VUKOV ERDELYI ISTVÁN, GL. UREDNIK. ing. RACZ VINCE GRAĐA ZA MONOGRAFIJU ЅENTE URE Đ IVACKI ODBOR BRANOVA Č KI DANILO DR B U R A N Y B E L А

Átírás

1

2 GRAĐA ZA MGRAFIJU ЅETE URE Đ IVACKI DBR BRAVA Č KI DAIL.. DR B U R A Y B E L А ERDELYI ISTVÁ, GL. UREDIK, KATA P AL DR SZEL1 ISTVe4 г ТОТ 1Н RGSI PAL VUKV E S T R у ing. RACZ VICE M ЕZÖGAZDASÁG II. rész (Klimatologiai vizsgálatok Zentán)

3 Az ember élete nem lehet fiiggetlen az id ő járá.st бl. Különđ sen azokban az id őkben, amikor még a tudomány és a technika nem érte el a mai fejlódési fokát, elég gyakran megtörtént, hogy egy-egy árvíz vagy aszály következtében a sujtott vidék lakossága részben. vagy teljesen kipusztult. A jobbik esetben a megszokott otthonától más vidékre menekült. Már a leg ő sibb id ők óta az ember figyelte az egét és bizonyos jelen вégekb ő l következtetett a várható id ő járásra. F đleg a pusztákon é l ő pásztor népekt ől maradt fenn sok ilyen megfigyéléseken alapuló id ő- јбвl б s. Az egyes éghajlati elemek rendszeres megfigyelését Zentán már elég régen. végzik. Sajnos ezek csak néhány fontosabb éghajlati elemre korlátozódtak és a földolgozott adatokat többforrásból. kellett összegyüjte ni, igy helységünk id đ járásáról tökéleteš átfogó képet nem adhatunk. A rendelkezésemre álló anyagbál, id őmb ől és tud"omb ćl igyekeztem a lehet ő legtđbbet adni, azon kett őе célból, hogy ezzel is kiegészit вük Zenta monográfiájához szükséges adatgyüjteményt és hátha valaki a gyakorlati munkájában_ is föl tudja használni a közzé tett megfigyeléseket Ezt a helyet használom ki, hogy köszönetet mondjak Borbély Géza agrármérnöknek a DTD körzeti üzemrészlege i- gazgatójának és a munkaközösségnek, amiért a birtokukban lévő adatokat számomra hozzáférhet ővé tették.kösz đ nettel tartozom Balogh János nyugalmazott városi f őkertésznek, aki az általa vezetett megfigyelések adatait mindig ezivesen átengedte, továbbá Tripols ky Gézának a zentai muzeum igazgatójának, aki szives volt e kis füzetet nyelvtanilag átnézni és kijavitani, és még mindazoknak, akik bármilyen módon segitettek, hogy ez a munkém megjelenhes sen. a szerző Zenta, november 3.

4 ZETA ÉGAJLATA Az id ő é s éghajlat /klima/ Az id ő fogalma alatt a folyó id ő t szokás érteni, pl.: ma hét бra harminc perc. Ezt folyó id ő nek nevezzük.d е ha azt kérdezzük, milyen id ő van, erre igy válaszolhatunk: süt a nap, esik az es ő, köd van stb. Az id ő meghatározása mindig egy adott helyen, egy meghatározott pillanatban találhatd légköri állapotot jelenti. Az ilyen állapotjelz őket, mint pl. a légnyomás, a levegő hőmérséklete, a leveg ő páratartalma, köd, csapadék, napsütés stb., id ő járási vagy éghajlati elemeknek nevezzük. Mindezek az id ő járási elemek a folyó id őben szünet nélkül változnak, emiatt az id ő is pillanatról - pillanatra változik. /1/ Egy helység vagy terület éghajlatának, klimájának meghatározásához szükséges az adott helység vagy terület feletti légtérben végbemen б folytonos állapot változásokat megfigyelni és hosszabb id őn át kisérni. A légköri. állapotok változásának folyamatát, a meghatározott terület feletti sorrendjét, gyakoriságát, törvényszerű ségét éghajlatnak, klímának neve zzük.igy azt mondhatnánk, hogy Zenta éghajlata kontinentális.a telek általában igen hidegek, a nyarak viszont nagyon melegek ; az évi csapadék kevés és a megoszlás arányta lan,a zöme f őleg nyár elején esik le stb. Ez egy meghatározás de a mi esetünkben nagyon tág fogalom, mert a kontinentális klima az egész Pannon sikságra jellemz ő. Ezen a területen belül is vannak az id ő járási elemek er ő sségében és gyakoriságában számottev ő eltérések. Igy a Vajdaság klímája részben eltér, különbözik az egész Pannon síkság klímájától. Ugyanigy Vajdaság is feloszthatd még kisebb területi egységekre, amelyek éghajlatban különböznek egymástól.a Szerémség és Dél - Bácska valamivel több csapadékot kap, mint Észak-Bácska Tisza menti részei vagy Észak-Bánát. /2/ 4.

5 De ezen a szűkebb területen belül is találhatók egyes mégkisebb területek, amelyek egymás között bizonyos eltéréseket mutatnak. Látni fogjuk, hogy Zenta és Vajdaság klimája között észrevehet đ különbség van.ezért veszélyes, különösen növénytermesztési szempontból, összehasonlitásokat végezni Zenta és Dél -Bácska, Sze'rém ѕ4g vagy még a vajdasági átlag között is. Zenta területén már elég hosszu ideje végzik az id ő járás változásának, az éghajlati elemeknek megfigyelését és a változások rendszeres feljegyzését. A DTD -vízrend szer Zenta -körzeti üzemében 1904 б ta vezetnek rendszeres feljegyzéseket az éghajlati elemekr đl. Emellett még a városi kertészetben /ma a Mez đ gazdasági Kombinát VIII. üzemegysége/ végeztek rendszeres megfigyeléseket, amelyet Balogh János volt városi f őkertész vezetett. Ma a Mez đgazdasági Kombinátnak mind a nyolc területi üzemege ségén mű ködik egy-egy kis klimatológiai állomás, ahol naponta kétszer T és 14 órakar ellenđrzik é s följegyzik a leveg ő h őmérsékletét és páratartalmát, a légnyomás ma gasságát, a szél irányát és sebességét, a felh đ zetet, a lehullott csapadék mennyiségét stb. Ezek a megfigyelések rendkivül érdekes é s értékes adatokat nyujtanak kö.z зρégünk éghajlatát tanulmányozni kívánó mez đgazdasági szakembernek, gazdasági tervez őnek, vagy akár a műkedve l ő mete оrо l б gusnak is. A leveg ő h őmérséklete. Amikor a levegő h őmérsékletér ől beszélünk, mindig az egyezményes, a talajtól két méterre, red őnyös, szabadon leveg ő z ő, fehérre festett mete о :,ológiai állomásnak neve zett faházikóban elhelyezett ".11omás h őmér ő jének adataira gondolunk. A pillanatnyi légh đmérséklet meteorológi ai célu mérésére leginkább üveg burkolatu,higanyos "nor mál h đmér đ ket " használunk. Ezek a -35 C- tól + 55 C-ig terjed ő légh őmérsékletet 0,1 C pontossággal határozzák meg. /3/ A házikókban elhelyezett h őmér ő t /de egyéb mü- 5.

6 szereket is/ naponta háromszor ellen бrzik, és a h alvasott adatokat feljegyzik. A nemzetközileg meghatározott ellenбrzés és leolvasás a helyi id б szerinti 6, 14 és 22 árakor történik. Az ügyeletes személyek érdekében azonban ezeket az id бpontokat szintén nemzetközi megállapodás alapján, 7, 14 és 21 ó: ára tették át.mivel nemigen van alkalom az elhelyezett meteorológiai m ű szerek méréseit ellen бrizni é s lejegyezni a nap minden krájában, igy a fent leirt terminusokban észlelt h бméгsékletek középértéke adja meg a napi középh бmérsékletet. Ennek kiszámitá вára az alábbi, megközelit đen pontos eredményt add képletet használjuk: а T t7 + t 14 + t21 3 /4/ Pl. kö zép Óra összeg érték C 8,2 24,1 15,3 48,6 16,2 C A fenti képlet alapján dolgozták fel a Balogh János volt városi f бkertész által végzett megfigyelésekb đl, az t бl 1968-ig terjed б husz év h бmérsékletének adataiј.yan nak más módszerek is a napi középh'5 тбгѕéklet kiszámitá sóra, miszerint a t 7 + t14 mellett a t 21-et kétszer ve szik, és a kapott eredményt néggyel osztják. Ahol nem tarthatnak egész nap ügyeletes szolgálatot, és termográf sincsen beállítva, az ilyen megfigyel б állomásokon a t7 és a t14 összegét osztják kett бvel, hogy megkapják a megközelit бen pontos napi középh еmérsékletet. A legegyszerűbb kombináció a napi тnegközelitó középh бmérséklet kiszámitásár a ни + t n t' = 2 6.

7 ahol a tx az illet б napon mért Maximális, minimális h đmér ѕéklet, pl.: a tn pedig a t = 3+21 = - 12 Ezt a módszert akkor kell alkalmazni, ha csak maximum - minimum hőmér ővel rendelkezik a megfigyel ő állomás. E két utóbbi képlet természetesen nem ad olyan pontos e- redményeket, mint az el őbbiek. /2. в zámи táblázat/ A kiazámitott napi kő zépht5mér ѕékletek egy havi összege képezi az illet б hónap hбö вѕ zegét, s ha ezt elosztjuk az illet б hónap napjainak е zámával, megkapjuk annak a h б- napnak középh őmérsékletét, pl.: t1 = - / а1 + а2 + а Az évi h6ö ѕ szeget é s középh őmérsékletet a következ ő kég let alapján számoljuk ki: 1 T s z- / t I + t II + tiii t XII / Vagyis a tizenkét hónap középh őmérsékletét összeadjuk és a kapott eredményt a hónapok számával; 12-vel eloszt juk. /1. в zámu táblázat/ A fent ismertetett feljegyzéseknek ilyen módszerrel tör tént rendszerezésével azokat az eredm бnyeket, jellemѕ zámokat kapjuk, melyeket középértékeknek vagy átlagoknak is neveznek. E rendszerezés után látható, / 1. és 3. еzámu táblázat/ hogy az től 1968-ig terjed ő husz éves id őszak évi középh6mérsékiete Zentán 10,9 C volt, a tenyészid бв zaké 17,9 C. A fenti husz éves átlag évi h đös ѕ zege 3978 a tenyészid8 ѕ zaké pedig A vidékünkön meghonosodott és termelt ѕ zánt бföldi f őbb növények szükséges h бö ѕ szegei a következ ők: /5/ 7.

8 árpa rozs buza cukorrépa napraforgó krumpli kender kukorica A h őmérsékletet illet őleg, a felsorolt növények nálunk mind termelhet ők. em termelhet ő a rizs, melynek h б szükséglete C-ig terjed. /Ezek a h бösszegek a tenyészid ő szakra értend ők, azaz IV. 1 - IX Két évtized középh бmérséklete között / és l968./ csak 0,4 C eltérés van, noha a huszévi átlagokon belül 2,9 C különbség is található. Ezekb ől az adatokból az is láthat б, hogy a leghidegebb hónapunk a január, -2 C középh бmérséklettel, a legmelegebb pedig a julius, 21,6 C-szal. Vajdaság januári középh бmérséklete eltér a miénkt ől, ez -0,65 C. Szeged januárja is enyhébb a mi énknél, -1,0 C, Budapesté pedig jóval enyhébb -0,8 C. Zenta januárjához Kecskemété áll a legközelebb -1,8 C- szal. A juliusi középh őmérséklet Zentán 21,6, Budapesten és Kecskeméten 21,9, Szegeden 22,7, rig a vajdasági átlag 22,0 C. /6/ /4. ѕ záru táblázat/ Szembetün бbb eltérést találunk Zenta és Vajdaság tenyész id ő szaki, egész évi h ő összegei és közép h őmérséklete között. h ő ö s s z e g e k á t l a g o k tenyészid ő szaki évi tenyészid ő szaki évi Zenta ,9 10,9 Vajdaság ,4 11,2 A középh őmérséklet egész évi közép változékonysága csak 0,65, az anomália pedig + 1,7 és -1,2 С. Lényegesen 8.

9 t4 гi fv t0 и ф t0 n i -I a -04-' o-i Ол ' г01 ' г0-1 гл1 mj Q г-1 4 l0 c0 Q д p l4 L' p L L- lđ C L pp л л л л л л л л л rl г-1 г1 1-i и и О' а0 и г-і а0 л r - м o0 Р9 D4 ииии иф и аоимии фи и m г-io ф oo и 6 0' f-i - О л л с0 л и и (V a ф Ṉ '0 г- г-1 гф -1 гṉ1 о-1 г-1 г 1 г -1 г-1 л " to а0 а0 cu L` l4 б' a0 -I л p г-1 ф г-i ги-1 W K' i- đ. K' l0 I-i a (т Z p D л гм и и О м а г-1 г-1 г-i г-i г 1 - ао ао rn о о и т 0 '0 и и иим 0 t0 л л л - л л л л л л ит л л л rnoó л ao f-i 0' ' ( ј e-i 1-' 0' L'\ K' '0 мш Q rn Н - Н 0 " м и l0 л и л м =о. CV ГсМ л l0 l0 l0 л a a О О л О ; ф О 3 1. táblázat л ао rn. ииис ил ; l0 О г-1 ; Ґ i р....4 и и и '0' rn 0'0'0'0'0'0' m W л ri л ri i-i л , 4 9.

10 + ти cl ти ` 0) ri г 1 г-1 гг ri ri - У r1 i иа$ cl 0 0э 0' г-i cl 4. 0' n co n со cl t 0о о «4 г-1 г-1 гi '-4 г-1 «-i ri «-4. ad.р л - i cl F1-1 đ 4. и Ш с0 г-1 đ tđ t и О r1 м г-1 м О и 4- гi ми г-1 и и 0 исо ш о 4- ии ао - «--I -4 «-4-0' Гi 0' г-ј - cl cl 4- cl Q к' ' rn «--I '-4 0 l0 и l0 м n Py и m ш co и eo Ф '.0 г 1 ri г ( г-1 г-1 г 1 r1 ri ri I-? г-1 и и đ lo l0 г-1 с0 Н г-и1 г i. г 1 ф c0 l0 ф г-г Н д\ б г-1 г-i м ' ri г-1. г О tđ д1 l0 Г<1 ( ri г -1 r-i г " и cl «-4 гi 4. г-1 cl cl ' i co и и и г-i n г-1 ao K' г' L" 4. ф L г' U' ф ю 1.' и K" lđ и г i г-1 г-1 гн-1 гл-1 ri r-1 ri Ṉ г 1 г- м i гл-1 I-f l0 đ б' и t0 t0 00 cl a a ` и ro г-ј м ф ф ф и 4- l0 đ đ О г- 1 0' 00 * a * ci г i ; и г-t I 10. м и 0 l0 и с0 cl l0 Н i 0 0 l' Ф О ti ; i ; - О 0) 1» 0' 0' 0' 0\ 0' 0' 0' l Đ 0' 'ца 1 г-1 г-1 4 г-1 г-1 U' , 0

11 л 4л ј MlĐ оо 0' ими ' (d 1 - Ф r ' СО оз 0'0' - г-1 г-1 г-1 1 Sd ' 4i 0' 0' M L` d- Pа (/) a Ф гд ri Cl ri г-1 «I «-4 ri «-4 г-1 +> л «i. ј' ш Ф T д ф гi О г-1 О і н М : lđ lđ мρ г I M и 0' u' 0' L Х' K' a) K' 0' 00 rn 0 m «-4rn 1 (Д L C фииииф - и 4- оо и -0) I W fэ á I-i op M 4- б' Q' r1 W Н 00 О г-1 00 О 0' Гл1.- г-1 г-1 г-1 ri г-1 г-1-1$ 1" 0" ј Cl 0' I 0'.1 г-. - Р г- 1 г- ф 1 г-1 _ W 0). đ - :-i lđ 00 ф 00 а0 «-4 I-I -4) С СЛ 0' 00 C С a0 б г-1 СЛ - Cl r1 r1 г-1 г-1 г-1,-1 г-1 r1 г- 1 гr-1 л ri - сб 00 СС) г' C СО đ ф CV ф 0 г г и - r гг М и I и fyi 00 г1 Ш 00 tđ t0 lđ М л г-1 г-1 ОО СЛ lđ и г-1 г-1 г-1 xi А 2. táblázat Н u... г-1 и и О г-1 и K' ri п1 W Н , , 9 М -4 и rn , 1-0, 9 tđ и cl СЛ О С5 М I i I и C 0' г-1. Х) K" М м и и и и и и 0" 0' 0' -i г-1 г-1 i-1 г-1 cl r1 đ , 6-1, 0 11.

12 1 б0 и L\ С и С lu и 00 u F (б - Ф г-1 г-1 г-г QQ г-i г-1-0 г-1 г-i г-1 г-1 г-i г-1 r1 г-i г-i r1 гг 1 и О с0 и т 00 - О м ш и - и - Ф a a Ф 0] ao c0 n О ao С` n co c0 W г...1 г..1 I"1 г"1 Г1 Г'1 1"1 11 Г1 1"1 г" 1 r'i Fi. г 1 0' О đ lđ ф О a0 - - уρ им 00 cc o0 f1 и 00 с 0' с U. co I и 11' K' 0' U. ci U. '-i и г-1 О 00 0` tu С` О м l0 ии с0 о nn ci о и г-1 i-1 и 1-1 ф и и и г а0 и a0 1-4 p г-1 г K. Q' и м г-1 м О 0 0 м г-1 О 00 м г-1 г-ј г-1 rti ri 1 г-1 0' rn U. ti M. U. 00 -{ y г-i r-i г ф l i-`t I г-1 Đ М и С` 00 м О c0 U. 00. ф r гӣ1 ги-1 r- ф ф ci и i гt0-i г-1 г- 1 гṉ1 ri г-1 г-1 г-1 rn и rn и г-1 0 г-1 и гг I I a - гi - - г-1 r1 г-1 - I-i r1 1-f " L- бв О О м tđ Оп '-I t0 Ф l0 с0 r1 ГМ l0 l0 t0 00 l0 r1 ф.t КМ О «-I a О r1 i 0 ; l0 г-1 г-i 12. гл i0 00 Ш 0' l0 О I Í Í Í 1 І ф О г м l Л t0 L L" фф -pi '0 ф фффф ' `Г Н ги г л І-,i г- ì ri и IÍ

13 3. táblázat A Н6đ SSZEGEK, K0ZÉPН 61ЕRSÉKLETEK ÁTLAGAI ÉS IGÁSAI / 00 / 16 h бö вszeg középh6mérséklet ingás - 62,0-2,0 fl,4 5,6 0,2 14,8 148,8 4,8 6,8 351,0 11,7 6,5 511,5 16,5 7,1 594,0 19,8 4,2 669,6 21,6 4,0 638,6 20,6 9,1 522,0 17,4 4,8 359,6 11,6 9,0 186,0 6,2 7,7 37,2 1,2 9,2 Teny.id'5 szak ,9 Évi ,9.4. táblázat /7/ ÉGY ELYSÉG Kđ ZÉPН6MÉRSÉKLETÉEK Ö SSZEНASLITÁSA / C/ 16 Zenta Szeged Keoвkemét Budapest - 2,0-1,0-1,8-0,8 0,2 0, 8 0,1 1,1 4,8 6, 5 5,5 6,2 11,7 11,7 11,0 11,4 16,5 16,8 16,2 16,8 19,8 20,4 19,7 19,9 21, 6 22,7 21,9 21,9 20, 6 21,7 20,9 21,1 17,4 17,7 16,5 16,9 11,6 12,1 10,8 11,2 6,2 6,1 4,8 5,3 1,2 1, 6 0,4 1,3 Teny.id б sz. 17,9 18,5 17,7 18,0 Évi 10,9 11,4 10,5 11,0 13

14 nagyobb abszolut eltéré нeket találhatunk az egyes hónapok sokévi középh őmérséklete között. /5. в zámu táblázat/ A havi és évi abszolut manimális és minimáli ѕ h őmérsékletek középértékei % terjed ő hatvan év átlaga C -ban/ őmérsékleti abszolut maximumnak vagy minimumnak nevezzük a meghatározott id őközben észlelt /mért /legmagasabb, illetve legalacsonyabb h бmér ѕékletet. Lehet napi, havi vagy évi, maximum vagy minimum,. de ezekb ől is ki lehet számitani az átlag h őmérsékletet. Ezeknek a széls бвéges hőmérsékleti é rtékeknek meghatározására maхumális-minimális h őmér őt használunk, melynek higanyoszlopa a legmagasabbra emelkedés vagy a legmélyebbre süllyedés után nem huzódik vissza, és igy bármikor leolvasható,anélkül, hogy állandóan ellenőriznénk a h бmér б t.ugyanézt leolvashatjuk a termográf által papírra rajzolt görbér ő l is. A DTD vizrendszer Zenta körzeti üzemében veretett följegyzéseket rendezve az alábbi adatokhoz jutunk.au terjed ő hatvan év maxumálu в hбmérsékletének átlaga 21,4 C, mug a középh бmérséklet átlaga csak 10,9 C. A hatvan év minden hónapjának legmagasabb h őmérsékletét összeadva, a középh6ш4гвékleti átlagunktól 10,5 C-szal magasabb értéket kapunk. A hatvan év egyes h бnapjai átlag maximumainak a közép változékonysága 4,4, a legnagyobb eltérés pedig 25,8 C volt. A havonta észlelt abszolut minimális h őmérsékletek hatvan évi átlaga -0,8 C, 11,7 C-szal a- lacsonyabb a középh őmérséklet átlagánál. /5.számu táblázat/ 14.

15 5. táblázat AZ ABSZLUT MAXIMÁLIS ÉS MIIMÁLIS 6M$RSÉKLETEK ÁTLAGAI ÉS FELJEGYZETT LEGMAGASABB ÉS LEGALACSYABB Н 6MÉRSÉKLE- TEK./oC/ 16 átlag maxim. átlag minim. ing" g abezolut maxim. abezolut minim. ingás I. 7,3-13,7 21, II. 10,1-12,4 22, III. 17,6-5, IV. 23,0-0,9 23, V. 27,7 4,0 23, VI. 31,6 8,2 23, VII. 33,1 11,1 22, VIII. 31,7 9,9 21, IX. 27,6 5,1 22, X. 22,1-0,3 22, XI. 15,2-5,0 20, XII. 9,7-9,9 19, Tiny. id б sz. 29,1 6,2 22,9 Évi 21,4-0,8 22,2"

16 Az abszolut maximáli в é s minimális hőmérsékletek átlagé nak ki ѕ zámit"a a minden hónapban mért abszolut értékek alapján történt. Igy minden év ugyanazon hónapjában két abszolut érték szerepel, egy maximális és egy minimális. A hatvan é v ugyanazon hónapjaiban 120 érték, 60 maximális és 60 minimális van. /6. в zámu táblázat/ Az abszolut maximális é s minimálle h őmér вékletek A fenti 6. számu táblázatból látható, hogy a tanulmányozott hatvan év alatt -20 C-tól alacsonyabb h őmérsékletet Zentán 12 januárban, 9 februárban és 2 decemberben mértek t ől -19 C-ig terjed ő hideget 32 januárban, 28 februárban, 11 márciusban, 1 októberben és 26 decemberben mértek. 0 C -tól -9 C-ig terjedő hideget 19 januárban, 24 februárban, 48 márciusban, 39 áprilisban, 4 májusban, 2 szeptemberben, 28 októberben, 51 novemberben é s 32 decemberben mértek. 1 -t ől 9 C-ig terjed б meleget 39 januárban, 20 februárban, 2 márciusban, 18 áprilisban, 54 májusban, 37 juniusban, 10 juliusban, 25 augusztusban, 57 szeptember - ben, 31 októberben, 4 novemberben é s 33 decemberben mér tek. 10 -t ől 19 C-ig terjed ő meleget 18 januárban, 40 fib - ruárban, 44 márciusban, 9 áprilisban, 2 májusban, 22 juniusban, 50 juliusban, 35 augusztusban, 1 szeptemberben, 9 októberben, 53 novemberben és 27 decemberben mértek. 20 -tól 29 C-ig terjed б meleget 15 márciusban, 53 áprilisban, 48 májusban, 12 jiniiusban, 4 juli.usban, 8 augusztusban, 50 szeptemberben, 51 októberben é ѕ 6 novemberben jegyeztek föl. 16.

17 - - о 4) 1 1 1! г I С'Ј ф и fv 1 ( 1 к и 1 I 1 CV г-и1-1 и i 4,Л, и 1 О гол Kи1 г 1 ' И (V 1 М - г-1 r-i К\ l-л -1 К\ М A GYAKRISAGI ERTEKEK ként б1 1 ri - 0 1' r1 г '0 -I 1 (V (3' - М 1 гн I 1 I I 1 и r r1 l0 I ( ј )- Н / `r. i í5 í5 í >4 b4 D4 17.

18 30 0 -tól nagyobb h ő séget 1 áprilisban, 12 májusban,48 juniusban, 56 juliusbart, 52 augusztusban é s 10 szeptemberben mértek é s jegyeztek föl Zentán, a DTD csatorna Zenta-körzeti üzemének megfigyel ő állomásán. Ebb ől is láthatjuk, hogy a h őmérséklet milyen nagy ingadozásokat mutat. ány januárban é s februárban mértek ig terjed đ meleget, viszont hány májusban, juniusban és juliusban még 9 0 alá is süllyedt a leveg ő h бmérsékle- te. A maximális - minimális hőmérsékletek alapján ugyanarra a husz évre kiszámitott középh őmérséklet átlaga 0,4 0- szal alacsonyabb a naponta háromszori leolvásás alapján kiszámitottnál. Az el вő 10, 5 0 0, a második 10, /1. és 2. számu táblázat/ A fagyos napok törzsszámai és a fagy valószinüségének kiszámitása /7. 8_.és 9.számu táblázat/ Ennek kiszámitásához a meteorológiai házikóban elhelyezett hőmér őn reggel 7 órakor leolvasott adatokat használtuk föl. Igy el őfordulhat, hogy a fagyos napok száma valamivel több lehetett, mivel a kés ő tavaszi fagyok esetén reggel 7 áráig már emelkedett a leveg ő hбmérséklete, amely 4-6 óra között nulla alá is süllyedhetett. Ugyanakkor el őfordulhat, hogy alatti h őmérséklet csak közvetlen a talaj f elszine felett van, rig a talaj tól 2 m magasságban elhelyezett h đmér ő higanyszála nem mutat ilyen alacsomy h őmeérsékletet. A mi hatvan éves megfigyelésünk alapján a Zentán é szlelt fagyos napok törzsszámai összehasonlitva Budapesttel a következ ő k: 9. táblázat ZETA ÉS BUDAPEST FAGYS APJAIAK TÜR ZS S ZÁмAI ónap I. II. III. IV. V. IX. X. XI. XII. évi Zenta ,1 0, gyest Különb ség: ,1 0,

19 7. táblázat A FAGYS APK SZÁV:A / / Év/hó I. II. III. IV. V. IX. X. XI. XII. évi ssz i Össz

20 Еу"ћб I. II. III. IV. V. IX. X. XI. XII. évi ssz Üssz

21 Ёv/hó I. II. III. IV. V. IX. X. XI. XII. év lesz lesz

22 4. 0 со и м ici і Mi i CI I гi С t0 lđ 4.') 4... м đ 4. M' ; đ rn М ri г-1 ri м - С 4.0 и«r-i rc' 22s A FAGYS APK T RZSSZјИАі (60 éves átlag ) 4) - 1 I 1 1 г 1 Р 1 1 ii M 4. М О l0 tđ С' М j' cl (X) 00 C Н K' О ' cl Q) l0 4. и r1 -i 1 4. ф CD 1' a r1 K' f<1 P. і ' и М đ D ui л 1 cl ао - -i i. i

23 Összehasonlítottuk Zenta és Budapest fagyos napjainak törzsszámait. Zenta és Budapest /8/ középh őmérséklete között alig van némi különbjég, és Budapesten mégis 27- tel kevesebb évente a fagyos napok száma s a fagyveszély valószinüsége is kisebb, mint Zentán. Ez valószinüleg a domborzati.különbségnek, azaz a szabad légáramlás számára kevésbé nyitott környéknek köszönhet ő. 10. táblázat A FAGY VAI,6SZIÜSÉGE ZETÁ Е S BUDAPESTE 6APK SZERIT /%/ ónap I. II. III. IV. V. IX. X. XI. XII. évi Zenta ,3 0, ,7 Bpest ,3 Különb ség: _ ,3 0, ,4 Zenta éghajlatának legfontosabb jellemszámai A középh őmérséklet sokévi átlaga 10,9 0 A tenyészid ő szak átlaga 17,9 " Évi h őösszeg 3978,0 " Tenyészid ő szaki h őösszeg 3276,0 " Juliusi középh őmérséklet 21,6 " Januári középh őmérséklet - 2,0 " Az abszolut maximum 41,0 " Az abszolut minimum - 29,0 " Ingás 70, 0 Anomália + 30,1 Anomália - 18,1 " A fagyos napok száma évente 101 A fagy valószinüsége 27,7 23.

24 11. táblázat SZÉLS6SÉGES 6МÉRSÉKLETI EGYSЕGEK /megjelölve чρz e18f rduláѕ éveit és h бnapjait/ - 20 C-tбl hidegebb Év h б nap k C 35 C-tól melegebb Év h б nap k C I VI. VII. VIII II VIII II VI I VII II VII II VII. VIII I VI I VII II VI I VII I V II VII I I I II II I

25 AZ ABSZLUT MAXIMÁLIS 6MÉRSÉкLET AVI ÁTLAGA AVI к( ZÉP6MÉRSÉKLET AZ ABSZLUT MIIM.LLIS 6MЕRSÉKLET AVI ÁTLAGA I. II. III. IV. V. VI. VII.VIIb IX. X. XI. XII.

26 A leveg ő páratartalma A leveg б abszolut páratartalma azt fejezi. ki, hogy hány gramm vizpára van 1 m 3 levegбben. A levegő relatív páratartalma pedig azt a viszonylagos értéket határozza meg, hogy a leveg ő az adott h бmérsékleten mennyire van vízpárával telitve; azaz egy meghatározott h бmérsékletti leveg б telitettségéhez szükséges vizpáránák hány százalékát tartalmazza. Ismert dolog, hogy a levegő minél melegebb, annál nagyobb a vizpárát bef ogadó képessége. 10 C hбmér sékletü leveg б köbméterenként 9,41 gramm vízpárával már telitett, a relativ páratartalma 100 %. 20 C hómér і ékle ten 17,35 gramm vizpára szükséges ahhoz, hogy a leveg ő telitett legyen. Ezért szükséges az es đ vagy, harmat kicsapódásához a levegőnek egy bizonyos fokra való leh űlése. Minél alacsonyabb a leveg đ h őmérséklete, annál kisebb a vizpárát bef ogad б képes вége, annál el őbb lesz telitett és a viz kicsap б dik. Az 1 m 3 leveg б telitettségéhez szükséges vizpára mennyig ség.kül ő»tiöz6 h бmérsékleteken nagy eltérést mutat, amist azt az alábbi táblázatból látjuk /12. ѕzámu táblázat/. 12. táblázat A TELITÉSI PÁRATARTALM ÉRTÉKEI Léghđmérséklet C vizpára gramm/m 3 0,94 1,43 2,14 3,16 4,58 6, ,21 12,85 17,35 23,07 30,39 39,60 51,12 65,41 A leveg б páratartalma több tényez ő t ől függ,el ѕб sorban a h бmérséklett đ l és a szél sebességét ől. a a leveg б relativ páratartalma alacsony, akkor a növények vizvesztessé ge nagyobb, s igy a szárazság káros hatása fokoz б dik.álunk nyári szárazság idején nemcsak a növények szlkös vízellátása, hanem a levegб alacsony páratartalma foly- 26.

27 tán történő nagy vizveszteség is csökkenti a termé в t. A levegőrelativ nedvességének - páratartalmának maximálie értéke 100,%. Ebben az esetben a leveg ő telitett. A leveg ő lehülésével a relativ páratartalom növekszik, me legedésével viszont csökken. A relativ légnedve в ség napi változáea ellentétes a sugár zás okozta felmelegedé ѕвel. A nedvesség napi görbéje egy hajnali maximumot és egy dél körüli minimumot mutat.a re lativ nedvesség évi menetében is a h őmérséklettel való ellentétet látjuk. A rendelkezésünkre álló közötti tizenöt év a latt a leveg ő átlag relativ páratartalma Zentán 79,8 % volt /13. számu táblázat/. 13. táblázat A LEVEG Ő RELATIV PÁRATARTALMÁAK ÉVI MEETE 7ETÁ /s/ 16/', , ,9 90,0 89,4 88,2 90,0 87,2 81,3 88,4 86,9 77,8 83,2 80,0 91,0 87,8 84,5 84,0 77,9 69,6 83,3 82,9 81,1 78,2 87,3 83,1 79,3 66,7 74,8 73,4 79,2 74,9 76,8 83,6 77,4 78,9 70,0 76,5 74,8 69,6 81,8 83,5 72,4 77,4 75,6 63,6 82,0 80,6 73,2 77,0 75,4-80,0 73,2 58,7 71,6 72,2 80,1 69,4 78,3 66,3 77,6 75,1 65,9-72,8 83,7 77,3 74,7 71,5 79,2 76,1 79,2 74,3 74,8 82,2 66,0 80,9 75,1 75,0 76,5 86,8 75,6 87,3 90,1 76,5.. 85,3 82,2 76,1 82,2 92,7 79,6 90,1 87,9 83,7 86,9 91,9 89,4 89,9 93,8 82,3 89,2 91,7 89,7 92,2 90,3 89,0 Évi 79,7 76,7 77,3 79,6 82,8 78,9 82,6 81,7 81,6 27.

28 16/6v Átlag Ingás 86,3 85,6 90,7 78,0 90,5 89,2 86,8 12,7 86,2 89,2 86,2 81,1 83,5 92,0 85,3 14,2 81,2 74,7 88,6 76,5 87,2 77,0 80,8 19,0 78,7 75,4 73,5 71,2 77,8 76,8 76,0 16,9 78,1 83,1 70,3 72,9 81,4 75,1 76,4 13,9 71,8 73,8 73,1 73,6 68,8 76,5 74,6 18,4 74,3 70,0 77,2 73,2 69,4 71,6 72,2 21,4 72,7 69,9 71,1-71, ,4 17,8 78,6 66,7 76,4-73,7-75,3 16,4. 83,3 73,8 79,6 84,9 76,5-81,0 1 g. 91, ,5 81,3 80,9-86,9 13,1 91,1 86,7 85,2 89,7 92,2-89,5 ц,5 Évi 81,2 78,1 80,1 78,2 79,5 78,4 79,8 6,1 Tiny. id ő sz. 74,7 yugat mi id. 85,1 Közép válton. 2,9 Az évszakónkénti középértékek a következ ők /%/ T 6 1 Tavasz y á r G в z Teny.id ő. yug.id8 в z. 87,2 75,2 73,8 85,8 74,7 85,1. Legpárásabb évszakunk a tél, majd az ő sz következik. A nyár 1,4 %-kal szárazabb a tavasznál. A tenyészid ő t képező nyári hat hónap tizenöt éves átlaga 74,7 %, mig a hüvös téli hónapoké 85,1 o volt. A h бnapok közötti közép változékonyság tizenöt éves átlaga 2,9 Az egyes hónapokon belüli ingás átlagértéke 16,6 % /13.számu táblázat/. Egyes hónapok, s ő t évek relativ páratartalmának átlagából is látható, hogy az illet ő hónap vagy év száraz volt 28.

29 e vagy es ő s. Legszembetűnőbb példa az és az év. Az els ő év egész szeptemberig emlékezetesen nagyon száraz volt, és az emlitett tizenöt év közül legalacsonyabb volt az átlag páratartalma, mindössze 76,7 %.A másik év a tizenöt közül a leges ő sebb, az évi átlag páratartalma is legnagyobb, mégpedig 82,2 %. 16" -más évek ugyanazon hónapjaiban még szembet űnőbb eltérések is vannak juliusában a páratartalom legalacsonyabb volt a tizenöt julius között, mindössze 58,7 %. A tizenöt julius közül az 1955-ös volt a legpárásabb 80,1 %-kal. Az elmult hatvan évben ez volt a leges ő sebb. A leveg ő átlag relatív páratartalmának legnagyobb ingado zára az év legmelegebb hónapjában, juliusban van, ez 21,4 %. apközben a két leolvasási id ő szak közötti eltéré нek is sokkal nagyobbak a melegebb hónapokban, mint a hűvösekben. A hajnalok h űvösek, tehát a relativ páratartalom igen nagy, de a nappali er ő s вugárz" hatására kialakuló magas h őmérsékleten kisebb lesz, és ez a napi ingadozás csökkenti a.nyári hónapok páratartalmának átlagát. A nyári hónapok napi menetében még 50 %-os ingágy is el őf ordul /14. ѕzámu táblázat/. Szárazság idején a tavaszi és nyári napokon a napi minimum idején /a 14-órai leolvasáskor/ gyakran mérnek 30 %- nál alacsonyabb relativ páratartalmat is. Különösen 1968 IV. V. VI. és VII. hónápjában mértek ilyen alacsony pára tartalmat /14. számu táblázat/. Elég gyakori volt a 27 és 28 %-os páratartalom a pszichrométer szerint.ilyenkor a növények levelei lehervadnak, a gabonaféléké összesodródnak - igy védekeznek a nagy vi veszteség ellen. 14. táblázat MIIMÁLIS ЕS MAXIMÁLIS RELATIV PÁRATARTALMI 1%! Minimum M a ximum I.dek. II.d.ek. III.dek. I.dek. II.dek. III.dek lii

30 III IV V VI VII VIII IX X XI XII A PÁRÁSSÁG ЕMZETKČSZI METERLÓGIAI JELEI Кдд Sekély kö-d Talajra. köd

31 A légnyomá в A leveg ő olyan anyag, amely a föld felületét ől igen nagy magas вágig kitölti a teret. A leveg ő nyomását /légnyomást/ felfoghatjuk ugy is mint a légoszlopnak 1 cm 2 felületre nehezed ő gulyát, de ugy is mint a levég őnek 1 em2-re gyakorolt nyomó erejét. Tehát a légnyomás mindkét irányb бl egyenl ő értékkel hat valamely felületre, nemcsak felülr ől lefelé, hanem oldalról is. A légnyomás a leveg ő sürü ѕ égét ől, a föl- vagy lefelé irányuló mozgásátбl és kis.mértékben a nedvességét ől függ /9/. A légnyomást az általa egyensulyban tartott 0 C hđmérsékletü higanyoszlop mm-ben megadott magasságával fejezzük ki. Atlagos értéke a tengerszint 45 0 szélességén 760 mm. Ezt 1 atmoszféra nyomásnak nevezzük. Az atmoszféra a nyomás gyakorlati egysége. A tudományos mértékegység a milibar /mb/, miszerint 760 mm 1000 mb. A két egység aránya majdnem 3:4 /10/. A légnyomás napi és évi menete /11/ A légnyomás napi menetében két maximum és két minimum mu tatkozik. A maximumok délel ő tt 9-10 ára és este óra körül, a minimumok pedig hajnali 4 és délután 16 óra körül észlelhet ők /12/. A légnyomás évi menetében, az anticiklonok téli gyakoriságának hatására, egy januári f '3 maximum van, e miatt a csapadéknak januárban és februárban va n a f ő minimuma. A légnyomás f ő minimuma áprilisra és májusra esik /nálunk juniusra is/, amikor a ciklon átvonulá вok tavaszi megsza porodása id ő járásunkat szeszélyessé, es ő ssé teszi. A másod maximums szeptemberre és októberre esik / 15. számu táblázat/.

32 15. táblázat A I, GYMÁS ÉVI MEETE ZETÁ /mm./ 16/6v б4." lag I I III Iv ј. 765 Átlag Zentán a hatvan éven át mért légnyomás legmagasabb havi középértéke januárban van, ez 767 mm. Utána okt бber és november következik 766,majd Yebruár és december 765 mmrel. Legalacso*iyabb a légnyomás áprilisban, juniusban és juliusban, a tavaszi és nyársleji ciklonok idején 762 mm. Májusban és augusztusban 763, márciusban és szeptemberben 764 mm a hatvan éves átlag. Az egyes h бnapok átlagai közötti legnagyobb ingás 5 mm, a tizével átlagok között viszont mindössze 2 mm. A légnyomás maximumának és minimumának évi kett đ s hulláma majdnem ellentétben áll a csapadék évi menetébexi mutatkozó kett đв hullámmal. Az egyiknek mаximuma csaknem 32.

33 egybeesik a másiknak minimumával. Érdekes összehasonlitani a légnyomás évi menetét a csapa dék évi menetével és az abszolut maximális és minimáli в légnyomások évi menetét /16. és 17. számu táblázat/. 16. táblázat A LÉGP ЈYMÁS ÉS A CSAPADÉK 60 ÉVES ÁTLAGA /mm/ 16 Légnyomás 9sapadék I IT III IV V VI VII _ VIII IX X XI XII Átlag táblázat A LÉGYMÁS ÁTLAGAI, A0 м LIAI ÉS IGÁSAI 16 Maximum Közép Minimum Anomália + Ingágy I II it III IV t0 19 V VI VII VIII

34 IX X XI XII Átlag A légnyomás legmagasabb januárban, a csapadék pedig legkevesebb, mindössze 34 mm. Juniusban, a legcsapadékosabb hónapban /64 mm/ a légnyomás értéke a három legalacsonyabb között van. Egy kis eltérést mutat augusztus /63 mm!, amikor a légnyomás mellett a csapadék is kevés,mind össze 46 mm és november mert az aránylag magas /766 mm/ légnyomás ellenére a csapadék mégis elég sok, eléri az 59 mm-t. A legmagasabb és legalacsonyabb légnyomások hatvan éves átlagát tekintve az egyes hónapokon belüli anomáliák i- gen nagyok /17.számu táblázat/. Átlag + 9 és - 10 mm között mozognak. Az évi menetben el бforduló maximumokkal és minimumokkal párhuzamosak az anomáliák is. Januárban a légnyomás és az anomália is legnagyobb, + 11 és - 14 mm, az ingás pedig 25 mm. Legkisebb anomália é s ingás julius hónapban van, amikor a légnyomás is a legalacsonyabb.

35 A s z é 1 A levegő vizszintes irányu áramlása a szél. asznos és káro е hatása igen nagy a mez őgazdasági termelésben és az emberek mindennapi életében. L'gkeveró hatása el ő segíti a növény körüli légcserét, az elhasznált anyagok p б tlá вát, és segit a növény beporzásé ban. Er ő s sugárzás esetéri mérsékli a növényi részek tulságos fölmelegedését. Ez a h őmérséklet csökkenés néha 5-10 I I-t is elérhet. A szél kicseréli, fölfrissíti a lakótelepek leveg ő jét, föl в záritja az utakat, elviselhet ő - vé teszi a h ő séget. atása a növényzetre káros is lehet. Gyorsitja a talaj kiszáradását, s ezáltal megneheziti a növények vizellátá sát; csökkenti a leveg ő relativ páratartalmát, fokozza a növények transpi гб.сi6ját /nedvkipárolgását/. Egyes esetekben gátolja a növények beporzását, de el őmozditja a nem kivánt megtermékenyülést is. Er ő sebb szelek romboló hatására a növényi részek megsérülnek, fejl ő déstik aránytalan lesz. Vannak vidékek, ahol a növények alkatáról, külalakjáról következtetni lehet a szél uralkodó irányára és er ő sségére. Rosszul elhelyezett ipartelepek és /egyéb/ büztérje в zt ő objektumok a szél utján beszennyezik a lakótelepek leveg ő jét. A szél magával viszi származápi helyének h őmér вékleti jellegét, ezért gyakran gyors h őmérséklet - és id őváltozást okoz. A szélnek két tulajdonságát mérjük és figyeljük meg: az irányát és er ő sségét. Általában a felszin fölött 7-9 m. magasságban mérjük, irányát arról az égtájról nevezzük el, ahonnan fuj, és annak kezd őbetüjével jelöljük meg. emzetközi megállapodás szerint az angol nyelvi megjelöléseket használjuk. 35.

36 E S W C orth East South West Calme Észak Kelet Dél yugat Szélo вend Ezek kombinációival jelöljük a mellékirányokból és a felez ő másodrendű mellék irányokból fuv б szeleket. P1. E= északkeleti vagy E = észak-északkeleti stb. Á szélirányt égy- er ő sséget naponta háromszor figyeljük meg. Vannak szél regisztráló mű szerek is /anemográf/. A napi adatok összesitése alapján számitjuk ki a szélirány havi és évi gyakorisági értékeit. A szél er ősségét a Beaufort /Bofor! - féle fokbeosztás segitségével határoz zuk meg /Beaufort - skála/. Ennek a szélcsenden kivül 12 széler ő sségi foka van. Egyes fokait nem lehet élesen elhatárolni egymástól. A 18. számu táblázaton láthatjuk a Beaufort - skála és a szélsebesség összefüggését. 18. táblázat Beaufort-fok Szélsebesség m/mp 0 1,2 2,5 4,3 6,4 8,7 11,2 13,99 km/бra A szél följegyzésénél az irány mellett föltüntetjük a Beaufort-f ok számát is. Pl..SE5 = 5 fokos er ő s ѕégü dél - keleti szél. Mi a szél irányának és er őвѕ égének meghatározására a Vild-féle nyomólapos szélzász]ót használjuk a talajtól 7-9 m magasra, olyan helyre állitunk, ahol semmi nem akadályozza a leveg ő szabad áramlását. A szél iránya Az közötti 18 év.följegyzett és földolgozott adataiból kitű nik, hogy nálunk az északnyugati е zélirány 36.

37 az uralkodó. Ez nem jelenti azt,hogy rövidebb id ő szakokban nem lehet más irányu. A 21, számu táblázatból látható az átlag sebesség vagy átlag er ő sség, melyet szélirányonként is föltüntettünk. megfigyelhetjük a havi és évi átlagot, valamint a szélosendet is. Ezeknek az adatoknak alapján megszerkeszthet ő Zenta szélrózsája egésž évre, a tenyészid б szakra vagy egyes hónapokra is. 19. táblázat A SZЕI,IRÁY GYAKRISÁGA ZETÁ közötti 18 év átlaga abszolut számokban бnapok E E SE S SW W W C I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Tenyészid б szaki yugalmi id ő szak Évi átlag

38 20. táblázat A SZyL, RÁY GYAKRISfGA ZETÁ közötti 18 év átlaga /%/ ónapok E E SE S SW W W C ÍII Tenyészid б szaki yugalmi id бѕ zak Évi átlag A 19. é ѕ 20. szám_ іz táblázatból kitűnik, hogy Zentán az uralkodó szél északnyugati irányu. 18 év földolgozott a- dataiból látható / /, hogy évente átlag 215- ször fordul el б, amely egyenl б az évi ös н z megfigyelések 20 /-ával. Utána a délkeleti szél következik, évi 182 e- l бfordulással, amely az összesnek 17 j4-a. A nyugati szél évi 141 elfordulással 13%, majd a szélcsend következik 132-szer, ez 12 %. Ezek az értékek az egész évi átlagya érvényesek. KiQl n a tenyészids5szakra kiszámítva más értékeket kapunk. A 38.

39 szélirányok évi átlagban ismertetett és ábrázolt elosztá еa az egyes évszakokban módosul. Az uralkodó szélirány tehát az év minden в zakában nem föltétlenül ugyanaz. E- gyes hónapokban is lehet más-más irányu az uг alkod б szél. Két f đ tényez ő befolyásolja a szélirányaink elosztását: medence helyzetcink, az ezt körülvev ő hegykoszorun a Dévényi és a Gyerdápi két kapuval, valamint a nyári és a téli monszun tevékenységek. A nyári monszun tevékenység hatására nyugat fel ől a Dévé nyi kapun betóduld leveg đ hozzánk..északnyugati irányból érkezik, ezért az északnyugati irányu: szél évi átlag el ő fordulási többségét január kivételével csak a tenyészid ő szak hat hónapjában, tehát április 1-t đl szeptember 30- ig éri el.az évnek ebben a szakában óriási fölénnyel u- ralkodik,128 el бfordulással,ami a félévi összegnek 24 %- a és ezt a fölényét egész évi átlagban is n іegtartja.utána a szélcsend következik 82 esetben, arai 15 %. Télen és kora tavasszal a téli monszunok hatására gyakoribb a délkeleti irányu szél.kt сber 1-je és március 31- e között 115-sz ő r fordul el đ,arni az összesnek 20 %-a. Ez a Gyerdápi Јapun tör be nagy sebességgel, és váltakozóan er ő s lökésekkel árasztja el vidékünket /Kosava/. Általában hosszan tartó szél ez, mely napokon, néha heteken át, de volt eset, amikor egy hónapnál tovább is változatlan er ő sséggel fujt. A tenyészid бđ zakon kivüli hónapokban, január k9vétei.ével, az uralkodó szél délkeleti irányu. A téli monszun tevékenységek hatására a nagyorosz sikságгбl az alacsonyabb erd ő s Kárpitokon át Kelet -Icíagyarországra betör ő hidegszelek иρ ztása nálunk már ritkábban érezhet ő. Az északkeleti szél átlagban csak 72-szer fordul el ő évente, a keleti 69 -szer, igy a kett ő együttvéve az össz följegyzéseknek 12 -a. A tenyész ј d ő szakbaл, vagyis a nyári hónapokban sokkal több a szélcsendes nap, mint a téliekben. Az el đ fordulási arбny 82:50 a tere észid đ szak javára.

40 A szél er ő ssége -sebessége 21. táblázat A SZÉL ÁTLAG ER6SS ЕGE ZETÁ közötti 18 év átlaga Beaufort-fokokban ónapok E E SE S SW 7 W Átlag 2,0 2,1 2,2 2,0 1,9 1,9 2,5 2,3 2,1 2,8 1,7 1,6 2,5 1,6 2,5 2,3 2,4 2,2 2,S 1,8 2,0 1,8 1,8 2,2 2,7 2,5 2,2 2,2 1,9 2,1 2,1 2,0 2,0 2,0 2,2 2,1 2,6 1,9 2,0 2,5 2,3 2,0 2,3 1,9 2,2 2,5 1,7 1,6 1,6 1,7 1,6 2,1 2,0 1,8 1,8 1,5 1,4 1,9 2,1 1,6 2,2 1,7 1,8 1,5 1,6 2,2 1,7 2,2 1,7 2,2 2,0 1,9 1,6 1,6 1,5 2,0 1,7 1,5 2,1 1,8 1,7 1,6 1,6 1,6 2,0 1,9 1,9 2,1 1,9 1,8 1,9 2,3 2,0 2,7 1,8 2,3 1,9 2,0 2,1 1,7 1,7 1,4 2,0 2,1 1,7 2,2 2,2 1,9 Tenyészid ő szaki 2,0 1,7 1,8 2,0 2,0 1,7 2,1 1,9 1,9 yugalmi id őszak 2,2 1,9 1,8 2,2 1,8 2, 1. 2,3 2,2 2,1 $vi átlag 2,1 1,8 1,8 2,1 1,9 1,9 2,2 2, 1 2,0 A 21. számu táblázatból látható, hogy Zentán a leger ő- sebb szelei a téli és tavaszi hónapokban fujnak. A n$ri hónapokban, a tenyészid ő szak alett a szél er ő ssége jó val kisebb, mint télen és tavasszal, de jóval több a szélcsendes napok száma is. Februárban, már"iusban és májusban átlag 2,2 Beaufort-fok a szél er ő ssége. Januárban, áprilisban és novemberben átlag 2,]. fok er ő aségii. A többi nyári hdnapban az átlag széler ő sség 1,7-1,9. fok 40.

41 között váltakozik. A tenyé в zid őв zak alatt fujó szelek átlag er ő ssége 0,2 fokkal kisebb, mint a többi h бnapokban. A leger ő sebb szelek /az.egész évi átlagot értjük/ nyugati irányból fujnak, átlag 2, 2 fok erő sséggel. Utána az északi, délkeleti é е északnyugati szelek következnek 2,1 fokkal. Ennek. alapján kimutatható az öaszefüggé ѕ a szél irányának gyakorisága é s az átlag erós ѕége között. A legenyhébb szelek, 1,8 fokos á tlager ő s зéggel, északkeleti és ki leti irányb б l fujnak. Ennek magyarázata, hogy a nagyorosz pusztákról áradó leveg őnek a sikságunkat övez ő hegykoszorun át nincs nyitott kapuja. A széler ő középértéke Zentán, a 18 éves átlagban, 1,7-2,2 Bo. Ennek kb. a 2,2-2,9 m/sec -os sebesség érték felel meg. Ezek a sebesség értékek európai viszonylatban mérsékelt nagyságuak, в igy Zenta is a szélvédettnek nevezhet ő területbe tartozik. A szélerő sség évi menetében nincs tul nagy változás. Ritka kivételt képeznek azok a viharos erej ű szelek, melyeknek sebessége meghaladja a 4,2 m /sec-ot.ezek nek a szeleknek az átlag er ő ssége a téli hónapokban nagyobb ; mint a tenyészid ő szak alatt /22.számu táblázat/. 22.táblázat AZ EGYES ÓAPKBA ЕSZLELT LEGER ŐSEBB SZELEK бnapok B o El' f ordu lá s i é vek II III Iv V VI VII VIII IX X XI XII Еvi 6,2 41.

42 ZEТA SZÉLRÓZSÁI Évf /1/, tenyé в zid őв zaki /2/, nyugalmi id б szaki /3/ L 3 A SZÉL МETE0RL6GIAI JELEI Szélvihar,, omokvihar Kie portálcsér

43 apfénytartam - borultság A napfény tartama igen fontos éghajlati tényez б. Ett ől függ a leveg б, a talaj h őmérséklete és egyéb légköri jelenség is. Mivel az asszimiláci б a napfény hatá вára történik, igy a növények életében és fejlő désében dönt ő iilent бвбgü. Ugyancsak hat az emberek kedélyállapotára, az állatvilág életműködésére és a szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokra is /13/. A napsfité в tartama a földnek egy pontján három körülménytбl függ. Az el вб a nap és a föld kölc вönö ѕ helyzete. Ett ől függ a napkeltének és napnyugtának id őpontja, a nappálya magassága é s a nappalok hossza. Ennek alapján számítjuk ki a lehetséges napfénytartamot /14/. Második a légkör sugárátbocsátása. Ez korlátozott, a valóságos napfénytartam jóval kisebb a lehet вége ѕnél, mert a felh ő zet és a leveg б szennyezettsége /por, füst, stb./ miatt jelentékeny veszteség áll el ő. A harmadik fontos érték a tényleges nápfénytartam, amely a valóságos napfénytartamnál kisebb is lehet, mert a tér egy-egy pontjáól a nappálya egy részét valamely kiemelked ő tárgy eltakarhat ja /hegy, fa, ház, stb./ igy még napos id őben is rövidebb-hosszabb ideig be van árnyékolva. Mivel nálunk napsugárzásmér б mű szer nem volt, igy ninose nek feljegyzéseink a napfény tartamáról. A val б ságos napfénytartamot közvetett uton is megkaphatjuk, ha vannak adataink a be- és kisugárzást gátló és csökkent ő éghajlati elemr ől; a borultságról vagy felh ő- zetr ől. Sajnos err ől is csak a zentai Mez őgazdasági Kombináton négy éven át végzett megfigyelések adataival rea delkezünk. A kombinát II. V. és VI. gazdálkodási egysége inek adataibal a borultság alapján kiszámitjuk a val б ságos napfénytartamot. égy év nem ad elég megbízható adatot. A вokévi átlag kiszámitásához ez nagyon rövid id ő. 43,.

44 Igy is eléggé érdekes következ'tetéseket vonhatunk le. A borultság vagy felh ő zet értékét, az égboltot tizedekre osztva, vizuálisan állapítják meg a meteorológiai ál lomásokon. P1.: az égnek 2/10 része felh бvel boritott.a napi középborultság értékét ugy számítjuk ki, hogy a 7, 14, és 21-órai megfigyelések értékét összeadjuk és hárommal osztjuk. A mi adataink ceak a napi kétszeri, 7 és 14-órai megfigyelésekb ől származnak. A felh бгet vagy borultság havi középértékét ugy kapjuk meg, hogy összeadjuk a napi értékeket és az összeget elosztjuk az illet б hбnap napjainak számával. a tehát megvan a felh ő zet középértéke, ebb бl a napsütés tényleges összegét meghatározhatjuk a következ б kép let alapján: Pl.. T = L. 100-f 100 T- 44 б 6 /00 0-5o јј óra ,5 óra T-tényleges napfénytartam, L-lehetséges napfénytartam, f-felh ő séti átlag. Üsszehasonlitjuk Budapest és Zenta csillagászatilag lehetséges napsütésének a valóságos napsütés és a felm s- ség-borultság értékeit /23. számu táblázat/. Látjuk, hogy Budapesten az évi lehetséges napsütés csak 17 dгdval, de a tényleges napsütés évente 467 órával kevesebb, mint Zentán. Az el őbbi a nagyobb földrajzi szélesség,az. ut бbbi pedig a vidék helyzetének következménye. A hegyvidék közelsége miatt több a borus-e ѕб é nap. A 24. számu táblázatból láthatjuk az közötti négy év borultságát és annak átlagát.

45 Ezekb đl a táblázatokból kit űnik, hogy legderültebb h б- napunk az közötti négyéves átlagban az október. A csillagászatilag lehetséges 338 órából októberben 238 órán át sütött a nap, vagyis a lehetséges id ő- tartamnak 70,3 $-ában. Utána julius következik a 475-b đl 320 napsütéses órával, ez 67,3 %. Augusztus csak a harma dik helyre került a lehetséges 437 órából 286 óra napsütéssel, azaz 65,3 %-kal. Legborusabb a de čember, a lehetsége в 270 óra napsiitésb đl 194 volt borus, vagyis 72 %; majd november következik, amikor 284 órából 190 borus, vagyis 66, 9 %. Január a har madik helyen van, 283 órából 183 volt f elh đ s, vagyis 64,8 Az ötödikt đl a tizedik hónapig átlagban több a napsütés, a többi hónapokban pedig több a borus id đ. A négyéves át lag borultságnak nagy az ingása a k űlönböz đ évek ugyanazon hónapjai között /25. számu táblázat/. 25. táblázat A ÉGY ÉV LEGDERÜLTEBB ÉS LEGBRUSABB í6apjai 1%/ ónapok Legderültebb Legborusabb Ingágy 56,8 70,8 14,0 44,7 69,3 24,6 40,2 70,8 30,6 46, 1 66,6 20,5 33,7 63,3 29,6 38,4 57,3 18,9. 23,2 41,8 18,6 27,8 53,2 25,4 33,4 43,7 10,3 20,0 34,4 14,4 60,5 77,6 17,1 65,1 78,7 13,6 Évi 46,9 53,8 6,9 45.

46 23. táblázat BUDAPEST ÉS ZETA APFÉYTART.A МA ÉS FELН6SSÉоE /бraértékben és %-ban/ /15/ 16 Zehetségges napsц tés Tényleges napsütés apsütés Felh őѕвég Bpest Zenta Bpest Zenta Bpest Zenta Bpest Zenta ,4 35,2 78,6 64, ,5 43,6 70,5 56, ,1 44,7 62,9 55, ,7 42,2 54,3 57, ,5 51,4 45,5 48, ,1 54,8 42,9 45, ,6 67,3 38,4 32,7 VIII., ,4 65,3 38,6 34, ,2 61,9 48,8 38, ,2 70,3 59,8 29, ,7 33,1 75, ,9 28,0 85,1 72,0 Össz ,7 49,9 55,3 50,1 24. táblázat ZETA FEL Н63SÉGЕEK ÁTLAGAI /%/ 6/év Á t l a g Borultság apsütés 61,0 70,8 56,8 70,6 64,8 35,2 44,7 57,9 53,8 69,3 56,4 43,6 40,2 61,9 70,8 48,2 55,3 44,7 59,0 59,6 66,6 46,1 57,8 42,2 48,3 33,7 49,2 63,3 48,6 51,4 44,6 57,3 40,4 38,4 45,2 54,8 28,3 41,8 23,2 37,5 32,7 67,3 29,7 27,8 28,2 53,2 34,7 65,3 34,3 33,4 40,9 43,7 38,1 61,9 20,0 34,2 34,4 30,4 29,7 70,3 77,6 60,5 62,8 66,6 66,9 33,1 76,0 65,1 68,4 78,7 72,0 28,0 Ter у.id. 40,7 42,3 41,4 47,0 42,8 57,2 /átlag 46,9 50,3 49,6 53,8 50,1 49,9 46.

47 Az ingások értéke 10,3 é ѕ 30,6 в zázalék között váltakozik. A nyári hónapokban kisebb az átlag-felh őв ség,de nagyobb az ingadozás, mint a hüvö вebb, felhö вebb téli hónapokban. A zentai мezőgazda вági Kombinát három gazdálkodási egyвégén végzett megfigyelések alapján a négyéves átlagnapsütés értéke 2229 ára, azaz a csillagászatilag lehetsége ѕ 4466 órának 49,9 % -a. A borult еág évi értéke 2237 ára, vagyis 50,1 %. A APSÜTÉS EмZETКÖZI METERLÓGIAI JELEI apsütés.a Tiszta [ apgyürii V leveg ő ш apud ar

48 A csapadék Csapadéknak azt a vizmennyiséget nevezzük, amely a légkö,r b бl a földre hull ; tekintet nélkül alakjára, halmazállapo tára. A csapadék különböž ő alakjait egyré в zt halmazállapo tuk, másrészt keletkezésük körülményei szerint osztályozzuk. Folyékony csapadék az еѕб, zápore вб, szitáló esđ,ólmos es б, köd ѕ zitálá в. Szilárd csapadékok a kristályosak; a hб, vagy szemcsések : a dara és jégesб /16/. A csapadék mennyiségét milliméterrel mérjük. A csapadék mennyiség azt jelenti, hogy a lehullott csapadék folyékony állapotban hány milliméter magasan boritaná a talaj feiszinét,ha el nem folyna, be nem. szivárogna é s el nem párologna. Egy mun csapadék 1 m2 területre l liter vizet jelent. Igy Кönu nyen kiszámithatjuk egy meghatározott területre lehulló viz mennyiségét. P1.: 1 km 2 területre 10 mm-es csapadék esetén 1000 vagon viz hull. A mérést tizedmilliméteres pontossággal végezzük. A szilárd halmazá,llapotu csapadékot annak felolvasztása után mérjük, és a viz mennyiségét állapitjuk meg. A csapadék adatait másképpen fejezzük ki és tanulmányozzuk, mint az egyéb légköri jelenségeket/pl. h őmérséklet, légnyomás/. Ezeknek az átlag vagy középértékét mutatjuk ki, a csapadéknak viszont ö ѕ szmennyiségét vesszük egy meghatározott id ő tartamra: napi, tiznapi, havi, tenyé в zid б szaki, egész évi mennyiségeket. A csapadék mennyiség mellett fontos az alak is, mert a viz felhasználás szempontjából az értékek egymástól eltérđk. A csapadék alakját rövidség, egy ѕzerü вég és általá - nos érthet đвбg végett nemzetközi meteorloló iai jelekkel tüntetjük föl 47/. 9 Szitálás o E$ đ 0 Zápor es б Q Јб ges đ ^ бlmos es đ # avas csб * 6 Ó ózápor 48. armat y I) é r óvihar V Zuzmara

49 A csapadéknak még egy fontos tulajaonsága az id đtartam,amely alatt lehullott /int.enzitás/.figyelembe ve н szük,hogy bizonyos id đ alatt hány milliméter esđ hullott le, mennyi id ő alatt esett. A csapadék mér đ két f đ részb ől álhegy 200 cm 2 területr đl felfogó bádogedény és egy mér ő üveghenger, melynek az oldalára végett vonalká.k a beleöntött vizet milliméterekben mutatják ki. A csapadék mér ő t faoszlopra függesztve, szabad helyen, a talajtól egy méter magasan helyezzük.el,f11 fogб nyílásának mindig pontosan vizszintesen kell állni. A csapadékot a legtöbb állomáson naponta egyszer,? órakor mérik, és az el бгđ napra számítják, tekintet nélkül arra, hogy mikor hullott. Tehát a e вapadéko ѕ nap nem éjfélt đl éjfélig, hanem reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tart /18/. A csapadék évi menete Zentá er ő sen kontinentális, aszályo в éghajlata alatt a me zógazdaság szemszögéb ől nézve a legfontosabb elem a csapa dék. a a sokévi átlagot nézzük talán kielégít ő lenne a lehullott évi mennyiség, de akkora eltérések mutatkoznak az egyes évek és hónapok csapadék összegei között, hogy sok esetben a mez őgazdasági termelés legelemibb szükségle tét sem képes fedezni. A csaknem kielégit ő mennyiségű sok évi átlag ellenére a rossz j.d őközi megoszlás miatt igen gyakori. az aszályos év, és ennél fogva nagyok, néha katasztrófáli вak a mez đgazda вági terméskiesések. Csak ebben az évtizedben ilyen volt az 1961-es, es, és 1968-as esztend ő, amikor a kevés vagy rosszul megoszlott csapadék miatt gyenge terméseredményeket értünk el. atvanéves átlagunkat vizsgálva / / a Pannon sík ság szárazabb szigetébe tartozunk, amely És гakkelet-bác в- kával kezd đdik'és мagyarországon Csongrád, Pest, Békés és 49.

50 ajdu megyékkel északkeleti irányban Polytatddik. Tбltink délnyugatra és délkeletre, a Verseci hegyek irányában rohamosan növekszik a csapadék mennyisége. Ö sszehasonlitás-. ként közöljük Zenta, Vajdaság, Drenovci, ortobágy, Szegеd, Kecskemét é s Budapest sokévi csapadék átlagát mm-ben: Zenta Vajdaság Drenovci ortobágy Szeged Kecskemét Bpeet /19/ /20/ A részletesebb tájékoztatás végett ö вѕ zeha вonlitjuk öt me teorol бgiai állomás adatait: 23. táblázat A CSAPADÉK AVI ÉS ÉVI ÁTLAGA 6 Zenta ortobágy Szeged Kecskemét Bpeet Iv V VI VII VIII IX X XI XII Tiny. id5sz Évi /21/617 Amint a 23. számu táblázatból láthat б az ös в zehasonlitott helységek közül Kecskemét éghajlata a legszárazabb,517 mm évi csapadékkal, majd ortobágy következik 524 mm-гe1.zen tóhoz Szeged, Vajdaság átlagához pedig Budapest áll legkö 50.

51 zelebb. Általános jelenség a mi vidékünkön, hogy a tengert бl és hegyekt бl távolodva e вökken a csapadék mennyisége. A 600 mm- es izohiéta általában a вik вág peremvidékein tűnik föi./22/. Zenta é s az ö в szehaвonlitott meteorológiai állomások adatait figyelve, csapadék иnk évi menetében igazoltnak látjuk a kétszeres hullámot. A té l- tón, január-februárban jelentkezik az elsó minimum, havi mm-rel. Utána a tavasz végén és nyár elején, májusjuniuвban.az els б f бmaximum következik, mm csapadékkal. Ennek f б összege zivataros zápores бk nagy mennyi ебgéb бl tevбdik ö в sze. A másod-minimum nyárutón - б szel еn, augusztus - szeptemberben /esetleg októberben/jelentkezik, 46 mm-rel.ezután a másod -maximum novemberben következik, 59 mm csapadékkal. Lege вapadékosabb hónapunk junius, 64 mm-rel, legszárazabb január 34 mm csapadékkal. Fontos a kđ zép é s széls б séges értékek mellett, a gyakorisági érték.ez azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vett szám csoporton belül az egyes értékek milyen id бközökben jelentkeznek. đ sszehasonlitva Zenta és Budapest évi és tenyészidei csapadékának 100 évre kiszámított gyakcrisági értékét, azt látjuk, hogy a kimondottan száraz évek Zentán j бval gyakoribbak /7+IS = 25. év/,mint Budapesten /2+12 = 14 év/. 400 mm-nél kevesebb csapadék Zentáл 25 évben,p е! ten csak 14 évben volt /24.é в 25. szám" táblázat/. 24. táblázat ZETA ÉS BUDAPEST ÉVI CSAPADÉKÁAK GYAKRISÁGI ÉRTÉKEI /mm/ mm Zer}ta Budapest E v e k s z á m a

52 25. táblázat ZETA CSAPADÉKÁAK A TE і'іyészidlszak ALATTI GYAKRISÁGI ÉRTÉKEI /mm/ mm É vi k s z á ma ' A közepes vagy az átlaghoz közel álló o вapadéku évek száma között Zentán és Budapesten nem nagy különbség van.sa padékban b ővelked б évekb бl /701 mm-en felül/ már j бval több van Budapesten, mint Zentán, az аг4ву : mm -en felöli mennyiség Zentán az elmult 65 évben még nem fordult el б. agyobb számhalmaznál, ha egész tiszta képet akarunk nyer ni, a közép, határ és gyakorisági értékek mellett, meg kell állapitanunk még az un. mediánt, valamint az alsó és fels ő quartilis határszámát is. Medián az az érték a halmazban, amelyb бl kisebb érték is ugyanannyi van, mint nagyobb. Az alsó quartilis az egynegyed résznyi legkisebb tagot jelenti, tehát az alsб quartilis határszámánál a halmaz tagjainak 25 %--a kisebb, 75 f-a pedig nagyobb. A fels б quartilisba szintén a tagok egynegyede tartozik, de a legnagyobbak. Zenta hatvanévi csapadékának mediánja, az alsó és fel вб quartilisai a következ ők: medián: 594, alsó quartilis 493, fels б quartilis 683 mm évente. /A mediánnak nem kell reltétlen átlag vagy középértéknek lenni/. A tenyészid đ szaki medián és quartilisek a következбk: medián: 309, alsó quartilis 261, fels б quartilis, 371 mm. Ez azt mutatja, hogy a megfigyelt hatvan év közül annyi 52.

53 évben volt 594 mm-t ől kevesebb csapadék, mint ahányban en nél több esett. A hatvan év közül 15-ben az évente lehullott csapadék nem volt több 493 mm-nél, ugyancsak 15 -ben 683 mm-nél nem volt kevesebb. A tenyészid ő szak alatt a 60 évnek telében kevesebb, a másik felében 309 mm-nél több гвapadék hullott. 15 évben a tenyészid ő szak alatt 261 mmnél kevesebb, a másik 15 évben pedig 371 mm-nél több csapadék hullott Zenta területén. a az éghajlati elemr ől alaposabb ismeretet akarunk szerezni, akkor nemcsak a középértékeket kell megállapitanunk, hanem a ѕ zél вő határértékeket is. Ezek a széls ő értékek: a maximum /legnagyobb/, a minimum /legkisebb/, és e határértékeken belül az ingás. Amint a 26. számu táblázatb бl látjuk, nálunk a csapadéknak igen nagy, ingása van. Ez az ingás egész évben 507 mm-t tesz ki, a tenyészid ő - szakban 346 mm-t. Egyetlen hónapban sem kevesebb 100 mm- Пél. 26. táblázat SZÉLS6 ÉRTÉKEK IGÁS avi közép Maximum Minimum Ingás ,5 3,5 111, ,5 2,8 126, ,5 3,0 134, ,2 7,0 144, ,0 7,6 165, ,8 9,3 178, ,1 9,0 151, ,2 5,0 177,2 IA ,1 2,0 150,1 )С ,7 2,0 135, ,1 1,5 1 59, ,5 7,1 100,4 Teny.id Évi

54 A változékonyság Valamely éghajlati elem két egymás közötti id őpontban vagy idбвzakban észfélt értékeinek küldnb вégét változékonyságnak nevezzük. P1.: 1960-ban az évi csapadék ö вѕ zеge 697 mm volt, 1961-ben 435 mm, tehát a változékonyság 264 mm. Ezt ugy számítjuk ki, hogy az el őbbi évet kivonjuk á következ бb бl. Az átlag - vagy középváltozékony вág kiszámításánál összeadjuk az egyes számadatokat /az ab В zo lut éгtéküeket, tekintet nélkül az el б jelre/, és elosztjuk az adatok számával. A 60-évi csapadék 10-éves átlaga inak középváltozékonysága 65 mm, a tenyészid6 ѕzaki б pedig 44 mm. Az - eltérés vagy anomália Az id б járá в változatos és sze н zélyes. Azt, hogy valamely idб szak id6jár"a mennyire és milyen irányban tér el az átlagt бl vagy megszokottól anomáliának, eltérésnek nevezzük. Ugy számítjuk ki, hogy a kérdéses id б szak értékéból levonjuk az átlag - vagy tö гг sértéket, vigyázva az el б jel re. Zenta csapadékának anomáliája: 1955-ben mm, ben -205 mm volt. A tenyéšzid đ szak anomáliája: ban mm, ban -178 mm volt. Ennyivel esett több illetve kevesebb csapadék a sokévi át' lagnál. Az 27.és 28.számu táblázatból láthatjuk, hogy más - más é veknek ugyanabban a hónapjaiban milyen nagy eltérést mutat a lehullott csapadék menxуisége. 54.

55 27. táblázat A LEGES ŐSEBB 6AP0g /mm/ , , , , , , , , , , , ,5 28. táblázat A LEGSZÁRAZ9BB 6APg /mm/ , , , , , , , , , , , ,1 A hбnapok mellé irt évszámok azt mutatják, hogy az u h - tó hбnap melyik évben volt többé vagy kevésbé c ѕapadéko в. P1. a 60 junius közül juniue'ban hullott legtöbb csapadék /187,.8/, vagy a 60 október közül a 1egkeveeebb csapadék októberében hullott /2,0 mm'. 55.

56 Egy vidék éghajlatának meghatározására, hogy mennyire A- rid vagy humid, arányba állitják az évi csapadék átlagot a kđ zéph5mér ѕéklettel. Ilyen a Lang-féle "e ѕ6-faktor", amely szerint az arid, vagy félsivatagi klima fel вőhatára a 40- es faktornál végz ődik, a humid klima pedig a 60- as faktornál kezd бdik. a az es őfaktor 40-nél nagyobb, a klima már nem nevezheti aridnak. A humid klima, a satnya erd ővidék pedig a 60-as faktornál kezd dik. Az alábbi képlet szerint Zenta klímája fél arid, mint a vajdasági átlag. Az e ѕ 5-faktor értéke mindkett бnél 54-es. Dél-délnyugat felé és a verseci hegyek táján ez az érték növeks zik. F = --- _ - 54 Q 589 T 10,9 F az es őfaktor, Q az évi csapaduk átlag, T az. évi középh&mérséklet. asonló képen számit ják ki a De Lartone-féle "szárazsági indexet" is. Q 589 1= _ = 28 Т+10 20,9 A 28-as index arra utal, hogy a vidék c еapadékának egy része a folyók utján eljut az óceánig. Az ilyen vidéken. egzoreikus talajok alakulnak ki. Az ilyen éghajlat alatt az öntözés.nem állandó agrotechnikai eljárás, hanem csak mint kiegészít ő jön tekintetbe. /24/ 56.

57 A csapadékos napok száma Csapadékos vagy es ő s napok alatt azokat értjük,amelyeken a meteorológiai gyakorlatban elfogadott mérheti mennyisé gü, azaz nem kevesebb mint 6,1 mm csapadék esett. A cšapadékos napok hava., évi törzsértékéb đl a valószinü vagy várható es ő s napok számát kifejezhetjük %-ban, s ezt valószinüségi értéknek nevezzük. A havonként följegyzett csapadékos napok sokévi átlaga vagy törzsértékei alapján arra következtetünk, hogy az illet đ hánapban hány es ő s /csapadékos/ napra számithatunk. Ez igen fontos adat a mezđgazdaságban, mert ennek alapján tervezhetjük meg az egyes agrotechnikai m űveletek id ő tartamát és annak elvég zésére szükséges munka - és gépi er ő t. Az eső valószinüségének %--át u.gy számitju_k ki, hogy az illet ő hónap sokévi átlagos es đ a napját elosztjuk a hónap napjainak számával. P1. Zenta áprilisának 60-éves átlagában 10 csapadékos nap volt, 10/30 = 0,33, az es ő valószinüsége tehát 33 %, azaz a sokévi átlagban az április hó napjainak egy harmada es ő s /29. számu táblázat/. 29. táblázat AZ ESÓ V АI6Ú ZIÜSÉGE /jo/ ónapok Zenta szeged Budapest I II III IV V VÍ VII VIII IX X XI XII Teny.id ívi

58 30, táblázat A CSAPADÉKS APK száma. /Zenta 60-évi,Szeged,Budapest 50-évi átlaga/ бnapok Zenta szeged Budapest I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Teлyészid ő szak Évi Zenta, Szeged és Budapest csapadékos napjait ösezehasonlitva, azt látjuk, hogy Zentán legkevesebb ilyen nap van. Zenta évi csapadék átlaga 16 mm-rel több, mint Szegedé, 589:573 mm, az es ő s napok száma pedig 17-te]' kevesebb, mint Szegeden, 101:118 nap. A tenyészid ő szak alatt is Zentán 7-tel kevesebb az es đ s napok száma, mint szegeden, noha a tenyészid ő szak alatt lehullott csapadék összege egyenl đ. 324:324 mm. Budapest évi csapadék átlaga 28 mmrel több, mint Zentáé, 617:589 mm,az es ő i napok száma pe dig 38-cal több. Е zekb ől az adatokból nem t űnik ki semmilyen törvényszer ű összefüggés a e вapadék sokévi átlaga és az es ő s napok számának sokévi átlaga között. Az egyegy csapadékos napon lehulló mennyiség ott sem több,ahol nagyobb a csapadék sokévi átlaga. A lehulló esapadékmennyiséguek ezek a nagy ingásai bi-

59 zonytalanná teszik a mez őgazdaság terméseredményeit,mert a sokévi átlagon belül igen gyakoriak a nagy negativ szél вő ségek. A földolgozott adatokból látjuk, hogy Zentán átlag minden negyedik év annyira száraz, hogy az évi csapadék nem haladja meg az 500 mm-t. Minden tizennegye dik évben még a 400 mm-t sem éri ei.. De talán még roszszabb az ugyanazon hónapok csapadékmennyiségének ingása a különböz ő években, amit el đre jelezni nem lehet, csak nagy szakmai ismeret é s tapasztalat segitségével tudunk ezekre ré ѕ zben.következtetni. P1. a közmondásos " aranyat érб " májusi es ő májusában 173 mm volt, de 1920-ban csak 7,6 mm. Az ing" 149,4 mm. Vagy a tavaszi kapásn ővé nyek terméaét megalapozó juniusi es őb ől 1917-ben 187,8 mm hullott, de volt junius, pl bari, amikor mindö ѕ z sze 9,3 mm es ő esett /27. és 28. számu táblázat/. A mez őgazdasági termelés szempontjából, egyes éghajlati jellemszámok értékét, mint pl.: csapadék, középh őmérséklet, h&összeg stb., fontosabb a naptári évnél gazdasági vagy hidrológiai évre és tenyészid ő szakra meghatározni. A gazdasági vagy hidrológiai év október 1-t ől a kivetkez đ év szeptember 30-ig tart. 'т enyészid đ szaknak pedig azt. az id ő szakot nevezzük, amikor tavasszal a középh đmérséklet eléri az 5 0-t, és addig tart, amíg ő sszel nem süly lyed 5 E alá, de nagy általában a vegetációs vagy tenyészid ő szak alatt az április 1-t ől szeptember 30-ig ter jed ő hat hónapot értjük./ebben a füzetben tenyészid б szak nak ezt a hat hónapot vesszük/. övénytermesztésünkre az október 1-t đl a következ ő év szeptember 30-ig, vagy az április 1-t ől szeptember 30-ig megvalósult éghajlati jellemszámok értékei dönt őbbek a két uj év közöttinél, illetve a naptári évnél. A mellékelt táblázatokból, melyek naptári év szerint vannak föl dolgozva, minden mez ő gazdasági szakember, termel ő vagy érdekl ődő összerakhatja magának a gazdasági évre vonatkozó jellemszámokat, a tenyészid ő szakra pedig ezek mindig adva vannak. 59.

60 Bizonyára hasznos lesz valamit szólni az es đ kiad б aságáról, intenzitásáról. Ez alatt az egy-egy alkalommal bizonyos perc vagy бra alatt lehullott csapadékot értjük. a elosztjuk a sokévi csapadék átlagot az es б s napok sok évi átlagának számával /p1. 589:101 = 5,83/, az eredmény azt mutatja, ho r átlag nem egészen 6 mm es6 hullott e egy es đ s napon. a az évi csapadék átlagb бl kivonjuk az. egyes 30 mm felüli "nagy es đk" értékéti akkor esб inlr Iciadóssága, illetve az egy-egy es đ s napon hullott csapadék mennyiség még kevesebb lesz. Ennek ismerete azért fontos. mert az egy-két mm-es es đnek, különösen nyáron, a gyors elpárolgás folytán a növények alig veszik valami hasznát. A száraz évekre nemcsak az jellemz ő, hogy kevés napon e- sik az es ő, mint inkább az, hogy az es đk nem kiadó вak, azaz egy-egy napon kevesebb hullik az átlagnál. Vannak nagyon kiadás es ő s napok is. A 31, számu táblázatban bemutatjuk az ig terjed ő hatvan év alatt az egy- - egy e вss napon hullott 30 mm-nél nagyobb mennyiségeket,a csapadékos nap dátuma és a lehullott es ő mennyiségének föltüntetésével. 31. táblázat AZ EGY-EGY AP.ULLTT 30 mm-tбl AGYBB ES ŐK Еv ónap ap SITS IV , V , IX , IX , VII , VI ', V , IX , V , VII. 1 32, VIII ,7 60.

61 1914. VI. 8 86, VI , VII. 5 43, IV. 8 36, VI. 5 42, IX , VII , VI , XI. 2 32, XII , IV , IV , VII , IV , VI. 3 47, VI , III , V , VII , VIII , XII, 4 32, VIII , V ,1 1938, V , XII. 4 31, VI , V , VIII , IX. 1 47' , , VI , VIII , Iv VI ,8 1951: IV. 3 32, IX. 7 33,8 61.

62 1952. IX , X , VI. 4 41, I , VII. 3 60, X. 1 33, III , VII , I , X , XII , III , VI , XI , VIII. 9 34,0 Ebb бl láthatjuk, hogy az egy napon hullott legtöbb es б augusztus 15-én volt, 100,7 mm. Utána junius 8-a következik, 86,0 mm-rel, majd juliüs 3-a 60,0 mm-rel és igy tovább. A csapadék megoszlása nemcsak id бben, hanem térben is változékony és szeszélyes. Gyakoriak a kisebb körzeten belüli nagy ingások. Sok esetben egy nagyobb összefügg ő terület c ѕapadékmenr у isége kielégít ő, rig ezen belül kisebb területeken igen nagy eltérések mutatkoznak, s ezek a növények hozamát, a termést pozitiv vagy negytiv iráni ban dönt ően befolyásolják. Ezt b zonyitják a Zentai Mez őgazdasági Kombinát gazdálkodási egységein elhelyezett csapadékmér ők is. at gazdálkodási egység szabálytalan fél-ellipszis alakban helyezkedik el,melynek átmér ő je 5,25 km, a sugara pedig 12,75 km. Az egységek, amelyeken öt éve végeznek rendszeres megfigyeléseket, légvonalban 2-7 km távolságra vannak egymástól. Ilyen aránylag kis távolságon az ötéves átlag mégis nagy anomáliákat és ingásokat mutat /32. számu táblázat/. 62.

63 32. táblázat A n o m á 1 i á k /mm/ I n g а /mm/ Tenyé в zldő szaki Ё v i Tenyéazíd6azaki É v 1 +51,9-32,3 +45,4-37,1 84,2 82,5 A fenti értékek csak az ötéve в átlagokra vonatkoznak.egy egy évben a gazdálkodási egy в égek között mutatkozó.ingások sokkal nagyobbak. P1. az évben a IV. gazdálkodá вi egységen a tenyészid ő szak alatt 292, 6 mm, az V-en pedig 465,6 mm hullott. Az ingás 173,0 mm. Vagy ugyanebben az évben a két gazdálkodási egység között az egész évi csapadékmennyiség ingása 153,8 mm, azaz a IV. g.e.évi csapadékmennyisége 465,0 mm, az V-é pedig 618,8 mm. A hótakar б A hótakaró vastagságf.ról 1915-t б ig terjed б 50- é- ves id бвzak tapasztalatai megközelit б, tehát nem 100 %- ig pontos adatokat nyujtanak. Az erre vonatkoz б följegyzéseket nem azzal a céllal vezették, hogy a hótakaró vas tagságát pontosan meghatározzák, hanem a lehullott ceapa dék alakjáb бl és mennyi ѕégéb бl kellett. következtetni a hótakar б vastagságára. A.följegyzett és földolgozott a- datokban csak rendszertelenül, azaz nem minden esetben van föltuntetve, illetve meghatározva a lehullott hóréteg vastagsága. A kett ő t összev з tve igyekeztünk megközelít ő pontossággal megtalálni, rekonstruálni a fenti ötven év hótakaró vastagságát, amelyet a 33. szбmu táblázatban közlunk. Ebb ől kitűnik, hogy az ötven közül öt tél h б takarб nélkül maradt, hét télen pedig a hótakaró vastagsága nin' érte el a 10 cm-t. 31 télen a hótakaró i0 50 cm vastagság között mozgott és hét télen a hótakaró 63.

64 vastagsága meghaladta az 50 cm-t. Az egész közиl érdemes kiemelni két maximumot 1918/L9 telét 93,1 cm-rel és 1941/ 42 telét, 97,1 cm vastagságu hótakaróval tábіázat A ÚTAKARÚ JASTAGS лiga ZETÁ t ől 1964-ig /cm/ Évek I. ó n II. a p III. o k XI. XII ,8 33,8 1, ,8 6,1 3,8-27, ,4 8,5-11,8 93, ,9 25,7 72,3 2,5 25, , , ,4 8,5-13,0 13, ,0 58,0-15,2 19, ,0 10, , ,5 L2,3 1,5 6, ,2-4,5 28,9 36, , , , , ,2 56,7 4,0-11, ?,0-29, ,1 15,6 20,5-0, ,0 28,4 66,5-6, ,8 8,3 31, , ,7 7, ,9 9,1 17, , , ,3 3,0-13, , ,0 64.

65 , ,7 97, ,5-2,9-28, , , , , , , , , , , ,8 14,5 20,0 8,4 14, ,4 22,8 6, ,0 34,0-9, ,6 44,8 11,9 28,5 17, ,0 34,0 20,0 17,0 6, , ,0 4, ,0 27,0 16, , , , ,0-1,0 6, ,0 29,3 37,0 2,0 5, ,5 4, , ,0 9,0 29,0-4,0

66 b Н. л ел л rn m о и ti и и с и и 0' и 0' д U a с I et U I л cv ' ' ` ` 0 ао '0 0' u I o л z c4i и. X I-i н н г-1 * и t * U 1 '0 гмi 0 D 0' U 0' м * м а0 л а и и U -4 и т м л и и и и 0' и и 9 н. н гиi U U \0 '0 '0 0' '00 и *.t U U о л л л -1 0 гṉi г г * и ri г -1 U.- г -4 ' e-i -1 `r и м м -i и, -1 О л '0 0' 6, и F 0 :> и ло л rn rn и v-i.... :. о о о о о о-1.л-1-1 0' 0' 0' 0' 6' 0' 0' 0 ' 0' л -4-4 л e-i t-i i' - ' -1 40

67 ó и «-4 ó ó «-4 л и 00 0 и rn фл н * U U U '0 U и [ v '0 U г- i «-4 -t ' г г Ṉ 1-1 и U л л i - л rn rn D rn í-1 U д л U Tb 0'. г-ј и et 'О л л CU 'Đ á et 00 * г,1 л '0 U d н D '0 '0 л л D д л C 0. оо -+ U г-м1 of S 1 ( `0 U U * л «-4 t- t- 0D d' d' ( U eer 0 гл-1 W г-+ 40 и л ``\ \.л-1 U Ó o CV * U et 0' '0 ad U Н t U «-4 Ui r1 гi. си и л г-1 т «--4 л л inii л «-4 О 0 в л л л U 00 г-1 л м л л г-i ао 67.

68 cl D 00 y л i3 i оо и и rn p г- r-1 i і г-i! 0' d' 00 d лρ ' 0 L"' и U" м м Lt' и и Its Its Lt' Ifs л л 0' Its m '0 r- p ys глi 00 д г-1 00 ' d' лρ I [ 4 et д If' t" м '* 1 л л л t.. t.. t- o Ifs 0' и t м 0.. ноi г л ti tc' It' '0 д 1 0' rn 0 0' I '0 у гi r-1 л и 00 и г-t t- o r i гмi д U' Its 1 0' гл-i r-1 г -t t-i t-1гṉi rṉ1 r1 t-1 t_l I-I 0 ri C г D to rl 1-4 I 01 I-I lі t'' м и t0 u' е1' t-1 tr' л л «-1 F-1 Н д sr '' О' C 0' I-I 0' t..- и нл 68. Н i-1 t - 00 fv l0 u' (V л л ' М[ лнп l\1 t t rn rn 0' 0' 0. rn rn rn rn л 1 л л л л л л 1-I t-1 и ĐÓ 1-4

69 О о` 7 ` 0i r. и v - ј гмл и t л s и и д íó cv л и e-i и is с' и t0 00 г-1 00 s-i s-i s-i s-i as и os л и ар rn л rn л s-i. '0 г-i л л л d e+ cl I-I l0 0 ri д 00 cl 00 д 00 i-i I-i s* os s-ii 0' 0' в I-I '0 '0 t" о' д и Fi t" l0 Q\ ' d ' \ 1-4 s-i r-1 í. D 0' tk\ 0' V' м 14 I-1 ri r1 s-is-i s-i л I-I rn i - л и rn rn, -i 0 о s-i Н 00 t'' a} в о' t. t0 Н r1 i-i s-i г-i rn н t" o, t" и os м os D г-1 -'l 5-1 гi s-i 0' и 00 '0 ' 0 t" 0 rn cl 1" 0.. s-i ri s-i s-i 0'.. `\.0 iл ' D, д L г- I as 0' к. г л г 69

70 .. ' I.л-i. 0 о Д "ј г' 0\ 1Л Q Q'W' t0 t - o г1 * tc' * D 1" м Ui * U". '0 o E-i U н Q' ti * U? 4 л * л C e-i -1 et и '0 0 I '01",-ј г-1 ef r1 '-i r1 e í - i н м e г I и и D rn -1 и I '0 '0 t -'0 '0 0 t'- I-I et 1" л л U '0 '0 I-i 1 0 '0 м а а Н U л Q' г-t * r1 * ti лл 1" " 0' '0 st rn 1" tn I d' г-1 r1 I * 70. ti t" 1" (V t- м r1 «-4 ri «-4 r1 Q' fv 0 «0 м It'. 0 t0 D 0 0 I-I м1 г-1 г-1 I ' и v ć с и д и и и. i л Q1 Q' Q'. Q' Q' -ј' At1ag : 9,7 10, 0

71 F-1 CW 7 á Ф и u' 0' л r-i «2 л 1 г1 0' О в гб 0' Ó 0 0' и Its 1" - (J d д М н as 00 и os лс' ј - t'' (12. у DĆ ' o t'' arn ti ó =О л л г- ј ('2 и rn ti a0 í0 сv (12 и ti 0 Н в0 ld О ' О и '0 0 '0 м 0 м Đ «Cl) (ј ) rn 00 rn ri 00 () I-i и х ro-i r- гл-1 г0-1 Н 0 '.4 л г-1 л Ов r0i Ов 00 ' 00 л М г0-1 tm 0' \ ti и и ис1 в о т 0D t (12 О 00 '.0 (7' О в 00 (0 л 02, 02 ri Q b ri 1 см д ' в " 0 : 00 VI \ r-{ t'" Ф Ф C) ' 0" 0' 0' 0'0' л г+ '-1 л л л «-4 4.4

72 I z i-i C7 и ё W I 02 C C7 E-I I ф. C.. C7 = л Іі О b Н,ц, гr F-I * О - О * '0 * Is' o. Ф M 0' Is' Is' tc''d и rn Is' * rn Is' a М tл t" ('J И и о+ a О. г-1 о\ 00 o 0' rn r1. О 0 г-1 М о 0 0 д О '0 0* * ' '0!гМ и 'D' W 'о и еј ш нл г ј д и sr и и и и и t(' Is' č a M '0 M d' Is' м tl' * o' M ' d ии сии 1" и ao rn co et м м r1 CI' м и и и и и o+ и t` t' * 0'0 t' rn as is Is' * '0 0 Is' Is' Is' Is' и и '0 M м ј t" М t' " sh М О r1 d ad a '0 '0 '0"0 Is''D'0 Is' и і-1 d О и I as 00 0s л - I I 1 1 I Is' L" 0' "') r) 00 ' ' D M L.' M ('J") M 'o '0 г-i d cиv ми ti 0 o ao or oo и и,...{t м st и н0 и * č t oornv и О Омло, м и и и Ф M м * Is" * 0'") м * 0 * L." L.' L.' * Is' Z, W Is' u1 00 d Is' «-4 00 Is' м 00 a a íti О Ф ri <І D д ri * L.'") * a (0 rn г-l1 л л o W t"00'0('jt- и и м jtj I и м o d' Is" 0") ] н M L.' 1 W '0 Is' о' г-t и cv Н1 ' г-1 д и rn*!` as Is' * et Н L.' Is' L.' ( J * Is' r1 02 á7 D D и О' r1. D -t t y н r1 L)o a в н л лг 1 н гг л л <t и и Ю e} a a a A г-1 { 00 г-1 * * *tn L.' W. u' U l0 { '0 I.,- ' i н н н н у 1,- ' i н н н н у 73.

73 p иρ ao и p o и м o a0 * О QОрΡ 1 г-i и и ap ó b и и с и и и. О О д Ф ri и Г1 г ai E-i м г мгпм Н 1" г-1 "0 i" О и - 4 и и и м и и 54 r1 сиигл и и ti - '0 '.0 0' ао м и слг и ао rn і-з o т.д и О [ О и d' 00 rn '0 ti in M M M М t" ( J и Q Q ( j in ел м in in 00 sy гi г ri г-1 ri rn 0' M t'.' 0Л --.- a in cv '0 st in ri ri in '0 ri in in in in'.0 н О имио, ir'int"0' t- t(' d' ri г-1 1 г-1 cv Q Н Q и сп О ef cn г 1 Сз и О p Ф i t ни рнв '.tl л 0' in C'J'0 r-i in in a 'Đ О' СА д' О СГ 00 м r «г гггiii \ \ rиρ.' Qn in и in in л "o a. иитом r1. M in * rn in t.--"' rn 0''0 0' in er L..-- in 00 1 Н, 'p 0'Q' и и 00 иo rn 0' г 1 о 0 e-i ' г-г 00 иф ' in '0 0' - M. - a tv" д- in'0'0 И г "' g гi г г г-1 r1 га >? in L. - U Q, et M a I-i е-1 ri -II-II-II-I - ј rl С'ј ri.. a ri О' r1 rl l иииии '0 д F м д in. '0. '0 e-i 0' Н Н Н b p D 1 нн н 9 74.

74 ri Tzl и и и и и '.0 '0 и,-i L' и T1 ri ОО и ОО Ф гi '0 r1 tr' LC' E-I t 't(' ri n г-t [^ tn d '0 r-t и с м и г-1 Ов Н м М М,- ј M '0 rn L" 0" '0 М rn a. a, t" ("J 0' st t' 0' SS " " i-i 1 и и 'ф LC' t" и 0 М o t(' ' <-t to,-j и и и r1 нл О L" r1 О и и 1" и In м и i l rí tл м cv Ó г-i t+1 M ri м ti м [пии.ф,- r-i '0 In с '0 r-i In Q'?. a д In '0 In '0 0 0' rn W rn č In M u ri и д tn ri to О' вн М r1 ri Н a In с а Ф О c -I ć м ć г г4 гi Н г-+ д М rn ао О Н 1-1 а Н ri а '0 D ии ии t и - i ri tn G ОО rn О о о и нт tгi м д д с^ м '. ő г-1 м н нл [л M In In In In y '0 '0 I" и tn tn K1 0 tc' ' и и LC' f-{ О '0 ОЛ tn r1 Н ri д д гд д м '0 0 '0 a t 0 и - U '0 L" '0 '0 г-' '0 0 м <rn о ш ul" LL cv '0 '0 '0 0' и.. - I м О м,-1 О Inr-i ri f tn нл нл ő U U U In'0 In In и '0 U Q rn rn г-1 t" и н С` M d U '0 t' 0' '0 0' -4 ";4' '; - 'ф нл F-1 InIn"J О ri д' '0 'О О н м о г 1 rt и..нми * н О н н,- it нннн у Az őtéve в átlagok "-4-.. *"00 i r г-1 Н г i \0 и и г-t i 0' t-[ С> н н н н '0 In ѓ 75.

75 .t а e-i ' '00' '0 U и `и '0 '0,0 е1' О U '0 Н ef et U м 'r пi.a -{ ic л а0 l 92,7 312, 1 U "ф 00 О' О\ м и ad e-le-i м м e-i cl 4 45, 7 392, 1 rn -I cl 0' 0' rn,-i м,- I м г l U U ef Q' 0' d' o >Q л и л,- 1 ć i м л e-i e-i 00' * i-i cv a. * cv '0 0' 0' Ф U U U ' * '0 -I r1 U UI' d' cv I1 г-i и,-иi m м c`v и г0i ^ и 76. A CSA PA DEF{ VI иеете /r.1 U U '0 cv U 1 -I P tn с11 и а 0 сгм и t t'' ao л 0' '00 * I> '0 0' ' М tm e-1 46, 6 1 l+m rn '0 '0 л л a0 " p 0 г-i м 0 ef 0' 0 0 e-i i-i i-i 0(00' ' 0 г-i Ф aл0 и,-{ 0' ( 3 M t- ti [ n д U e-1 -I U I-1 C U М l0 г0-1 et cl л * p л 0 * О e-1 C) л '0 d' '0 U I-I «-I «-I ("J 0',- U «-1 U } í-1 0 '0 U '0 * U '0 U e-i cv 0' cl '0 rn U U * г1 '0 U '0 \ О О л гл-1, л л 0' 0' Q' 0' Ti, г-i г-i г-i e-1 '-1 r-i л rn '0 0' cv '0 t'' О txl I

76 CV U U '00 г1 U 1 rn U <` CV rn tca '0 ц7 и Оо и ti ć U о '0 О м г-t ' ' cšti 1, t г i сп и и и o г1 U н, i м v- д д м 00' r-i 0' 0 U - { i t 0' 00 d '0 U д' Нд CV U r{ U Q' sf U 00 " D - ' О 0' 1 SĆ 0 0 м,-i,- и л л л 00 и rn '0? j гм 0 0 ti t+1 tm ti D ti Q\ - Н ti '0 00 U U '0 '0 U ti н r-i ti - U rn I-i Сп о có и м ао и слг и д д д '0 U 1-ј U ti '000' U г-t л 00 М р О. ао cv 0' ti U '00 ti r-4 1-I t0 ti - I 9 01 Н 0' ti U г-i с U U rn rn '0 t(' у Q' ' Н '00 Н a a 1 1 '0 ti r-i rn '0 Н ti '.0 '0 rn -" Н rn C U tk1 д ti 1--j ti d 00' ti 0' st U Н p SI d Ct Cn d U M ' '0 '0 U О. U М rn Н д Н d tk1 '0 1" 1 00' * '0 '0 1-i Н и 1- г л ,9 23, 7 ti 0 Q' \Đ 1-О еп - и ш д' 00 rn ti rn M U... rn rn rn , 7 дз I '0 ti-s 77.

77 л b т л Н 340, 4 524, 8.0 и '0 I r4 м 223,9 460, 3 199, 8 385, 7 224, 4 392, 9 179,7 421, 4 294, 0 561, 6 и '0 м и '0 и 294,4 62 6, 4 '0 I 0' '0 (V '.0 U' t'' г-i I с t" C'J О0 г 1 г-1 ti, i Lt' 0' '0 М и '0 '0 t1-' с '0 ' 0 Н a 4 t0-4 с и и,-лi и t' Q' U' u' О с г-1 d 00 нол д cv ф t" " 0' 0 a ОО tm л (V г-1 u 00' r1 t1 I '0 1 tm r1 и!и 0' 1-4 '0 '0 I ri и I и М 1-4 L" м t(' 0r4 I с In I '0 и '0 '0-4 t(' и,i в 0', 1,-I r1,-1 м rl Ч Ј t" I д '0 d 0' r1 О М с м r-1 и си r1 и I U. ef -4'0 0' с (V I Đ и 0 М М tm М á О r rt r1 0 0' I t' г 1 I д у F-1 '0 0' W (V U '0 и t' м t(' м U м О г- 0 и а t F-1 '.0 0 0' U '.0 W ad 1 е} In '0 l0 I cl tr' cn '0 U C Н 0' " rn U I C r1 LM U ( 3 CV 78. U r1 r1 U ('3 1-4 '0...4 In '-0 0' 0' 1 г 1 Т 7 г- 0' ј , , 8 00 '-0

78 > ri L" CV 1" '0 t" rn м 0' rn oi r-1 '0 1" '.0 '0 0 '.0 Q, 0 '0 W rn 'o t' t' L" rl (0 '0 О '0 (0 (V (0 b м e-1 lm ммм м «л Н д '0 и e-1 I-I О н - ef (0 - L(' lл д >4,-1 '0 и rn ef '* '.0 rl I--i >С м,cгdi ti 4- и и и и e-i o м CV '0 rn rn '0 '0 DC О 00 и м и 00 и м t' et '0 rn -4 Н! 1" i't' rn (0 7 м т ш м и и t : и -4 e-i (0-4 (0 L(' a 'd- 0)0' - и ti ш -1 et I м и. м et д (0 1" et Q, и у м rnrn рρ г- и д '.j. í-1 с - и М U' '0 и t" t0 ef '0 V.. a 00 eh et д * (V ri i-i -4 t0 д 1 ' č Q, '0 sf rn rn '0 00 Q, м и и rn ' и * t' и rn '0 '0 rn и '0 a t л л l М t '0 L" '0 1" г-i rn rn I Н L"' '0 '0 м r-i rn i-i и e-i М ti r1 '0 e-j f-i 1" rn I 04 t" нл et '0 rn м г-i r.1 и I н и и er и ai rn пг rn Н м и м,-i л ti 1" rn et м o U t" ' и О t(' (0 '0 О д д t0 01 еу л пм ГМ t. (0 lл нгм м м м м м rn 0' rn rn rn 0' rn 0' 0' e-i -I л e-1 л ri л e-i «-I 40 л 79.

79 p W t'' 0' л 000' '-1 c-,-i ' 1" * Ui Ui '0'0 и и и и ti и a d' г-i t' d D 0' 0' oo 0 '0 и ó [г1 t'' л м t'" tп!и 14 * a. 1-4 и и плг и т м * и 'D tp * D. } { б - и О д л ц 0' t'' 1" U a. a' 00 0' r 64, ,1 107, 5-4. rn 00 o t'' '0 0' (V D Q і. О и,о-{ и,-i Ó e-i. и и * и л и '. -I t'' a' ' и м м и пi U -I st t" '0 U. a a -I P rмl и и М д,-оа d '0 U 0' * '0 I.. и ' и '0,0 м и О л0 '0 ri * '0 м rn и и D и т м D 0' 00* e-1 i-i * л '0 I.. л < 1 1. и О 0' 00 U U * '0 О '0 r-i U 1" n I -4- и 1" U м t 0" 0' U 80. U '0 rn U ri U U U U 0' 0' '0 U 1-4,-t U e-1 U '0 U н '0 '0 U -10 ri 000 sr I ti '0 1 ('J '0 U l-i г л U1 М и t'' л г U О [л U 0\ (V U CD 0. U rn и U dи- м.... tad с и и и и,,. 0' r м r r и - e-i и - л.i

80 D W 0' сч и ao tc' 0000' 1 1 I a0 и и и и и ad * U'0',-1 tc' 1" Iv--i a. b д' t' д- t1 Н н д О с et I 1" 1" 1" t" и 1" pp d ('30' д 00 I I I 1" I 1" I '0 D г (0-1 и rn ti и ( V и гc DC 1" o 1" 1" L" I * ' 0' ОО d' M d' ' л sf sг о и и и о и Ct C 0 M I r-i t и 0000 '0 0 1" О и 1-4 1" 1" I 1" 1" О t"'0 0о (V v-4 Н 000 1" 1" 1" ' м a a I P I í-i ' 0 t('. и ć ti и и I-I л * 1" * и LC' U" r-{ d e-1 rn и с t0 и м и '.0 1" и 1" 1" '0 М М l0 * О 00 М 9 t" ri V7 * л e-i '0 (0 0 0 и д и и и си О e-1 I v 1" Q L(' I." Q д' '0 rn (0 --I- l0 v--i 13' М l0 13' v-_j r-i 13' D и 13' (D it' 'o Н L(''0 C '0 et с tc' г-1 '0 '0 г-1 13' л (1" "' 0000 и и "' 00 a a a * и rn '0 и г-i с и rn г а0 и и и и и и ш и и '0 «'-4 i л '0 '0 t0 '0 (0 '0 М '-'I 1" 1" М 0' ć

81 ;! и м a aó м и и с л č rn О rn ' b д' д0 00 o.'- л st Е-1 МгМ нм М tn а0 p' pp ti г Í c и и и и и rn л л ао >С * er L' с W' Н О О О 'Đ '0 4 0' и и ti '0 Ui. -I '0 7С л г '0 и Vi "0 Ui Ui t,` sf Ui Н "0 Vi i" i" Vi "0,-1 д и и Vi Vi и - '0 '0 t Н a0 "0 '.0 ti Vi '0 '0 '0 D Ui () U и.- '0 и 0' rn и "0 ф rn I. и и 0" д- л n л ш м t (D V' и с Vi '0 tv Ui ";j- (D I' '0 Н Vi Vi - Vi '0 '0 o d' 82. Ф (D ' '0 I- и м и cv rn и о и M CV [+\ "ф , 2 "0 "0 '0 м п`t i b" V.'.... cl tđ Vi M,' ád UiU U" и л т Vi 0" rn rn rn. дл -- л - л

82 A LEVEGŐ RELÁTIV PÁRATARTAL,A /f/ A LEULLTT CSAPADÉK ÁTLAGA /mm/ nini = Д' І _..._ 80 / 80 `; -- / ! A CSAPADUK MEYISÉGE /mm/ A CSAPADÉKS APK SZÁMA nun I Q. 'B. lp Sc ki! vj' R napok s zánia1u

83 Legfontosabb jel.em ѕ zámok. Zenta нokévi csapadék átlaga 589 mm Zenta sokévi tenyészid őв zaki csapadék átlaga 324 mm Az évi maximum 891 mm Az évi minimum 386 mm A legnagyobb ingágy 505 mm Anomália ' mtn Anomália mm Leges ő sebb hónap a junius - átlag 63,9 mm Legszárazabb hónap a január - átlag 34,2 mm Egy havi abszolut maximum 187,8 mm Egy napi abszolut maximum 100,7 mm A zentai Mez őgazdasági Kombinát ötéves évi átlaga 557,8 mm A zentai Мezőgazdasági Kombinát ötéves tenyészidó ѕzaki átlaga 329,7 mm

84 IIAXIIÁLIS ÉS ЛZIdI Л,ÁLIS VIZÁLLÁSB ZETÁ /ст/ Év Нопар Maximum Idnap B(inimunx XII. 496 IX VI. 534 IX IV. 726 XI V. 580 KI' IV. 610 XI V XI IV. 548 XI X. 715 I VII. 757 XI IV. 740 IX XII. 748 VI I IV I. 289 I Iv. 728 X I. 691 XTI IV. 344 X IV. 740 I IX XII XII. 656 II I. 731 XII III. 490 XII IV IV II III. 584 VIII I V. 886 IX V. 576 II Iл. 522 X

85 Év нбпар Maximum нопар Minimum III IV. 463 IX I V. 603 XII VI. 582 IX IV. 835 I V. 820 I III. 800 Х. 111 Х IV. 566 XI V. 662 II IV. 784 XII II. 666 X IV. 622 X I. 682 XII , VII. 476 I XII. 512 IX V. 555 XI IV. 636 VIII I. 655 XII V. 432 I IV, 616 X V. 652 X VI. 586 XII iii. 704 XII' X Х I. 406 Х IV. 779 FI VIII IV: 712 TI

86 ?entánál a Tisza vízszintjét a 72,79 m tengerszinti magasságon jelölik nulával. Ett ől a mаgasságtól számítják a plusz vat. minüsz viz iidsokat. atvan évben a havonta mórt maximális és minimális vízállások adataiból látjuk, hogy a Tisza szintje 23 hónapban emelkedett a 80 mé teres tengerszinti magassá.g fölé,amikor meghaladta a 721 cm-t. Ezek közül kiemelkednek az és az évi árvizek, amikor a Tisza szintje 800 cm, vagyis a 80,79 méteres tengerszinti magasság fölé emelke dett. A fölsorolt rendkivtqi magas vízállások közül az els ő négy április hónayban,az ötödik májusba: és a hatodik márciusban.volt. A legmagasabb vízállást áprilisában mérték 886 cm-t, amely 81,65 méteres tengerszinti magasságnak felel meg. A nagy árvizek leggyakrabban a tavaszi hónapokban fordultak eló, amint az alábbi táblázat mutatja: Ібnar I. II. III. IV. V. VI. VII. XII. Összes Fl őfor dul 6ј s zám A mi vidékink csapadéka nem bef olyásolja lényegesen a Tisza vizállásбt. gzt a hatvan éves följegyz б sek is bizo nyitják. ^entánál nem azokban a juniusokban mértek legmagasabb viz611sokat, amelyekben a lertöbb es ő esett. A A következ đ évek j цrius бban mértek 100 mm-nél nagyobb csap аdékot: A legmagasabb vizáll'ásokát a következe évek juniusaiban mérték: І.'agas vízállásnál /legtgyakrahban március, április és május hónapokban/ a lefolyó viz sebessége meghaladja az 87.

87 1 m/sec -ot, a viz mennyisége kb m3/sec. a az i в zakkeleti Kárpátokban és a Tisza halparti mellékfoly бinak vizgyü jt ő teriiletén kevés a o ѕápadék, a viz szintje sokszor süllyed a nulla alá. Ezek az alacsony vizállások a csapadék б szi másod-mximumát megel б- z 3 iá6szakra esnek, vagy a másod-maximum idejére, ha ez kimarad, ami elég gyakori jelenség Európának ezen a réв zén. ullánál alacsonyabb vizállást a f đnt emu tett hatvan év alatt 127 hónapban mértek. Csupán hét év volt a hatvan közül, amikor a Tisza vizezintje nem süllyedt a nulla- illetve a 72,79 méteres tengerszinti magasság alá. Az alábbi kis táblázátból láthatjuk a nulla alatti vízállások hónaponkénti gyakoriságát. I. II. III. VI. VII. 7III. IX. Х. XI. XII.Ös в zee A hatvan év legalacsonyabb vizáll"át cm-t és év októberében mérték. Az ő szima hónapokban/szeg tember. október, november, december/ annyira lecsökken a Ti в$án lefolyó viz mennyisége, hogy alig éri el a 100 m3/aec -ot. A. hatvan év alatt csak négy 5 вszel fordult el б /1913., 1916., 1943., 1945 /, hogy az emlitett hám/okban a Tisza viz szintje nem süllyedt a nulla alá. Voltak olyan nyárvégi és б szeleji h&napok, amikor Zenta alatt át lehetett, г alogolri a mi ѕzán. Az eddig mért legmagasabb és legalacsonyabb vízállás közötti különb- ség 10,84 m volt.?3.

88 A FELASZÁLT IRDALM JEGYZÉKE Dг.Bacsó ándor: Bevezetés az agrometeorológiába Mez6gazda еági Kiadó Budapest ll.oldal Dr.ing.Viktor ajgebauer: Ćinioca stvaránje zemlji đta u Vojvodina, Matica Srpska.Sad oldal Dг.Baсвб.:Bevezetés az agrometeorológiába 37.o1da1 Dr..Marko Malo еavljevi ć :Klimatologija, Beograd Dr.Bacs б. :Bevezetés az agrometeorológiába Dг.Bacsá В. Dг. Вас S б.:bevezetés az.:bevezetés az agrómeteorológiába agrometeorológiába Dr.Bacsó.:Bevezetéa az agrometeorol6giába Dr.Bacsб.:Bevezetés az agrometeorológaába DT.Ba CB ó.:bevezetés az agrometeorológiába Dr.Bacsó Dr.Marko Beograd, Dr.Baceó Dr Ваі ѕб Dr.Bacs ó Dr.Bacéó Dr Васѕ 6.:Bevezetés.az agrometeorológiába Milosavljeva б :Klimatologija, :Bevezetés. :Bevezetés. :Bevezetés. :Bevezetés. :Bevezetés au az agrometeorológiába az agrometeorológiába az agrometeorológiába az agrometeorolóaába az agrometeorológiába az az áz agrometeorológiába agrometeorológiába agrometeorológaábá aučna knjiga ll.oldal Ing.Lazar Stojkovió:pšte ratarstvo, skripta Poljoprivredni fakultet ovi Sad o1da1 Dr.ing.Viktor ajgebauer: Ćinioci stvaranji u Vojvodina Dr.Bacsó.:Bevezetés Dr.Bac só.:bevezetéa Dr.Bacsó.:Bevezetés 141. oldal 141. oldal 88. oldal 52. о 1 да1 52. о1 да о 1 да1 52. о1 да1 čné knjiga 64. о1да1 25. о 1 да1 26. oldal 64. о 1да1 67.vidal 69. о 1да1 zemljištá ll.oldal 164. oldal 164. ldal 161. oldal Dr.Baasó.:Bevezetéa az agrometeorológaá.ba 169. о1да1 24. Dr.ing.Vaktor. ajgebauer:cii?ioci stvaranje zemlj ів ta u Voivod.ini, Matica Srpska TM.Sad , 77. oldal 89.

89 T A R T A L M: ZETA ÉGAJLATA Az 1d 5 és éghajlat /klima/. 4 A leveg ő páratartalma 26 A légnyomás 31 Asz'] apfénytartam - borultság 43 A csapadék 48 Maximális és minimális vizá.11ások Zentán ng. -cz floe:,e:ezóaz.as=g о ј oprivre:a. r -sz. /Klimatológiai vizsg.latok 7entán/. Gradja za Monografiju Sente, br. 14. Štar.:pan kao rukopis. Format В/5, strana /. Tehni ćki saradnik Kulcsár Vera. Tiraž 500 kim. enta nove:nbar Rotoprint Univerziteta u ovom Sadu i Stamparija Udarnik, $enta,

90 A Poronty" mellett kilátszó Tiszafenék az okt бberi minimális vfzállás idején. Az el đntött alászcsárda az évi árvíz idején. Védekezés az árvíz ellen a Mákosi töltésen.

91 A Tisza jegét,fg гészel8 munkások 1929, februárjában. Jégverés okozta kár a kukoricásban