Közérthető összefoglaló. Stratégiai Környezeti Vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közérthető összefoglaló. Stratégiai Környezeti Vizsgálat"

Átírás

1 Közérthető összefoglaló Stratégiai Környezeti Vizsgálat HU-SK Határon Átnyúló Együttműködési Program ( ) publishable version Május 23.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Vezetői összefoglaló Az SKV célja és hatálya A tervezési folyamat többi részéhez való kapcsolódás A PROGRAM RÖVID LEÍRÁSA Helyzetelemzés A tervezett Program rövid összefoglalója Külső és belső konzisztencia, környezeti szempontok KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Hatáselemzés Alternatívák elemzése A fenntarthatósági kritériumok elemzése Határokon átterjedő hatások MONITORING ÉS HATÉKONYSÁG SKV monitoring és nyomonkövetés Környezeti szempontú hatékonyság JAVASLATOK Javaslatok a tervezés során Társadalmasítás A javaslatok hatása a Programra FÜGGELÉK sz. melléklet A Program-terület adatai

3 1. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Stratégiai Környzeti Vizsgálata (SKV) a 2001/42 sz. Európai Bizottság irányelvével és annak nemzeti adaptációival összhangban került tervezésre és lefolytatásra. A Program Bizottsága (Task Force) és a releváns hatóságok az előnyök és hátrányok megvizsgálása után a külön SKV eljárás lefolytatása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy egy közös Környezeti Jelentés készül két külön eljárás keretében és a társadalmasítás is külön kerül lefolytatására. Az SKV tematikáját mindkét ország környezetvédelmi hatóságai jóváhagyták, amely az SKV eljárás hivatalos megindításának számít (2013 decemberében). Az SKV egy hasznos eszköz arra, hogy a Program pozitív környezeti hatásai kihangsúlyozhatóak legyenek, illetve a környezetre káros intézkedések pedig megakadályozhatóak legyenek. A jelenleg rendelkezésre álló informciók alapján a kitűzött céloknak és a tervezett tevékenységeknek sem lesznek jelentős, ártalmas országhatáron átnyúló (3. országot érintő) környzeti hatásai. A potenciális hatások részben környezetvédelmi célokra utalnak, részben a fenntartható fejlődésre. Fontos elkerülni a nagyobb környezeti terhelést, és figyelembe kell venni a fenntartható elveket a káros hatások mérséklése érdekében. Az Operatív Programok speciálisak az alternatívák szempontjából, mert nincsenek különböző lehetséges megvizsgálható változatok. Így valódi alternatívák nélkül a program-terület környezeti állapotát elemezni csak a program megvalósításával és "a megvalósíítás nélkül" lehet. A teljes program stratégiája a fenntartható fejlődés koncepciójára épül, egyes célok, prioritások és egyedi beavatkozások közvetlenül előtérbe helyezik a technológiai fejlődést, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság érdekében történő infrastrukturális fejlesztéseket, erőforráshatékony és környezetbarát fejlesztéseket. A tervezett tevékenységek (különösen az 1. és 2. prioritásokon belül) közvetlenül hozzájárulnak a közös környezetvédelmi célokhoz. Jelen Program a klímíváltozásra reagáló tevékenységeket is tartalmaz, ideértve a mitigációt (mint az ÜHG kibocsátás csökkentését elősegítő tevékenységeket) és az adaptációt vagy erőforrás-gazdálkodást is (pl. vízgazdálkodás, árterek helyreállítása, vizes élőhelyek, folyók és folyópartok revitalitalizásása, olyan projektek, amelyek célja az erdők nem-produktív funkcióinak támogatása - ökológiai, környezetvédelmi és az állami funkciók), így ezek a projektek minden bizonnyal közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodáshoz. A tervezett tevékenységek környezeti vonatkozásai: Mindazonáltal az SKV feladata a környezeti problémák értékelése, hogy ezek a problémák megfontolhatóak legyenek az OP környezeti hatásainak értékelésének keretében. Így a következő rövid összefoglalóban meghatározásra kerültek a programterület környezeti problémái annak érdekében, hogy a kritikus elemeket felmérhessük: Nővekvő földhasználat és ezáltal negatív hatások a biodiverzitásra (a biológiailag aktív felületek potenciális elvesztése) és a tájra A közúti forgalom növekvő mennyisége, és ezáltal a helyi zajártalom és a szennyezőanyag-kibocsátás megnövekedése Az építkezésből származó terhelések pl.: zavarás, por- és zajszennyezés 3

4 Klímaváltozás és ezáltal árvízveszély növekedése Vízminőség hangsúlyos feladatok a régióban Egyes célok egyértelműen negatív hatást gyakorolnak. Minden Natura 2000 területet érintő projekt esetében környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell elvégezni. Az OP természetéből adódóan csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a fejlesztések miatt bekövetkező környezeti károk csökkentésére. Az infrastrukturális fejlesztések a viszonylag zavartalan természeti területeken, valamint a megnövekedett látogatói létszám / munkaerő mobilitás is negatív hatással lehet a környezeti tényezőkre. Figyelembe kell venni, hogy számos természetvédelmi terület (és nemzeti park) található egymás mellett mindkét országban. Ezek védelme vagy legalább a kompenzáció garantálható a megfelelő pályázati felhívással és a megvalósításra vonatkozó szigorú követelményekkel. Pozitív hatások, melyeket említhetünk: útépítésekhez kapcsolódóan az útfelületek fejlesztése, amelyek csökkentik a zajterhelést, rövidebb utazási időt tesznek lehetővé, ezáltal csökkentik a légszennyezést és így javítják a lakosság életminőségét; valamint a határ menti térségben található települések elszigeteltségének csökkentése, amelyek javítják a mobilitást. Ráadásul a fenntartható közlekedési módok fejlesztése hozzájárul a határtérség környezetbarát közlekedési rendszerének kialakításához. A fenntartható fejlődés követelményeit nem csak a specifikus célok tervezése tükrözi, de részét képezik a Program horizontális elveinek is, amelyek biztosítják, hogy a program terület a környezeti erőforrások minőségi megőrzése irányába mozduljon. A fenntartható fejlődéshez egyértelműen hozzájárulnak a kiválasztási eljárás során megfogalmazott támogathatósági kritériumok. Csak olyan projektjavaslatok támogathatóak, amelyeknek céljai és tevékenységei nem ütköznek a fenntartható fejlődés alapelveivel. Az esélyegyenlőség elvét is tükrözik a monitoring és az értékelési indikátorok, valamint a különböző intézkedések esetében alkalmazandó jogosultsági és projekt-kiválasztási kritériumok. A hatásokat illetően a következő megállapításokat lehet meghatározni: A pozitív hatások dominálnak, és vannak csak pozitív hatásokkal járó intézkedések, ezért fontos megjegyezni, hogy összességében a tevékenységek hozzájárulnak a környezeti állapot pozitív változásához. Előrejelezhetően negatív hatások csak az infrastrukturális fejlesztések esetében (utak, hidak) fordulnak elő, de a tervezett fejlesztések kompenzálhatóak, valamint a hosszú távú átfogó hatásokat tekintve pozitívvá alakíthatóak (ÜHG-kibocsátás csökkentése, stb) A negatív hatások legtöbb esetben pozitív hatásokkal is együtt járnak, így a káros hatások elkerülhetőek a megfelelő feltételek előírásával. Mindent egybevetve a Program megvalósításával a szinergikus és kumulatív pozitív hatásoknak köszönhetően egy kedvezőbb környezeti állapot érhető el. A környezeti hatások mellett lesznek más szándékolt és nem szándékolt pozitív gazdasági, társadalmi és területi hatások is, melyek jobb életminőséget biztosítanak a határon átnyúló térségben. 4

5 1.2. AZ SKV CÉLJA ÉS HATÁLYA Előfeltételezések és célkitűzések: A Környezeti Jelentés alapul szolgál a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Stratégiai Környzeti Vizsgálatához (SKV). Az SKV célja a Program minőségének és konzisztenciájának fejlesztése a szakértők és kulcsszereplők visszajelzéseinek továbbításával a tervezők felé, különösen fenntarthatósági szempontból. Az SKV egy hasznos eszköz arra, hogy kihangsúlyozhatóak legyenek a Program pozitív környezeti hatásai, valamint megakadályozhatóak legyenek az olyan intézkedések, amelyek károsak lehetnek a környezetre. Ezáltal az SKV javítani tudja a Program környezeti kimenetelét. Az SKV kidolgozásának céljai a következők: azonosítani a program szempontjából releváns környezeti problémákat, értékelni a program környezeti hatásait oly módon, hogy a lehetséges kedvező és kedvezőtlen hatásokról egy áttekintést nyújtson fokozni a Program hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez, meghatározni a megfontolandó környezetvédelmi célkitűzéseket, illetve megvizsgálni a Program koherenciáját a környezetvédelmi és a fenntarthatósági előírásokhoz közösségi, nemzeti és regionális szinten. Az SKV eljárás szabályozása Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program SKV-ja a Bizottság 2001/42/EC irányelvével és annak nemzeti adaptációival összhangban került tervezésre és lefolytatásra: 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet Magyarországon Szlovákiában: 24/2006 sz. törvény és annak módosításai, mely 2006 Február 1-jén lépett hatályba. A Környezeti Jelentés 2.sz. melléklete tartalmazza a tartalmi követelmények leírását a fenti törvényi előírások szerint. EC 42/2001 SKV Direktíva 1 célja "a környezet magas szintű védelme, illetve a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében járuljon hozzá a környezetvédelmi megfontolások integrálásához a tervek és programok előkészítése és elfogadása során" (1. Cikk). 1 5

6 Az SKV metodológiája és specifikusságai Az SKV a Program előkészítésével párhuzamosan kerül elvégzésre az exante szakértők és Viszocky György magyar környezetvédelmi szakértő részvételével. Az SKV célja, hogy biztosítsa a környezet védelmét és a fenntartható fejlődés előmozdításának céljából járuljon hozzá a környezetvédelmi szempontok integrálásához a program dokumentum elkészítése és elfogadása során. Az SKV folyamata a következő részekből áll: 1. Környezeti Jelentés 2. Társadalmasítás 3. A társadalmasítás ajánlásainak integrálása 4. Információ a Döntésről 5. A jelentős környezeti hatások monitorozása 6. Benyújtás a Program Bizottsághoz, utánkövetés A közös Környezeti Jelentés: Az SKV értékeli az operatív program prioritásaihoz kapcsolódó lehetséges környezeti hatásokat és ajánlásokat tesz, hogy miként lehet a program minőségét javítani a környezetvédelmi szempontok szempontjából. A különböző tevékenységekhez köthető (projekttípusok szerint csoportosított) pozitív és negatív hatások értékelését egy minősítő mátrix összesíti (skála alkalmazásával). Az értékelés kvalitatív, mivel számszerűsített értékelésnek csak projekt szinten lenne értelme használni. A direkt és indirekt hatások is értékelésre kerülnek. A legtöbb esetben azonban a direkt és indirekt hatások összeadása nem lehetséges, csak az értékelés bizonytalanságát növelné. Az SKV irányelvnek megfelelően a másodlagos, kumulatív, szinergikus rövid-, közép- és hosszú távú állandó és átmeneti pozitív és negatív hatások is megfontolásra kerültek az értékelés során. A legfontosabb kérdések, melyeket felül kell vizsgálni az alábbiak: Milyen mértékben javíthatja a környezet állapotát és fenntarthatóság szempontjából a program biztosíthatja-e a pozitív változást? Képesek-e a célzott intézkedések csökkenteni a jelentős környezeti terhelés káros hatásait, és vezethetnek-e a határ menti terület jelentős fejlődéséhez? Képesek-e a javasolt intézkedések a fenntartható fejlődés pozitív irányába történő elmozdulását eredményezni, és hozzájárulnak-e a fejlesztések a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez? A fenntartható fejlődés aspektusai: Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Világ Bizottsága 1987-es a "Közös jövőnk'' c. jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, hogy ők is kielégíthessék igényeiket. Más, általánosan elfogadott definíció szerint a fenntartható fejlődés olyan társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, ahol a jelen természeti értékeit megőrzik a jövő generációi számára, illetve ahol megtakarítással és a természeti erőforrások környezetbarát felhasználatásával hosszú távon biztosított az életminőség megóvása és a biológiai sokféleség megőrzése. Mindegyik fejlesztéstől el kellene várni, hogy: Ne csökkentse a biodiverzitást és az ökoszisztémákat Ne növelje a szociális és területi egyenlőtlenségeket (lehetőleg csökkentse) Támogassa a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást Járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősítéséhez 6

7 Az alkalmazott módszertan fő elemei: A környezeti jelentés kidolgozása során a tervező csapat által készített összes dokumentumot figyelembe vettük, és a következő módszereket alkalmaztuk: Helyzetelemzés Konzisztencia-vizsgálat Alternatíva vizsgálat Hatáselemzés Fenntarthatósági értékelés Problémák és jövőbeli következmények azonosítása; Korlátok és bizonytalanságok meghatározása. A korábbi tapasztalatok (értékelési) beépítése A célrendszer külső és belső kozisztencia vizsgálata Az érintett területek fejlődése a Program megvalósításával és megvalósítás nélkül A valószínűsíthető jelentős hatások és befolyásoló tényezők meghatározása, direkt s indirekt hatások azonosítása Specifikus célok illeszkedése az alapvető szempontokhoz Az értékelés nehézségei A következő bizonytalanságok növelik az értékelés pontosságát: Az értékelés csak az előre látható hatásokat képes azonosítani, mivel az operatív program tematikus célkitűzései széles körű lehetséges tevékenységeket és projekteket tesznek lehetővé. A tényleges környezeti hatásokat csak projekt szinten lehet értékelni. A környezeti hatások értékelése az intézkedéseket illetően nem lehet részletesebb, mint az OP részletezettsége. Az értékelés további előnye az indirekt hatások beazonosítása, viszont a kumulált hatások nem becsülhetőek meg. A Környezeti Jelentés tematikája: Az SKV tematikáját - az eljárás hivatalos megindításaként - mindkét országban jóváhagyták a környezetvédelmi hatóságok, mely megfelel a törvényi szabályozás szerinti tartalmi követelményeknek (Környezeti Jelentés 2. sz. Mellékletében bemutatva) A TERVEZÉSI FOLYAMAT TÖBBI RÉSZÉHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS Az Európai Területi Együttműködésének áttekintése Az Európai Területi Együttműködési célkitűzés keretében az ERFA a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködést támogatja. Annak érdekében, hogy teljesítse az Európa 2020 stratégiában meghatározott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseit, az ERFA hozzájárul az európai területi együttműködés keretében a tematikus célokhoz is: a tudás alapú gazdaság kialakításához, a kutatáshoz és az innovációhoz, a zöldebb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság előmozdításához, a magasabb foglalkoztatottság elősegítéséhez, amely biztosítja a társadalmi és területi kohéziót, valamint az adminisztratív kapacitás fejlesztéséhez. 7

8 2011. június 29-én a Bizottság elfogadta a következő többéves pénzügyi keretre benyújtott javaslatot a közötti időszakra: az Európa 2020 stratégia költségvetését. A Bizottság javaslatot tett számos fontos változásra a kohéziós politika tervezésére és végrehajtására vonatkozóan. Az európai területi együttműködési cél programjai és a külső eszközökkel finanszírozott programok közötti szinergiákat és az egymást kiegészítő jelleget ösztönözni kell. Az európai területi együttműködési különösen értékes, mert: A határokon átnyúló problémák leghatékonyabban az összes érintett régió együttműködésével megoldhatóak az aránytalan költségek elkerülésével (pl. a határon átnyúló környezetszennyezés). Az együttműködés hatékony mechanizmust nyújthat a bevált jógyakorlatok megosztására és a know-how terjesztésére (pl. versenyképesség fokozása). A kormányzás a koordináció eredményeként javíthatja az ágazati politikát, intézkedéseket és beruházásokat határokon átnyúló és transznacionális szinten. Az európai unió szomszédos országaival való kapcsolatok az EU külső határainak együttműködési programjain keresztül hozzájárulhatnak biztonsághoz és a stabilitáshoz, valamint a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fenntartásához. Az SKV kapcsolódása a tervezési folyamathoz Az SKV irányelv előírja, hogy az SKV-t a Program Dokumentum kidolgozása közben kell lefolytatni és annak elfogadása előtt le kell zárulnia. A releváns minisztériumi és megyei szervezetekből álló TF Bizottság koordinálja a tervezési folyamatot. A NUTS 3 szintű régiókból álló terület (8 megye Magyarországon, 5 kraj Szlovákiában) km2. A Közös Technikai Titkárság és az Irányíthatóság szintén bevonásra kerül a programozási folyamatba. A TF Bizottság tervezési munkáját egy külső szakértői konzorcium segíti. A stratégiai környezeti vizsgálat a programozási folyamat szerves része, de a Környezeti Jelentés eredményeit egy külön dokumentumként kell megjelentetni. Ezen felül, az ex-ante értékelés jelentésének tartalmaznia kell a környezeti jelentés és a társadalmasítás legfontosabb megállapításait. Az előnyök és hátrányok megvizsgálása után a TF külön SKV eljárás lefolytatása mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy egy közös környezeti jelentés készül és a társadalmasítás mindkét országban külön kerül lefolytatásra a nemzeti szabályozásnak megfelelően. Az SKV az ex-ante értékelési folyamathoz az alábbiak szerint kapcsolódik: A Program fő környezeti és fenntarthatósgi hatásainak értékelése. Azon intézkedések értékelése, melyek a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét célozzák. A közösségi és nemzeti szintű környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzések koherenciájának és relevanciájának vizsgálata. A környezeti indikátorok értékelése, ajánlások. Értelmezésünk szerint az OP tervezési eszközként értelmezhető, mely az OP megfelelőségét, valamint a várható eredményességét vizsgálja az előzetes értékelés keretében, míg az SKV az OP bizonyos tényezőit vizsgálja, mint például a környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják a környezet állapotát. Az SKV csak két vonatkozásban keresi tehát a legjobb megoldásokat: fenntartható fejlődés környezetvédelem 8

9 2. A PROGRAM RÖVID LEÍRÁSA 2.1. HELYZETELEMZÉS A Közérthető Összefoglaló a helyzetelemzésnek csak néhány olyan vonatkozását tartalmazza, amelyek alátámasztják a Program célrendszerét. A Program terület jellemzői A magyar-szlovák határ, a 679 km-es hosszával az egyik leghosszabb (szárazföldi) határszakasz az Európai Unióban. A régió rendkívűl heterogén a gazdasági és társadalmi helyzetét tekintve. A földrajzi terület hatálya az 1. sz. mellékletben szerepel. További 12 megyével / tartománnyal együtt Magarország és Szlovákia a Duna medencéhez tartozik. A régió teljes egészében a Pannon / Kárpát-medence részét képezi, a geomorfológiai jellemzők nem érnek véget a határon: a hegyvidéki területek és síkságok találkozásában helyezkedik el, a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó folyókkal. A magyar-szlovák határon a táj változatos jellemzői nem képeznek éles választóvonalat mindenhol. Míg a határvidék nyugati részén a Duna és Ipoly minősül egyértelműen gátló akadályoknak, melyek nem segítik elő a határátkelést, Ipolytarnóctól a határ nem olyan egyértelműen kapcsolódik a természetes domborzathoz. Továbbá, kistájak szintjén a határ összefüggő területeket is feloszthat, pl.: Szigetköz Žitný ostrov, Cserhátvidék Cerová vrchovina, Nógrádi-medence - Ipeľská kotlina, Medvesvidék - Medvešská vrchovina, Sajó Hernád-medence - Rimavsko-košická kotlina, Eperjes Tokajihegyvidék - Slanské vrchy, Gömör Tornai-karszt - Slovenský kras, stb. A klímaváltozás leggyakoribb hatása a területen a hatalmas mennyiségű csapadék hirtelen leömlése, amely megköveteli a közös vízgazdálkodást. Ezen kívül, szélsőséges időjárási viszonyok okozta aszály, a vízerózió, a talajerózió jelenthetnek olyan károkat, melyeket közösen kell kezelni. Az ESPON program keretében kidolgozott CLIMATE elnevezésű kutatásban kimutatták, hogy a program-területen (BAZ megye kivételével) kisebb mértékű a klímaváltozás. A határvidék főbb területei: A határvidék legfontosabb területei a 2 főváros: Budapest ( lakos, 2013) és Pozsony ( lakos, 2011). Ezek nemzetközi jelentőségű városok, mivel hatásuk fokozatosan kiterjed a korábbi határmenti agglomerációkon túlmenően is: a határterület nyugati régiójában lévő nagyvárosokban (Bécs-Pozsony-Győr) 3 millió lakos él, Budapest agglomerációjának 3.5 millió lakosa van. Hasonló jelentőségű további központok elsősorban a program terület keleti részén találhatóak. Háromoldalú policentrikus központként egy harmadik fő potenciális fejlesztési pólust alkot: a Kassa-Miskolc-Nyíregyháza háromoldalú policentrikus régió 1 millió lakossal. A határtérség keleti részén a vidéki települések tipikusan kisebb faluk mindkét országban kb lakossal, melyek közül sok periférikus területeken helyezkedik el a hegyvidéken vagy határkapcsolódás nélkül. Számos ilyen település van mindkét országban, leginkább Borsod- Abaúj-Zemplén megyében és Kassa kerületben. A lakosságuk fokozatosan csökken, a szegények egyre jobban szegregálódnak. Sok népszerű úti cél kínál látnivalókat az egész határtérségben. Főleg természeti tájak szolgálnak látványosságként: a Duna és a Tisza mentén a vízi turizmus rendkívül népszerű lett. Vannak turisztikai desztinációk a hegyekben is. A térség természeti értékei jó alapul szolgálnak az ökoturizmusnak: madárles, zöld turizmus, stb. 9

10 Közlekedési infarstruktúra A határmenti térség elérhetősége nyugaton kifejezetten a hidak számával és minőségével függ össze - a határ-folyón, a középső és keleti részeken pedig a minőségi észak-déli és keletnyugati utakkal. Általánosságban elmondható, hogy anyugati és keleti kapcsolatok elfogadhatóak. A fő probléma a fejlesztések és modernizáció hiánya, és az észak-déli összekötő utak lassú bővítése. A határátkelők sűrűsége a határon átnyúló együttműködések szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. A szlovák-magyar határon az átlagos távolság 2 határátkelő között 25 km, míg a nyugati országokban ez csak 7-8 km. Az előző magyar-szlovák programnak köszönhetően a sűrűséget megnövelték: 2003 óta 14 új határmetszést nyitottak meg. A nyugati részeken még rosszabb a helyzet, mivel a hidak átlagosan 50 km-re vannak csak egymástól. A július 2-án aláírt kormányközi megállapodás értelmében a következő programozási időszakban 25 új határmetszést (utak, hidak, kompkikötők) kellene létrehozni a határon átnyúló területi együttműködési program támogatásával A TERVEZETT PROGRAM RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA A Határon Átnyúló Együttműködési Program időszakában az együttműködést el kell mélyíteni és tovább bővíteni. A programozási munka egy sor workshop és interjú elkészítésével valósult meg a helyi és a program végrehajtásában érdekeltekkel, valamint a közötti fejlesztési tervek előkészítéséért felelős nemzeti / regionális hatóságokkal (Szlovákiában és Magyarországon). Lehetőség van a tervezők, az előzetes és az időközi értékelésben résztvevők folyamatos együttműködésére. Az átfogó célok elérése a stratégia és a beavatkozási területek által biztosított. A tematikus célkitűzések a következőképp koncentrálódnak: maximum 4 tematikus cél választható a határon átnyúló programok esetében, melyek jelen esetben a következők: TO6: A környezet védelme és megőrzése, ill. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása TO7: A fenntartható közlekedés elősegítése és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák esetében TO8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, ill. a munkaerő mobilitásának támogatása TO11: A közintézmények és érdekeltek kapacitás erősítése valamint a közigazgatás hatékonyságának fokozása A következő táblában láthatóak az egyes prioritásokhoz kapcsolódóan a specifikus célkitűzések, a támogatható tevékenységeket csak később mutatjuk be részleteiben a hatáselemzés során a könnyebb áttekinthetőség érdekében. 10

11 Prioritástengelyek PA 1 PA 2 PA 3 PA 4 PA 5 (TA) Specifikus célok 1.1 A határtérség vonzerejének növelése A regionális mobilitás fokozása a határátkelőhelyek sűrűségének növelésével A határon átnyúló közlekedési szolgáltatások fejlesztése környezetbarát módon 3.1 A munkaerő-alkalmazás, valamint a határon átnyúló munkaerő-mobilitás feltételeinek javítása 4.1 A határon átnyúló intézményközi együttműködések szintjének javítása 5.1 A Program hatékony irányítása A környezet védelme és megőrzése, ill. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása A magyar-szlovák határrégió természeti örökségekben gazdag, mely közös vízforrásokkal rendelkezik, álló- és folyóvizeinek turisztikai fejlesztése nagy potenciált rejt. A kis vízijárművek nyomvonalai is infrastruktúrát biztosítanak a vízi sportok fejlesztésére, amivel több embert vonzanak a magyar-szlovák vidékre, elősegítve ezáltal az egészségesebb életmódot, társadalmi interakciókat és a gazdasági fejlődést. Az útvonalak sokféle módon szolgálhatják a fizikai aktívitást például: séta, kocogás, túrázás, görkorcsolya, kerekesszékes rekreáció, kerékpározás és lovaglás. A rekreációs utak fejlesztése hozzájárulhat a kinti szabadidős tevékenységek irányításához, illetve a természeti környezet védelméhez. A turizmus döntő szerepet játszik a határterület gazdasági és társadalmi fejlődésében, valamint a környezet, a kultúra, a gazdaság és a társadalom egyaránt formálódik általa és formálja is azokat. A turizmus hatásai közvetlenül és közvetve jelentősek. A turizmus egy ősi iparág a régióban, amely az érdekeltek széles körét átfogja az egész gazdaságot magába integrálva. Azonban az idegenforgalmi ágazat eltérő jellegének, valamint a nemzetpolitikai megközelítések különbségeinek és az alacsony szintű együttműködésnek köszönhetően hiányzik a láthatóság, ami azt eredményezi, hogy a turizmus valódi értékei nem mindig kapják meg a megérdemelt elismerést. A magyar - szlovák határrégió kiemelkedő természeti környezettel és gazdag biológiai sokféleséggel rendelkezik, ami sajnos folyamatosan csökken, mivel értéke nem tükröződik az üzleti élet és a kormány döntéshozatalában. Szükség van arra, hogy proaktív módon fejlesszék a zöld infrastruktúrát, különösen a határterületek ökológiai kapcsolatát, ami egyaránt növeli a biológiai sokféleséget és az emberi jólétet, javítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az ellenállóképességet. A zöld infrastruktúra nem csak a környezet védelmét hangsúlyozza, hanem annak kezelését, különös tekintettel azon potenciálokra, amelyek segítenek egy sor európai irányelv követelményeinek megfelelni (Élőhely, Madarak, Víz Keretirányelv, árvíz), sőt a zöld infrastruktúra egyértelmű kapcsolatot teremt a régiók biodiverzitásának védelme és a gazdasági előnyök között. Megállapítható, hogy könnyebben elérhetőek a védelmi célok, ha egy faj egyedszáma a terület elméleti maximális teherbíró képessége alatt tartható, ami összhangban van a jelenlegi OP célrendszerével és nem ütközik a tevékenységekkel sem. A programterület terhelhetőségének tekintetében figyelembe kell venni az integrált fenntarthatósági elvekhez kapcsolódó egyes környezetvédelmi kérdéseket (pl.: a fenntartható turizmus, a közúti fejlesztések megvalósíthatósági tanulmányai, stb.) A jelenlegitől kedvezőbb környezeti állapot valósítható meg a prioritás célzott tevékenységeivel az érintett területeken (vízi utak, zöld utak, a biológiai sokféleség, stb). 11

12 A fenntartható közlekedés elősegítése és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrák esetében A szlovák-magyar az egyik leghosszabb olyan uniós belső határszakasz, ahol nincsenek északdéli nagy kapacitású hálózati elemek. A Duna az Európai Unión belül a legfontosabb belvízi út igen alacsony kihasználtsággal. Mindkét felsorolt eset fejlesztésre szorul. A CBC program soft jellegű tevékenységeinek keretében a folyosók fejlődésének előmozdítása javasolt. A határ egyik oldalán rendelkezésre álló logisztikai adottságok közös használata hiányzik. A magasabb szintű kapcsolat és a létesítmények közös használata erősebb belső gazdasági kohéziót és magasabb szintű versenyképességet biztosít. Az alacsony kibocsátású közlekedési módokra történő váltás (a közúti szállítás helyett) kedvezően befolyásolja a környezet állapotát is. Két fő EuroVelo úthálózati elem (6 és 11) keresztezi a régiót. Az idegenforgalmi régiók, világörökségi helyszínek, határokon átnyúló természeti parkok és geopark számos turisztikai létesítményét hozzáférhetővé kell tenni a turisták és a határ másik oldalán élők számára. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, ill. a munkaerő mobilitásának támogatása A határon átnyúló munkaerő mobilitást alapvetően az alábbiak határozzák meg: a munkanélküliségi ráta, a két oldal dolgozói közötti egyenlőtlenségek, a munkaerő nyelvismerete. Néhány területen hiányzik a képzett munkaerő is. A prioritás célja az olyan határon átnyúló üzleti együttműködések és kezdeményezések fejlesztése, amelyeknek középpontjában az új munkahelyek teremtése áll. A prioritás a munkaerő-mobilitás alapvető feltételeinek javítására összpontosít és a határon átnyúló munkaerő-piac integrációjára helyez hangsúlyt. A régió jelentős részén a legnagyobb közös problémát a munkahelyek hiánya jelenti, illetve a határon átnyúló ingázást hátráltató akadályok. A magasabb szintű munkaerő-mobilitás érdekében szükség van a határokon átnyúló infrastruktúrák sűrűségének emelésére KÜLSŐ ÉS BELSŐ KONZISZTENCIA, KÖRNYEZETI SZEMPONTOK Az Európa 2020 céljaival és zászlóshajó kezdeményezésekkel való konzisztencia Sok a közvetett kapcsolat EU 2020 stratégia releváns céljaival (pl. a kis-és középvállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás, a K + F, az éghajlat és az energia, a társadalmi befogadás). Bár a zászlóshajó kezdeményezések nem tartalmaznak közvetlen hatást gyakorló ajánlásokat a határmenti vagy más régiókra vonatkozóan, sok átfedés van a megcélzott politikai területeken. EU2020 Célkitűzések Foglalkoztatottság K+F, innováció Klímaváltozás, energia Képzés Szegénység, társadalmi befogadás A kapcsolat típusa: + hozzájáruló, 0 semleges, # ellentétes Konzisztencia a releváns stratégiai dokumentumokkal A Környezeti Jelentés az ex ante értékelés megállapításain alapszik, amely a program konzisztenciáját vizsgálja az alábbi stratégiai dokumentumokra vonatkozóan: Közös Stratégiai Keret, Duna Stratégia Ország-specifikus ajánlások Magyarország és Szlovákia tekintetében Partnerségi Megállapodások 12

13 Megállapítható, hogy az OP stratégiája megfelel a Közös Stratégiai Keretnek. A program összhangban van a Duna Stratégia prioritásaival különösen azon tevékenységek, amelyek a térségek összekötésére, a környezet védelmére, a jólét kiépítésére és az érintett régiók megerősítésére törekednek. Nagyon fontos a CBC Program és a nemzeti operatív programok közötti összhang létrehozása. A CBC beruházási prioritásoknak nem kellene átfedniük a nemzeti OP-k beruházási prioritásait. Míg a program stratégia általános kerete összhangban van az összes vonatkozó stratégiával, a kiválasztott tevékenységek - amelyeknek el kellene vezetniük a kívánt változásokhoz - kevésbé koherensek. A külső konzisztencia és koherencia vizsgálatának céljából az alábbi dokumentumokat tekintettük át: A kapcsolat típusa: + szinergikus, 0 nincs kapcsolat, # átfedés Magyar OP-k Koherencia szint Szlovák OP-k Koherencia szint GINOP ++ Környezetvédelmi OP 0 KEHOP 0 Integrált Regionális OP 0 IKOP 0 Kutatás és Innováció OP # TOP + Integrált Infrastruktúra OP 0 VEKOP + Emberi Erőforrás OP 0 EFOP 0 Vidékfejlesztés OP 0 Halászat OP 0 Hatékony Közigazgatás OP 0 Vidékfejlesztés OP + Halászat OP 0 Kapcsolat típusa: + szinergia, 0 nincs kapcsolat, # átfedés Belső Konzisztencia A belső koherencia két aspektust vesz figyelembe. Először is, az OP tervezet elemző részében azonosított szükségletek és problémák közötti koherenciát. Másodszor, az OP a beavatkozási logikáját, vagyis ha a célkitűzések között okozati összefüggés van alacsonyabb és magasabb szinten is, akkor koherens, logikus és egyértelmű. Ez akkor teljesül, ha a tervezett tevékenységek olyan outputokat jelentenek (szolgáltatás vagy termék), amelyek valószínűleg olyan eredményre vezetnek, melyek meghozzák a specifikus célkitűzésekkel meghatározott elvárt változásokat, illetve ha ezek a célok valószínűsíthetően hozzájárulnak a tematikus célkitűzések eléréséhez (beruházási prioritásokhoz). A Magyarország-Szlovákia CBC Program tervezete az összes releváns stratégiai dokumentumra utal és egy működési keretet biztosít, azonban a program átfogó stratégiai célja nem került egyértelműen bemutatásra. Szinergiák a programtervezeten belül: * * * * * Szinergia: + gyenge, ++ erősebb +++ nagyon erős, 0 semleges, - egymással ellentétes 13

14 Környezetvédelmi szempontok integrálása A jelenlegi programban megtalálhatóak az éghajlatváltozásra reagáló tevékenységek, beleértve a mitigációt (például azok a tevékenységek, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése); az adaptációt vagy az erőforrás-gazdálkodást, mint pl. a vízgazdálkodás (pl. árterek helyreállítása, vizes élőhelyek, folyók és folyópartok revitalizálása, projektek, amelyek az erdők nem-produktív funkcióit támogatják - ökológiai, környezetvédelmi és az állami funkciók, stb). Így ezek a projektek közvetlenül hozzájárulnak egy éghajlatváltozáshoz alkalmazkodóbb Európához. Az új EU 2020 Biodiverzitás Stratégiához való hozzájárulás: 2050 vízió 2020 átfogó célkitűzés Az Európai Unió olyan biodiverzitás- és ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt, hogy 2050-re a természeti tőkéje védett, értékes és megfelelően helyreállított legyen, a biodiverzitás belső értékeihez illetve az emberi és a gazdasági jóléthez lényegesen hozzájáruljon, valamint hogy a katasztrofális változások által okozott biodiverzitás veszteség elkerülhetővé váljon. A biológiai sokféleség fogyásának és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az EU-ban 2020-ig, valamint amennyiben lehetséges - annak helyreállítása, illetve fokozza a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást Továbbá, a Program céljai összhangban vannak az EU Víz Keret-irányelvével és a 7. Környezetvédelmi Programmal (javaslat az új 2020-ig tartó programra), mely a következőket fogalmazza meg: A Bizottság 9 célkitűzésre tervezi a fókuszálást: 3 prioritás céljai között szerepel: 4 további prioritás: 2 másik prioritás pedig az alábbiakra koncentrál: a természet védelme és az ellenálló-képesség erősítése Fokozza a fenntartható, erőforrás-hatékony és alacsony CO2 kibocsásátású növekedést Hatékonyan célozzon meg környezettel kapcsolatos egészségügyi veszélyeket. az uniós környezetvédelmi jog jobb végrehajtásának elősegítése, a legkorszerűbb tudományok hasznosítása a politikában a környezetvédelmi és éghajlat-változási politika támogatásához szükséges beruházások biztosítása a környezetvédelmi szempontok és követelmények megjelenése más szakpolitikában uniós városok fenntarthatóságának javítása a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó regionális és globális kihívások kezelésének javítása Az 1 és 2 prioritás keretében javasolt tevékenységek közvetlenül hozzájárulnak az említett környezetvédelmi célokhoz. Emellett több cél integráltan - nem csak külön komponensként -, alapvető kritériumokként kell teljesíteni a végrehajtás során, ami kis mértékben szintén hatással lehet a környezeti tényezőkre. Természetesen mindkét ország releváns törvényi előírásai meg lettek vizsgálva és a Környezetvédelmi Jelentésben a vonatkozó szabályozás fel lett tüntetve. 14

15 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI 3.1. HATÁSELEMZÉS A határon átnyúló programoknak 2 általános célt kell teljesíteniük: erősíteniük kell a területi, társadalmi, gazdasági kohéziót, valamint hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez (EU 2020 Stratégia). Ennek megfelelően a Magyarország-Szlovákia Határon átnyúló Együttműködési Programnak is ezek az átfogó célkitűzései. PRIOR 1 PRIOR 2 PRIOR 3 Prior 4 SO_1.1 SO_2.1. SO_2.2. SO_3.1 SO_4.1 Van-e jelentős 1.)környezeti hatása? 2.)életminőségi hatása? / / / / Talán Hozzájárulnak-e a tevékenységek a 3.) környezet jelenlegi állapotának pozitív változásához? 4.) fenntartható fejlődéshez?? Talán Zöld= Direkt hatás Pozitív: Pozitív és negativ is: / Sárga=Indirekt hatás Lehetséges hatás: Talán Nem egyértelmű:? Elhanyagolható: A hatások tekintetében a következő megállapításokat lehet tenni: A pozitív hatások dominánsak és vannak olyan intézkedések, melyek csak pozitív hatással járnak, így összességében véve hozzájárulnak a környezet jelenlegi állapotának pozitív változásához. Negatív hatása előreláthatóan csak az infrastrukturális fejlesztéseknek lehet (utak és hidak), de a tervezett fejlesztések tartalmazhatnak kompenzációt és átfogó hatását tekintve hosszú távon pozitív hatásúvá alakíthatóak (ÜHG kibocsátások csökkentése, stb.) A negatív hatások mellé legtöbbször pozitív hatások is társulnak, így a káros hatások elkerülhetőek a megfelelő feltételek/követelmények alkalmazásával. Összességében egy kedvezőbb környezeti állapot alakítható ki a Program megvalósításával a szinergikus és kumulatív pozitív hatásoknak köszönhetően, különösen hosszabb távon tekintve (közép- és hosszú-távon). 15

16 Az OP jellege miatt a fejlesztések eredményeképpen megjelenő környezeti károk csökkentésére csak kevés lehetőség áll rendelkezésre. A környezeti károk nem csak azon múlnak, hogy fejlesztünk-e infrastruktúrát vagy sem, de ugyanúgy a tervezésen is, a kiválasztási prioritásokon, valamint a megvalósítás módján is. Indirekt környezeti hatásokra főképp a 3. prioritásban lehet számítani, amelyek az integrált akciótervek és a képzési programok eredményeképpen jelenhetnek meg. Ezeknek a tevékenységeknek a későbbi következményeit nehéz megbecsülni, de valószínűleg lesznek indirekt hatásai a környezetre. A magyar SKV rendeletben szerepel néhány tényező vizsgálandó indirekt hatása, de ezek inkább általános tényezők (3.6.2), melyek jelen esetben nem relevánsak. Ez alól kivétel a meglévő problémák felerősödése vagy új környezeti konfliktusok megjelenése, amelyek inkább a külső körülményeken múlnak és elkerülendőek. Ezek a kérdéskörök projekt-szinten értelmezhetőek. Az értékelés a következő területekre vonatkozik: befolyásoló tényezők előrelátható hatások leírása a kritikus programelemek hatások értékelése A javasolt intézkedések hatással lehetnek a növény-és állatvilágra, éghajlatra, népességre (az életminőségre, egészségi állapotra), a talajra, a vízre és más természeti erőforrásokra, az épített kulturális örökségre és a tájra különleges területeken. Az SKV áttekinti a várható hatásokat, összefüggéseket, valamint az esetleges határokon átnyúló hatásokat. A következő tábla összefoglalja a Program hozzájárulását a fentiekben leírt különböző környezetvédelmi célkitűzésekhez: Környezetvédelmi kérdés Népesség: emberi egészség és jólét Növény-és állatvilág, beleértve a biodiverzitást és a természetes élőhelyeket Talaj, víz, levegő Klíma Tevékenység a közúti forgalom csökkentése a zajterhelés csökkenésével jár: a tömegközlekedés fejlesztése által és az új utak, hidak is eredményezhetik természeti értékek fenntartása és megőrzése vízgazdálkodással és egyéb vízi fejlesztésekkel javul a víz minősége környezetbarát mobilitás fejlesztése tömegközlekedés és zöld infrastruktúra fejlesztése ÜHG kibocsátás csökkentését célzó fejlesztésektömegközlekedés és zöld infrastruktúra fejlesztése Kulturális örökség a természeti és kulturális örökség hasznosítása A természeti veszélyek elleni védelem Energia források Környezetbarát mobilitás vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések az elsődleges energiafelhasználásra pozitív hatással van környezetbarát mobilitás és a tömegközlekedés fejlesztése, a horizontális elvek is hozzájárulnak a az EU-szinten kitűzött célokhoz ökoturizmus fejlesztése környezetbarát mobilitás fejlesztése tömegközlekedés és zöld infrastruktúra fejlesztése 16

17 3.2.1 Az előre látható befolyásoló tényezők Tipikus befolyásoló tényezők és káros hatásokkal járó lehetséges folyamatok a javasolt intézkedések következtében többek között a következők: növekvő földhasználat, biológialig aktív felületek fogyása, az ökoszisztémák és zöld területek állapotának romlása a károsanyag-kibocsátás miatt az úthálózat, vagy a forgalom változása miatt növekszik a környezeti terhelés (látogatók száma, földhasználat) a receptorokon (zöld területek, az ökoszisztémák, a táj, az emberek), építkezésből származó környezeti terhelés pl. zavarás, zaj-és porszennyezés A közvetlen hatások közül először a földhasználat növekedését kell megemlíteni, amely a javasolt intézkedések esetén várhatóan nem lesz konfliktust okozó tényező. Azonban érintett területek lehetnek például a védett és egyéb zöld területek is. A védelmet biztosítani lehet a megfelelő pályázati felhívással és a végrehajtásra vonatkozó szigorú követelményekkel. Mivel ez a hatás csak korlátozott számú projekt esetén jelenhet meg, így ez a hatás várhatóan nem lesz jelentős. Az építési munkák miatti zavarás is közvetlen hatás lesz. Természetesen lesznek infrastrukturális fejlesztések is, de ezek volumene nem kiemelkedő, valamint az építkezés időtartama is rövid, így ez a hatás nem ítélhető jelentősnek program szinten. Ugyanakkor előreláthatóan lesznek a helyi környezetet igencsak zavaró építési munkálatok. Az egyik fontos hatás az intézkedések következtében a környezetbe jutó szennyező anyagok. A javasolt fejlesztések többsége nem jár vagy csak kisebb mértékű károsanyag-kibocsátással jár. Az átfogó hatás várhatóan nem jelentős. A tervezett fejlesztések és tevékenységek egyes turisztikai célpontok / települések esetén a látogatószám növekedését eredményezhetik, ezáltal növelve a környezeti terhelést is - ideiglenesen vagy véglegesen. A turisztikai fejlesztések fenntartható módon is megvalósíthatóak, amennyiben a regionális mobilitás fokozása a tömegközlekedés fejlesztésével társítva valósul meg, ilyen módon mérsékelni tudják a káros hatásokat. Ezen hatás azonban elkerülhető a megfelelő pályázati felhívással, valamint a fenntarthatósági kritériumokon alapuló gondos megvalósítással. 17

18 3.2.2 A tervezett intézkedésekhez kapcsolódó hatásfolyamatok PA 1 Természet és kultúra TO 6 IP 6c SO 1.1 Tevékenységek Közös és specifikus output indikátorok A környezet védelme és megőrzése, ill. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és fejlesztése A határtérség vonzerejének növelése együttműködések támogatása és a a meglévő tematikus utakhoz kapcsolódó kulturális örökség helyszínek fejlesztése (pl. stratégiák az örökség megújítására, tanulmányok és tervek, a kapcsolódó infrastruktúrák kis léptékű felújítása, építése- pl. a parkoló, a jelzések, látogatóközpontok, összekötő utak, kis hidak, stb.) a határmenti térség természeti örökségeinek fenntartása és támogatása (pl. ártér helyreállítása, vizes élőhelyek, folyók és folyópartok revitalizálása, projektek, amelyek az erdők nem-produktív funkcióit támogatják - ökológiai, környezetvédelmi és az állami funkciók, integrált, határon átnyúló stratégiai tervek a zöld infrastruktúra helyreállítása és megőrzése érdekében) határon átnyúló cselekvési tervek készítése, modellek és mintaprojektek intézkedések a régió kulturális és természeti örökségének jobb kiaknázására és a turizmus támogatásának összekapcsolása a régió természeti és kulturális örökségének védelmével (desztináció-menedzsment, közös marketing stratégiák, tapasztalatcsere, kölcsönös tanulás, kísérleti projektek); a környezetbarát turisztikai termékek, ajánlatok és az öko-turizmus határon átnyúló infrastruktúrájának közös fejlesztése Kis Projekt Alap a kisléptékű beruházások támogatására a kulturális és természeti örökség és látnivalók támogatott helyszínein a várt látogatószám növekedése A felújított / épített zöld utak hossza A felújított / épített vízi utak hossza A támogatott élőhelyek területe a jobb védettségi állapot elérése érdekében Környezeti hatás A pozitív változás várható a kulturális örökség állapotát tekintve, hiszen az IP fő célja, hogy a természeti és kulturális örökség hasznosítva legyen. A fenntartható turizmus szempontjai pozitív hatással lehetnek a természetvédelmi területek fejlesztésére -, ami azt jelenti, hogy egyúttal pozitív hatással lesznek a biológiai sokféleségre is. A turizmus növekedése azonban a közúti forgalom volumenének növelésével is járhat, ami szintén befolyásolja a szennyezőanyagkibocsátást, üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, a zajszintet és az energiafogyasztást. Ezeket a hatásokat a fenntarthatóság elveinek integrálásával kompenzálni lehet a tervezés és megvalósítás minden szakaszában. Az ökoturizmus infrastruktúrájának fejlesztése, a zöld utak és a vízi utak valószínűleg hozzájárulnak a PA1 egyéb tevékenységeiből származó negatív hatások ellensúlyozásához. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó tervezett fejlesztések pozitív hatással lesznek a víz állapotára. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást is pozitívan befolyásolják a tervezett tevékenységek. Az építési tevékenységek általában további terület-felhasználást eredményezhetnek. A zaj-, a por-szennyezés, valamint a forgalom növekedése viszont csak átmeneti és lokalizált. A felújítások és más kis léptékű beruházások esetén nem várható terület-felhasználás növekedése sem. Az infrastrukturális fejlesztések valószínűleg negatív hatással lesznek a biológiai sokféleségre. 18

19 PA 2 Határon átnyúló mobilitás fokozása TO 7 IP 7b IP 7c SO 2.1 SO 2.2 Tevékenységek Közös és specifikus output indikátorok A fenntartható közlekedés előmozdításaa és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A regionális mobilitás fokozása a másodlagos és harmadlagos jelzésű utak TEN-T hálózatra történő bekapcsolásával Környezetbarát (alacsony zajszintű) és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési hálózatok fejlesztése, ide értve a belvízi utakat, a kikötőket, reptéri infrastruktúrát is A regionális mobilitás fokozása a határátkelőhelyek sűrűségének növelésével A határon átnyúló közlekedési szolgáltatások fejlesztése környezetbarát módon főként a beruházások előkészítése: tanulmányok, elemzések, megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki tervek, engedélyek beszerzése; valamint határon átnyúló utak, hidak, kompkikötők és a kapcsolódó infrastruktúra építése. főként a beruházások előkészítése: tanulmányok, elemzések, koncepciók; vonatkozó jogi-adminisztratív ajánlások kidolgozása a határon átnyúló mobilitást hátráltató akadályok felszámolására (pl. a nemzetközi szállítási szabályok könnyítése a két állam között, stb); a határon átnyúló intelligens közlekedési rendszerek (ITS) fejlesztése, utastájékoztató rendszerek, on-line menetrendek, e-jegyváltás, mobil alkalmazások, közös vámtarifarendszerek; a határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztése és integrálása, közlekedési szövetségek létrehozása; a határon átnyúló együttműködési kezdeményezések megvalósítása a logisztika területén, integrált szolgáltatási rendszerek, kapcsolódó infrastruktúra és IKT alkalmazások; érintett infrastruktúrához kapcsolódó beruházások (járművek, busz-és vasútállomások, komp kikötő). Az újonnan épített utak és hidak hossza A Program keretében indított szolgáltatások száma Környezeti hatás Az újonnan épített utaknak és hidaknak köszönhetően a közúti forgalom volumene növekedni fog helyi szinten. Ezáltal az energiafogyasztás, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a zajszint is enyhén emelkedik, azonban a tervezett célértékek szerint (az újonnan épített utak, hidak: 13 km), ez csak egy kis, korlátozott területen fog jelentkezni. Továbbá egy híd megépítése csekély területfelhasználással jár. A biológiai sokféleségre és természetvédelmi területekre gyakorolt helyi hatások csak projekt szinten meghatározhatóak, így az értékelésben csak annyit feltételezhetünk és jelezhetünk előre, hogy az útépítés negatív hatással fog járni. A tömegközlekedés fejlesztésének pozitív hatásai valószínűleg ellensúlyozzák az építési tevékenységek negatív hatásait. A tömegközlekedés támogatása egyben javítja a környezetbarát mobilitásért létrehozott infrastruktúra minőségét is. A közlekedési szokások is pozitívan befolyásolhatóak. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése szintén hozzájárulhat az előzőekben leírt pozitív hatásokhoz. 19

20 PA 3 Fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása, a munkavállalói mobilitás ösztönzése TO 8 IP 8b SO 3.1 Tevékenységek Közös és specifikus output indikátorok A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, ill. a munkavállalói mobilitás ösztönzése A fenntartható és minőségi foglalkoztatás elősegítése és a munkavállalói mobilitás támogatása a munkahelyteremtés növelésével, területi stratégia részeként az endogén potenciál fejlesztésével meghatározott területeken, többek között a hanyatló ipari térségek felélesztésével, valamint az egyedi természeti és kulturális erőforrásokhoz történő hozzáférés javításával és fejlesztésével A munkaerő-alkalmazás, valamint a határon átnyúló munkaerő-mobilitás feltételeinek javítása célzott tevékenységek a foglalkoztatás erősítésére - a helyi potenciálokon alapuló termékek és szolgáltatások létrehozása révén (pl. a helyi termékek piacának fejlesztése; rozsda övezetek és hanyatló ipari zónák revitalizálója új felhasználási módok biztosításával, a turizmus feltételeinek javítása, a szociális gazdaság fejlesztése főleg azokban a régiókban, ahol nagy arányú a szegénység és a roma lakosság, stb.) a határon átnyúló munkaerő-mobilitás és az azt elősegítő szolgáltatások javítására irányuló kezdeményezések, a városi funkciókhoz való jobb hozzáférést erősítő beavatkozások, a természeti és kulturális erőforrásokhoz történő hozzáférés javítása; olyan infrastrukturális beruházások, melyek hozzájárulnak bizonyos területek modernizációjához, strukturális átalakításához, ill. fenntartható fejlődéséhez, amelyek eredményeképpen a mobilitást tekintve mérhető javulást hoznak (amennyiben a területi stratégiában ennek szükségessége kimutatott) közös integrált, határon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések megindítása és végrehajtása: foglalkoztatás elősegítéséhez üzleti szolgáltatások létrehozása és ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése közös oktatási és képzési programok Az integrált projektekkel közvetlenül érintett területek naygsága Az újonnan épített határon átnyúló infrastruktúra hossza A helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben résztvevők száma A közös képzéseken résztvevők száma Új szolgáltatások száma Környezeti hatás A helyi közúti forgalom a határátkelőhelyeken valószínűleg növekedni fog, az új utak / hidak esetében - a lakosság leginkább a zajszennyezés és a szennyezőanyagok kibocsátásának növekedése által lesz érintett. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a forgalom növekedés valószínűleg máshonnan helyeződik majd át (kiegyenlítődik). Az újonnan épített utaknak és hidaknak köszönhetően a közúti forgalom volumene növekedni fog helyi szinten. Ezáltal az energiafogyasztás, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a zajszint is enyhén emelkedik, azonban a tervezett célértékek szerint (az újonnan épített utak, hidak: 8 km), ez csak egy kis, korlátozott területen fog jelentkezni. A mobilitás támogatása együttesen a tömegközlekedés fejlesztésztésével hozzájárulhat a járműforgalom volumenének csökkenéséhez. Ebben az esetben az elsődleges energiafogyasztás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, valamint a zajszennyezés is kisebb mértékben csökkeni fog. 20

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante.

ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante. ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante.hu A Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante.

ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante. ICG Ex Ante Consulting Bécsi út 3-5. V/56. H-1023 Budapest, Hungary Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail: info@icg-exante.hu A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése 2013. NOVEMBER 29. DEBRECEN A 2014-2020-as határmenti programok tervezése A 2014-2020- as programozási időszakban az Európai Terüle= Együ?működési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben