Városi terek átszellőzésének és légszennyezettségének modellezése

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Városi terek átszellőzésének és légszennyezettségének modellezése Balczó Márton okl. gépészmérnök doktori értekezésének tézisfüzete Témavezető: Dr. Lajos Tamás Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 2015

2 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célkitűzései... 4 Vizsgálati módszerek... 5 Eredmények... 7 Tudományos tézisek Tézispontokhoz kapcsolódó közlemények A szerző más közleményei a témakörben Hivatkozott irodalom

3 Bevezető A városi tér minden oldalról épületekkel határolt, beépítetlen terület, amelyen jelentős fás növényzet is lehet. A határoló épülettömbök között utcák csatlakozhatnak a térhez (1. ábra). Budapest kb. 30 km 2 -es, Hungária körúton belüli pesti, illetve a belvárosias jellegű budai területén mintegy 50 tér azonosítható. A városi terek sokrétű feladatot töltenek be egy város életében: parkoknak, játszótereknek, sportpályáknak, "kiülős" vendéglátó-ipari egységeknek adnak helyet, szabadtéri rendezvények, piacok helyszínéül szolgálnak, összefoglalóan hozzájárulnak a városi életminőséghez, és közvetve egy város vonzerejéhez is. A városi terek szélviszonyainak, és levegőminőségi állapotának vizsgálatát a fentiek mellett az is indokolja, hogy városrészek rehabilitációja során gyakran merül fel meglévő terek átalakításának illetve új terek kialakításának igénye. Ennek indoklásaként sokszor a levegőminőség, az átszellőzés javulását említik. Az ilyen beavatkozásoknak a környék átszellőzésére kifejtett hatása a szakirodalomban azonban nem dokumentált, sőt önmagukban a városi tereken kialakuló áramlási és szennyező-terjedési viszonyok sem váltak részletes vizsgálatok tárgyává. 1. ábra. Balra: a budapesti Eötvös tér és József nádor tér, jelentős növényzettel. Jobbra: a bécsi am Hof, a tér alatt elhelyezett mélygarázzsal. 3

4 2. ábra. Balra: a Gadilhe et al. (1993) által vizsgált tér. Piros és zöld kör: profilmérések helye. Jobbra: a Parra et al. (2010) által vizsgált terület része. Zöld vonalak: szennyezőemissziók. Bár a városi tereket taglaló, viszonylag szűk szakirodalom (Gadilhe et al., 1993, Parra et al., 2010, Bastigkeit, 2011; 2. ábra) több fontos megállapítást tett, valamint értékes mérési és szimulációs eredményeket tett közzé, azonban hiányzik a tereken fellelhető áramlási viszonyok módszeres elemzése, a terek értékelése szélviszonyok és levegőminőség szempontjából. Az is nyilvánvaló, hogy a fenti kérdések megválaszolásához az irodalomban fellehetőknél részletesebb, nagyobb térbeli felbontású mérési adatra és/vagy numerikus szimulációs eredményre is szükség van. A kutatás célkitűzései Kutatásomat tehát a városi tereken kialakuló áramlási struktúrák és szennyezőanyag-terjedési mechanizmusok feltárására irányoztam, több lépésben, a szakirodalomban közölt metodikával: 1. Egyszerűsített térgeometria vizsgálata, annak érdekében, hogy jól általánosítható következtetéseket vonhassak le a terek átszellőzéséről és levegőminőségéről; 2. Komplexebb, valóságos városi geometriát közelítő tér vizsgálata, annak érdekében, hogy megállapítsam, az egyszerűsített térnél megfigyeltek mennyire érvényesek; 4

5 3. Az előzőekben megszerzett ismeretek felhasználása mérnöki, gyakorlati alkalmazásban, a következő két kérdésre keresve a választ: a. Városi tér létesítése hogyan hat a tér és környékének szélviszonyaira és légszennyezettségére? b. Milyen lehetőségek vannak egy városi téren a levegőminőség javítására? Vizsgálati módszerek Vizsgálataimat a környezeti aerodinamika hagyományos, a szakirodalom által elfogadott eszközével, szélcsatorna modellkísérletekkel, illetve az 1990-es évek óta előretörő és széles körben alkalmazott áramlástani numerikus szimulációval (Computational Fluid Dynamics - CFD) végeztem. A szélcsatorna kísérletek során lézer-doppler anemometriát (LDV) (Ruck, 1987), homokeróziós technikát (Livesey et al., 1990), nyomgázkibocsátáson és mintavételen alapuló szennyezőanyag-terjedés mérési módszert (Balczó et al., 2006) is alkalmaztam 1:350 1:650 léptékű modelleken az Áramlástan Tanszék Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumának kis, NPL típusú, valamint nagy, vízszintes, göttingeni típusú szélcsatornáiban (3. ábra). A szélcsatornában generált légköri határréteg jellemzőit a VDI 3783/12 (VDI, 2004) szabványban megadotthoz igazítottam. 3. ábra. Városmodell mérési elrendezése a nagy göttingeni típusú szélcsatornában. 5

6 CFD számításokra a MISKAM modellt használtam, amely a Reynolds-átlagolt Navier Stokes egyenletet oldja meg a derékszögű, változó osztásközű hálón. Az alkalmazott turbulenciamodell a K-ε modell Kato és Launder (1993) féle változatának módosítása. A modellt Dr. Joachim Eichhorn fejleszti a mainzi egyetemen (Eichhorn és Kniffka, 2010), városi áramlások és szennyezőanyagterjedés modellezésére. Az egyszerű felhasználói felület, és a gyors megoldó révén a modell a mérnöki, hatósági környezetvédelmi szakértői használatban elterjedt. Az európai COST 732 Quality Assurance and Improvement of Micro-Scale Meteorological Models kutatási program (Britter és Schatzmann, 2007) résztvevőjeként lehetőségem volt a modell megbízhatóságát a Mock Urban Setting Test (Leitl et al. 2007) komplex teszteset szélcsatornában mérési eredményeit felhasználva ellenőrizni. Ennek alapján megállapítottam, hogy a modell a kor színvonalának megfelelően számítja a közlekedési szennyezőanyagok városi terjedését. A városi tereken gyakori a fás vagy bokros növényzet, amelynek alábbi áramlásmódosító hatásait szükséges figyelembe venni a vizsgálatok során: (1) a növényzeten keresztüli áramlásra ellenállás erő hat; (2) a turbulens kinetikus energia és annak hosszléptéke is csökken, a növényzet feldarabolja a szabad határréteg áramlás nagyobb örvénystruktúráit; (3) a növényzet kisebb skálájú turbulenciát generál (az ágakról leváló örvények révén). CFD modellekben a növényzetet porózus zónaként lehet figyelembe venni, a modell egyenleteinek kiegészítésével. A növényzet hatásának Green (1992) által javasolt számítási módját Ries és Eichhorn (2001) implementálta a MISKAM modellbe. A modell e növényzet hatását számító modulját a Gromke és Ruck (2008) nevéhez fűződő CODASC adatbázis teszteseteinek segítségével validáltam. Az adatbázis városi utcaközök szélcsatorna modelljén végzett mérések sorozatával számszerűsíti a különböző sűrűségű növényzet áramlásra és szennyezőanyagterjedésre kifejtett hatását. Bár a MISKAM modell az utcaközön belüli átlagos szennyezőanyag-koncentrációt az utcatengelyre merőleges széliránynál 30%-al túlbecsüli, azonban a növényzet hatására kialakuló koncentráció-változás nagyságát és irányát helyesen jelzi előre. 6

7 4. ábra. Egy utcaköz két épületsora körül kialakuló áramlási struktúrák ferde megfúvásnál. A növényzet a két épületsor között helyezkedik el. A vastag piros vonalak örvénymagokat jelölnek, a türkiz szalagok áramvonalak. A növényzet modellezésének ellenőrzésén túl saját numerikus szimulációs eredményeim segítségével a városi növényzetnek az áramlási struktúrák helyzetére kifejtett hatását bizonyítottam örvénymag-megjelenítési módszer alkalmazásával (4. ábra). Azt a növényzet hatására bekövetkező, az átlagostól jelentősen eltérő koncentráció-változást, amely az utcaköz egyes helyein mind Gromke (2008) szélcsatorna kísérleteiben, mind MISKAM szimulációs eredményeimben megfigyelhető, az örvénymagok növényzet hatására történő áthelyeződése is indikálja. Eredmények Az egyszerűsített városi téren több széliránynál végzett homokeróziós kísérletek, a szennyezőanyag-terjedési mérések, valamint a párhuzamosan elvégzett CFD szimulációk kiváló egyezést mutattak a tér területének nagy részén. Jelentősebb eltérést egyedül a tér szél alatti oldalán elhelyezkedő épülettömb homlokzatánál kialakuló, a mérésekben megfigyelhető patkóörvény esetében találtam, a szimuláció ezt nem jelenítette meg. 7

8 A mérési és számítási eredmények alapján, a téren kialakuló áramlást sematikus ábrákban foglaltam össze, jelezve a helyi talajközeli szélirányt, a kis és nagy sebességű területeket, és a létrejövő örvények magjainak elhelyezkedését (lásd például 5. ábra, bal oldal). A téren kialakult áramlás jelentősen befolyásolja a csatlakozó utcák átszellőzését is: ebben kulcsszerepe van az említett patkóörvénynek, amely amellett, hogy megnöveli a helyi szélsebességet, áramlást kelt a megfúvási irányra merőleges irányú utcákban is. 5. ábra. Áramlási struktúrák északi széliránynál. Balra egyszerűsített térgeometria; jobbra: valóságos térgeometria (Budapest, József Nádor tér). A valóságos, komplex geometriájú városi tér vizsgálata során LDV méréstechnikával a vízszintes u és v sebességkomponenseket tudtam mérni a téren különböző vízszintes síkokban, nagy térbeli és időbeli felbontással (lásd 3. ábra). A függőleges irányú w sebesség az oldalirányú optikai hozzáférés hiánya miatt 2D LDV optikával nem mérhető. Ezért a függőleges sebességkomponens közelítő meghatározására a talajközeli síkokban a kontinuitás egyenletén alapuló egyszerű módszert vezettem be, amellyel meghatározhatóak a modellen a jelentős fel- és leáramlások a mért vízszintes u és v sebességkomponensekből: 8

9 w z w z sík w u x v y ( vvizsz ) zsík + zsík = div. ahol z sík a mérési sík felszín feletti magassága, v vízsz a vízszintes sebességvektor. A mérési eredmények alapján megállapítottam, hogy a valóságos városi téren az aszimmetrikusan elhelyezkedő mellékutcák, és a teret körülvevő épületek eltérő magassága jelentősen módosítja az egyszerű téren megfigyelt struktúrákat, így a talajközeli áramlási sebesség irányát is, amint ezt északi szélirány esetén az 5. ábra két oldalának összehasonlítása is mutatja. 6. ábra. Szélrózsák és átlag áramkép északi széliránynál, a József Nádor tér déli részén, az épületek félmagasságában (14 m) vett síkban. A szélcsatornában végzett LDV mérések szimultán u és v idősorainak birtokában lehetővé vált az áramlás időfüggőségének vizsgálata is. Az időfüggő szélsebesség-mérési adatok szélrózsákkal jelenítettem meg a szélsebesség és szélirány turbulens ingadozását (6. ábra). Ez az ábrázolás a meteorológiában ismert, de a mikroskálájú szélcsatorna vizsgálatokban eddig nem alkalmazták. Ezzel a módszerrel meghatároztam a városi téren és a csatlakozó utcákban olyan helyeket, ahol a turbulencia anizotróp, azaz a sebességingadozások mértéke irányfüggő, és következtethettem az ingadozások főirányaira. A tér nyitott területével szemben ilyenek például az utcák, amelyekben az 9

10 utcatengelyre merőleges sebességingadozást az épületfalak csillapítják (24, 25 a 6. ábrán). Utcakereszteződésekben, utcákon, és örvénymagok közelében pedig az áramlás gyakran kettő, akár három áramlási irány (módus) között váltakozik periodikusan, amelyet két vagy három szirmú szélrózsa jelez. (21, 26, 27). 7. ábra. A csúcsórás NOx koncentráció változása a Boreas projektben vizsgált új tér létesítésének hatására az épületek félmagasságában (12 m) vett síkban, déli széliránynál. A városi tereken megfigyelt áramlási struktúrákat, és terjedési mechanizmusokat esettanulmányban is szemléltettem, több széliránynál. A Boreas projektben egy épülettömbökkel beépített városi területen néhány épület eltávolításával városi teret alakítottunk ki. Az újonnan létesített téren és a csatlakozó utcákban növekszik a talajközeli szélsebesség nagysága, és változik iránya az eredeti állapothoz képest. A 7. ábrán bemutatott széliránynál láthatjuk, hogy a légszennyezettség a tér szél alatti oldalán csökken, távolabb, egyes mellékutcákban azonban szennyező-koncentráció növekedést is tapasztalunk. Városi terek létesítésének a légszennyezettségre kifejtett hatásáról ezért nem vonhatunk le általános érvényű következtetést: az adott tér 10

11 levegőminőségre kifejtett hatását több széliránynál végzett szélcsatorna vizsgálat vagy CFD szimuláció képes számszerűsíteni. A városi terek létesítéséhez, átalakításához többször kapcsolódik mélygarázs építése a tér alatt. A mélygarázsokban felszabaduló szennyezőanyag-emisszió és a mélygarázs szellőzését biztosító nagyteljesítményű szellőzőrendszer jelentősen módosíthatja a tér átszellőzését és légszennyezettségét. Dolgozatom utolsó fejezetében a budapesti József Nádor teret érintő esettanulmányban mutattam be, hogy egy mélygarázs szellőzőrendszerének megfelelő kialakításával a téren a talajközeli légszennyezettség csökkenthető. Hasonló, aktív városi légszennyezettség csökkentési módszert elvi szinten Mirzaei és Haghighat (2010) javasolt, azonban mélygarázsok jelentős előírt szellőző térfogatáramának (~ m 3 /h) erre a célra való felhasználását nem ismeri a szakirodalom. 8. ábra. A József Nádor térre tervezett mélygarázs szellőzési koncepciója, valamint az éves átlag NOx koncentráció megváltozása a mélygarázs létesítésének hatására. 11

12 A József Nádor térre tervezett mélygarázs esetében a nagy emissziójú kihajtó rámpákon keresztül szükséges elszívni a garázs szellőző levegőjének egy jelentős részét (8. ábra, kék nyilak), ezzel a térről számottevő szennyezőanyagmennyiséget eltávolítva. A garázson áthaladó szellőző levegőt pedig az épületek tetőszintje feletti kürtőn kell kibocsátani (piros nyilak), hogy az talajközelben, illetve az épületek homlokzatánál légszennyezettség-növekedést ne okozzon. A módszer működését CFD számítással ellenőriztem, és meghatároztam az eredeti állapot, és a mélygarázs felépítése utáni állapot éves átlagos légszennyezettségét. A 8. ábra színezése a szellőzőrendszer működése okozta koncentráció-változást mutatja. Megállapítható, hogy a tér jelentős részén csökken a szennyezőanyag-koncentráció, növekedést csak a kihajtó rámpák környezetében és a többlet forgalom terhelte útszakaszokon látunk. A téren elhelyezett receptorpontokban (fekete négyzetek) átlagosan 3-4% koncentrációjavulásra számíthatunk. 12

13 Tudományos tézisek 1. tézis Valóságos és egyszerűsített geometriájú terek áramlási viszonyait szélcsatorna modellkísérletekkel és CFD szimulációval vizsgáltam. Ennek során részletesen ellenőriztem az alkalmazott MISKAM modell megbízhatóságát, és azt megfelelőnek találtam. Megállapítottam, hogy egy, minden oldalról épületekkel határolt téren az átszellőzés szempontjából a csatlakozó utcákon keresztüli be- és kiáramlás a meghatározó. A be- és kiáramlás ugyanis az egyedülálló épületek és épületcsoportok vizsgálatából ismert áramlási struktúrák egyedi kombinációját alakítja ki a téren. E struktúrák döntően befolyásolják a talajközeli szélsebesség nagyságát, irányát és turbulens jellemzőit. Megállapítottam, hogy a tér szél felőli oldalán csatlakozó utcákon át történő beáramlás kis kiterjedésű, nagy szélsebességű zónákat hoz létre. A tér szél alatti oldalán álló épülettömb homlokzatánál az arra merőleges szélirány esetén patkóörvény alakul ki, amely jelentősen növeli a helyi talajközeli szélsebességet és a tér levegőjének egy részét a szélirányra merőleges irányú utcákba tereli. Átlós széliránynál az egész teret betöltő csavarvonalú áramvonalakkal jellemezhető áramlást figyeltem meg, amely miatt talajközelben a szélirányra merőleges áramlás alakul ki. Ha a teret körülvevő épületek magassága jelentős mértékben különbözik, a magasabb épület oldalán kialakuló leválási buborék jelentősen módosítja a téren a talajközeli szélsebesség irányát. A kétkomponensű időfüggő szélcsatorna sebességmérési eredmények megjelenítésére a meteorológiából ismert, de a mikroskálájú szélcsatorna vizsgálatokban eddig nem alkalmazott szélrózsás megjelenítést vezettem be. Ez lehetővé tette, hogy összefüggéseket állapítsak meg a tér geometriája, az áramlási struktúrák helyzete, és a turbulencia anizotrópiájának jellege között. Kapcsolódó publikációk: [1, 2, 5, 7-9]. 13

14 2. tézis Városi terek szélén áthaladó nagy forgalmú út mentén kibocsátott szennyezőanyagok terjedési jelenségeit vizsgáltam CFD szimulációval és szélcsatorna modellkísérlettel, és meghatároztam a téren kialakuló, az 1. tézisben ismertetett áramlási struktúrák és a téren megfigyelt koncentráció mező összefüggéseit. A tér hossztengelyével párhuzamos szélirány esetén amennyiben a nagy forgalmú út a tér szél felőli oldalán helyezkedik el a szél felőli épülettömb szél alatti oldalán kialakuló leválási buborék felemeli a felszínen kibocsátott szennyezőanyagot, ezáltal a koncentrációt a tér felszínén csökkenti. A széliránnyal párhuzamos, a tér szél felőli oldalán elhelyezkedő utcákból befúvó szél helyi koncentráció maximumok kialakulását okozza. Megállapítottam továbbá, hogy ferde megfúvási iránynál amennyiben a nagy forgalmú út a tér szél felőli oldalán helyezkedik el a téren kialakuló csavarvonalú örvény és a szél alatti épületeken kialakuló leválási buborék hatására a tér egyik oldalán jóval nagyobb koncentráció figyelhető meg, mint a másikon. Amennyiben a szélirány párhuzamos a tér egyik oldalán elhelyezkedő nagy forgalmú úttal, akkor a tér szennyező forrással átellenes oldalán nem mérhető szennyező koncentráció, ami összhangban van az 1. tézisben azonosított áramlási struktúrák (a szél felőli épülettömb szél alatti oldalán létrejövő leválási buborék) tulajdonságaival. Kapcsolódó publikációk: [7,9]. 3. tézis Városi terek levegőminőségének javítására a tér alatt kialakított mélygarázs szellőzőrendszerének módosításával működő, a tér egy részén a szennyezőanyag-koncentrációt csökkentő aktív módszert javasoltam, amelynek hatékonyságát CFD szimulációval bizonyítottam. Egy mélygarázs előírt szellőzőlevegő térfogatárama nagyságrendileg összemérhető egy zárt városi téren kis szélsebességű időjárási helyzetekben áthaladó levegőmennyiséggel. A garázs szellőzőlevegőjének a tér nagy szennyezőanyag-koncentrációjú helyén történő elszívásával a térről jelentős szennyezőanyag-mennyiség távolítható el. Az elszívást javasolt a kihajtó 14

15 rámpán keresztül megvalósítani, ahol a járművek fajlagos emissziója a legnagyobb. Így a téren a nagy talajközeli légszennyezettség a mélygarázs megépítését megelőző állapothoz képest csökken. Az elszívott, elhasznált garázslevegőt a környező épületek tetőszintje felett, kürtőn kell kibocsátani, hogy az a téren és környezetében koncentráció-növekedést ne okozzon. A módszer a téren azonosított áramlási struktúrák átszellőzésre és koncentrációmezőre gyakorolt hatásának ismeretében optimalizálható. Kapcsolódó publikációk: [6,8] 4. tézis Tekintettel a növényzet városi tereken való gyakori előfordulására, megvizsgáltam a MISKAM CFD modell növényzet-parametrizációjának jellemzőit a növényzet levegőminőségre gyakorolt hatása tekintetében. Következtetéseket vontam le a városi növényzet áramlásra és szennyezőanyagterjedésre gyakorolt hatásáról. Megállapítottam, hogy a Reynolds-átlagolt Navier-Stokes egyenletet módosított K-ε turbulencia modellel megoldó, a növényzetet porozitásként kezelő MISKAM modell a Gromke és Ruck (2008) által felállított CODASC adatbázis szélcsatorna mérési eredményeihez hasonló koncentrációeloszlásokat ad eredményül a vizsgált utcakanyonokban. Azt tapasztaltam, hogy a CFD modell túlbecsüli a növényzet jelenléte által okozott átlagos koncentráció-növekedést. A túlbecslés mértékét a modell új változatában alkalmazott fejlettebb numerikus sémák elfogadható szintre csökkentik. A növényzet áramlásra gyakorolt összetett hatásának megjelenítésére elsőként alkalmaztam örvénymag-megjelenítési módszert. Kimutattam, hogy a növényzet hatására bekövetkező, az áramlási tér egyes helyein megfigyelt, az átlagostól jelentősen eltérő koncentráció-változást indikálja az utcakanyonban megjelenő áramlási struktúrák, örvénymagok növényzet okozta áthelyeződése. Kapcsolódó publikációk: [3,4]. 15

16 5. tézis A kontinuitás tételén alapuló egyszerű közelítő módszert vezettem be a nehezen mérhető függőleges w sebességkomponens meghatározására, a vízszintes x-y síkban mért vízszintes u és v sebességkomponens-eloszlás alapján. Ennek segítségével egy városmodellen egyszerűen azonosíthatóak a kialakuló fel- és leáramlások. Vízszintes talaj közelében a függőleges w sebességkomponens függőleges deriváltja a függőleges sebesség és a talaj feletti magasság hányadosával közelíthető, ugyanakkor a kontinuitás tétele alapján az u és v két vízszintes sebességkomponens x-y síkbeli divergenciájából is számítható. Így a talajközeli, vízszintes síkban mért vízszintes sebességvektor-eloszlásból a függőleges sebességkomponens eloszlása ugyanabban a síkban közelítőleg meghatározható. Kapcsolódó publikációk: [9]. 16

17 Tézispontokhoz kapcsolódó közlemények [1] Lajos, T., Goricsán, I., Régert, T., Suda, J. M., Balczó, M. (2008): Légszennyező anyagok terjedése városokban - A magas épületek hatása a légszennyezettségre. Magyar Építőipar 2008/ [2] Balczó, M., Eichhorn, J. (2009): Refined MISKAM simulations of the Mock Urban Setting Test. Proceedings of the XXIII. MicroCAD International Scientific Conference, Miskolc, Hungary, március , [3] Balczó, M., Gromke, C., Ruck, B. (2009): Numerical modeling of flow and pollutant dispersion in street canyons with tree planting. Meteorologische Zeitschrift [4] Czáder, K., Balczó, M., Eichhorn, J. (2009): Modelling of flow and dispersion in a street canyon with vegetation by means of numerical simulation. Proceedings of the XXIII. MicroCAD International Scientific Conference, Miskolc, Hungary, március , [5] Goricsán, I., Balczó, M., Czáder, K., Rákai, A., Tonkó, C. (2011): Simulation of flow in an idealised city using various CFD codes. International Journal of Environment and Pollution 44 (1-4) [6] Balczó M., Lajos, T. (2012): Active reduction of air pollutant concentrations at an urban square. Proceedings of the International Conference on Urban Climate August, 2012, Dublin, Ireland. [7] Balczó, M., Lajos, T. (2015a): Flow and dispersion phenomena in a simplified urban square. Periodica Polytechnica Civil Engineering (elfogadott közlemény) [8] Balczó, M., Lajos, T. (2015b): Városi terek szélviszonyai és légszennyezettsége. Légkör 2014/x (elfogadott közlemény) [9] Balczó, M., Tomor, A. (2015): Wind tunnel and CFD study of wind conditions in an urban square. Időjárás 119/4 (elfogadott közlemény) 17

18 A szerző más közleményei a témakörben Lektorált folyóiratokban Balczó M., Balogh, M., Goricsán, I., Nagel, T., Suda, J. M., Lajos, T. (2011): Air quality around motorway tunnels in complex terrain - Computational Fluid Dynamics modeling and comparison to wind tunnel data. Időjárás 115 (3) Di Sabatino, S., Buccolieri, R., Olesen, H., Ketzel, M., Berkowicz, R., Franke, J., Schatzmann, M., Schlünzen, H., Leitl, B. Britter, R., Borrego, C., Costa, A. M. Trini Castelli, S., Reisin, T., Hellsten, A., Saloranta, J., Moussiopoulos, N., Barmpas, F., Brzozowski, K., Goricsán, I., Balczó, M., Bartzis, J., Efthimiou, G., Santiago, J. L. Martilli, A., Piringer, M., Hirtl, M., Baklanov, A., Nuterman, R., Starchenko, A. (2011): COST 732 in practice: the MUST model evaluation exercise. International Journal of Environment and Pollution 44 (1-4) Lajos, T., Goricsán, I., Lohász, M., Régert, T., Balczó, M. (2005): Városok légszennyezettségének valamint épületek és szerkezetek szélterhelésének meghatározása szélcsatorna vizsgálattal és az áramlás numerikus szimulációjával. GÉP LVI. 2005/ Konferencia kiadványokban Balczó, M., Faragó, T., Lajos, T. (2005): Modelling urban pollution dispersion by using MISKAM. microcad 2005 International Scientific Conference, University of Miskolc, Hungary, March Conference Proceedings Supplementary Volume, Balczó, M., Szucsán, Z., Kalmár, G., Goricsán, I. (2006): Development of Sampling System for Investigations on Pollutant Transport. CD Proceedings of Fifth Conference on Mechanical Engineering Gépészet Budapest, May Eichhorn, J., Balczó, M. (2008): Flow and dispersal simulations of the Mock Urban Setting Test. The 12th International Conference on Harmonization within Atmospheric Dispersion Modelling for Regulatory Purposes (HARMO12), Cavtat, Croatia, October 6-9, Croatian Meteorological Journal 43, Goricsán, I., Balczó, M., Régert, T., Suda, J. M. (2004): Comparison of Wind Tunnel Measurement and Numerical Simulation of Dispersion of Pollutants in Urban Environment. International Conference on Urban Wind Engineering and Building Aerodynamics, von Kármán Institute, Rhode-Saint-Genése, Belgium, May 5-7, 2004 COST Action C14 Impact of Wind and Storm on City Life and Built Environment, D.6.1-D Lajos, T., Szepesi, Z., Goricsán, I., Régert, T., Suda, J., Balczó, M. (2003): Wind Tunnel Measurement and Numerical Simulation of Dispersion of Pollutants in Urban Environment. Proceedings of the Conference on Modelling Fluid Flow 2003 (CMFF'03) Budapest, Hungary, September 3-6, 2003,

19 Leitl, B., Trini Castelli, S., Baumann-Stanzer, K., Reisin, T., Barmpas, P., Balczó, M., Andronopoulos, S., Armand, P., Jurcakova, K., Milliez, M. (2014): Evaluation of Air Pollution Models for Their Use in Emergency Response Tools in Built Environments: The Michelstadt Case Study in COST ES1006 ACTION. Air Pollution Modeling and its Application XXIII. Springer Proceedings in Complexity, Leuzzi, G., Balczó M., Amicarelli, A., Monti, P., Eichhorn, J., Thomson, D. J. (2010): Street canyon concentration estimation coupling the RANS model MISKAM and the micromixing Lagrangian model LAGFLUM. Proceedings of the 13th International Conference on Harmonization within Atmospheric Dispersion Modelling for Regulatory Purposes (HARMO13) Paris, France, June 1-4, 2010., Hivatkozott irodalom Balczó, M., Szucsán, Z., Kalmár, G., Goricsán, I. (2006): Development of Sampling System for Investigations on Pollutant Transport. CD Proceedings of Fifth Conference on Mechanical Engineering Gépészet Budapest, May Bastigkeit, I. (2011): Erzeugung von Validierungsdaten für wirbelauflösende mikroskalige Strömungs- und Ausbreitungsmodelle. Doktori disszertáció. Universität Hamburg. Britter, R., Schatzmann, M. (2007): Background and Justification Document to Support the Model Evaluation Guidance and Protocol. COST Office, Brussels. Eichhorn, J., Kniffka, A. (2010): The Numerical Flow Model MISKAM: State of Development and Evaluation of the Basic Version. Meteorologische Zeitschrift 19 (1) Gadilhe, A., Janvier, L., Barnaud, G. (1993): Numerical and experimental modelling of the three-dimensional turbulent wind flow through an urban square. Journal of Wind Engineering and Industrial Aerodynamics 46-47, Green, S. R. (1992): Modelling turbulent air flow in a stand of widely-spaced trees. Phoenics Journal of Computational Fluid Dynamics and its Applications 5 (3) Gromke, C. (2008): Einfluss von Bäumen auf die Durchlüftung von innerstädtischen Straßenschluchten. Doktori disszertáció. Institut für Hydromechanik der Universität Karlsruhe. Gromke, C., Ruck, B. (2008): CODASC Data base: COncentration DAta for Street Canyons. Kato, M., Launder, B. (1993): The modelling of turbulent flow around stationary and vibrating square cylinders. Ninth Symposium on Turbulent Shear Flows, Kyoto, Japan, August 1993,

20 Leitl, B., Bezpalcova, K., Harms, F. (2007): Wind tunnel modelling of the MUST experiment. On-line proceedings of the 11th International Conference on Harmonisation within Atmospheric Dispersion Modelling for Regulatory Purposes, Cambridge, UK, July , Livesey, F., Inculet, D., Isyumov, N., Davenport, A. (1990): A scour technique for the evaluation of pedestrian winds. Journal of Wind Engineering and Industrial Aerodynamics 36 (1-3) Mirzaei, P. A., Haghighat, F. (2010): A novel approach to enhance outdoor air quality: Pedestrian ventilation system. Building and Environment 45 (7) Parra, M., Santiago, J., Martín, F., Martilli, A., Santamaría, J. (2010): A methodology to urban air quality assessment during large time periods of winter using computational fluid dynamic models. Atmospheric Environment 44 (17) Ries, K., Eichhorn, J. (2001): Simulation of effects of vegetation on the dispersion of pollutants in street canyons. Meteorologische Zeitschrift Ruck, B. (1987): Laser-Doppler-Anemometrie: Eine berührungslose optische Strömungsgeschwindigkeitsmeßtechnik. AT-Fachverlag. VDI (2004): VDI 3738 Part 12, Environmental meteorology, Physical modelling of flow and dispersion processes in the atmospheric boundary layer, Application of wind tunnels. Verein Deutscher Ingenieure. 20