Erőművi kazángépész Erőművi kazángépész

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Erőművi kazángépész Erőművi kazángépész

2 1. feladat Összesen: 15 pont Ön kazángépészként tisztában van a kazánnak mint hatóság által ellenőrzött létesítménynek a fogalmával. Fogalmazza meg saját szavaival, hogy mi tekinthető kazánlétesítménynek a kazánbiztos szempontjából! Pl. az otthonában lévő fűtési célú gázkazán annak számít? Indokolja válaszát! Kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő telepített nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 o C-ot meghaladó hőmérsékletű gőz, vagy forró víz előállítására szolgál. 2. feladat Összesen: 20 pont Ön ellenőrzi a kazán segédberendezéseinek üzemét, köztük a tápszivattyú hajtását is. Mi a gyakorlatban jellemző különbség aszerint, hogy milyen hajtással látták el a tápszivattyút? Sorolja fel a lehetséges meghajtási módokat és a nyomatékáttételi módokat! Tápszivattyúk hajtása kétféle módon történhet. A tápszivattyút villamos motorral és segédturbinával hajthatjuk. 1. Villamos hajtás esetén a tápszivattyú fordulatszámának értékétől és szabályozásától függően három megoldás jöhet számításba: a villamos motor közvetlenül hajtja a tápszivattyút 3000 f/min fordulatszámmal, a motor és a tápszivattyú közé gyorsító áttételt megvalósító hajtóművet helyezünk, merev áttétel helyett hidraulikus hajtóművet alkalmazunk, amely lehetővé teszi a tápszivattyú fordulatszámának változtatását. 2. Segédturbinás hajtásnál a tápszivattyú fordulatszáma változtatható. A tápszivattyú hajtás célszerű megoldását lényegesen befolyásolja a gőzerőműegység nagysága. Gyakorlatilag 100 MW-nál kisebb erőműegységeknél, amikor a tápszivattyú teljesítménye 2 3 MW-ot nem lépi túl, a villamos hajtást alkalmazzák. A 200 MW-ot meghaladó korszerű gőzerőműegységeknél, ahol a tápszivattyú teljesítménye >5 MW, a segédturbinás hajtás választása célszerű. A korszerű szub- és szuperkritikus gőzerőművek általában segédturbinás tápszivattyúhajtással épülnek. Előnyös, hogy mind a tápszivattyú, mind a segédturbina számára nagy, 3000 f/min-ot jóval meghaladó fordulatszám a kedvező. Korszerű gőzerőművekben segédturbinás tápszivattyú mellett villamos hajtású tápszivattyút csak biztonsági tartalékként és kisebb teljesítménnyel alkalmaznak. Pontozás a helyes válasz mértékének megfelelően! 3. feladat Összesen: 30 pont Ön ellenőrzi a kazán üzemi területén a spinkler oltórendszert tűz- és biztonságvédelmi szempontok alapján. Ismertesse a legfontosabb szempontokat és a szükséges tevékenységet! Soroljon fel legalább 15-félét! 1. Az üzemeltetés, kezelés és karbantartás tekintetében a kivitelező, illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 2. A kezelést csak a berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. 3. A berendezés működéséről naplót kell vezetni, amelyet a sprinklerközpontban kell tartani. A napló vezetése a területért felelős szakos művezető feladata. A naplóba be É 2/5

3 kell vezetni minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt, az időpont (óra, perc) feltüntetésével. 4. A vízszint- és a nyomásértékeket naponta ellenőrizni kell; a riasztó- és a jelzőberendezéseket hetenként lehetőleg meghatározott napon és órában az ellenőrző szelep(ek) nyitásával ki kell próbálni. A próbák megtörténtét és eredményét naplóban kell rögzíteni. 5. A sprinklerberendezés csővezetékeit és a sprinklereket tisztán kell tartani, a rájuk rakódó szennyeződéseket el kell távolítani. Az esetleges hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A tömítetlen csöveket, csőkötéseket ki kell cserélni. A teljes berendezés rendszeres karbantartása az üzemeltető feladata. 6. A félévenkénti felülvizsgálatot és karbantartást csak az arra jogosult, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. 7. Az automatikus beépített oltórendszer üzemeltetéséről és karbantartásáról a létesítmény üzemeltetője köteles gondoskodni. 8. A sprinklerberendezés előre látható üzemen kívül helyezését 8 nappal előbb, előre nem látható üzemen kívül helyezését pedig azonnal be kell jelenteni az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak. Ugyancsak be kell jelenteni a berendezés ismételt üzembe helyezését is. A bejelentés a tűzvédelmi menedzser feladata. 9. A berendezések automatikusan működnek, így a kezelők feladata a működőképesség ellenőrzése. A következő ellenőrzéseket kell elvégezni: 10. Napi ellenőrzések során a szakos művezetők kötelesek ellenőrizni a víztartály szintjét, a nyomásmérők által mutatott értékeket, a csőhálózat és kötéseinek csöpögését és szivárgását, az energiaellátó rendszer működőképességét, a csapok, tolózárak helyes állását, fagymentességét. Az ellenőrzés tapasztalatait naplózni kell. 11. Heti ellenőrzések során az üzemviteli vezetők kötelesek ellenőrizni a riasztó és jelzőberendezéseket az ellenőrző szerelvények megnyitásával. Az ellenőrzés tapasztalatait naplózni kell. 12. Havi ellenőrzés során a napi és heti ellenőrzés mellett szükséges a manométermutatók és a manométerszelepek ellenőrzése, az elektromos felügyeleti berendezések ellenőrzése, riasztás átjelzése a tűzoltóságnak. Az ellenőrzés tapasztalatait naplózni kell. 13. Az oltóberendezés csővezetékeit és a szerelvényeit tisztán kell tartani, a rájuk rakódó szennyeződéseket el kell távolítani, a tömítetlen csöveket, csőkötéseket ki kell cserélni. 14. Az észlelt és a kijavított hibákat az üzemeltetési naplóba be kell vezetni. 15. Ha a karbantartó személy a berendezés működésképtelenségét tapasztalja melyet kijavítani nem tud köteles írásban értesíteni az üzemeltetőt. 16. A művezetőknek az éves oktatási terv alapján negyedévente a tűzjelző és oltóberendezésekkel kapcsolatos feladatokat, a bekövetkezett események tapasztalatait oktatni kell előírás szerint. 17. A berendezés működése közben észlelt hibát a kezelő köteles a javító csoportnak bejelenteni, a művezető és üzemdiszpécser egyidejű tájékoztatása mellett. Az értékelés során a helyes válaszokra egyenként 2-2 pont adható. É 3/5

4 4. feladat Összesen: 10 pont Ellenőriznie kell egy erőművi kazánon végzett próbaüzem sikerességét a berendezések paramétereinek áttekintésével. Vajon az üzemi próbára sor került már? Melyiket végzik el a másik előtt? Mi a különbség az Ön véleménye szerint a próbaüzem és az üzemi próba között? Határozza meg a két eljárás lényegét! Próbaüzem: a létesítmény egészének vagy egyes egymással összefüggő részeinek, vagyis technológiai egységének előre meghatározott program szerinti üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzem igazolja, hogy a létesítmény berendezései együttesen megfelelnek a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a létesítmény műszaki értelemben üzembe helyezhető. Üzemi próba: az egyes részegységek (beleértve a biztonsági szerelvények beállítását is), gépek egyedi próbája annak igazolására, hogy az adott részegység, gép, szerelvény stb. az előre megadott jellemzőit teljesíti. Az egyes részegységek sikeres üzemi próbáját követheti a rendszer (az összekapcsolt részegységek) próbaüzeme annak érdekében, hogy igazolható legyen, hogy a rendszer az összekapcsolást követően is teljesíti az előre meghatározott jellemzőket. Az értékelés során a helyes válaszokra egyenként 5-5 pont adható. 5. feladat Összesen: 15 pont Kazángépészként ellenőrzi a kazán tüzelőanyag-ellátórendszerek üzemét. A szénportüzelésű kazán hombárjaiban az igen nedves szén folyamatosan betapad és beboltozódik. Ezért az ún. gépi macska berendezéssel meg kell oldani a folyamatos tüzelőanyag-utánpótlást. Mi ez a berendezés, és milyen szabályok vonatkoznak a működtetésére? A gépi macska kerekekre szerelt, villanymotorral hajtott csörlő, melynek tartozékai még drótkötél, macska -kapcsolószekrény, kitámasztó karok, fék, kábel, dugaszoló, földelővezeték és saru. A macska irányítását kenderkötéllel végzik. A gépi macska üzemeltetése során az alábbiak betartandók: Szemrevételezéssel meg kell győződni a berendezés használhatóságáról. Sérült géppel üzemelni tilos. A gépet a tisztítani kívánt bunker mellé kell állítani és a kitámasztó karokkal rögzíteni kell a szalag vázához. Ezután rúdra szerelt horog segítségével át kell fűzni az irányító kötelet a másik oldalra. Ellenőrizzük az irányító kötél felerősítését a macskára. Következő lépés a földelés, ami a földelővezetéknek az oszlopokon kialakított gerincvezetékre történő rákötése csavarral. Ügyelni kell arra, hogy a vezeték és a saru kapcsolata jó legyen, valamint a saru és a rács fémesen érintkezzen, és le ne rázódjon. A védőföldelés után meggyőződnek a kapcsoló középállásáról, majd a kábelt kihúzzák a dugaszolóaljzatig, figyelve, nincs-e megsérülve. Ha sérülést vesznek észre akár a kábelen, akár a dugaszolón, jelenteni kell a művezetőnek, aki intézkedik a javításról. Ha a kábel és a dugaszoló ép, el kell végezni a dugaszolást, s ezzel a gépi macska üzemkész. A gépi macska üzemeltetéséhez két fő szükséges. Egyik a gépkezelő, másik az irányító. A macska lefelé való mozgását a macska önsúlya végzi, ha a féket kiengedjük és a kapcsolókat le állásba tesszük. Felfelé a motor húzza, miután a kapcsolókat fel állásba helyezzük. Húzás közben a macska ágai beleakadnak a betapadt szénbe, és azt leszakítják. Az irányítónak ügyelnie kell arra, hogy a leszakadt szén be ne temesse a macskát, s nehogy az adagolóba kerüljön. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy vastag, függőleges szénfal esetén fokozatosan bontjuk a feltapadt szenet. A kezelőnek pedig arra kell ügyelnie, hogy az irányító utasítását gyorsan teljesítse, valamint a gépet túl ne húzassa. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor a beépített felső végálláskapcsoló É 4/5

5 megakadályozza a motor lefogását és a baleset lehetőségét. Ha a motor kézmelegnél jobban felmelegszik, azonnal abba kell hagyni a macskázást, s meg kell várni, míg a motor lehűl. A gépi macskázást addig kell folytatni, amíg a bunkerfalon legfeljebb cm szénréteg marad. 6. feladat Összesen: 10 pont Ellenőrzi egy kazán gőz- és víztelenítő rendszereinek üzemét, rögzíti az aktuális paramétereket. A kazánlétesítmény a NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK MŰSZAKI- BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA szerint nyomástartó létesítménynek minősül. Sorolja fel, hogy melyek azok a berendezésfajták, amelyek minden esetben nyomástartó létesítménynek minősülnek! A nyomástartó létesítmény behatárolása szerint a nyomástartó létesítményt az azonos technológiai rendszerben működő nyomástartó berendezések alkotják. A nyomástartó létesítmény részei: a) a nyomástartó edények és kazánok, b) a nyomástartó edényeket és kazánokat összekötő csővezetékek, c) a kazánok tápvízelőkészítő rendszere (vízlágyító, tápvíztartály, kondenztartály, tápvízelőmelegítők, tápszivattyúk stb.), d) töltőberendezések csővezeték rendszere, e) a biztonsági szerelvények, f) a nyomástartó tartozékok, g) a csatlakozó csővezetékek. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 5/5