Erőművi kazángépész Erőművi kazángépész

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Erőművi kazángépész Erőművi kazángépész

2 1. feladat Összesen: 20 pont Ön kazángépészként részt vesz a tüzelőanyag-rendszer előkészítésében, melynek során a külső beszállítás zavara miatt a belső széndepón elhelyezett szénkészletet kell felhasználniuk. Ismertesse a széntéri garmadák tárolására és feladására vonatkozó szabályokat! Tárolásnál az alábbiakat kell betartani: 1. Egy garmadába csak azonos minőségű és szemcsenagyságú szén kerülhet. 2. A tárolásra beérkező szenet a lehető legrövidebb időn belül le kell tárolni. 3. A tárolást lehetőleg száraz időben kell végezni. 4. A garmadát cm vastag rétegben szabad építeni, a rétegeket megfelelően tömöríteni kell. 5. A garmada rézsűjét is tömöríteni kell. A garmadaépítés egyik legfontosabb művelete. Ügyelni kell arra, hogy a terített réteg sima, egyenletes legyen. A tömörítés célja, hogy a szénszemcsék közül a levegőt minél jobban kiszorítsa. 6. A garmada tetejét bogárhátúvá kell kiképezni a csapadék elvezetése céljából. 7. A garmadák hőmérsékletét építésük után, ha szükséges, ellenőrizni kell hőmérőcsövek és hőmérők segítségével. A mérőcsövek csak a mérési oldalon lehetnek nyitottak, a másik oldalon zártnak és hegyesen kiképzettnek kell lenniük, hogy könnyen bele lehessen verni a szénbe, és hogy kéményhatást ne okozzanak. 8. Ha a garmadák hőmérséklete az 50 C-ot meghaladja, akkor az ellenőrzést naponta kell végezni, és az eredményeket naplózni kell mindaddig, míg a hőmérséklet vissza nem süllyed az előbbi határ alá. Ha a garmada hőmérséklete 60 C fölé emelkedik, felszedését azonnal meg kell kezdeni. 9. A garmadákat naponta szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A keletkezett vízmosásokat meg kell szüntetni. 10. A garmadába meleg szenet tenni TILOS! A garmadák feladása: 1. A garmadákat csak úgy szabad megbontani, hogy minél kisebb felülete legyen szabadon. 2. A megkezdés előtt az esetlegesen benne levő hőmérőcsöveket ki kell szedni úgy, hogy ismét felhasználhatók legyenek. 3. A megkezdett garmadát a legrövidebb időn belül fel kell adni. 4. Egy-egy megkezdett szakasz szélessége minimálisan 10 m legyen. 5. Minden szakasznak feljáró rámpát kell készíteni, hogy a dózer balesetmentesen tudjon közlekedni. 6. Ha a garmada felső felületének szélessége 20 m alatt van, a garmada bontása csak nappali világítás mellett kezdhető meg. Pont arányosan, a válasz részletezettsége szerint adható. É 2/6

3 2. feladat Összesen: 10 pont Ön kazángépészként vezeti beosztásának megfelelően az üzemben használatos üzemi-, hibastb. naplókat. Említsen meg legalább tízféle naplót, ami a gyakorlatában előfordulhat ezek közül! 1 Napi hibanapló, kazános 2 Leállási hibanapló 3 Malom üzemóra 4 Művezetői napló 5 Zagyszivattyú javítási és állapotellenőrző adatlapja 6 Olajfelhasználás nyilvántartása 7 Kazánok koromfúvóinak üzemállapot jelentése 8 Szakaszolási napló 9 Utasítási napló 10 Szakmai vizsganapló 11 Tápszivattyú üzemórák 12 Munkahelyelosztási napló 13 Kazán üzemnapló 14 Tápvízmelegítők, napi jelentés 15 Olajállomás, napi jelentés Jó válaszonként 1-1, de max. 10 pont adható. 3. feladat Összesen: 15 pont Ön szerkezetileg teljeskörűen szemrevételezi, ellenőrzi a kazánt, segédberendezéseit és biztonsági berendezéseit! Ismertesse a biztonsági szelepekre vonatkozó kötelező előírásokat a szelepek alkalmazására, illetve azok számára vonatkozóan! A biztonsági szelepek alkalmazása és száma rendeleti háttérrel egyértelműen meghatározott. a) Minden kazánra legalább két biztonsági szelepet kell felszerelni. A töltet elvezetése szempontjából a szelepek együttes teljesítménye vehető figyelembe. b) A 0,2 t/h (140 kw) teljesítményt meg nem haladó nagyvízterű kazán és a 2 t/h (1,4 MW) teljesítményt meg nem haladó gyorsgőzfejlesztő esetében egy biztonsági szelep alkalmazása elegendő. Ugyancsak egy biztonsági szelepet kell alkalmazni a kazánberendezéstől elzárható túlhevítőknél, tápvízelőmelegítőknél, továbbá a gőzátalakítók primer és szekunder oldalán. c) Nem kell biztonsági szelepet alkalmazni azoknál a kazánoknál: amelyek biztonsági állványcsővel vannak ellátva, amelyeknél a gyártó másfajta nyomáshatároló elemet tanúsítottan épített be, a kazánberendezéstől el nem zárható túlhevítőknél és tápvízelőmelegítőknél, telített gőzzel fűtött vagy nem fűtött gőztartóknál, ha azok legnagyobb megengedhető nyomása legalább akkora, mint a hozzájuk tartozó kazáné. d) Ha két vagy több gőzkazán vagy fűtött gőztartó el nem zárható módon van egymással összeköttetésben, ezek közös biztonsági szeleppel (szelepekkel) láthatók el. Ez esetben azonban a szelephez (szelepekhez) vezető csővezeték keresztmetszete sehol sem lehet kisebb a biztonsági szelep (szelepek) névleges beömlő oldali keresztmetszetének 1,25-szorosánál, és nem lehet hosszabb átmérőjének 200- szorosánál. É 3/6

4 A szelepátmérő megállapításánál a kapcsolt berendezések legnagyobb gőzfejlesztőképességének összegét kell figyelembe venni. Pont arányosan, a válasz részletezettsége szerint adható. 4. feladat Összesen: 15 pont Ön kazángépészként feltölti a kazánt (tápvízelőmelegítő, fűtőcsövek, dob, túlhevítő) üzemi vízszintre. Ismertesse a kazán szintjelzőire vonatkozó biztonsági előírásokat a vízállásmutatók, a távszintjelzők tekintetében! Térjen ki alkalmazásuk és számuk tekintetében is az előírásokra! A szintjelzők fajtái: a) Vízállásmutatók A jelzőfelület szélessége és a furatok átmérője legalább 6 mm, a jelzőtér hossza pedig annyi legyen, hogy mind a megengedett legalacsonyabb, mind a megengedett legfelső vízszintet legalább 25 mm-rel meghaladja. A foglalaton mind a gőz, mind a víz lefúvatására csapot, szelepet kell felszerelni, és a biztonságos lefúvatáshoz szükséges csővezetéket kell csatlakoztatni. Keresztmetszetük nem lehet kisebb, mint a vízállásmutatóé. A csapokon az állásokat mutató jelzéseket kell elhelyezni. Biztosítandó az üzem közben való alkatrészcsere lehetősége. A nézőrészt törés ellen védeni kell. A vízállásmutató lehetőleg közvetlenül, rövid, egyenes csővezetékkel csatlakozzék a kazánhoz. Ez a vezeték nem tartalmazhat elzárószerelvényt, víz- vagy gőzelvételre szolgáló csatlakozást, kivéve a távvízszintjelző berendezést. Közvetlen hőhatásnak nem lehet kitéve; a nyomás alatti térbe toldata ne nyúljon be. Elhelyezése, megvilágítása a kezelőhelyről kifogástalanul legyen látható. Legyen jól kezelhető, hozzáférhető. A kazánvíz közepes állásánál a vízszint a vízállásmutató közepén legyen. A még megengedett legalacsonyabb és legmagasabb vízszintet tartós, feltűnő jellel kell feltüntetni. A dobon, a vízállásmutatók közelében is jelölést kell elhelyezni akkor is, ha a kazán vízszint-távadóval rendelkezik. b) Távvízszintjelzők Távvízszintjelzőként célszerűen alkalmazhatók a kazánnal csővezetékkel összekötött és fajsúlykülönbségen alapuló jelzők, ipari televíziós készülékek, fény- és hangjelző készülékek. A csővezetékes készülékeket két olyan csonkhoz kell csatlakoztatni, amelyekből más elágazás nincsen. A csonkok vagy közvetlenül a dobra vagy el nem zárhatóan összekötött gyűjtőkamrára szerelendők. A csövek úgy alakítandók ki, hogy bennük holttér ne keletkezhessék. A hajlított csövek sugara legalább az átmérő hatszorosa legyen. Az ipari televíziós távvízszintjelzőnek a tényleges vízszintet rögzítő képet kell a kezelőszintre továbbítania. A hanggal, fénnyel jelző készülékeknek a szélső vízállások elérésekor kell jelzést adniuk. A jelzések csak kézi beavatkozással legyenek megszüntethetők. c) Szintjelzők száma és alkalmazása A gőzkazánokat legalább egy vízállásmutatóval kell ellátni, ha PS V 200 bar liter, legalább két vízállásmutatóval kell ellátni, ha PS V > 200 bar liter. Nem kell vízállásmutatóval ellátni a kényszerátáramlású vagy hasonló szerkezeti felépítésű kazánokat, a forróvízkazánokat. É 4/6

5 Ha a kezelőállásról a vízállásmutatók nem figyelhetők meg kielégítően, jól ellenőrizhető távvízszintjelzőt kell külön felszerelni. Két- vagy többdobos kazánon, ha azok vízterei nincsenek egymással összekötve, vagy a dobok gőzterei csak a gőzelvétel célját szolgáló közös csővezetékkel vannak összekötve, vagy pedig az összekötővezetékek kis keresztmetszete miatt a nyomáskiegyenlítődés bizonytalan minden olyan dobon, amelyben vízszint van, külön legalább egy vízszintmutatót kell alkalmazni. Több fokozatú előgőzöltetéssel rendelkező kazándobok valamennyi szakaszára 1-1 vízszintjelzőt kell felszerelni. Nem használhatók vízszintjelzőként úszós szerkezetek. A szintjelzők gyűjtőkamrára is szerelhetők, ha az el nem zárható összeköttetésben van a kazán gőz- és vízterével. Egy kamrára több szintjelző is szerelhető. Pont arányosan a válasz részletezettsége szerint adható! 5. feladat Összesen: 16 pont Kazángépészként szerkezetileg teljeskörűen szemrevételezi, ellenőrzi a kazánt, segédberendezéseit és biztonsági berendezéseit. Tevékenysége során figyelembe veszi a tűzvédelmi ismétlődő oktatáson megismert előírásokat. Sorolja fel ezek közül azokat a témákat, melyek a rendszeres képzés kötelező elemeit jelentik! A tűzvédelmi ismétlődő oktatások tematikája tartalmazza rendszeresen a következő fejezeteket: Általános témák: a tűzvédelmi jogszabályok általános ismertetése a tűzvédelmi szabályzat általános és az adott üzemrészre vonatkozó előírásai a tűzvédelmi szervezet felépítése és működése az üzemrész, az ott folytatott munkafolyamat tűzveszélyessége megelőző tűzvédelmi rendelkezések és használati előírások a dohányzás és nyílt láng használatának szabályai az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai a tűz jelzése, a tűz esetén követendő magatartás tűzoltási terv alapján követendő magatartás általában és személyre vonatkozóan a rendelkezésre álló tűzoltó berendezések, felszerelések, készülékek használati előírásai, gyakorlati alkalmazásuk különböző tűzoltásra alkalmas anyagok oltási tulajdonságai a tűzvédelmi előírások, szabályok megszegésének következményei Speciális témák: a munkahelyen és annak környezetében lévő nyersanyagok, félkész- és késztermékek tűzveszélyessége tűz- és robbanásveszély lehetséges okai, azok megelőzésére szolgáló intézkedések a tűz terjedésének megakadályozását segítő feladatellátás a munkahelyen lévő anyagok oltásának lehetséges módjai és szabályai a munkahelyen lévő helyhez kötött és kézi tűzoltó berendezések helyének és azok üzemeltetésének bemutatása emberek és anyagok mentésére szolgáló előírások tűz esetén a munkahelyi tűzjelzés lehetséges módjai és eszközei, a tűzjelzés tartalma tűzoltás utáni feladatok ismertetése munkahelyek tisztántartása, hulladékok gyűjtése és eltávolítása a közlekedési utakra és az anyagtárolásra vonatkozó szabályok É 5/6

6 a munkahelyi elektromos berendezések általános ismertetése: a használatukból eredő tűzveszély, működtetésük szabályai minden új tűz- és robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, technológia, anyag, stb. bevezetése, illetve alkalmazása előtt az ott dolgozókat a vonatkozó tűzvédelmi-, tűzmegelőzési szabályokra, a tűz esetén követendő magatartásra függetlenül attól, hogy ezt már megelőzően oktatták, soron kívül oktatni kell Pont arányosan, a válasz részletezettsége szerint adható! 6. feladat Összesen: 24 pont Ön a felettese utasításnak megfelelően végzi a kazán víz- és gőzoldali biztonságtechnikai feladatú szerelvényeinek ellenőrzését. A revíziót lezáró üzemi próbák és a program eredményét dokumentumban rögzíti. Ismertesse ennek a dokumentumnak a tartalmát! Milyen berendezések, folyamatok, műszerek és működési sorok ellenőrzésére kerül sor? A következő ellenőrzések szükségesek a kazán víz- és gőzoldali biztonságtechnikai feladatú szerelvényeinek üzemi próbája során: 1. a vízállás, nyomás, hőmérséklet, víz- és gőztömegárammérő- és jelzőkészülékek szerelése, elrendezése és működése, tekintettel a létesítmény üzemmódjára (kéziés/vagy önműködő üzem), 2. a kezelőszervek (az önműködő szabályozású kazánoknál is, ha kézi működtetés lehetséges): létesítési dokumentációnak megfelelő elrendezése és működése, 3. a vízszint, nyomás és hőmérséklethatároló készülékek, biztonságtechnikai feladattal is rendelkező szabályozók: a megbízhatóság megítélése, a határolók kapcsolási pontjának megállapítása, 4. tápszivattyú, keringtető szivattyú: az adattábla vagy adatlap alapján teljesítmény és szállítónyomás, hajtásmód; másik hálózatra átkapcsolható villamos hajtás esetén az átkapcsolási készültség, ha szükséges; a tartalékszivattyú üzemkészsége, 5. nyomáshatárolók: megszólalási nyomás, kielégítő lefúvási teljesítmény a dokumentáció alapján, nem szándékos elállítás elleni védelem, víztelenítés, 6. visszaáramlás-gátló, záró- és ürítőberendezés: jelölés, kezelési lehetőség, 7. minden előírt reteszfeltétel és biztonsági jellemző (tűztérszellőztetés és biztonsági idők) ellenőrzése, 8. a tápvízelőkészítő berendezések működőképességének ellenőrzése, 9. a tápvíz, a kondenzvíz, a kazánvíz és a gőz minőségének ellenőrzése, 10. az üzemben tartó által végzett vízminőségvizsgálatok megfelelőségének ellenőrzése, 11. gőz-, hőmérséklet- és nyomásviszonyok elemzése az indulás, leállás, terhelésváltozás szakaszában, az időfüggő szilárdsági jellemzőkre méretezett kazánszerkezetekre tekintettel, 12. a megengedett gőz-, illetve hőteljesítmény betartása. Az üzemi próba fenti jellemzőinek betartásáról az üzembentartónak írásbeli jelentést kell készítenie. Jó válaszonként 2-2, de max. 24 pont adható! A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 6/6