MŰSZAKI LEÍRÁS. GY Ö N GY Ö S, Kassai út és déli iparterület közötti kerékpárút koncepció terve

Átírás

1 NóVIA-Net Építömérnöki Tervezö Kft Miskolc, Rákóczi u. 13. Telefon/fax: 46/ Tsz.: NóN MŰSZAKI LEÍRÁS GY Ö N GY Ö S, Kassai út és déli iparterület közötti kerékpárút koncepció terve 1. Megrendelő Gyöngyös Város Önkormányzata (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) 2. A létesítmény célja, tervezési feladat Gyöngyös város belvárosi területei és a város déli területein elszórtan települt ipari létesítmények között jelenleg a könnyű forgalom számára (gyalogos, kerékpáros közlekedés) kiépített, folyamatosan járható közlekedési kapcsolat, nyomvonal nem létesült. Jelen koncepció terv célja megkeresni azt a legkedvezőbb nyomvonalat, melynek folyamatos kiépítésével a déli iparterületre kerékpárral is el lehet jutni, lehetőleg a legrövidebb útvonalon, a legtöbb ipari, intézményi létesítményt érintve a leggazdaságosabb megoldással. A feladat összetettségét az adja, hogy a területen elérendő célpontok nem lineárisan sorakoznak, hanem óriási területen szétszórtan helyezkednek el, közöttük nagy beépítetlen területekkel, tehát nem felfűzhetőek egyetlen folyamatos nyomvonalra. Ezért azt is vizsgálnunk kell, hogy a ma még be nem épített, de várhatóan iparterületi hasznosítású területek beépítése esetén mely nyomvonal(ak) lesznek a legkedvezőbbek. A koncepció egyik feladatának tehát egy a jelenlegi adottságok mellett optimális nyomvonal megkeresését tekintettük, de foglalkozunk azzal is, hogy a terület további beépítése esetén milyen hosszabb távú hálózatnak kellene kialakulnia a célterületünkön. 3. A tervezési terület A tervezés területe a Kassai úttól délre eső városi belterület. A tervezett kerékpárút nyomvonalak indítási pontjaként a Mérges út-kassai út csomópontját választottuk.

2 Ennek indoka, hogy a Mátrai út-koháry út-mérges út az észak-déli főtengelye a városközponti területnek, amely városszerkezeti helyzete okán a legtermészetesebb gyűjtő csatornája a városközpont felől érkező kerékpáros forgalomnak. A nyomvonalak déli végpontjaként a P&G üzem (továbbiakban: pelenkagyár) bejáratát vettük figyelembe. A két fix végpont között a nyomvonalak összehasonlítása kedvezően megtehető. 4. A terület adottságai A terület tagoltsága A kassai úttól délre eső terület három karakterisztikusan elkülönülő területegységre oszlik: A Kassai út és a vasútvonal közé eső területegység, mely a Déli Külhatár útig beépített, attól délre beépítetlen terület (Továbbiakban: vasúttól nyugatra eső terület) A vasutak és a patak közé eső terület, mely egy kis északi szegmensétől eltekintve beépítetlen mezőgazdasági terület (Továbbiakban: középső zárvány) A pataktól keletre eső területrész, mely a Karácsondi útra felfűzött iparterületet foglalja magában (Továbbiakban: Karácsondi úti iparterület.) A tervezési terület struktúráját és az egyes területegységek megközelítési lehetőségeit a K-1 rajzon mutatjuk be. A területegységek kapcsolata A déli városterület kedvezőtlen adottsága, hogy a fenti három területegység egymástól hermetikusan elkülönül, gyakorlatilag három zárványról kell beszélnünk. Közúti közlekedési kapcsolat gyakorlatilag nincsen a területegységek között, mindhárom a Kassai út felől közelíthető meg és egymás közötti forgalmuk is a Kassai út közbeiktatásával bonyolódik le. A vasúttól nyugatra eső terület iparterületei döntően lakóterületeken át közelíthetők meg. A középső zárvány területére az Esze Tamás utcai vasúti átjárón, vagy a Déli Külhatár út meghosszabbításába eső vasúti átjárón keresztül lehet bejutni, de a Karácsondi út felé már további kiépített útkapcsolat nincsen. A középső zárvány dél felől egy földúton érhető el, mely keresztezi az iparvágányt. Ez a bekötés az iparvágánnyal párhuzamosan, attól délre húzódó, az adácsi utat Gyöngyöshalásszal összekötő földútra csatlakozik. (A Kandó Kálmán-Kolozsvári út nevet viselő útvonal keleti 670 fm szakasza kiépített, onnan Gyöngyöshalász határáig az út normál közúti forgalom számára használhatatlan.) A Kandó Kálmán úttal párhuzamosan, attól délre létesült a pelenkagyár ipari útja, mely a középső zárvány helyzetén szintén nem változtatott. Az út zsákút egy végfordulóval, a patakot nem keresztezi, és ilyenformán Gyöngyöshalász felé-felől sem biztosít közúti megközelítési lehetőséget.

3 A Karácsondi úti iparterület nyugati határát a patak teljesen lezárja. A Karácsondi útról benyúló utak zsákutcák, a patakon se közúti se gyalogos híd nem létesült. Látszólag a fenti jellemzés nem a kerékpárforgalom témaköréhez tartozik, mindazonáltal szorosan összefügg azzal, tekintettel arra, hogy előbb-utóbb a zárványok közúti megnyitását meg kell oldani, a kerékpáros nyomvonalaknak pedig igazodniuk kellene a közúti megközelítés kapcsolataihoz. A területegységeken belüli meglévő közlekedési nyomvonalak A vasúttól keletre eső terület ipari funkcióit a MÁV kitérőgyár dominálja. Az üzem telephelyeit a Gábor Áron utca-gyár utca-baross Gábor utca útvonalon lehet megközelíteni mind a járműforgalom, mind a kerékpáros forgalom vonatkozásában. A Baross utca egy hosszú zsákút, mely a fő telephely előtt elhaladva a hosszúsín gyártó üzem bejáratáig vezet. Koncepciónk szempontjából lényeges, hogy a zsákút végétől gyalogosok és kerékpárosok által használt kitaposott ösvény vezet végig a vasút nyugati oldalán, megkerülve a hosszúsin gyártó üzem létesítményeit egészen Gyöngyöshalászig, konkrétan a Kolozsvári út vasúti átjárójáig. A középső zárvány területnek egy rövid kiépített útja van, mely az Esze Tamás út meghosszabbításaként az Erdélyi térig vezet. Az Erdélyi tér körüli lakóterület földútjain kívül a középső zárvány területén csak a mezőgazdasági művelést szolgáló dűlőutak vannak. A Karácsondi úti iparterület felé átkötő gyalogos és kerékpáros csapások nem alakultak ki. Megépült kétirányú, 500 m hosszú kerékpárút van a pelenkagyár bekötőútja mellett az adácsi út és az üzem bejárata között. A Karácsondi úti iparterületi zóna a legnagyobb és legsűrűbben beépített ipari zóna területünkön. A városközpont felől a Mérges út-kassai út vagy az Egri út-kassai út útvonalon közelíthető meg. Ezek az útvonalak a gépjármű közlekedés számára is kedvezőtlenek összevetve a légvonalban mérhető távolsággal, a kerékpáros közlekedés szempontjából azonban kifejezetten hátrányos megközelítési lehetőségek, melyek inkább akadályozzák, mint ösztönzik a kerékpárra való átnyergelést 5. A tervezési terület úthálózatának fejlesztési lehetőségei Ahhoz, hogy a terület távlati fejlesztéséhez is igazodó kerékpárút nyomvonalakat találjunk, foglalkoznunk kell a terület úthálózatának szükséges és lehetséges fejlesztési irányaival is. A Kassai úttól délre eső területen a jelenlegi úthálózat struktúrálatlan, hierarchia nélküli rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy homogén utcahálózatról beszélhetünk, melyen belül nem különül el egy fő- és mellékút hálózat, nem különül el egymástól a személy és teherforgalom, vagy másképpen fogalmazva az ipari és a lakóterületi forgalom. A Kassai út déli oldalán a területfelhasználás jellemzője, hogy a Kassai utat gyakorlatilag egy egységes, széles lakótelepi és családi házas lakóterület kíséri. Ettől a lakóterületi zónától délre helyezkedik el az ipari vállalkozói övezet, melynek kiszolgáló forgalma észak-déli viszonylatban csak a lakótelepen keresztül tud közlekedni.

4 A meglévő úthálózat másik kellemetlen adottsága, hogy a sugár irányú utak úgyahogy rendelkezésre állnak, azonban a területek közötti gyűrű irányú útkapcsolatok teljes mértékben hiányoznak. A fentiekből adódik is, hogy a terület úthálózata jövőbeli fejlesztésének mik a fő preferenciái: Az ipari és a lakóterületi forgalom szétválasztása Az iparterületek autópályáról való közvetlen elérhetőségének biztosítása A szomszédos és zárvány területek egymással való kapcsolatának biztosítása Új, ipari hasznosításra alkalmas területek feltárása Az iparterületek Gyöngyöshalászról való közvetlen megközelíthetőségének biztosítása A nehéz teherforgalom Gyöngyöst délről elkerülő útvonalának biztosítása Az ipari és lakóterületi forgalom szétválasztására, a lakóterületektől független nyomvonal biztosítására legalkalmasabb a Gábor Áron utca. A jelenleg is jó minőségben kiépített út csekély mértékű szélesítéssel és burkolat megerősítéssel megfelel ennek a funkciónak. Ezt a szerepet eddig azért nem töltötte be, mert hiányzik a Kassai úttal a közvetlen forgalmi kapcsolata. A Kassai úti csomópont kiépítése melyre a hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepció javaslatot tesz biztosítani tudja az új észak-déli főtengely kialakulását. (A javasolt észak-déli főtengely javasolt nyomvonalát a K-2 rajzon mutatjuk be, a csomóponti kialakítást lásd a K-3. számú rajzon) A Gábor Áron utca jelenleg az Esze Tamás útig van kiépítve. Innen a főút tovább vezethető dél felé a vasút keresztezésével. Még a vasúti keresztezés előtt csatlakoztatható a Baross utca, mint a vasúttól nyugatra eső iparterületet feltáró észak-déli útvonal. A Gábor Áron út továbbvezetése a vasút túloldalán az Erdélyi téren és a Csiki utcán keresztül a középső zárvány súlyvonalában vezetve kiépíthető egészen az adácsi utat Gyöngyöshalásszal összekötő (Kandó Kálmán) útig. Az új észak-déli főtengelynek ez a középső zárványt feltáró szakasza új iparterületek létesítését és kiszolgálását teszi lehetővé. A Kandó Kálmán út hiányzó szakaszának kiépítésével az új észak-déli főút közvetlen elérhetőséget kap az autópálya felől. És minthogy a Gábor Áron út északi irányba is meghosszabbítható a Mátrai út északi szakaszáig, Gyöngyös íly módon egy olyan új, folyamatosan járható útvonalat alakíthat ki, mely gyakorlatilag lakóterületek érintése nélkül az iparterületeket feltárva és bekapcsolva, de a városközpontot elkerülve tudja biztosítani az ipari (és az átmenő) forgalom vezetését. A gyűrű irányú kapcsolatokat tehát a jelenleg egymástól elzárt szomszédos területek, zárványok összekapcsolását három út kiépítése biztosíthatja: az Esze Tamás út keleti meghosszabbítása a Karácsondi útig a Déli Külhatár út kiépítése és meghosszabbítása a Karácsondi útig az adácsi utat Gyöngyöshalásszal összekötő út (Kandó-Kolozsvári út) kiépítése

5 Az utóbbi idők elépítése miatt az Esze Tamás út meghosszabbítása jelenleg nem járható út. A Déli Külhatár út kiépítése megvalósítható, azonban a vasúti keresztezés csak különszintben, vasúti felüljáróval oldható meg az egymás mellett futó vasúti vágányok szintkülönbsége miatt. A fővonal, és a közvetlenül mellette futó kitérőgyári iparvágány között közel 1 m-es szintkülönbség van, mely főúti szintbeli keresztezés kiépítését lehetetlenné teszi. Mindezek okán a területegységek közötti gyűrűirányú kapcsolatot egy bajonett kapcsolattal lehet megoldani, melynek nyomvonala: Esze Tamás út új észak-déli főút- Déli Külhatár út keleti szakasza a Karácsondi útig. (lásd K-4 számú rajzot) Az adácsi út és Gyöngyöshalász közötti út kiépítésének nincsen akadálya. 6. Tervezett kerékpárút nyomvonal változatok A terület kerékpáros forgalmának kiszolgálására öt változatot dolgoztunk ki, melyeket narancs, lila, zöld, sötétzöld és kék színekkel jelöltünk, illetve különböztettünk meg. Előre kell bocsátani, hogy a változatok éppen a terület nagysága és az elérendő célterületek szétszórtsága miatt nem mindegyike alternatívája a másiknak, inkább páronként képeznek alternatívát. Abban megegyeznek, hogy mindegyik kezdő- és végpontja ugyanaz. Ennek kifejtésére a 7. pontban még visszatérünk. Mind az öt változat nyomvonala az első 830 m-en, tehát a lakóterületen átvezető szakaszon megegyezik, és ez a Hunyadi János utca-béke tér-szabadság utca nyomvonal. Narancs változat A narancs változat a Karácsondi úti iparterület legrövidebb gyakorlatilag a légvonalnak megfelelő megközelítését biztosítja. A kerékpárút első szakasza a tervezett észak-déli út nyomvonalát követi. Keresztezi a vasutat, átvezet az Erdélyi téren és a Csiki utcán, majd keletnek fordul, míg eléri a patakot. A patakon új kerékpáros híd épül (ha a Külhatár út adott szakaszával együtt, vagy azt követően épül, akkor közös közúti és kerékpárút híd épül.) A Karácsondi út elérése után a kerékpárút a Karácsondi út nyomvonalát követi, annak a nyugati oldalán. Az iparvágány keresztezése után az adácsi út nyugati oldalán folytatódik, amíg csatlakozik a pelenkagyárhoz kiépült kerékpárút szakaszhoz. A narancs változat hossza az Esze Tamás út és Karácsondi út között: A Karácsondi út adácsi úti szakasz hossza: Az ipari út mentén meglévő szakasz hossza: 1185 m 1952 m 495 m A narancs változat teljes hossza: 4462 m

6 Lila változat A lila változat a kitérőgyár, a dél-nyugati iparterületi részek és Gyöngyöshalász bekapcsolására leginkább alkalmas nyomvonal. A nyomvonal az Esze Tamás úttól a vasút keresztezéséig a tervezett új észak-déli főutat követi. A vasúti keresztezés előtt délnek fordul és a vasúti vágány nyugati oldalán vezet a Baross utca kitérőgyár főépülete előtti szakaszáig. Innen a Baross utca végéíg önálló kerékpárút kiépítése nem szükséges, a Baross utca alkalmas a kerékpározásra. Az utca végétől a hosszúsin gyártó üzem kapujától épül tovább a kerékpárút a vasútvonal nyugati oldalán kitaposott ösvény nyomvonalán. Gyöngyöshalászon a vasúti átjáró előtt keresztezi a Kolozsvári utcát, majd áthalad a vasúton, és a Kolozsvári utca déli oldalán vezet a patakig. A patakon kerékpáros híd épül, majd a hídtól a pelenkagyár bejáratáig a kerékpárút az ipari út déli oldalán halad. A lila változat hossza az Esze Tamás út és a Baross utca között: A Baross utcán vezetett szakasz hossza: A Gyöngyöshalász, Kolozsvári útig építendő szakasz hossza: A Kolozsvári út menti szakasz a pelenkagyárig: 634 m 706 m 1570 m 1280 m A lila változat teljes hossza: 5020 m Zöld változat A zöld változat nemcsak színében, de adottságaiban zöld nyomvonal. A patakparti vonalvezetés a patak által alkotott zöld folyosót követi. A nyomvonal az Esze Tamás úttól a patakig megegyezik a narancs változattal. Onnan a kerékpárút a patak nyugati partján vezet egészen az iparvágány vasúti átjárójáig. Két átkötést célszerű adni a Karácsondi út felé. Egyiket a legészakibb ponton, másikat a déli szakaszon a Gábor Dénes utcára. A további szakasz a vasutat szintben keresztezi az új észak-déli főút mellett, majd a Kandó utca keleti oldalán halad a patakig, ahol hídon vezet át a pelenkagyár ipari útjának végéhez. Majd onnan a pelenkagyár bejáratáig a kerékpárút az ipari út déli oldalán halad. A zöld változat hossza az Esze Tamás út és a patak között: A patak mellett vezetett szakasz hossza: A Kandó út menti szakasz a pelenkagyárig: 620 m 1721 m 971 m A zöld változat teljes hossza: 4441 (+290 m átkötés) Sötétzöld változat A sötétzöld nyomvonal a zöld verzió keleti parti változata. A nyomvonal az első patakhídig megegyezik a zöld változattal, majd a híd után a keleti parton vezet tovább. Lényeges eltérés a nyugati parti változattól, hogy az iparvágányt különszintben keresztezi kihasználva az iparvágány vasúti hídját és a további

7 szakaszon is a patakparton halad. Minthogy a megfelelő oldalon érkezik az ipari úthoz, híd nélkül csatlakozik hozzá. A sötétzöld változat hossza az Esze Tamás út és a patak között: A patak mellett vezetett szakasz hossza: Az ipari út menti szakasz a pelenkagyárig: 926 m 2562 m 237 m A sötétzöld változat teljes hossza: 4555 m (+250 m átkötés) Kék változat A kék nyomvonal a középső zárvány kiszolgálására alkalmas kerékpárút. Jelentősége új iparterületek fejlesztése esetén lesz. A nyomvonal az Esze Tamás úttól a Kandó Kálmán útig az új észak-déli főút mellett fut, majd a Kandó utca keleti oldalán halad a patakig, ahol hídon vezet át a pelenkagyár ipari útjának végéhez. Majd onnan a pelenkagyár bejáratáig a kerékpárút az ipari út déli oldalán halad. A kék változat teljes hossza: 3963 m 7. A változatok összehasonlítása, előnyök, hátrányok Mint azt már a 6. pont elején jeleztük, a terület nagysága, a kerékpáros célterületek területi elhelyezkedése nem teszi lehetővé, hogy egy kerékpárút nyomvonal kiszolgálja azokat. Hosszabb távon egy 2-3 kerékpárútból álló hálózat fogja tudni kiszolgálni a teljes terület kerékpárforgalmi igényeit. Ennek megfelelően a változatok előnyeit és hátrányait inkább a jelenlegi állapot és/vagy a jövőbeli fejlesztések szempontjából lehet összevetni. Narancs változat Ez a változat az, amely a jelenlegi beépítettség mellett a meglévő iparterületek legnagyobb részének közvetlen feltárását, kiszolgálását biztosítja. Hátránya ugyanakkor, hogy mivel közvetlenül a Karácsondi út mellett vezet a nagy forgalomból származó környezeti terhelések (lég- és porszennyezés, zajterhelés) közvetlenül terhelik a kerékpárosokat. A kerékpárút teljes hossza a változatok átlagát képviseli. Előny, hogy ebből a hosszból 500 m már meglévő kerékpárút. Kedvező, hogy a nyomvonalhoz csak egy kerékpáros patak híd megépítése szükséges. Hátrány, hogy Gyöngyöshalász bekötését nem oldja meg. Lila változat Ez a változat nem alternatívája, hanem inkább kiegészítése a narancs változatnak. Jellemzője, hogy a nyugati iparterület bekötését biztosítja, valamint közvetlen kerékpáros kapcsolatot ad Gyöngyöshalászra, és úgy köti be az iparterület legdélebbi részeit.

8 Ebből adódik hátránya is, minthogy a Karácsondi úti iparterületet nem szolgálja ki. Ez a leghosszabb nyomvonal. Mivel azonban a Baross utca 700 m-es szakasza kerékpározásra jelenlegi állapotában alkalmas, az építési hossz csak 4300 m-es. Előnye, vagy hátránya lehet a nyomvonalnak, hogy Gyöngyöshalásszal együtt lehet megvalósítani. Gyöngyöshalász nézőpontjából előnyös, hogy az onnan bejárók közvetlen megközelítési lehetőséget kapnak a gyöngyösi iparterületek felé (beleértve a pelenkagyár mellett a Karácsondi úti létesítményeket is), tehát várhatóan partnerek lennének a nyomvonal kiépítéséhez. A változathoz 1 patak híd építése szükséges. Zöld változat A zöld változat a narancs változat alternatívája. A narancs változattal szemben előnye, hogy a nyomvonal zöldbe ágyazottan, kellemes természeti környezetben alakítható ki, egészségesebb közlekedést tesz lehetővé. További előnye, hogy a patakparti vonalvezetés a kerékpárutat szabadidős kerékpározásra is predesztinálja. Hátránya a nyomvonalnak, hogy a Karácsondi úti iparterületek felé átkötéseket kell biztosítani. Ez legalább két helyen célszerű, ami két kerékpáros híd építését teszi szükségessé. Továbbá híd építése szükséges a pelenkagyári érkezésnél is. További előnye a változatnak hosszabb távon jelentkezik, mert a nyugati parti vonalvezetés alkalmas a középső zárvány későbbi iparfejlesztései nagy részének kiszolgálására is. Sötétzöld változat Ezzel a változattal a narancs és a zöld változat előnyeinek egyesítése és hátrányainak kiküszöbölése volt a célunk a jelenlegi beépítettség kiszolgálására. A zöld változattal szemben kevesebb híd építése szükséges jelenleg, de átkötések valósíthatók meg később a középső zárvány új telepítései felé. Előnyös, hogy az iparvágányt külön szintben keresztezi, és nem szükséges hídépítés a pelenkagyári út végénél sem. Kék változat A távlati fejlesztések kiszolgálására alkalmas változat a középső zárvány feltárására a terület súlyvonalában. Előnyei csak hosszabb távon jelentkeznek, ezért bár a zöld változat alternatívája elsődleges kíépítésre nem alkalmas. 8. Javaslatok Az eddigi értékelésekből és jellemzésekből összességében az következik, hogy a terület kerékpárforgalmi kiszolgálására inkább egy hálózat fokozatos, ütemezett kiépítésében érdemes gondolkodni, mintsem egy kerékpár nyomvonal megvalósításában.

9 Az számú rajzokon három lehetséges hálózatot mutatunk be. A véglegesen kialakítandó hálózat természetesen annak függvénye lesz, hogy a teljes terület, és különösen a középső zárvány milyen fejlődési irányt vesz, illetve hogy a közúti hálózat kiépítése milyen ütemezésben, milyen nyomvonalakon történik majd. Szerencsés körülmény, hogy mind a közúti, mind a kerékpár hálózat tekintetében megvalósítható egy olyan első ütem, mely a legfontosabb feltárási lehetőségeket biztosítja, és bármely későbbi hálózat tovább fejleszthető belőle. Az általunk javasolt első ütemet az 13. rajz mutatja be. Ennek elemei az úthálózat vonatkozásában: az új észak-déli főút kiépítése az Esze Tamás utca és a Déli Külhatár út meghosszabbított nyomvonala között (950 m) A Déli Külhatár út meghosszabbított nyomvonalának kiépítése az új észak-déli főút és a Karácsondi út között a patak hídjával (400 m) Az első ütem elemei a kerékpárút hálózat tekintetében: kerékpárút kiépítése a Kassai út és Esze Tamás utca között a Hunyadi János utca-béke tér-szabadság utca nyomvonalon (830 m) a narancs változat kiépítése a Karácsondi úti csatlakozásig (1160 m) a lila változat kiépítése a Baross Gábor utcáig a vasút mellett (475 m) A hálózat továbbfejlesztésének második üteme lehet a narancs vagy a sötétzöld változat megépítése a pelenkagyárig Harmadik ütemként javasoljuk a lila változat teljes kiépítését, és azzal Gyöngyöshalász bekapcsolását, a Gyöngyös-Gyöngyöshalász, illetve a Gyöngyöshalász-Gyöngyös iparterület kerékpáros kapcsolatainak biztosítását. Várhatóan a kék nyomvonal lesz a Gyöngyös déli kerékpárút hálózat záró eleme, amely együtt épülhet meg az észak-déli új főúttal. 10. Költségbecslés A költségek meghatározásához az alábbi fajlagos költségelemeket vettük figyelembe (nettó összegek): Kétirányú, aszfalt pályaszerketetű kerékpárút ára , Ft/fm Vasúti átjáró kiépítése Bodán elemekkel és labirint korlátos rávezetéssel , Ft/db Kerékpáros patakhíd (8-10 m fesztávval) , Ft/db A fajlagos árak figyelembevételével az egyes változatok kiépítésének költsége: narancs változat kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,-

10 lila változat kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,- zöld változat kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,- sötétzöld változat kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,- kék változat kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,- 1. ütemű kiépítés kerékpárút ,- vasúti átjáró ,- híd ,- összesen: ,- A költségek nettó értékek, és nem tartalmazzák a terület megszerzésének költségeit. Miskolc, augusztus hó dr. Vincze János s.k. vezető tervező K.sz