a beépítésre szánt területekig az önálló gyalogút tengelye jelölések törlése A tervezési terület természetvédelmi érintettsége A tervezési területen található a Sárvári arborétum, országos jelentőségű természetvédelmi terület. A települést érintő további természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területeket így sem a Rába és Csörnöcvölgy közösségi jelentőségű élőhelyet, sem a nemzeti ökológiai hálózatot a tervmódosítás nem érint. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság állásfoglalása alapján a tervezési célkitűzés így gyógyhely terület kijelölése természetvédelmi szempontból előremutató. Környezeti állapot, adottságok Zajszennyezés Jav.: Javasolt terv szerinti építési övezet A hatályos terven jelölt gyalogutak törlésével lehetőség van a terület gyalogút-rendszerének felülvizsgálatára, egységes kialakítására. Sárvár természetvédelmi területei (Forrás: A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján a gyógyhellyé minősítéshez elengedhetetlen a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek, így a fokozottan védett területnek megfelelő zajszint megléte. Ennek igazolása végett a gyógyhellyé nyilvánítási kérelem elkerülhetetlen része lesz a zajszennyezés mérése. A mérést akkreditált laboratóriummal rendelkező szervezettel kell végrehajtani. A zajmérés során a közlekedési eredetű zajjal kapcsolatos méréseket is végre kell hajtani a közeli Rákóczi Ferenc utca nagy forgalma miatt. 9

13 A közlekedési és háttérzaj-mérések mérőpontjai nagyon közel vannak egymáshoz ott, ahol van kibocsátó zajforrás. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség akkreditált laborjának véleménye szerint csak a fürdő területén minimum 25 zajmérési pont elhelyezése szükséges. A gyógyhellyé minősítés egyik Achilles-sarka lehet az élményfürdő zajszennyezése, ezért szükséges az élmény- és gyógyfürdő megfelelő elhatárolása (esetleg zajvédő fallal is). Levegőtisztaság A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján a gyógyhellyé minősítéshez elengedhetetlen a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek, így a kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság megléte. A gyógyhellyé minősítéshez elkerülhetetlen a levegőszennyezés mérése. A mérést akkreditált laboratóriummal rendelkező szervezettel kell végrehajtatni. PM10, NO2, és lehetőség szerint SO2, O3, CO, NOx mennyiségét kell mérni a jövőben gyógyhellyé nyilvánítandó területen. A PM10 (szállópor) koncentráció-mérést el kell végezni mind a négy évszakban, négy alkalommal több napi folyamatos méréssel. A gázok esetében kis csapdákkal a határértékek alatti értékeket kell demonstrálni, több, alkalmi mintavétellel. Zöldfelületek A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján a gyógyhellyé minősítéshez elengedhetetlen a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek, így a rendezett zöldterületek megléte. A tervezési terület legjelentősebb zöldfelületeinek: az országos jelentőségű természetvédelmi területként nyilvántartott Sárvári Arborétum; a Vadkert földrajzi névvel ellátott üzemtervezett erdőterületek; valamint a Csónakázó-tó és környezete tekinthető. A településrendezési terv módosításával együtt a terven a Csónakázó-tótól Ny-ra feltüntetésre került két vízgazdálkodási terület, azonban egyebekben a zöldfelületek hatályos terv szerinti besorolását a tervmódosítás nem érintette. Vízrajzi adottságok A déli tervezési területet É-on határolja, míg az északi tervezési területen (Arborétum) keresztülfolyik a Gyöngyös-patak. A Gyöngyös-patak a Rába baloldali mellékvize. Az ausztriai Redlschlag (Vörösvágás) közelében ered, Kőszeg magasságában éri el Magyarországot, ahol délnek fordul. Szombathelyet érintve már újra keleti irányban folyik tovább, Vasszécsenytől pedig észak-keletnek tartva Sárvárt veszi célba, ahol, mintegy kilencven kilométer megtétele után a Rábába torkollik. A gyógyhely kijelölés érinti továbbá a Gyöngyös műcsatornát és a terület DK-i határa a Rába bal parti I. rendű árvízvédelmi töltés. A Csónakázó tó 1971-ben, az egykori téglagyári gödörből került kialakításra a helyiek társadalmi munkájával. A vízutánpótlást a Gyöngyös-patakból az Aranyos éren keresztül oldották meg. Az igazán tagolt partú tó átlagos mélysége mintegy 1,8 m. 10

14 Földtani környezet A Veszprémi Bányakapitányság tájékoztatása szerint a tervezett gyógyhelyeket nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek nem érinti. A módosítással érintett térségben földtani veszélyforrások nem ismertek. Biológiai aktivitásérték szinten tartása A településrendezési terv új beépítésre szánt terület kijelölésével nem jár, ezért a biológiai aktivitásérték szinten tartásának számítással történő igazolására nincsen szükség. Környezeti vizsgálat szükségessége A környezetvédelméért felelős államigazgatási szervek állásfoglalása szerint a településrendezési terv várható hatásai nem teszik szükségessé a környezeti értékelés lefolytatását. 11

15 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ TÉRKÉP ÉS SZÁMÍTÁS Vas megye területrendezési tervének módosítása 2010-ben zárult le, a módosított területrendezési tervet Vas Megye Közgyűlésének 19/2010. (XI. 29.) számú rendeletével hagyták jóvá. A település rendezési terve és a megyei terv összhangját jelen tervmódosításnak kell vizsgálnia. Területrendezési terv Településrendezési terv Területfelhasználási kategóriák Terület (ha) Területfelhasználási kategóriák Terület (ha) Városias települési térség 1024,95 Beépítésre szánt területek 936,59 Erdőgazdálkodási térség 1714,65 Erdőterületek 1812,48 105,71% Mezőgazdasági térség 3116,44 Mezőgazdasági területek 3134,95 100,59% Vegyes területfelhasználású térség 507,27 A településrendezési és a területrendezési terv összevetése (%) Vízgazdálkodási térség 100,04 Vízgazdálkodási területek 185,72 185,65% Egyéb, beépítésre nem szánt terület 394,58 Térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; > A településszerkezeti terven 1812,48 ha nagyságú terület került erdő területfelhasználásba, ez a megyei terv 105,71%-a. > A településrendezési terv megfelel az előírásnak. b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; > A településszerkezeti terven 3134,95 ha nagyságú terület került mezőgazdasági területfelhasználásba, ez a megyei terv 100,59%-a. > A településrendezési terv megfelel az előírásnak. c) vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; > A településrendezési terv a vegyes területfelhasználású térségben mintegy 28,59 ha erdő-, és 444,79 ha mezőgazdasági területet jelölt ki, ez összesen a megyei vegyes területfelhasználású térség 93,32%-a. > A megyei terv vegyes területfelhasználású térségében nagyvárosias lakóterület nem került kijelölésre. > A településrendezési terv megfelel az előírásnak. d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; > A településrendezési terv a földhivatali alaptérkép szerint, és a valóságbeli állapot szerint összesen 185,72 ha vízgazdálkodási területet jelölt ki a településen, ez a megyei vízgazdálkodási térség 185,65%-a. > A településrendezési terv megfelel az előírásnak. A módosítással érintett területek a települési területen belül helyezkednek el, ezért az egyes térségi övezetekre való megfeleltetést jelen tervdokumentáció nem tartalmazza. 12

16 Városias térség Erdõgazdálkodási térség Mezõgazdálkodási térség Vegyes területfelhasználási térség Beépítésre szánt terület Erdõterületek (Ev, Ee, Eg) Mezõgazdasági térség (Má, Mk, Mko) Vízgazdálkodási térség Egyéb, beépítésre nem szánt területek SÁRVÁR A területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép Településtervezés: Tájtervezés, környezetvédelem: Méretarány Fülöp Péter Dr. Rigó István /TK /13/ /TT /06/ Dubniczki Kitti M = 1: Dátum: Törzsszám: 2012 június 4285/2012

17 ÖRÖKSÉGVÉDELEM A év folyamán elfogadott településrendezési terv tartalmazott örökségvédelmi hatástanulmányt, amelynek régészeti fejezeteként Ilon Gábor régész, osztályvezető, megyei múzeumigazgató-helyettes 2004-ben készített, 2008-ban és 2011-ben megerősített hatástanulmánya szolgált. Az épített örökség védelmére vonatkozó hatástanulmány készítője Dr. Orosz Bálint okl. építészmérnök Ph.D műemlékvédelmi szakmérnök 2008-ban készítette, amelyben támaszkodott Nagy Miklós helytörténész korábbi anyagára. A hatástanulmány kiegészítését 2011-ben Fülöp Péter településtervező építész, építész vezető tervező készítette. Változtatási szándékok A jelenleg készülő tervmódosítás 3elkülöníthető területet érint, amelyek közül az 1. jelű módosítások területei a gyógyhely 2 területegységre kiterjedő területeit és azok védőterületeit, a 2. jelű módosítás a gyógyhely területeihez köthető intézménykerti besorolású területeket tartalmazza. Összefoglaló Mivel fenti módosítások nem változtattak a településszerkezeti terv területfelhasználási kategóriáin, valamint a szabályozási terv 1. és 2. jelű módosítási területeinek esetében a változtatás a jelen telekviszonyokhoz közelít, kijelenthető, hogy a korábban elfogadott örökségvédelmi hatástanulmány további kiegészítése a tervezett módosítások miatt nem szükséges. Nyilatkozat A hatástanulmány készítőjeként kijelentem, hogy a tervezett megoldások megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a hatástanulmány elkészítésére a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 6. (1) b) alapján jogosultsággal rendelkezem. Budapest, június Fülöp Péter okl. építészmérnök TT/1É É/