Szürkemarha az egészséges étrendben

Átírás

1 Hortobágy, augusztus 28. Szürkemarha az egészséges étrendben III. Szürkemarha Vigadalom és Piac Fesztivál - előzetes sajtóút - Háttéranyag - A Magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sugalló impozáns megjelenésével Magyarország világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A magyar szürkemarhát nagyjából az év háromnegyedében legeltetik, emiatt a húsa stabilan jó minőségű, egészséges alapanyag. Egész nyáron a szabadban legel, télen pedig a nyáron lekaszált réti szénát fogyasztja. A Védjegyezett termék-előállításban tilos bármilyen ipari táppal, terméktakarmánnyal etetni, és olyan növényeket sem legelhet, amelyeket műtrágyáztak vagy növényvédő szerrel kezeltek. A szürkemarha húsának fogyasztása nem véletlenül éli ma reneszánszát. Amikor elárasztanak bennünket a silány minőségű és olcsó import húsipari termékek, igenis szükség van jó alapanyagra. Manapság már egyre többen jönnek rá a szürkemarhahús valódi értékeire, amelyek közül nem elhanyagolhatóak az egészségtudatos szempontok. Számtalan pozitívuma mellett az első legfontosabb tény, hogy ez a húsfajta teljesen organikus. A magyar szürke húsa már első pillantásra jól megkülönböztethető a többi marhahústól, hiszen lényegesen sötétebb, állaga pedig szárazabb, rostosabb. Ha kezünkbe veszünk például egy szelet szürkemarha feketepecsenyét, jól látszik a finom márványozottsága. A rostok között kevesebb zsírt (faggyút) tartalmaz, de nagyobb arányban vannak jelen benne a többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3 és omega-6). Ezek fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerülésében. A szürkemarha húsa jóval kevesebb vizet tartalmaz a többi húsmarha fajtáénál, igazán sűrű alapanyag. Főzéskor nagyon kevés vizet ad le, ezért kevésbé esik össze. Jó tudni, hogy vastartalma még a vörös húsok között is kiemelkedően magas. A legeltetésnek köszönhetően az állatok nemcsak füvet, hanem olyan gyógy- és fűszernövényeket (pl. kakukkfüvet, kamillát, rozmaringot, mentát) is fogyasztanak, amelyek egészségesek, és amelyeket konyhánkban is rendszeresen használunk. Ezen aromák mind a zsírokban raktározódnak el, majd főzéskor-sütéskor felszabadulnak. Ennek köszönheti a szürkemarhahús különleges, vegetális ízét. Bár a belőle készült szalámik, kolbászok, sonkák, kenőmájasok népszerűségéhez kétség sem fér, a nyers hús alapanyaggal egészen más a helyzet. Sokan azért kritizálják, mert túl száraz, túl szikár. Mások egyszerűen nem ismerik, nem tudják, melyik húsrészből milyen ételt lehet igazán finoman elkészíteni. A harmadik akadály pedig talán az, hogy nehezen lépünk túl a gulyás-pörkölt-ragu szentháromságon, nehezen hisszük el, hogy a szürkemarha húsa másra is jó, nemcsak ezekhez a hagyományos és méltán közkedvelt ételekhez. A kiegyensúlyozott étrend egyik fontos alapja a változatosság, mind alapanyag, mind ételkészítési technológia szempontjából. És bár a túlzott vörös húsfogyasztást összefüggésbe hozták egyes szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségekkel, ezek esetében fontos mindig látni, hogy általában nem önmagában az alapanyag jelenti a problémát, hanem annak túlzott fogyasztása, nem megfelelő elkészítése. Ilyen például a bő zsírban sütés, amire a legjobb példa a marhahús esetében a bécsi borjúszelet, valamint a só, adalékanyagok hozzáadásával készített, pácolt, füstölt húsipari termékek túlzott fogyasztása. 1

2 A zsírszegényen elkészített, sovány marha húsrész heti 1-2 alkalommal beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe, nem szükséges lemondanunk a jóízű, zamatos, magas fehérje- és vastartalmú, változatosan elkészíthető húsfajtáról. Manapság egyre egészségtudatosabban élünk, amelynek alapvető eleme, hogy tisztában legyünk a főzéshez felhasznált alapanyagok eredetével és minőségével. Ha csirkéről van szó, akkor már tudjuk, ketreces és kapirgálós megkülönböztető jelzők milyen eltérésekre utalnak, de azzal már lényegesen kevesebben vagyunk tisztában, hogy ugyanilyen hangsúlyos különbségek vannak például a marhahús esetében is. A szürkemarha esetében biztosak lehetünk abban, hogy milyen hús kerül a tányérunkra. facebook.com/szurkemarhavigadalom III. Szürkemarha Vigadalom és Piac Fesztivált szervezőiről Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Az 1960-as évekre drasztikusan lecsökkent a szürkemarha állomány. Megmentéséért a megmaradt gulyák tenyésztői példaértékű összefogással, az utolsó pillanatban összeszedett, sokszor az akkori szabályokkal szembemenő tenyésztői munkát végezve, megmentették a fajtát a kipusztulástól. Ennek a szakmai egyeztetésnek kiteljesedéseként 1982-től éves gazdatalálkozókat szerveztek, majd ben, mikor lehetőség nyílt rá, hazánkban civil szervezetként elsők között alapították meg a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét. Az Egyesület ezt követően gyors növekedésnek indult, mára országos méretű, több száz aktív tagot számlál. Az egyesület célja a magyar szürke szarvas-marha fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének szabályai szerint. A fajtát nemzeti értéknek tekintjük, amelynek tiszta fenntartása a jövő érdeke. Feladataink: 1. Törzskönyvi nyilvántartás vezetése 2. Szaktanácsadás 3. Génmegőrzés 4. Termékek piacra jutásának segítése 5. Magyar szürkemarhahús eredetigazoló rendszer működtetése 6. Szürkemarha Vigadalom szervezése 7. Kapcsolattartás a gazdákkal 8. Kultúra és hagyományőrzés 9. Rendezvények szervezése 10. Érdekvédelem Magyar Piac Szövetkezet 2010-ben alakult meg Fejér megyei székhellyel Óbarok-Vázsonypusztán, a több minit száz tag azonban az ország különböző szegleteiben található. Konrád Istvánné elnök maga is gazdálkodó, s a hátrányos helyzetű térségekben hajtott végre sikeres programokat az agrártárca és pályázatok segítségével. A szövetkezetben önkormányzatok, magánszemélyek, ős- és kistermelők, magyar kézműves élelmiszereket és termékeket előállító társaságok fogtak össze, hogy a sokat emlegetet vidékfejlesztés érdekében tegyenek konkrét lépéseket. 2

3 A Magyar Piac Szövetkezet működése és neve ma elválaszthatatlan a magyar kézműves élelmiszerektől, s tevékenysége során a helyi termékek egyre több helyütt foglalják vissza a lokális piacokat. A Szövetkezet az elmúlt években sikeresen és aktívan koordinálta, a Földművelésügyi Minisztérium (korábban Vidékfejlesztési Minisztérium) Háztáji programját, ahol az Önkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, falugazdászokkal együttműködve. Ennek eredményeképpen 960 településen, 100 ezer család jutott jó minőségű vetőburgonyához és a háztáji újra értelmet kapott. (kiskert, házkörüli gazdálkodás, baromfi és kisállatok tartása, stb). De nevéhez fűződik aktivitása révén a Zemplén első bolt, első piac, Zemplén és Somogy piacok elindítása, Komlóskán a vetőmagosztás, Lengyeltóti piac és falunap, diófesztivál, Moszkvában az Arany ősz kiállítási részvétel, Budapesten: a Liget téri termelői piac, a Rózsák tere piac, a Minisztérium előtti Vidék Mustra, a Virágpiacon a termelői piac, és sok más, a termelők érvényesülését segítő akció. A Magyar Piac Szövetkezet a kezdetektől fogva és a jövőben is elkötelezetten képviseli a vidéki élet minőségi fejlesztését, a termelői piacok szervezését, az egészséges magyar termékek közvetlen eljuttatását a fogyasztók asztalára. A sajtóút helyszínét biztosító Hortobágyi Nonprofit Zrt-ről A Hortobágyi Nonprofit Kft. a több évszázados hortobágyi pásztorkodás továbbvivőjeként legeltető állattenyésztést folytat: a széles pusztában több ősi magyar állatfajt magyar szürke marha, racka juh, mangalica, nóniusz ló, házi bivaly, magyar parlagi szamár tartunk, melyeknél a tenyésztői feladatok mellett génmegőrző funkciót is ellátunk. Emellett elsődleges feladatunk a Hortobágy sajátos adottságaihoz alkalmazkodó, a környezettel együtt élő pásztorkultúra hagyományainak ápolása, melynek számos eleme még a jelen időkben is a mindennapok része. Pusztai ünnepnapjainkon Szent György-napi Kihajtási Ünnep, Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep, Hortobágyi Lovasnapok, Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó az érdeklődők minderről élőben is meggyőződhetnek. A puszta jellegzetes tájképi elemei a Kilenclyukú híd és a gémeskutak mellett a 17. századtól egymás után épülő csárdák a nagy határú mezővárosokat és falvakat összekötő forgalmas utak mentén. Ilyen ősi útvonal volt a Hortobágyon végigvezető Sóút is, melyen a máramarosi sóbányák kincsét tutajon szállítva vitték a felső-tiszántúli területekre. A Sóút menti csárdák közül talán legismertebb a Hortobágyi Csárda, melyet Debrecen város tanácsa 1699-ben építtetett pihenőhelyként a Hortobágyon átutazók számára. A hely kiemelt fontosságú vámszedő és átkelő hely, s a Debrecen-Pest postaút egyik lóváltó állomása is volt egyben. Története mint a nagyobb utak és folyóvízi átkelőhelyek mellé épült csárdáké szorosan összefonódott a mellette épült szekérállással és mára a Hortobágy jelképévé vált Kilenclyukú híddal. Az elmúlt korok igényeinek megfelelően többször átépítették, bővítették, végleges történeti formáját a 19. század elején nyerte el, s várja a megfáradt utazókat ma is. 3

4 EREDETVÉDELEM A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete által működtetett eredetvédelmi rendszer végigkíséri az összes, szürkemarha megnevezésű terméket a tenyésztőtől egészen a fogyasztó asztaláig. Kiemelt szempont, hogy a szürkemarha húsát mind a mai napig előszeretettel hamisítják. Fontos, hogy vásárláskor keressük a tanúsító védjegyeket! A szürkemarha tanúsítása minden esetben a hitelesített törzskönyvre alapozott. Ebből következik, hogy a tanúsítvány már a vásárlás helyszínén tájékoztat a hús fontosabb adatairól. Ráadásul a tanúsítvány a jogos használatot is szavatolja, nyomon követi a hús teljes útját a tenyésztéstől a fogyasztó asztaláig. A tanúsítvány kivonata, mely lekérhető a helyszínen egy SMS-sel, segít a hús korának és az állat ivarának ismeretében, a megfelelő recept kiválasztásában is. Az eredeti Magyar szürkemarha hús -t kizárólag Magyarországon lehet előállítani. Az oltalom alatt álló hús csak a hazánkban született, nevelkedett, hizlalt, levágott és feldolgozott igazolt származású Magyar szürkéből kerülhet ki. A takarmánynak szintén Magyarországról kell származnia. Amellett, hogy az szürkemarha vágása és darabolása az ország közigazgatási határán belül kell, hogy történjen, további feltétel, hogy azt olyan vágóhidakon, feldolgozó üzemekben történik, ahol a Magyar szürkemarha húsának elkülönített kezelése az eljárás teljes folyamatában megvalósítható. Ha a feltételek adottak, a termékre felkerülhet Magyar szürkemarha hús felirat és a hozzá tartozó kéksárga védjegy, amely az európai unión belül a hús számára iparjogi védelmet biztosit, melyet a magyar hatóságok és a tenyésztő szervezet kontrollja szavatol. Az Egyesület szükségesnek tartja a kiváló minőségű magyar szürkemarha húsából készülő termékek megkülönböztetését, ezért dolgozta ki eredetigazolási és terméktanúsító rendszerét. Ennek legfőbb célja, hogy a fogyasztóhoz kerülő, Magyar szürkemarha hús megnevezésű árucikkek valóban a fajtához tartozó állatból származzanak, garantálva a kiváló minőségű alapanyagot és készítményeket. Emellett a termék eredetét igazolja az élőállat és húsa azonosítását szolgáló tízjegyű számsor, az ENAR kód, mely az árucikk csomagolásán található. Az Egyesület saját fejlesztésű SMS rendszerén keresztül bárki ellenőrizheti, hogy valóban eredeti, Magyar Szürkemarha hús földrajzi árujelzővel igazolt terméket vásárol. Amennyiben Ön rövid szöveges üzenetben elküldi az ENAR kódot a (+36) 30 / telefonszámra, a válasz másodperceken belül megérkezik. Mindezt ráadásul a vásárlás helyszínén, másodpercek alatt teheti meg! Az igazolás kivonatául szolgáló válasz SMS megmutatja a termék útját, a tenyésztőtől a fogyasztó asztaláig. Az SMS-ben további értékes információk is találhatók a húsról. Így a termék eredetigazolásán kívül a vásárló informálódhat a tenyésztő nevét, az állat nemét és korát, a vágás dátumát, illetve a feldolgozás és értékesítés helyszíneit illető adatokról. 4

5 MAGYAR SZÜRKEMARHA HÚS (OFJ) OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZÉS A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete eredetvédelmi tevékenységét megerősítendő Magyarországon elsőként szerezte meg, friss hús kategóriában a legmagasabb szintű Európai unió által életre hívott oltalomi védjegyet. A Magyar szürkemarha hús (OFJ) kék-sárga védjegy legnagyobb előnye, hogy védelmet biztosít a hamisítókkal és a silány terméket előállítókkal szemben. A bejegyzett elnevezéssel piaci forgalomba kerülő húst egész Európában ellenőrzötté és védetté teszi. A "Magyar szürkemarha hús (OFJ)" elnevezés és a kék sárga védjegy kizárólag akkor használható, ha hús: - bizonyítottan a Magyar szürkemarha fajtához tartozik - Magyarországon született, nevelkedett és feldolgozott - extrém-extenzív körülmények között tartott - tartási körülményei bizonyítottan megfelelnek az előírásoknak - tenyésztőtől a fogyasztó asztaláig nyomon követhető A védjegyeztetési eljárás során felhasznált kutatási eredmények garantálják, a "Magyar szürkemarha hús" kedvező élettani hatásait, minden más marhahústól eltérő különleges ízvilágát. A védjegy a Magyar szürkemarha hús hamisításnak visszaszorításáért született. A védjeggyel ellátott Magyar szürkemarha hús, minden esetben bizonyíthatóan a hatóság állal is ellenőrzött és nyomon követett forrásból származik! Ez a védjegy fegyver a hamisítókkal szemben! A külön jogszabályokban előírtakon túl a termék csomagolásán fel kell tüntetni: a termék elnevezését: Magyar szürkemarha hús a közösségi OFJ szimbólumot (a közösségi nyilvántartásba vételt követően), a húst azonosító ENAR számot, a termék logóját. További információ: Nagy Andrea PR-kommunikáció Noguchi Porter Novelli Tel: +36 (30) anagy@noguchi.hu Babay Gellért rendezvényszervező MSzTE Tel: +36 (30) babay.gellert@szurkemarha.hu 5