A KOSSUTH LAJOS IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS FELNŐTTEK KÖZÉPISKOLÁJA HÁZIRENDJE. Hatályba lépés időpontja: február 1.

Átírás

1 A KOSSUTH LAJOS IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS FELNŐTTEK KÖZÉPISKOLÁJA HÁZIRENDJE Hatályba lépés időpontja: február 1.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezető rendelkezések Az Intézmény adatai Az iskola nagyobb tanulóközösségei Jogok és kötelességek A tanuló jogai Tanulói jogok gyakorlása A tanuló kötelessége, hogy: Az iskola munkarendje Általános működési szabályok Óraközi szünetek Ellenőrző könyv Késés Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A hetesek kötelességei Dohányzás Egyéb előírások Záró rendelkezések Mellékletek

3 1 Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet az: iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen Házirend: a Közoktatásról szóló - többször módosított évi LXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; 30/2004. (X. 28.) OM rendelet továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A Házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A Házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat, másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. 2 Az Intézmény adatai Neve: KOSSUTH LAJOS Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája Székhelye: 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. Felügyeleti szerve: Győr Megyei Jogú város Önkormányzata 3

4 3 Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 50 %+1-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 4 Jogok és kötelességek 4.1 A tanuló jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tornatermet, a sportfelszereléseket-a szaktanárok engedélyével és felügyeletével- a meghatározott időben használhatja, az iskola könyvtárát- a használati rend szerint- térítési díj nélkül veheti igénybe, a tanórán kívüli foglalkozásokra az iskola helyiségeit az igazgatótól kérheti el, igénybe vegye az iskola nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, tanulószoba, kedvezményes étkezés), napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, az egészségügyi problémák megoldásában iskolaorvos és védőnő segítségét veheti igénybe, igénybe veheti az ifjúságvédelmi felelős segítségét, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, a naplót szaktanár jelenlétében a tanuló megtekintheti, részt vegyen tanulmányi versenyeken, érdeklődésének megfelelő diákkörökbe járhat, diákkörök szervezését kezdeményezhesse, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális tevékenység, sport tevékenység), egy tanítási napon egynél, a szakképzési évfolyamokon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írhatnak, 4

5 a témazáró dolgozatok időpontját a szaktanár legalább egy héttel előre jelezze, a témazáró dolgozatot két héten belül -értékelve- vissza kell kapniuk, indokolt esetben kérheti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, kérheti átvételét másik iskolába, tanévenként, rendkívüli esetben- a szülők öt napra kérhetnek engedélyt távolmaradásukra: három napra az osztályfőnöktől, ennél többre az igazgatótól, nyelvvizsga esetén tanévenként egy alkalommal a szó- és írásbeli vizsga előtti napon és a vizsga napján- igazoltan hiányozhatnak, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, és ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabadidejében munkát vállaljon, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetbenkedvezményekben, szociálistámogatásban részesüljön (étkezés, tanszerellátás) 4.2 Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője-a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolaközösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %+1-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztályt) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. 5

6 A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola életével kapcsolatban. Kérdéseikre, javaslataikra érdemi választ kell kapniuk. Az iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11. (1) bekezdése a) -d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 4.3 A tanuló kötelessége, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, az iskolába és a tanórára pontosan érkezzen, az iskola munkarendjét betartsa az órarendben előírt foglalkozás előtt legalább 10 perccel kell az iskolába érkeznie (várakozni a folyosón és az iskolaudvaron lehet), rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen -képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, továbbá haladéktalanul jelentse, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetve balesetet észlel (a balesetvédelmi előírásokat köteles betartani), közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában (pedagógus felügyelete mellett), védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, 6

7 az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. Öltözékük mértéktartó legyen, kerüljék a szélsőséges divatirányzatoknak megfelelő megjelenést, az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken részt vegyen, ott az alkalomhoz illő, ruhában jelenjen meg, az ünnepi öltözet a lányoknak fehér blúz és sötét alj, illetve kosztüm, a fiúknak fehér ing és sötét nadrág, illetve öltöny, a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza, az iskola területére az oktatási tevékenységhez szükséges felszerelésektől eltérő eszközöket, tárgyakat nem hozhatnak be különösen tilalmas fegyvernek és fegyvernek nem minősülő, de önvédelmi eszköz -ként nyilvántartott tárgyak, drogok, zavarkeltésre alkalmas eszközök behozatala, a tanuló a tanuláshoz nem szükséges eszközöket-pl. mobiltelefont, walkmant- tanórán nem használhat. Mobiltelefont tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni az órára, azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Ha a tanuló figyelmeztetés ellenére is használja a mobiltelefonját, azt az órát tartó tanár elveheti és a tanítási óra végén köteles a készüléket visszaadni. tanításhoz nem tartozó felszerelést, pl. nagy értékű ékszert, nagyobb pénzösszeget a tanulók ne hozzanak magukkal, azokért az iskola felelősséget nem vállal, az iskolában és az iskolai rendezvényeken a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. 5 Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Az iskola folyamatosan működik az év során. Hétközben egész nap -reggel 6 órától este 21 óráig- nyitva van az épület. Eseti rendezvényeink az esti órákban, sőt hétvégeken is lehetségesek. A tanítás a mindenkori tanévrendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időtartamban zajlik. A tanítási hetek ötnaposak. 7

8 A téli, őszi és a tavaszi szünet időpontjául az iskola elfogadja a minisztérium által kijelölt időtartamot. Ezen felül a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott tanítás nélküli munkanapok felhasználását az iskolai munkarend rögzíti. A nyári szünet a tanulók számára egybefüggően 30 nap, általában a szorgalmi időszak, illetve a szakmai gyakorlat befejezésétől augusztus 31-ig tart. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Az órák negyvenöt percesek. Az elméleti oktatás foglalkozásai a mellékletben közölt csengetési rend szerint folynak (1. sz. melléklet). Tanítási napokon egy tanuló portai szolgálatot lát el. A gyakorlati képzési helyeken az ott kifüggesztett Tanműhely rendje mérvadó. 6 Általános működési szabályok 6.1 Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón és az udvaron tartózkodhatnak. A 3. óra utáni szünetben (étkezési szünet) a tanulók a tanteremben maradhatnak, tanári felügyelettel. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel vagy kísérő tanár felügyeletével. A tornateremben, a tantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, az udvaron a diákok kerüljenek minden olyan cselekedetet, játékot, amely veszélyezteti saját vagy társai testi épséget, vagy rongálást okozhat. Becsengetéskor kettes sorban, fegyelmezetten a tanterem előtt várakoznak. Testnevelés órák előtt az öltözőben gyülekeznek. 6.2 Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. 8

9 6.3 Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, késését a szaktanár a naplóba jegyzi be. A késés pontos időtartamát (perc) a fegyelmi füzetben kell feltűntetni, ha az igazolatlan késések összideje eléri a 45 percet a késés igazolatlan órának minősül. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Három igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár a tanulónak. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 6.4 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A nappali munkarend szerinti oktatásban részt vevőkre az alábbiak érvényesek: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. (Tanulószerződéses tanulók esetén az orvosi igazolás táppénzes papíron keresztül történjen) Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le az iskolába érkezésük után 3 tanításinapon belül, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás - igazolatlanságán felül is - fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. 9

10 A felnőtt nappali és a felnőtt esti-levelező képzésben résztvevők mulasztásainak igazolása és távolmaradás engedélyezése a 3. számú mellékletben szabályozott. 6.5 A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. A tanár késése esetén, a becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. 6.6 Dohányzás Az iskola területén a 18. év alatti tanulók dohányzása tilos. A 18. életévüket betöltött tanulók az iskola udvarán, kijelölt helyen dohányozhatnak. A Házirend ezen pontjának megsértése esetén a 11. melléklet intézkedései alkalmazhatók. 7 Egyéb előírások Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. Tűz esetén, riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tanulók részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre hetente meghatározott időben iskolaorvosi és védőnői rendelés van. 10

11 A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból vagy szándékosan elkövetett kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. Szándékos károkozás esetén anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg is felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A számítógépterem sajátos rendje a 8. számú mellékletben szerepel. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A tanulók hivatalos ügyeiket a tanulmányi osztályon intézhetik: Nappali tagozat Hétfőtől-péntekig 10,35-kor és 13,25-kor Levelező tagozat Hétfőtől-csütörtökig 8,00 és 16,00 között Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles a szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Az osztályfőnök, akadályoztatása esetén- az órát tartó szaktanár, illetve a vezető ügyeletes az ellenőrző könyvbe jegyzi be az engedélyt. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos. Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll. Az iskolai könyvtár a tanév elején meghatározott nyitva tartás szerint működik. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás rendje 5. sz. melléklet tartalmazza. 11

12 Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért (tanulmányi, közösségi munka) az iskolánk tanulói, közösségei, csoportjai elismerésben és jutalomban részesíthetők. A jutalmazások formáit 5. sz. melléklet tartalmazza. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos lehetőségek Az iskola a pedagógia programjában megfogalmazott céljainak elérése érdekében a választható órakeret terhére is határozott meg tantárgyakat, illetve adott többlet órákat, amelyek elsősorban a záróvizsga követelményeinek jobb teljesítését szolgálják. A pályaválasztási útmutatóban a jelentkezőket tájékoztatjuk a fentiekről, így azzal, hogy iskolánkat választják, vállalják azt is, hogy a választható órakeret terhére szervezett foglalkozásokon részt vesznek. Így azon a részvételük kötelező. Az érettségi vizsga tantárgyaihoz kapcsolódóan az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően felméri, hogy hány tanuló, milyen tantárgyból, milyen szinten (közép/emelt) kíván felkészítésen részt venni. A jelentkezés módját, határidejét, a módosítás lehetőségét, a részvétel követelményeit a pedagógiai program szabályozza. 12

13 8 Záró rendelkezések A Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, Kollégium és Felnőttek Középiskolája Házirendjét a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. Győr, január igazgató Az iskola Szülői Munkaközössége, illetve az iskolai Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértési jogunkat gyakoroltuk Szülői Munkaközösség elnöke Diákönkormányzat vezetője Elfogadta: A nevelőtestület január hó 31-én... tanár ( hitelesítő ) tanár ( hitelesítő ) 13

14 9 Mellékletek l. sz. melléklet Csengetési rend 1. óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra

15 2. sz. melléklet Az igazolatlan hiányzások következményei Iskolánk a következőket írja elő az igazolatlan mulasztások számától függően: Tanköteles tanulók hiányzásakor: 1 óra Az osztályfőnök az ellenőrző könyvön keresztül értesíti a szülőt. 5 óra Osztályfőnöki figyelmeztetés - írásban az ellenőrző könyvbe. (Ha a tanuló egy teljes napot igazolatlanul hiányzik az osztályfőnöki figyelmeztetés fegyelmi fokozat kimarad.) 10 óra Osztályfőnöki intés - az ellenőrző könyvbe bejegyezve. Levélben értesíti a szülőt az igazolatlan mulasztásról, az értesítés másolatát elküldi a tanuló lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatnak. A gyermekjóléti szolgálat a családdal a kapcsolatot felveszi és elkezdi az alapellátás keretén belül a gondozást. Továbbá értesítést kell küldeni a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal jegyzőjéhez, mint szabálysértési hatósághoz a kihelyezett Értesítés igazolatlan iskolai mulasztásról elnevezésű nyomtatványon. 20 óra Igazgatói intés- az ellenőrző könyvbe a nevelési igazgatóhelyettes jegyzi be. 30 óra Iskolai szintű fegyelmi eljárás kezdeményezése. A Házirend 5. melléklete szabályozza a fegyelmi büntetés lehetséges fokozatát. Az iskola a tanuló veszélyeztetettségét jelzi a polgármesteri hivatal jegyzőjének, mint gyámhatóságnak. A jelzést a rendelkezésre álló nyomtatványon kell megtenni. A gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat bevonásával lefolytatja a védelembe vételt célzó eljárást. 15

16 Nem tanköteles tanulók hiányzásakor: 5 óra Osztályfőnöki figyelmeztetés - írásban az ellenőrző könyvbe. 10 óra Osztályfőnöki intés - az ellenőrző könyvbe bejegyezve. Az osztályfőnök levélben értesíti a szülőt az igazolatlan mulasztásról kiskorú tanuló esetén. 15 óra Igazgatói intés - az ellenőrző könyvbe a nevelési igazgatóhelyettes jegyzi be. 31 óra A tanulót a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 28. (2) alapján fegyelmi eljárás nélkül törlik az iskola nyilvántartásából. Tanulói jogviszonya megszűnik. Feltétele, hogy az osztályfőnök legalább két ízben a szülőt levélben tájékoztatta az igazolatlan mulasztásról. 3. sz. melléklet A felnőtt nappali képzésben résztvevők mulasztásának igazolása és távolmaradás engedélyezése Késés Késés az alábbi fegyelmi intézkedéseket vonja maga után: - 3 késés után osztályfőnöki figyelmeztetés - 6 késés után osztályfőnöki intés - 9 késés után igazgatói intés - 12 késés után iskolai szintű fegyelmi eljárás kezdeményezése 16

17 Igazolatlan órák - 2 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés - 3 óra esetén osztályfőnöki intés - 5 óra esetén igazgatói intés (a szülőt írásban értesíti az iskola) - 8 óra esetén a szülőt második alakalommal értesíti az iskola - A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet felnőttoktatásra vonatkozó 34. (2) e, bekezdése alapján megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki tíz óránál többet mulasztott igazolatlanul. (Kérésére tanulmányait levelező tagozaton folytathatja. Tanköteles tanuló automatikusan levelező tagozaton folytathatja tanulmányait.) A felnőtt esti-levelező képzésben résztvevők mulasztásának igazolása és távolmaradás engedélyezése - Az esti-levelező képzésben résztvevők megjelenése a tanítási órákon kötelező. - Mulasztás esetén a tanuló kötelessége a hiányzás igazolása az osztályfőnöknél. - A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet felnőttoktatásra vonatkozó 34. (2) e, bekezdése alapján megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki tíz óránál igazolatlanul többet mulasztott. Egyéb rendelkezéseket a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. (6) bekezdése és a 34. (1-5) bekezdései tartalmazzák. 17

18 4. sz. melléklet A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Magatartási minősítési rendszer Példás /5/ magatartású: - Önként vállal munkát a közösségért és azt megbízhatóan teljesíti. - Felelősségérzettel van a közösség iránt. - Megtartja a házirendet, és arra törekszik, hogy mások is megtartsák. - Törekszik az önnevelésre. - Nincs fegyelmi büntetése. - Nincs igazolatlan mulasztása. Jó /4/ magatartású: - Aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése nem volt. - Viselkedése, közösségi munkája megfelelő órát igazolatlanul hiányzott. Változó /3/ magatartású. - Akinek osztályfőnöki büntetése van /a házirend ellen kisebb mértékben vétett/. - Viselkedése, közösségi munkája nem megfelelő igazolatlan órája van Rossz /2/ magatartású. - A házirend előírásait súlyosan megszegi. - Viselkedése, közösségi munkája nem megfelelő nél több igazolatlan óra mulasztása van. Szorgalmi minősítési rendszer Példás /5/ szorgalmú: - Kötelességeit pontosan, töretlen szorgalommal teljesíti, és képességeinek megfelelően, megbízhatóan készül. - Rendben tartja iskolai felszereléseit, és azt mindig elhozza a foglalkozásokra. - Érdemjegyei képességeinek megfelelően jók. Jó /4/ szorgalmú: - Tanulmányi feladatait megfelelő szorgalommal teljesíti, de teljesítménye, aktivitása ingadozó. 18

19 Változó /3/ szorgalmú: - Feladatait képességeinél gyengébb, ill. erősen hullámzó szinten teljesíti. - Egy tantárgyból /félévkor, évvégén/elégtelen osztályzatot kapott. Hanyag /2/ szorgalmú: - Feladatait igen gyengén, vagy egyáltalán nem teljesíti. - Két vagy több tantárgyból /félévkor, évvégén/ elégtelen osztályzatot kapott. 19

20 5. sz. melléklet JUTALMAZÁS - ELISMERÉS Jutalmazás - fegyelmi eljárás Az iskola tanulója a tanulmányi munkában vagy az iskola közösség életében nyújtott kiemelkedő teljesítménye figyelembevételével elismerésben és (vagy) jutalomban részesíthető. Az iskolánkban alkalmazott elismerések: Szaktanári és szakoktatói dicséret - a tanév során tanúsított egyszeri kiemelkedő teljesítményt, vagy folyamatosan magasabb szinten végzett tanulmányi munkát elismerő dicséret. Az elismerésről a szaktanár ill. a szakoktató saját hatáskörében jogosult dönteni, figyelembe véve döntésének nevelési hatását a tanulóra és a tanulói közösségre. A dicséretet a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynapló mellékletébe kell bejegyezni. Osztályfőnöki dicséret - a tanulónak az osztályközösségében tanúsított tevékenységét, magatartását, valamint az osztály közössége, ill. osztálytársa érdekében kifejtett kiemelkedő vagy tartósan jó színvonalú feladatvállalását ismeri el. Meghatározóan az osztályfőnök és az osztály közössége közötti jó kapcsolat kialakításában, az osztály diákönkormányzatának működésében végzett munka elismerését szolgája. Az osztályfőnök a dicséret lehetőségével saját hatáskörében él, figyelembe véve az elismerés nevelési következményeit a tanulóra, ill. az osztály közösségére. Az osztály diákönkormányzatának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy javaslatával egyes tanulók elismerését elősegítse. Különösen lényeges ez abban az esetben, ha az osztályfőnök magasabb elismerésre kívánja felterjeszteni tanulóját. Az osztályfőnöki dicséretet a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynapló mellékletébe kell bejegyezni. Igazgatói dicséret - az iskola jelentős rendezvényein (tanévnyitó, Kossuth Napok, ballagás, tanévzáró) adható elismerés, mely a tanuló olyan jellegű, kiemelkedő teljesítményét hivatott elismerni, ami az intézmény egészének jó hírnevét, szakmai vagy közösségi eredményeit közvetítette a külvilág felé, és példaértékű eredményként mutatható fel az iskola tanulóinak közössége előtt. Az igazgatói dicséretre történő felterjesztésre az intézet bármely pedagógusa, valamint az intézeti diákönkormányzat jogosult. Az igazgatói dicséretet oklevélen megfogalmazva kell átadni, könyvjutalom vagy egyéb, a dicséret indoklásának szellemében igazodó tárgyjutalom mellett. Az osztályfőnök a dicséretet a törzslapra rávezeti. 20

21 Nevelőtestületi dicséret - a nevelőtestületi dicséret az iskola, mint nevelési intézmény legmagasabb nevelési tartalmú elismerési formája. A nevelőtestületi dicséret kizárólag ballagáson vagy tanévzáró ünnepélyen adható át, és külön oklevelének indoklásából egyértelműen ki kell tűnnie a nevelőtestület mint pedagógiai közösség véleményének. A nevelőtestületi dicséretet a többihez képest értékes jutalommal együtt kell átadni, mely csak abban az esetben lehet könyvjutalom, ha annak tartalma és szellemi értéke speciálisan azonos az indoklásban megfogalmazott gondolatokkal. A nevelőtestületi dicséret nem tartalmazza a diákönkormányzat véleményét. A dicséretet az intézet igazgatója (helyettese) adja át. Az osztályfőnök a dicséretet a törzslapra rávezeti. Diákönkormányzati dicséret - az intézeti diákönkormányzat független döntésén alapuló dicséret, mely az intézet ünnepnapjain (tanévnyitó, tanévzáró, Kossuth Napok, szalagavató, ballagás) adható át. Javasoltan a szalagavató a végzős évfolyamok elismerésének időpontja, ebben a dicséreti formában. A dicséret a diákönkormányzatra jellemző (ízlésbeli határok között szabadon meghatározott) oklevéllel és könnyed tartalmú tárgyjutalommal adható át. Az iskola legjobb tanulója (alapítva 1997-ben): Szakközépiskolai, illetve szakmunkás évfolyamon egy - egy végzős tanulónak odaítélhető értékes tárgyjutalom. Az osztályfőnöki munkaközösség tesz javaslatot. A javaslat azon tanulókra terjedhet ki, akik a négy év alatt mindvégig kitűnő vagy jeles szinten teljesítettek. Odaítélésében az iskola vezetősége dönt. Kellő indokoltság hiányában odaítélése nem kötelező! Tanulói pénzjutalom - alkalomtól függetlenül pénzjutalomban részesíthető a tanuló abban az esetben, ha gyakorlati munkája során olyan érték létrehozásában működött közre, mely az intézmény részére bevételi forrást jelentett. A pénzjutalom nem kötődik szorosan teljesítményhez, de kifejezi a munkához való hozzáállás és a minőségre való törekvés elismerését. Tanulói pénzjutalom előterjesztésére az a szakmai munkaközösség-vezető jogosult, akinek tevékenységi körében a fenti eredmény realizálódott. A tanulói pénzjutalom nem veheti át a nevelési motiváció szerepét, így alkalmazása csak abban az esetben kívánatos, ha az adott tevékenység egy része speciális bevételi célt szolgál, és a szokásos gyakorlati képzés kereteit meghaladó - attól eltérő - tanulói terhelést vesz igénybe. A Diákönkormányzat jutalmazási javaslattal élhet az iskola igazgatója felé, a diáktársak képviseletét legjobban ellátó tanulók elismerése érdekében. 21

22 FEGYELMI BÜNTETÉS Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi vétség súlyosságától függően, az iskola nevelési céljaival összhangban, az adott tanuló és a tanulói közösség neveltségi szintjének fenntartása érdekében, fegyelmi eljárást kell indítani minden olyan esetben, amikor a feltárt vétség súlya azt indokolja. Fegyelmező intézkedés Fegyelmező intézkedés keretében, a fegyelemsértést megállapító pedagógus saját hatáskörében jogosult. a fegyelmi vétség kivizsgálására, megállapítására, a fegyelmi jellegű bejegyzés rögzítésére. Fegyelmező intézkedés keretében az alábbi, fegyelmi jellegű bejegyzést kell az ellenőrző könyvben és a napló mellékletében rögzíteni: szaktanári figyelmeztetés, szakoktatói figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói intés. A fegyelmező intézkedés az iskolai fegyelmi eljárás megelőzését célzó nevelési eszköz. Ennek megfelelően alkalmazása - a megfelelő szintű dicséretekkel azonos módon - minden indokolt esetben, a lehető leghamarabb javasolt a tanuló(k) eligazodása és a szülői kör korrekt tájékoztatása érdekében. Az osztályfőnöki figyelmeztetés és intés alkalmazása igényli az osztályfőnöki órán való elemzést, az osztály véleményének bevonását, az osztály tanulói közösségére való, nevelő célzatú ráhatás érdekében. Az osztályfőnök az osztály egészében tapasztalt fegyelemsértések figyelembevételével alkalmazza a fegyelmi bejegyzés jogait, ill. fokozatait. Az alapvetően a szülő tájékoztatását célzó fegyelmi bejegyzések megfogalmazásában törekszik arra, hogy a szülő érdemi tájékoztatást kapjon a bejegyzés okairól, a fegyelmi vétség tényeiről. Az osztályfőnök saját hatáskörében dönt arról, hogy egyben kéri-e a szülővel való személyes konzultációt, de minden esetben ellenőrzi a szülői ellenjegyzés megtörténtét az ellenőrzőben. 22

23 Jellemző, fegyelmező intézkedést megalapozó fegyelmi vétségek: (első előfordulás figyelembe vételével) otthoni feladat elkészítésének tudatos hiányosságai, órai munka tudatos hanyagolása, elméleti vagy gyakorlati foglalkozás hatékonyságát zavaró tanulói magatartási formák: beszélgetés kezdeményezése, figyelmet elterelő magatartás, tudatosan zavart keltő feleletek, kérdések, reagálások kezdeményezése. tudatosan hanyag munkavégzés, munkahely elhagyása, zavart keltő szereplési megnyilvánulások, trágár beszéd, a tanulótársak vagy pedagógus személyiségi jogait, érzékenységét sértő megnyilvánulás enyhébb esetei, fűzet, tankönyv méltatlan rongálása, foglalkozásokról való elkésés(ek), igazolatlan hiányzás enyhébb esetei, ellenőrző könyv hanyag kezelése, szülői ellenjegyzések hiányosságai, általában azok a magatartási formák, melyek veszélyeztethetik az eredményes tanulást. Iskolai fegyelmi eljárás Iskolai fegyelmi eljárást kell indítani akkor, ha a feltárt fegyelmi vétség súlya meghaladja a fegyelmező intézkedés kereteit, vagy feltételezett veszélyessége nevelési szempontból indokolja a fegyelmi eljárás megindítását! A fegyelmi eljárás indítását az iskola bármely pedagógusának javaslata, vagy saját döntése alapján az osztályfőnök kezdeményezi. Köteles megindítani a fegyelmi eljárást akkor, ha: a tanuló alaposan gyanúsítható tanulói jogviszonyával kapcsolatos, a Közoktatásról szóló - többször módosított l993. évi LXXIX. Törvényben, az l993. évi Szakképzési Törvényben meghatározott kötelezettségeinek súlyos és /vagy / tudatos megszegésével, a tanuló fegyelmező intézkedés keretében, ugyanazon tanévben és lényegében azonos vétség miatt, fegyelmi jellegű bejegyzést kapott, a tanuló fegyelmező intézkedés keretében kapott, fegyelmi jellegű bejegyzését a szülő (gondviselő) nem vette tudomásul (nem írt alá az ellenőrző könyvben), illetve ellene észrevétellel élt. 23

24 A közoktatási törvény 76. : (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. (2) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából (4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. (6)... A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (7) A fegyelmi eljárás megindításáról -az indokok megjelölésével- a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. Továbbá, a 11/1994 (VI.8) MKM rendelete 32. szerint : (6) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) a meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. (7) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 24

25 A fegyelmi eljárás ügyrendje A fegyelmi eljárás megindításakor az osztályfőnök saját belátása szerint, az általa ismert adatok alapján jogosult kezdeményezni, hogy az ügy ISKOLAI FEGYELMI HATÁSKÖRBE kerüljön át. Ezzel feltételezi, hogy a fegyelmi határozat súlya szerint a nevelőtestület hatáskörébe lesz utalva. Így kell dönteni akkor, ha a tanuló korábban már kapott iskolai fegyelmi büntetést. 1. Az osztályfőnök nyomtatvány kitöltésével kezdeményezi a fegyelmi eljárás indítását. 2. A fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi meghallgatás időpontjáról kiértesítést kapnak: a tanuló, szülő (gondviselő), diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákönkormányzat képviselője (tanuló), kezdeményező pedagógus, osztályfőnök, gyakorlati képzési hely (ha a fegyelmi gyakorlatot érint), nevelési igazgatóhelyettes, fegyelmi bizottság elnöke. a) A kiértesítés legalább 10 nappal megelőzi a kitűzött megbeszélés időpontját. A tanuló szülőjének kiértesítése ajánlott levélben történik. A többi meghívott kiértesítése érvényes, ha a kiértesítés iktatása megtörtént. b) A kitűzött időpontot a nevelési igazgatóhelyettes határozza meg, a fegyelmi bizottság elnökével egyeztetve, c) A kitűzött időpont kizárólag tanítás utáni időpont lehet, d) A határozatképesség feltétele, hogy jelen legyenek: a fegyelmi bizottság elnöke, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákönkormányzat képviselője. 3. Ha a tanuló elismeri vétségét a fegyelmi eljárás kezdeményezése során, úgy fegyelmi tárgyalásra nem kerül sor. (Az évi LXXIX. számú A közoktatásról szóló többszörösen módosított törvény 76. (7.) bekezdése alapján Ha meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani.) 4. A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, meghallgatja a tanulót, a szülőt (gondviselőt), a kezdeményező pedagógust. A Fegyelmi Bizottság határozatot hoz. Erről írásban értesíti a tanulót, a szülőt, az osztályfőnököt és a nevelési igazgatóhelyettest. A szabályos kiértesítés ellenére távolmaradt tanuló, szülő, illetve képviselő hiánya nem akadályozza a határozat meghozatalát. 25

26 A fegyelmi eljárás szabályai fegyelmi tárgyalás esetén Az osztályfőnök nyomtatvány kitöltésével kezdeményezi a fegyelmi eljárás indítását. Kiértesítés rendje a következő: tanuló, szülő (gondviselő), diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákönkormányzat képviselője (tanuló), kezdeményező pedagógus, gyakorlati képzési hely (ha a fegyelmi gyakorlatot érint), nevelési igazgatóhelyettes, fegyelmi bizottság elnöke. a) A kiértesítés legalább 10 nappal megelőzi a kitűzött tárgyalási időpontot. A tanuló szülőjének kiértesítése ajánlott levélben történik. A többi meghívott kiértesítése érvényes, ha a kiértesítés iktatása megtörtént. b) A kitűzött időpontot a nevelési igazgatóhelyettes határozza meg, a fegyelmi bizottság elnökével egyeztetve, c) A kitűzött időpont kizárólag tanítás utáni időpont lehet, d) A fegyelmi tárgyaláson a határozatképesség feltétele, hogy jelen legyenek: a fegyelmi bizottság elnöke, a nevelési igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákönkormányzat képviselője. A fegyelmi tárgyalást akkor is meglehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Tényállás megállapítása A fegyelmi vétség vizsgálati időszakában a fegyelmi bizottság elnöke (helyettese) a rendelkezésre álló iratanyag ismeretében köteles vizsgálni a fegyelmi vétség bizonyítékait, felvenni a tanúvallomásokat és összegyűjteni azokat az információkat, melyeket a fegyelmi eljárás megalapozott döntéséhez szükségesek. Köteles továbbá a tárgyalásra előkészíteni a fegyelmi anyagát, a rendelkezésre álló adatokat, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a tanuló szülője, képviselője rendelkezésére bocsátani, a védekezés lehetőségét elősegíteni. Köteles az osztályban tanító pedagógusok, a gyakorlati hely képviselői véleményét kikérni. A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke (megbízott tagja) vezeti. Köteles a fegyelmi tárgyalást tényszerűen, elfogultságtól mentesen, a vonatkozó törvények és rendeletek, valamint a házirend ismeretében, nyugodt légkörben lebonyolítani! 26

27 A diákönkormányzatot segítő pedagógus kötelezettségei: Feladatköréből következően a tanuló érdekvédelmét, a tanulói jogok érvényesülésének felügyeletét látja el. A tanuló nevében nem nyilatkozhat a tanulót személyesen nem képviselheti. A tanulói jogok érvényesülésének vélt vagy valós sérelme esetén köteles erre tényszerűen felhívni a fegyelmi jogkör gyakorlójának figyelmét. A fegyelmi határozat: A fegyelmi határozatot a nevelőtestület nevében a Fegyelmi Bizottság hozza. A fegyelmi határozathozatal előtti, zártkörű megbeszélésen a Fegyelmi Bizottság tagjai, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a nevelési igazgatóhelyettes vesznek részt. Szóbeli kihirdetése a fegyelmi döntés közlésével és a rövid, tényszerű indoklással történik. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (11/1994 MKM, 5. sz. melléklete) A jelenlévő tanuló szülője vagy képviselője jogosult arra, hogy nyilatkozzon a határozat elfogadásáról. Elfogadás esetén a határozat azonnal jogerőre emelkedik. Az írásba foglalt fegyelmi határozat tartalmazza: a határozat rendelkező részét, az indoklást, a jogorvoslat lehetőségét. A határozat belső /intézeti / példányának mellékleteként le kell tenni az ellenvélemények írásos indoklását is. A határozat és indoklása a továbbiakban minden fegyelmi ügyben kötelezően érvényes állásfoglalásnak minősül, azonos tényállású fegyelmi vétség esetében. Érvényességét csak a határozathozó bizottság eltérő, egyetértésben hozott döntése szünteti meg. 27

28 Záró rendelkezések A határozatokat a tanuló, gondviselője ajánlott levélben vagy helyszíni átvétellel veszi át. A határozatot meg kell küldeni mindenkinek, aki hivatalból meghívót kapott a tárgyalásra. A fegyelmi eljárás jegyzőkönyveit, a vizsgálati anyagait az irattárban kell elhelyezni. A jogerőre emelkedett büntetést az osztályfőnök a törzslapra rávezeti. A nevelőtestület iskolai fegyelmi bizottsága A nevelőtestület által megbízott legfelsőbb döntéshozó fegyelmi bizottság Tagjai: - a nevelési igazgatóhelyettes elnök - az osztályfőnöki munkaközösség-vezető (átruházott hatáskörben az elnöki tisztséget is betöltheti) - a diákönkormányzatot segítő pedagógus 28

29 6. sz. melléklet A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemnek intézetünkben is hagyományai vannak. Ennek a munkának a lényege, hogy a téma felelőse az osztályfőnökök segítségével igyekszik felderíteni azokat a tanulókat, akik valamilyen okból hátrányos helyzetűek. (Csonka családban nevelkednek, anyagi problémákkal küzdenek, baráti kapcsolataik veszélyt jelentenek számukra, stb.) Az ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri az ilyen tanulók sorsát, és az iskolavezetés tudomására hozza a körülményeket. Az 1997 évi XXXI. Törvény határozza meg az ifjúságvédelmi munka új feladatait. Ez alapján a következőkre kell kiemelt figyelmet fordítani: A tanuló tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémái megoldása érdekében fordulhatnak. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot. Segíteni a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni. Az ifjúságvédelmi munka három területre terjed ki: MEGELŐZÉS FELTÁRÁS MEGSZŰNTETÉS A segítségnyújtás másik módját az iskolai védőnő munkája jelenti. Ő is személyesen ismeri a törődést igénylő tanulókat, és folyamatos kapcsolattartással, tanácsokkal segíti az egészségügyi kérdések megoldását. Az ifjúságvédelmi felelős és a védőnő az ifjúságvédelmi munkatervben rögzítettek szerint fogadóórát tart, ahol a tanulók személyesen is felkereshetik Őket problémáikkal. 29

30 7. sz. melléklet A tanulók által előállított termékek után járó díjazás A tanműhelyben, a szakképzésben (szakiskola évf., ill. érettségi után évf.) résztvevő tanulót díjazás illeti meg a tanórai foglalkozások keretében a gyakorlati képzés során rendszeresen, csoport keretében előállított termékek értékesítése esetén a megállapítható eredmény (nyereség) terhére. A tanulók között felosztható összeg mértéke a befolyt nyereség 10 %- a, figyelembe véve a tanulók teljesítményét a differenciálás mértékét a csoporton belül a csoport szakoktatója végzi minden esetben. A nyereség megállapítására a tanműhely kapacitáskihasználására vonatkozó belső szabályzatban foglaltak az irányadóak, tehát figyelembe véve minden olyan kiadást, költséget, amely az adott termék előállításával összefüggésben keletkezett. A kifizetésre a negyedévenkénti pénzügyi zárást (elszámolást) követően kerül sor. A tanuló és az iskola között létrejött megállapodás speciális, a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségekre épülő megállapodás. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. Törvény (3) bekezdésének 72/g pontja szerint adóterhet nem viselő járandóság többek között, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény fizet a tanuló részére pénzbeli juttatást a tanulói jogviszonyára tekintettel, jogszabályban meghatározott feltételek szerint. Ebből következik viszont az is, hogy e díjazással nem szerezhető szolgálati idő, és nem kell megfizetni a társadalombiztosítással és a nyugdíjbiztosítással összefüggő közterheket sem. Jelen esetben ugyanis nem valamely munka elvégzésére jön létre megállapodás az iskola és a tanuló között. A kifizetett összegről nyilvántartást kell azonban vezetni, és igazolni kell, hogy azt a tanuló átvette. A szakképzésben résztvevő tanulókat megillető juttatások nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. 30

31 8. sz. melléklet Az iskolai tankönyvrendelés rendje Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 15-ig az iskola igazgatója (vagy az általa megbízott személy) készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről február 10. időpontig kell döntést hozni. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvtárból való kölcsönzéssel a tankönyvek a rászorultaknak (jogszabályban meghatározottak köre) ingyenesen álljon rendelkezésre. Tanulói tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy az iskolától történő ingyen tankönyv kölcsönzésével a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), 31

32 d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A normatív kedvezményeken túl az iskola az alábbi további kedvezményeket állapítja meg: azoknak a tanulóknak, akik nem jogosultak kedvezményre a tankönyvtárból kellő számú tankönyvfelhalmozás esetén lehetőséget biztosítunk a kölcsönzésre. A normatív kedvezményre vonatkozó igényt igénylőlapon lehet bejelenteni, az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt november 15-ig Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény-bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Ettől függetlenül, valamennyi kikölcsönzött tankönyvet a munkafüzetek kivételével év végén a tanulóknak vissza kell szolgáltatni. Azonban a vizsga évében a felkészüléshez szükséges valamennyi tankönyvet újra rendelkezésre bocsátjuk. A visszaadott tankönyvek meglétéért és azok minőségéért a tanuló anyagilag felel. 32

33 9. sz. melléklet Számítógépterem rendje A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem áramtalanításáért a tanítási órát befejező tanár felelős. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért az ott tanító tanárok felelősek. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! A gépteremben tüzet, okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a rendszergazdák végezhetnek. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt. 33