A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 58 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Ötödik jelentés a november 8-i bizottsági nyilatkozattal összhangban a nyugatbalkáni országok tekintetében bevezetett vízumliberalizációt követő ellenőrzésről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Ötödik jelentés a november 8-i bizottsági nyilatkozattal összhangban a nyugatbalkáni országok tekintetében bevezetett vízumliberalizációt követő ellenőrzésről (EGT-vonatkozású szöveg) 1. BEVEZETÉS 2009 decembere óta Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai az 539/2001/EK rendelettel 1 összhangban vízummentesen utazhatnak az EU tagállamaiba (Írország és az Egyesült Királyság kivételével). Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai ugyanilyen feltételekkel 2010 decembere óta élveznek vízummentességet. A vízummentesség továbbra is az egyik legnagyobb eredménye ezen országok európai integrációs erőfeszítéseinek. A Bel- és Igazságügyi Tanács november 8-i ülésén tett nyilatkozatában a Bizottság hangsúlyozta, hogy a vízummentességi rendszer integritásának megőrzése érdekében minden nyugat-balkáni országnak folytatnia kell a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott intézkedések végrehajtását. A Bizottság az említett reformintézkedések fenntarthatóságának értékelése céljából létrehozta a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmust óta ez az ötödik jelentés a vízumliberalizációt követő ellenőrzésről 2. A jelentés áttekintést ad a vízumliberalizációt követő ellenőrzés fejleményeiről, megvizsgálja a vízummentességi rendszer működését, továbbá reformajánlásokat tesz a rendszert 2010 óta hátráltató problémák megoldására. 2. A VÍZUMLIBERALIZÁCIÓT KÖVETŐ MEGERŐSÍTETT ELLENŐRZÉSI MECHANIZMUS A Bizottság és a nyugat-balkáni országok közötti vízummentességi párbeszéd a stabilizációs és társulási folyamat, illetve a 23. és a 24. fejezettel kapcsolatos csatlakozási tárgyalások keretében zajlik. A Bizottság tisztviselői 2014 áprilisában Albániában, 2014 májusában, júliusában és novemberében Bosznia-Hercegovinában, 2013 novemberében Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, 2014 februárjában, márciusában, júliusában és októberében Montenegróban, 2014 februárjában pedig Szerbiában tettek látogatást. E látogatások alkalmával tagállami szakértők segítségével megvizsgálták a vízummentességhez kötődő reformok előrehaladását és minőségét. A reformok részleteit az Európai Bizottság évi bővítési csomagja 3 tartalmazza decemberében a vízummentes nyugat-balkáni országok megkezdték az Unióba irányuló migrációs áramlásokról szóló rendszeres statisztikáik megküldését a Bizottság számára novemberében a vízummentes országok szöveges jelentéseket nyújtottak be az Unióba irányuló illegális migráció csökkentése érdekében hozott lépésekről. A nyugat-balkáni kockázatelemző hálózat támogatásával a Frontex eddig 47 riasztási jelentést tett közzé. Negyedéves nyugat-balkáni kockázatelemzése a határellenőrzés és a régióból érkező illegális migráció legújabb tendenciáit foglalja össze. Az Europol és az Európai A Tanács 539/2001/EK rendelete. A korábbi jelentések a következő hivatkozási számokon érhetők el: SEC(2011) 695, SEC(2011) 1570, COM(2012) 472, és COM(2013) 836. COM(2014)

3 Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) havi menekültügyi trendjelentéseket, illetve az uniós menekültügyi helyzetről szóló éves jelentést bocsát ki. Ezek a jelentések részletes értékelést adnak a Nyugat-Balkánról érkező migráció trendjeiről, valamint az uniós tagállamok és a vízummentességet élvező országok menedékjoggal való visszaélésekkel szembeni lépéseiről. 3. A VÍZUMMENTESSÉGGEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK 2013-BAN ÉS 2014 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉBEN 3.1. A fejlemények áttekintése Az uniós és a schengeni társult országokban az öt vízummentességet élvező nyugat-balkáni ország állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma a évi vízumliberalizáció óta folyamatosan emelkedik, 2013-ban kérelemmel tetőzött (1. ábra) első kilenc hónapjában 40%-kal több kérelmet nyújtottak be, mint 2013 azonos időszakában, vagyis 2014-ben várhatóan minden eddigi rekord megdől. Az uniós és a schengeni társult országokba érkező menekültek összesített számában a vízumliberalizáció óta nő a vízummentességet élvező nyugat-balkáni országok állampolgárainak aránya. A 2012 első három negyedévében elért 11,4%-os rekord után ez az arány csak 2014 első kilenc hónapjában 10,7%-ot ért el (2. ábra) 5. A nyugat-balkáni menedékkérők beáramlása egész éves jelenséggé vált, a októberi és októberi ( téli ) csúcsok között 2014 januárjában, márciusában és júliusában több minicsúccsal (3. ábra). A menedékjog iránti kérelmek száma az említett téli csúcsok között is magas volt, összesített számuk így 2014 első három negyedévében elérte a évi szám 87%-át eleje óta arányaiban nő az ismételt kérelmek második vagy többedik kérelmek száma; arányuk 2014 szeptemberében elérte az új rekordot jelentő 37%-ot (3. ábra). Ez azt jelenti, hogy az adott hónapra vetítve 10-ből 4 nyugat-balkáni menedékkérő már korábban is adott be menedékjog iránti kérelmet az Unióban, vagyis megismételte menedékjog iránti kérelmét. A vízummentes nyugat-balkáni országokból érkező menedékjog iránti kérelmeknek továbbra is Németország a legnagyobb befogadója (4. ábra) 6. Az ország nyugat-balkáni menekültek befogadásában való részesedése a évi 12%-ról 2014 első kilenc hónapjában 75%-ra emelkedett. Németország ennek hatására 2014 szeptemberében jogszabály-módosítással biztonságos származási országnak minősítette Szerbiát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Bosznia-Hercegovinát 7. Ennek az intézkedésnek a hatását még túl korai lenne értékelni októberében Németország minden vízummentes nyugat-balkáni ország felől a menedékjog iránti kérelmek számának növekedését tapasztalta, ami egy újabb téli rohamot vetít előre. A Svédországhoz benyújtott kérelmek száma időközben nem változott. Németország menekültügyi reformja a menedékkérők áramlatainak jelentős átrendeződéséhez vezethet az EU-ban. Az uniós és a schengeni társult országokban összességében a szerb állampolgárok képezik a vízummentes nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők legnagyobb csoportját (2013-ban 42%), noha regionális arányuk a vízumliberalizáció óta csökkent (5. ábra) Forrás: Eurostat. Forrás: Eurostat. Forrás: Eurostat. Gesetz zur Einstufung weiterer Staaten als sichere Herkunftsstaaten und zur Erleichterung des Arbeitsmarktzugangs für Asylbewerber und geduldete Ausländer, november 5. 3

4 Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia állampolgárai 2013-ban együttesen 21%-át adták a nyugat-balkáni menedékkérőknek, bár a vízumliberalizáció óta Albánia aránya folyamatosan emelkedik, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságé pedig csökken. Bosznia- Hercegovina állampolgárai 2013-ban további 14%-át tették ki a nyugat-balkáni menedékkérőknek, arányuk a vízumliberalizáció óta nő. Montenegró aránya 2013-ban 2% továbbra is elhanyagolható ban a legnagyobb valószínűséggel Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság állampolgárai kértek menedéket az uniós és a schengeni társult országokban, 1000 lakosra öt menedékkérő jutott (6. ábra). A második legnagyobb menedékkérési hajlandóságot az albán állampolgárok mutatták, 1000 lakosra 4 menedékkérővel. A harmadik, negyedik és ötödik helyen Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró állampolgárai végeztek, 1000 lakosra három, kettő, illetve egy menedékkérővel. A származási és a célországok közötti migráció földrajzi iránya a korábbi évektől eltérően egyre inkább Németország felé terelődik (7. ábra). Németországot korábban túlnyomó részben a Szerbiából, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Bosznia-Hercegovinából származó menedékkérők választották; az albán menedékkérők Franciaországot, Svédországot, az Egyesült Királyságot vagy Belgiumot részesítették előnyben; a montenegrói menedékkérők Franciaországba, Luxemburgba vagy Svédországba tartottak re azonban minden nyugat-balkáni országból származó menedékkérő számára Németország lett az első számú célország. A vízummentes nyugat-balkáni állampolgárok menedékjog iránti kérelmeinek elfogadási rátája 8 az uniós és a schengeni társult országokban tovább csökkent, ami jelzi, hogy a kérelmek túlnyomó többsége megalapozatlan (8. ábra) ban azonban még mindig voltak eltérések az öt vízummentes ország között. Az elfogadási ráta a montenegrói állampolgárok esetében 3,7%-ra, a szerb állampolgárok esetében 2,7%-ra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében pedig 1%-ra esett. Ezzel szemben az Albániából és a Bosznia- Hercegovinából származó menedékkérők 8,1%-a, illetve 5,9%-a kapott nemzetközi védelmet az uniós és a schengeni társult országokban, vagyis az e két országból származó menedékkérőket valamivel nagyobb arányban ítélik nemzetközi védelemre jogosultnak. A Frontex szerint a megalapozatlannak ítélt menedékjog iránti kérelmek és a hazatelepülések aránya az elmúlt évben 4:1 maradt az öt leginkább érintett uniós tagállamban és schengeni társult országban 9. Ez alapján a tagállamok továbbra is csak korlátozottan képesek a nemzetközi védelemre nem jogosult menedékkérők hazatelepítésére. A hazatelepítés módszere az fő célországokban még mindig eltér: Németország és Svájc az érintett menedékkérők többségét kitoloncolja (noha Németország a téli hónapokban moratóriumot alkalmaz); Belgium, Luxemburg és Svédország az önkéntes hazatelepülésre ösztönöz. A Nyugat-Balkánra vonatkozó évi éves kockázatelemzésében a Frontex két migrációs kockázatot tárt fel a Nyugat-Balkánról az EU-ba irányuló migráció kapcsán: a görög török határon át az EU-ba érkező illegális migránsok továbbutazását a Nyugat-Balkánon keresztül, illetve az uniós vízummentesség kapcsán nyugat-balkáni állampolgárok által elkövetett visszaéléseket. Az első kockázat főként a nyugat-balkáni országok közötti zöldhatárokon vagyis a határátkelőhelyek közötti határszakaszokon, illetve a nyugat-balkáni országok és az EU közötti határokon történő illegális határátlépések formájában; a második a nyugat-balkáni 8 9 Az elfogadási ráta a menekültstátuszra, kiegészítő védelmi státuszra vagy humanitárius jogállásra vonatkozó kedvező határozatok százalékos arányát jelzi az elsőfokú eljárások során hozott határozatok teljes számához képest. Frontex, vízumliberalizációt követő megerősített ellenőrzési mechanizmus, 46. jelentés. 4

5 országok állampolgárainak menedékjoggal való visszaélése, illegális tartózkodása és okmányhamisítása formájában nyilvánul meg 10. A Frontex szerint 2013-ban a nyugat-balkáni országok közötti zöldhatárokon, illetve a nyugat-balkáni országok és az EU közötti határokon 27%-kal nőtt az illegális határátlépések száma. A mintegy illegális határátlépésből eset a Nyugat-Balkánon átutazó nem európai migránsokat érintett, pedig nyugat-balkáni országok köztük Koszovó * állampolgárait. Az esetek felét a szerb magyar határon észlelték, főként 2013 első felében. Ez valószínűleg annak eredménye volt, hogy Magyarország 2013 első felében felhagyott a menedékkérők őrizetbe vételével, ami rendkívüli mértékben megnövelte az illegális határátlépések és a harmadik országok így a nyugat-balkáni országok állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek számát. A Frontex szerint 2012-ről 2013-ra 5%-kal, ra nőtt a nyugat-balkáni országok állampolgáraival kapcsolatban felderített illegális tartózkodás eseteinek száma az EU-ban. A nyugat-balkáni országok, így Koszovó állampolgárai az EU-ban felderített összes eset mintegy 11%-ában voltak érintettek, szemben a évi 10%-kal ban Albánia, Szerbia és Koszovó állampolgárai az illegálisan az EU-ban tartózkodó személyek 42%-át, 25%-át, illetve 16%-át tették ki. A felderített esetek több mint felét Görögország, Németország, Franciaország és Magyarország jelentette. A Frontex szerint 2013-ban 18%-kal nőtt az EU-ban elkövetett okmányhamisítások száma is. A felderített esetek számának évi 14%-os csökkenése ellenére még mindig Albánia állampolgárai kísérlik meg a legnagyobb számban hamis okmányokkal az EU-ba való belépést. Ők adták ugyanis a hamis okmányokat használó nyugat-balkáni állampolgárok 85%- át, utánuk Szerbia (8%) és Koszovó (4%) állampolgárai következtek. Az érintett albán állampolgárok többnyire hamis görög és olasz személyazonosító okmányokkal kísérelték meg a határátlépést A menedékjoggal való visszaélés kényszerítő tényezői és intézkedések annak kezelésére A nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők áramát a következő általános kényszerítő tényezők idézik elő: anyagi nélkülözés, munkanélküliség, diszkrimináció, az egészségügyi ellátáshoz, szociális juttatásokhoz és oktatáshoz való hozzáférés hiánya, és az albánok esetében a vérbosszú 11. A Bizottság e problémák megoldására tavaly azt javasolta, hogy a vízummentes országok növeljék a kisebbségek, különösen a romák célzott támogatását; fokozzák a szomszédos országokkal, az uniós tagállamokkal és a releváns uniós ügynökségekkel folytatott operatív együttműködést és információcserét; derítsék fel és vonják büntetőeljárás alá az illegális migráció szervezőit; a polgárok alapvető jogait tiszteletben tartva fokozzák a határellenőrzéseket; valamint szervezzenek tájékoztató kampányokat a vízummentességről. E területeken minden nyugat-balkáni ország tett lépéseket: Albánia folytatta állampolgárai tájékoztatását a vízummentességgel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. Emellett jelentősen javította romáknak szóló támogatási programját, fokozta a kiutazási ellenőrzéseket és felderítette az illegális migráció több szervezőjét. Albánia a januári közel 600-ról 2013 decemberére 10 * 11 Frontex, Western Balkans Annual Risk Analysis (Éves kockázatelemzés a Nyugat-Balkánról), Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. E problémák részletes ismertetése az EASO évi Asylum Applicants from the Western Balkans (Nyugat-balkáni menedékkérők) című kiadványában olvasható. Albániában valójában igen ritkán fordul elő a vérbosszú, de a jelenséget egyesek menedékjog iránti kérelem ürügyéül használják. 5

6 35-re csökkentette a havi menedékjog iránti kérelmek számát; ezt a Frontex szerint azzal érte el, hogy szigorúbb jogszabályai immár csak egyszer illetve migrációs jogsértést korábban elkövetett személyek esetében egyszer sem engedélyezik az állampolgárok névváltoztatását 12 ; Bosznia-Hercegovina több médiakampány keretében tájékoztatta állampolgárait a vízummentességgel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről, többek között azokban a falvakban is, ahonnan sokan utaztak az EU-ba menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából. Emellett több találkozót szervezett a fő célországok, például Németország és Svédország képviselőivel az illegális migráció szervezőinek témakörében, lezárt 22 engedély nélküli határátkelőhelyet a Montenegróval közös határon, továbbá cselekvési tervet fogadott el a romák középtávú integrációjáról. Ezenkívül a romastratégia keretében is elfogadott két cselekvési tervet, egyet a romák oktatási szükségleteiről, illetve egyet konkrétan a romák foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi igényeiről, valamint fokozta a romák lakhatási igényeit kezelő erőfeszítéseket; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság javította a roma közösség oktatási, népesség-nyilvántartási, foglalkoztatási és egészségügyi integrációját, valamint a Szerbiával és Koszovóval nyitott közös bűnüldözési központok keretében közös járőrszolgálatot szervezett. Fokozta a Frontexszel folytatott együttműködést, információcserét kezdett az Europol SIENA platformján, és büntetőeljárás alá vonta az illegális migráció több szervezőjét. A Frontex szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelentősen szigorította a határellenőrzést, ami 2013-ban a megtagadott kiutazások számának 41%-os növekedéséhez vezetett 13 ; Montenegró folytatta a szigorú határellenőrzések végrehajtását, ideértve a szomszédos országokba történő kiutazás ellenőrzését is; integrált határigazgatási stratégiáját az uniós modellhez igazította; az illegális migráció szervezőivel szembeni büntetőjogi fellépés keretében két nagyszabású rendőrségi akciót indított 27 személy ellen; operatív megállapodást kötött az Europollal; ösztöndíjprogramot indított roma hallgatóknak; továbbá fokozta a menedékkérők és az illegális migránsok befogadására szolgáló kapacitásait; Szerbia bővítette romáknak szóló támogatási programját, többek között a foglalkoztatásra, a népesség-nyilvántartásra, illetve a helyi önkormányzatok társadalmi befogadással kapcsolatos kompetenciáira összpontosítva. Tájékoztató füzetek és egy újonnan létrehozott kormányzati weboldal segítségével tájékoztatta állampolgárait a vízummentességgel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről, büntetőeljárás alá vonta az illegális migráció több szervezőjét, valamint javította a leginkább érintett uniós és schengeni társult országokkal folytatott és információcserét. A Frontex a évi jelentésében Szerbia szigorú határellenőrzéseinek sikerét is kiemelte A menedékjoggal való visszaélés vonzó tényezői és intézkedések annak kezelésére A nyugat-balkáni országokból származó menedékkérők által elkövetett visszaélések vonzó tényezői változatlanok, ideértve a fogadó tagállamokban található diaszpórát, a menekültügyi eljárások időtartamát, a kapott pénzbeli juttatások összegét, a koldulás vagy a feketemunka lehetőségét és a múltbeli befogadási ráták ismeretét. A tagállamok 2013-ban többféleképpen próbálták mérsékelni e tényezők hatását: Frontex, Western Balkans Annual Risk Analysis (Éves kockázatelemzés a Nyugat-Balkánról), Frontex, Western Balkans Annual Risk Analysis (Éves kockázatelemzés a Nyugat-Balkánról), Frontex, Western Balkans Annual Risk Analysis (Éves kockázatelemzés a Nyugat-Balkánról),

7 Magyarország 2013-ban szigorította a Szerbiával közös határ ellenőrzését: 5400 szerb állampolgártól tagadta meg a beutazást, ami 65%-os emelkedés az előző évhez képest. A beutazás megtagadása az esetek csaknem háromnegyed részében az engedélyezett tartózkodási idő túllépésének, a létfenntartási fedezet hiányának vagy a tartózkodási indok hiányának volt betudható. A szerbiai határigazgatási hatóságok tavaly több mint 6500 szerb állampolgártól tagadták meg a kiutazást az EU-ban való tartózkodás indokának hiánya miatt. A két ország határigazgatási hatóságai együttesen 1000 esetenként csaknem 5-ször az EU minden más külső határszakaszához képest sokkal nagyobb arányban tagadták meg az utazóktól a schengeni térségbe való beutazást 15 ; Németország szeptember 29-én módosította menekültügyi eljárását és biztonságos származási országnak minősítette Bosznia-Hercegovinát, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot és Szerbiát. A nyugat-balkáni menedékkérők túlnyomó többsége 2013-ban Németországot választotta fő célországként, így e jogszabálymódosítás középtávon várhatóan hatással lesz a migrációs áramlatok eloszlására. Több tagállam, köztük Svédország kivételével a fő uniós célországok olyan nemzeti jogszabályokat fogadtak el, amelyek bizonyos vízummentességet élvező nyugat-balkáni országokat a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvnek megfelelően biztonságos származási országnak minősítenek: Albániát, amelynek állampolgárai 2013-ban főként Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Svédországban és Belgiumban kértek menedékjogot, Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság minősítette biztonságos származási országnak; Bosznia-Hercegovinát, amelynek állampolgárai 2013-ban főként Németországban, Franciaországban, Svédországban és Svájcban kértek menedékjogot, Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság minősítette biztonságos származási országnak; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, amelynek állampolgárai 2013-ban főként Németországban, Belgiumban, Svédországban és Franciaországban kértek menedékjogot, Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság minősítette biztonságos származási országnak; Montenegrót, amelynek állampolgárai 2013-ban főként Németországban, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban kértek menedékjogot, Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Luxemburg, Szlovákia és az Egyesült Királyság minősítette biztonságos származási országnak; Szerbiát, amelynek állampolgárai 2013-ban főként Németországban, Svédországban, Belgiumban és Franciaországban kértek menedékjogot, Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság minősítette biztonságos származási országnak. A biztonságos származási ország minősítést egyéb intézkedésekkel együtt kell alkalmazni a menedékjoggal való visszaélés mérséklésére. Az EASO összefoglalta mindazon egyéb reformokat, amelyek az elmúlt években a menedékkérők alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett is sikeresen csökkentették a menedékjoggal való visszaélést: magas szintű látogatások az érintett országokba, valamint a nyomtatott és az elektronikus médiában a helyi nem kormányzati szervezetekkel és 15 Frontex, Western Balkans Annual Risk Analysis (Éves kockázatelemzés a Nyugat-Balkánról),

8 önkormányzatokkal közösen folytatott tájékoztató kampányok az állampolgárok vízummentességgel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről; folyamatos operatív együttműködés az érintett országok hatóságaival; a pénzbeli juttatások, például a zsebpénz és a hazatelepüléshez nyújtott pénzügyi támogatás mérséklése, a menedékjoggal való visszaélés pénzügyi ösztönzőinek a csökkentése érdekében; a menekültügyi eljárások lerövidítése: létszámnövelés a menedékjog iránti kérelmek csúcsidőszaki értékeléséhez, vagy gyorsított eljárás bevezetése a bizonyos országok állampolgáraitól vagy csúcsidőszakban beérkező kérelmek gyors feldolgozásához Az uniós vízummentességgel kapcsolatos egyéb fejlemények Az Európai Parlament és a Tanács 2013 júniusában elfogadta a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv (a 2005/85/EK irányelv) módosítását. A 2015 júniusában hatályba lépő módosítás új eszközöket biztosít a menedékjoggal való visszaélés megelőzéséhez. Korlátozza például a menedékkérő jogát az országban maradáshoz, ha annak második kérelme nem tartalmaz új elemeket az előzőhöz képest, vagy ha a kérelmet azzal a céllal nyújtják be, hogy megelőzze a menedékkérő küszöbönálló kitoloncolását. Az irányelv értelmében a maradásra vonatkozó jogot korlátozni lehet azoknak a menedékkérőknek az esetében is, akik harmadik vagy többedik ízben nyújtanak be kérelmet. Ezek a szabályok nem képeznek kivételt a visszaküldés tilalma alól, amelyet minden esetben tiszteletben kell tartani. Az Európai Parlament és a Tanács 2013 decemberében módosította a vízumrendeletet is (539/2001/EK rendelet): az újonnan bevezetett felfüggesztési mechanizmus rendkívüli körülmények között lehetővé teszi harmadik országbeli állampolgárok vízummentességének ideiglenes felfüggesztését. Ez a mechanizmus csak ideiglenes intézkedésként, kizárólag szükséghelyzetekben alkalmazható. Aktiválását eddig egyetlen tagállam sem kérte. 4. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A vízummentességet élvező nyugat-balkáni országok lakosainak túlnyomó többsége jóhiszemű utazó, aki jogszerű okból utazik az EU-ba. A vízummentesség elérte célját: megerősítette az emberek közötti kapcsolatokat a Nyugat-Balkán és az EU között, beleértve a tagállamokban élő diaszpórákat, növelte az üzleti lehetőségeket és elmélyítette a kulturális kapcsolatokat, valamint lehetővé tette a vízummentességet élvező országok állampolgárai számára az EU jobb megismerését. Valamennyi érintett nyugat-balkáni ország kifejezett célja, hogy folytassa az állampolgárai vízummentességének fenntartásához szükséges reformok végrehajtását. A menedékjoggal való visszaélés azonban a vízumliberalizáció óta nehezíti a vízummentességi rendszer működését. A helyzet tarthatatlan, és reformokat tesz szükségessé a vízummentességet élvező nyugat-balkáni országok, illetve a legjobban érintett uniós tagállamok és schengeni társult országok részéről egyaránt. A Bizottság sürgeti az egyes nyugat-balkáni országokat, hogy hatékony gyakorlati szakpolitikai intézkedésekkel erősítsék meg a vízummentesség iránti politikai elkötelezettségüket. A vízummentességet élvező országoknak tartósan csökkenteniük kell részarányukat a menekültek összesített számában. A Bizottság minden vízummentességet élvező nyugat-balkáni ország számára javasolja a következőket: (1) Növeljék a kisebbségeknek, különösen a roma kisebbségnek nyújtott célzott támogatást annak érdekében, hogy fokozzák e kisebbség hosszú távú társadalmi- 8

9 gazdasági integrációját oktatási, foglalkoztatási és szakképzési programokkal, beleértve a nemzeti stratégiák végrehajtását és a hazai támogatásokat a rendelkezésre álló uniós támogatás és az uniós tagállamok által kínált kétoldalú segítségnyújtás igénybevételével; (2) Fokozzák az operatív együttműködést és információcserét a szomszédos országokkal, az uniós tagállamokkal és a schengeni társult országokkal, az Európai Bizottsággal, és adott esetben a Frontexszel, az Europollal és az EASO-val a határigazgatás, a migráció, a menekültügy és a visszafogadás területén az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban; (3) Derítsék fel az illegális migráció szervezőit és vonják büntetőeljárás alá a vízummentességgel való visszaélés elősegítőit, szorosan együttműködve az uniós tagállamok és a schengeni társult országok bűnüldöző hatóságaival és az Europollal; (4) Az állampolgárok alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett szigorítsák a határellenőrzéseket, és alakítsanak ki szorosabb együttműködést azokkal az uniós tagállamokkal, amelyek közvetlen felelőssége az EU külső határainak ellenőrzése; (5) Célzott információs és tájékoztató kampányokkal fokozzák a vízummentességgel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertségét, ideértve a jogokkal való visszaélés esetén a felelősségre vonás lehetőségét is. A Bizottság javasolja továbbá, hogy a Nyugat-Balkánról érkező megalapozatlan menedékjog iránti kérelmek legnagyobb hullámaival szembesülő uniós tagállamok és schengeni társult országok fontolják meg a következő további lépések megtételét: (1) Adott esetben ésszerűsítsék a menekültügyi eljárásokat az öt vízummentességet élvező nyugat-balkáni ország tekintetében, például a következők útján: növeljék a személyzet létszámát a menedékjog iránti kérelmek csúcsidőszaki értékeléséhez, vagy vezessenek be gyorsított eljárást a bizonyos országok állampolgáraitól vagy csúcsidőszakban beérkező kérelmek gyors feldolgozásához. A hazai menekültügyi eljárások reformjának részeként adott esetben alkalmazzák a biztonságos származási ország minősítést; (2) Óvatosabb és szelektívebb módon folyósítsák a pénzbeli juttatásokat, például a zsebpénzt és a hazatelepüléshez nyújtott pénzügyi támogatást, a menedékjoggal való visszaélés pénzügyi ösztönzőinek csökkentése érdekében; (3) Szervezzenek magas szintű látogatásokat az érintett országokba, valamint a nyomtatott és az elektronikus médiában a helyi nem kormányzati szervezetekkel és önkormányzatokkal közösen folytassanak tájékoztató kampányokat az állampolgárok vízummentességgel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről; (4) Fokozzák az érintett országok hatóságaival folytatott operatív együttműködést és információcserét, többek között összekötő tiszteken keresztül is. A Bizottság a vízumliberalizációt követő ellenőrző mechanizmus útján folytatni fogja az intézkedések végrehajtásának értékelését, amiről 2015-ben jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 9

10 5. STATISZTIKÁK 1. ábra: Vízummentes nyugat-balkáni állampolgárok menedékjog iránti kérelmei az uniós és a schengeni társult országokban 2. ábra: Az uniós és a schengeni társult országokban benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma és a nyugat-balkáni kérelmek aránya 10

11 3. ábra: A nyugat-balkáni menedékjog iránti kérelmek szezonalitása 2009 óta okt 23% okt 17% dec 19% Ismételt nyugat-balkáni kérelmek okt 26% jan 23% márc 21% okt júl 33% 23% szept 37% márc 13% márc 15% Új nyugat-balkáni kérelmek 0 4. ábra: Az uniós és a schengeni társult országokban benyújtott nyugat-balkáni menedékjog iránti kérelmek leggyakoribb befogadói 11

12 5. ábra: Az uniós és a schengeni társult országokban menedéket kérő nyugat-balkáni állampolgárok megoszlása származási országok szerint 6. ábra: A nyugat-balkáni állampolgárok hajlandósága az uniós és a schengeni társult országokban való menedékkérésre Az uniós és a schengeni társult országokban menedéket kérők száma osztva a lakosság számával. 12

13 7. ábra: Az uniós és a schengeni társult országokba érkező nyugat-balkáni menedékkérők leggyakoribb célországai 13

14 14

15 8. ábra: Az uniós és a schengeni társult országokban benyújtott nyugat-balkáni menedékjog iránti kérelmek elfogadási rátája 15