ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

Átírás

1 ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: A jelentést készítette: Pentafrost Kft év Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-01-83/2016 A Pentafrost Kft. Éves energetikai jelentése a 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet az energiahatékonysági törvény végrehajtásáról szóló rendelet II. fejezetében meghatározott tartalmi követelmények szerint készült. Az energetikai szakreferensi feladatokat az Pentafrost Kft.-vel május 24- én megkötött Megbízási szerződés alapján végzi a T.G.M.I. Kft. Az Éves energetikai jelentés alapjául a havi rendszerességgel elkészített és az Pentafrost Kft. részére átadott Havi energetikai jelentések szolgáltak. Az Éves energetikai jelentés elkészítésénél követett módszertan szerint bekérésre és feldolgozásra kerültek az elmúlt három év energetikai adatai, helyszíni egyeztetésre került sor a évben elvégzett, energia hatékonyságot érintő beruházási és fejlesztési feladatokról és azok eredményéről, bekérésre kerültek a évi beruházási és fejlesztési tervek energiahatékonyságot érintő program pontjai, átvizsgálásra kerültek az energia beszerzéseket érintő szerződések, értékelésre kerültek a dolgozók tájékoztatásával, energetikai szemléletformálásával kapcsolatos intézkedések.

2 Az Éves energetikai jelentés a következő fejezeteket tartalmazza. 1. A tárgyévi és az előző két évi energiafogyasztási adatok ( ). 2. Az energiafogyasztási adatok értékelése. 3. A évi energiahatékonyság növelő intézkedések és ezek hatásai. 4. A évi energiahatékonyság javító intézkedések. 5. Energia beszerzési szerződések 6. A vállalat tevékenységéhez kapcsolódó CO 2 kibocsátás. 7. A megújuló energia termelésre vonatkozó tevékenység értékelése. 8. Az energiahatékonysági szemléletformáló intézkedések.

3 1. A tárgy évi és az előző két évre jellemző energiafogyasztási adatok A Kft évi energiafogyasztását az alábbi táblázat tartalmazza az elmúlt két év adott időszaki fogyasztásával együtt. A táblázatban szerepelnek a villamos energia felhasználási adatok, valamint a földgáz és ivóvíz vételezés értékei a Kft. Balmazújvárosi úti, Alma utcai és Vasmegyer telephelyére. Energiahordozó Me Villamos energia kwh Balmazújvárosi út kwh Alma utca kwh Vasmegyer kwh Földgáz összes m Földgáz összes GJ , , ,589 Földgáz Balmazújvárosi út m Földgáz Balmazújvárosi út GJ , , ,167 Földgáz Alma utca m Földgáz Alma utca GJ 955, , ,367 Földgáz Vasmegyer m Földgáz Vasmegyer GJ , , ,055 Ivóvíz összes m Ivóvíz Balmazújvárosi út m Ivóvíz Alma utca m Ivóvíz Vasmegyer m Óracsere A fenti táblázat adatait energia hordozónként az alábbi diagramok szemléltetik.

4 kwh Villamos energia összesen Villamos energia Balmazújvárosi út kwh

5 kwh Villamos energia Alma utca kwh Villamos energia Vasmegyer

6 m 3 Földgáz felhasználás (összesen) m 3 Földgáz Balmazújvárosi út Óracsere

7 Földgáz Alma utca m m 3 Földgáz Vasmegyer

8 m 3 Ivóvíz felhasználás (összes) m Ivóvíz Balmazújvárosi út

9 m Ivóvíz Alma utca m Ivóvíz Vasmegyer

10 Az energiafogyasztás fajlagos értékeinek maghatározásához a vetítési alapra vonatkozó termék adatok megadása szükséges. Rendelkezésre áll a gyártási mennyiség (Raktári átadás + Egyenes gyártás) a Balmazújvárosi úti telephelyre. Termelés Me Gyártás Balmazújvárosi telephely kg kg Gyártás (Balmazújvárosi úti telephely)

11 Gyártás (kg) Január , , ,0 február , , ,6 Március , , ,0 Április , , ,5 Május , , ,0 Június Július Augusztus Szeptember Október November , , ,6 December , , ,0 Összesen ,0 kg Gyártás , , , , ,

12 Gyártás (kg) Az energiafogyasztás fajlagos értékei a gyártási mennyiségre vetítve a következőképpen alakultak a Balmazújvárosi telephelyen: Energiahordozó Me Fajlagos villamos energia felhasználás kwh/t 174, , ,939 Fajlagos földgáz felhasználás m 3 /t 9,678 9,695 11,006 Fajlagos ivóvíz felhasználás m 3 /t 4,260 4,472 4,385

13 A fenti táblázat adatait energia hordozónként az alábbi diagramok szemléltetik kwh/t Fajlagos vill. energia felhasználás Balmazújvárosi út 186, , , , , , , , , , m 3 /t Fajlagos földgázfogyasztás Balmazújvárosi út 11,200 11,000 10,800 10,600 10,400 10,200 10,000 9,800 9,600 9,400 9,200 9,

14 m 3 /t Fajlagos ivóvíz felhasználás Balmazújvárosi út 4,500 4,450 4,400 4,350 4,300 4,250 4,200 4, Az energiafogyasztási adatok értékelése 2.1. Villamos energia: A villamos energia felhasználása a három telephelyen az elmúlt három évben kismértékben csökkent, de alapvetően közel azonos mértékű volt. A változás kisebb volt ± 2 %-nál. A telephelyek közül a Balmazújvárosi úton 2017 évben volt nagyobb mértékű közel 6 %-os csökkenés. A havi adatok összehasonlításából kitűnik, hogy közel azonos volt a havi vételezés változása, jellemzően a nyári, szezonális feldolgozás időszakában nőtt meg a villamos energia igény. A júliusi átmeneti igény csökkenés a rendelkezésre álló alapanyag mennyiség változása miatt következett be mindhárom évben. A fajlagos villamos energia felhasználási mutató kismértékben emelkedett, melynek oka az évről évre csökkenő termelés volt. Az Alma utcai telephely esetében a évi vételezés csökkenést követően 2017-ben nőtt a fogyasztás. A téli időszakban azonos mértékű volt a vételezés mindhárom évben. A nyári szezonban 2016-ban kiegyenlítettebb volt a villamos energia vásárlás. A nyári időszaki csúcsigények 2015-ben és 2017-ben augusztusban jelentkeztek, %-kal meghaladva a júliusi és szeptemberi maximumokat. Ennek oka nagy valószínűséggel az alapanyag időjárás függő beszállítása volt.

15 A Vasmegyer telephely vételezése közel harmada az összes villamos energia felhasználásnak. Átmenetileg 2016-ban csökkent a vásárlás, míg 2017-ben növekedett a vételezés, de nem érte el a 2015-os szintet. A havi mennyiségek változása azonos tendenciát mutat, ezen a telephelyen is a nyári vételezés azon belül is az augusztusi adat mutatja a magasabb értékeket. Míg a két másik telephelyen a nyári csúcs igény és a téli átlag igény között három négyszeres a különbség, úgy Vasmegyer esetében közel hétszeres az eltérés. Ez a villamos energia teljesítmény gazdálkodásban többlet költséget jelent. A szezonális alapanyag rendelkezésre állásának függvényében mindent meg kell tenni, hogy ez a nagy különbség csökkenthető legyen. Az alábbi táblázatok és diagramok támasztják alá a fenti megállapításokat. Balmazújvárosi út (kwh) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

16 kwh Balmazújvárosi út Alma utca (kwh) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

17 kwh Alma utca Vasmegyer (kwh) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

18 kwh Vasmegyer Villamos energia (összes) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

19 kwh Villamos energia (összes) Földgáz felhasználás A földgáz felhasználás is tükrözi a telephelyek termelési volumeneinek a változását, mivel a fűtési célú felhasználáson kívül a gyártáshoz kötött vételezés is történik. Az éves összes vételezés volumene mindhárom évben közel állandó volt, a változás mértéke nem haladta meg a ± 3 %-ot. Ebben a mértékben az is szerepel, hogy a januári alacsony külső hőmérséklet miatt a fűtési célú vételezés növekedett. A Balmazújvárosi úti telephelyen éves szinten nem volt lényeges eltérés az éves fogyasztások között. A havi lefutásoknál a nyári fogyasztások között volt eltérés, amely a változó volumenű gyártással indokolható. A legmagasabb havi fogyasztás augusztusában volt, ami több mint 20 %-kal haladta meg a augusztusi értéket. Az Alma utcai fogyasztás nem számottevő, mindössze 4 %-ot képvisel az összes fogyasztásból ben volt növekedés sz igényben, ami a nyári felhasználás növekedésnek a következménye március áprilisban valószínűleg a nem hóvégi leolvasás miatt van különbség a havi fogyasztásban az évek között. A márciusi fogyasztás kisebb az átlagosnál, míg az áprilisi lényegesen nagyobb. Vasmegyer esetében is 2017-ben volt a legnagyobb a vételezés, de a változás itt is mérsékelt volt. A földgáz fogyasztás lefutása szinte teljesen azonos trendet mutat mindhárom évben.

20 Balmazújvárosi út (GJ) Január 700, , ,336 február 664, , ,740 Március 426, , ,450 Április 236, , ,059 Május 96, , ,701 Június 3 813, , ,989 Július 2 495, , ,678 Augusztus 4 990, , ,514 Szeptember 3 965, , ,482 Október 1 125, , ,339 November 624, , ,826 December 634, , ,053 Összesen , , , , , ,000 GJ Balmazújvárosi út 4 000, , , ,

21 Balmazújvárosi út (GJ) Alma u. (GJ) Január 185, , ,824 február 168, , ,830 Március 129, ,863 34,605 Április 59,888 33, ,090 Május 11,975 27,311 20,446 Június - 0,039 11,072 Július - 0,039 11,457 Augusztus - 0,039 11,033 Szeptember 3,087-28,741 Október 91,791 74, ,146 November 141, , ,159 December 163, , ,964 Összesen 955, , ,367

22 250,000 GJ Alma utca 200, , ,000 50, Vasmegyer (GJ) Január 804, , ,991 február 463, , ,211 Március 374, , ,828 Április 164, , ,771 Május 300, , ,780 Június 1 411, , ,279 Július 1 891, , ,074 Augusztus 3 227, , ,521 Szeptember 1 752, , ,243 Október 561, , ,637 November 225, , ,814 December 91, , ,906 Összesen , , ,055

23 4 000, , , ,000 GJ Vasmegyer 2 000, , , ,000 - Vasmegyer (GJ) Ivóvíz felhasználás: Az ivóvíz felhasználásra összességében a stagnálás a jellemző. A Balmazújvárosi vételezés dominál (90 %). A többi telephelyen a saját kutakból történő ellátás a jellemző. A felhasználás alapvetően a nyári szezonra jellemző, a nagymennyiségű alapanyag beszállítása és feldolgozása miatt. Vasmegyer esetében nőtt meg 2017-ben az ivóvíz vásárlása.

24 m Balmazújvárosi út (m3) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen Balmazújvárosi út

25 Alma utca (m3) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen Alma utca m

26 Vasmegyer (m3) Január február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen Vasmegyer m

27 3. A évi energiahatékonyság növelő intézkedések és ezek hatásai. A Kft évi energiahatékonysági beruházásainak megvalósítását jelentősen befolyásolta pénzügyi források rendelkezésre állása ben kisebb volumenű világítás korszerűsítésre került sor alacsonyabb teljesítmény igényű égők beépítésével. Az energetikai auditban szerepeltetett hatékonyság növelő beruházások megvalósítására 2017-ben még nem került sor. 4. A évi energiahatékonyság javító intézkedések. A évi intézkedések között az alábbi tervek szerepelnek, amelyek részben a évi energetikai audit során is szerepeltek a Javaslatok között. - a balmazújvárosi telephelyen a gőzkazánok hatásfokának növelése érdekében füstgáz hőhasznosító berendezés beépítése. Először egy kazán (3 t/h) esetében javasolt a kivitelezés, majd a kihasználások elemzését követően lehet dönteni a további kazánoknál történő beépítésről. - Vasmegyer telephelyen a beépített gőzkazánok korszerűtlen GANZ égőinek a cseréje. - Vasmegyer telephelyen frekvenciváltóval felszerelt levegő kompresszor beépítése és nagyobb hatásfok érdekében részterheléses állapotokra. - Alma utcai telephelyen a hűtőkompresszorok hulladék hő hasznosítása az olajhűtő rendszernél. - A hűtési körfolyamatok hatékonyság növelése kétfokozatú hűtőrendszer kiépítésével. A projekt első lépéseként ebben az évben a szükséges tervezési feladatok elvégzését javasoljuk. - A gyártás függvényében a villamos energia vásárláshoz kapcsolódó kapacitás lekötés optimalizálása. - A gyártás függvényében a földgáz teljesítmény lekötés optimalizálása. 5. Energia beszerzési szerződések Az egyes energia fajták beszerzésére a cég az engedéllyel rendelkező partnerekkel kötött szerződést. A beszerzési szerződések tartalma üzleti titkot képez.

28 6. A vállalat tevékenységéhez kapcsolódó CO2 kibocsátás. A Kft. nem tartozik az Üvegházhatású gázkibocsátás miatt jelentésre kötelezett vállalatok közé. A tevékenysége során a földgáz tüzelőanyagként történő felhasználásnál keletkezik dierkt módon CO 2 kibocsátás. A villamos energia vételezésre a szakirodalomból vett fajlagos CO 2 kibocsátási mutató felhasználásával (Electricity carbon intensity in European Member States Impacts tanulmány 2. táblázata szerint 407 g/kwh) számolható a másodlagos kibocsátás. Így a évi teljes CO 2 kibocsátás ( * 56,1 / 1000) + ( * 407 / 1000) = t volt. 7. A megújuló energia termelésre vonatkozó tevékenység értékelése. A Kft. eddig nem rendelkezett megújuló hő vagy villamos energia termelő berendezésekkel. A középtávú elképzelések között javasoljuk szerepeltetni fotovoltaikus egységek beépítésének vizsgálatát. A csökkenő fajlagos beruházási költségek és a megvalósítás finanszírozását támogató pályázati lehetőségek kedvező feltételeket teremthetnek a napelemek telepítésére. A hűtőházakra épített megoldás természetesen statikai ellenőrzést követően jó lehetőséget biztosítanak a modulok beépítésére. A nyári időszakra jellemző nagyobb energia igény egy részét jól tervezhetően lehet a napelemek segítségével megtermelni. 8. Az energiahatékonysági szemléletformáló intézkedések. A vállalat dolgozóinak szemléletformálására, az energiatakarékossági szempontok érvényesítésére a jövőben célszerű figyelmet fordítani, bevonva ezzel a dolgozókat az energia hatékonyság növelési célok elérésébe. Az energiatakarékossági szempontok hangsúlyozása az energia termelő egységek és a hűtőberendezések üzemeltetői - karbantartói számára fontosak, de célszerű bevonni ebbe a gyártásban közreműködő dolgozókat is. A szemléletformáló ismeretek átadását célszerű összehangolni a rendszeres munka- és tűzvédelmi oktatások időpontjával, a módszertan kidolgozásánál pedig a Havi jelentések ábrái jól használhatóak. Javasoljuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapjáról ingyenesen letölthető plakátok kifüggesztését a dolgozók számára biztosított közösségi helyeken.