Az energiatermeléssel és -felhasználással összefüggő szén-dioxid-kibocsátás alakulása az OECD-országokban

Átírás

1 AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 Az energiatermeléssel és -felhasználással összefüggő szén-dioxid-kibocsátás alakulása az OECD-országokban Tárgyszavak: emisszió; energiaintenzitás; régióelemzés. Az üvegházhatású gázok emissziója főként a szén-dioxid-kibocsátások mennyisége az elmúlt két évtizedben minden OECD-országban nőtt, de más-más okokból. A kérdést ausztrál egyetemi kutatók és energetikai hatósági szakemberek vizsgálták annak minden vetületére kiterjedve nemcsak ipari kibocsátókra, hanem mezőgazdaságra, hulladékokra is (viszonyítás népességhez, GDP-hez stb.) a szakirodalom és a Nemzetközi Energiahivatal (IEA) adatai alapján. Energiaintenzitás és egy főre jutó emisszió A gazdasági tevékenység ún. energiaintenzitása, vagyis az egy GDPegységre jutó összes energiafogyasztás (más szóval: az 1 dollárnyi GDP előállításához felhasznált energia) 1982 és 1997 között az OECD- és EUtagállamok többségében csökkent, a legnagyobb mértékben az USA-ban, Németországban és Norvégiában. A csökkenő irányzat alól az iparilag gazdaságilag fejlett országok közül csak a kivétel, ahol az évi szinthez képest csupán 4%-os a csökkenés az OECD-átlag 17, Németországé 26%, amit szakértők rendkívüli energiafüggőségének és az olajválságok miatti kényszer-átstrukturálásoknak tulajdonítanak. Az egy főre jutó energiafüggő CO 2 -kibocsátás 1982 és 1997 között ban és Hollandiában 30%-kal nőtt. Csökkenést csupán Németország és az Egyesült Királyság tud felmutatni. Az energiaintenzitást tekintve jól szereplő Norvégia a vizsgált időszakban csaknem 20%-kal megnövelte káros emisszióit, megjegyzendő viszont, hogy az egy főre jutó kibocsátása abszolút értékben az USA-éval és Új-Zélandéval együtt a legkisebb. Felbontó elemzés Az üvegházhatású emissziók növekedései és csökkenései kiválasztott demográfiai, gazdasági és energetikai változókra bontva tanulmányozhatók 1

2 részletesen. Egyenletben kifejezve valamely gazdaság egy évi energiafüggő szén-dioxid-emissziója CO2 CO2 = FOSS FOSS TPEE TPEE ÖEV ÖEV GDP GDP NÉP, NÉP ahol: FOSS összes fogyasztás ásványi fűtőanyagokból, TPEE teljes primerenergia-ellátás (szolgáltatás), ÖEV összes energia-végfogyasztás, GDP bruttó nemzeti termék, NÉP népesség, CO 2 /FOSS az ásványi fűtőanyag felhasználásának CO 2 -intenzitása, amely főként a felhasznált fűtőanyag-keveréktől függ, FOSS/TPEE ásványi fűtőanyagok felhasználási intenzitása, vagyis az összes energia ásványi eredetű része, TPEE/ÖEV konverziós hatásfok, vagyis a végfelhasználási energiához szükséges primer energia mennyisége, amely nagyrészt a végfelhasználásban a villamos energia arányától függ, ÖEV/GDP a gazdasági eredmény energiaintenzitása, amely az energiafelhasználás intenzitásától és a gazdasági szerkezettől is függ, GDP/NÉP egy főre jutó gazdasági növekedés. A fenti egyenlet alapján számították ki az adott 15 éves időszak CO 2 - emisszióit, az energiaintenzitás hatását (ÖEV/GDP) tovább bontva gazdasági ágakra (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások). Az egyes tényezők hatása A fenti bontási változók vizsgált periódus alatti változásainak az OECD egészére gyakorolt hatásait elemezve (1. ábra) megállapítható, hogy a CO 2 - kibocsátás ez alatt bekövetkezett 21%-os növekedése elsősorban a gazdasági növekedésnek (37%) tulajdonítható. A primer energia nagyobb aránya a végfelhasználás kielégítésében a villamosenergia-termelés aránynövekedésével, és annak termelésében a fűtőanyag-összetétel, és ezáltal a hőhatásfok megváltozásával magyarázható (1. táblázat). A képletben szereplő tényezők közül a gazdaság és a lakosságszám növekedése, valamint a nagyobb konverziós hatásfok fokozza a káros kibocsátásokat, mások, így a kisebb CO 2 -intenzitás amely elsősorban a földgáz térhódításával függ össze definíciószerűen mérsékli őket. Az ausztrál kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a korszerű változások legalább 1997-ig még nem fejtették ki kedvező hatásukat, és a jövő nagy kérdése továbbra is 2

3 az, vajon a csökkenő energiaintenzitás és a nagy széntartalmú fűtőanyagok visszaszorulása elegendő lesz-e a gazdasági fejlődéssel előidézett emissziómennyiségek kompenzálására. szén-dioxid szén-dioxid/foss FOSS/TPEE TPEE/ÖEV ÖEV/GDP GDP/népesség népesség -30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 1. ábra Hozzájárulás a CO 2 -kibocsátás növekedéséhez, OECD-átlag (rövidítések feloldását lásd a oldalakon) A villamos energia részaránya a végső energiafelhasználásban 1. táblázat Ausztrália Kanada Németország Hollandia Új-Zéland Norvégia Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok OECD Európa Változás, % 15,6 18,7 14,4 19,4 10,8 25,4 42,5 14,8 14,0 14,2 14,8 19,6 21,8 16,3 23,1 13,3 21,8 46,0 16,9 18,8 18,6 17,6 +25,8 +16,8 +12,9 +19,0 +22,2 14,3 + 8,4 +14,5 +34,6 +30,8 +18,9 Az 1982 és 1997 közötti periódust ötéves szakaszokra osztva kiderül, hogy az 1990-es években az energiaintenzitás javítására irányuló törekvések kevésbé voltak eredményesek, és ez újabb lökést adott a kibocsátások növekedésének. 3

4 Régiók és országok összehasonlítása A világ fejlett régióinak USA,, OECD adatai sorában az OECD durván a többi középértékének felel meg (2. ábra). Feltűnő az EU-ban mindössze 5%-os emissziónövekedés 36%-ához és az USA 25%-ához képest. A gazdasági növekedés hasonló mértéke mellett az EU-ban javult az energiahatékonyság, nagyobb arányban termeltek nukleáris és vízenergiát, emellett mérséklődött a népesség szaporodása is. szén-dioxid szén-dioxid/foss FOSS/TPEE USA EU OECD TPEE/ÖEV ÖEV/GDP GDP/népesség népesség -30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 2. ábra Hozzájárulás a CO 2 -kibocsátás növekedéséhez régiónként Valamennyi ország megjavította energiatermelésében az ásványi fűtőanyagok arányát és gazdasági tevékenységének energiaintenzitását. Ez utóbbiban az USA járt élen, de ott kedvezőtlen a lakosságszám továbbá a végfogyasztásban a villamos energia arányának növekedése. Összehasonlították az egyes országok eredményeit is a teljes OECDeivel. Az Európán kívüli régiók közül kivételes Ausztráliában a CO 2 -kibocsátás 38%-os növekedése, ami mögött nagy népszaporulat és gazdasági növekedés áll. Emellett Ausztráliában és Kanadában nő legjelentősebben a villamosítás : 18,7%-ról 21,8%ra, ill. 15,6%-ról 19,6%-ra. 4

5 Európában az OECD-átlagnál kisebb volt a népszaporulat, és a legtöbb országban valamivel nagyobb az egy főre jutó gazdasági növekedés (3. ábra). Az Egyesült Királyságban sikerült visszafogni, Németországban visszafordítani a CO 2 -emissziók növekedését a fűtőanyag-összetétel és gazdasági tevékenységük energiaintenzitásának javításával. Németországban hasznos volt a keleti országrész korszerűtlen erőműveinek bezárása, az Egyesült Királyságban az északi-tengeri földgáz fokozott használata villamos energia termelésére. szén-dioxid szén-dioxid/foss FOSS/TPEE TPEE/ÖEV Németország Hollandia Norvégia Egyesült Királyság OECD ÖEV/GDP GDP/népesség népesség -30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 5 3. ábra Hozzájárulás a CO 2 -kibocsátás növekedéséhez egyes országokban Feltűnő ugyanakkor a megnövekedett kibocsátás Hollandiában és Norvégiában. Az utóbbiban ez az egy főre jutó GDP és a hazai gáztermelés erőteljes növekedésével, Hollandiában a gazdasági tevékenység alig változó energiaintenzitásának, a kissé felgyorsult népszaporulatnak és a villamosság fogyasztási aránynövekedésének tulajdonítható. Ágazati és ötéves bontásban az OECD egészét tekintve a mezőgazdaság és az ipar hozzájárulása a GDP-hez mindhárom periódus alatt csökkent, a szolgáltatási szektoré nőtt (2. táblázat), és 1997-ben elérte a 67%-ot. Az energiaintenzitás a mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban az idővel mérséklődő tendenciával, az iparban egyenletesen javult. A világ legfejlettebb nagy régióiban ugyanezek az irányzatok figyelhetők meg (4. ábra).

6 2. táblázat Az ágazati energiaintenzitás és a GDP-hozzájárulás alakulása az OECD-ben, % Ágazati mutatók Mezőgazdaság (ÖEV mez /GDP mez ) (GDP mez /GDP) Ipar (ÖEV ip /GDP ip ) (GDP ip /GDP) Szolgáltatás (ÖEV szolg /GDP szolg ) (GDP szolg /GDP) 36,9% 16,2% 0,5% 6,9% 8,4% 4,7% 18,1% 16,1% 0,3% 8,0% 7,4% 4,8% 11,1% 7,7% 11,1% 0,7% 1,6% 0,6% mezőgazdaság: OECD (IEA) EU15 ~42% USA ipar OECD (IEA) EU15 (ÖEV i /GDP i ) (GDP i /GDP) USA szolgáltatás: OECD (IEA) EU15 USA -60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 4. ábra Az energiaintenzitás ágazati változása és hozzájárulás a GDP-hez a nagy régiókban 6

7 Az OECD országai között nagy különbségek mutatkoznak az energiaintenzitás vonatkozásában (3. táblázat). A mezőgazdaságé, az Egyesült Királyság Ausztrália és Új-Zéland csökkenő irányzatát kivéve, mindenütt nőtt, a legjelentősebben Hollandiában, Norvégiában és ban. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a mezőgazdasági energiaintenzitását mérséklő három országban csökkent legkevésbé (8 11%-kal) az ágazat hozzájárulása a GDPhez, különösen az OECD 35%-os csökkenési átlagával összehasonlítva. Ebből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Új-Zélandon megtartották azokat a kevésbé energia- (annál inkább föld-) igényes földművelő módszereket, amelyekkel a többi országban felhagytak. Ez egybevág a megnövekedett energiaintenzitással mindenütt, ahol korlátozott a megművelhető földterület (Norvégia, ). 3. táblázat Ágazati energiaintenzitás és GDP-hozzájárulás országonként, % Ágazati mutatók Mezőgazdaság (ÖEV mez /GDP mez ) (GDP mez /GDP Ipar (ÖEV ip /GDP ip ) (GDP ip /GDP Szolgáltatás (ÖEV szolg /GDP szolg ) (GDP szolg /GDP) Ausztrália 5,2 8,6 5,2 25,8 4,4 15,5 74,5 32,4 6,5 13,9 25,8 7,8 66,9 52,2 6,3 23,1 19,3 18,9 422,3 50,0 14,8 9,7 28,5 10,3 1102,9 27,9 13,3 17,6 50,5 11,1 Kanada Németország Hollandia Új- Zéland 15,8 9,8 98,1 20,7 22,8 12,9 205,1 45,9 24,7 18,5 30,3 15,8 Norvégia Egyesült Kir. 27,1 11,1 15,9 23,0 32,0 13,6 USA EU15 OECD 23,7 34,6 25,4 18,9 25,6 10,6 71,9 43,9 15,3 16,7 36,2 13,2 79,6 35,1 11,2 14,9 16,5 10,4 Az ipar energiaintenzitása mindenütt csökkent, Kanada és Új-Zéland kivételével (Kanadában kis mértékben, Új-Zélandon 90%-kal növekedett). Az utóbbi kiugrás vegyipar és petrolkémia telepítésével függ össze. Az OECDátlagnál (11,2%) kisebb csökkenést felmutató országok közül az USA ipara 1997-ben kevesebb energiát használt fel, mint 1982-ben, Norvégia pedig nagyjából ugyanannyit, csekély szektoron belüli arányváltozással. A szolgáltató ágazat energiaintenzitása a vizsgált időszakban az OECD egészében 16,5%-kal, az EU-ban 35%-kal csökkent, annál meglepőbb a japán növekedés (28,5%) és még inkább a holland 50,5%-kal. Összegezve megállapítható, hogy az energiaintenzitás 1982 és 1997 között a mezőgazdaságban a legtöbb országban tetemesen megnőtt, de ennek az ágazat kis GDP-aránya folytán nem nagy az össz gazdasági hatása, az iparban és a szolgáltatásokban többé-kevésbé jelentékeny csökkenés következett be, kivéve ennek a ban regisztrált ellenkezőjét, 7

8 az OECD-gazdaságok energiaintenzitásának erőteljes visszaesése nagyrészt az USA és az EU szolgáltatási szektorának, valamint az USA iparának köszönhető. (Dr. Boros Tiborné) Hamilton, C.: Turton, H.: Determinants of emissions growth in OECD countries. = Energy Policy, 30. k. 1. sz p Schipper, L.; Unander, F.; Marie-Lilliu, C.: The IEA energy indicators effort: increasing the understanding of the energy/emissions link. International Energy Agency VI. konferenciáján (Hága, 2001.) elhangzott előadás. 8